Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-26 / 149. szám

XLI. évi. 149. szám Ára: 1,80 Ft 1986. június 26. csfltörtök VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ma összeül az országgyűlés Napirenden az 1985. évi költségvetés és a honvédelmi törvény végrehajtása Ma délelőtt 10 órakor megkezdődik az országgyűlés nyári ülésszaka. A plenáris tanácskozás egyik napirendi témája — ebben az évszakban szo­kásosan — a „zárszámadás” az előző esztendő gazdálkodásáról, hivatalo­san: törvényjavaslat a Magyar Nép- köztársaság 1985. évi költségvetésé­nek- végrehajtásáról, s a törvényjavas­lat része ezúttal a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervének végrehajtása is — lévén középtávú tervidőszakzá­ró esztendő a tavalyi. A javasolt na­pirend másik pontja: miniszteri be­számoló a tíz évvel ezelőtt megalko­tott honvédelmi törvény végrehajtá­sáról. Az ülésszakot megelőzően — a ki­alakult gyakorlat szerint — az or­szággyűlés szakbizottságai az elmúlt két hétben érdemi munkaüléseken foglalkoztak a plénum elé kerülő na­pirendi témákkal. Összesen nyolc bi­zottsági tanácskozáson — a zárszám­adási, illetve a honvédelmi téma elő­terjesztéseit megvitatva — több mint 80 képviselői felszólalás hangzott el. Megállapítható, hogy a törvényhozás bizottsági tagjai előzetesen egyetér­tésüket fejezték ki a tavalyi költség- vetés végrehajtásáról szóló törvény­javaslattal, s várakozással tekintenek a honvédelmünk helyzetiét elemző miniszteri beszámoló elé. Megkezdődött a jugoszláv kommunisták XIII. kongresszusa Az új-belgrádi Szava k özpont­ban szerdán délelőtt meg gkezdő" dött a Jugoszláv Komm vuiisták Szövetségének XIII, kon« jresszu­sa. amelyen csaknem 2,2 millió tag képviseletében 1Í42 teljes jogú küldött vesz részt, I fendég­ként 121 kommunista és mun­káspárt, Valamint szoeiali; sta, szó­ciáidemokrata és haladó i párt de­legációja van jelen. A Magyar Szocialista Munkáspárt i üildött­ségét Havasi Ferenc, a F ‘oKtikas Bizottság tagja, a KB tilt iára ve­zeti. Az SZKP delegáció, ja élén Gejdar Alijev, a KB PB tagja» a Szovjetunió Minisztertani í. csatiak első elnökhelyettese' áll. A négynapos kongresszust pontban 10 órakor Vidoje Zar­kovic, a JKSZ KB Elnökség el­nöke nyitotta meg, majd tartott vitaindítót. (A JKSZ KB jelenté­sét a 2. oldaton ismertetjük.) — Az elmúlt négy és fél évti­zed alatt a jugoszláv munkásosz­tály, a dolgozó tömegek, a JKSZ vezetésével teljesen megváltoz­tatták hazájuk arculatát — kezd­te beszédét Vidoje Zarkovic. Amíg idáig eljutottunk, hibákat is el­követtünk, a többi között a tár­sadalom és gazdaságfejlesztési politikában a valóságtól elru­gaszkodó ambíciók is érvénye­sültek. Szembe kell néznünk azzal, hogy fejlődésünk megtorpant, a JKSZ és a társadalom egysége gyengült. Gyakran előfordulnak torzulások, eltérés a meghirde­tett céloktól, a szocialista társa­dalmi normák megszegése, a for­radalmi értékek megsértése. A KB Elnökség elnöke a to­vábbiakban kifejtette, hogy az ország jelenlegi gazdasági vál­ságának okai még a JKSZ XII. kongresszusa előtti időszakban keletkeztek, mert nem valósítot­ták meg az 1965. évi gazdasági reform lényeges célkitűzéseit. A gazdaságpolitikában felerősödött a voluntarizmus és a szubjekti­vizmus. A központosított terve­zési rendszer feladásával párhu­zamosan nem alakították és fej­lesztették ki az önigazgatási tár­sadalmi tervezés rendszerét. Nem hozták létre a társadalmi eszközfelhalmozás és elosztás szo­cialista önigazgatási módszerét, ösztönszerűség és autarchiás tö­rekvések érvényesültek, amelyek fokozták a gazdaság szerkezeti aránytalanságait. Hibákat követ­tek el a mezőgazdasági és az energetikai politikában. A világ- gazdasági helyzet Jugoszlávia számára kedvezőtlenül alakult, s ehhez lassan alkalmazkodtak — mutatott rá Vidoje Zarkovic. A JKSZ a két kongresszus kö­zötti időszakiban elmélyülteb­ben, bírálóbban és önbírálóbban elemezte a helyzetet. A válság­ból való kilábalás programjaként ebben az időszakban hoztuk meg a hosszú távú gazdaságszilárdí­tás i programot és elkészítettük az önigazgatási rendszer műkö­désének bíráló elemzését. Űj fej­lesztési terveket dolgoztunk ki. A hosszú távú gazdaságszilár- dítási program sikeres végrehaj­tásához feltétlenül nagyobb egy­ségre, s a társadalom minden szintjén határozottabb és gyor­sabb cselekvésre, felelősebb gaz­daságirányításra, s a társadalmi erők mozgósításához erőtelje­sebb gyakorlati akciókra van szükség — mondotta egyebek közt Vidoje Zarkovic. ÚJ ÉPÜLETBEN JOBB SZOLGÁLTATÁS Az OTP és a posita is igyekszik szolgáltatásait megyeszerte bővíte­ni, javítani. Császártöltésen hamarosan elkészül az új posta és OTP- épület (az emeleten négy lakással), s nemsokára átadják a kecskeméti új OTP-fiókot is. Minden fiók teljes körű szolgáltatást igyekszik nyúj­tani az ügyfeleiknek, a valutabeváltástól a különböző kölcsönök nyúj­tásáig. A posta nemcsak új, korszerűbb hivatalt építtetett Császártöltésen, hanem új telefonközpont is készül, amely alkalmas tósz a távhívó­rendszerhez való csatlakozásra. A megye más községeiben, például Borotán és Garán szintén terveznek korszerűísiítést. (Pásztor Zoltán felvétele) Igazi aratás Péter-Pál után I A korábbi napok kánikulai for­rósába a mezőgazdászok szerint nem kedvezett a búzának, ezért Is jött jól a hét eleji lehűlés, amely egy csapásra véget vetett megpró­báltatásainak. A mezőgazdászok, akik most már naponta figyelik, hogy mi­képpen váltakoznak a gabona éré­si periódusai, az úgynevezett pró­bavágásokra készülnek. Arról van szó, hogy a búza sokfelé az or­szágban az úgynevezett tejes érés végén van, máshol pedig már át­ment a viaszérés szakaszába. (Az előzőben az összenyomott szemek tejszerű anyagot bocsátanak ki, a viaszérés állapotában ezeket a nedveket már „feldolgozta” a ga­bona és a búzaszemek Ilyenkor mind keményebbé válnak.) A próbavágásokkal, amikor a kom­bájnokat egy rövid szakaszon megjáratják a búzatáblában, meg­állapítják azt is. hogy hány szá­zalékos a gabona nedvességtar­talma. Jelenleg ez országszerte túlságosan nagy ahhoz, hogy szá­mításba jöhetne az aratás Indí­tása. Csak a rosszabb vizgazdál- kodású homokos talajokon lesz lehetőség rövidesen a munka meg­kezdésére. Az igazi aratási sze­zon a jövő héten indulhat. A gazdaságok egy része — meg­várva természetesen a búza éré­kének legutolsó szakaszát, az úgy­nevezett teljes érést — valamivel magasabb víztartalommal vágja majd le az első táblákat: a ter­més ezután a szárítógépekre ke­rül, amelyek a megkívánt 14,$ százalék alá csökkentik a nedves­ségtartalmat, és ezzel lehetővé vá­lik a jó minőségű raktározás. Má­sutt megvárják, amíg a termé­szet gondoskodik a felesleges víz­tartalom „eltávolításáról”, és IS fokos nedvességtartalomnál arat­ják majd a búzát, számolva az­zal, hogy a mag tisztításánál kü­lönösebb beavatkozás nélkül, leg­alább 0,5 százalékot vészit a ga­bona nedvességtartalmából. A kalászosok most már nem kí­vánják az esőket, a jelenlegi idő­járás éppen megfelel számukra. Kádár János és Lázár György találkozója Kenan Evrennel Gyárlátogatás — Díszvacsora a török államfő tiszteletére Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja tegnap dél­előtt a Parlamentben találkozott Kenan Evrennel, a Török Köz­társaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó elnökével. A szívélyes légkörű megbeszé­lésen véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet időszerű kérdései­ről, a nemzetközi biztonságot fenyegető veszélyek elhárításá­nak. a különböző társadalmi rendszerű országok ibizailomépí- tősének és a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésének le- hetőiré.eeiről. A magyar—török kapcsoltatokat áttekintve. egybe- hangzóan megerősítették az együttműködés fejlesztésére irá­nyuló kölcsönös szándékot. A találkozón részt vett Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Várkonyi Péter külügyminiszter és Szálát Lajos hazánk ankarai nagykövete, iífletve Valiit Hale- toplu, a Török Köztársaság kül­ügyminisztere. valamint Asaf tnhan. Törökország budapesti nagykövete. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke délután szállásán kereste fél Kerian Evrent. Ta­lálkozójukon szívélyes légkörű megbeszélést folytattak, amelyen részt vett Szalai Lajos, hazánk ankarai, valamint Asaf Inhan, Törökország budapesti nagykö­vete. A nap folyamán a török köz­társasági elnök ellátogatott a BHG Híradástechnikai Vállalat Fehérvári úti ’gyárába. Itt Hor­váth Ferenc ipari államtitkár, valamint a BHG vezetői fogad­ták. Kenan Evrent Berecz Fri­gyes vezérigazgató tájékoztatta a több mint 10 ezer dolgozót foglalkoztató nagyvállalat mun­kájáról, fejlődéséről, piaci tevé­kenységéről. A BHG tavaly 4,5 milliárd fo­rint értékű árut állított elő, gyártmányaik jelentős részét a crossbar rendszerű távbeszélő­központok adják. Ugyanakkor a vállalat mind nagyobb sorozat­ban gyárt korszerű, úgynevezett tárolt programvezérlésű elektro­nikus telefonközpontokat, illetve rádió- és televízió-adóberende­zéseket.. A cég az 1950-es évek közepéig szállította termékeit a török piaara; az ország 10 váro­sában ma tis üzemel BHG-tele- fomközpont. A vállalat marketing- munkái folytait annak érdeké­ben, hogy termékei ismét eljus­sanak Törökországba; jelenleg is több versenytárgyaláson vesz­nek részt, elsősorban tévé- és URH-berendezéseket kínálnak. Kenan Evran megtekintette a BHG 110 éves történetének mű­szaki alkotásait bemutató házai múzeumot, majd az elektronikus telefon-alközpontok végszerelő üzemének munkájával ismerke­dett meg. • • • Délután Kenan Evren —Szép­völgyi Zoltánnak, a Fővárosi Ta­nács elnökének kalauzolásával — a fővárossal ismerkedett. Rö­vid városnéző útja során a bu­dai várban megtekintette az utolsó budai török pasa, Abdur- rahmán emlékkövét, majd a Halászbástyáról gyönyörködött Budapest panorámájában. Este Losonczi Pál díszvacsorát adott Kenan Evren tiszteletére. A vacsorán a két államfő pohárkö­szöntőt mondott. HALADÁS CSAK OTT VAN, AHOL IGÉNY IS VAN Befejeződött a politikai nyári egyetem Tegnap délután Romany Pálnak, az MSZMP Báos-Kiskun Megyei Bizottsága első titkárának zárszavával befejezte munkáját az immár harmad- ízben megrendezett politikai nyári egyetem Baján. A hetven hallgató előadásokon vett részt a munka és a kultúra kapcsolatának tárgykörében, majd konzultáció formájában megvitatta a felmerült kér­déseket. .Hazánk munkákul túr áj ától Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a műszaki fejlesztés emberi tényezői és a munkakultúra kap­csolatáról pedig ifj. Marosán György, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa fejtette ki né­zeteit. Végezetül fórum keretében válaszolt, a hall­gatók kérdéseire Romány Pál, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, valamint Kósáné dr. Ko­vács Magda, a SZOT titkára. A szakszervezeti munka érdekköréhez kapcsoló­dó kérdésekre válaszolva Kósáné dr. Kovács Mag­da elmondotta: a szakszervezetek kezdeményezték, hogy a vállalatok jóléti beruházásai csökkentsék az adóterheket. Arra azonban még nincs mód. hogy ugyanez történjék a művelődéssel és az üdültetés­sel kapcsolatos üzemi beruházások esetében. Hang­súlyozta; az üdültetés nem egyenlő a szakszervezeti munkával — mint sokan hiszik —, hanem annak csak egyik feladatköre. A szakszervezeti beutalók központi támogatása nem változik a jövőben sem, de az eddigit differenciáltan kell felhasználni. Dr. Gajdócsi István részletesen foglalkozott az eszmei és a kulturális nevelés kérdéseivel. A meg­határozó e tekintetben a család, az iskola, a mun­kahely és a társadalom. E négy tényező együttes hatása lehet csak a szocialista ember nevelésének biztosítéka. A művelődési házak anyagi ellátottsá­gával kapcsolatban elmondta, hogy pályázatot hir­dettek: ahol rendbehozzák, klubszerűvé alakítják a kultúrházat, ott a megye könyvtárat létesít, amely­be beviszik a számítás- és videotechnikát is. Az igény minden várakozást felülmúlt. Romány Pál összesen tizenhét kérdésre válaszolt. A munkakultúrával összefüggésben elmondta, hogy jól ismerjük a magyar falvak elmaradottságát a harmincas években, a többi között Erdei Ferenc írásaiból. A mai falu bizonyos tekintetben már előbbre jár, mint a város, de általánosítani nem lehet. Haladás csak ott van, ahol igény is van. Bács- Kiskun jó néhány településének a képe példaként szolgálhat az egykori igénytelenség megszünteté­sére. Végezetül a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy igen nagy jelentősége van a termelés szempontjából a termelőszövetkezetek ál­tal Létrehozott iparnak, amely — sokszor nehéz körülmények között — évente több milliárd nagy­ságrendű értéket állít elő. G Z. EGY ÜZEM — EGY ISKOLA Számítógép-program társadalmi összefogással ' bőt eredő lépéshátrányát. A gyorsítás . alapja a társadalmi összefogás lehet. Az első ezer da­rab C+4-es típusú számítógé­pet már a szeptemberi tanévkez­désre szeretnék a támogatókon keresztül eljuttatni az iskolák­hoz. Ehhez nyolcmillió forintra van szükség. A költségek ma még hiányzó részét a megyei ta­nács megelőlegezi, de a felhívás útrabocsátói továbbra is várják az üzemek, munkahelyi közössé­gek felajánlásait. Azok a tele­pülések, melyekben megvalósul az összefogás, jelentős előnybe kerülhetnek a számítógépes ok­tatás bevezetésében. A Baján néhány napja meg­nyílt számítástechnikai tábor résztvevői már a C+4-es Com­modore gépeken gyakorolnak. Arra is alkalmuk nyílik a szak­tanároknak és a legjobb tudású diákoknak, hof^r megismerjék és minősítsék á gépekhez készí­tett oktatóprogram-sorozatot, mely az informatikai-elektroni­kai képzés alapja lesz a követ­kező években. L. D. Három hónappal ezelőtt, április ele­jén öt megyei szervezet — az SZMT, a Hazafias Népfront, a KISZ, az út­törőszövetség és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság — felhívással fordult a megye üzemei­hez, intézményeihez. Arra kérték a dolgozó kollektívákat, hogy nyújtsa­nak segítséget az általános iskolák­nak, szakmunkásképző intézetek­nek- a számitógépes oktatás feltéte­leinek megteremtéséhez. A felhívás már az első napokban széles visszhangra talált. Szocialista brigádok, pártalapszervezetek, vagy épp a vezetőség kezdeményezésére munkahelyi közösségek sora hatá­rozta el, hogy csatlakoznak a moz­galomhoz. Április közepe őta folya­matosan érkeznek a befizetések a megyei pedagógal intézetnél nyitott számlára. A keceli Szőlőfürt Szakszövet­kezetnél az elsők között döntöt­tek úgy, hogy segítenek számító­gépet vásárolni a helybeli álta­lános iskolának. Az apostagi Du- namenti termel őszö vetkezett és a soltvadkerti áfész a helybeli iskolának, a szegedi székhelyű DÉMÁSZ kirendeltsége a kun- szentmiklósi szakmunkásképző intézetnek ajánlott fel jelentős összeget. A bácsalmási közpon­tú Bácska Takarékszövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy minden községi iskolának — ösz- szesen kilencnek — gépet vásá­rolnak, ahol kirendeltségük mű­ködik. Akadt olyan üzem, ahol a pénz mellett a segítségnyújtás más formáit is felajánlották. A Ka­locsai Sütő- és Édesipari Válla­lat például saját számítógépén szervez bemutatókat a város is­kolásainak, szakembereik pedig szaktanácsadást, szakkörveze­tést vállalnak. A Kecskeméti Számítóközpont együttműködési szerződést kötött a Hunyadiváro­si Általános Iskolával. A zsanai Egyetértés Tsz a községi általá­éi Katymári gyerekek is­merkednek az iskola el­ső számító­gépével. (Archív fel­vétel) nos iskolának a számítógép mel­lett színes televíziót is vásárolt. Az „Egy üzem — egy iskola" mozgalomnak szép hagyományai vannak Bács-Kiskunban. A mun­kahelyi kollektívák többsége ezúttal Is annak az iskolának ajánlotta fel segítségét, melyet már korábban is különböző for­mákban támogatott. Közös alap­ba csupán azért gyűjtik a pénzt, mert ez megkönnyíti az oktatás­ra alkalmas, egységes típusú be­rendezések beszerzését. Június közepéig több mint másfél mil­lió forint gyűlt össze a megyei számlán. Természetesen a be­fizetőket és az érintett iskolákat egyaránt érdekli, mikor lesz eb­ből számítógép? Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese el­mondta, hogy a következő há­rom évben összesen háromezer számítógépet szeretnének mun­kába állítani a megye iskoláiban. A program feszítettebb, gyórsabb az országos átlagnál, s azért van erre szükség, hogy Bács-Kiskun le tudja küzdeni az adottságok-

Next

/
Thumbnails
Contents