Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-04 / 130. szám

I Közösen kell a megoldást 1986. június 4. ® PETŐFI NÉPE AZ IKARUSZ SZÁRNYAI ALATT Számíthatnak a pártcsoportok erejére keresnünk Beszélgetés * környezetvédelmi nevelésről Elsőként az ENSZ kez­deményezésére 1972-ben összeült stockholmi kör­nyezetvédelmi világérte­kezlet hívta fel széles kör­ben a figyelmet, hogy az emberi élet feltételeinek megóvása napjaink sürge­tő feladata. Erre emlékez­tet az egykori konferencia nyitónapján, június 5-én évente sorrakerülő kör­nyezetvédelmi világnap. Ilyenkor az évforduló környékén a Szokásosnál is több szó esik a tennivalók­ról. A veszélyek tudatosításában, a természetvédő szemlélet terjesz­tésében semmivel nem pótolható az oktatás szerepe. Sokféle, kü­lönböző feltételek között műkö­dő szervezet tekinti világszerte feladatának a környezet- és ter­mészetvédelmi nevelés fejleszté­sét. Közéjük tartozik az angol Környezetvédelmi Oktatási Ta­nács is, melynek vezetőjével, John Baines-szel, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió nevelési albizottságainak kecskeméti kon­ferenciáján beszélgettünk. — Mive! foglalkozik az ok­tatási tanács? — Feladatunk, hogy össze- gyűjtsük az Egyesült Királyság területéről a környezetvédelem­mel kapcsolatos információkat, és eljuttassuk a tanárokhoz, is­kolákhoz, oktatási központokhoz. Szervezetünk információs köz­pontja Londontól 40 mérföldnyi- re, a readingi egyetemen műkö­dik. Tájékoztató kiadványokat készítünk, konferenciákat szer­veztünk, több mint félszáz hi­vatásos és önkéntes természet- védő szervezettel tartunk kap­csolatot. — Hol tart ma a környe­zetvédelmi nevelés Angliá­ban? — A Nemzetközi Környezetvé­delmi Unió világprogramjához illeszkedve az Egyesült Király­ság nem kormányszervezetei 1983-ban dolgozták ki saját programjukat. A dokumentum hét fejezete közül egy a környe­zetvédelmi neveléssel foglalko­zik. Kitűzött célunk: építsék be ezt a témát mindenütt az isko­lai tantervekbe, kapjon helyet az ifjúsági szervezetek életében és a felnőttoktatásban is. — Milyen eredményeket ér­tek el? — Amint a fenti dokumentum is tanúsítja, a természetvédőket sikerült meggyőzni a fiatalokkal való foglalkozás jelentőségéről. Azután meggyőztük a pedagógu­sokat, hogy a környezetvédelmi nevelés fontos tényező az iskolai munkában. Sikerült tehát össze­hoznunk a két partnert, s to­vábbra is az a célunk, hogy a környezetvédők és a nevelők eszmét cseréljenek, együttmű­ködjenek. — Szervezőmunkájuk kizá­rólag az iskolákra irányul? — Mint a környezetvédelmi nevelés nemzeti testületének, fel­adatunk az is, hogy minden le­hetséges fórumon képviseljük ezt az ügyet. Gyakran felkeressük a különböző állami intézménye­ket, minisztériumokat, hogy meggyőzzük a tisztségviselőket a kérdés jelentőségéről. Sikerként könyveljük el a televíziós szak­emberek és a tanárok között az elmúlt években kiépített kapcso­latot. Közösen készítik az okta­tóprogramokat, fiataloknak szóló műsorokat. — Milyen tapasztalatokat gyűjtött a kecskeméti konfe­rencián? — A személyes kapcsolat, az eszmecsere önmagában is gazda­gítja az otthoni munkát. Alkal­munk nyílt azt is megnézni, mi­lyen eredményesen foglalkoz­nak a nemzeti parkban a fiata­lokkal. Különösen érdekes volt a találkozás az itteni kollégák­kal és a kelet-európai nevelési bizottság tagjaival. Ügy tapasz­taltam, hasonló problémákkal küzdenek, mint mi, így a tenni­valókról is tudtunk beszélni. Egy világban élünk, a természet meg­mentésére közösen kell a meg­oldást keresnünk ... Lovas Dániel A párt legkisebb szervezeti egységéről, a pártcsoportpkról, azok erejéről, szerepéről beszél­gettünk Dufka Sándornévai, a megyei pártbizottság tagjával, a Fémmunkás Vállalat kiskunha­lasi gyárának dolgozójával. —■ Miit tart a pártcsopor­tokról, a. bizalmiakról? — A Fémmunkás Vállalat kis­kunhalasi gyárában működő ki­lenc pártcsoportról elmondha­tom, hogy a pártélet egy-egy szű- kebb családjaként mindennap érzékeli az együtt dolgozó pár- tortkívüliefc gondját, problémá­ját, hangulatát. A pártcsoportbi- zalmi elsőként hallja az elhang­zott kérdéseket és abban a hely­zetben van, hogy elsőként is vá­laszolhasson ezekre. S válaszol is, ha kellő ismeretanyaggal ren­delkezik. Munkahelyünk az utóbbi kéí évben meglehetősen labilis viszonyokat tudott terem­teni a pártcsoportoknak, illetve a gyár egész kollektívájának. A kiskunhalasi gyár mintegy 350 millió forintos beruházással fel­készült a könnyűszerkezetes épü­letelemek gyártására, de ter­mékszerkezetükben az új mégsem haladta meg a 20 százalékot, mert az ismert okok miatt nem volt rá szükség. Akkor 32 felső­fokú végzettségű szakember és mintegy 200 fizikai dolgozó — több mint fele szakmunkás — várta a gyár felfelé ívelését, ami nem következett be. Túlzás nél­kül állíthatom, hogy kollektívánk válságos időszakot élt át 1984-től kezdve. Köztudott, hogy a gyárat . eladták. Végül is ki lesz a gazda? — Nem volt könnyű, mert voltunk már-már Kun-Fém Vál­lalat, de ez nem valósult meg. Aztán a Rába jelentett reményt, de az is meghiúsult. Nem aka­rom érzékeltetni ezeknek a hó­napoknak a várakozásait, ugyan­is azt reméljük, hogy kálváriánk, ami persze legfőképpen a gyáré, véget ért. A Fémmunkás Válla­lat eladta a kiskunhalasi gyá­rat — velünk együtt — az Ika- rusznak. (Mi most abban bí­zunk, hogy Ikarusznak a szár­nyai nem viaszból vannak.) Jú­lius 1-től a cégtáblán ez áll majd: Ikarusz Karosszéria- és Járműgyár Kiskunhalasi Gyára. Ez a, hadd mondjam így, nehéz időszak nem maradt hatástalan pártéletünkre sem, hiszen 1980- ban taglétszámunk 128 volt, az­óta felvettünk 32 új' párttagot, a jelenlegi létszámunk pedig mind­össze 92. Lezárult egy szakasz, és rövid átmeneti időszak után kezdődik egy új. Az átmeneti időszakban' és az új helyzetben más és más a feladatunk, de ha úgy tetszik, a pártcsoportoknak is. — Miben látja a pártcso­portok erejét? — A várakozás még most sem szűnhetett meg, ami érthe­tő is. Az Ikarusznak 450 dolgo­zóra van szüksége a jelenlegi 518-ból. Lehet, hogy többekre azok közül, akikben a lelket tar­tottuk, ezentúl nem lesz szük­ség. Az már most is Természe­tes, hogy majdnem mindenkinek mást kell csinálnia. Az első negyvenöttagú csoport május közepétől már az Ikaruszban, Budapesten tanulja az új szak­mát. A hosszantartó bizonytalan­ságban a vállalati felsőbb intéz­kedések hitelét kérdőjelezték meg az emberek. Ilyen helyzet­ben a pártcsoportban végzett politikai munka, a pártcsoport- bizalmi mindennapi tevékeny­sége nem tudta helyettesíteni a vezetést, s nem válaszolhatott helyettük az emberek nap mint nap feltett kérdéseire. Ennek el­lenére elmondhatom, hogy a párttagok, a pártcsoportok — amelyek szintén ki voltak téve ezeknek a hatásoknak — lénye­gében kiállták az átalakulás ne­hézségeit. — Ügy tűnik, 1980-ban ala­kultak ki a pártcsoportok. Változtak-e azóta, s most me­lyek a legfontosabb tenniva­lóik? — Az 1980-as pártcsoportok ma is élnek, az akkori bizalmi­ak közül csupán egy változott, de nem azért, mert feladta. Ugyan­akkor két és fél év alatt hatszá- zan mentek el a gyárból. Július 1-ig a gazdasági és pártvezetők minden dolgozóval beszélgetnek. A pártcsoportoknak itt kell majd partnernek lenniük. A kibonta­kozás jelenti a stabil gazdálko­dás lehetőségét, és ezzel együtt számunkra a hatékonyság növe­lését, a magasabb termelékeny­séget, és egyben magasabb mi­nőséget is. Ügy érzem, hogy a rendelkezésünkre álló rövid idő alatt, ennek a számunk­ra új, bonyolult feladatnak nem tudtunk - volna megfelelni a pártcsoportok jó munkája nél­kül. A magunk mögött hagyott kritikus hónapok tapasztalata megmutatta azt is, hogy a párt­csoportokat, pártcsoportbizal- miakat el kell látni olyan in­formációkkal, amelynek alapján válaszolni tudnak a kérdésekre. Az ő politikai tarsolyuk sohasem lehet üres, s erről gondoskodni a pártvezetés feladata. A kiskun- halasi gyár pártvezetői számol­nak a pártcsoportok erejével, ennek megfelelően készítették el az ez évre vonatkozó politi­kai munkatervet. Gémes Gábor TALÁLKOZTAK, AKIK ELKEZDTÉK Űttőrőtörténeti emlékülés Adriátokban könnyes-mosoly-, gós’ találkozó színhelye volt a megyei pártbizottság székháza: azok az úttörővezetők találkoz­tak, akik kibontották a zászlót, akik az elsők között alakítottak csapatot, indultak táborozni, vagy egy terület, egy város moz­galmát irányították. A belépő első tekintete a há­lazászlót pillantotta meg, a te­nyérnyi textiidarabokból össze­állított színes lobogót, amelyhez a megye úttörőcsapatai küldték el — hálájuk jeléül — saját jel­mondatukat, hevüket. Az eseményre mintegy száz­húszán jöttek el, hallgatták meg a kecskeméti Petőfi iskola kóru­sának és hangszeres szólistáinak ajándékműsorát. A jelenlevőket László Anikó megyei úttörőelnök köszöntötte, majd Iván Istvánná, a megyei pártbizottság tagja lé­pett az emelvényhez. — Különös jelentőséget ad a mozgalom megalakulása negyve­nedik évfordulójának, felnőtté válásának, hogy a nemzetközi békeévben került rá sor — mond­ta —, majd arról beszélt, meny­nyire örömteli az a tény, hogy politikai, állami, társadalmi és kulturális életünk vezetői között sokan akadnak, akik úttörőkként vették észre a mozgalmi, a kö­zösségért végzett munka fontos­ságát. Szólt arról, h'ogy az út, amin az elmúlt negyven évben végigmentek, nem volt sima és könnyű sem, de erejét bizonyít­ja: mindig képes volt a meg­újulásra. Ezután Záhonyi Edének, az úttörőtörténeti szakbizottság el­nökének emlékezését hallgat­hatták meg a jelenlevők. Aprólékos és alapos kutató­munka eredményéről adott szá­mot úttörővezető-társai előtt. Negyven esztendő alatt felnőtt egy generáció — mondta, — akik mindennap képesek voltak ten­ni valamit, előrelépni, a jövő nemzedékért. ’ Kutatómunkáját nehezítette ugyan, hogy a mozgalom kezde­teikor megyénk területe két megyéhez és három tankerület­hez tartozott, de a gyökerekhez így is eljutottak. 1945. október 24-én született a határozat: legyen úttörőmozga­lom, s 1948-ban vidéken már csaknem négyezer csapatot tar­tottak számon, pedagógusok ez­rei lettek úttörővezetők. Megala­kultak az úttörőházak — me­gyénkben először Halason és Kecskeméten — és megnyílt az első őrsvezetőképző-tábor is Ba­ján. Írásos feljegyzések őrzik az első bácsalmási táborozásra szó­lító felhívást: egy hétre elegen­dő kenyeret ... huszonöt deka zsírt hozzatok magatokkal... Nyolcezer lapon dolgozták fel az úttörők az 1919-es eseménye^ két, kiváltva ezzel a szakembe­rek elismerését is. Épült az úttö­rővasút, Csillebérc, később Zánka, és örvendetesen sok csapattábor, városi, járási állandó tábor. Ala­kultak a szakkörök, sorra-rend- re szervezték a kulturális bemu­tatókat is. A mozgalom a gye-' rekakért élt, mutatott utat, ne­velt, szervezett. Tettei nyomán hazáját szerető ifjúság élhet ha­zánkban, mert az úttörők közös­sége megújul, változik, de a sta­fétabotot mindig az arra legér­demesebbek viszik tovább! Az úttörőtörténeti emlékülés résztvevői az esemény után Ba- latonfenyvesre indultak, „vete­rántáborba”, hogy az elkövetke­ző néhány nap során együtt em­lékezzenek a lepergett évtizedek eseményeire. Bérgépek az IKR-től Üj szolgáltatási vezetett 'be a termelés feltételednek javításáért, a gabanaprojgiram sikeres megva­lósításáért a bábolnai Iparszerű Kukoricaitenmelő Közös Vállalat: 'bérgépekkeli is rendelkezésére áll taggazdaságaiimak. A beérkezett igények nagy száma már az ed­digi rövid idő alatt igazolta a gépbérleti rendszer bevezetésének szükségességét. E szolgáltatást el­sősorban azok a gazdaságok ve­szik igénybe, amelyek anyagiak hiányában jelenleg nem tudnak nagy értékű erő- és munkagépe­ket vásárolni, de a műszaki szín­vonal emelését fontosnak tartják. A gazdaságnak főként gabona- és borsóbetakarító kombájnokat, siilózógépeket és bálázógépeket bérelnek a közös vállalattól, s ezen kívül olyan egyedi gépeket, mint a tuskófúró, a kőgyűjtő, a gyökérfésű, amelyek csak egy-egy alkalomra kellenek, így ezeket nem ig lenbe kifizetődő megvásá­rolniuk. Ugyancsak gazdaságossági meg­fontolások alapján vezette be az IKR a különböző típusú trakto- fofc és kombájnok motorjainak felújítását. A költségek csökken­tése érdekében felújítják a gaz­daságosan! javítható alkatrészeket is. A tapasztalatok szerint a fel­újított motorok garanciálishiba­aránya alig haladja meg az egy százalékot, a fődaraboknál pedig a fél százalékot sem óm el. Tisztul a Balaton vize A Balatonból tavasszal vett vízminták alapján megállapítható, hogy megállt a tó vízminőségének korábban észlelt romlása, sőt helyenként javulás is történt. A kedvező folyamat a céltudatos vízvédel­mi munkának, a szennyezés megelőzésének köszön­hető. Erre a VI. ötéves tervben 3,9 milliárd forin­tot áldoztak. A kis-balatoni és a marcali tározók mellett a már elkészült tisztítótelepek napi szenny- vízáteresztő képessége 75 ezer köbméter. Ennek nagy részét nem a Balatonba, hanem vízgyűjtőkbe vezetik el. A vízminőségvédelem tovább folytató­dik a-VlI. ötéves tervidőszakban is. Ennek kereté­ben töbp új szennyvíztisztító épül, bővítik és kor­szerűsítik a meglevőket és növelik a közműhálóza­tot is. A képen: a balatongyöröki telep három község szennyvizét tisztítja, naponta ezer köbméternyit és a foszfort is eltávolítják a szennyvízből. JÓ VAGY NEM JÓ? Vita a vályogról A vályogtégla és a vertfal reneszánsza? A kérdést, mely egyáltalán nem költői, két he­te tettük fel a Petőfi Népe ha­sábjain. Major József, a KISZ Bácis-Kiskun Megyei Bizottsá­gának az építésze — meggyőző adatokkal — akkor azt bizony­gatta: a .vályog készítése ol­csóbb, üzemeltetése gazdaságo­sabb a korszerűnek mondott épí­tőanyagoknál. Cikkünkre Mészáros László okleveles épületgépész mérnök is válaszolt. Levedében részle­tesen kifejti: ő maga is elvé­gezte a vályoggal kapcsolatos számolásokat, különösen a hő­átbocsátó képességre vonatkoz­tatva. Mivel pedig az új szab­ványok és szakkönyvek a vá­lyogot nem ismerik, 1965—1972 közötti időkből vett adatokat — s a cikkben közűitektől lénye­gesen különböző értékeket szá­molt ki. Mészáros László leírja a számítás menetét, majd közli az eredményt, mely szerint mi­nimálisan 79 cm-es vályogfal', és kétszer 1,5 centis vakolat, azaz 82 cm-es falszerkezet fe­lel meg az előírásoknak. Vert- fal esetében — számolta ki Mé­száros László — a faivastag­ságnak 93 cm-nek, a vakolat­nak 1,5—1,5 cm-nek, azazcsak- Irfém egyméteres falszerkezet­nek kellene lennie. Következ­te tésiei: 'hja a gazdaságossági számításokat ezekkel az adatok­kal végzik el, még lehet, hogy versenyképes lesz a vályog és a vertfal, de nem lesz annyira kitűnő, mint a cikkben szerepel. Nem szeretnénk jni ejdöln- tenj, kinek van igaza, viszont a válasz lehetőségétől sem lakartuk megfosztani interjú- alanyunkat. Íme [tehát Major József válasza. 1. Az 1986. július 1-től érvé­nyes Országos Építésügyi Sza­bályzat (OÉSZ) a vályogépítésű lakóházak, falvastagságát 45 cm-ben állapítja meg. 2. A számítás lehet helyes, matematikailag az eredménye is jó, mégsem valószínű, hogy valóban 79, illetve 93 cm-es íalvlastagsláigra lenné szükség vályogból, Illetve vertfalból — miért írna elő maga az OÉSZ is 45 cm-tí 3. A vályog és a többi épí­tőanyag összehasonlításakor azt a megoldást .választottuk, hogy azonos alapterületű és azonos fűtési móddal rendelkező poro- ton, alfa. B 30-as és 38 cm-es vályQgtégiafailú házak két téli idényben felhasznált fűtő­anyag-mennyiségét vetettük össze. (A vályogházak 38 cm-es falvastagságát kívül és belül normál mészvakolait, illetve kő­poros fedővakolat egészítette ki 43—44 cm-re.) A téglaépítésű házak fűtőanyagáriak 60 száza­léka elegendő volt a vádyogház két Idénybeli fűtéséhez! 4. A vályog anyaga és a tisz­ta agyag hőszigetelési képessé­ge között óriási a különbség. A számítási eredménjlak éltérése tálán ebljől is adódhat. Figye­lembe kell venni továbbá azt, hogy a vályogfal hőtartó ké­pessége kimagaslióan jó önmagában véve ez az egyet­len tulajdonsága 'is jelentős énergjamegtakarítást jelent. B. J. Aratási előkészületek az Agroteknél Június elején megkezdődtek az aratás közvetlen előkészü­letei a mezőgazdasági nagy­üzemekben. s az érdekelt ke­reskedelmi vállalatok is ké­szülnek a nagy nyári munká­ra. Az AGRŐTEK Mezőgazda- sági Termelőeszköz Kereske­delmi Vállalatnál — ahol fő­leg importált gépeket forgal­maznak — 3,1 milliárd forint értékű gép és eszköz várja a vásárlókat. Ez a készlet vala­mivel nagyobb is annál, mint amit a termelőket közvetlenül ellátó megyei Agroker vállala­tok megrendeltek. A Szovjet­unióból, az NDK-ból és Cseh­szlovákiából összesen 2200 traktor érkezik a hónap végé­ig. Az így kiegészülő raktári késztet elegendőnek ígérkezik a vontatási munkákhoz. Az aratás speciális gépeire, az arató-cséplőgépekre június 1-től érvényes bérleti akciói hirdetett az Agrotek hogy a gyengébb adottságú gazdasá­gok könnyebben hozzájuthas­sanak a nagy értékű gépekhez. A vállalat jelenleg 300 kom­bájnt kínál eladásra, és vár­ható. hogy a betakarítás kez­detéig további 500 érkezik a3 NDK-ból. Az idén kevesebb gond lesz az óriásbálák rako­dásánál, mivel anyagmozgatás teljes folyamatát segítő rako­dógépekből csaknem három­szor annyit forgalmaznak, mint 1985 első felében. Folya­matosan érkeznek külföldről a közepes és a nagyobb telje­sítményű bálázógépek is. Gond viszont, hogy egyes traktortípusok fontos alkatré­szeiből a megrendeltnél keve­sebbet szállítanak a gyártók, a szokottnál több gépelem az idén csak az MTZ-traktorhoz érkezik. Az úii (Szabadság tér 6.) GAZDAG ARUVALASZTÉKKAL VARJA KEDVES VÁSÁRLÓIT.

Next

/
Thumbnails
Contents