Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-29 / 177. szám

1986. július 29. • PETŐFI NÉPE <0 3. A KOSSUTH KIADÓ SOROZATA A pártalapszervezetek tisztségviselői lrA párt politikájának kidol­gozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében lényeges szerepe van az alapszervezetek és a tag­gyűlések önálló, kezdeményező munkájának...” — hangsúlyozz« a XIII. pártkongresszus határo­zata. Az alapszervezetek előtt ál­ló feladatok megvalósításában komoly felelősségük van e szer­vezeti egységek tisztségviselői­nek. Munkájukat segíti a Kos­suth Könyvkiadó 1985-ben meg­kezdett sorozata, amely főként a nemrégen megválasztott tiszt­ségviselőknek ad útmutatást. Míg az első kötet a titkár, a szer­vezőtitkár, az agitációs és pro­pagandafelelős, a tömegszerve­zeti és a termelési felelős ten­nivalóit rendszerezi, addig a most megjelent kiadvány e — válasz­tott és megbízott — tisztségvise­lők körét viszonylag teljessé té­ve az információfelelős, a gaz­dasági felelős, a pártcsoportbizal- mi, a propagandista és a politi­kai irodalom terjesztője számá­ra nyújt tudnivalókat az általá­nosítható feladatokról. Természetesen csak tájékozta­tásul szolgál a kötet, hiszen ami­kor például a politikai infonmá- oió fogalmát magyarázza, az ál­talánosság szintjén marad, a konkrét tartalom a témától, az aktuális eseményektől, az alap­szervezet összetételétől és egyéb tényezőktől függ. Az informáci­ós tevékenység megszervezésé­nek módját szintén a helyi kö­rülmények szabják meg. A párt- csoport bizalmi megbízatásához is csupán a munka vázát adja a kötet harmadik fejezete, és nem pótolja a helyi ismereteket, a személyes tapasztalatokat, az emberi kapcsolatokat, az egyéni kezdeményezéseket, ötleteket. A kiadvány útbaigazításul szolgái, rendszerezi a tudnivalókat, ha­tékony segítség ahhoz, hogy ki-ki megbízatása szerint jó propagan­dista, gazdasági felelős, vagy • politikai irodaiam sikeres ter­jesztője legyen. Adidas melegítők hazai üzemből A Váci Kötöttárugyár kazárt gyáregységébe« u első félévbe« ss előző év azonos időszakához képest húsz százalékkal többet, összesen mintegy 48 millió forint értékű terméket gyártottak az NSZK-beli Adidas cég számára. A Nágrád megyei Özem ma már nemcsak népvi­seletéről, hagyományőrző tevékenységéről híres, hanem a sportruhá­zati cikkek gyártásával la egyre Ismertebbé válik. Senior márkané­ven az Idén báromszázhúsz millié forintot meghaladó értékű sportrn- hát terveznek gyártani. Termékeik mintegy 49 százalékát tókét pia­con értékesítik. A képen: Ellenőrzik és csomagolják a sportrohákat. QUEEN-LÓDÁSOK A KÜZDŐTÉREN Varázslat a Népstadionban Hát mégis eljöttek! Freddie, Brian, Roger és John, vagyis a világhírű Queen zenekar. Itt voltak Pesten, s két órát mu­zsikáltak a Népstadionban, ne­künk, rockzenét kedvelő ma­gyar fiataloknak. Ott voltam én is a sok nagy futballcsatát látott zöld gye­pen, a „küzdőtéren", közel a színpadhoz. Már három órá­val a koncert előtt megpró­báltunk „helyezkedni”, de csu­pán egy szélső „zsöllye” ju­tott, szerencsére csak a felve­zető zenekar koncertjének idejére. Amint közeledett a főműsor, megindult valahon­nan hátulról a henger, s be­nyomott sokadma gammal egé­szen a színpad közepéig. Aligha volt ennél jobb hely a stadionban! Igaz, az első sorba kerülteket egyesével kiemelték a színpadi munká­sok, egyébként felpaszírozód- tak volna az emelvény falára. Már-.már Heysel-stadioni bot­rány fenyegetett, de végül helyreállt a rend, bár senki sem volt a maga akaratának ura: ezután sem az történt, amit a Queenért őrjöngő het- venezres tömeg akart. Egy méretéhez képest kétszeresen töltött szardíniásdobozra em­lékeztetett a dolog; aki a kon­cert elején zsebrevágta a ke­zét, két órán keresztül ott is tartatta, aki felemelte a „man­csait”, az a műsor végéig „csápolt”, ha akarta, ha nem. De megérte! Végigélveztük, -ugráltuk a koncertet, attól a pillanattól kezdve, amikor a nagy sztár, a zanzibári szüle­tésű Freddie Mercury fehér színű tábornoki nadrágjá­ban megjelent az óriási szín­padon. Élőben ugyanúgy hangzottak énekszámai, mint a hermetikusan elzárt stú­diókban felvett lemezein, ma­gánszámai pedig valósággal megőrjítették a tömeget. Per­cenként megivott egy pohár vizet, egyet pedig a nézők nyakába öntött. Uditőleg ha­tott mindez, de néha egy kis dezodort is fecskendezhetett volna közénk, mert bizony az is elkelt volna... Egy óra múltán úgy tűnt, „leül” a koncert, amikor Freddie beje­lentette: egy speciális Queen- dal következik. A tenyeréből olvasta a szöveget és úgy da­lolta el a „Tavaszi szél vizet áraszt..kezdetű magyar népdalt. Totális siker! Aztán következett Brian May kolosszális gitárszólója, mely közben végigszáguldotta az ötvenméteres- színpadot, Weare the champions — mi va­gyunk a bajnokok — játszot­ták a második újrázásban. Teljes joggal! S ha még min­dig akadt valaki a nézőtéren, aki nem őrjöngött a Queenért, az minden bizonnyal belelke­sült az utolsó szám előtti je­lenetkor: Freddie Mercury egy angol zászlót feszített ki maga mögött, úgy jött rajon­gói elé, majd megfordult, s a zászló másik felén a piros­fehér-zöld lobogó pompázott. Záróképnek nem rossz! Ugráltunk, lelkesedtünk, csapoltunk. Leadtam vagy két kilót, de mi ez ahhoz képest, hogy egyesek már a belépő megváltásakor leszurkoltak 8—10 . „kilót" ... Egyfajta varázslatnak vol­tunk szem- és fültanúi va­sárnap este, jelképesen a leg­újabb Queen-slágerhez mél­tón (Kind of magic). Köszönet érte Freddie és társai, God save the Queen! (Isten óvja a királynőt.) (-rtjinir-) LAKKOZÁS NÉLKÜL Jogismeret és felelősség Ellenőrök a bútor- minőségről A kereskedelmi felügyelőségek • KERMI szakembereivel közösen megvizsgálták a bútorértékesítés helyzetét a főváros és kilenc megye összesen 217 üzletében, lakberendezési áruházában és ipari mintaboltjában. Egyúttal el­lenőrizték a szervizhálózat 13 Ja­vító részlegében is a garanciális ügyintézést. Az ellenőrök elsősor­ban azt vizsgálták, milyen a for­galomba kerülő bútorok minő­sége. Az ellenőrök a vizsgált bútorok több mint felénél állapítottak meg hibát, hiányosságot. A vásárlók reklamációinak 90—95 százaléka is megalapozott volt. Annak érde­kében — állapítja meg a vizsgá­lati jegyzőkönyv —, hogy a bol­tokba kevesebb minőséghibás bú­tor kerüljön, szükséges lenne a kereskedelemben a minőségi át­vétel javítása. Jelenleg ez nem megoldott, mert a bolthálózatban nincs kellő kapacitás arra. hogy az átvételnél minden egyes dara­bot megvizsgáljanak. Várhatóan megoldást jelent majd, hogy a nemrégiben megalakult Bútoripa­ri Minőségellenőrző és Minőség- fejlesztő Gazdasági Társulás el­végzi a kereskedelemben a minő­ségi átvétellel kapcsolatos teendő­ket is. A hibás bútorok értéke mint­egy 7.5 millió forint volt, s ebből körülbelül 3,5 millió forintnyi árut átáraztattak, s csak olcsób­ban engedték árusítani. Az árkü­lönbözet összege meghaladta az 500 ezer forintot. A minőségtanúsítás és a hasz­nálati—kezelési útmutató hiánya, illetve hiányosságai miatt _ csak­nem 15 millió forint értékű bútor forgalmát tiltották be ideiglene­sen a szükséges kellékek pótlásá­ig, illetve tartalmuk módosításáig. A vizsgálat megállapította, hogy a garanciális javítást végzők köre az elmúlt években jelentősen, bő­vült. Számos gyártó márkaszer­vizt hozott 'létre ezeknek a mun­káknak az elvégzéseire. Bár némi javulás tapasztalható, a garanciá­lis javítások általában még min­dig hosszadalmasak. A munkát többnyire az alkatrészek és tar­tozékok hiánya, s a jótállási je­gyek helytelen kitöltéséből adódó problémáik akadályozzák. A jog nem tudása nem mentesít a felelősség alól. Régóta ismert jogelv ez, amelynek alkalmazására min­den civilizált társadalomban szükség van. Furcsa is lenne, ha valaki azzal állhatna bí­rái, a társadalom ítélőszéke elé: az emberölést beisme­rem, de elnézést kérek, nem tudtam, hogy a törvény a gyil­kosságot bünteti. A törvények betartását, kö­telességeink teljesítését az állam mindenképpen megkö­veteli a társadalom valameny­nyi tagjától. Némileg más a helyzet azonban jogainkkal, ezek nem érvényesülnek au­tomatikusan. Ha valaki pél­dául nem tud arról a rende­letről, amelynek alapján a la­kásvásárláshoz, a családi ház építéséhez a kedvezményes kamatozású OTP-kölcsönön kívül kamatmentes tanácsi kölcsönt, sőt esetleg vissza nem térítendő támogatást is igényelhet, aligha élvezi majd ennek a lehetőségnek az elő­nyeit. De ugyanez érvényes például a lakásszavatossági vagy a garanciális ügyintézés­re is. Hiszen ki bogarássza vé­gig a jótállási jegyen hátul felsorolt apróbetűs szabály­zatokat, rendeleteket, amelyek az ügyfelek jogi felvilágosítá­sát szolgálják? A szolgáltatónak nem érdeke Mondhatná erre valaki: a tanácsnak, a szerviznek, az ügyintézésnek mindenképpen legalábbis erkölcsi kötelessé­ge tájékoztatni bennünket a jogainkról. De vajon érdeke is? Itt van például a garanciá­lis gópkocsijavítások ügye. A szerviz ugyan miért hívja fel a figyelmünket arra, hogy ár- leszállítást, cserét is kérhe­tünk, esetileg az elhúzódó ja­vítás idejére kölcsönkocsit bérelhetünk, ha ezzel csak pluszmunkát és újabb költsé­geket okozunk a javítómű­helynek? Vagy vegyük az OTP példáját: néhány éve még a gyermekgondozási se­gélyen levő feleség is eltartott­nak számított, utána is lehe­tett tehát igényelni lakásvá­sárláskor szociálpolitikai ked­vezményt. Az OTP-fi ókoknak semmilyen anyagi érdekük nem fűződött ahhoz, hogy ezt az ügyfelek elől eltitkolják, hiszen a pénzt egyszerűen költségként elszámolhatták. Érdekes módon a legtöbb he­lyen mégsem hívták fel a la­kásvásárlók figyelmét erre a lehetőségre, egészen addig, amíg a dolog egy újságcikk nyomán ki nem tudódott. Nem sokkal később viszont már a rendeletet változtatták meg ... Huzavona, pereskedés Ezek a példák is igazolják, hogy mindennapi jogismere­tünk hiányosságai olykor je­lentős anyagi veszteségeket is okoznak nekünk, potenciális kérelmezőknek, ha nem tud­juk, hogy hová milyen kérel­met írhatunk. A fogyasztói érdekvédelem hiányosságai különösen szembetűnőek ott, ahol túlságosan bonyolult, szinte megismenhetetlen és követhetetlen a jogi szabályo­zás, ahol a rendeletek számos kibúvási lehetőséget nyújta­nak a vállalkozóknak, a szol­gáltatóknak kötelezettségeik teljesítése alól. Erre a lakásszavatosság az egyik legjobb példa. A lakás- vásárló egész életre szóló anyagi áldozatokat kénytelen vállalni, hogy végre önálló otthonhoz jusson, de örömét hamar megkeseríti a több száz tételes hibajegyzék. A pénzé­ért legalább elfogadható mi­nőségű lakást szeretne, a hi­bák minél előbbi kijavítását várná, de az effajta várako­zás a mai jogi szabályozás mellett az illúziók, a naivitá­sok kategóriájába tartozik. Több éves huzavona, pereske­dés következhet legfeljebb, amelynek során a lakásvásár­ló többnyire védtelenül, ki­szolgáltatottan áll a beruhá­zók és a kivitelezők egész jo­gi apparátusával szemben. Ar­ról az apróságról már nem is szólva, hogy neki kell bizo­nyítania: a vitatott hiba már a lakás átadásakor fennállt, s nem a birtokbavétel után ke­letkezett. Mintha a lakástu­lajdonosoknak a beköltözés után az lenne a legfőbb vá­gyuk, hogy gyorsan csinálja­nak néhány hibát a túl jó mi­nőségűre sikeredett otthonuk­ban. Nem véletlenül javasolta az elmúlt hónapokban a Fo­gyasztók Országos Tanácsa, a SZÖVOSZ és a Legfelsőbb Bí­róság is a lakásszavatossági jogszabályok sürgős módosí­tását, a kötelező jótállás be­vezetését ezen a területen is. iNam sokkal kedvezőbb a helyzet a bútoroknál, híradás­technikai cikkeknél, háztar­tási gépeknél sem. Igaz, ezek­re a gyártóművek jótállást vállal naik, de arról már nem mindig adnak megfelelő tájé­koztatást, hogy milyen jogo­kat is jelent ez az ügyfelek­nek valójában. Pedig egyálta­lán nem mindegy, meddig va­gyunk kötelesek tűrni a drá­ga pénzen vásárolt bútor vagy tévékészülék hibáinak állandó javítgatását, mikortól ragasz­kodhatunk a cseréhez. Kell a propaganda Azt pedig szinte egyetlen tartós fogyasztási cikk jótállá­si jegye sem tartalmazza, hogy az egy- vagy kétéves garan­cia lejártával még mindig nem vesztettük el valamennyi jogunkat, hiszen a Polgári Törvénykönyv szerinti három­éves szavatosság alapján is felléphetünk jogos igényekkel. Hosszan sorolhatnánk a példákat, amelyek azt igazol­ják: a fogyasztói érdekvéde­lemben egyelőre rangján, fontosságán alul kezelt témá­nak számít a jogpropaganda. A kötelező jótállás alapján pedig a kereskedelmi vállala­tok, a szervizek gyakran csak ügyfeleik bosszantásáért vál­lalnak garanciát... VÁRANDÓS VADMAMÁK MOSTOHA KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Á llatkertl SCtä mtiriadalmiiegitség • ai McklfUi mi luiML Több mint másfél évtizeddel ezelőtt besték létre “ "»**'*?** ümt munkával - Rács-Kiskun megye efyetlen vadsskertjét K*c«- eméten, a Műkertvárosban. Azét« számos uj laké került Ide, főként nnak köszönhetően, hogy a vadaskort tagja a Magyar Allatkertek Követségének. A másfél hektáros területet Takács István állattenyésztő vadgaz- isszal jártuk be. Mindenekelőtt megállapítottuk: a mintegy őtven llatfaj birtoka — enyhén ezőlvn — ma már nem éppen szemet gyö- yörködtető látvány, nem beszélve k bűzről, ami elárasztja Innen a örnyéket. A lovak, a birkák még csak tűrik valahogy a közeli vasút, a forgalmas közút zaját, viszont egyáltalán nem örül ennek pél­dául a páviánpár. Pedig pávián­mamának nyugalomra lenne szüksége, mert várandós. A viet­nami csüngőhasú sertések is töb­ben lesznek nemsokára. Ezeket alig lehet felkelteni, így nem gond, hogy rácsos ajtójuk be sincs zárva. Ugyancsak csemetét vár a szibériai tigrisasszony. Gondot jelent, hogy az új jövevényt va­lahogy elkülönítsék majd. A fe­kete párduc árválkodik, neki se párja, se .^névtáblája”. Az orosz- lánkölykök napi 5—5 kiló mar­hahúst esznek,, de ha ennyire ke­vés lesz a kényszervágott állat, rövidesen fogyókúrázhatnak. A medvepár lakosztálya vas­tag rúdacélból készült, de még ezt is meghajlítják. Medvéék egyébként a helyi sütőipari vál­lalattól több kiló selejt péksüte­ményt kapnak rendszeresen, fő étkül... és mi mindent még a látogatóktól! A majompár is a kedvencek közé tartozik; szá­mukra szombat-vasárnap egy ta­licska ételhulladék kerül ki. A nyulak nem nagyon bírják el a maszek etetést, már jó néhányan belepusztultak ebbe. Samunak, a magyarszürka marhának legkedvesebb játéka az erőfitogtatás a drótkerítésen. így azt állandóan toldozgatni-foltoz- gatni kell. Odébb, a madárház­ban a szárnyasok egy része ki­öregedett. eLpusztult, s most ke­vés a lakó. A fácáncsibék egvl- két pedig ellopták, úgv. hogy ki­bontották a kerítés alját. Túl nagy a zsúfoltság, a kö­rülmények már-már harci álla­pothoz hasonlíthatók, pedig a Városgazdálkodási Vállalat évenként másfélmillió forintot költ a vadaskertre, ám ez ke­vésnek bizonyul. Kapnak ugyan segítséget innen-onnan — így • „Körülöttem történhet bármi”. (Méhest Éva falvétslel) • „Még bírja a rúdacél." • „Én nem tudsk csendet teremteni.” például a Kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz-tői szálas- takarmányt —, de ennél sokkal több támogatásra lenne szükség. Keresni kellene ennek a módját. Volna tehát mit tenni a va­daskertiben — az állatok éa a lá­togatók érdekében egyaránt. Igaz, a széchenyivárosi szabad­időparkba áthelyezendő állat­rezervátum fejlesztési terve már elkészült, de — mint a fenntartó vállalattól megtudtuk — a leen­dő 15 hektáros területre várható­an csak a VII. ötéves terv végén költöztethetik át az állatokat. Addig pedig, ha csak az öt gon­dozó barkácstehets égére, anyag- beszerzési ügyeskedésére bízzák a karbantartást, a pénz, a segft­l ség pedig nem lesz több, nem valószínű, hogy javul — inkább tovább romlik — Itt a helyzet. Mindezek ellenére a vadaskerti látogatottsága még mindig Jó­nak mondható, bár jobb is le­hetne, ha csábítóbb körülmények között sétálgathatnának ott na állatbarát gyerekek, felnőttek. r. a.

Next

/
Thumbnails
Contents