Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-24 / 173. szám

1986. július 24. • PETŐFI NÉPE « 3 NEM ALSZIK AZ ÉJJELIŐR, MERT NINCS! Kié a miénk? Mérlegen a társadalmi tulajdon védelme A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon a közel­múltban értékelték az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek bűnügyi helyzetét, és az e területen az elmúlt öt évben végzett megelőző munka hatékonyságát. A z ismertté vált társadal­mi tulajdon elleni bűn- cselekményeken belül a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok sérel­mére elkövetettek viszonylag ked­vezően alakultak. Míg 1981-ben 29 százalékos volt az arányuk, az összes társadalmi tulajdon elleni jogsértésekhez viszonyítva, ad­dig 1985-ben már „csak” 25,3 százalék, s ezek döntő többségét a lopások és betöréses lopások előfordulása jelentette. Az ismertté vált sikkasztások előfordulása lényegében nem vál­tozott az elmúlt öt évben. Szám­szerűségében és arányaiban emel­kedett viszont a csalások gyako­risága. Csökkent a hűtlen keze­lések egyébként sem sűrű előfor­dulása. A hanyag kezelés és ron­gálás némi hullámzással ugyan, de az előző év szintjén maradt. őrzés nappal, lopás éjjel Megállapítható, hogy a vizsgált gazdasági egységek sérelmére el­követett, s a rendőrség által fel­tárt cselekmények megközelítő­leg 95 százalékát szándékos ma­gatartással követték el. A termelőszövetkezeteknek, ál­lami gazdaságoknak bűncselek­mény útján okozott kár 4,9 mil­lió forintról 13,6 millió forintra emelkedett. Ebben persze az is közrejátszott, hogy nagyobb a va-- gyón koncentrációja, a gazdálko­dás intenzívebbé válásával beszer­zett gépek és technikai berende­zések, a segéd- és üzemanyagok, az állatok, a termények és egyéb termékek értéke megnövekedett. Fokozatosan növekedett a lo­pásokkal okozott kár. Lényeges körülmény, hogy a vagyonbizton­ságot elsősorban nem a szövet­kezetekben és állami gazdaságok­ban dolgozók veszélyeztetik. A lopások elkövetését elősegíti, hogy a vállalatok, szövetkezetek az őrzési szolgálatot általában nem a veszélyes időpontokban (éjjel, munkaidő után, munkaszüneti napokon) szervezik. Az anyagok tá. rolása sok helyen nem biztonsá­gos. A nagy értékek — főként objektív okok miatt — bekerí- tetlenül, felügyelet nélkül várnak sorsukra hosszabb időn keresztül. A betöréses lopásokra „alkal­mat” ad a védőrács nélküli vagy a nyitva hagyott ablak, illetve ajtó, valamint az őrzés és a 'ki­világítás hiánya. Az épületek egy része elavult, a biztonsági beren­dezések állaga pedig rossz. Manipulált teljesítmények Annak ellenére, hogy számsze­rűségében ugyan nem változott a sikkasztások előfordulása, az okozott kár — itt is hasonlóan az előzőekhez — többszörösére emelkedett, miként a csalások­nál is. ! A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és állami gazdaságok vagyonvédelmének kritikus te­rülete a telephelyektől távol vég­zett kisegítő, segéd- vagy mellék­üzemági, szolgáltató tevékeny­ség. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy ezeken a munkahelye­ken szinte minden ellenőrzés nél­kül dolgoznak, az esetenkénti el­lenőrzésük sokszor formális, többnyire nem alkalmas az el­követett jogsértések felismeré­sére és megszakítására. A tevé­kenységükkel összefüggő számvi­teli rend általában áttekinthetet­len, a pénzügyi műveletek alap­bizonylatai sokszor megbízhatat­lanok, elszámoltatásuk hosszabb időn keresztül sem történik meg. Az átalányelszámolásos részle­geknél az utólagos elszámolásra felvett pénzek felhasználásának legalizálására sokszor fiktív szám­lákat, munkaigazoló lapokat, bérjegyzékeket készítenek. E részlegeknél is, de főként a be­dolgozókat foglalkoztató részle­geknél tapasztalható a munka­teljesítményekkel való manipu­láció. Nem ellenőrizhető, hogy ki és mennyit dolgozott, az elszá­molások mögött van-e tényleges munkateljesítmény, a bedolgozó egyáltalán megkapta-e a nevére elszámolt és kifizetettként nyil­vántartott összeget vagy sem. Papírsertések Az utóbbi években jelentős problémaként jelentkezett az élő állatok nevelésre és hizlalásra történő kihelyezése magánvál­lalkozókhoz. Ezek egy része a kapott készpénzelőleget más cél­ra fordította, az átvett állatokat, valamint a tartáshoz szükséges takarmányt továbbadta, a szer­ződéses kötelezettségét egyálta­lán nem, vagy csak részben tel­jesítette, a velük kapcsolatban levő gazdaságoknak jelentős ká­rokat okozva. A tapasztalatok szerint az ilyenfajta bűncselek­mények elkövetését több gazda­ságnál megkönnyítette az a tény, hogy a tevékenység szervezésé­vel megbízottak nem jártak el kellő körültekintéssel, egyáltalán nem, vagy csak felületesen ellen­őrizték a szerződésekben írt fel­tételek megtartását. Esetenként megtörtént a gaz­daságoknál a pénzügyi mérleg szándékos meghamisítása. A cse­lekményt elkövető vezetők több­nyire a gazdaság érdekeire hivat­koztak, jóllehet, ebből saját ma­guknak is kisebb-nagyobb anya­gi hasznuk származott. Ered­ményt növelő tényezőként alkal­mazták a mezei leltárak „felér­tékelését”, nem létező eszközök, termékek, termények készletben tartását, állatok súlygyarapodá­sának, valamint a hozamoknak indokolatlan növelését. A hanyag kezelés előfordulá­sa ugyan nem nagy, a gondatlan bűncselekmények között mégis kiemelést érdemel. A kellő hoz­zá nem értés, a szakszerűtlenség, az előírások be nem tartása a jó gazda gondosságának elmulasz­tása, egyszóval emberi mulasztás húzódik meg e cselekmények el­követése mögött. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy a munka­köri leírások nem megfelelőek, a kötelezettségek nincsenek pon­tosan megfogalmazva. A vezetők munkaköri leírása sokszor nem is tartalmazza a teljes körű fe­lelősséget. T. K. FILM JEGYZET A Sárkány közbelép A gyógyszerkutatás új eredményei A Robert Clouse rendezte hong­kongi film csak most került szé­les körben bemutatásra, a mo­zikban, de a filmmúzeumok nézői tavaly nyáron néhány napig már láthatták. A produkció főszerep­lője a videomozi.k kung fu film­jeiből ismerős Bruce Lee, az 1940-ben született amerikai ál­lampolgárságú színész, aki a műfaj máig pótolhatatlan sztár­ja. 1973-ban, amikor filmjei Nyu- ga-Európában és Amerikában népszerűségük csúcsán, a Ha­lál játéka című filmjének forga­tása közben máig tisztázatlan kö­rülmények között meghal. Alig tucatnyi alkotásából néhányat a kecskeméti Erdei Ferenc Mű­velődési Központ új video-klub- mozijában is láthatnak az érdek­lődők. Bár a videomozi programjainak jelentékeny részét (egyelőre) a hongkongi karateprodukciók képviselik, születésük körülmé­nyei nem ilyen mértékben közis­mertek. A műfajra akkor figyel­tek oda igazán, amikor a hetve­nes évek elején világszerte visz- szaszorította az addig legnépsze­rűbb westemt. Hongkong film­iparának számadatai is beszéde­sek: az állam területe 1032 négy­zetkilométer, vetítőhelyeinek szá­ma legalább 2500, a filmgyártás­sal foglalkozó cégek száma ezer felett van, az évente készülő fil­meké pedig kétszáz körül. Az eddigiek közül a második leg­többször eladott, Bruce Lee most látható filmje. A háttérről még annyit, hogy a film a második világháborút követő időszakban az elsők között állt talpra, s ezt követően hamarosan létrejött az a gyártási rendszer, amely ma is meghatározza a szigetország film­iparát. Az itt készült alkotások többségét kétnapi színpadi pró­ba után három nap alatt forgat­ják le, s egy hónappal később már rendszerint túl is vannak a bemutatón. Magyarországon a felszabadulás óta mindössze két hongkongi produkciót mutattak be. A szériában készülő kung fu mellett jelentős a nálunk telje­sen ismeretlen, igényes művész­filmek gyártása is. Bruce Lee most látható, kife­jezetten az amerikai piac meg­hódítására készített — és legke­vésbé eredeti — filmje rendkí­vüli népszerűségének okát fö­lösleges lenne elemei szerint meghatározni, annyi azonban bi­zonyos, hogy ezek mindegyike al­kalmas a legkevesebb befekte­téssel szórakoztató mozi hatás- mechanizmusának elemzésére. A történet kisebb módosítások­kal a műfaj cselekménysémája szerint bonyolódik. Egy harci tor­nán Lee fölkelti a titkosszolgálat érdeklődését, megbízást kap, hogy próbálja leleplezni Han ma­gánbirodalmának rejtelmeit, me­lyek kábítószergyártást, kábí­tószer- és leánykereskedelmet sej­tetnek. Vállalja a megbízástan­nál is inkább, mert családja be­csületéért is így állhat bosszút. Kapóra jön Han versenye, mely a harci torna leple alatt eredeti­leg arra szolgál, hogy ügyeinek amerikai képviselőt szerezzen. A keret tökéletesen megfelel arra, hogy a nyugati nézőknek szóló kalandmotívumok mellett a kézi­harc művészetének technikáját exponálja. Alkalmat ad arra is, hogy Bruce Lee mellett — a töb­bi főszereplő személyében — a kéziharc olyan kiváló művelőivel találkozhassunk még, mint a fe­hér John Saxon, Bob Wall és a néger Jim Kelly. Felvonulnak to­vábbá bámulatos ügyességű női testőrök, kémek is, demonstratív kivégzések és káprázatos lako­mák kellékeként. Bár úgy tűnik, hogy a klasz- szikus kung fu film minden rész­lete valahonnan már ismerős, van nyugat-európai vagy ame­rikai megfelelője, az eredmény mégis hatásos. Nem újszerű az sem, hogy mindenki inkább tí­pus, mint árnyalt egyéniség: sa­ját legjobb vagy legrosszabb én­jének hordozója. A film összha­tásához elengedhetetlen Bruce Lee személyes varázsa. Producere szerint az egyetlen volt, aki a né­zőkkel e sémák között is mindent el tudott hitetni. Károlyi Júlia Ígéretes kísérletek folynak a Gyógyszerkutató Intézet Közös Vállalatnál a központi idegrend­szer, illetve a szív- és vérkerin­gési rendszer egyes betegségei­nek kezelésére szolgáló gyógysze­rek kifejlesztésére. Az intézet­ben több évtizedes hagyományai vannak a központi idegrendszer­re ható készítmények kutatásá­nak, s eddigi tevékenységük so­rán már jó néhány hatékony szert bocsátottak az orvosok ren­delkezésére. Munkájuk legújabb eredménye egy új szorongásgát- ló-kedélyjavító készítmény, amely mind hatóanyagának vegyi szer­kezetét, mind pedig biológiai ha­tásmódját illetően újszerű meg­oldás. Az új vegyület klinikai vizsgálatai már megkezdődtek. Az intézet munkatársai kikísér­leteztek egy, a migrén megelő­zésére szolgáló új szert is, a gyó­gyászati célokra már évszázadok óta használatos anyarozs-kivo­natok szerkezetéből kiindulva. A készítmény hatásosságáról a be­tegeken szerzett első tapaszta­latok biztatóak. Ugyanerről a vegyületcsaládról megállapítot­ták, hogy a migrén megelőzése mellett másfajta idegrendszeri betegségek tüneteinek enyhíté­sére is alkalmas. így egy-két éven belül klinikai vizsgálatra kerül­het a Paridnson-betegségben szen­vedő idős emberek kezének re­megését, mozdulatainak merev­ségét várhatóan enyhítő, szelle­mi frissességét javító szer. Az intézetben tovább folytatód­nak a magas vérnyomás és idült, pitvari eredetű szívritmus-zava­rok, valamint a koszorúér-szűkü­let okozta panaszok kezelésére alkalmas, már korábban kidolgo­zott, Tobanum nevű készítmény­nyel kapcsolatos vizsgálatok. Eh­hez a szerhez eddig csak tablet­ta alakjában juthattak hozzá a betegek, most injekció formájá­ban is elő kívánják állítani. Az eddigi vizsgálatok szerint ez az injekció heveny szívritmusza­varok esetén életet is menthet. További jelentős eredményeket várnak másik két új vegyülettől is, amelyeket elsősorban a kam­rai eredetű szívritmuszavarok gyógyítására kívánnak majd fel­használni. Közülük az egyik ve- gyületet hamarosan a klinikákon is kipróbálják. Ugyancsak bizta­tó kísérleteket folytatnak egy, a korábbiaknál jóval hatékonyabb, az erek falára közvetlenül ható értágító vérnyomáscsökkentő szerrel. Ez az új vegyület első­sorban a veseeredetű magas vér­nyomás kezelésére tűnik külö­nösen alkalmasnak. Egyelőre még a laboratóriumokban vizs­gálják azt a teljesen eredeti szer­kezetű trombózis (vérrög-kópző- dés) elleni szert, amelytől igen sokat várnak a kutatók. Ennek az új vegyületnek a biológiai ha­tása a befejeződésükhöz köze­ledő vizsgálatok tanúsága sze­rint szelektív, és további nagy előnye, hogy alkalmazása nem jár semmiféle mellékhatással. Néhány év azonban eltelik még addig, amíg ezek az új ké­szítmények eljuthatnak majd a gyógyszertárakba, mert egy-egy új vegyület klinikai kipróbálása több évig is eltart. A gyógyszer­kutatás egyébként is sok időt és türelmet kíván. A Gyógyszerku­tató Intézet Közös Vállalatnál évente általában 800—1000 új ve- gyületet állítanak elő és vizsgál­nak meg, aszerint, hogy melyik­ből lehet gyógyászatilag értékes hatóanyag. CSIPKEVERÉS KARCAGON • Ma már kevesen ismerik s csipke- verés tudományát. Karcagon a csipkét a Nép­művészeti és Házi­ipari Szövetkezet hazai és külföldi megren­delésére bedolgozók készítik. Tehóval vagy anélkül „Kecskeméten nem lesz teho” — adta hírül júliusi számában a megyeszék­hely tanácsának havi fo­lyóirata, a Kecskeméti Szemle. A korábbi, máju­si lapszámban nyilatkozó tanácselnök, dr. Mező Mi­hály még bizakodó volt, tervezgetései — bár voltak kételyei is — erre vallot­tak. Az akkori felmérés eredménye szerint — mint mondotta — tizenkilenc- ezer településfejlesztési hozzájárulás kérésre tíz­ezer „igen” és kilencezer „nem” jutott. Egész ponto­san 52,8 százalék volt az igen. Több mint 28 ezer családnál jártak, s hátra volt még néhány ezer csa­lád, elvileg tehát kijöhet negatív végeredmény is — olvashattuk. Arról is tájékoztatták a lakosságot, hogy a koráb­ban meghirdetett célokat bővítve, azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a hoz­zájárulás teljes összegét ta­nácstagi alapba helyezik, amelyből a tanácstagok 6 társadalmi munka kiegé­szítésére igényelhetnek tá­mogatást. (Az első válto­zat szerint a befolyt összeg felét helyezték volna ilyen alapba.) — És mi lesz azokkal a célokkal — iskolaépítés, út­törőtábor, biztonságos víz­ellátás, idősek helyzetének javítása —, amelyeket a településfejlesztési hozzá­járulás lehetséges felhasz­nálására megjelöltek an­nak idején? — kérdezte az újságíró. A válasz: — Természetesen azok sem szenvedhetnek csor­bát, hiszen mind igen in­dokolt, feszítő szükséglet. Fejlesztési eszközeink át­csoportosításával biztosít­juk e fontos fejlesztések megvalósulását. Nyomatékül megismétel­te a nyilatkozó, hogy min­denki értse: „a lakosságtól befolyt összegek teljes egé­szét oda juttatjuk vissza, ahonnan az befizetésre ke­rült: a lakóterületekre, a lakosság magánkezdemé­nyezéseinek támogatásá­ra”. — Ügy gondolom — mondotta az elnök —, ez a legigazságosabb, a kecske­métiek véleményének leg­inkább megfelelő felhasz­nálási mód. A felmérés befejezése utáni nyilatkozat pedig dr. Fáy Ferencné tanácselnök- helyettestől származik, aki 50 százalék körüli „igen” szavazatot említ. A jogsza­bályt tekintve lehetőség lenne rá, hogy a hozzájá­rulást bevezessék. Tízmil­liós összegről van szó, ami ugyan az egységes pénz­ügyi alapban nem nagy summa, de a jelen gazda­sági helyzetben a város számára mégis számotte­vő. Ennél is fontosabb azon­ban — ezt hangsúlyozta a tanácselnök is — a város többségének egyetértése, hogy támogatásra találja­nak a fejlesztési elképze­lések. Magyarán szólva: nem akarják a lakosság bi­zalmát elveszíteni azáltal, hogy a felényi egyetértés birtokában a lakosság má­sik felét is fizetésre kény­szerítik. Ilyen megfontolá­sok alapján tehát ezúttal elmarad a „teho” beveze­tése Kecskeméten. Akad példa az ellenke­zőjére is. TanuLságos győ­zelem címmel a Népsza­badság közölte nemrég a XII. kerületi pártbizott­ság első titkárával, dr. Hanga Máriával folytatott beszélgetést, amelynek az a lényege, hogy nagyjából hasonló eredmények bir­tokában — a hozzájárulás mellett szavazók száma ép­pen hogy meghaladta az ellene szavazókét —, a ta­nulságok levonása után mégis csak bevezetik a hozzájárulást. Nem idézem a cikk számos megállapí­tását, csak annyit erről, hogy a tapasztalatok hason­líthatók a megyeszékhe­lyünkön észlelt fogyaté­kosságokhoz. Nálunk is előfordult, hogy — az első hiábavaló zörgetés után — nem jutottak el mindenki­hez. Volt, ahol a házfel­ügyelővel küldték szét az aláírandó nyomtatványt, s az is gyűjtötte össze, bár ez nem éppen célravezető megoldás. Másutt a meg­győző érvek hiányoztak, ki­ütközött a felkészületlen­ség. Bár még idejekorán született meg a célokat il­letően a májusi interjúban 'említett módosulás, csak- ihogy erről már a lakosság többsége aligha szerzett tudomást. Mint egyszerű „igennel” szavazó, őszintén sajná­lom, hogy végül is kárba- veszett az a nagy munka és fáradság, amelyet a lel­kiismeretes tanácstagok, népfrontaktivisták és ön­kéntes segítőtársaik végez­tek a lakosság többségének megnyerése érdekében. Nemcsak a forintban ki­fejezhető értéke miatt saj­nálom elsősorban, hanem az igazi párbeszéd elma­radása, a vitára is kész de­mokratizmus féloldalassá­ga — mondjuk ki: gyámol­talansága miatt. A nemet mondók között sok olyat is ismerek, akinek igazán nem esett volna nehezé­re a jelzett összeg megfi­zetése, miközben egyszerű nyugdíjasok írták alá a beleegyező nyilatkozatot. Mintha egy kicsit a nyi­tottnak nevezett várospo­litika agitációs, érvelő, meggyőző oldala szenve­dett volna csorbát, s ér­vényesültek olyan formá­lis módszerek, amelyek fö­lött már azt hittük, hogy eljárt az idő. Azt csak helyeselni le­het, hogy a tanácsi vezetés nem erőltette a hozzájáru­lás mindenáron való be­vezetését. Az előzmények és az elvégzett munka ala­pos elemzése csak haszná­ra lehet a lakossági kap­csolatok fejlesztésének. F. Tóth Pál Magyar egészségügyi dolgozók afrikai országokban Csaknem 500 magyar egész­ségügyi dolgozó: orvos, gyógy­szerész, ápolónő, asszisztens, technikus vesz részt afrikai és közel-keleti országok lakosságá­nak egészségügyi ellátásában. Az Egészségügyi Minisztériumban tájékoztatták az MTI munkatár­sát arról,' hogy Algériában — ahol több mint két évtizede tel­jesítenek szolgálatot magyar or­vosok — jellienleg Bécharbarn 75-en dolgoznak, a legkülönbö­zőbb szakterületeket reprezen­tálva. Líbiában tíz éve váltják egymást folyamatosan a magyar szakemberek. Napjainkban 171- en a tajurai kórházban, 122-en Tnipoliban. az 5-ös számú Pold- kliin.iikán. 25-en pedig a zuaral egészségügyi intézményben te­vékenykednek. A Jemeni Arab Köztársaságban az Al-Thawra kórház sebészeti és egyéb mű­téti feladatait végzik szakembe­reink. De gyógyítanak orvo­saink — ugyancsak néhányan — Nigériában. Tanzániában, Etió­piában. MozamWkbah és Ango­lában is. Ezeknek az országoknak a többségével hazánk műszaki­tudományos együttműködési megállapodásiban rögzítette: mi­lyen képzettségű szakembert tf hányat foglalkoztatnak. A je­lentkezők közül azok kaphatnak megbízatást, akiknek megvan a szükséges szakképzettségük, és idegennyelv-tudásuk, valamiét legalább 5 éves szakmai gya­korlattal rendelkeznek. Kikülde­tésük általában 2—5 évig tart. A magyar szakemberek együtt dol­goznak a helyi kollégáikkal és a más országbeli külföldi szakem­berekkel. Elsősorban a gyógyító­megelőző munkában vesznek részt, eközben átadják tapasz­talataikat a fogadó országok egészségügyi dolgozóinak. A he­lyi egészségügyi hatóságok elé­gedettek szakembereink tevékeny­ségével. Időnként alkalom adó­dik arra is. hogy vezető magyar szakemberek előadásaikkal, mű­tétek bemutatásával hozzájárulja­nak a távoM országok szakembe­reinek továbbképzéséhez. Ugyan­akkor mód van arra is, hogy ezeknek az országoknak az or- wfli és szakdolgozói Magyaror­szágon szerezzék meg szak­képzettségüket.

Next

/
Thumbnails
Contents