Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-24 / 147. szám

PETŐFI NÉPE • 1986. június 21. Homoki-Nagy István kecskeméti és kiskunfélegyházi kötődései fiatalokról - fiataloknak gyűjtötte ,,A mm elrepüli puh», győri »»intyesapisok- «»I, fehéren vi­gyorgott rám u üres (»tuskó. Repült egyene­sen a kandúr fe­lé. A solymári kiáltott, én pe­dig lekaptam • gépet él rohan- ----------------------------­t am a soha nem látott jelenet elébe. Futtában cserél­tem a filmet, a gép alá kapcsoltam üj típusú, kis rugós motorját. A sas Iszonyú lendülettel csapott a macska felé, az elugrott és bevágódott a ma­gas vetésbe ... Kiszámítottam az Irányokat, dipoteres keretkeresőt csa­toltam a fotómotor mellé és vártam a végklfejlődést. Szél borzolta a zöld vetésszőnyeget, megcéloztam a sast." Az értékes trófea megszerzé­siét szemléletesen fölidéző soro­kat Homoki-Nagy István negy­ven esztendeje megjelent Különös fpnyképtrófeák című alkotói él­ménybeszámolójából idéztem. A hazai élővilág egyik legelső, min­denképpen legkövetkezetesebb és legsikeresebb megörökitője diák­ként jegyezte el magát a náda­sok, a sudár fák, a csalitok, a vadvizek világával. ,,Eredeti alkotás” Észak pálmáival, a nyírfákkal, az összeboruló facsoportok kö­zött tanyázó négylábúakíkal, a szélsebesen cikázó, lomhán körö­ző madarakkal, a gyönyörű arcát mutató kiskunsági tájjal. Kecskeméten éltek a 65 éves korában, 1979 decemberében el­hunyt világhírű, az 1953-as ve­lencei filmfesztiválon első díjjal kitüntetett, Kassuth-díjas, érde­mes művész apai dédszülei is. 1887-ben itt született édesapja, Homoki-Nagy László, aki jogi pá­lyán kereste kenyerét. A jobb megélhetés reményében költö­zött néhány évre Mezőtúrra, ahol 1914-ben ..Pisti” meglátta a nap­világot. Még óvodáskorú volt, amikor a család visszatelepedett Kecskemétre Előbb a Kápolna (ma Lugosi István) utcában lak­tak. majd átköltöztek a mostani Centrum Áruház helyén megvá­sárolt házba. A Mátyás téri is­kolában tanulta az elemi tudni­valókat. majd a piarista gimná­ziumba íratták szülei. Jdszemű tanárai hamar fölfi­gyeltek éles megfigyelő-, érzék­letes megjelenítő készségére. Az alsóosztályosok számára kiírt díjmentes pályázatát így méltat­ták a gimnázium 1927—28-as' kö­zös értesítőjében. ..Az idei pályá­zat legszebb gyümölcse. .Igazi írói tehetség 'munkája. A 90 sűrűn beírt lapra terjedő kis kötet ava­tott kézzel vezet bennünket a ter­mészet szebb világába ... Hang­ja majd komoly, majd tréfás, de nem hiányzik a humor elfogó­dottsága sem. ízlése fejlett, nyel­ve gazdag. Eredeti alkotás. Jutal­ma 40 P.” Pisti múzeuma A lakóház körüli élővilágot mutatta be személyes élmények alapján a tanulmúnyigényű dol­gozat, Édesapjától kapott ba­kancsban tavasszal, ősszel órákig bárányod a nyárasokban, a tá­gas mezőkön, zsombékos réteken. öccse, a természetfilmező ha­gyatékának lelkiismeretes gondo­zója. dr. Homoki-Nagy László, nyugdíjas szakállatoryos, jól emlékezik bátyja szenvedélyének kialakulására. formálódására. Tőle tudom, hogy „Pisti” termé­szetkedvelő nagybátyjától ka­pott egycsövű vadászpuskával szerezte első zsákmányait. Azon­nal a madártömőhöz vitte a le­lőtt madarakat. A két testvér csakhamar múzeummá alakítót­Madárszemek vad fényeit • Munka köz­ben második fe­leségével, Zsu­zsanna asszony- nyal. ta át a gyerekszobát. Gyönyörű koháriszentlőrinci madarak ke­rültek a Kahári — később Mó­ricz Zsigmond — utcai lakásba. A falakat elborították a kitö­mött, porfogó madarak, de ma­radt még hely egy rovargyűjte­ménynek. A bogarak keltették föl érdeklődését. A Tőserdő, a még csaknem beépítetlen Széktó, a Szikra volt a kisdiák vadászterü­lete. Ekkor tanulta meg a kitar­tást, a türelmet, ismerkedett a különféle élőlények viselkedésé­vel. Sorsformáló ajándék Városi házuk udvarára élő csókákat, szarkákat, verebeket telepített: Addig maradtak, amíg nem nőtt ki újból levágott szár­nyuk. Gondolt-e arra 1928 karácso­nyán a fenyőfa alatti Voigtlän­der gépet megpillantva a kis gim­nazista, hogy sorsfordító ajándé­kot kapott? A családfőt 1932-ben közjegy­zővé nevezték ki, Kiskunfélegy­házára költöztek. A jogakadé­miára beiratkozó Homoki-Nagy István maradt. Találkozott a két nagy szenvedély, a természet­megfigyelés és a fényképezés. Rá­jött arra, hogy sokkal nagyobb élményt kínáló vállalkozás egy- egy madár titkainak kifigyelése, megörökítése, mint lepuffantása. Első önálló félegyházi lakását is megosztotta a madarakkal. A né­hány esztendeje Kecskeméten élő öccse szerint: „Hajnalban, ami­kor világosodni kezdett, a pa­csirta, a kékcinke, a feketerigó és a többi madár füttyel, dallal köszöntötte az új napot. Édes­apja közjegyzői irodájában dol­gozott. de ha tehette, Kohári- szentlőrincre robogott kismotor­jával. Ha kellett, fára mászott, odúba bújt.' tűző napon állt órákig mozdulatlanul, csuromvi­zesen loholt egy-egy életes. tu­dományos és művészi értékű fel­vételért.” A termés/etfilmező örömei Színes diapozitív képei azonnal a természetiolózók legjobbjai kö­zé emelték. Sorra jelentek meg szakcikkei: Kiskunfélegyháza avifaunájának (légi állatvilágá­nak) vázlata. A kiskócsag Kohá- riszenitlőrincen. Elhagyja megza­vart fészkét a vadgalamb? és más. fotókkal illusztrált közlemé­nyek a Kócsagban, a Hogyan fényképeztem a szíriai fakopán­csot?, az Aquilla hasábjain. Óriá­si sikerrel mutatta be Kecskemét környéki diaösszeállítását a Vi­gadóban, a tudományos és kultu­rális élet akkori nagyjain kívül tekintélyes politikusok is megje­lentek. Még egyszer visszatért Kecs­kemétre: itt kötött házasságot Bencsik Olga tanítónővel, itt szü­letett első gyermeke. A család .követte a Monoron el­helyezkedő Homoki-Nagy László közjegyzőt. A második világháború után a Svéd Királyi Akadémia meghí­vására Stockholmban is gyönyör­ködtette diaösszeállításával a szakembereket, érdeklődőket. A fiatal jogász saját felvevőgépé­vel mind több időt töltött termé­szetfilmezéssel. Megérdemelt világsiker Természetesen tgenit mondott, amikor megkérdezték tőle: nem dolgozna-e a MAÉ1LM rendező­jeként. Már az 1949-ben bemutatott Kisbalatoni nádrengeteg bizo­nyította: jól döntött. 1951-ben a mozikba került egész estét betöltő Vadvízország mind­máig a magyar filmgyártás egyik legnagyobb közönségsikere volt. Két év múlva a Gyöngyvirágtól — lombhullásig című remekét már Kossuth-díjasként jegyezte. Haláláig még 19 filmet, ezek közül 6 egész estés filmet készí­tett. Dolgozott a televíziónak is. Negyven országban vetítették egy vagy több alkotását. Munkáit Montevideótól Helsinkiig. Kar­lovy Varytól Edinburghig díjazták különböző fesztiválokon. Életművének akárcsak vázlatos áttekintése meghaladja e cikk kereteit. Idézhetném hazai és külföldi filmkritikusok, tudósok elismerő szavalt. „Korunk természetfil­mezésének egyik úttörő nagy­mestere volt” (Gyertyán Ervin), ..Azokban az években, amelyek­ben a magyar film a nemzetközi filmpiacon még esélytelen volt — berobbant Homoki-Nagy két diadalmas tér m észet f i 1 mj ével Európába”. Folytathatnám a sort, de számomra Homoki-Nagy neve mindörökre összefonódik az egy­szer v ol t -h o 1 n amv olt k ecskem éti tanyai filmklubokéval. A Gyöngy­virágtól — lombhullásig vetíté­sét Ménteleken ugyanolyan lelkes taips köszöntötte, mint Kadaial- ván, Borbáson, Talfáján vagy a belsőnyíri iskolában. * * * Gödöllő, ahol öt évig dolgozott, utcát nevezett el róla, a buda­pesti filmgyárban felavatták a földije, Morell Mihály által ké­szített szobrát. Tudtunkkal Kecs­keméten egykori elemi iskolája, a Mátyás téri iskola veszi föl ne­vét. Az avató ünnepségre meg­hívják majd testvérét és 12 éves unokaöccse, a Béke téri iskola tanulóját, Tiki ötéves korában ámulva hallgatta, amint híres nagybácsikája beszél a vadvizek- ről, az égi madarakról, a csudá­latos természetről. Természeti értékeink kiváló gondosa, a Kiskunsági Nemzeti Park talán valamilyen emlékje­let készíttethetne a világhírű ter- mészetfilmezőről, aki évtizedekig élt a mai Rács-Kiskun megye te­rületén. Heltai Nándor Bács-Kiskun megyei diákklub Szegeden „Bízzunk abban, hogy most már valóban beindul a klub mun­kája!” — ezzel az optimizmust sugárzó gondolattal fejeződött be a .közelmúltban Szegeden, a József Attila Tudományegyetem KISZ-klubjában az a megbeszé­lés, amely a Bács-Kiskun megyei diákklub újjáélesztését volt hi­vatott elősegíteni. Csaknem négy éve jött létre határozatlan időre szóló, keret­jellegű szocialista együttműködé­si szerződés a JATE, a Bács-Kis­kun Megyei Tanács és a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsága között az említett diákklub lét­rehozására. A szerződő felek rög­zítették a klub megalapításának célját, szervezeti felépítését, a célkitűzésből adódó föladatokat, a költségek viselésének megosz­tását és más, technikai jellegű kérdéseket. A klub célként tűzte ki, hogy összefogja megyénk egyetemen tanuló diákjait; elősegíti a hall­gatók és a megyében tevékeny­kedő vezetők, szakemberek kap­csolatának kialakítását, majd a pályakezdés megkönnyítését; le­hetővé teszi tagjai számára Bács- Kiskun megye hagyományainak ápolását, a megye gazdasági, po­litikai, kulturális és társadalmi A KISZ KB egyetemi és főis­kolai tanácsa márciusban hir­dette meg pályázatát egyetemi és főiskolai diáklapok és diák­újságírók részére. A felhívásra több mint húsz felsőoktatási in­tézmény küldte el tájékoztató kiadványát, programfüzetét, al­kalmi kiadványát, különszámát, vagy diákújságírók, illetve hi­vatásos újságírók által készí­tett intézeti lapját. Az ered­ményhirdetést „sajtófeszti vál­lal” kötötték össze, melyre az egyetemi és főiskolai napok zá­rófesztiválján, Csillebércen ke­rült sor. életének figyelemmel kísérését, az ebben való aktív részvételt; törekszik arra, hogy Bács-Kiskun megyében növekedjék a fiatal szakemberek száma. (Hasonló jel­legű megállapodás született egyébként a Szegedén levő többi felsőoktatási intézménnyel is.) Mindezek ellenére már az első hónapokban annyi „megoldhatat­lan” probléma került a felszín­re, hogy fokozatosan, elhalt a kezdeményezés. Időpont-egyezte­tési gondoktól kezdve a nem megfelelő hozzáálláson keresztül a diákok közönyéig, sok tényező közrejátszott abban, hogy a diákklub nem tölthette be a neki szánt szerepet. (Egyedül a Sze­gedi Élelmiszeripari Főiskolán in­dult meg hatékony, érdemi munka.) , Ez az áldatlan állapot uralko­dott egészen a bevezetőben már említett összejövetelig, ahol, úgy tűnik, megtették az első lépése­ket a megújhodás felé. A meg­beszélésen a Szegeden tanuló diákokat mintegy 25—30 fő kép­viselte. Kluhprogram-tervezete- ket ismertettek, amelyek megva­lósításához kérték a megyei in­tézmények segítségét. Az elkép­zelések között szerepelt: tanulmá­nyi kirándulás Kecskemétre A diáklapok kategóriájában a Kecskeméti Óvónőképző Intézet ..Húszévesek” című lapja a má­sodik helyezést érte el. A hall­gatók által írt intézeti újság fél­évenként jelenik meg. Főszer­kesztője: Lipócziné Csabai Sa­rolta intézeti tanársegéd. A szer­kesztőbizottság hallgatókból áll. Főként a város és az intézet köz­életével foglalkozó témákat dol­gozzák fel. Teret engednek azon­ban a hallgatók verseinek, no­velláinak. rajzainak is. A második díjjal járó nyere­ményt jutalmazásra fordították. ahol ellátogatnának a Kodály-in- tézetbe. a Tudomány és Techni­ka Házába, a kerámiastúdióba —, illetve egy kalocsai kirándu­lás. Tervként vetette még fel a diéikikilub koordinátora, hogy amennyiben lehetséges, kapják meg a felsőoktatási intézmények a .megyei lapokat, folyóiratokat. A megyei képvisélők támoga­tásúikról biztosították ezeket a terveket, sőt már konkrét javas­latokkal is előálltak. Ismerkedő-, bemutatkozó estest kívánnak szer­vezni a városföldi könyv;tárba«, ahol vacsorával egybekötött tánc­ház ígérne kellemes órákat a résztvevőknek. Felvetődött a Bács-Kiskun megyei napok meg­rendezésének ötlete, melyet októ­berben vagy novemberben tarta­nának. A megbeszélésen megjelentek egyöntetűen eredményesnek könyvelték el a találkozót, ami arra enged következtetni, hogy a megállapodás végre beváltja a hozzá fűzött reményeket. Ha ugyanis a diákklub nemcsak pa­píron, hanem a valóságban is lé­tezik. működik, az nemcsak a Szegeden tanuló Bács-Kiskun megyei főiskolások, egyetemis­ták, hanem a megye számára is hasznos lehet. Bundula Csaba KETTŐT EGY CSAPÁSRA Vállalkozó KISZ Július elsejétől újabb lehető­séggel élhetnek a KlSZ-szerve- zetek, hogy gyarapítsák anyagi eszközeiket, s ezáltal még színe­sebb, még gazdagabb programo­kat kínálhassanak tagjaiknak. Jogilag is mód nyílik szerződé­ses közösségi munkavállalásra. Vagyis egy közösen elhatározott, jóváhagyott cél érdekében, bizo­nyos gazdasági tevékenységek el­végzésére alkalmi brigádokat hozhat létre a KISZ-szervezet, (A jogszabály hangsúlyozottan csaik esetenkénti, s nem tartós vagy állandó munkavállalást engedé­lyez.) Feltétel továbbá, hogy a vállalkozó fiatalok csakis a meg­rendelő munkaeszközeivel, és anyagaival dolgozhatnak, erre a célra a KISZ saját eszközparkot nem hozhat létre. Az így keresett pénz negyven százalékát a szervezetnek közös­ségi célokra kell fordítani, a többi a munkában részt vevőket illeti meg. Természetesen ez utóbbi is felajánlható a köz ja­vára. Senkinek nem lesz tehát alap­ja a jövőben a siránkozásra: „... nincs a KISZ-ünknek pén­ze, így nem is tudunk csinálni semmit...” Arról nem is beszél­ve, hogy a közösen végzett mun­ka az anyagi gyarapodáson túl az ifjúsági szövetség egyéb cél­kitűzéseit is jól szolgálja. Gmk-invázió ( Megjelent a Húszévesek idei első számában) Társadalmunk egyre nagyobb teret enged az önálló kezdeménye­zéséknek. Mint eső után a gomba, úgy szaporodnak a gmk-k. „Sze­mesnek áll a világ” — mondták már a régi öregek is, no de, akkor még nem is sejtették, hogy unokáik micsoda remek fogásokkal kísér­lik meg embertársaik segítését, no meg saját pénztárcájuk megtölté­sét. Egymás után alakulnak például á társkereső gmik-k. A technika vívmányait hasznosítva, immár számítógép segítségével akadhatok a nagybetűs „ö”-re. De még itt sem ér véget az emberi leleményesség. A pihent, agyak gondolkodóba estek, s az elméletet tettek követték. Megalapították kis országunkban az első ílürttanfolyamot. Am, a humanisták nem álltak meg e pontnál. Egy másik .nagyvárosunkban újabb gmk-keretű elgondolás vált valósággá. A szervezők nagy feladatra vállalkoztak, megtanítanak arra: „Hogyan lehetek igazi nő?" Ha talán kétségeim támadtak nemem milyensége iránt, roppant egyszerű megoldás kínálkozik. Befizetem a jelentkezési díjat, a szak­avatottak Okítanak főzni, mosni, gyereket nevelni, öltözködni, s kívá­natosnak maradni nagybecsű férjem előtt (aki remélhetőleg nem jár a fentebb említett flörttanfolyamra). A fentiekből egyértelműen kiderül: hazánk állampolgárai korlátlan lehetőségek előtt állnak továbbfejlesztés tekintetében. S mit kell tennünk, hogy flörtölni tanuljunk, vagy igazi nővé váljunk? Szinte semmit! Csupán a gmk asztalára letenni 7 ezer forintot. No, de ké­rem, hát nem megéri?! Tóth Tímea ÖTVENEZER FORINTOS DÍJ Ezüstdiplomás „Húszévesek” / 11 \ Guiles verziója szerint; ‘ ’ méla persze meglehet, csupán a mindenhonnan összesze- degetett hazugságok kompendiu­ma, Marilyn egyedül töltötte az estét amikor telefonhívást kapott Malibuból — invitálták, ugorjon át ÍMwfordékhoz, ott van Kenne­dy és még (Marilyn szavaival) „egy pár kurva". Marilyn mélyen megbántódik és már kora este bemegy a hálószobájába, ahol Mrs. Murray beszámolója szerint ledől pihenni, s megpróbál elalud­ni. miközben a lemezjátszó sorra forgatja a föltornyozott Sinatra- lemezeket. is Mailer: Marilyn — Coronet Kiadó, I: — magyar fordítása iSBA-bari jelenik illeg a Corvina Kiadónál, ebből közlünk részle­teket,! Ezután következik el az a pil­lanat, amikor különféle jelekből rá kellett jönnie, hogy több tab­lettát vehetett be a. kelleténél. Ekkor kezd telefonálni. Szinte biztosra vehető, hogy Ralph Ro- bertsont megpróbálta elérni, tele- fonügyelete ugyanis később jelen­tette, hogy „egy kásásbeszédű, zaklatott nő" kereste. Guiles úau tudja, hogy a Keleti Parti férfit, vagy a barátját viszont sikerült elérnie. ........és közölte valamennyiük­kel. hogy az imént vette be az utolsó szem nembutáit, és hogy mindjárt eltávozik örökre. Ekkor valamelyikük megpróbálta felhív­ni Mickey Rudint, Marilyn hol­lywoodi jogtanácsosát, de nem ta­lálta otthon. Sosem fogjuk meg­tudni, miért ilyen közvetett úton­m ódon akartak csak segítséget nyújtani neki." Egyébként is nem lett volna olyan nagyon közvetett módja a segítségnyújtásnak, ha sikerül el­érni a jogtanácsost. Mickey Ru­din ugyanis, aki melleslea Mari­lyn és Sinatra ügyvédje is volt, dr. Greenson sógora — könnyen lehet, hogy Greenson telefonszá­mát akarták megtudni tőle. Min­den verzió egybeváa a tekintet­ben, hogy akkor már elfogta őket az aggodalom. Lehet, hogu addig csaik nevettek Marilynen, lehet, hogy egy kicsit feszengtek, mert kétségbeesést, vagy épp fenyege­tést hallottak ki a hangjából — de az utolsó telefonhívása már félreérthetetlen búcsúzkodás volt. Bárki lett légyen is az, aki fel­vette a kagylót, hallania kellett a hangjában az altatók bódulatát, az elakadó szavak között fütuülö halált, a dadogva meglóduló idio- tikus hadarást, amely egyformán döbbenetes, akárki hallgatja is. Az, amit akkor tett a két férfi, sokkal kevésbé érdekes (hiszen majdnem bizonyos, hogy akkor már mindenképpen késő volt), mint az, hogy mit fognak tenni az elkövetkező néhány nap során. Mindazonáltal lehetséges, hogy — ha Marilyn csakugyan öngyilkos lett — sokkal korábban sikerült orvost találni, mint azt később állították, s az odaérkező orvos vagy orvosok még megpróbáltak gyomormosást alkalmazni. Bármiként történt is azonban, akár megfordult Marilyn házá­ban, akár nem, a következő na­pok semmiképp sem sorolhatók a Keleti Parti férfi életének leg- dicstelibb pillanatai közé. Legkö­zelebb San Franciscóban bukkan fel a nyilvánosság előtt, családi körben; a tengerészgyalogsáa he­likopterén repült oda, amely a Lawford-ház melletti leszállóhe­lyen vette fel vasárnap reggel. De persze, melyik magasállású kormánytisztviselő tett volna másképp? Az mindenesetre bizo­nyos, hogy akár Bobby Kennedy szerepét próbálják eltussolni, akár mást, egyetlen olyan verziója sincs a történeteknek, amely meg­engedhetné magának, hogy pon­tosan számoljon be az események­ről. Némelyik verzió nyilván a többitől függetlenül készült. Igen valószínűtlen például, hogy dr. Greensonnak és Pat New- combnak módja lett volna egybe­vetni a jegyzeteit, ugyanis mind­kettő egyaránt azt állítja, hogy kora este kettesben volt Marilyn- nel. Lehetséges, hogy az ilyen el­lentmondásokból táplálkozott ké­sőbb a: gyilkosság legendája. Mrs. Murray például azt állította, hoau amikor hajnali háromkor zárva találták Marilyn ajtaját (habár Marilyn mindig kulcsra zárta az ajtaját), és semmi választ nem \apott a zörgetésre, kiment a kertbe, hogy kintről próbáljon meg belesni a függönyön át. Ál­lítólag meg is pillantotta Marilynt. aki „furcsa" testtartásban heveid az ágyon, s ezért is hinta fel te­lefonon dr. Greensont, hogy jöj­jön át. Nem egészen világos, hogy egy pszichiáter asszisztensnője miért nem töri be ilyen esetben az ablakot maga és miért éri be azzal, hogy kihívja az orvost. De az sem világos, hogy dr. Greenson érkezett-e elsőnek, mint Mrs. Murray verziója állítja, avagy dr. Engelberg, a ' belgyó­gyász, aki épp az előző nap állí­totta át. Marilynt, egyébként a páciens saját kérésére, klórhid- rátról nembutáira. A rendőri je­lentés szerint dr. Engelberg egy tűzpiszkálóval törte be az ablakot „behatolás céljából”. Végül pedig, ha Mrs. Murray verziója helytál­ló. azt is fel kell tételeznünk, hogy a hálószoba függönye el volt húzva, hiszen sikerült beles­nie az ablakon, holott a füaaönyt tudvalevőleg fűzőkapoccsal az ablakkerethez rögzítették, amikor Marilyn beköltözött a házba. Mindezek után kénytelenek va­gyunk azt feltételezni, hogy a va­lóságban Mrs. Murray más körül­mények között fedezte fel Mari­lyn halálát. Minthogy mezítelen találtak rá, az nem zárható ki. hogy nem egyedül volt az ágy­ban, amikor meghalt — ami bi­zony fölöttébb kínos feltevés. Elképzelhető azonban természe­tesen az is, hogy éppen akkor esett kómába, amikor megpróbált felöltözködni és kimenni a szobá­ból, s csak később húzták le a ruháit azok, akik rátaláltak — ab­ból a feltevésből kiindulva, hogy a meztelen tetem természetesebb­nek fog hatni. Éppenséggel nem altatja el kételyeinket az a tény sem, hogy Mrs. Murray alia né­hány nap múlva hathónapos eu­rópai körútra utazik, valamint, hogy Pat Newcombot, aki termé­szetszerűleg hisztérikus állapot­ban van, épp Hyannisportba re­píti egy különgép. Továbbá, hoau az FBI — ez az értesülés is olyan személytől származik, aki nem kívánja nyilvánosságra hozni a nevét — másnap megjelenik a Santa Monica-i telefontársaság központjában és magával viszi azt a papírszalagot, amely Mari­lyn előző éjszakai távolsági be­szélgetéseinek adatait regisztrálta. Meglehet, hogy ebből a tényből táplálkozik az a szóbeszéd, amely évekig tartotta magát, s amely szerint utolsó éjszakáján Marilyn a Fehér Ház számát tárcsázta. (Folytatjuk.) (Bart István fordítása) >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents