Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-16 / 140. szám
1986. június 16. « PETŐFI NÉPE O 3 Feladataink a teljes és hatékony foglalkoztatás érdekében — Irta Tokai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese — Szocialista társadalmunk nagy vívmánya a teljes foglalkoztatás megvalósítása, s ezt a jövőben sem kívánjuk feladni. Nálunk senkit sem fenyeget a munkanélküliség réme; aki akar és tud dolgozni, annark munkát és tisztességes megélhetést biztosítunk megyénkben is. Ezt a ma már természetesnek tűnő állapotot évtizedek céltudatos munkájával értük el, mert nem volt ez mindig így ... Bács-Kiskun megyéből korábban hosszabb időszakon keresztül emberek tízezrei költöztek el az ország más, gyorsabban fejlődő vidékeire, mert itt nem volt elég munkahely. Ennek a nagy — országon belüli — népvándorlásnak megyénkre nézve hátrányos következményeit több községünk ma is érzi, mert a lakosság túlzott mértékű fogyását, a munkaképes korosztály nagy részének elvesztését, a lakosság elöregedéséből származó gondokat nagyon nehéz kiheverni még akkor is, ha ma már a kisközségekre sem jellemző a korábbi tömeges elvándorlás. Az iparosítás hullámai A megyei gazdaságpolitika már az 1950-es évek végétől nagy energiával szorgalmazta és szervezte a foglalkoztatási lehetőségek gyarapítását. Az iparosítás hullámai — ha megkésve is — végül megfékezték, majd megállították a lakosság nagyarányú elköltözését. • Sorra jöttek létre a különféle ipari üzemek a me- ■gye városaiban, nagyobb falvaiban, s ebben országosan is kiemelkedő szerepe volt a megye tanácsi iparának. A körülbelül 30 tanácsi ipari telephely volt a bölcsője egy sor olyan nagyüzemnek, amelyek — nagyválla- lalatok részére történő átadás után — korszerűsödve, továbbfejlődve — meghatározó szerepet töltenek be ma is megyénk ipa- iában. A mezőgazdasági nagyüzemek megerősödésével, majd fejlődésük gyors fellendülésével párhuzamosan jövedelmezőségi és foglalkoztatási szempontból egyaránt szükségessé vált az ipari melléküzemágak fejlesztése is. Ez egyúttal helyben való megélhetést nyújtott sok ezer embernek, ezért megfékezte az egészségtelen mértékű városokba költözést, s így fontos feltétele volt a községi népességmegtartó erő növelésének. Az 1970-es évek második felére — az ország többi területéhez hasonlóan — már átmenetileg olyan helyzet alakult ki a vállalatok „munkaerőéhsége” következtében, hogy sor került az egyes munkahelyek kategorizálására. A népgazdasági szempontból fejleszteni kívánt ágazatok nagyvállalatai ‘adminisztratív módon előnyben részesültek a munkaerőhöz jutás szempontjából. Egyidejű jelenségek Az 19110-as evek közepén a foglalkoztatási helyzet ismét változóban van, mintegy visszatükrözve az új gazdasági növekedési pályára való átállás nehézségeit. Megyénk gazdaságában is egyidejűleg van jelen a munkaerőhiány és a túlfoglalkoztatás jelensége. A munkaerő hatékony foglalkoztatására ösztönző és kényszerítő közgazdasági szabályozó- rendszer célja, hogy az indokoltnál több dolgozót alkalmazó munkáltatókat a mainál ésszerűbb, az élőmunkával takarékosabb gazdálkodásra ösztönözze. Ennek első, kezdeti eredményei Bács-Kiskun megye egyes településein hosszabb-rövidebb ideig tartó foglalkoztatási gondot okoznak. Különösen az iparban szegény, szűk munkahelyi választékkal rendelkező, hagyományosan mezőgazdasági térségekben okoz ez problémát. Kisebb mértékű foglalkoztatási gond a felszínen is megjelenő munkaerő-felesleg a megye néhány kisebb körzetében van jelenleg. Ilyenek Bácsalmás térségének elsősorban az országhatár mentén levő községei; Kiskőrös és kisebb környéke, valamint a megye északi részén levő egyes települések, ahol még viszonylag jelentős — főleg a fővárosba — a nagy távolságú ingázás. Ahol hosszabb távon is számolni kell tartós foglalkoztatási gondokkal, ott mielőbbi intézkedések szükségesek, mert a munkahelyek hiánya a nagytávolságú ingázás, az elvándorlás arányát újra magas szintre növelheti, ennek minden hátrányával együtt. Elkerülni a buktatókat Vegyük számba, milyen általános fejlesztési arányok és cselekvési lehetőségeink vannak a teljes és hatékony foglalkoztatás, a munkaerő-felesleggel rendelkező térségek gondjainak megoldása érdekében. Természetesen arra is figyelemmel kell lennünk, hogy e térségek adottságai — a közös vonások mellett — jelentősen különböznek egymástól. A konkrét feladatok meghatározásához szükséges első lépés az, hogy gondos, alapos felméréssel kell meghatározni a megyének azokat a területeit, településeit, ahol intézkedések szükségesek a meglevő és a jövőben várhatóan felszabaduló munkaerő többségének térségen belüli foglalkoztatása érdekében. Tisztán és reálisan kell látnunk a foglalkoztatás valós helyzetét, hogy elkerülhessük az átmeneti, rövid távú elhelyezkedési gondok túlzott felerősítéséből származó buktatókat. A foglalkoztatási lehetőségek bővítésével azonos súlyú követelmény ugyanis a fejlesztések megalapozottsága, hatékonysága és az, hogy a létrejövő termék, vagy szolgáltatás gazdaságosan értékesíthető legyen. A helyi szervekkel folytatott konzultációk és felmérések azt bizonyítják, hogy megyénkben hosszabb távon sem kell számolni jelentősebb létszámfelesleggel, egyes kisebb körzetekben azonban indokolt újabb munkahelyeket létesíteni, elsősorban ipari és élelmiszeripari 'tevékenységek fejlesztésével. E kapacitások bővítésére mindenekelőtt a mezőgazdasági nagyüzemek, ipari és fogyasztási szövetkezetek szervezeti keretei között kerülhet sor, a meglevő épület- állomány ás a munkaerő hasznosításával, a másutt kihasználatlan gépi kapacitások átvételével, a kiegészítő ipari és szolgáltató ágazatok fejlesztésével. A mindenütt szűkös anyagi erőforrások koncentrálása érdekében célszerű a fejlesztéseket gazdasági társulások formájában megvalósítani. A megyében gazdag tapasztalatok vannak a munkaerő-igényes háttéripar fejlesztése», a fémtör;,„ megcikkek, a könnyűipari termékek (például a cipőfelsőrész«'^ készítés, textilfeldolgozás stb.) kisebb üzemeinek decentralizált telepítésében, amely elsősorban a falvakban élő nők számára jelent munka- és kereseti lehetőséget. Ezzel a módszerrel most is élni kívánunk. A Bács-Kiskunban megtermelt mezőgazdasági alapanyagok és a feldolgozókapacitások között a javulás ellenére még korántsem alakult ki egyensúlyi helyzet. Népgazdasági szempontból is előnyös, ha a mezőgazdasági termékek feldolgozását a termőhely közelében, helyi kapacitás- fejlesztéssel a nagyüzemek növelni tudják. Összhangban a tervekkel A megye VII. ötéves gazdasági és településfejlesztési tervének céljaival összhangban az' ipari tevékenységek — szükség szerint foglalkoztatást is javító — bővítését a központi gazdaságfejlesztési programokhoz és a fővárosi ipar racionalizálásához kapcsolódva kívánjuk megvalósítani. Hosszabb távú megyei terület- fejlesztési stratégiánk kitűzött, célja a megye gazdasági szerkezetének további javítása. Ennek keretében indokolt a megye ipar- szerkezetének korszerűsítése, a tudományos-technikai haladás fő irányába tartozó úgynevezett „húzó” iparágak telepítésével és tevékenységük bővítésével. Az ilyen ipari kapacitásokat a megye * legkedvezőbb telepítési adottságokkal rendelkező nagyobb városaiban (például Kecskeméten, Baján) célszerű fejleszteni. A legkorszerűbb iparágak megyei telepítésének előkészítése, a fogadókészség megteremtése érdekében indokolt lehet az olyan ipari tevékenységek kitelepítése falvakba, amelyekhez nem szükséges nagy számban magasan képzett munkaerő. Így lényegében „kétlépcsős ipartelepítéssel” lehet megoldani a foglalkoztatási és az iparkorszerűsítési feladatokat: A demográfiai számítások szerint az 1990-es.évsk közepétől a városokban — mindenekelőtt a megyeszékhelyen — az első ’ ízben munkába lépő korosztályok száma növekedni fog, időben fel kell készülni foglalkoztatási lehetőségük megteremtésére. Ha változik a szerkezet Mint említettem, a foglalkoztatási lehetőség bővítését jelenleg Bácsalmás, Kiskőrös és Szabadszállás térségében látjuk indokoltnak. A bácsalmási térség gondjai — egyéb tényezők mellett — abból adódnak, hogy a jó mezőgazdasági termőhelyi adottságú községekben a korábbi években nem hoztak létre ipari melléküzemeket, s szinte kizárólag az alaptevékenységet fejlesz*- tették. Nem szorgalmazták ipari üzemek létrehozását sem. A ter- melésiszerkezet-váltásból adódó munkaerő-felesleg felvételére alkalmas üzemek száma ezért kevés. és a szakmai választék is korlátozott. Itt olyan üzem létesítését tartjuk szükségesnek, ahol mintegy 150 fő — jelentős számban férfi munkaerő — foglalkoztatására nyílik lehetőség. Kiskőrösön olyan korszerű ipari üzem telepítését szorgalmazzuk, amely egyúttal javítja a város iparszerkezetét is. Több nagyvállalattal folynak jelenleg a tárgyalások, a konkrét profil most körvonalazódik. Ez a vállalkozás várhatóan 200—300 fős. elsősorban női munkaerő-tartalék foglalkoztatását biztosítja a körzetben viszonylag könnyen megoldható ingázással. Szabadszálláson már konkrét előkészítő szakaszban van egy édesipari beruházás, amely szintén elsősorban a település lányainak, asszonyainak kínál helyi munkavállalási lehetőséget. E vázlatosan ismertetett foglalkoztatási tervek mellett természetesen még számos lehetőséggel lehet és kell élni a jövőben. Ilyen például a munkahelyi munkalehetőségek részmunka- idős foglalkoztatással», bedolgozással történő, bővítése^ g magánvállalkozás féjleiztésé, á riiéző- gazdasági kistermelés szerepének növelése. A teljes foglalkoztatás hosz- szabb távon is csak úgy valósítható meg, hogy a napi ingázás ésszerű mértékben fennmarad, mert az ipar túlzottan szétaprózott telepítése nem képzelhető el. A kibontakozás egyik elengedhetetlen feltétele viszont a magasan képzett, kockázatot vállaló szakemberek, vezetők letelepítése és helybentartása. Ennek feltételeit mindenütt meg kell teremteni. ígéret a támogatásra A korábban * említett egyes ipartelepítési tervek megvalósításának előkészítése már több helven folyik. A gyors megvalósítást leginkább a fejlesztési források hiánya gátolja. A megyei vezetés ezért határozottan kérte az Országos Tervhivatal vezetését arra. hogy megyénje is részesüljön abból a területfejlesztési alapból, amellyel a tartósan munkaerő-felesleggel rendelkező térségekben fel lehetne gyorsítani az új munkahelyek létesítését. Olyan ígéretet kaptunk, hogy szerény mértékben — és döntően a tervidőszak második feleben — erre lehetőség nyílik. • Nélkülözhetetlen, hogy az elmaradott térségekben gazdaságos munkahelybővítő fejlesztésekre vállalkozó vállalatok, szövetkezetek, ‘ kisiparosok az átlagos szabályozási feltételeknél vonzóbb lehetőségeket kapjanak. Ilyen lehet például a közvetlen állami alapjuttatás és kedvezményes hitel, elsősorban a központi gazdaságfejlesztési programba illő fejlesztéseknél, továbbá adókedvezmény, a Központi Területfejlesztési alapból adott támogatás, valamint a megyei és helyi tanácsok anyagi segítsége. Elengedhetetlen, hogy a helyi tanácsok más eszközeikkel is segítsék a település gazdasági bázisának erősítését, például az infrastruktúra biztosításával (terület-előkészítés, előköz- művesítés, épületek átadása stb.). A megyei szervék koordináló, segítő szerepe mellett alapvetően helyi, vonzáskörzeti gazdaság- szervező feladat a kiegyensúlyozott foglalkoztatás megteremtése, a munkahelyek hiányából, vagy szűkös választékából eredő hátrányok mielőbbi felszámolása. A megyei tanács fogadókész minden értelmes helyi kezdeményezés felkarolására, s lehetőségeink szerint elősegítjük ezek megvalósítását. Tompán készülnek a betakarításra ö Hamarosan az aratás is elkezdődik, % gazdaságban csaknem ezer hektáron termelnek gabonát és kukoricát. A szövetkezet szárítóját a tmk-brigád igyekszik minél jobb állapotba hozni, nehogy fennakadást okozzon majd az elromló berendezés. • Még 40—50 forint egy kiló paradicsom a piacon, de a gazdaságok, így például a tompái Kossuth Me- , zőgazdasági Termelőszövetkezet is már a szezonra, vagyis a nagy tömegben való feldolgozásra készül. Felújítják, kijavítják a lévonalat. A háztájiban termelt paradicsomot a szövetkezet gépei dolgozzák fel és félkész áruként szállítják a paradicsomlevet a megrendelőknek. 600 vagonnyira számítanak az idén (Pásztor Zoltán felvételei) MIÉRT DRÁGA A LENCSE? • MEGTÉVESZTETT KÖZÖNSÉG Gazdasági bírság kiszabását indítványozta a legfőbb ügyész A vásárlók visszatérő panasza — s ezzel az utóbbi időben a sajtó is sokat foglalkozott —. hogy a mezőgazdasági termények, elsősorban a zöldségfélék, sok kézen mennek keresztül, míg eljutnak a fogyasztók asztalára. Eközben persze áruk is jócskán emelkedik. A legfőbb ügyész most egy ilyen lánckereskedelmi ügyben indítványozta gazdasági bírság kiszabását á- Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalatának országos központja ellen. Megállapítható volt ugyanis, hogy az elmúlt években a vállalat két területi központja a termelőktől lencsét vásárolt, ezt eladta budapesti központjának, majd az a Zöldértnek továbbította az árut. Eközben minden közreműködő felszámította a saját hasznát, így a termelőtől 34,50, illetve 39 forintos áron vásárolt lencséért 55—60 forintot fizettek a fogyasztók. Hasonló lánckereskedelmet folytattak babbal is: az egyik területi központitól, illetve egy nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalattól babot vásárolt a budapesti központ, majd ezt egy másik nagykereskedelmi vállalatnak adta el. Az áru így 46 forintért került a fogyasztók ele, míg a termelők csak 27, illetve 28 forintot kaptak érte. A legfőbb ügyész gazdasági bírságot indítványozott. Ugyancsak nagy port vert fel az Országos Rendező Iroda „Szilveszteri óriáskerék” című műsora körül kialakult botrány. A műsort hat helyszínen 32 népszerű művész részvételével hirdették meg nagyméretű plakátokon, maid miután a jegyeket eladták, kis plakátokat nyomtattak ki, amelyeken közölték, hogy az egyes műsorok színhelyén kik lépnek fel. Ezek a falragaszok azonban általában nem jutottak el az érdekeltekhez, így a nézők azö hihették, hogy a nagyobb plakáton eredetileg meghirdetett valamennyi művészt látni fogják. Ezzel szemben az egyes szórakozóhelyeken csak a szereplők egyharmada lépett fel. Az ŐRI a jelentkező nézőket részben kártalanította. A legfőbb ügyész a közönség megtévesztése miatt gazdasági bírság kiszabását indítványozta az ŐRI ellen, valamint a műsor szervezésében közreműködő OKISZ Laborral szemben is, mivel e gazdálkodó szervezet nem jogosult ilyen jellegű műsorok szervezésére. A bírságok konkrét összegét mindkét esetben a bíróság állapítja meg. (MTI) Szakkörös találkozó Kisszálláson Bizonyára sokáig emlékezetes marad a résztvevők számára a vasárnap Kisszálláson megrendezett egész nupos szakköri találkozó. A változatos programoknak a helyi általános művelődési központ művelődési házának hangulatos parkja adott otthont. A Kiskunhalas vonzáskörzetéből összegyűlt több mint háromszázötven gyermek a bőség zavarával küzdött, amikor választani kellett a színes, ötletes műsorok, versenyek és egyéb programok közül. Volt itt sárkánykészítés, bőrözés, kosárfonás, batikolás, báb- és sípkészítés, A községi művelődési házak művészeti szakikörösei is bemutatták tudásukat. A sportrajongókra is gondoltak a rendezők: kötélhúzásban és egy új, szórakoztató játékban a „hawaii sétáló fatalpversenyben” mérhették össze erejüket, ügyességüket. A nagy siker miatt a szervezők úgy határoztak, hogy jövőre Pirtón ismét megrendezik a szakkörös találkozót. G B. Országos tanácskozás a magas vérnyomásról Kékestetőn szombaton befejeződött az a magas vérnyomással foglalkozó kétnapos tudományos orvosgyűlés, amelyet a Magyar Rehabilitációs Társaság belgyógyászati szekciója, a Magyar Kardiológusok Társaságának Hypertonia munkacsoportja, valamint a Mátrai Állami Gyógyintézet együttesen rendezett. A tanácskozáson mindazokat a tényezőket vizsgálták, amelyek a magas vérnyomás megelőzésében és gyógyításában szerepet játszanak. Török Eszter, a Hvpertónia- munkacsoport elnöke a tanácskozás befejeztével az MTI munkatársának elmondta: világszerte behatóan foglalkoztatja az orvostudományt a magas vérnyomásban szenvedő betegek sorsa. Magyarországon a felnőtt lakosságnak mintegy 10—15 százaléka szenved magas vérnyomás betegségben. amelyet népbetegségként tartanak számon. Az orvostudomány a megbetegedések kiváltó okainak többségét nem ismeri, ugyanakkor jól látják a hajlamosító tényezőket, amelyek közé sorolták a túlfeszített szellemi tevékenységet, a mozgás, általában a testkultúra hiányát, a súlyfelesleget, valamint, a dohányzást. A megelőzés alapvető feltétele: az egészséges életmód. Hazánkban az egészségügyi hálózat rendelkezik olyan feltételekkel. amelyekkel pontosan és időben megállapíthatják a betegséget még a kezdeti szakaszában. így megelőzhető annak súlyosbodása. Azt is elmondották, hogy a gyógyszerellátás ezen a téren kedvez-ően alakult. A tanácskozáson fölhívták a figyelmet arra is, hogy az egészséges életmódnak, vagyis a nem gyógyszeres kezelésnek is nagyon fontos szerepe van a betegség elkerülésében, illetve a súlyosbodás megakadályozásában. 2 Két, egymástól eltérő jellegű, de a közvéleményt élénken foglalkoztató ügyben gazdasági bírság kiszabását indítványozta a legfőbb ügyész.
