Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-27 / 150. szám
1986. június 27. *» PETŐFI NÉPE O 3 van még tennivalója. Határozottabban élnünk kell a felszabadítható munkaerő más területekre való átcsoportosításával, de ez nemcsak állami, hanem egyúttal fontos vállalati érdek is. Nem halaszthatjuk tovább a munkafegyelem megszilárdítását. A. munkaidőalap védelme érdekében már több kormányhatározat született a szolgáltatások munkaidőn kívüli igénybevételi lehetőségének bővítésére, a lakosság különböző ügyeit intéző szervezetek félfogadási idejének munkaidőn kívülre helyezésére. Ezek végrehajtása folyamatos, ugyanakkor bebizonyosodott, hogy csak az eddiginél átfogóbb intézkedéssorozattal lehet e téren megfelelő változásokat elérni. Az állampolgári fegyelem lazaságának következményei komoly károkat okoznak közvetlenül és közyetve a gazdasági építőmunkában is. Kötelezettségünk határozottabban fellépni — ha gazdasági eszközökkel önmagában nem oldható meg, úgy szükség esetén adminisztratív intézkedések alkalmazásával is — a munka nélküli jövedelemszerzés, a harácsolás, a korrupció, a A nemzetközi piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás — a mai gyorsan változó világban — különösen nagy követelményeket támaszt az irányítással szemben. Marjai József ezután a gazdasági szabályozásról szólt, hangsúlyozva, hogy az egészében rugalmasabbá, ésszerűbbé vált, de a megérett változtatásokról nem lehet lemondani a továbbiakban sem. — Különösen ár- és pénzügyi rendszerünk, ezen belül adórendnyerészkedés jelenségeivel szemben. Szigorúbban kell bánnunk a kiadásokkal is. Ez a költségvetésből gazdálkodó hivatalokra, az intézményekre és a gazdálkodó szervekre egyaránt érvényes. A laza követelmények növelik a ráfordításokat, ami az egyik forrása az árak indokolatlan növelésének. Az elmúlt időszakban több területen romlottak a vállalatok közötti kooperációs, szállítási kapcsolatok. A kiegyensúlyozottabb piaci viszonyok és a piaci munka fejlesztésének érdekében bátrabban kell élnünk mind a kül-, mind a belkereskedelemben a fejlesztés, a termelés és az értékesítés folyamatának szervesebb összekapcsolását célzó együttműködési, szervezeti formákkal. Aktívabb — a fogyasztók és a vevők érdekeit egyaránt szem előtt tartó — kereskedelempolitikai magatartásra van szükségünk. Csak így érhető el, hogy szükséges technológiai és termékváltásunk, gazdasági szerkezetünk fejlesztése a tényleges piaci követelményeknek megfelelően menjen végbe. szerünk szorul tökéletesítésre; a vállalati gazdálkodás hatékonyságát reálisabban tükröző árrendszerre, a jövedelmező vállalatok gazdálkodását jobban segítő, a társadalmi igazságosságnak, az arányos közteherviselésnek eleget tevő adórendszerre van szükség — mutatott rá. Az irányítási rendszer továbbfejlesztésének folyamatában az állásfoglalások, a jogszabályok és az intézményi rendszer oldaláról meglehetősen elöl járunk, ugyanakkor a gyakorlatban inkább csak a folyamat kezdetén tartunk. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését célzó programunk végrehajtását az ésszerűen lehetséges módon gyorsítanunk kell. Ott, ahol ez megindítható, szükség lehet néhány későbbre tervezett lépés előrehozatalára is annak érdekében, hogy pénzügyi rendszerünk, árrendszerünk, irányítási módszereink a gazdálkodás számára áttekinthetőbb, gazdaságpolitikai prioritásainkat jobban alátámasztó jelzőrendszerként és egyben nagyobb kényszerítő erővel működjenek. Minden értékelésünk, elemzésünk azt erősíti meg, hogy fokozni kell erőfeszítéseinket, gyorsítani cselekvésünket, s javítani munkánkat annak érdekében, hogy 1986-ot a lehető legjobb eredménnyel zárjuk; a kulcspontokon legalábbis megközelítsük az érvényes népgazdasági tervben kitűzött célokat. Súlyos következményekkel járna, ha ez nem sikerülne, mert nemcsak 1086-ban kellene gondjaink fokozódásával számolni, hanem erősen megterhelnénk a jövő évi, illetőleg az azt követő évek gazdasági fejlődését is. Amit ma elmulasztottunk, azt később pótolni kell, de az mindig több áldozatot és erőfeszítést követel. Cselekedeteinket annak kell irányítania: hogyan, mivel háríthatjuk el az alkotóerők még jobb kibontakozása előtt álló akadályokat. Mert nem vagyunk gazdagok anyagi erőforrásokban, de annál gazdagabbak vagyunk az emberi alkotóerőben, tenniaka- rásban, áldozatkészségben. Nem építhetünk másra, mint erre — mondotta befejezésül Marjai József, elfogadásra ajánlva a törvényjavaslatot. Reidl János (Somogy m. 5. vk.), a Videoton tabi gyáregységének csoportvezetője felszólalásában javasolta: a kormány hozzon határozatot arra, hogy még ebben a tervidőszakban egységesüljön a villamos áram lakossági fogyasztói ára. Véleménye szerint az 1,80 forintos városi árhoz kellene fokozatosan igazítani a többit. Az állam összbevétele így nem csökkenne és a lakosság nagyobb része is megelégedéssel fogadná az intézkedést. Mivel a napirendhez több hozzászóló nem jelentkezett, Heté- nyi István összegezte a vitában elhangzottakat, köszönetét mondott az észrevételekért, amelyeket a képviselők elsősorban a gazdasági feladatok megoldásával kapcsolatban tettek. E figyelemfelkeltő, orientáló véleményekhez természetesen hozzátartoznak azok is, amelyek a bizottsági üléseken hangzottak el. — A válaszadás most köny- nyebb talán a megszokottnál — mondta a miniszter —, hiszen a felszólalók a törvényjavaslat elfogadását ajánlották, észrevételeik az elkövetkező időszak cselekvésének meggyorsítására irányultak; olyan javaslatokat tettek, amelyekkel mindenki egyetért. Ezután szavazás következett: az Országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint egyhangúlag elfogadta. Ezután a második napirendi téma tárgyalása következett: Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter tartotta meg beszámolóját a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásáról. Fejleszteni kell az irányítást Célunk, hogy hozzájáruljunk a béke megvédéséhez Kárpáti Ferenc beszámolója — Megtisztelő feladatomnak teszek eleget, amikor a kormány megbízásából beszámolok a tíz évvel ezelőtt megalkotott, s elfogadott honvédelmi törvény végrehajtásáról, annak fontosabb tapasztalatairól — mondotta elöljáróban a miniszter. — A törvény elfogadásakor az Országgyűlésit az a szándék vezette, hogy az állami szervek, a gazdasági és társadalmi szervezetek, valamint az állampolgárok honvédelmi kötelezettségét összhangba hozza mind a társadalmi- gazdasági fejlődés elért eredményeivel, mind a hadviselés felfogásában végbement változások követelményeivel. A törvény megfelelő jogi alapot kívánt-teremteni arra, hogy országunk a politikai, a gazdasági, szellemi erőket összefogva biztosítsa együttes és hatékony tevékenységünket hazánk szuverenitásának, szocialista vívmányainknak védelmére, s arra, hogy erőnk és lehetőségeink mértékében hozzájáruljunk az emberiség békéjét és biztonságát védelmező szocialista közösség védelmi erejéhez. Most, egy évtized tapasztalatai alapján jóleső érzéssel, állapíthatjuk .meg, hogy a törvény minden vonatkozásban jól szolgálja a haza védelmének ügyét, biztosítja védelmi képességünk magas színvonalát és hatékonyságát. Az a tény, hogy a törvény módosítására az elmúlt 10 év során mindösszesen egy alkalommal — és akkor is nagy közmegelégedésre a sorkatonai szolgálat időtartamának 24 hónapról 18 hónapra mérséklése miatt — került sor, önmagában is mutatja, hogy előírásai időállóak és teljesíthetők. Az elmúlt évben az Országgyűlés állást foglalt olyan fontos kérdésben, mint hazánik részvételének megerősítése közös védelmi szövetségünkben, a Varsói Szerződés szervezetében. — Az irányítás egységes — mondotta a későbbiekben a miniszter — fontos helyet foglalnak el a fővárosi és megyei honvédelmi bizottságok, a megyei és helyi tanácsi szervek. Kiemelkedő szerepük van a lakosság, az intézmények és a gazdasági egységek honvédelmi felkészítésében, a polgári védelmi feladatok megoldásában. a honvédelmi előképzés szervezésében, a hadkötelesek pontos nyilvántartásában, egészségügyi minősítésében. a honvédelemmel kapcsolatos államigazgatási tevékenységben. kájára, ha ezt az ország, a társadalom boldogulása megkívánja. Ahogy a múltban, úgy a jelenben és a jövőben is természetes kötelességünknek tartjuk, hogy a lakosság segítségére legyünk a természeti csapások elhárítása, vasúti és más katasztrófák során, s minden olyan esetben, amikor a hadsereg szervezett erejére, gyors közreműködésére van szükség. Ezen túlmenően néphadseregünk részt vesz az építőmunka feladatainak végrehajtásában is. Megtisztelő feladatunk, hogy a katonai szolgálat ideje alatt folytassuk a felnövekvő ifjú nemzedék szocialista szellemű nevelését. A fiatalokat a katonai szolgálat alatt hazaszeretetre a nép iránti hűségre, a rend és a fegyelem tudatos vállalására, szocialista emberi értékeik kibontakoztatására neveljük. Bizonyára sokakban felmerül a kérdés: vannak-e gondjaink a katonák nevelésében? Igen vannak — erről is őszintén kell szólnunk. Bevonuló fiataljainknak nagyobb hányada kellő műveltséggel, szakmai felkészültséggel rendelkezik, ugyanakkor a mai huszonéveseknek kevés az élet- tapasztalatuk. Nevelésük éppen ezért átgondolt, komoly feladatot jelent, figyelmességet és a nevelőktől magas felkészültséget igényel. A bevonulok között növekvő azoknak a száma, akik már törvénybe ütköző cselekedetet követtek el. A velük való foglalkozás sok gonddal jár az egyébként is, jelentősen igénybe vett hivatásos állomány számára. Javuló szolgálati körülmények Jó szellem és együttműködés Kárpáti Ferenc ezután a fegyveres erők és testületek állapotáról, felkészültségükről, munkájukról szólt. — Az elmúlt esztendőben, az MSZMP XIII. kongresszusán, társadalmi valóságunk értékelésének részeként elismerő megfogalmazás hangzott el: „A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi, a néphadsereg, a határőrség, a rendőrség, a munkásőrség és más fegyveres testületek, egymással szorosan együttműködve, népünk támogatásával eredményesen járulnak hozzá a béke megőrzéséhez, belső rendünk biztosítósához”. E tömör megfogalmazás számos tényező gondos számbavételén, elemzésén alapszik. Jelenthetem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy fegyveres erőink és testüle- teink között jó szellemű, bensőséges együttműködés van, és tevékenységünkben összehangolt, célirányos munkamegosztás valósul meg.. Ez magában foglalja a fejlesztés, a felkészítés kérdéseit, és kiterjed számos együttesen megoldandó feladatra, mint például az államhatár őrzésére, a hátország- és polgári védelmi tennivalókra éppúgy, mint szükség esetén a karhatalmi tevékenységre. A kölcsönös bizalom Néphadseregünk a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek elismert, megbecsült tagja. Hadseregünk megítélésében meghatározónak tartjuk erkölcsipolitikai egységét, hazánkhoz, szocialista társadalmi rendszerünkhöz való hűségét, a néppel való ösíszeforrottságát. Mindez és egymás iránti tisztelet növeli erőnket, és gyakran segít pgyes gondjaink megoldásában is., A miniszter a továbbiakban kifejtette, hogy szocialista államunk honvédelmi politikája szilárd elvi alapokon nyugszik, amelynek tartalma hazánk függetlenségének, szocialista vívmányainknak és-a béke megőrzésének védelme. A Magyar Néphadsereg és a határőrség fejlesztése és felkészítése is ezen elveken alapszik. Mind külpolitikánkat, mind honvédelmi politikánkat a Varsói Szerződésbe tömörült testvéri szocialista országokkal egyeztetve, tennivalóinkat összehangolva valósítjuk meg. — Az elmúlt évtized során tovább folytattuk néphadseregünk korszerűsítését, minőségi fejlesztését. A tervszerű és céltudatos munka eredményeként - hadseregünk - korszerű fegyverzettel és harci-technikai eszközökkel rendelkezik. Hivatásos állományunk, a parancsnoki kar felkészültsége magas színvonalú, és nagy hozzáértéssel teljesíti hivatását. Az ő áldozatkész munkájuk nyomán a felkészítés, a kiképzettség, a hadrafoghatóság kellő színvonalon áll. hadseregünk szocialista jellegéből fakad, s ennek érvényesítését, ápolását feladataink között mindenkor első helyre állítjuk. Hadseregünk jellegéből fakad az is, hogy dolgozó népünk a szorosan vett katonai feladatokon túl is mindenkor számíthat katonáink helytállására, keze munA társadalomban végbemenő fejlődés értelemszerűen új igényeket vet fel a katonák élet- és szolgálati körülményeinek tekintetében is. Ezeket figyelembe véve gondoskodunk a korszerűbb elhelyezési körülményekről, élelmezésükről, ruházatukról és egészségügyi ellátásukról. Jelentős, kézzelfogható változásokat értünk el, céljaink megvalósításának azonban még gyakorta anyagipénzügyi korlátái vannak. Jelentősnek tartjuk azt is, hogy ez év január 1-jétől a sorkatonák illetményét 100 százalékkal tudtuk növelni. A fiatalok katonai szolgálatra való felkészítésében jelentős szerepet tölt be a honvédelmi oktatás, amelynek az elmúlt években ugyancsak kialakult a rendszere, létrejöttek legszükségesebb személyi és tárgyi feltételei. Kárpáti Ferenc a továbbiakban megállapította: hazánkban a törvény által szabályozottan érvényesül az általános hadkötelezettség. Ennek alapján a férfiak meghatározott módon katonai szolgálatra kötelezettek. A nők azonban csak háború idején és bizonyos szakterületeken teljesítenek fegyver nélküli katonai szolgálatot. összeírásuk békeidőben nem jár együtt szolgálati kötelezettséggel. — A sorkatonai szolgálat ma már egységesen 18 hónap. Ennyi időre van szükség egyfelől a mind bonyolultabbá váló katonai mesterség elsajátításához, másfelől azért, hogy folyamatosan fenn tudjuk tartani a csapatok hadrafoghatóságát, harckészültségét. Tizennyolc hónapos szolgálati idővel számolunk a főiskolai és egyetemi hallgatók esetében is. Közülük' az egyetemi előfelvé- telis hallgatók megosztottan, egyrészt az egyetemi tanulmányok megkezdése előtt, majd befejezése után teljesítik szolgálatukat. Annak érdekében, hogy az egyén és a társadalom érdekét jobban összhangba hozzuk, a Művelődési Minisztériummal közösen tanulmányozzuk annak lehetőségét, hegy azokon az egyetemeken, amelyek a hadsereg szempontjából közvetlenebbül hasznosítható képesítést- nyújtanak, az egyetemre felvételt nyert hallgatóiknak lehetővé tennénk a választást: tanulmányaik előtt vagy után kívánnak-e szolgálati kötelmeiknek eleget tenni. Szolgálatiidő-kedvezmények alapvetően csak szociális megfontolásból lehetségesek. Tizenkét hónapos katonai szolgálat után szerelhetők le azok a katonafiatalok, akiknek két gyermekük van, s a harmadik gyermek megszületése esetén — az addig leszolgált időre való tekintet nélkül — azonnal sor kerül a leszerelésükre. Emellett a népgazdaságnak nyújtott segítségképpen egyes gazdasági terülteteken, minit például la bányászatban dolgozó sot(köter.e?ek csak rövidített szolgálatot (teljesítenek. Ez a kialakult rendszer eddig jól működött. Azonban nem kizárt. hoev a következő években jelentősen szűkíteni kell a 18 hón.aririéii irövi'cte'bb sorkatonai szolgálatot teljesítők körét.«Erre az kénvs7?rít. bennünket, hogy a fegyveres érők ú tones zükséeletét a 90-es évek után is biztosítanunk kéül. amikor a demográfiai helyzet következtében lényegesen kiseibb létszám áll majd rendelkezésre. A kedvezmények körébe tartozik az is, hogy a nős és egyéb csialládi okok miatt nehezebb helyzetben levő sorköteleseket lehetőleg a lakóhelyükhöz közeli alakulatokhoz hívjuk be. Igaz, egyes esetekben erre honvédelmi érdekből, vagy egyszerűen azért. Részvétel az épttőmunkában Az utóbbi tíz évben a behívótok zöme — összhangban a honvédelmi törvény előírásaival — 20 napnál nem hosszabb ideig (teljesített szolgálatot, kivéve a tartalékos tiszteik, tiszthelyettesek egy részét. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az élőre tervezett feladatokra történő behívásukkor a hadköteleseket rendszeresen tájékoztassuk a behívás várható idejéről és időtar,tárnáról, hogy időiben rendezni -tudják személyi problémáikat. Ettől akikor terűink el, amikor a katonai érdekek ezt nem teszik tehetővé, hanem azonnali kiértesítés után hívjuk be őket, A gyakorlatok tervezése és a bevonultatásak szervezése során a megyék arányos terhelésére .törekszünk, s figyelembe vesszük kiemelt népgazdasági feladataikat. A gyakorlatra csak a legszükségesebb állományt és technikai eszközöket vonulhatjuk be. Mindemellett a mi viszonyaink között a tartalékosok esetenkénti behívása, továbbképzése, gyakoroltatása elkerülhetetlen. Az állampolgári kötelezettség érvényesülésének magas fokú megnyilvánulását tapasztaljuk a kanltsaiiékcs katonáik \ túlnyomó többségénél, ahogyan eleget tesznek honvédelmi kötelezettségeiknek. akik pedig már eleget tettek sorkatonai szolgálati kötelezettségüknek, .tartalékos továbbképzésre hívhatók be törvényben szabályozott módon. Az állampolgári kötelezettség teljesítésének más, nagyszerű megnyilvánulásáról is beszámolhatok. Mint már, említettem, a honvédelmi törvény előírja a nők hadkötelezettségét is —» ha- dihélvzetben. Ennek .alapján került sor az elmúlt években ■ az egészségügyi szakképzettségű nők összeírására. A jelentkezésre kötelezett több mint 100 000 nő pontosan és megértéssel tett ennek eleget, s mindössze 2l-en emeltek kifogást ellene. A honvédelmi törvény fontos előírásokat tartalmaz a polgári védelem megszervezésére és működésére is. Az állami szervek. a szövetkezeteik és a társadalmi szervezetek, továbbá a fegyveres erők. a fegyveres testületek és rendészeti szervek egyre magasabb színvonalon látják el a reájuk háruló polgári védelmi feladatokat. A miniszter ezután emlékeztetett arra : amikor tíz évvel ezelőtt a honvédelmi törvényt elfogadták, a világ éppen az enyhülés tényét és kibontakoztatásának további módjait megfogalmazó helsinki megállapodás után volt. és abban bízott, hogy az enyhülés folyamatát a katonai szférában is meg jphet teremteni. Egyetértés szövetségeseinkkel — A szocialista világ, mindenekelőtt a Varsói Szerződéshez tartozó testvéri országok nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy ez a remény valósággá váljon. A szovjet kormány, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének erre irányuló kezdeményezései azonban ez ideig nem találtak kellő fogadtatásra, megértésre. Az Amerikai Egyesült Államok és a NATO felelős tényezői megegyezés helyett a konfrontációs lehetőségek megteremtését, és kiaknázását állították tevékenységük középpontjába. Leszerelés helyett még fokozottabb fegyverkezési versenybe kezdtek, amelyet gz Egyesült Államok kormánya mindinkább megkísérel a világűrre is kiterjeszteni. A szocialista országok, a testvéri szocialista közösség mint mindig, most is felelősségteljesen cselekedett. Abból kiindulva, hogy van lehetőség a háborús veszély növekedésének feltartóztatására, egy nukleáris katasztrófához vezető út eltorlaszolására, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének június 11-i. Budapesten megtartott ülésén újabb kezdeményezésekkel fordult az Egyesült Államokhoz és a NATO többi országaihoz. A Politikai Tanácskozó Testület a nukleáris kísérletek beszüntetését, az Európában telepített közép-hatótávolságú rakéták kölcsönös és teljes felszámolását, az űrfegyverkezés megállítását, a vegyifegyverek megsemmisítését, és ipari bázisuk felszámolását előirányzó javaslatain túl, most az európai haderők és hagyományos fegyverzetük jelentős csökkentését is kezdeményezte. A Magyar Népköztársaság érdukei teljesen egybeesnek szövetségeseink törekvéseivel. A szocialista Magyarország számára a béke. a biztonság, a barátság, az együttműködés nem pusztán szavakat jelent, hanem szilárd elveken, .súlyos történelmi tapasztalatokon nyugvó hosz- szú távú politikát. Hazánknak senkivel szemben sincsenek követelései. Mi itt, ezen a földön, a szocializmust' építő többi testvéri néppel szoros szövetségben, a haladó országok és népek támogatását élvezve akarunk boldogulni. Valljuk, hogy a mai világhelyzetben .a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája. Magunkénak valljuk a fegyverzetek csökkentésére vonatkozó, közösen kidolgozott és J^özzi$teti;£lJ$épzeiések«t. mert .azon keresztül vezet az. út a búza lomhoz- aitartós békéhez. A mi népünk véleménye is benne van abban a felfogásban, hogy a szocialista országok nem tartanak igényt katonai erőfölényre, viszont azt másoknak sem engedik meg. Ezért mindaddig, amíg az Egyesült, Államok és a NATO felelős körei nem jutnak el korunk nagy realitásának felismeréséhez. kötelességünk megfelelően gondoskodni a biztonságunkról. A tíz évvel ezelőtt elfogadott honvédelmi törvény keíjő keretet biztosít további feladatainkhoz, amelyek mindenekelőtt a jelenlegi nemzetközi helyzetből adódnak. Mindezzel összefüggésben fontosnak tártjuk, hogy továbbra is olyan színvonalon tartsuk fegyveres erőinket, amely megfelel mind ellenfeleink, mind, fegyvertársaink mindenkori felkészültségének — mondotta beszéde befejező részében Kárpáti Ferenc. Vélemények a második napirendi pontról Gyuricza László (Veszprém m., 5. vk.) az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke, az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkára a testületi ülésükön elhangzottakat összegezve kiemelte: a nemzetközi életben a politikai és a katonai ügyekben nem következett be a világ békeszerető népei által óhajtott enyhülés, sőt fokozódott a feszültség, ezért hazánkban is szükség van a honvédelem további erősítésére. Ezt a célt eddig is jól szolgálta a honvédelmi törvény, s ezért nincs szükség ennek módosítására. A képviselő a honvédelmi bizottság nevében szorgalmazta a tiszti állomány nagyobb megbecsülését, a tiszti pálya vonzóbbá tételét, helyének és szerepének meghatározását a tár«ada-' . lom életében. Karakas László (Hajdú-Bihar m.. 12. vk.), az MSZMP KB osztályvezetője kiemelte: a honvédelmi törvény végrehajtásának tapasztalatai egyértelműen kedvezőek — s ezt Hajdú-Bihar megyei példákkal illusztrálta. Elmondotta egyebek között, hogy különösen eredményes a tanuló- ifjúság és a sorköteles fiatalok felkészítése a katonai szolgálat teljesítésére. Fontos tanácsi feladat Dr. Bik István felszólalása — Örömmel hallottam a honvédelmi minisztertől az elismerést tanácsi szerveink honvédelmi tevékenységéről. Tapasztalataim szerint sz.űkebb hazámban. Szabadszálláson a tanács szintén egyik legfontosabb feladatának tekinti a honvédelemben való közreműködést. A lakosság és a néphadsereg kapcsolata nálunk megítélésem szerint jó. Községünkben több katonai alakulat is állomásozik. Elmondhatom, hogy itt a katonák szolgálati helyüket -otthonuknak is tekintik: ezt bizonyítja, hosv feladataik ellátása mellett példamutatóan vesznek részt a község gondjainak megoldásában. Kiemelt jelentőségűnek tekintjük a helyőrségben működő — (Folytatás a 4. oldalon.) « ■ C r Állampolgári kötelesség mert a lakóhelyhez közeli alakulat nincs, nem kerülhet sor. Azok a hadköteles férfiak, akik sorkatonai szolgálatot nem teljesítettek, tartalékos képzésre,
