Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-27 / 150. szám
A PARLAMENT NYÁRI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az í. oldalról.) vizsgálatát, a központi igazgatás támogatásának mérséklését. A vállalatoktól és szövetkezetektől származó nettó — vagyis támogatásokkal csökkentett — adóbevétel 320 milliárd forintot ért el. Ez hatalmas' összeg, de jócskán elmaradt az előirányzattól. Ebben a nemzeti jövedelem alacsonyabb szintje mellett az is szerepet játszik, hogy a munkajövedelmek jóval gyorsabban nőttek, mint a tiszta jövedelem, amely az adók fő forrása. Bíztatásul szolgál, hogy a nehéz körülmények közepette sok gazdálkodó szervezet tartósan jó, esetenként tovább javuló eredményeket ért el. Néhány szakJelentős különbségek A vállalatok nyeresége a szigorúnak tartott szabályozás ellenére 9 százalékkal emelkedett. Nőtt a nyereség a Jtőolaj- és földgáztermelésben, a gépiparban, a' vegyiparban, a belkereskedelemben; csökkent a kohászatban, az építőiparban, a közlekedésben. Vállalatonként jelentősek a különbségek. Esetenként magas jövedelmezőségű vállalatok mellett például 23 vállalat pénzügyi hiánya egyenként meghaladja a 100 millió forintot (összesen 6,4 milliárd forint). Mintegy 30 olyan — többségében nagyobb — vállalat van, amelynek problémáival a kormánynak foglalkoznia kell. Néhány esetben szanálási eljárás indult, de e - vállalatok többségének, saját erőből kell talpraállnia. Ezt a folyamatot kívánja ösztönözni az a már előkészített új jogszabály, amely a fizetésképtelen vállalatokra vonatkozik majd. Ennek' lényege, hogy ha a fizetőképességet nem sikerül — természetesen a hiteágazat — így a gyógyszeripar, a kozmetikai és háztartásvegyipar, valamint a híradás- és vákuum- technika — szinte valamennyi vállalata elismerést érdemel. Egyes vállalatok pedig, például az EGIS Gyógyszergyár és a Kőbányai Gyógyszerárugyár, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár lényeges mutatóikat: a nyereséget, az exportot egyaránt növelték. Tehát vannak, nem is kevesen, akik a bővülő mozgásteret dinamikus fejlődésre használják fel. Más vállalatoknál az alacsony hatékonyság miatt nehézségek halmozódnak, és ez komoly költségvetési kiadást is tett szükségessé. A veszteséges és alaphiányos vállalatok 3 milliárd forint pótlólagos kiadást okoztak. lezők bevonásával — gyorsan helyreállítani, akkor az ilyen vállalatot — szűkre szabott kivételektől eltekintve — fel lehet \ számolni. A kormány fontos döntéseket hozott a vaskohászat és a húsipar tartós nehézségeinek megoldására. E vállalatok nyomasztó fejlesztési terheinek csökkentésével egyidejűleg részletes program alapján megkezdik termelési szerkezetük átalakítását, a termelés racionalizálását, szervezetük tökéletesítését. Hasonló lépésre készülünk a szénbányászatban is. Minden más területen megállapítható, hogy a veszteséges gazdálkodás jól körvonalazható gazdálkodási hiányosságok, a kapacitások, beruházások . alacsony kihasználtsága, hozama miatt alakult ki. Ez egyben aA a biztató lehetőséget adja, hogy e szervezetek többségének — átszervezéssel vagy anélkül — komoly esélye van a kibontakozásra. legszükségesebb mértékű pénzügyi ellátását. Intézkedéseket tettünk a pedagógusok helyzetének javítására, a pedagógushiány csökkentésére. Növekedett a tudományos kutatás támogatása. Béremelésben részesültek az akadémiai intézetek dolgozói, terven felüli forrásokat biztosítottunk az alapkutatások és a társadalomtudományi kutatások fejlfesztésére. Több tudományágban figyelemre méltó eredmények születtek, ezek közül külön is kiemelhető a sikeres magyar közreműködés a VEGA-program- ban. Tudjuk, hogy az intézkedések ellenére jónéhány intézmény mostoha körülmények között dolgozik/ De amikor a vállalatokat szorítják a nehéz feltételek, akkor itt is szigorú követelményeket kell támasztani a racionális munkavégzés, a takarékos gazdálkodás érdekében. Lakások, tantermek 1 Az Országgyűlés a tanácsok számára a VI. ötéves tervidőszakra 249 milliárd forint állami támogatást hagyott jóvá. Ezt a támogatást főként az időközben hozott ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedések miatt az "éves költségvetések megállapítása során 279 milliárd forintra növelte. A többlet a tanácsok működési kiadásait gyarapította. A tanácsok e támogatással és a nekik átengedett, valamint aktív szervező- munkájuk révén bővülő saját bevételeikkel biztosítani tudták a lakosság életkörülményeinek javítását és legfontosabb fejlesztési céljaik megvalósítását. A VI. ötéves népgazdasági tervidőszakban 370 ezer lakás épült fel. Jórészt a tanácsok erőfeszítésének köszönhetően teljesült a kórházak építésének terve is: a kórházi ágyak száma országosan közel 6700-zal bővült, s az új kórházi részlegek már a korszerű követelményeknek megfelelően készültek. A tanácsok a tervet meghaladó mértékben javították az óvodai ellátás és az általános iskolai oktatás feltételeit. A tervnek megfelelően mintegy 5300 új általános iskolai osztályterem létesült, de a tanácsok a helyi lehetőségek ésszerű kihasználásával, társadalmi összefogással további, mintegy 8000 tantermet hoztak létre — részben ideiglenes jelleggel. A társadalmi munka összértéke 53 milliárd forint volt, ebből a közvetlen pénzbeni hozzájárulás mintegy 10 százalékot tett ki. Segíteni a hatékonyságot Most, amikor a kormány tavalyi pénzgazdálkodásának elfogadását kéri — már jócskán benne vagyunk az új esztendőben. Az első öt hónap beszámolói azt mutatják, hogy mindazok a feladatok és tanulságok, amelyekről szóltam, még nagyobb aktualitást nyernek. Az öt hónap egészében a gazdasági növekedés nem érte el azt a mértéket, amely tervezett céljainkat kellően alátámasztaná. Bár vannak egyes ágazatok, Inint például az alumínium-, a műszeripar, a híradástechnika. ahol a növekedés érzékelhető, a feldolgozóipar egészének termelése még elmarad a tervezett ütemtől. Az állattenyésztésben biztató folyamat indult meg, de a felvásárlás kisebb a tavalyinál. Az import nagyobb mértékben növekedett, mint az export. További gond, hogy a devizabevételt árveszteségek csökkentik. A nem kielégítő fejlődéshez mérten továbbra is viszonylag gyorsan nő a munkabér-jövedelem. A költségvetés hiánya növekvő tendenciájú. A nehézségek nem változtatnak azon, hogy munkánk számára az MSZMP XIII. kongreszszusán elfogadott és a VII. ötéves tervben az Országgyűlés által jóváhagyott programok az irányadók. A kormány ezért kötelességének tartja, hogy — a tervben foglalt teendőkön túl — további intézkedésekkel segítse a hatékonyságot és az egyensúlyt javító struktúraváltozás meggyorsítását. Ennek jegyében pályázati úton elnyerhető adó- és hitelkedvezményeket biztdsítunk a fejlődésre képes vállalatoknak; azoknak, amelyek a mai és a jövőbeni követelményeket növekvő teljesítményekkel elégítik ki. Ezzel mind a meglevő kapacitásokat, mind pedig a kiegészítő beruházásokat erőteljesebben irányítjuk a konvertibilis elszámolású export fokozására. A fejlődést szolgálják azok a tárgyalások is, amelyek a KGST-tagor- szágokkal — mindenekelőtt a Szovjetunióval — a gazdasági kapcsolatok terven felüli kölcsönös bővítését célozzák. A fontosabbnak ítélt prioritásoknak magasabb teljesítményekkel való alátámasztása a fejlődőképes vállalatoknál magasabb jövedelem elérését segíti Az első napirendi pont vitája elő. Az inflációs tendenciák visz- szaszorítása érdekében elkerülhetetlenné vált, hogy a jövedelmeket átcsoportosítsuk, azaz más területeken mérsékeljük a költségvetési támogatásokat. Ezt mind a vállalatokra, mind pedig a közkiadásokra vonatkozóan érvényesíteni kell. Olyan — egyes elemeiben átmeneti — kényszer- intézkedésekről van szó, mint a terv és a költségvetés tartalékaiKiegészítettük a keresetszabályozást olyan intézkedésekkel, amelyek — nem érintve a teljesítménnyel arányos bérkifizetés lehetőségét — erőteljesen korlátozzák az olyan kereset- és jövedelemnövelést, amelynek nincs Kpllő teljesítményfedezete. A kormány intézkedéseket készít elő a munkaidő jobb kihasználásának, a munkafegyelem erősítésének ösztönzésére, amelyek azonban nem helyettesítik, nem is helyettesíthetik a vállalatok saját elhatározásból ez irányba tett lépéseit. A VII. ötéves tervben megfogalmazott gazdasági célok teljesítésének a termelési struktúra átalakítása az alapja. A költségvetésnek és a hitelszférának ebben az évben is nagy terhet kell vállalnia a nem hatékony termelés okozta veszteségek fedezése és az ilyen gondokkal küzdő alágaza- tok, vállalatok talpra állítása érdekében. Elhatároztuk, hogy megfelelő kibontakozási program nélkül a bajba jutott vállalatok nem jutnak pénzügyi kisegítéshez. A mezőgazdasági ternak kizárása új célok megvalósításából, a központi igazgatási, gazdasági és hasonló szervek és egyes vállalatok támogatásának évközi mérséklésére, az import- illeték emelése. Az erőteljesnek tűnő, de a kibontakozást és az ésszerű takarékosságot szolgáló intézkedéseket vállalnunk kell, mert még így is elkerülhetetlennek látszik a költségvetés helyzetének további romlása. melőszövetkezeteket nem számítva — mintegy 100 pénzügyileg hiányos vállalatnak legfeljebb egyötödénél vállalunk központi rendezést, illetve szanálást. A kormány intézkedéseinek fő célja, hogy a prioritásokat:, a fizetőképesség megtartásához szükséges aktív külkereskedelmi mérleget, továbbá a reálbérek stabilizálását a teljesítmények növelésére alapozva a korábbinál mérsékeltebb árszínvonal-emelkedés mellett legyünk képesek biztosítani. Erre kötelez bennünket az MSZMP Központi Bizottságának június 18-i állásfoglalása is. Bízunk abban, hogy a kibontakozást segítő intézkedéseinkhez a dolgozók, a vállalatvezetők és az érdekképviseletek részéről megkapjuk a szükséges támogatást. A pénzügyminiszter végezetül kérte az Országgyűlést, hogy a zárszámadási törvény jóváhagyásával egyidejűleg erősítse meg a kormányt abban, hogy a beszámolóban is elhangzottaknak megfelelően szolgálja a gazdasági kibontakozást. Dr. Novák Béla (Pest m. 18. Vk.), az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagja, ’a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondotta: a terv- és költségvetési bizottság megtárgyalta a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló jelentést. Ezt megelőzően az Országgyűlés állandó bizottságai is megvitatták az előterjesztéseket, a testületek képviselői a terv- és költségvetési bizottság ülésén összegezték a véleményüket. Elmondotta: az exportképesség javítására az első lépések megtörténtek. A külgazdasági egyensúly, a vállalatok jövedelemtermelő képességének javításához azonban további intézkedésekre van szükség. A legfontosabb olyan szabályozás kialakítása. amely kikényszeríti a szükséges termelési szerkezetváltást. Ezután az Országgyűlés bizottságai nevében elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot. Vida Miklós (Budapest, 23. vk.), a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója egyebek között elmondta, hogy választókerületében közelmúltban megtartott tanácstagi beszámolókon több olyan gondot, javaslatot és tennivalót érintettek a választók, amelyek állami és pénzügyi életünket befolyásolhatják. Felvetették: eléggé megalapozott és egyenletes-e a meglévő pénzösszegek szétosztása? Zsidei Istvánné (Heves m., 5. vk.), a Mátravidéki Fémművek diszpécsere a recski érclelőhely sorsával foglalkozva hangsúlyozta: meg kell keresni a módját annak, hogy a lelőhely improduktív állagmegóvása helyett szakaszos, lépcsőzetes bővítéssel miként lehetne folyamatosan fejr leszteni az érckitermelést. Kérte a kormányt és az Ipari Minisztériumot: mérlegelje azt a lehetőséget, hogy a KGST-n belül a szocialista országokkal együttműködve mihamarabb induljon meg az érc kitermelése. Tóth György (Szolnok m. 7. vk.), az MSZMP kunszentmártoni városi jogú nagyközségi bizottságának titkára a választókerületében tapasztaltakról szólva hangsúlyozta: a tanácsok fejlesztési tervei összességükben megvalósultak, de többnyire szinten- tartó jellegűek, szerények voltak. Az infrastruktúrában felhalmozódott évtizedes elmaradottságon nem sikerült számottevően javítani. Polgárdi József (Pest m., 17. vk.), a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója arról szólt, hogy a magyar népgazdaság helyzetét — a kedvezőtlen tények ellenére is — célszerű higgadtan, keserűség nélkül megítélni. Véleménye szerint nincs ok az önvádaskodásra, a kishitűségre, a tanulságokat azonban le kell vonni. 1984-hez viszonyítva 33 milliáfd forinttal költöttünk többet. Felvetődik a kérdés: nem lett volna-e szükség évközben érdemi beavatkozásra. Arányban a teljesítménnyel Lehetőség a megfelelő ütemű előrelépésre Marjai József felszólalása — A nemzetközi munkamegosztásba való sokrétű és egész gazdaságunkat átható beépülésünk nélkülözhetetlen tényezője létünknek és fejlődésünknek. Számunkra továbbra is meghatározó helyünk és szerepünk a szocialista integrációban. A szocialista országok pártjaival és kormányaival közös az a törekvésünk, hogy a rendelkezésünkre álló lehetőségek maximális kihasználásával meggyorsítsuk országaink gazdasági-társadalmi fejlődését, felzárkózzunk a világ élenjáró tudományos-műszaki színvonalához és ezen az alapon minőségi változást érjünk el népeink anyagi és szellemi felemelkedésében. Külgazdasági kapcsolatainkban elsőrendű követelmény, hogy növeljük versenyképes, nyereségesen értékesíthető áruink mennyiségét, javítsuk a minőséget; pontosan, igény, szerződés szerint szállítsunk. Ezt itthon kell megoldani a mainál intelligensebb, találékonyabb, fegyelmezettebb és jobban szervezett munkával, a vevő, a piac által támasztott követelmények szigorú érvényesítésével, felelős gazdálkodással. Minden ezen dől el. A kormány kiterjedt és aktív munkát folytat a nemzetközi szervezetekben, a regionális integrációk irányában és a kétoldalú kapcsolatok terén. Gazdasági kapcsolataink súlypontjait oda helyezzük, ahol korrekt, a kölcsönös előnyök alapján együttműködni kész partnerekre lelünk, ahol kedvező körülmények között tudunk dolgozni. Az elmúlt időszakban olyan kereteket teremtettünk, amelyek lehetővé teszik, hogy az eddigi hitel—tőke igénybevétel mellett és részben ahelyett, növekvő szerepe legyen a külföldi működő tőke közös vállalatok, vállalkozások formájában történő bevonásának — hangsúlyozta Marjai József, majd a gazdálkodásról, továbbhaladásunk követelményeiről szólt: Differenciált kép az átlagok mögött — Az expozéban elhangzott, hogy az 1985. évi költségvetés a jóváhagyattat lényegesen meghaladó költségvetési hiánnyal zárult, s hogy ebben elsősorban nem a költségvetési szervek és egységek laza gazdálkodása — bár erre is van példa —, hanem alapvetően a tervezettől elmaradt gazdasági fejlődés játszott szerepet. Az értékeléssel egyet kell értenünk: a költség- vetés helyzetének alakulása tükrözi, hogy az elmúlt évi gazdasági folyamatok nem szándékainknak megfelelően alakultak, lényeges pontokon nem értük el a céljainkat. A tervezett növekedéstől való elmaradás megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a statisztikai átlagok mögött differenciált képet találunk, vannak kiemelkedő, közepes és gyenge teljesítmények, akár a kollektívákat, akár az egyéneket tekintjük. Ezt figyelembe véve nem helyes általában stagnálásról, általános megtorpanásról vagy akár általános visszaesésről beszélni. Elhatározásunk volt a teljesítményekkel arányos differenciálódás. Ha ez nem is a helyes arányokban következett be, de 1985- ben erőteljesebben érvényesült. Igaz, következetlenségeink miatt nem a tervezett magasabb szinten és nem minden vonatkozásban az előrelépést segítő arányokban. Mégis 1985-ben többségben voltak azok a vállalatok, szövetkezetek, amelyek még az adott viszonyok között is elfogadható, jó és nem kevés számban kiemelkedő eredményeket tudtak felmutatni. Bizonyították, hogy van lehetőség a közösen el- határozottaknak megfelelő ütemű előrelépésre — esetenként annál gyorsabbra is —, de ehhez a tettrekész és hozzáértő gazdálkodó egységeknek, vezetőknek és dolgozóknak meg kell kapniuk társadalmunk nagyobb mértékű, következetes támogatását, elismerését; s a szükséges feltételeket is. Az elmaradóknak, a nem kielégítő eredményeket felmutatóknak viszont jobban rá kell kényszerülniük arra, hogy megújuljanak, változtassanak, s ahol erre sem készség, sem képesség nincsen — az eszközöket, a munkaerőt van hol hasznosítanunk. Az 1985-ös esztendőhöz, de 1986-hoz is hozzátartozik, hogy a lakossági és közületi fogyasztás, valamint a beruházások a tervezett szinten vagy afölött alakulnak. Az előttünk álló időszak egyik legfőbb feladata • a termelés és a nemzeti jövedelem megfelelő mértékű bővítése. Erőfeszítéseinket, intézkedéseinket, munkánkat minden szinten — a kormányzatban, a vállalatoknál és a kollektíváknál — e cél teljesítésére kell összpontosítani, mert csak így érhető el a külső és belső pénzügyi egyensúly helyreállítása, az elért fogyasztási és beruházási színvonal megőrzése, illetve meghatározott pontokon a javítása. Az 1986. évi népgazdasági terv csak részben vette figyelembe az 1985. évi gazdálkodás jellemzőit, elsősorban azért — s erről önkritikusan kell szólni —, mert az elmúlt év során rendre olyan optimista prognózisokat fogadtunk el, amelyeket az élet nem igazolt. Az utóbbi időben érzékelhető a gazdasági kérdések iránt fogékony közvéleményben a kormányzat gazdaságirányító munkájának bírálata. A bírálatok — ha szabad így mondani — különböző irányokból érkeznek és sokszor egymással ellentétes tartalmúak. Miközben egyes vélemények szerint a kormányzat túl gyakran avatkozik be a gazdasági folyamatba, mások éppen az aktívabb beavatkozást sürgetik. Ezekben a véleményekben helyzetünk valóságos ellentmondásai nyilvánulnak meg, hiszen népgazdaságunk nem rendelkezik annyi erőforrással, amelyből akár csak az — egyébként indokolt — igényeket kielégíthetnénk, vagy egyszerű automatizmusokra bízhatnánk a kiegyensúlyozott gazdasági feltételek kialakulását. A szelektivitásnak az erőforrások átgondoltabb felhasználásában kell érvényre jutnia, s ennek érdekében a szabályozást ésszerű módon és a szükséges mértékben kell összekapcsolnunk a központi irányítás egyéb eszközeivel. Ösztönző intézkedések A Minisztertanács elnökhelyettese ezután emlékeztetett arra, fiogy az 1980. évi népgazdasági tervhez és költségvetéshez kapcsolódva, majd azok jóváhagyását követően a kormányzat több intézkedést tett a fő gazdaságpolitikai célok alátámasztására, a céloknak megfelelő tevékenységek erőteljesebb ösztönzésére, segítésére. — Az intézkedések egy részét a gazdaságos kivitelt ösztönző, az ehhez szükséges termelést élénkítő, a strukturális változtatásokat elősegítő -lépések jelentették. Az export fejlesztését szolgáló átfogó pályázati rendszer keretében — amelyet már a múlt évben meghirdettünk — kedvezőbbé tettük a feltételeket, így a gazdálkodó szervezetek termékváltásra, fejlesztésre piacképes áruk termeléséhez szükséges fejlesztésekre — a szigorú hatékonysági követelmények teljesítése esetén — kedvező kamatozású hitelt, alapjuttatást, felhalmozási adómentességet. importgépre kedvező kölcsön- bérletet vehetnek igénybe. A pályázatoknak már eddig is. igen biztató eredményei vannak. Az utóbbi időben felgyorsult kidolgozásuk és benyújtásuk folyamata. Az eddig elbírált pályázatok több tízmilliárd forint értékű termelés- és exportbővítésre vállalnak kötelezettséget, amelynek egy része már ebben az évben megvalósul. Az intézkedések egy másik része a meglévő kapacitásokkal megtermelhető kivitel ösztönzését szolgálja. Ide sorolhatók az árfolyamlépések, a többműszakos és folyamatos munkarend ki- terjesztését célzó kedvezmények, a szabadnapi termelés ösztönzése, dinamikus exportbővülés esetén a keresetszabályozás különadójának elengedése, illetve mérséklése, a kivitel finanszírozási feltételeinek enyhítése. Az intézkedésekhez széles, körben erőteljes gazdaságszervező munka kapcsolódott és kapcsolódik. A termelésbővítő, exportfejlesztési intézkedések többletforrás-igényének kielégítése, valamint a külső és belső egyensúlyi viszonyok megszilárdítása érdekében szükséges volt keresetkorlátozó, a népgazdasági erőforrások átcsoportosítását szolgáló intézkedések meghozatala is. Ilyen mindenekelőtt a keresetszabályozás és a vezetői érdekeltség szigorítása. Időnként felmerül, hogy a kormány késett, vagy elkésett az intézkedésekkel. Valóban, több intézkedést korábban is meghozhattunk volna. Ügy gondolom azonban, hogy elsősorban nem a forrásbővítő intézkedésekkel késlekedtünk, sőt azokat inkább megelőlegeztük. A késlekedés inkább azokra a nehéz, de végül is elkerülhetetlen döntésekre igaz. amelyek a forrásátcsoportosítást. a megtakarítások növelését, illetve az alacsony hatékonyságú tevékenységek felváltását célozzák. A legutóbbi hetekben tett intézkedésekről már elmondható, hogy nem általánosságban biztosítanak nagyobb kedvezményeket a gazdálkodó szervezeteknek, hanem a hatékony, piacképes. műszakilag megújulást jelentő termelést folytató gazdálkodók pénzügyi-gazdálkodási mozgásterét tágítják. ^ Továbbra is érvényes követelmény azonban, hogy az ösztönzést és a kényszert az eddiginél szorosabban kapcsoljuk össze, a szigorításban, elvonásban is érvényesítsük a szelektivitást, s a szabályozásban szigorúbb feltétéleket támasszunk az alacsonyabb hatékonyságú, kevéssé jövedelmező vállalatokkal szemben. A hatékonyság fokozása A termelés növelésének követelményét szorosan össze kell kötnünk a hatékonyság fokozásával. Mind az eszközökkel, mind pedig a munkaerővel ésszerűbben, takarékosabban kell gazdálkodnunk. Nagyobb szervezettség és nagyobb fegyelem — egyik elemről sem mondhatunk le. Mindehhez a vezetésnek kell megteremtenie a feltételeket. E téren a kormánynak is bőven Szigorú követelmények a külpiacon Ezután Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Elöljáróban rámutatott: az elmúlt év végén egyúttal egy ötéves időszakot is lezártunk, s ez módot ad arra, hogy az Ország- gyűlés szélesebb kitekintésben foglalkozzék gazdasági helyzetünkkel, teendőinkkel. — Feladatainkat, céljainkat pártunk XIII. kongresszusának határozata, a kormányprogram és a VII. ötéves terv szabják meg. Nincs okunk és valós lehetőségünk sem arra, hogy ezektől eltérjünk. Minden erőfeszítésünket arra kell irányítanunk, hogy minél előbb és minél jobban . megközelítsük teljesítésüket. Nyugdíjak, berek 1985-ben a társadalombiztosítás kiadásai 131 milliárd forintot értek el, az emelkedés 9,5 százalék. Ezen belül nyugdíjakra 92 milliárd forintot fordítottunk. A kormány tavaly felmérte az idős és legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkező honfitársaink szociális körülményeit. Módot találtunk a legrászorultabbak szociális segélyének növelésére, az őket segítő tanácsi eszközök kiegészítésére. Idén a 70 év felettiek nyugdíját az eddiginél nagyobb mértékben emeljük, legújabban pedig helyi közlekedésük válik ingyenessé. A központi költségvetési szervek támogatását 9 százalékkal, a tanácsiakét 11 százalékkal növeltük. A támogatások növekedése az előirányzottat 1,6 milliárd forinttal meghaladta, jórészt a hideg téllel kapcsolatos többlet- kiadások miatt. Az elmúlt évben is biztosítottuk az intézmények
