Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-28 / 151. szám

1M*. júniu* 2». PETŐFI NÉPE • 3 AZ ŰJ ILLETÉKTÖRVÉNYRŐL (I.) Mikor mennyit kell fizetni? Aa elmúlt évi költségvetés tárgyalásakor szóba kerültek a gazdaság gondjai is az Or­szággyűlés nyári ülésszakán. Nevezetesen az is, hogy míg a kiadási terveket teljesítet­tük, a bevételek elmaradtak a várttól, s 15,7 milliárd fo­rint a költségvetés hiánya. Mit jelent ez, s mit kell ten­ni — kinek-kinek a maga he­lyén — az egyensúly hely­reállítása érdekében? Erről kérdeztünk az ülésszak szü­netében két parlamenti kép­viselőt. Dr. Bognár József akadémikus: — A költségvetés hiánya a ter­vezettnél nagyobb. Ehhez a köz­gazdászok mindig hozzáteszik, hogy a költségvetési hiány nem minden esetben rossz. A kérdés, hogy a hiányt előidéző anyagi esz­közöket mire használják fel. Ha olyanfajta gazdasági tevékeny­ségre, amely a nemzeti jövede­lem termelését sokkal nagyobb mértékben mozdítja elő, mint amennyi a hiány, akkor a hiány csak időleges, amellyel másfelől fejlődési lehetőségeket terem­tünk. A mi esetünkben azon­ban 1979 óta egyensúly-helyreál­lító politika folyik, s egyensúly­hiányunk van a külkereskede­lemben és a költségvetésben is. Ennek az elhárítása speciális gazdaságipolitikát kíván, amely­ben meghatározó a takarékosság, a különböző költési lehetőségek tudatos fékezése. Mégpedig azért, mert azonnal nem tudunk át­menni olyan állapotba, hogy a hiánnyal fejleszteni tudjunk. Ahlhoz, hogy egy viszonylagos költségvetési egyensúly kialakul­jon — amibe én ezt a hiányt még beleértem —, ahhoz sok jövedel­met kell valahonnét biztosítani. Szocialista gazdaságban a bevé­telek legnagyobb forrása a válla- laitok nyeresége, illetve ennek az adóztatása. Tehát maga a gazda­sági tevékenység, mégpedig a vállalkozásoké és a szövetkeze­teké, mert a lakossági adókból vb, szonylag kis rész, az összes jö­vedelem 7—8 százaléka szárma­zik. Ho,gy egyensúlyt alakítsunk ki úgy, hogy nem vonunk el túl sokat, de az a nem túl sok elég arra, hogy egyensúly legyen — ez az igazi probléma gazdaság­politikai értelemben. Mert így a vállalkozásoknak lehetőségük van a fejlődésre, és a költségve­tés is viszonylagos egyensúlyba kerül. Ennek az állapotnak az elérése jó pár esztendőt megkí­ván. Mert ez nem azt jelenti, hogy mesterségesen lefaragunk ebből is, abból is, és valahogy össze­hozzuk az egyensúlyt, hanem azt, hogy erőteljes, jelentős jövedel­meket létrehozó gazdasági te­vékenységet. folytatunk. Ehhez szükséges a struktúra­váltás, miután a mi gazdasági B Dr. Bognár József egyensúlyhiányunk összefügg az­zal a tényezővel, hogy egységnyi nemzeti jövedelem termeléséhez túlságosan sok anyagot, ener­giát, munkaerőt veszünk igény­be. A ráfordítás csökkenésén túl elengedhetetlen a fejlett techni­ka nagyobb mértékű beépítése a gazdaságba, különösen az ex­portterületen. Magyarország a maga méreteivel, gazdasági adott­ságaival itt sem várhatja a meny­Tsz elnöke: — Ahhoz, hoc*' előbbre lép­jünk, az egész mezőgazdasági ter­melésit át kell gondolnunk, mert a termelési sbnvoualunk egy-két termék kivét-eiével alacsony. En­nek kapcsán tudnunk kell, mit akarunk csinálni. A miniszterel­nök-helyettes szájából is elhang­zott a piacorientáltság, a gaz­daságosság, a takarékosság köve­telménye, a munkaidő és a mun­kaerő jobb kihasználása. Ezt kell aprópénzre váltanunk a mai igények szerint. Ma már nagyon magas az a szint, ahol a termelés gazdasá­gos. Hogy így dolgozzunk, ahhoz szükségesek a megfelelő fajták, a magas technológiai színvonalú, és a tudomány legújabb ismere­teinek azonnali alkalmazása. Ha áttekintjük a mezőgazdasági ága­zatokat, akkor megállapíthat­juk. hogy az állattenyésztésben, például a sertésnél, még nem az igazi a fajtaösszetétel. Át kell térni a zsírosról a húsosra. A nö­vénytermesztésben egy-két terü­leten világszínvonalon vagyunk. De a mennyiségi termeléstől el kell tolódni a minőségi termelés és az alacsony önköltség felé. Nem biztos, hogy7 a hetvenmá- zsás búzatermés a jó, lehet, hogy ötven mázsa a kedvezőbb, ha az a legolcsóbb. Persze, a gyakor­latban ez úgy szokott jelentkez­ni. hogy7 egy7 bizonyos határig a legmagasabb termelés mellett a legalacsonyabb az önköltség. A szőlőtermelésben a piac új követelménye szerint kevesebb borra, inkább sűrítmények, üdí­• Dr. Kosa Antal nyiségtől a dolgok rendbehoza­talát. Hiszen a nagyobb mennyi­séghez mindig több nyersanyag, energia kell, amit csak külföld­ről tudunk behozni. De ha a meg­lévő alaptermékből nagyobb ér­tékű, és a piacon keresett árut állítunk elő, akkor nem kell nö­velni az importot, hanem a hoz­záadott nemzeti munka és tevé­kenység válik értékesebbé. Ezt kell elérnünk! tőita 1 -kon centrátu mok, kokté­lok előállítására lesz szükség. Va­lamint. egy szuper jó minőségű korválasztékra, a jelenleginél alacsonyabb áron. A gyümölcs- termelés kifelé halad a nagy- uz.cjiibí>I, s itt is sürgősen kor­szerűsíteni kell a fajtaösszetételt. Elavult, alacsony átlagtermésű fajtákkal dolgozunk, amelyek­nek termelése nem is lehet gaz­daságos. A piac ezt a minőséget, ilyen áron nem fogadja el. A központi és a helyi érdek véleményem szerint összeegyez­tethető. A mi dolgunk nem a szabályozók kritizálása. .Télzés persze kell, hogy7 hogyan működ­nek, de a mi feladatunk a ter­melés. Ebben az előbb elmon­dott módszerek alkalmazása a döntő. Vagyis ha a folyamatot jól átlátjuk, a feldolgozó vállalatok­kal kooperációkat alakítunk ki, ha sikerül valamelyest a kocká­zatot közösen viselni, a nyeresé­get igazságosabban elosztani, ak­kor a megyében új, korszerű faj­tákkal, nagyobb átlagterméssel, alacsonyabb önköltséggel, a piac kiszolgálásával, a vertikális in­tegráció megvalósításával óriási lehetőségeink vannak a kertésze­ti kultúrákban. S hasonló kezde­ményezéseket teszünk az állat- tenyésztésben, például a félegyhá­zi vágóhíddal. Ha sikerül a kis­kunsági téeszek tőkéjével belép­ni. akkor létrehozunk egy közös vállalatot, amelyben nem pusz­tán sertést akarunk előállítani — ez már évszázadok óta megy —, hanem oiy7an minőséget, amely az ipar igényeit a legjobban ki­elégíti. Váczi Tamás Dr. Kőm Antal, « kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság ÉLVE AZ ÖNÁLLÓSÁGGAL Vendéglátás a fővárosban — kalocsai módra Abban semmi különös nincs, hogy az elmúlt héten harminc- hattagú turistacsoport érkezett az NSZK-bői hazáinkba három­napos látogatásra. Az sem mond­ható szokatlannak, hogy a ven­dégek az Aitnium Hyatt Hotelben szálltak meg és idejük többségét Budapesten töltötték. Ami viszont ezúttal rendha­gyó volt: a fővárosi programot elejétől a végéig az IBUSZ kalo­csai irodája szervezte. Ráadásul ezek a vendégek nem is egyszerű turisták voltak. Baden-Württem­berg tartománybeli politikusok, pénzügyi szakemberek — köz­tük a Kreissparkasse, a területi takarékpénztár vezetői — azzal a céllal utaztak hozzánk, hogy Idegenforgalmi kínálatunkkal is­merkedjenek. A szervezők a szo­kásosnál Is gazdagabb, színvo­nalasabb programot állítottak össze számukra. Szerepelt ebben orgonahangverseny a Mátyás- templomiban; a Parlament meg­tekintése, szakmai látogatás az OTP vezérigazgatóságán, dísz­vacsora a Gundelbew a különha- jó a Dunán, lovasbemutató, majd befejezésül folklórműsor a la- jo&mizsei Tanyacsárdában. Vidéki iroda számára egy ilyen befolyásos személyiségekből ál­ló csoport fogadása jelentős szak­mai és üzleti siker. Csapói Lajos, az IBUSZ kalocsai irodavezető­je az NSZK-beli megbízásról a következőket mondta: — A tavalyi átszervezés nyo­mán nagyfokú önállóságot kap­tak a helyi IBUSZ-irodák. Köz­vetlenül dolgozhatnak együtt a külföldi partnerekkel. Ezúttal a korábbi jó üzleti kapcsolat alap­ján a nyugatnémet autóklub, a ADAC tübingeni irodája kere­sett meg bennünket. ‘Szokatlan volt a feladat, de természetesen vállalkoztunk a budapesti láto­gatás megszervezésére. S hogy sikeres volt-e a kalo­csaiak szervezőmunkája? Hírről kérdeztük a zárónapon, közvet­lenül a felsőlajosi Almavirág Szakszövetkezet lovasbemutató­ja után dr. Wilhelm Gfrörert, a tübingeni járás tanácsának el­nökét: — Először járok Magyarorszá­gon, és nagyon elégedett vagyok azzal, amit eddig láttam. Buda­pest csodálatos város, az embe­rek nyitottak, barátságosak. Tet­szett az itteni lovasbemutató is. Az elmúlt héten Marbaohban láttam egy ménest. Ott minden sokkal visszafogottabb hangu­latú volt. A szervezésben semmi­féle hiányosságot nem tapasztal­tam, s azt hiszem, a csoport töb­bi tagjának sem lehet oka pa­naszra. A látottak alapján el­mondhatom: idegenforgalmi kí­nálatuk igen vonzó, de nálunk még nem eléggé ismert. A tübingeni vendég elismerő szavai jelzik az utat is, melyen nemzetközi idegenforgalmunk szervezőinek, köztük a megyénk­ben működő utazási irodáknak érdemes továbbhaladni. L. D. TISZTELT ÜGYFELEINK! az Állami biztosító kecskémét, i. sz. fiókja 198«. július 1-tól » Petőfi S. a. M. sz. alatti helyiségéből átköltözik Kecskemét, Villám I. u. 2—I. sz. alá, az Állami Biztosító Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságával egy épületbe (Cifra­palota mellé). Július 1-től a lenti helyen állunk ügyfeleink rendelkezésére. 1430 Az Országgyűlés a tavaszi ülés­szakán törvényt alkotott az ille­tékekről. Az 1986. évi I. törvény 1986. július hó 1-jén lép hatály­ba. Az űj rendelkezések a la­kosság és a gazdálkodó szervek széles körét érintik, ezért a fon­tosabb változásokat ismertetjük. Az illeték mértéke az eddigiek­hez képest általában csökken, lakáspolitikai céljainkkal össz­hangban lényegesen kedvezőbb lesz a lakáshoz kapcsolódó ille­tékfizetés. Egyes eljárási illeté­kek mértéke már elavult volt, ezért ezek emelkednek, emelke­dik továbbá a gépjármű meg­szerzésének illetéke is. Az új szabályozás lényegesen egysze­rűsíti az állampolgárok szá­mára a tulajdonjog és más jogok bejegyzésével, valamint az egyéb földhivatali ügyintézéssel kap­csolatos eljárást. Az egyszerűsí­tés részeként megszűnnek az okirati illetékek. Az illetéktör­vény szerinti illetékek a követ­kezők: vagyonszerzési (öröklési, ajándékozási és visszterhes va­gyonátruházási) és eljárási, (ál­lamigazgatási és bírósági) ille- t íkek. Rokonsági fok, a vagyon értéke Az öröklési és ajándékozási il­letékek átlagosan 20—40 száza­lékkal csökkennek. Mértékük továbbra is a rokonsági foktól és az örökölt vagy ajándékba ka­pott vagyon értékétől függ. Lé­nyeges mentességi és kedvezmé­nyi szabályok is érvényesülnek. Például: mentes a takarékbetét, a kötvény öröklése és ajándéko­zása, mentes az egy örökösnek jutó ingó örökség, ha forgalmi értéke a 100 000 forintot nem ha­ladja meg. Lakás öröklése és ajándékozása esetén az egyéb­ként fizetendő illeték felét kell megfizetni. Kiskorú örökös csak a nagykorúvá válása utáni két éven belül köteles az illetéket kifizetni. Megszűnt viszont a szövetkezeti lakások első ízbeni öröklése során eddig alkalmazott megkülönböztetett illetékmentes­ség. Visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni ingatlannak, meghatározott ingóknak (pél­dául gépjármű) és vagyon érté­kű jogoknak (használati jogok­nak) ellenérték fejében történő megszerzése után. Ezen illeté­kek általános mértéke 15 száza­lék, a lakástulajdon megszerzé­se esetén azonban csak 2 száza­lék. Az OTP-től, tanácstól vagy kijelölt gazdálkodó szervtől az új lakás vásárlása továbbra is illetékmentes. Az illeték alapja az ingatla­nok terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, lakások eseté­ben a szociálpolitikai kedvez­ménnyel csökkentett forgalmi érték. Jelentős kedvezmény, hogy lakások egymásközti cseréje ese­tén, illetve egy éven belüli lakáseladás és -vétel esetén a két forgalmi érték közötti különbözet után kell az illetéket megfizetni. ösztönözve a magánlakás-épí­tést, az építési telkek öröklése, ajándékozása és vásárlása ese­tén sem kell az illetéket megfi­zetni, ha a tulajdonos négy éven belül vállalja a lakóházának fel­építését. A gépjármű megszerzésének okirati illetékét a Vagyonszer­zési illetékek közé építették be, ennek mértéke öröklés, ajándé­kozás és vétel esetén egyaránt a gépjármű hengerűrtartalmának minden köbcentimétere után 3 forint. Fontos új rendelkezés, hogy ingatlanhoz kapcsolódó haszon- élvezet és használat esetén a fi­zetendő illetéket meg kell osz­tani a tulajdonjogot szerző és a haszonélvező vagy használó kö­zött. Általános tétel Eljárási illetéket kell fizetni az államigazgatási és bírósági el­járások után. Az államigazgatá­si eljárási illeték általános téte­le 100 forint, melyet a beadvá­nyon kell illetékbélyegben leró­ni. A fellebbezés illetéke az ügy értékéhez igazodik, de legalább 200 forint. Egyes államigazgatá­si eljárásoknál az általánostól eltérő illetékmértékeket állapít meg a végrehajtási rendelet. Pél­daként kiemelve: az államigaz­gatási eljárásban a meghatalma­zás illetéke 50 forint, iskolai bi­zonyítványmásolat 200 forint, út­levélilleték 350 forint, ingatlan­nyilvántartásba történő bejegy­zés illetéke 200—2000 forint kö­zött van. A bírósági eljárási illetékek a pertárgy értéke után vannak megállapítva, tételes és százalé­kos formában. Például a hagya­téki eljárás illetéke a hagyatéki vagyon értékének 2 százaléka, az egyéb közjegyzői eljárás il­letéke a megállapított érték 1 százaléka, de 300—20 000 forint között mozog. A cégbírósági el­járás illetéke az induló vagyon 1 százaléka. Módosuló eljárás t Megszűnik az eddig érvényben volt előzetes fizetési kötelezett­ség, az illetékek befizetésének határideje a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap. A hagyatékok bejelentését a földhivatal és az illetékhivatal felé továbbra is a közjegyző vég­zi. Amennyiben a közjegyzői el­járás nem kötelező (például nincs ingatlan a hagyatékban), úgy az illetékhivatalhoz kell a hagya­tékot bejelenteni. Július elseje után az illetékhivatalhoz ezen kívül csak azokat a szerződése­ket vagy okiratokat, illetve jog­ügyletei kell illetékkiszabásra bemutatni vagy bejelenteni, me­lyek nem érintik az ingatlannyil­vántartást. Ilyen a már emlí­tett ingó örökségen felül az ingó ajándékozási szerződés. Meg­szűnik a tanácsok által kiállított adó- és értékbizonyítvány, tehát a jövőben ilyet nem kell csatol­ni a szerződésekhez. Az ingatla­nok forgalmi értékét a további­akban kizárólag az illetékhivatal mint szakhatóság állapítja meg és vizsgálja felül. A szerződések, okiratok bemu­tatási' határideje továbbra is a megkötéstől, vagy a jóváhagyás­tól számított 30 nap. Kivétel ez alól a gépjárműátírás, melyet a rendőrhatóságok végeznek. Itt 15 napon belül kell az okirat kel­tétől számítva a bejelentést meg­tenni és a rendőrség által adott fizetési lapon az illetékét befi­zetni. A közjegyzői eljárási illetéket és az ingatlannyilvántartási be­jegyzés illetékét a vagyonszer­zési illetékkel egyidejűleg az il­letékhivatal állapítja meg. Szigeti László, a megyei illetékhivatal mb. vezetője (Folytatjuk) DUNA-TISZA KÖZI AGRÁREXPORT • A mérlegelés után különböző paraméterek alap­ján minősítik, osztályba sorolják a libamájat Kecs­keméten. • A Kiskőrösi Borászati Közös Vállalat csengődi export palackozóüzemében két hete, napi két mű­szakban, óránként • ezer üveget töltenek. Naponta k ét-bárom vagonban indítanak term ékeikből a Szovjetunióba és Lengyelországba. Emellett belföld- ro is dolgoznak. • Az ebi félévben várhatóan SM4 szarvas- marhát szállít külföldre a Bács- Kiskun Megyei Atlatforgalml és Húsipari Vállalat. Az egyik Szaúd- Arábiába induló szállítmány sugár­szennyeződését mérik a kecskeméti rakodóhelyen. (Sttraszer András felvételei) PARLAMENTI KÉRDÉSEK A költségvetés, a hiány és a tennivalók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents