Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-30 / 178. szám

19*«. július 30. é PETŐFI NÉPE O 3 NEMZETKÖZI KODÁLY SZEMINÁRIUM A m idei, XIII. Nemzetkö- zi Kodály Szeminá­riumra a legnépesebb hall­gatóság az Amerikai Egye- lült Államokból érkezett. Valamivel hosszabb időt töl­tenek nálunk, mint a többiek, ugyanis ők egyben a bostoni Kodály Center of America Kecskemétre „kihelyezett” ayári szemináriumi kurzu­sának résztvevői is. Velük tartott Magyarországra az in­tézet tanári karának néhány tagja, élükön Denise Bacon asszonnyal, a KCA igazgató­jával. A szívélyes amerikai hölgy meglepetésemre ma­gyar szóval fogadott. Mint kiderült, majd két évtizede egyetlen évet sem mulasztott el, hogy ne látogatott volna Kodály szülőhazájába. — Tekintsünk vissz* egy ki­csit a bostoni Kodály-intézet múltjába... — 1977-ben alakult, mintegy folytatásaként az 1969-ben lét­rehozott Kodály Musical Train­ing Institute-nak. Mindenképpen érdemes erről is néhány szót ej­teni. Az első intézet megalakítá­sában Erdei Péter segített nekem — aki akkor négy évet töltött az Egyesült Államokban —, ké­sőbb pedig Nemesszeghy Lajos- né Szentkirályi Márta, és Ko- dályné Sárika. Négyen készítet­tük el a programot, s ennek szellemében tanítunk jelenleg is. Elsődleges célunk volt, hogy mestertanárokat képezzünk, akik ezután maguk is képesek lesz­nek zenepedagógusokat oktatni, de természetesen ugyanakkora felelősséggel foglalkoztunk az is­kolákban tanító tanárok nevelé­sével is. Említésre méltó, hogy a Connecticutban most is működő Kodály Musical Training Insti­tute jelenlegi igazgatója ugyan­csak a mi tanítványunk volt. — Milyen szisztéma szerint fo­lyik az oktatás az önök intézeté­ben? 99 Türelmetlen” amerikaiak Kecskeméten Beszélgetés m bostoni intézet igazgatójával • Denise Bacon: — Azt mondják, magyar lelkem van. — Mi is az ittenihez hasonló, csak nem ilyen szép épületben, egy egykori apácazárdában ta­láltunk magunknak helyet. In­tézetünk hallgatói vagy egy tan­év, vagy négy nyári szeminári­um elvégzése után kapnak vég­bizonyítványt. Ha egy tanévet itt töltenek Kecskeméten, a négy nyári, vagy a féli kurzus után kapnak diplomát. Sokszor elő­fordul, hogy hallgatóink nem bírnak kivárni ilyen hosszú időt, türelmetlenek, annyira csábítja őket az itteni tanulás lehetősége. — Mekkora érdeklődés övezi a bostoni Kodály-kurzusokat? — Három évvel ezelőtt hirte­len csökkent a résztvevők szá­ma. 1983-ban például az újsá­gokban már harmincegy nyári Kodály-kurzus hirdetését szá­moltuk össze. Van közöttük a mienknél olcsóbb, rövidebb, de a választásnál az sem mindegy, milyen messze esik a résztvevő lakóhelyétől. Ezért, hogy az ed­digi érdeklődőket ne veszítsük el, nagyon keményen ügyelünk a színvonal megőrzésére. — Mi az, amiben az önök programja különbözik a többie­kétől? — Az Egyesült Államokban jellemző, hogy leginkább a me­todikára fektetik a hangsúlyt. Nehéz megmagyaráznunk, hogy nem az a legfontosabb. Először valakinek jó zenésznek kell len­nie, majd csak ez után, tudásá­ból leszűrve, különleges helyze­tének megfelelően képes saját módszertani elgondolásait kifej­leszteni és megvalósítani. Nálunk nagy bizniszt csinálnak a zené­ből. Nyolc-tíz társaság is foglal­kozik ilyen tárgyú könyvek el­adásával, s a tanárok hozzászok­tak, hogy a metodikát, pedagó­giát ezekből tanulják. A zenei tanárképzésben nem foglalkoz­nak zenészképzéssel, mi ezen sze­retnénk változtatni. Az is meg­különböztet bennünket a többi tanfolyamtól, hogy különös gon­dot fordítunk a karvezetés elsa­játítására. Az átlag zenetanárnak erről jóformán fogalma sincs, hiszen évente egyszer szerepel az iskolai karácsonyi hangverse­nyen. Azt szeretnénk, ha a gye­rekeket a kórusművek felé tud­nák irányítani, s képesek lenné­nek előadatni velük a kórusmű­vészet gyöngyszemeit. — Milyen anyagi forrásokra támaszkodik a Kodály Center of America? — Saját magát tartja fönn. Az első intézet még a Ford-alapít- ványtól kapott 184 ezer dollárt, viszont a KCA-val a nulláról in­dultunk, még az államtól sem kaptunk semmit. Azóta is állan­dóan a pénz után futkosunk. Emiatt, s no persze a szerteágazó szervezőmunka miatt, sajnos fel kellett adnom a tanítást és az előadóművészetet. Jó ideje már csak éjfél s hajnál egy között tu­dok a zongorám mellé ülni. — Már az alapítás körülmé­nyei is sugallják, az amerikai és ADÁSA BÄCS-KISKUNBAN IS FOGHATÓ LESZ Rádió születik Szegeden • A közvetítőkocsiban Cseh Éva riporter, Körösi György hangtechnikus és Várhelyi Beáta hangmér­nök. A Szegedi Ipari Vásár ideje alatt debütált a Magyar Rádió szegedi körzeti stúdiója. Az e célra kialakított egyik pavilon­ban kapott helyet tíz napra a jövendő szegedi rádiósok stábja. A műszakkal, a gépíróikkal együtt nyolcán vállalták a napi kétórás műsor készítését, vala­mint a teljes információs szolgá­latot. Az adást ez idő alatt ideig­lenesen a postapalota tetején el­helyezett ötven wattos adó su­gározta a 67,07 MHz-en, amit a Magyar Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatósága, bravúros gyorsasággal telepített a hely­színre. Ez a rövid, de a munkatársak szakmai tudását, erejét és lele­ményességét mégiscsak próbára tevő kísérlet szolgáltatja az ürü­gyet arra, hogy egy pillantást vessünk a jövőbe. Köztudomású, hogy 1987-ben — előreláthatólag nyáron — kezdi meg adását, Győr, Miskolc, Nyíregyháza, Fécs és Szolnok után a szegedi körzeti stúdió, önálló adóval és rádiós szerkesztőséggel. A na­ponta megszólaló műsorokat nemcsak a szegediek mondhat­ják majd magukénak, hanem Bács-Kiskun, Békés, és Csong- rád megye lakossága is. A Tanácsköztársaság útján le­vő épület — ami a legutóbbi időkig a KISZ városi bizottsá­gának székháza volt — felújítása várhatóan az év végéig befeje­ződik, ezután szerelik fői a stú­diót a legkorszerűbb techniká­val. A műsorokat Szentes sugá­• A vásári pavilonban a Magyar Rádió múzeumából kölcsönzött tárgyak is helyet kaptak, köztük a rádióújság elődje. (Strasxer András felvételei) a kecskeméti intézet közötti kap­csolat nem újkeletű ... — Mindig is erős szálak fűztek össze bennünket. A téli akadé­miai tanévre csakúgy, mint a nyári kurzusokra, meghívtuk, s ma is meghívjuk a magyar ze­nepedagógusokat, Erdei Pétert, Gábor Lillát, Kiss Katalint, Pár­kai Istvánt, Szabó Helgát, Vend- rei Évát, hogy csak néhányat említsek közülük. Eredeti elkép­zelésünk az volt, hogy a nyári szemináriumokat évenként fel­váltva tartjuk nálunk és itt, de végül ezt a tervet feladtuk, mi­vel a kecskeméti intézet akkor még nem készült el. Ha valaki éli ön hozzánk Bostonba, megle- nődik. hogy a falakon függő majd’ mindegyik fotóról magya­rok tekintenek vissza. Van egy kis kiállítótermünk is a Kecske­méti Kodály Intézetről, amit az amerikai magyar nagykövetség segítségével hoztunk össze. — Ügy tudom, önt személy szerint is számtalan szál fűzi vá­rosunkhoz. — Alkotói szabadságra kellene mennem, hogy egyszer végre megírhassam az emlékeimet. Ma­gyarországon minimum huszon­ötször megfordultam, most tar­tok az ötödik útlevelemnél. 1967- től kezdve minden évben lega­lább egyszer itt voltam, a Ko- dály-centenárium évében s az idén, a nyári kurzus ügyében pedig már harmadjára. Azt mondják, nekem magyar lelkem van. Ha ebben van is némi túl­zás, abban azért biztos vagyok, hogy amit az itteni nevezetes személyiségekről, a kecskeméti és a mi intézetünk alapításának körülményeiről, a rengeteg közös munkáról és élményről, a felejt­hetetlen koncertekről tudok — az már kész történetem. Az a baj, hogy mindezek megírására egye­lőre nincs időm. talán majd ha nyugdíjba megyek. Kormos Emese MIKROFILMES ADATTÁROLÁS A számítógéppel feldolgozott adatok közvetlen mikrofilmes rögzítésére a DATORG Külke­reskedelmi Adatfeldolgozó és Szervező Rt. úgynevezett COM- rendszert hozott létre a közel­múltban. A vállalat új szolgál­tatása révén tehetővé válik, hogy a számítógéppel feldolgozott adatokról — papírra történő ki­írás nélkül — közvetlenül a mág­nesszalagról készítsék el a mik­rofilmet. Ez a megoldás a rendszeresen sok adatot feldolgozó vállalatok számára fontos. Náluk ugyanis már komoly gondot okoz a szá­mítógépes feldolgozás után ki­nyomtatott papír tárolása. Több­nyire ilyen célra külön raktárát kell létrehozniuk, hogy a papír­halmazt elhelyezhessék. Ezt a költséges megoldást kívánja a DATORG a mikrofilmes adat- rögzítéssel helyettesíteni. ÖSSZEFOGÁSSAL MEGOLDHATÓ A FELÚJÍTÁS A szellemi központ jövője A megye lakói közül sokan szívesen emlékeznek arra, amikor 1974-ben megnyitotta kapuit Kecskeméten a Tudo­mány és Technika Háza. A régi zsinagógát — Kerényi József tervei szerint — ala­kították át oly nagyszerűen, hogy nemcsak a megyében élő természettudományi, műszaki, gazdasági értelmiség — akik­nek elsősorban otthont ad a ház — lelkesedett, hanem megcsodálták az ország más részeiről, sőt a külföldről ér­kezők is. A „szeltem palotá­jának” titulálták, benne a MTESZ megyei szervezetének 27 tudományos egyesülete, valamint a TIT kapott helyet. A rendezvényeket díjtala­nul látogathatta minden ér­deklődő és az értelmiség je­lentős csoportja jöhetett össze az év minden napján: előadá­sokat, konferenciákat, vita- és klubdélutánokat tartottak. Ott voltak ezeken a megye különböző településein élő, a tudomány, a fejlődés, a jövő útjai iránt érdeklődő szakem­berek Is. A nagy forgalmat jelzi, hogy a TTH-ban évente félmillióan fordultak meg, so­kan többször is. Csúnyácska már a ház, az idő kívül, belül nyomokat ha­gyott rajta. Tíz évet garantált a műanyagfestéket gyártó olasz cég, ami óvta is az épü­let külsejét, s hogy 12 esz­tendőnél tovább nem bírta, abban elsősorban a vakolat minősége a ludas. Repedések keletkeztek különböző helye­ken, a víz átszivárgóit és be­lül foltossá tette a falakat. Kívül pedig hámllk-málik a vakolat. Tavaly határozott a MTESZ megyei elnöksége az épület felújításáról. A megyei tanács és a MTESZ központja 5—5 millió forinttal járul hozzá a teljes felújításhoz. A megyei szervezet kérésére a Pénzügy­minisztérium engedélyezte, hogy a szövetkezetek, állami gazdaságok, vállalatok, gyár­egységek költségeik terhére szintén hozzájárulhassanak e nagy munkához. Eddig össze­sen 22 .millió 400 ezer forint jött össze a felújításra, de így is hiányzik még 8 millió. A MTESZ megyei elnöksége szá­mit a megye többi gazdálko­dó egységének segítségére, azokéra, akik magukénak isr érzik ezt a szellemi közpon­tot, akiknek szakemberei, dol­gozói a jövőben is értékelik a TTH-t, s igénylik a tudomá­nyos egyesületek keretében folyó szakmai ismeretterjesz­tést. A hozzájárulás tehetővé te­szi, hogy a következő hónap­ban — vagyis augusztusban — elkezdődjön az épület kül­ső részének rendbehozatala, s a jövő nyáron az építők átad­hassák azt. Ezután pedig — újból 10—12 hónapos munká­val — a belső rész is meg­újuljon. Cs. I. A MECSEKBEN Elkészült az első napház A Mecsek déli lejtőjén elké­szült az első magyar napház, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola szakembereinek kollek­tív alkotása. Lakói még nincse­nek, ősszel költözik be a külön­leges otthonba egy többgyerme­kes család, amely vállalta a szükséges mérések és megfigye­lések elvégzését az évekig tartó kísérleti időszakban. Ez a há­rom és fél szobás — 120 négy­zetméter alapterületű — ház ugyanis egyféle laboratórium, ahol egymás után, illetve egy­más mellett kipróbálják a nap­építészet 'különböző eszközeit, megoldásait. A Pécsett szerzett tapasztalatok alapján dolgozzák ki azután a napházak építésé­nek íhazai technológiáját. Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium 1981-ben hir­detett pályázatot napenergia- hasznosító épületek megalkotá­sára, ennek alapján kaptak meg­bízást a pécsi szakemberek a kí­sérleti napház létrehozására. A hazánkban egyedülálló épület a Pollack Mihály Műszaki Főisko­la mérnökeinek szellemi termé­ke: a Magasépítési Intézet pedig a ház számítógép-vezérlésű auto­matikus adatrögzítő rendszerét fejlesztette ki. A kivitelező a Pécsi Építőipari Szövetkezet: az építéshez kizárólag hazad anya­gokat használtak fel A napház úgy működik, mint egy nagy kollektor: sajátos elhelyezése, formája, belső szer­kezete, környezete és növényzete révén önmaga gyűjti, tárolja és osztja el a napenergiát. Déli ol­dalát egy üvegház alkotja, ez az objektum „lelke”, ez veszi fel és továbbítja a nap melegét a bel­ső terekbe. Szellemes megoldást alkalmazták az épület fűtésénél és hűtésénél. A ház közepén egy zárt kamrát képeztek ki, és nyolc tonna .kavicsot helyeztek el benne. A téli nap melegét be­juttatják a kamrába, és a fel­melegedett kavicstömeg fűti a 'helyiségeket. Nyáron a hidegebb éjszakai levegőt bocsátják be a kamrába, és a lehűlt kavicsok napközben kellemes hűvösséget Árasztanak a lakásban, Már most érzékelhető aiz épü­let különleges belső klímája, no­ha még nem működik a teljes szoláris rendszer. A legnagyobb forróságban is hűvös van a falak között. A kellemes hőmérséklet kialakulását — a kavicskamra mellett — más egységek is segí­tik. Az üvegház előtt például pa­rányi tó helyezkedik el, vize hű­ti a beáramló levegőt. A ház la­pos tetőrészét földdel borították, ami önmagában is szigetel, s nö­vényekkel telepítették be, ame­lyek levélzete árnyékot terít az épületre. «e<u*usai* mmít.n Heffekloros sarok-itatipzáró IX. ÉVFOLYAM 25, SZÁM M>32 jiMitu* tieMMül jumus hó rozza majd a 70 MHz-es OIRT, valamint egy szegedi adó, a 100 MHz-es CCIR sávban. Ez utóbbi a szegedi stúdió műsoridején kí­vül a Kossuth-ráöiió programját fogja sugározni, sztpfeóban. Várkonyi Balázs szerkesztőség- vezető az elmúlt tíz napban úgy­mond vértelen kísérletre számí­tott, egyszeri megmeríitkezésre a jövendő feladatokban. Arra gon­doltak, összejönnek, a saját és a hallgatók örömére rádióznak. Az adásokat azonban várakozáson felüli érdeklődés kisérte, vagyis nem pusztán felelősség nélküli kísérletezésről volt szó. hanem igazi erőpróbáról, Makóról. Szen­tesről, Mórahalomról ás jöttek a (telefonhívások: hallják, fogják az adást. Az első néhány nap után, a ..különbejáratú” rádió iránti öröm kifejezésébe már ve­gyült kritika is. Persze, az al­kalmi stúdióban, a teliesen eset­leges körűimén vek között, előre nem várt fordulatokra lehetett számítani, amelyek közül egy- kettő be Is iött. A napi kétórás műsor az első és utolsó napon kötődött csak az ipari vásárhoz, egyébként a vá­rosban zajló eseményeket követ­te nyomon, vagy vágott elébük, nem ajánló, inkább orientáló szándékkal. A különféle fórumok résztvevői, a megkérdezették szí­vesen vették a nyilvános meg­szólalás lehetőségét, ami azt bi- zonvítia. hogy a köztudomásúan legteljesebb sajtóstruktúrával rendelkező városban is vian in­formációs rés. ahová. a. rádió ..befurakodhat”. Mégmkáhb így lesz ez azokon a területeken, amelyeket a tömegkommuniká­ció eleddig kevésbé tartott becs­ben. H. K. E. VAJTÁN ÉS A BALATONON Lisztérzékeny és cukorbeteg gyerekek üdültetése A SZOT szervezésében nemcsak az egészséges gyermekek, hanem a (beteg általános iskolai tanulók ás nyaralhatnak. Az idén augusz­tusban 300 lisztérzékeny és cukor­beteg kisdiák üdülhet a Fejér megyei Vajtán, illetve Boglárlel- lén. Ezzel az ország valamennyi lisztérzékeny és cukorbeteg álta­lános iskolásának lehetősége nyí­lik arra, hogy néhány hétig kö­zösségben vakációzzon. Az üdü­lésre jelentkező, gluténmentes dié­tára szoruló lisztérzékenyek és a diabéteszeik üdülési kiválasztá­sát és az orvosi ellátást mindkét ínyaraltatiásra az egészségügyi szervek végzik, míg a SZOT biz­tosítja a kedvezményes beutaló­kat és gondoskodik az üzemelte­tésről. A lisztérzékeny gyermekek a fővárostól 126 kilométerre fekvő Vajtán, a korszerűsített Zichy- kastélyban nyaralnak. A hatal­mas park zöld területeivel, árnyas fáival, sport, és KRESZ-pályáival valóságos gyermekparadicsom. Fürdésire is van mód, az üdülő­től mintegy 2 kilométerre lévő termálvizű strandon. A lisztérzékenység bizonyos ga- bomafélieségebben lévő közös fe­hérjére, az úgynevezett gluténra való allergiát jelenti. A búza, rozs, árpa és a zab tartalmazzák az említett fehérjét. A lisztérzé­kenység öröklődő. Akik ezt a be­tegséget örökölték, azoknál az említett gabonafóleségiek fogyasz­tásával tönkremennek a vékony­bél-Ibolyhok és az így károsodott vékonybél-nyálkahártya nem szívja fel megfelelően a táplálékot. Ezért (rendkívül fontos, hogy a lisztérzékenyek szigorúan betart­sák a diétát. Csak rizs- és kuko­ricalisztből készült kenyeret és süteményt, valamint tésztafélasié- geket fogyaszthatnak. A cukorbeteg gyerekek felügye­let és a szigorú diéta megoldat­lansága miatt sokáig ki voltak rekeszitve a csoportos nyaralás örömeiből, noha erre nekik talán még nagyobb szükségük tett vol­na, minit egészséges társaiknak. A SZOT 1983-tól kezdve gon­doskodik a cukorbeteg általános iskolás korosztály kedvezményes (beutalásáról, évente háromszáz inzuilinkezelésre szoruló kisdiákot nyaraltat a boglárteltei üdü­lőben, mely közel épült a víz­parthoz. A kis beutaltak program­ja rendkívül színes és változatos, sokat játszanak, sportolnak és hajóval kirándulnak; Balatonfü­redire, Tihanyba. Badacsonyba, A gyermekek a kéthetes üdülés alatt az orvosokkal beszélgetve és elő­adásokon megismerkednek beteg­ségük tüneteivel és jellemzőivé1, diétájukkal kapcsolatos tudmiiva- lóklkal, sőt még a«z inzuMnmjekoió beadására is (megtanítják őket. Az üdülés idején betegségük miatt a gyermekek naponta nem ötször, hanem hétszer étkeznek. Diétájuk jóval drágább, mint a hagyományos étkezés. Tavaly ré­szükre 80 farmiból főztek, idén élelmezésükre személyenként és naponként 90 forint fordítható. (A többi gyermeküdülőben csak napi 40—50 forint a nyersanyag- norma.) A napi 50 forintos élel­mezési többletet az Egészségügyi Minisztérium biztosítja. A lisztérzékeny és a cukorbeteg gyermékek szülei a (kedvezményes (beutal ójegyért mindössze 616- fo­rintot fizetnek. Az orvosi javas­latra kiadott üdülőiegy a nyara­lás előlit agy-két héttel vehető át valamelyik szülő munkahelyi szakszervezeti bizottságán. Ezek­nél az üdülési formáknál az sem kizáró dk, ha netán egyik szülő sem tagja a szakszervezetnek, a beutaló ilyenkor is jár. A lisztérzékeny és a cukorbeteg általános iskolások SZOT-üdülte- tiése a következő években is foly­tatódik. Lisztérzékeny üdülésére az Országos Csecsemő és Gyer­mekegészségügyi Intézet gasiztro- eniterológiai munkacsoportjánál tehet jelentkezni, míg a diabéte­sze« gyermekek kiválasztását a SOTE I. számú Gyermekklinikája végzi. A megyei gyermekgyógyász szakfőorvosok is fogadják a je­lentkezőket a második osztálytól a nyolcadik osztályig bezárólag. Bányai János V-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents