Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-24 / 147. szám
1986. június 24. 8 PETŐFI NÉPE • 3 VITA A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRŐL ", U'N'V,S elégtelen hatékonyság «vallat rendszer kapcsol ás Az egészségüggyel, annak dolgozóival minden ember bármelyik napon, bármelyik pillanatban személyesen kapcsolatba kerülhet, így az orvosokról, szakdolgozókról valameny- nyien véleményt alkotunk. Azzal talán mindenki egyetért, hogy az ágazat dolgaiban ellentmondások, feszültségek és bizonytalanságok tapasztalhatók. Az okokat kutatva túljutunk az egészségügy határain a társadalmi-gazdasági szférákba. Ezért szükséges lenne egy szélesebb véleménycserére ellátók és ellátottak, irányítók és irányítottak, pénzügyi feltételeket biztosítók és felhasználók között. Az alábbi cikket vitaanyagnak szánjuk. Várjuk észrevételeiket, hozzászólásaikat. Egészségügy és gazdaság egészségügyi biztosítási rendszerekre, vagy kitekintünk néhány ma élő és jól funkcionáló külföldi — finn, angol, kanadai, NDK-beli — állami egészségügyi biztosítási rendszerre, és így teszünk összehasonlítást, akkor jelen gondjaink érthetőbbé válnak. Általában egy biztosítás úgy épül fel, hogy a biztosító cég előre meghatározott összegért, meghatározott kockázatot vállal. Tételesen meghatározza a biztosításban a díjért nyújtott szolgáltatás mértékét is. Magyarországon ez csak keret- szerűen meghatározott: a beteget betegségének megfelelő, „korszerű” ellátás illeti meg. A „korszerű” jelző igen szubjektív ítéleteket eredményezhet. Főleg akkor, ha az ellátás árát, költségét nem ismeri, nem is érzi a beteg. E meghatározás csak arra jó, hogy az emberekben betegségük esetén, az egészségügyi ellátással szemben a legmagasabb elvárás alakuljon ki. Ezzel a tételesen nem meghatározott maximális igénnyel szemben áll az egészségügyi ellátás anyagilag erősen körülhatárolt pénzügyi lehetősége. Ez ma olyan ellentmondás, amely a jelenlegi egészségügyi finanszírozási rendszerben nem oldható fel. Az ellentmondásból adódó politikai feszültség azonban folyamatosan ott él az egészségügyi ellátást végzők és kapók között. Természetes, hogy a rendezetlenség alkalmat ad a zavarosban való halászásra. sük meg. Például egy drága berendezés beszerzését aszerint lehetne megítélni, hogy az menynyiben csökkenti a kórházi ápolás költségét, a táppénzes állományt vagy a rokkantságot. Ha valóban ki tudnánk számolni, hogy „mi mennyi”, valószínűleg arra a következtetésre jutnánk, hogy a hatékonyabb gyógyítás — ha az drága eszközöket is igényel — a népgazdaság szempontjából olcsóbb, mert a termelő embert hamarabb visszaadja a munkának. Napjainkban gyakran esik szó -különböző fórumokon gazdasági életünk gondjairól. Az egészségügyet mint gazdasági kérdést csak igen szűk körben — főleg szakmabeliek — emlegetik. Mások egyszerűen mint „nem termelő” ágazatot tartják számon. Munkájának hatékonyságát nem tartják mérhetőnek, csupán nagyon fontos humanitárius tevékenységnek. Pedig az egészségügyi munka hatékonyságáról és a munka mérhetőségéről is képet kaphatunk, ha áttekintjük a táppénzkérdés néhány összefüggését. A termelőképes, illetve a táppénz jogosult emberek munkájának eredménye nemzeti jövedelmünk nagy része. Bács-Kiskun megyében az elmúlt évek táppénzes helyzetét figyelembe véve — csupán a nagyságrendek szemléltetése érdekében kerekített adatokat használva — a táppénzesség a következőképpen alakult: az évi összes kifizetett táppénz mintegy 350 millió forint. Ez azt jelenti, hogy a megye minden egyes lakosára átlagosan 15 táppénzes nap jut. A táppénz időtartamát, a táppénzes napok számát a beteg hozzáállásán és gyógyulására való hajlamán kívül jelentősen befolyásolja az egészségügyi ellátás. Ez alatt a diagnózis pontos felállításához szükséges idő, valamint a gyógykezelés értendő. Ha ezen a 15 napos táppénzes átlagon 1 napot csökkentenénk, ez csak táppénzkifizetésben 24 millió forint megtakarítást jelentene. Ennél az összegnél lényegesen nagyobb a megtakarítás, ha ugyanezt a kérdést a táppénz miatt bekövetkezett termeléskiesés szempontjából is vizsgáljuk. A jelenleg gazdaságilag különálló társadalombiztosítási és egészségügyi ellátási rendszerünkben az egészségügyi ellátás valós költsége nagyon- nehezen mérhető. A hatékonyabb gyógyítás lehet, hogy korszerűbb eszközöket, esetleg magasabb ellátási költséget igényel, de ebben az egészségügy ma nem érdekelt. Ugyanis az elérhető táppénzmegtakarítás, illetve a kevesebb rokkantság nem az egészségügy, hanem a társadalombiztosítás számláját terheli, vagy ott eredményez megtakarítást. A társadalombiztosításra hozott rendeleteink egy része az egészségügyi ellátással szemben támaszt követelményeket. A gazdasági különállás következménye, hogy ebben a tulajdonképpen összefüggésben lévő munkában az érdekeltség nem teremthető meg. Az egészségügyi szektorban végzett tevékenység gazdasági hatásainak egy része a társadalom- biztosítás területén csapódik le és fordítva. Ugyanennek az „eredménye”, hogy reális költségelemzés, ami a gazdaságossági számítás alapját képezhetné, nem, vagy csak alig végezhető. Anyagi érdekeltségi rendszer, ténylegesen elvégzett munka szerinti bérezés is csak igen korlátozott mértékben érvényesül. Gyakran az ellenérdekeltség is felismerhető. Vegyünk egy egy- síeí-ű példát. Ha egy nem beteg ember táppénzre akar menni, ezt többnyire azért teszi, mert a táppénz ideje alatt, nem a munkahelyén dolgozva, többet keres. A munkahely a táppénzes beteg megmaradó béréből tud jutalmat képezni vagy magasabb bért adni a többi dolgozónak. Az egészségügyi szolgálat, ha efelett jótékonyan szemet huny, szintén személyes anyagi előnyhöz juthat. Mit jelent a „korszerű’’? Ha néhány évtizedre visszatekintünk a különböző magyar A drágább az olcsóbb A megoldás kézenfekvőnek tűnik. A gazdasági reformfolyamatok koncepciójával jól egybe- hangolható lenne társadalom- biztosítási rendszerünk reformja is. Ennek lényege, hogy gazdaságilag ismét össze kellene kapcsolni az egészségügy biztosítási és ellátási rendszerét. Ha az egészségügyi ellátás valamennyi költsége egy helyen jelentkezne, ez lehetővé tenné az ellátással kapcsolatos gazdaságossági számításokat, a költségek, a hatékonyság elemzését. Egy ilyen egészségügyi biztosítási „vállalatnak” anyagi érdeke, hogy biztosítottjai (azaz a társadalom valamennyi tagja) minél egészségesebbek legyenek. Ez az érdekviszonyokat is rendezi, hiszen a biztosítottak egészségének megőrzése társadalmi érdek, vállalati érdek és egybeesik az egyén érdekével is. Lehetővé teszi, hogy az egészség- ügyi beruházásokat gazdasági szempontból is reálisan ítélhesI /< - ,, "c". m mim i Konkrét beteg, konkrét betegségAz egészségügyi biztosító határozná meg a biztosítási díjat — amelyet továbbra is a vállalatok, intézmények térítenének — és az ezért nyújtandó konkrét szolgáltatásokat. Ebbe akár a biztosított érdekeltsége is beépíthető, saját egészsége megvédése érdekében. Az alapbiztosítási díj progresszíven emelhető lenne, ha a biztosított betegségre hajlamosító tevékenységet folytat. Például: dohányzik, alkoholista, illetve egyéb szenvedélybetegségben szenved, de csökkenthető is, ha ezekből meggyógyul. A biztosító — a gyógyításban felhasznált valós és kontrollált költséget — térítse meg a gyógyítást végző személyeknek vagy gyógyító intézetnek. Ez a gyógyító intézményekben az egyedi költségszámítást tenné szükségessé, ahol az elszámolás alapja a konkrét beteg, a konkrét betegségével együtt. A biztosítónak nyilvánvalóan lehetősége és feladata a biztosított, valamint az ellátás meny- nyiségi, minőségi ellenőrzése. A gyógyítást, végzőknek viszont előnyös, hogy a valóban elvégzett munkájukat a biztosító megtéríti, és erre ráépülhet a végzett munka szerinti bérezési rendszer is,, azaz korrekt érdekeltség alakulna ki. Lehetővé válna a gyógyító munka hatékonyságának folyamatos megfigyelése és a valós költségelemzésre épülő gazdálkodási rend. A rendszerbe beépíthető lenne mind a szakmai felügyeleti szervek, mind a társadalmi szervek ellenőrzése. Mindez jól szolgálná az egészségügyi ellátásban az elemi rend megteremtését és a hatékony egészségügyi ellátást. Dr. Gréczy Imre főorvos, a kecskeméti egészségügyi pártbizottság titkára Szegény Cipó Tóni! Megszépül a Vajdahunyadvár Külső felújítási munkálatokkal folytatódik a vajda'hunyadvári rekonstrukció. Már korábban elkészültek az épület belső felújításával, a dísz- és közvilágítással, jelenleg a külső részeken kőfaragók dolgoznak, a; Fővárosi 2. sz. Építőipari Vállalat és a gyáli Szabadság Tsz építőipari melléküzemágának szakemberei. A tervek szerint a nyáron elkészülnek a hidaskapu és a kínzótorony felújításával. Még várhatóan három évig tartanak a munkálatok, az évtized végére teljes szépségben áll majd ,a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak otthont adó Vajdahunyadvár. Manapság kétféle vállalkozás ismeretes. A gazdaságtalan és a nem gazdaságos. Az első kategóriába tartoznak a nagy, állami vállalatok, a másodikba a maradék, beleértve a szerződéses kifőzdéket is. Mire alapozom ezt az állítást? Nyújtsa föl a bal kezét, aki az idén kapott nyereségrészesedést! No lám ... Senki? Szinte gondoltam. Aki kapott, az is letagadja, mert fél az egyenes adótól, a te- hótól, a gyerektartástól, a szülőtartástól, a lakossági segélyakcióktól, a postástól, akinek karácsonykor nem adott borravalót, meg a kollégájától, akinek még mindig nem adta vissza a két hónapja fél órára kölcsönkért ötszázasát. Cipó Tóni, a szomszédom is panaszkodik, hogy nem megy neki az üzlet. Ő pékséget nyitott. Hajdan cipész volt a becsületes szakmája, de van egy ismerőse ott fönt, aki elintézte, hogy megkapja az iparengedélyt. A nagymamája budakeszi német ajkú nemzetiségi volt, aki elárulta neki a varázsigét: „leben und leben lassen ..önök is ismerik? Igen, ez az a bizonyos élni és élni hagyni .. Aki él, ebből él manapság. Tóni barátom küldi is a borítékokat rendszeresen, hogy hagyják élni. A múltkor egy hétig nem szedték ki előttünk a postaládát, mert a Posta is gazdaságtalan, nem volt rá emberük. Jött is az ilyen Hivatal meg az olyan Hivatal. Majdnem becsukatták az üzletét. Egyszeriben rájöttek, hogy ragacsos a kenyere, meg drága. Hogyne lenne az, hiszen eddig csak a csirizt ismerte szegény ... No, de a következő héten kiszedték a postaládát, és rendbe jött minden. Egy forinttal fölemelte a kenyér árát, mert begyűrűzött a, liszt, meg a só, meg a tehó ... Két napig nem vettünk kenyeret nála. Elmentünk a közértbe, de ott is ragacsos volt a drágábbik kenyér. Az olcsóbbat meg nem tudták kiszállítani, mert a szállító vállalat gazdaságtalan, most állapítják meg az új tarifákat. A kenyérgyárban meg begyűrűzött ... Visszamentünk hát Tónihoz, és térden állva könyörögtünk kenyérért. Még borravalót is kínáltunk neki. El is fogadta, hiszen ő is abból él, amit nem kell bevallania. Amikor még egy forintot adtunk neki, megígérte, hogy az idén karácsonykor is süt majd kenyeret. Tegnap vett egy új japán autót, és sírva állt meg vele a ház előtt. Elsírta, ahogy azért kellett magát ekkora költségbe vernie, mert a Mercedesét ferde szemmel nézte az adóhivatal. Ez legalább visszakacsint. Az utolsó fillérjét adta ki rá, hogy ne kelljen a szemét rontani a Metró-automatákkal. Mert mire abba beletalál az ember, bizony belevakul. Nagyon sajnálom szegény Tónit. El is határoztam, hogy szervezek a megsegítésére egy koncertet a Népstadionban. Csak még azt nem tudom, melyik afrikai népi együttest kérjem föl a szereplésre. A nagyvállalatokért is kellene ám ilyen segélykoncerteket szervezni! Mondjuk egy harangjáték formájában. Ha jó erősen meghúzzák, vagy fölébred tőle az egész gazdaság, vagy beszámítjuk a temetési költségekbe. ' T. Ágoston László Ebben az esztendőben 150 millió darab konzervüveggel gyártanak többet a hazai üvegiparban, mint tavaly. Ezt a többletet az orosházi és a sajószentpéteri üveggyár állítja elő a múlt évben üzembe helyezett új gépsoraival. A jelentősen megnövekedett csomagolóüveg-gyártás így feleslegessé teszi a konzervipari üvegek tőkés importját. Ebből a mennyiségből a konzervgyárakon és az élelmiszeripari üzemeken kívül biztosítható a lakosság befőttesüveg-ellátása is az idei befőzési szezonra. KANADÁBA ÉS JAPÁNBA IS SZÁLLÍTANAK Zöldségszárítmányok exportja Szabadszállásról A szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet szárítóüzemében jelenleg a porított petrezselyemzöldet csomagolják és szállítják exportra. Az idén, mint Jaksa Lajos üzemvezető elmondja. 270 tonna szállítmányt készítenek, amelynek 95 százaléka a HUNGAROFRUCT közvetítésével a nyugati államokba megy. A parajjal kezdték, az már lement. Amióta feloldották a Közös Piac országai a szocialista országokra vonatkozó embargót, zökkenőmentes a szállítás. A következő hetekben kaprot, zellerzöldet szárítanak. A szabadszállási készítmények eljutnak Kanadába és Japánba is, de a legnagyobb vásárló a Német • A végtermék, a szárított petrezselyemzöld a dobozokba kerül. (Méhes! Éva felvétele) Szövetségi Köztársaság. Az üzemvezetőtől megtudom azt is, hogy új árukkal kísérleteznek. Ezek: almakocka, magozott meggy, kajsziba ra c k - szár it many, paradicsompehely. Tavaly még kis mennyiségben készültek ezek, de számítanak arra, hogy az idén nagyobb lesz a kereslet. A szükséges nyersanyag jelentős részét a termelőszövetkezet termeli meg. A zöldségféléket öntözi, tehát a biztos nyersanyag- bázisról gondoskodik a szárító részére. Számítógépes góltotó A főnyeremény: Dácia személygépkocsi A labdarúgó-világbajnokság 3—4. helyét eldöntő szombati mérkőzésére, valamint a vasárnapi döntőre ingyenes számítógépes góltotójátékot hirdet a Magyar Televízió, a Képes 7 szerkesztősége, a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat, valamint a Hírlapkiadó Vállalat, ezen belül a Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat és a Petőfi Népe szerkesztősége. A számítógép segítségével már 20—25 perccel a mérkőzések vége után eldől — és ezt mindenki láthatja a saját 'képernyőjén, a Hétvége című műsorban —, hogy a helyesen tippelők közül ki a szerencsés nyertes, kinek jut a színes tévékészülék, az értékes számítógép, vagy a fődíj, a Dácia gépkocsi. JÁTÉKSZABÁLYOK 1. A játékban minden magyar állampolgár a személyi számával (név és éím nélkül) vehet részt. Egy mérkőzésre mindenki csak egy tippet adhat le. Akinek a személyi száma kétszer vagy többször fordul elő egy mérkőzés tippjei mellett, azt a számítógép automatikusan kizárja a játékosok sorából. 2. A góltotóban a mérkőzés 90 perce, illetve hosszabbítás révén a 120 perc alatt kialakult eredményt kell eltalálni. Ez döntetlen is lehet. (120 percnyi döntetlen után a büntetőrúgásokkal kialakult végeredményt már nem veszik figyelembe.) 3. Játszani kétféleképpen lehet. A) írásban: június 27-én, pénteken a Képes 7-ben, a Magyar Hírlapban, a Magyar Nemzetben, valamint az ország valamennyi megyei lapjában — így a Petőfi Népében is — megjelenik egy tippszelvény, amire be kell írni a kigondolt eredményt, valamint a személyi számot. A kitöltött szelvényeket Bács-Kiskun megye hat városában egy- egy helyen gyűjtik össze. Kecskeméten a Sajtóház előtt (Szabadság tér 1/a.) elhelyezett gyűjtőládába, Baján, Kalocsán, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán és Kiskőrösön a városi főposta bejáratánál lévő postaládába lehet bedobni június 27-én, pénteken 18 óráig. Kivétel a kecskeméti Sajtóház, ahol reggel 7 órától 20 óráig várják a tippszeivé- nyeket. B) Lehet tippelni telefonon is: a 170-333-as budapesti telefon- szám egyidőben 40 hívást tud fogadni. Ez a szám az országból bárhonnan hívható június 27- én, pénteken este 20 órától. Ettől kezdve egész éjszaka és szombaton 19.30 óráig mindkét mérkőzés eredményére lehet tippelni. Szombat este 19.30 óra után már csak a vasárnap esti döntő eredményére fogadnak el tippeket. 4. Mind az újságokból kivágott szelvényeket, mind pedig a telefonon bemondott tippeket számítógépen dolgozzák fel és végül egy központi számítógépben összesítik. A gép a mérkőzés után néhány perc alatt kiválogatja azokat a személyi számokat, amelyeknek tulajdonosa eltalálta a végeredményt. Ezt követően kezdődik a sorsolás, amit szombaton is, vasárnap is a tévé Hétvége című műsora élő adásban közvetít. 5. Mindkét mérkőzés után cgy-egy színes tévékészüléket és egy-egy számítógépet sorsolnak ki a helyesen tippelők között. Vasárnap este külön sorsolást is tartanak azok között, akik mindkét mérkőzés végeredményét eltalálták. A főnyeremény egy Dácia személygépkocsi. A játék szervezői kérik a tippelőket: pontosan írják,, vagy diktálják telefonba személyi számukat, mert az esetleges elírásokért, elhallásokért nem vállalnak felelősséget. Több konzerrüveg a befőzési szezonra
