Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-29 / 177. szám

2 « PETŐFI NÉPE e 1986. július S3. A szovjet—amerikai kapcsolatok fő kérdése a fegyverkezési verseny beszüntetése (Folytatás az í. oldalról.) két tömb, két szembenálló erő összecsapása lenne; világkataszt­rófához vezetne, amely az egész emberi civilizációt megsemmisü­léssel fenyegetné. Megállapítot­ta, hogy a szovjet békekezdemé­nyezések alapját az emberiség sorsa iránt érz-ett mély felelős- ség képezi. Elítélte az amerikai kormányzatot, mert nem képvi­sel építőjellegű álláspontot és ,,propagandaként” próbálja meg beállítani a szovjet javaslatokat. Az SZKP KB főtitkára megkü­lönböztetett figyelmet fordított az ázsiai—csendes-óceáni térség­re, ahol. mint megállapította, újabb újjászületés megy végbe, ez a haladás hatalmas erőforrá­sait rejti magában, - s nemcsak Ázsia és Óceánia számára. A térségben végbemenő nagy­szabású változások szerves té­nyezője a szocializmus — muta­tott rá Mihail Gorbacsov. Ázsiá­ban a szocializmus szilárd pozí­ciókra tett szert, de éppen itt kényszerült szembenézni a leg- kegyetlencbb és legciniku&abb el­lenállással. A legjobb példa er­re Vietnam. A szovjet vezető nagyra érté­kelte az ázsiai államoknak az el nem kötelezettek mozgalmában játszott szerepét. Külön, elisme­réssel szólt Indiának az egyen­jogú együttműködés normái meg­szilárdításában játszott szerepé­ről. A Szovjetunió és India ba­ráti kapcsolatai nemzetközi mé­retekben is jelentős, stabilizáló kezdetet jelentettek — hangsú­lyozta a főtitkár. Mihail Gorbacsov kitért arra is, hogy az imperializmus aka­dályozza az ázsiai—csendes-óceá­ni térség népeinek haladását, s utalt a gazdasági zsarolásra, az imperialista erőknek az ázsiai és óceániai országok belügyeibe való beavatkozásának különbö­ző formáira. Veszélyes miiitarizálódás A Szovjetunió szintén ázsiai, csendes-óceáni ország, foglalkoz­tatják a térség problémái. Ér­deklődésünk nem jelent igényt valamiféle előjogokra és külön­leges helyzetre, nem önző kísér­let arra, hogy biztonságunkat mások rovására növeljük, nem előnykeresés mások kárára. Ér­dekünk az erőfeszítések egyesí­téséhez, az együttműködéshez fű­ződik, tiszteletben tartva vala­mennyi nép azon jogát, hogy sa­ját választása szerint éljen, hogy békében és függetlenségben élve oldja meg problémáit, jelentette ki az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsov megállapí­totta, hogy a csendes-óceáni tér­ség még nem militarizálódott olyan mértékben, mint az euró­pai. A miiitarizálódás, a fenye­getés azonban a világnak ebben a részében veszélyes gyorsaság­gal növekszik, a Csendes-óceán a katonai-politikai szembenállás színterévé változik. Ez aggasztja a térség népeit, és aggasztja a Szovjetuniót is, az ország ázsiai részének biztonsági érdekei miatt mondotta Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára kifej­tette a térség biztonságával és a békés együttműködés kialakítá­sának folyamatával kapcsolat­ban vallott szovjet álláspontot. A Szovjetunió mindenekelőtt arra fog törekedni, hogy kivétel nélkül valamennyi ázsiai ország­gal dinamikusabbá tegye kap­csolatait. A Szovjetunió erősíti barátságát Mongóliával, a Ko­reai NDK-val, Vietnammal, Laosszal és Kambodzsával. A szovjet politikus bejelentette, hogy a Mongóliában állomásozó szovjet csapatok jelentős része kivonásának kérdését jelenleg a mongol vezetéssel közösen tanul­mányozzák. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió kész a kapcsolatok bővíté­sére Indonéziával, Ausztráliával, Oj-Zélanddal, a Fülöp-szigetek- kel, Thaifölddel, Malaysiával, Szingapúrral, Burmával, Sri Lankával és más államokkal. Az SZKP KB főtitkára ki­emelten szólt arról, hogy javul­tak a Szovjetunió és Kína kap­csolatai. Kijelentette, hogy a Szovjetunió kész bármikor, bár­milyen szinten a lehető legko­molyabb módon megvitatni Kí­nával a jószomszédi kapcsolatok kialakítását célzó további in­tézkedéseket. A szovjet emberek megértéssel és tisztelettel fogad­ják a Kínai Kommunista Párt által kitűzött célt: az ország mo­dernizálását. a szocialista társar- dalom felépítésének perspektívá­ját, egy nagy nép célkitűzéseit. Amennyire meg lehet ítélni, hang­súlyozta Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió és Kína legfőbb cél­kitűzése egybevágó: a társadal­mi-gazdasági fejlődés meggyor­sítása. — Miért ne támogatnánk egymást, miért ne működnénk együtt terveink megvalósításá­ban ott, ahol ez nyilvánvalóan mindkét fél hasznára válik? Mi­nél jobbak lesznek a kapcsola­tok, annál inkább képesek le­szünk majd tapasztalatokat cse­rélni egymással. Az SZKP KB főtitkára kije­lentette, hogy szovjet megítélés szerint pozitív irányú fejlődés ment végbe a kínai—szovjet gaz­dasági kapcsolatokban. A Szov­jetunió- meggyőződése, hogy a kínai és a szovjet gazdaság ki­egészítheti egymást, s ilyen irá­nyú együttműködés jöhet létre egyebek között a határmenti körzetekben, például az Amur folyó medencéjében. Űrkutatási együttműködést javasoltunk a Kínai Népköztársaságnak, amely­be bele lehetne vonni a kínai űr­hajósok felkészítését. Nagy le­hetőségek vanpak a kölcsönösen hasznos cserére a kultúra és az oktatás terén. Hangsúlyozta, hogy kedvező irányú változás jelei mutatkoz­nak a Japánnal való viszonyban. Jó lenne, ha fordulat következne be, jelenleg napirenden szerepel a csúcsszintű látogatások kérdé­se — mondotta. T anulmányozzák Reagan levelét A szovjet—amerikai kapcsola­tokra kitérve a fegyverkezési hajsza beszüntetését minősítette a legfontosabb kérdésnek. Emlé­keztetett a sorozatos szovjet kez­deményezésekre, amelyek a gen­fi csúcstalálkozót követték. Ah­hoz. hogy véget lehessen vetni az egyhelyben topogásnak, az SZKP KB főtitkára Reagan elnökhöz intézett júniusi levelében előter­jesztette a szovjet fél új, nagy­szabású kompromisszumos javas­latait. „Már itt tartózkodtam, amikor választ kaptam Reagan elnöktől. A válasz elgondolkodásra kész­tet. Megkezdtük a levél tanul­mányozását. Felelősségteljesen és figyelmesen foglalkozunk a kérdéssel. Számunkra elsősorban az a fontos, hogy a levélben megfogalmazott javaslatok meny­nyire felelnek meg az egyenlő biztonság elvének, lehetővé te­szik-e, hogy hatékony, közös megoldásokat találjunk a fegy­verkezési hajsza megfékezése és a világűrre történő kiterjeszté­sének megakadályozása terén. Ennek megfelelően fogjuk meg­határozni, milyen lépéseket te­szünk a jövőben. Ami az új szov­jet-amerikai csúcstalálkozót il­leti, a következőket ismételhe­tem meg: amellett vagyunk, hogy legyen ilyen találkozó. De hatá­rozottan ellenezzük a genfi csúcstalálkozón kialakított meg­állapodás olyan értelmezését, mi­szerint az úgymond csak a jövő­beni találkozókra vonatkozó ígé­retekre korlátozódik. Nem, a leg­fontosabb az — amiről mi akkor megállapodtunk Reagan elnökkel és amit alá is írtunk —, hogy Mihail Gorbacsov javaslatot tett arra, hogy a helsinki össz­európai értekezlet mintájára hív­janak össze konferenciát az ázsiai és a csendes-óceáni tér­ség országainak részvételével. Amellett szállt síkra, hogy az ázsia—csendes-óceáni térséget vonják be az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megterem­tésének általános folyamatába, amelyről az SZKP XXVII. kong­resszusán esett szó. A térség biztonságának meg­szilárdítását szolgáló lépésekként nevezte meg a szovjet vezető a délkelet-ázsiai és az Afganisztán körül kialakult helyzet rendezé­sét, a feszültség enyhítését a Koreai-félszigeten; a nukleáris fegyverzet elterjedését és továb­bi felhalmozódását akadályozó intézkedéseket; a hadiflották te­vékenységének korlátozását a Csendes-óceánon, az Indiai-óce­án békeövezetté való változtatá­sát; a bizalomerősítő, illetve az erő alkalmazásáról való lemon­dást szolgáló intézkedések kidol­gozását a térségben. Afganisztánnal összefüggés­ben Mihail Gorbacsov hivatalo­san bejelentette, hogy az év vé­géig hat szovjet ezred tér visz­ISZLÁMÁBÁD, SYDNEY A pakisztáni kormány üdvö­zölte Mihail Gorbacsovnak azt a bejelentését, hogy az év végéig kivonnak hat szovjet ezredet Af­ganisztánból. A külügyminiszté­rium szóvivője egyúttal emlé­keztetett arra, hogy szerdán Genfiben folytatódnak az ENSZ égisze alatt zajló afgán—pakisz­táni közvetett tárgyalások. Ezen a fórumon Pakisztán mindent meg fog tenni a politikai rende­zés érdékében — mondta a szó­vivő. Beszámolt arról is, hogy Genfiben már csaknem az összes kérdésben sikerült megállapodni, de még tisztázatlan a szovjet csapatok kivonásának a menet­rendje. törekedni fogunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcso­latainak rendezésére, a nemzet­közi helyzet javítására, meggyor­sítjuk a fegyverzetek csökkenté­séről folyó tárgyalásokat. Ezt kell szolgálnia az új találkozó­nak is” — mondottá Mihail Gor­bacsov. A közepes hatótávolságú ra­kéták kérdését érintve Mihail Gorbacsov cáfolta azokat az ál­lításokat, melyek szerint a Szov­jetunió SS—20-as típusú rakétá­it Nyugatról Keletre és Keletről Nyugatra készül áthelyezni. „Azt javasoljuk, hogy Európában szá­molják fel mind az amerikai, mind pedig a szovjet közepes hatótávolságú rakétákat. Éppen hogy felszámolásról van szó, nem pedig ide, vagy amoda történő áthelyezésükről. Teljesen vilá­gos, hogy ez minden kétséget ki­záróan az ázsiai országok érde­keit is szolgálja”. Kijelentette, a Szovjetunió meggyőződéses híve annak, hogy a katonai csoportosulásokat fel­oszlassák, a külföldi támaszpon­tokat felszámolják Ázsiában és a Csendes-óceánon, s hogy az idegen területen levő csapatokat kivonják. sza hazájába: egy páncélos, két gépesített lövész és három légvé­delmi ezred teljes hadfelszere­lésével és harci technikájával együtt. A Szovjetunió ezzel a lé­péssel a politikai rendezés meg­gyorsítására törekszik, újabb len­dületet kíván adni annak — hangsúlyozta a szovjet vezető. Kijelentette továbbá, hogy amint véglegesen kidolgozzák a politikai rendezést, az összes szovjet katona visszatérését is meg lehet gyorsítani. A Szovjet­unió az afgán féllel egyeztette a csapatok szakaszos visszavoná­sának időpontjait is. Mihail Gor­bacsov azonban figyelmeztetett arra, hogy amennyiben folytató­dik az Afganisztán elleni inter­venció, a Szovjetunió nem hagy­ja cserben szomszédját. A szovjet állam azzal a felhí­vással fordul valamennyi ázsiai és csendes-óceáni országhoz, hogy működjenek együtt a béke és a biztonság érdekében. Min­denki, aki ezen célok elérésére törekszik, aki szebb jövőt remél népének, jószándékú tárgyaló- partnerekre és becsületes tár­sakra lel bennünk — jelentette ki az SZKP KB főtitkára vla- gyivosztoki beszédében. A Gorbacsov-bejelentéshez Isz­lámábádban azt is hozzáfűzik, hogy remélik: a szovjet intézke­dés csak az első lépés az összes szovjet katona hazarendelése fe­lé vezető úton. A oanberrai külügyminisztéri­um szóvivője ugyancsak reagált Gorbacsov beszédének Afga­nisztánt érintő részére. Az auszt­rál kormány — amely ellenzi a szovjet erők afganisztáni jelen­létét — hamarosan alaposabban is tanulmányozni fogja a beje­lentést — mondta, de annyit már most leszögezett, hogy Ausztrália üdvözöl minden csa­patkivonásra irányuló lépést. Átfogó biztonsági rendszer AZ ELSŐ VISSZHANGOK SZÁZNYOLCVAN KUTATÓNAK _A Tudományos Minősí­tő Bizottság elbírálta az idén meghirdetett tudo­mányos továbbképzési ösz­töndíjakra érkezett pályá­zatokat. Szabó János aka­démikus, a Tudományos Minősítő Bizottság elnöke az MTI munkatársának elmondta: döntésük sze­rint mintegy 180 kutató részesül ösztöndíjban. Nagy többségük belföldi tudo­mányos intézetekben, egye­temeken vehet részt a tu­dományos munkában, ez év szeptember 1-jétől, há­rom éven át. Negyvenen szocialista országokban: a Szovjetunióban, Csehszlo­vákiában, az NDK-ban és Kubában gyarapíthatják tudásukat. Nyolcán nyuga­ti országok egyetemei ál­tal felajánlott ösztöndíjat vehetnek igénybe. Külföl­dön a következő év szep­temberétől tanulhatnak, ugyancsak három évig. Az idén is sokkal töb­ben — 475-en — pályáz­tak, mint amennyi ösztön­díjat adhattak. Hazai ösz­töndíjat csaknem három­százan, levelezés útján foly­tatható továbbképzést 160-an, intézményi ösztön­díjat négyen igényeltek. A többiek külföldi ösztöndí­jat kértek. A jelentkezet­tek közül 216 pályakezdő, a többiek egy, két vagy több évvel ezelőtt fejezték be egyetemi tanulmányai­kat. Ez örvendetes — mon­dotta az akadémikus —, hiszen azért szervezték meg ezt az ösztöndíj-rend­szert három évvel ezelőtt, hogy a tehetséges fiatalok ezúton felkészülhessenek a tudományos kutatómun­kára. A jelentkezők közül azo­kat választották ki, akik szakmai, tanulmányi ered­ményeikkel, tudományos diákköri tevékenységük­kel vagy eddigi tudomá­nyos munkájukkal már bi­zonyították a kutatómun­ka iránti készségüket, és a felvételi vizsgán a legjob­ban megfeleltek a követel­ményeknek, a külföldi to­vábbképzésre pályázók pe­dig beszélik a fogadóország nyelvét. Előnyben ré­szesültek azok a pá­lyázók, akik a hosszú-, il­letve a középtávú tudomá­nyos kutatási tervekben előirányzott témákkal fog­lalkoznak. így például, akik a részecskefizikai, az atom­mag-, atomhéj-fizikai, a molekuláris biológia, a ge­netikai és idegrendszer­biológiai kutatásokban vesznek részt, az elektro- nizáció, a számítógépesítés, a hírközlés, az automatizá­lás fejlesztésén munkál­kodnak, a gépipari anyag- és finommechanikai tech­nológiák kidolgozását, a mezőgazdasági termésho­zamok, az élelmiszeripari termelés növelését kíván­ják elősegíteni, vagy kuta­tásaikkal előmozdíthatják gazdaságunk fejlődését. A tudományos intézeteknek azokat a munkatársait, akiik nem részesülhettek ösz­töndíjban, levelező tovább­képzésre javasolták. A felvételt nyert ösztön­díjasok egyéni terv szerint folytatják tanulmányai­kat: eleget tesznek szak­mai, idegennyelvi, ideoló­giai vizsgakötelezettsé­geiknek, kutatómunkát végeznek, tudományos ér­tekezést készítenek, azzal kandidátusi fokozatra, vagy egyetemi doktorátus­ra pályázhatnak. Tudósok fóruma Hazaérkezett a magyar küldöttség Hazaérkezett Moszkvából a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségének küldöttsége, amely Tóth János főtitkár vezetésével július 21. és 26. között részt vett a Tudományos Dolgozók Világ- szövetségének nemzetközi tudósfórumán és XIV. köz­gyűlésén. A plénumon nagy érdeklődéssel fogadták a magyar álláspontot, melyet a MTESZ főtitkára fejtett ki. Hangsúlyozta, hogy a magyar reálértelmi­ség a nemzetközi együttműködés híve és fellép a tu­dományos információcserét akadályozó diszkriminá­ció minden formája ellen. Mint mondotta a tudo­mányos-technikai fejlődésnek az emberiség felemel­kedését és békéjét kell szolgálnia. A XIV. tisztújító közgyűlésen a Végrehajtó Ta­nács tagjává választották Lengyel Sándort, az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének nyugalmazott igazgató-helyettesét, és Tóth Jánost. A tanácskozás ideje alatt több kétoldalú tárgyalá­son vett részt a delegáció vezetője. Jelentős talál­kozás zajlott le a MTESZ testvérszervezetével, a Szovjet Tudományos Műszaki Társaságok Közpon­ti Tanácsa (VSZNTO) vezetőivel, köztük a szerve­zet új főtitkárával, Vladiszlav Alekszandrovics Pav- loviccsal. Az eszmecsere során tárgyaltak a két or­szág műszaki értelmiségének és szervezeteinek fela­datairól a KGST komplex programja végrehajtásá­ban, továbbá megállapodtak a kétoldalú együttmű­ködés fejlesztésének feladataiban. A vlagyivosztoki üzenet A diplomáciának vannak olyan mozzanatai, amelyek­ről azonnal tudni, hogy ké­sőbb is hivatkozási pontként szerepelnek majd. Így már most sem Lehet kétséges, hogy a „vlagyivosztoki beszéd”, amelynek szövegét még ta­nulmányozzák. széles e világ szerkesztőségi szobáiban és miniszteri irodáiban, fogalom lesz a szovjet külpolitika elemzői számára, és nem csu­pán Ázsia vonatkozásában. Mihail Gorbacsov a távol-ke­leti szovjet kikötővárosban több olyan bejelentéssel is szolgált tegnap délelőtt, ame­lyekből már egyetlen egy is címoldalt érdemel a világsaj­tóban. A „helsinki típusú” ázsiai biztonsági és együttműködési értekezlet gondolata korábbi szovjet kezdeményezésekre is visszautal, ezúttal azonban olyan konkrét lépésekkel pá­rosul, amelyek megújult át­ütőerőt kölcsönöznek az in­dítványnak, A jószomszédi vi­szony továbbépítésére irá­nyuló, bármilyen szintű tár­gyalásra szólító felhívás Kí­nának — amelyet kiegészít az is, hogy a szovjet vezetés a Mongóliában állomásozó szov­jet csapatok létszáma^ csök­kentésének lehetőségéről tár­gyal az Ulánbátor! vezetéssel — önmagában is igen jelen­tős. Az, hogy ehhez csatlako­zik hat szovjet ezred Afga­nisztánból való kivonásának bejelentése olyan ponton visz úi elemet az ázsiai diplomá­ciába, ahol úgy tűnt, a.z el­lentétek merevségének felol­dására kevés a lehetőséig. Noha az SZKP főtitkára erre közvetlenül nem utalt, mongó- liai és afganisztáni kezdemé­nyezésével ké.ségkívül elősegí­ti az egymiilliárd lakosú déli szomszéddal való — már sok tekintetben megújult — kap­csolatok gyorsabb építését. „Vlagyivosztok után” nehéz lesz „három feltételről” és más akadályokról beszólni eb­ben a kapcsolatrendszerben, ahogy az eddig előfordult Pe- kingben. De nemcsak Peking: Tokió, több más ázsiai főváros, és nem utolsósorban Washington is olyan jelzéseiket kapott hét­főn Vlagyivosztokból, amelyek a szovjet diplomácia bákeof- fenzívá iának folytatódásáról és elmélyüléséről tanúskodnak. Ha eddig elsősorban az keltett feltűnést, ami az elmúlt más­fél évben a nyugatinak szóló tárgyalási javaslatok formájá­ban indult el Moszkvából, mást a Távol-Kelet, az ázsiai— csendes-óceáni térség jövőjét érintik az úi kezdeményezések, bejelentések. Mérleget vonni még korai lenne, de annyiban minden- kérvoen folyamatosságot jelez a vlagyivosztoki üzenet, hogy a szovjet diolomáicia lendülete kiterjed világunk egészére. Ez egyébként logikus: a béke oszthatatlan, ezért a békepoli- tika is csak földgolyónk telies dimenziójában érvényesülhet hatfipikonvaín. SZOVJET—TÖRÖK VISZONY A jobb megértés jegyében A hétfői lapok — a Pravda és aiz Izvesztyija — közlik a kor­mányfő fényképes életrajzát, s emlékeztetnek arra, hogy Turgut özal híve a szovjet—török kap­csolatok sokoldalú fejlesztésé­nek. 1984 decemberében, Nyiko- laj Tyihonov ankarai látogatá­sakor, a török kormány nevében ő látta el kézjegyével a Szov­jetunió és Törökország hosszú távú megállapodását a gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudo­mányos együttműködés fejlesz­téséről. Szovjet részről azt a reményt fejezik ki, hogy a török kor­mányfő látogatása jelentős mér­tékben elősegíti a jószomszédi kapcsolatok fejlesztését és meg­szilárdítását — hangsúlyozzák a lapok. A látogatás a szovjet kor­mányfő 1984-es ankarai látoga­tásának viszonzása. Megfigyelők emlékeztetnek ar­ra, hogy mindkét ország — jól­lehet gazdasági-társadalmi rend­szerük eltér, 'és más szövetség­nek tagjai — a jószomszédi kapcsolatok és együttműködés fejlesztésére törekszik, csaknem hat évtizedre visszanyúló hagyo­mány jegyében. Az elmúlt évek­ben a szovjet—török viszonyt egymás jobb megértésére irányu­ló törekvés jellemezte. Ugyan­akkor számos nemzetközi kér­désben az álláspontok merőben eltérnek egymástól: Törökország aa'év elején határozottan eluta­sította a cinrusi helyzet rende­zésére előterjesztett szovjet ja­vaslatot. Peking európai „offenzívája” PEKING Kínai politikai és sajtókörök­ben eredményesnek minősítik Csao Ce-jang miniszterelnök 25 napos körútját, amelynek során hivatalos baráti látogatást tett Romániában, Jugoszláviában, Görögországban, Spanyolország­ban, Törökországban és Tunéziá­ban. Megfigyelők rámutatnak, hogy a kínai kormányfő körútja szervesen kapcsolódott ahhoz a kőrúthoz, amelyet korábban Vu Hszüe-csien kínai külügyminisz­ter tett kilenc európai országban és Hu Jao-pang, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának főtitkára tett Angliában, Nyugat-Németországban, Fran­ciaországban és Olaszországban. A kínai vezetők idei látogatás - sorozata meggyőzően illusztrál­ja azt a tényt, hogy Kína foko­zott figyelmet szentel a politikai és a gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének Európával, beleért­ve a kontinens keleti és nyugati felét egyaránt. A Zsenmin Zsipao vezércikké­nek értékelése szerint Csao Ce- jang a 30 000 kilométeres körút so­rán tájékoztatta a fogadó orszá­gok vezetőit Kína belső helyze­téről, gazdasági reformjainak eredményeiről és modernizálási terveiről. Akárcsak a többi kí­nai vezető, Csao Ce-jang is azt hangsúlyozta Európában, hogy Kínának békére és békés nem­zetközi környezetre van szüksége korszerűsítési terveinek valóra- váltásához, s erre irányuló erő­feszítéseiben számít az európai országok politikai, gazdasági, műszaki, és nem utolsósorban pénzügyi támogatására. Vagyis a körút fontos célja volt arra serkenteni az európai országokat, hogy az eddiginél jelentősebb mértékben fejlesszék gazdasági együttműködésüket és külkeres­kedelmüket Kínával, s természe­tesen fektessenek be több tőkét a modernizálódó Kínában. A kínai pártlap és más la­pok úgy értékelik, hogy a pekin­gi vezetők „európai diplomáciai offenzívája” elérte célját: a meg­vitatott nemzetközi kérdések­ben sikerült közös nevezőre jut­ni. Mindenékelőtt abban, hogy meg kell őrizni a békét, el kell kerülni a háborút, s hogy a sta­bilitás és a párbeszéd egyaránt szolgálja Kína és Európa érde­keit. Ami pedig a bilaterális kapcsolatok kérdését illeti, Pe- kingben úgy vélik, hogy Csao Ce-jang kőrútjának eredménye­ként felélénkülés várható a kí­nai—európai gazdasági, keres­kedelmi, műszaki és pénzügyi kapcsolatok területein. VALUTA- OANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Érvényben : mm. július m-tOl augusztus *-ia Pénznem Vételi Eladási árfolyam Máz egyaégre forintban Angol font «383,90 «778,7* Ausztrál dollár 2661,60 2826.30 Belga frank 98.« 104,81 Dán korona 540.61 874,03 Finn márka «58.38 908,30 Francia frank 628.36 667,22 Görög drachma a) 30.31 32,16 Holland forint 1*02.23 1913,71 japán yen (1000) 276.39 290,40 Jugoszláv dinár 11.69 12.« Kanadai dollár 3127,52 3320,98 Kuvaiti dinár 14929,48 25652.93 Norvég korona 878,59 614,37 NSZK márka 2030,66 2166.26 Olasz líra (1000) 29,59 31.43 Osztrák schilling 288,65 306.61 Portugál escudo 29,14 30,94 Spanyol peseta 31.66 33,61 svájci frank 2319,75 2878.01 Svéd korona 614,13 652,13 USA dollár «38,50 4606.86 Ecu (Közös Piac) a) vásárolható legmagasabb bankjegy címlet 4306,64 : MO-ii 4573.02 Továbbképzési ösztöndíjak

Next

/
Thumbnails
Contents