Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-24 / 147. szám

1986. június 24. 8 PETŐFI NÉPE • 3 VITA A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRŐL ", U'N'V,S elégtelen hatékonyság «vallat rendszer kapcsol ás Az egészségüggyel, annak dolgozóival minden ember bár­melyik napon, bármelyik pillanatban személyesen kapcsolat­ba kerülhet, így az orvosokról, szakdolgozókról valameny- nyien véleményt alkotunk. Azzal talán mindenki egyetért, hogy az ágazat dolgaiban ellentmondások, feszültségek és bi­zonytalanságok tapasztalhatók. Az okokat kutatva túljutunk az egészségügy határain a társadalmi-gazdasági szférákba. Ezért szükséges lenne egy szélesebb véleménycserére ellátók és ellátottak, irányítók és irányítottak, pénzügyi feltételeket biztosítók és felhasználók között. Az alábbi cikket vitaanyag­nak szánjuk. Várjuk észrevételeiket, hozzászólásaikat. Egészségügy és gazdaság egészségügyi biztosítási rend­szerekre, vagy kitekintünk né­hány ma élő és jól funkcionáló külföldi — finn, angol, kana­dai, NDK-beli — állami egész­ségügyi biztosítási rendszerre, és így teszünk összehasonlítást, akkor jelen gondjaink érthetőb­bé válnak. Általában egy biztosítás úgy épül fel, hogy a biztosító cég előre meghatározott összegért, meghatározott kockázatot vál­lal. Tételesen meghatározza a biztosításban a díjért nyújtott szolgáltatás mértékét is. Magyarországon ez csak keret- szerűen meghatározott: a bete­get betegségének megfelelő, „kor­szerű” ellátás illeti meg. A „kor­szerű” jelző igen szubjektív íté­leteket eredményezhet. Főleg ak­kor, ha az ellátás árát, költsé­gét nem ismeri, nem is érzi a be­teg. E meghatározás csak arra jó, hogy az emberekben beteg­ségük esetén, az egészségügyi ellátással szemben a legmaga­sabb elvárás alakuljon ki. Ezzel a tételesen nem meghatározott maximális igénnyel szemben áll az egészségügyi ellátás anyagi­lag erősen körülhatárolt pénz­ügyi lehetősége. Ez ma olyan ellentmondás, amely a jelenlegi egészségügyi fi­nanszírozási rendszerben nem oldható fel. Az ellentmondásból adódó politikai feszültség azon­ban folyamatosan ott él az egész­ségügyi ellátást végzők és kapók között. Természetes, hogy a ren­dezetlenség alkalmat ad a zava­rosban való halászásra. sük meg. Például egy drága be­rendezés beszerzését aszerint le­hetne megítélni, hogy az meny­nyiben csökkenti a kórházi ápo­lás költségét, a táppénzes állo­mányt vagy a rokkantságot. Ha valóban ki tudnánk számolni, hogy „mi mennyi”, valószínűleg arra a következtetésre jutnánk, hogy a hatékonyabb gyógyítás — ha az drága eszközöket is igé­nyel — a népgazdaság szempont­jából olcsóbb, mert a termelő embert hamarabb visszaadja a munkának. Napjainkban gyakran esik szó -különböző fórumokon gazdasági életünk gondjairól. Az egészség­ügyet mint gazdasági kérdést csak igen szűk körben — főleg szak­mabeliek — emlegetik. Mások egyszerűen mint „nem termelő” ágazatot tartják számon. Mun­kájának hatékonyságát nem tart­ják mérhetőnek, csupán nagyon fontos humanitárius tevékeny­ségnek. Pedig az egészségügyi munka hatékonyságáról és a munka mér­hetőségéről is képet kaphatunk, ha áttekintjük a táppénzkérdés néhány összefüggését. A termelő­képes, illetve a táppénz jogosult emberek munkájának eredmé­nye nemzeti jövedelmünk nagy része. Bács-Kiskun megyében az el­múlt évek táppénzes helyzetét fi­gyelembe véve — csupán a nagy­ságrendek szemléltetése érdeké­ben kerekített adatokat használ­va — a táppénzesség a követke­zőképpen alakult: az évi összes kifizetett táppénz mintegy 350 millió forint. Ez azt jelenti, hogy a megye minden egyes lakosára átlagosan 15 táppénzes nap jut. A táppénz időtartamát, a táp­pénzes napok számát a beteg hoz­záállásán és gyógyulására való hajlamán kívül jelentősen befo­lyásolja az egészségügyi ellátás. Ez alatt a diagnózis pontos fel­állításához szükséges idő, vala­mint a gyógykezelés értendő. Ha ezen a 15 napos táppénzes átlagon 1 napot csökkentenénk, ez csak táppénzkifizetésben 24 millió fo­rint megtakarítást jelentene. En­nél az összegnél lényegesen na­gyobb a megtakarítás, ha ugyan­ezt a kérdést a táppénz miatt bekövetkezett termeléskiesés szempontjából is vizsgáljuk. A jelenleg gazdaságilag kü­lönálló társadalombiztosítási és egészségügyi ellátási rendsze­rünkben az egészségügyi ellátás valós költsége nagyon- nehezen mérhető. A hatékonyabb gyógyí­tás lehet, hogy korszerűbb esz­közöket, esetleg magasabb ellá­tási költséget igényel, de ebben az egészségügy ma nem érde­kelt. Ugyanis az elérhető táp­pénzmegtakarítás, illetve a ke­vesebb rokkantság nem az egész­ségügy, hanem a társadalombiz­tosítás számláját terheli, vagy ott eredményez megtakarítást. A társadalombiztosításra hozott rendeleteink egy része az egész­ségügyi ellátással szemben tá­maszt követelményeket. A gaz­dasági különállás következmé­nye, hogy ebben a tulajdonkép­pen összefüggésben lévő munká­ban az érdekeltség nem teremt­hető meg. Az egészségügyi szektorban végzett tevékenység gazdasági ha­tásainak egy része a társadalom- biztosítás területén csapódik le és fordítva. Ugyanennek az „eredménye”, hogy reális költ­ségelemzés, ami a gazdaságossá­gi számítás alapját képezhetné, nem, vagy csak alig végezhető. Anyagi érdekeltségi rendszer, ténylegesen elvégzett munka sze­rinti bérezés is csak igen korlá­tozott mértékben érvényesül. Gyakran az ellenérdekeltség is felismerhető. Vegyünk egy egy- síeí-ű példát. Ha egy nem beteg ember táppénzre akar menni, ezt többnyire azért teszi, mert a táppénz ideje alatt, nem a mun­kahelyén dolgozva, többet ke­res. A munkahely a táppénzes beteg megmaradó béréből tud jutalmat képezni vagy magasabb bért adni a többi dolgozónak. Az egészségügyi szolgálat, ha efelett jótékonyan szemet huny, szin­tén személyes anyagi előnyhöz juthat. Mit jelent a „korszerű’’? Ha néhány évtizedre vissza­tekintünk a különböző magyar A drágább az olcsóbb A megoldás kézenfekvőnek tűnik. A gazdasági reformfolya­matok koncepciójával jól egybe- hangolható lenne társadalom- biztosítási rendszerünk reform­ja is. Ennek lényege, hogy gaz­daságilag ismét össze kellene kapcsolni az egészségügy biz­tosítási és ellátási rendszerét. Ha az egészségügyi ellátás va­lamennyi költsége egy helyen je­lentkezne, ez lehetővé tenné az ellátással kapcsolatos gazdasá­gossági számításokat, a költsé­gek, a hatékonyság elemzését. Egy ilyen egészségügyi biztosí­tási „vállalatnak” anyagi érde­ke, hogy biztosítottjai (azaz a társadalom valamennyi tagja) minél egészségesebbek legye­nek. Ez az érdekviszonyokat is rendezi, hiszen a biztosítottak egészségének megőrzése társadal­mi érdek, vállalati érdek és egy­beesik az egyén érdekével is. Le­hetővé teszi, hogy az egészség- ügyi beruházásokat gazdasági szempontból is reálisan ítélhes­I /< - ,, "c". m mim i Konkrét beteg, konkrét betegség­Az egészségügyi biztosító ha­tározná meg a biztosítási díjat — amelyet továbbra is a vállalatok, intézmények térítenének — és az ezért nyújtandó konkrét szol­gáltatásokat. Ebbe akár a biz­tosított érdekeltsége is beépíthe­tő, saját egészsége megvédése ér­dekében. Az alapbiztosítási díj progresszíven emelhető lenne, ha a biztosított betegségre hajla­mosító tevékenységet folytat. Például: dohányzik, alkoholista, illetve egyéb szenvedélybeteg­ségben szenved, de csökkenthető is, ha ezekből meggyógyul. A biztosító — a gyógyításban felhasznált valós és kontrollált költséget — térítse meg a gyó­gyítást végző személyeknek vagy gyógyító intézetnek. Ez a gyógyí­tó intézményekben az egyedi költ­ségszámítást tenné szükségessé, ahol az elszámolás alapja a konk­rét beteg, a konkrét betegségé­vel együtt. A biztosítónak nyilvánvalóan lehetősége és feladata a biztosí­tott, valamint az ellátás meny- nyiségi, minőségi ellenőrzése. A gyógyítást, végzőknek viszont elő­nyös, hogy a valóban elvégzett munkájukat a biztosító megté­ríti, és erre ráépülhet a végzett munka szerinti bérezési rendszer is,, azaz korrekt érdekeltség ala­kulna ki. Lehetővé válna a gyógyító munka hatékonyságának folya­matos megfigyelése és a valós költségelemzésre épülő gazdál­kodási rend. A rendszerbe beépíthető len­ne mind a szakmai felügyeleti szervek, mind a társadalmi szer­vek ellenőrzése. Mindez jól szolgálná az egész­ségügyi ellátásban az elemi rend megteremtését és a hatékony egészségügyi ellátást. Dr. Gréczy Imre főorvos, a kecskeméti egészségügyi pártbizottság titkára Szegény Cipó Tóni! Megszépül a Vajdahunyadvár Külső felújítási munkálatokkal folytatódik a vajda'hunyadvári re­konstrukció. Már korábban elkészültek az épület belső felújításával, a dísz- és közvilágítással, jelenleg a külső részeken kőfaragók dol­goznak, a; Fővárosi 2. sz. Építőipari Vállalat és a gyáli Szabadság Tsz építőipari melléküzemágának szakemberei. A tervek szerint a nyáron elkészülnek a hidaskapu és a kínzótorony felújításával. Még várha­tóan három évig tartanak a munkálatok, az évtized végére teljes szép­ségben áll majd ,a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak otthont adó Vajdahunyadvár. Manapság kétféle vállalkozás ismeretes. A gazdaságtalan és a nem gazdaságos. Az első kategó­riába tartoznak a nagy, állami vállalatok, a másodikba a mara­dék, beleértve a szerződéses ki­főzdéket is. Mire alapozom ezt az állítást? Nyújtsa föl a bal kezét, aki az idén kapott nyereségrészesedést! No lám ... Senki? Szinte gondol­tam. Aki kapott, az is letagadja, mert fél az egyenes adótól, a te- hótól, a gyerektartástól, a szülő­tartástól, a lakossági segélyakci­óktól, a postástól, akinek kará­csonykor nem adott borravalót, meg a kollégájától, akinek még mindig nem adta vissza a két hó­napja fél órára kölcsönkért öt­százasát. Cipó Tóni, a szomszédom is panaszkodik, hogy nem megy ne­ki az üzlet. Ő pékséget nyitott. Hajdan cipész volt a becsületes szakmája, de van egy ismerőse ott fönt, aki elintézte, hogy meg­kapja az iparengedélyt. A nagy­mamája budakeszi német ajkú nemzetiségi volt, aki elárulta ne­ki a varázsigét: „leben und le­ben lassen ..önök is ismerik? Igen, ez az a bizonyos élni és élni hagyni .. Aki él, ebből él manapság. Tóni barátom küldi is a borí­tékokat rendszeresen, hogy hagy­ják élni. A múltkor egy hétig nem szedték ki előttünk a posta­ládát, mert a Posta is gazdaság­talan, nem volt rá emberük. Jött is az ilyen Hivatal meg az olyan Hivatal. Majdnem becsukatták az üzletét. Egyszeriben rájöttek, hogy ragacsos a kenyere, meg drága. Hogyne lenne az, hiszen eddig csak a csirizt ismerte sze­gény ... No, de a következő hé­ten kiszedték a postaládát, és rendbe jött minden. Egy forint­tal fölemelte a kenyér árát, mert begyűrűzött a, liszt, meg a só, meg a tehó ... Két napig nem vettünk kenye­ret nála. Elmentünk a közértbe, de ott is ragacsos volt a drágáb­bik kenyér. Az olcsóbbat meg nem tudták kiszállítani, mert a szállító vállalat gazdaságtalan, most állapítják meg az új tari­fákat. A kenyérgyárban meg be­gyűrűzött ... Visszamentünk hát Tónihoz, és térden állva könyörögtünk ke­nyérért. Még borravalót is kínál­tunk neki. El is fogadta, hiszen ő is abból él, amit nem kell be­vallania. Amikor még egy forin­tot adtunk neki, megígérte, hogy az idén karácsonykor is süt majd kenyeret. Tegnap vett egy új japán au­tót, és sírva állt meg vele a ház előtt. Elsírta, ahogy azért kel­lett magát ekkora költségbe ver­nie, mert a Mercedesét ferde szemmel nézte az adóhivatal. Ez legalább visszakacsint. Az utolsó fillérjét adta ki rá, hogy ne kell­jen a szemét rontani a Metró-au­tomatákkal. Mert mire abba be­letalál az ember, bizony beleva­kul. Nagyon sajnálom szegény Tó­nit. El is határoztam, hogy szer­vezek a megsegítésére egy kon­certet a Népstadionban. Csak még azt nem tudom, melyik af­rikai népi együttest kérjem föl a szereplésre. A nagyvállalatokért is kellene ám ilyen segélykoncerteket szer­vezni! Mondjuk egy harangjáték formájában. Ha jó erősen meg­húzzák, vagy fölébred tőle az egész gazdaság, vagy beszámítjuk a temetési költségekbe. ' T. Ágoston László Ebben az esztendőben 150 mil­lió darab konzervüveggel gyár­tanak többet a hazai üvegipar­ban, mint tavaly. Ezt a többletet az orosházi és a sajószentpéteri üveggyár állítja elő a múlt év­ben üzembe helyezett új gépso­raival. A jelentősen megnöveke­dett csomagolóüveg-gyártás így feleslegessé teszi a konzervipari üvegek tőkés importját. Ebből a mennyiségből a konzervgyára­kon és az élelmiszeripari üzeme­ken kívül biztosítható a lakosság befőttesüveg-ellátása is az idei befőzési szezonra. KANADÁBA ÉS JAPÁNBA IS SZÁLLÍTANAK Zöldségszárítmányok exportja Szabadszállásról A szabadszállási Lenin Ter­melőszövetkezet szárítóüzemé­ben jelenleg a porított petrezse­lyemzöldet csomagolják és szál­lítják exportra. Az idén, mint Jaksa Lajos üzemvezető elmond­ja. 270 tonna szállítmányt készí­tenek, amelynek 95 százaléka a HUNGAROFRUCT közvetítésé­vel a nyugati államokba megy. A parajjal kezdték, az már le­ment. Amióta feloldották a Kö­zös Piac országai a szocialista or­szágokra vonatkozó embargót, zökkenőmentes a szállítás. A következő hetekben kaprot, zellerzöldet szárítanak. A sza­badszállási készítmények eljut­nak Kanadába és Japánba is, de a legnagyobb vásárló a Német • A végtermék, a szárított petre­zselyemzöld a dobozokba kerül. (Méhes! Éva felvétele) Szövetségi Köztársaság. Az üzem­vezetőtől megtudom azt is, hogy új árukkal kísérleteznek. Ezek: almakocka, magozott meggy, kaj­sziba ra c k - szár it many, paradi­csompehely. Tavaly még kis mennyiségben készültek ezek, de számítanak arra, hogy az idén nagyobb lesz a kereslet. A szükséges nyersanyag jelen­tős részét a termelőszövetkezet termeli meg. A zöldségféléket ön­tözi, tehát a biztos nyersanyag- bázisról gondoskodik a szárító részére. Számítógépes góltotó A főnyeremény: Dácia személygépkocsi A labdarúgó-világbajnokság 3—4. helyét eldöntő szombati mérkő­zésére, valamint a vasárnapi döntőre ingyenes számítógépes góltotó­játékot hirdet a Magyar Televízió, a Képes 7 szerkesztősége, a Számí­tástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat, valamint a Hírlapkiadó Vállalat, ezen belül a Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat és a Petőfi Népe szerkesztősége. A számítógép segítségével már 20—25 perccel a mérkőzések vége után eldől — és ezt mindenki láthatja a saját 'képernyőjén, a Hétvége című műsorban —, hogy a helyesen tip­pelők közül ki a szerencsés nyertes, kinek jut a színes tévékészülék, az értékes számítógép, vagy a fődíj, a Dácia gépkocsi. JÁTÉKSZABÁLYOK 1. A játékban minden magyar állampolgár a személyi számá­val (név és éím nélkül) vehet részt. Egy mérkőzésre minden­ki csak egy tippet adhat le. Aki­nek a személyi száma kétszer vagy többször fordul elő egy mérkőzés tippjei mellett, azt a számítógép automatikusan ki­zárja a játékosok sorából. 2. A góltotóban a mérkőzés 90 perce, illetve hosszabbítás révén a 120 perc alatt kialakult ered­ményt kell eltalálni. Ez döntet­len is lehet. (120 percnyi döntet­len után a büntetőrúgásokkal kialakult végeredményt már nem veszik figyelembe.) 3. Játszani kétféleképpen lehet. A) írásban: június 27-én, pén­teken a Képes 7-ben, a Magyar Hírlapban, a Magyar Nemzet­ben, valamint az ország vala­mennyi megyei lapjában — így a Petőfi Népében is — megje­lenik egy tippszelvény, amire be kell írni a kigondolt eredményt, valamint a személyi számot. A kitöltött szelvényeket Bács-Kis­kun megye hat városában egy- egy helyen gyűjtik össze. Kecs­keméten a Sajtóház előtt (Sza­badság tér 1/a.) elhelyezett gyűj­tőládába, Baján, Kalocsán, Kis­kunhalason, Kiskunfélegyházán és Kiskőrösön a városi főposta bejáratánál lévő postaládába le­het bedobni június 27-én, pénte­ken 18 óráig. Kivétel a kecske­méti Sajtóház, ahol reggel 7 órá­tól 20 óráig várják a tippszeivé- nyeket. B) Lehet tippelni telefonon is: a 170-333-as budapesti telefon- szám egyidőben 40 hívást tud fogadni. Ez a szám az országból bárhonnan hívható június 27- én, pénteken este 20 órától. Et­től kezdve egész éjszaka és szom­baton 19.30 óráig mindkét mér­kőzés eredményére lehet tippel­ni. Szombat este 19.30 óra után már csak a vasárnap esti döntő eredményére fogadnak el tippe­ket. 4. Mind az újságokból kivágott szelvényeket, mind pedig a te­lefonon bemondott tippeket szá­mítógépen dolgozzák fel és vé­gül egy központi számítógépben összesítik. A gép a mérkőzés után néhány perc alatt kiválo­gatja azokat a személyi számo­kat, amelyeknek tulajdonosa el­találta a végeredményt. Ezt kö­vetően kezdődik a sorsolás, amit szombaton is, vasárnap is a tévé Hétvége című műsora élő adás­ban közvetít. 5. Mindkét mérkőzés után cgy-egy színes tévékészüléket és egy-egy számítógépet sorsolnak ki a helyesen tippelők között. Vasárnap este külön sorsolást is tartanak azok között, akik mind­két mérkőzés végeredményét el­találták. A főnyeremény egy Dácia személygépkocsi. A játék szervezői kérik a tip­pelőket: pontosan írják,, vagy diktálják telefonba személyi szá­mukat, mert az esetleges elírá­sokért, elhallásokért nem vállal­nak felelősséget. Több konzerrüveg a befőzési szezonra

Next

/
Thumbnails
Contents