Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-29 / 177. szám
2 « PETŐFI NÉPE e 1986. július S3. A szovjet—amerikai kapcsolatok fő kérdése a fegyverkezési verseny beszüntetése (Folytatás az í. oldalról.) két tömb, két szembenálló erő összecsapása lenne; világkatasztrófához vezetne, amely az egész emberi civilizációt megsemmisüléssel fenyegetné. Megállapította, hogy a szovjet békekezdeményezések alapját az emberiség sorsa iránt érz-ett mély felelős- ség képezi. Elítélte az amerikai kormányzatot, mert nem képvisel építőjellegű álláspontot és ,,propagandaként” próbálja meg beállítani a szovjet javaslatokat. Az SZKP KB főtitkára megkülönböztetett figyelmet fordított az ázsiai—csendes-óceáni térségre, ahol. mint megállapította, újabb újjászületés megy végbe, ez a haladás hatalmas erőforrásait rejti magában, - s nemcsak Ázsia és Óceánia számára. A térségben végbemenő nagyszabású változások szerves tényezője a szocializmus — mutatott rá Mihail Gorbacsov. Ázsiában a szocializmus szilárd pozíciókra tett szert, de éppen itt kényszerült szembenézni a leg- kegyetlencbb és legciniku&abb ellenállással. A legjobb példa erre Vietnam. A szovjet vezető nagyra értékelte az ázsiai államoknak az el nem kötelezettek mozgalmában játszott szerepét. Külön, elismeréssel szólt Indiának az egyenjogú együttműködés normái megszilárdításában játszott szerepéről. A Szovjetunió és India baráti kapcsolatai nemzetközi méretekben is jelentős, stabilizáló kezdetet jelentettek — hangsúlyozta a főtitkár. Mihail Gorbacsov kitért arra is, hogy az imperializmus akadályozza az ázsiai—csendes-óceáni térség népeinek haladását, s utalt a gazdasági zsarolásra, az imperialista erőknek az ázsiai és óceániai országok belügyeibe való beavatkozásának különböző formáira. Veszélyes miiitarizálódás A Szovjetunió szintén ázsiai, csendes-óceáni ország, foglalkoztatják a térség problémái. Érdeklődésünk nem jelent igényt valamiféle előjogokra és különleges helyzetre, nem önző kísérlet arra, hogy biztonságunkat mások rovására növeljük, nem előnykeresés mások kárára. Érdekünk az erőfeszítések egyesítéséhez, az együttműködéshez fűződik, tiszteletben tartva valamennyi nép azon jogát, hogy saját választása szerint éljen, hogy békében és függetlenségben élve oldja meg problémáit, jelentette ki az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsov megállapította, hogy a csendes-óceáni térség még nem militarizálódott olyan mértékben, mint az európai. A miiitarizálódás, a fenyegetés azonban a világnak ebben a részében veszélyes gyorsasággal növekszik, a Csendes-óceán a katonai-politikai szembenállás színterévé változik. Ez aggasztja a térség népeit, és aggasztja a Szovjetuniót is, az ország ázsiai részének biztonsági érdekei miatt mondotta Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára kifejtette a térség biztonságával és a békés együttműködés kialakításának folyamatával kapcsolatban vallott szovjet álláspontot. A Szovjetunió mindenekelőtt arra fog törekedni, hogy kivétel nélkül valamennyi ázsiai országgal dinamikusabbá tegye kapcsolatait. A Szovjetunió erősíti barátságát Mongóliával, a Koreai NDK-val, Vietnammal, Laosszal és Kambodzsával. A szovjet politikus bejelentette, hogy a Mongóliában állomásozó szovjet csapatok jelentős része kivonásának kérdését jelenleg a mongol vezetéssel közösen tanulmányozzák. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kész a kapcsolatok bővítésére Indonéziával, Ausztráliával, Oj-Zélanddal, a Fülöp-szigetek- kel, Thaifölddel, Malaysiával, Szingapúrral, Burmával, Sri Lankával és más államokkal. Az SZKP KB főtitkára kiemelten szólt arról, hogy javultak a Szovjetunió és Kína kapcsolatai. Kijelentette, hogy a Szovjetunió kész bármikor, bármilyen szinten a lehető legkomolyabb módon megvitatni Kínával a jószomszédi kapcsolatok kialakítását célzó további intézkedéseket. A szovjet emberek megértéssel és tisztelettel fogadják a Kínai Kommunista Párt által kitűzött célt: az ország modernizálását. a szocialista társar- dalom felépítésének perspektíváját, egy nagy nép célkitűzéseit. Amennyire meg lehet ítélni, hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió és Kína legfőbb célkitűzése egybevágó: a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítása. — Miért ne támogatnánk egymást, miért ne működnénk együtt terveink megvalósításában ott, ahol ez nyilvánvalóan mindkét fél hasznára válik? Minél jobbak lesznek a kapcsolatok, annál inkább képesek leszünk majd tapasztalatokat cserélni egymással. Az SZKP KB főtitkára kijelentette, hogy szovjet megítélés szerint pozitív irányú fejlődés ment végbe a kínai—szovjet gazdasági kapcsolatokban. A Szovjetunió- meggyőződése, hogy a kínai és a szovjet gazdaság kiegészítheti egymást, s ilyen irányú együttműködés jöhet létre egyebek között a határmenti körzetekben, például az Amur folyó medencéjében. Űrkutatási együttműködést javasoltunk a Kínai Népköztársaságnak, amelybe bele lehetne vonni a kínai űrhajósok felkészítését. Nagy lehetőségek vanpak a kölcsönösen hasznos cserére a kultúra és az oktatás terén. Hangsúlyozta, hogy kedvező irányú változás jelei mutatkoznak a Japánnal való viszonyban. Jó lenne, ha fordulat következne be, jelenleg napirenden szerepel a csúcsszintű látogatások kérdése — mondotta. T anulmányozzák Reagan levelét A szovjet—amerikai kapcsolatokra kitérve a fegyverkezési hajsza beszüntetését minősítette a legfontosabb kérdésnek. Emlékeztetett a sorozatos szovjet kezdeményezésekre, amelyek a genfi csúcstalálkozót követték. Ahhoz. hogy véget lehessen vetni az egyhelyben topogásnak, az SZKP KB főtitkára Reagan elnökhöz intézett júniusi levelében előterjesztette a szovjet fél új, nagyszabású kompromisszumos javaslatait. „Már itt tartózkodtam, amikor választ kaptam Reagan elnöktől. A válasz elgondolkodásra késztet. Megkezdtük a levél tanulmányozását. Felelősségteljesen és figyelmesen foglalkozunk a kérdéssel. Számunkra elsősorban az a fontos, hogy a levélben megfogalmazott javaslatok menynyire felelnek meg az egyenlő biztonság elvének, lehetővé teszik-e, hogy hatékony, közös megoldásokat találjunk a fegyverkezési hajsza megfékezése és a világűrre történő kiterjesztésének megakadályozása terén. Ennek megfelelően fogjuk meghatározni, milyen lépéseket teszünk a jövőben. Ami az új szovjet-amerikai csúcstalálkozót illeti, a következőket ismételhetem meg: amellett vagyunk, hogy legyen ilyen találkozó. De határozottan ellenezzük a genfi csúcstalálkozón kialakított megállapodás olyan értelmezését, miszerint az úgymond csak a jövőbeni találkozókra vonatkozó ígéretekre korlátozódik. Nem, a legfontosabb az — amiről mi akkor megállapodtunk Reagan elnökkel és amit alá is írtunk —, hogy Mihail Gorbacsov javaslatot tett arra, hogy a helsinki összeurópai értekezlet mintájára hívjanak össze konferenciát az ázsiai és a csendes-óceáni térség országainak részvételével. Amellett szállt síkra, hogy az ázsia—csendes-óceáni térséget vonják be az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtésének általános folyamatába, amelyről az SZKP XXVII. kongresszusán esett szó. A térség biztonságának megszilárdítását szolgáló lépésekként nevezte meg a szovjet vezető a délkelet-ázsiai és az Afganisztán körül kialakult helyzet rendezését, a feszültség enyhítését a Koreai-félszigeten; a nukleáris fegyverzet elterjedését és további felhalmozódását akadályozó intézkedéseket; a hadiflották tevékenységének korlátozását a Csendes-óceánon, az Indiai-óceán békeövezetté való változtatását; a bizalomerősítő, illetve az erő alkalmazásáról való lemondást szolgáló intézkedések kidolgozását a térségben. Afganisztánnal összefüggésben Mihail Gorbacsov hivatalosan bejelentette, hogy az év végéig hat szovjet ezred tér viszISZLÁMÁBÁD, SYDNEY A pakisztáni kormány üdvözölte Mihail Gorbacsovnak azt a bejelentését, hogy az év végéig kivonnak hat szovjet ezredet Afganisztánból. A külügyminisztérium szóvivője egyúttal emlékeztetett arra, hogy szerdán Genfiben folytatódnak az ENSZ égisze alatt zajló afgán—pakisztáni közvetett tárgyalások. Ezen a fórumon Pakisztán mindent meg fog tenni a politikai rendezés érdékében — mondta a szóvivő. Beszámolt arról is, hogy Genfiben már csaknem az összes kérdésben sikerült megállapodni, de még tisztázatlan a szovjet csapatok kivonásának a menetrendje. törekedni fogunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak rendezésére, a nemzetközi helyzet javítására, meggyorsítjuk a fegyverzetek csökkentéséről folyó tárgyalásokat. Ezt kell szolgálnia az új találkozónak is” — mondottá Mihail Gorbacsov. A közepes hatótávolságú rakéták kérdését érintve Mihail Gorbacsov cáfolta azokat az állításokat, melyek szerint a Szovjetunió SS—20-as típusú rakétáit Nyugatról Keletre és Keletről Nyugatra készül áthelyezni. „Azt javasoljuk, hogy Európában számolják fel mind az amerikai, mind pedig a szovjet közepes hatótávolságú rakétákat. Éppen hogy felszámolásról van szó, nem pedig ide, vagy amoda történő áthelyezésükről. Teljesen világos, hogy ez minden kétséget kizáróan az ázsiai országok érdekeit is szolgálja”. Kijelentette, a Szovjetunió meggyőződéses híve annak, hogy a katonai csoportosulásokat feloszlassák, a külföldi támaszpontokat felszámolják Ázsiában és a Csendes-óceánon, s hogy az idegen területen levő csapatokat kivonják. sza hazájába: egy páncélos, két gépesített lövész és három légvédelmi ezred teljes hadfelszerelésével és harci technikájával együtt. A Szovjetunió ezzel a lépéssel a politikai rendezés meggyorsítására törekszik, újabb lendületet kíván adni annak — hangsúlyozta a szovjet vezető. Kijelentette továbbá, hogy amint véglegesen kidolgozzák a politikai rendezést, az összes szovjet katona visszatérését is meg lehet gyorsítani. A Szovjetunió az afgán féllel egyeztette a csapatok szakaszos visszavonásának időpontjait is. Mihail Gorbacsov azonban figyelmeztetett arra, hogy amennyiben folytatódik az Afganisztán elleni intervenció, a Szovjetunió nem hagyja cserben szomszédját. A szovjet állam azzal a felhívással fordul valamennyi ázsiai és csendes-óceáni országhoz, hogy működjenek együtt a béke és a biztonság érdekében. Mindenki, aki ezen célok elérésére törekszik, aki szebb jövőt remél népének, jószándékú tárgyaló- partnerekre és becsületes társakra lel bennünk — jelentette ki az SZKP KB főtitkára vla- gyivosztoki beszédében. A Gorbacsov-bejelentéshez Iszlámábádban azt is hozzáfűzik, hogy remélik: a szovjet intézkedés csak az első lépés az összes szovjet katona hazarendelése felé vezető úton. A oanberrai külügyminisztérium szóvivője ugyancsak reagált Gorbacsov beszédének Afganisztánt érintő részére. Az ausztrál kormány — amely ellenzi a szovjet erők afganisztáni jelenlétét — hamarosan alaposabban is tanulmányozni fogja a bejelentést — mondta, de annyit már most leszögezett, hogy Ausztrália üdvözöl minden csapatkivonásra irányuló lépést. Átfogó biztonsági rendszer AZ ELSŐ VISSZHANGOK SZÁZNYOLCVAN KUTATÓNAK _A Tudományos Minősítő Bizottság elbírálta az idén meghirdetett tudományos továbbképzési ösztöndíjakra érkezett pályázatokat. Szabó János akadémikus, a Tudományos Minősítő Bizottság elnöke az MTI munkatársának elmondta: döntésük szerint mintegy 180 kutató részesül ösztöndíjban. Nagy többségük belföldi tudományos intézetekben, egyetemeken vehet részt a tudományos munkában, ez év szeptember 1-jétől, három éven át. Negyvenen szocialista országokban: a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, az NDK-ban és Kubában gyarapíthatják tudásukat. Nyolcán nyugati országok egyetemei által felajánlott ösztöndíjat vehetnek igénybe. Külföldön a következő év szeptemberétől tanulhatnak, ugyancsak három évig. Az idén is sokkal többen — 475-en — pályáztak, mint amennyi ösztöndíjat adhattak. Hazai ösztöndíjat csaknem háromszázan, levelezés útján folytatható továbbképzést 160-an, intézményi ösztöndíjat négyen igényeltek. A többiek külföldi ösztöndíjat kértek. A jelentkezettek közül 216 pályakezdő, a többiek egy, két vagy több évvel ezelőtt fejezték be egyetemi tanulmányaikat. Ez örvendetes — mondotta az akadémikus —, hiszen azért szervezték meg ezt az ösztöndíj-rendszert három évvel ezelőtt, hogy a tehetséges fiatalok ezúton felkészülhessenek a tudományos kutatómunkára. A jelentkezők közül azokat választották ki, akik szakmai, tanulmányi eredményeikkel, tudományos diákköri tevékenységükkel vagy eddigi tudományos munkájukkal már bizonyították a kutatómunka iránti készségüket, és a felvételi vizsgán a legjobban megfeleltek a követelményeknek, a külföldi továbbképzésre pályázók pedig beszélik a fogadóország nyelvét. Előnyben részesültek azok a pályázók, akik a hosszú-, illetve a középtávú tudományos kutatási tervekben előirányzott témákkal foglalkoznak. így például, akik a részecskefizikai, az atommag-, atomhéj-fizikai, a molekuláris biológia, a genetikai és idegrendszerbiológiai kutatásokban vesznek részt, az elektro- nizáció, a számítógépesítés, a hírközlés, az automatizálás fejlesztésén munkálkodnak, a gépipari anyag- és finommechanikai technológiák kidolgozását, a mezőgazdasági terméshozamok, az élelmiszeripari termelés növelését kívánják elősegíteni, vagy kutatásaikkal előmozdíthatják gazdaságunk fejlődését. A tudományos intézeteknek azokat a munkatársait, akiik nem részesülhettek ösztöndíjban, levelező továbbképzésre javasolták. A felvételt nyert ösztöndíjasok egyéni terv szerint folytatják tanulmányaikat: eleget tesznek szakmai, idegennyelvi, ideológiai vizsgakötelezettségeiknek, kutatómunkát végeznek, tudományos értekezést készítenek, azzal kandidátusi fokozatra, vagy egyetemi doktorátusra pályázhatnak. Tudósok fóruma Hazaérkezett a magyar küldöttség Hazaérkezett Moszkvából a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségének küldöttsége, amely Tóth János főtitkár vezetésével július 21. és 26. között részt vett a Tudományos Dolgozók Világ- szövetségének nemzetközi tudósfórumán és XIV. közgyűlésén. A plénumon nagy érdeklődéssel fogadták a magyar álláspontot, melyet a MTESZ főtitkára fejtett ki. Hangsúlyozta, hogy a magyar reálértelmiség a nemzetközi együttműködés híve és fellép a tudományos információcserét akadályozó diszkrimináció minden formája ellen. Mint mondotta a tudományos-technikai fejlődésnek az emberiség felemelkedését és békéjét kell szolgálnia. A XIV. tisztújító közgyűlésen a Végrehajtó Tanács tagjává választották Lengyel Sándort, az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének nyugalmazott igazgató-helyettesét, és Tóth Jánost. A tanácskozás ideje alatt több kétoldalú tárgyaláson vett részt a delegáció vezetője. Jelentős találkozás zajlott le a MTESZ testvérszervezetével, a Szovjet Tudományos Műszaki Társaságok Központi Tanácsa (VSZNTO) vezetőivel, köztük a szervezet új főtitkárával, Vladiszlav Alekszandrovics Pav- loviccsal. Az eszmecsere során tárgyaltak a két ország műszaki értelmiségének és szervezeteinek feladatairól a KGST komplex programja végrehajtásában, továbbá megállapodtak a kétoldalú együttműködés fejlesztésének feladataiban. A vlagyivosztoki üzenet A diplomáciának vannak olyan mozzanatai, amelyekről azonnal tudni, hogy később is hivatkozási pontként szerepelnek majd. Így már most sem Lehet kétséges, hogy a „vlagyivosztoki beszéd”, amelynek szövegét még tanulmányozzák. széles e világ szerkesztőségi szobáiban és miniszteri irodáiban, fogalom lesz a szovjet külpolitika elemzői számára, és nem csupán Ázsia vonatkozásában. Mihail Gorbacsov a távol-keleti szovjet kikötővárosban több olyan bejelentéssel is szolgált tegnap délelőtt, amelyekből már egyetlen egy is címoldalt érdemel a világsajtóban. A „helsinki típusú” ázsiai biztonsági és együttműködési értekezlet gondolata korábbi szovjet kezdeményezésekre is visszautal, ezúttal azonban olyan konkrét lépésekkel párosul, amelyek megújult átütőerőt kölcsönöznek az indítványnak, A jószomszédi viszony továbbépítésére irányuló, bármilyen szintű tárgyalásra szólító felhívás Kínának — amelyet kiegészít az is, hogy a szovjet vezetés a Mongóliában állomásozó szovjet csapatok létszáma^ csökkentésének lehetőségéről tárgyal az Ulánbátor! vezetéssel — önmagában is igen jelentős. Az, hogy ehhez csatlakozik hat szovjet ezred Afganisztánból való kivonásának bejelentése olyan ponton visz úi elemet az ázsiai diplomáciába, ahol úgy tűnt, a.z ellentétek merevségének feloldására kevés a lehetőséig. Noha az SZKP főtitkára erre közvetlenül nem utalt, mongó- liai és afganisztáni kezdeményezésével ké.ségkívül elősegíti az egymiilliárd lakosú déli szomszéddal való — már sok tekintetben megújult — kapcsolatok gyorsabb építését. „Vlagyivosztok után” nehéz lesz „három feltételről” és más akadályokról beszólni ebben a kapcsolatrendszerben, ahogy az eddig előfordult Pe- kingben. De nemcsak Peking: Tokió, több más ázsiai főváros, és nem utolsósorban Washington is olyan jelzéseiket kapott hétfőn Vlagyivosztokból, amelyek a szovjet diplomácia bákeof- fenzívá iának folytatódásáról és elmélyüléséről tanúskodnak. Ha eddig elsősorban az keltett feltűnést, ami az elmúlt másfél évben a nyugatinak szóló tárgyalási javaslatok formájában indult el Moszkvából, mást a Távol-Kelet, az ázsiai— csendes-óceáni térség jövőjét érintik az úi kezdeményezések, bejelentések. Mérleget vonni még korai lenne, de annyiban minden- kérvoen folyamatosságot jelez a vlagyivosztoki üzenet, hogy a szovjet diolomáicia lendülete kiterjed világunk egészére. Ez egyébként logikus: a béke oszthatatlan, ezért a békepoli- tika is csak földgolyónk telies dimenziójában érvényesülhet hatfipikonvaín. SZOVJET—TÖRÖK VISZONY A jobb megértés jegyében A hétfői lapok — a Pravda és aiz Izvesztyija — közlik a kormányfő fényképes életrajzát, s emlékeztetnek arra, hogy Turgut özal híve a szovjet—török kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének. 1984 decemberében, Nyiko- laj Tyihonov ankarai látogatásakor, a török kormány nevében ő látta el kézjegyével a Szovjetunió és Törökország hosszú távú megállapodását a gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztéséről. Szovjet részről azt a reményt fejezik ki, hogy a török kormányfő látogatása jelentős mértékben elősegíti a jószomszédi kapcsolatok fejlesztését és megszilárdítását — hangsúlyozzák a lapok. A látogatás a szovjet kormányfő 1984-es ankarai látogatásának viszonzása. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy mindkét ország — jóllehet gazdasági-társadalmi rendszerük eltér, 'és más szövetségnek tagjai — a jószomszédi kapcsolatok és együttműködés fejlesztésére törekszik, csaknem hat évtizedre visszanyúló hagyomány jegyében. Az elmúlt években a szovjet—török viszonyt egymás jobb megértésére irányuló törekvés jellemezte. Ugyanakkor számos nemzetközi kérdésben az álláspontok merőben eltérnek egymástól: Törökország aa'év elején határozottan elutasította a cinrusi helyzet rendezésére előterjesztett szovjet javaslatot. Peking európai „offenzívája” PEKING Kínai politikai és sajtókörökben eredményesnek minősítik Csao Ce-jang miniszterelnök 25 napos körútját, amelynek során hivatalos baráti látogatást tett Romániában, Jugoszláviában, Görögországban, Spanyolországban, Törökországban és Tunéziában. Megfigyelők rámutatnak, hogy a kínai kormányfő körútja szervesen kapcsolódott ahhoz a kőrúthoz, amelyet korábban Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter tett kilenc európai országban és Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára tett Angliában, Nyugat-Németországban, Franciaországban és Olaszországban. A kínai vezetők idei látogatás - sorozata meggyőzően illusztrálja azt a tényt, hogy Kína fokozott figyelmet szentel a politikai és a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének Európával, beleértve a kontinens keleti és nyugati felét egyaránt. A Zsenmin Zsipao vezércikkének értékelése szerint Csao Ce- jang a 30 000 kilométeres körút során tájékoztatta a fogadó országok vezetőit Kína belső helyzetéről, gazdasági reformjainak eredményeiről és modernizálási terveiről. Akárcsak a többi kínai vezető, Csao Ce-jang is azt hangsúlyozta Európában, hogy Kínának békére és békés nemzetközi környezetre van szüksége korszerűsítési terveinek valóra- váltásához, s erre irányuló erőfeszítéseiben számít az európai országok politikai, gazdasági, műszaki, és nem utolsósorban pénzügyi támogatására. Vagyis a körút fontos célja volt arra serkenteni az európai országokat, hogy az eddiginél jelentősebb mértékben fejlesszék gazdasági együttműködésüket és külkereskedelmüket Kínával, s természetesen fektessenek be több tőkét a modernizálódó Kínában. A kínai pártlap és más lapok úgy értékelik, hogy a pekingi vezetők „európai diplomáciai offenzívája” elérte célját: a megvitatott nemzetközi kérdésekben sikerült közös nevezőre jutni. Mindenékelőtt abban, hogy meg kell őrizni a békét, el kell kerülni a háborút, s hogy a stabilitás és a párbeszéd egyaránt szolgálja Kína és Európa érdekeit. Ami pedig a bilaterális kapcsolatok kérdését illeti, Pe- kingben úgy vélik, hogy Csao Ce-jang kőrútjának eredményeként felélénkülés várható a kínai—európai gazdasági, kereskedelmi, műszaki és pénzügyi kapcsolatok területein. VALUTA- OANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Érvényben : mm. július m-tOl augusztus *-ia Pénznem Vételi Eladási árfolyam Máz egyaégre forintban Angol font «383,90 «778,7* Ausztrál dollár 2661,60 2826.30 Belga frank 98.« 104,81 Dán korona 540.61 874,03 Finn márka «58.38 908,30 Francia frank 628.36 667,22 Görög drachma a) 30.31 32,16 Holland forint 1*02.23 1913,71 japán yen (1000) 276.39 290,40 Jugoszláv dinár 11.69 12.« Kanadai dollár 3127,52 3320,98 Kuvaiti dinár 14929,48 25652.93 Norvég korona 878,59 614,37 NSZK márka 2030,66 2166.26 Olasz líra (1000) 29,59 31.43 Osztrák schilling 288,65 306.61 Portugál escudo 29,14 30,94 Spanyol peseta 31.66 33,61 svájci frank 2319,75 2878.01 Svéd korona 614,13 652,13 USA dollár «38,50 4606.86 Ecu (Közös Piac) a) vásárolható legmagasabb bankjegy címlet 4306,64 : MO-ii 4573.02 Továbbképzési ösztöndíjak
