Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-17 / 141. szám

2 ® PETŐFI NÉPE « 1986. június 11. Mihail Gorbacsov beszéde az SZKP KB ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) A szerencsétlenség kemény próbatétel volt. „Engedjék meg — mondotta Gorbacsov —, hogy ülésünk nevében mély részvé­tünket nyilvánítsuk az elhunytak hozzátartozóinak, őszinte köszö­netét mondjunk mindazoknak, akik életük kockáztatásával harcba szálltak a szerencsétlen­séggel, akik ma is önfeláldozóan dolgoznak következményeinek felszámolásán.” A gazdaságfejlődés tényezői Áttérve a gazdasági és társa­dalmi fejlesztés problémáira, a szónok kijelentette: naiv dolog volna azt várni, hogy néhány hónap alatt megszűnik az az el­maradás és megszűnnek azok a fogyatékosságok, amelyek éve­ken keresztül halmozódtak fel. A népgazdaság fejlődési üteme gyorsulásának irányzata azon­ban kézzelfogható. Az idei év első öt hónapja alatt az ipari termelés 5.7 százalékkal emelke­dett a műit év megfelelő idősza­kához képest. ..A gazdaságban végbement változások elemzése azonban tá­volról sem lenne teljes, ha a két­ségtelen sikerek mellett nem mutatnánk rá a gyenge pontok­ra. Azt mondhatnám, hogy egye­lőre maga az átépítés, is lassan halad. Egyes vezetők széltében- hosszában beszélnek a nyilvá­nosságról. helyesen méltatják a kollektíva szerepét, a demokra­tikus elvek fejlődését az életben, a baj csak az, hogy beérik ezzel. Igv támad az átépítés illúziója: szavakban minden rendben, de tényleges változás nincs” — mondta Mihail Gorbacsov. A kongresszus óta eltelt hóna­pok eredményeit méltatva meg­jegyezte, hogy a párt. a nép ak­tívan támogatja a kongresszus politikai vonalát, s miközben szervezi és tömöríti a dolgozó­kat, maga a párt is átépül. Fon­tos következtetés, hogy a töme­gek alkotótevékenységét nem le­het irányelvekkel, utasításokkal felváltani, bármilyen jók legye­nek is azok. ..A jelenlegi körül­mények között megengedhetetlen dolog minden kérdést a központ­ból megoldani, és erre gyakor­latilag nincs is lehetőség. Ezt az igazságot mindenkinek ma­gáévá kell tenni.” Az új ötéves terv sajátosságai­ra áttérve az SZKP KB főtitká­ra mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a terv egészben véve meg­felel a XXVII. pártkongresszus útmutatásainak. A gyorsított ütemű gazdaság- fejlesztés alapján nagyszabású szociális programot kívánunk megvalósítani — folytatta a sző­nek. A terv mellőzi azt a sok tervidőszakon keresztül érvénye­sített. elvet, hogy csak a meg­maradó erőforrásokat fordítjuk ezekre a célokra. A népjólét fo­kozására szándékozzuk fordíta­ni a nemzeti jövedelem hozzá­vetőleg négyötödét, Az SZKP KB Politikai Bizottsága úgy vé­li. minden alap • megvan arra, hogv a Központi Bizottság ülé­se jóváhagyja ezt a tervet — jelentette ki Gorbacsov. A múlt hibáiról Az előadó ezután a múlt hi­bái megismétlődésének elkerülé­séről beszélt. „Viágosan kell lát­ni a lemaradás okait — mon­dotta. — Ezek lényege minde­nekelőtt a beruházási politiká­ban elkövetett komoly számítá­si hibákban keresendő. Egyik ötéves tervről a másikra telje­sen indokolatlanul csökkentet- ' fék a beruházási komplexumba eszközölt befektetések növekmé­nyét. Ennek következtében olyan meghatározó gépipari te­rületek, mint a szerszámgép- ipar, a műszergyártás, a számí­tástechnika, valamint a korsze­rű szerkezeti anyagok gyártása nem fejlődött kellő mértékben.” Mihail Gorbacsov az áillóala- pak extenzív újratermelésének káros következményei között említette a javítás szférájának aránytalan felduzzadását. Külön szólt a „mesterséges munkaerő­hiányról”. „Egyesek — mutatott rá — még ma is ezt a mentő­övet szorongatják, amikor meg akarják magyarázná az alacsony növekedési ütemnek, a szállítási szerződések a tervek nem tel­jesítésének okait. Legyen szabad feltenni a kérdést: ha nem elég a munkaerő, miért kell mind- újább és újabb vállalatokat épí­teni, méghozzá elavult technika alapján, és gyakorta a tegnapi szinteken álló termékeket kibo­csátani?” Mihail Gorbacsov hoz­zátette, jelenleg csupán az ipar­ban mintegy hétszázezer mun­kahely betöltetlen. Az SZKP KB főtitkára beszé­de következő részét a tudomá­nyos-műszaki haladásnak, ezen beiül a rekonstrukciónak, a gépipar fejlesztése meggyorsítá­sának szentelte. Kitért olyan kérdésre, mint a kétműszakos munka fokozott bevezetése. Rá­mutatott, hogy sok országban régóta rendszeres az ilyen mun­kaszervezés. Ebben a modem berendezés maximális kihaszná­lására irányuló törekvés teste­sül meg. Az esti és éjszakai mű­szakokban dolgozókat külön dí­jazzák, amivel a szovjet köz­ponti szerveknek is haladékta­lanul foglalkozniuk kell, javas­latokat előterjesztve az esti és éjszakai műszakokban dolgozók jobb erkölcsi és anyagi megbe­csüléséről. Az' agrár-ipari komplexum problematikájára áttérve, emlé­keztetett arra, hogy az éleLrrii- szerprogram feladatainak szint­jén rögzítésre került a beruhá­zások volumene, a termelés elő­irányzata. az agrár-ipari komp­lexum anyagi-műszaki ellátása. A párt.munka átépítésének té­makörére áttérve a szónok meg­erősítette, hogy az átépítés gon­dolatát megértéssel fogadta a pártmunkások többsége és ez immár a gyakorlatban is meg­mutatkozik. Üj légkörű kapcso­lat alakult ki a helyi és közpon­ti párt-, tanácsi ás gazdasági szervek között, gyorsabban, na­gyobb hozzáértéssel oldanak meg sok gyakorlati kérdést. A pártszervezetek és pártszer­vek munkastílusával foglalkoz­va az SZKP KB főtitkára hang­súlyozta, hogy a pártkongresszus politikai vezetési módszerekre orientálta a pártbizottságokat. Ennek ellenére nem gyengül a pártszervekben az a törekvés, hogy adminisztrálási, hivatali, irányítási funkciókat töltsenek be. Minden szinten meg kell szabadulni az adminisztrálgatás elemeitől. Különös jelentőségű az alapszervezetek önállóságá­nak, offenzív munkastílusának, a kommunisták kezdeményező­készségének és aktivitásának fo­kozása. „Ülésünkön teljes elviséggel ki kell mondani: a pártbizottsá­gok a párt becsületét és ne a mundér becsületét őrizzék. To­vábbra is állhatatosan és fárad­hatatlanul kell munkálkodnunk azon. hogy társadalmunkban erő­södjék, tartóssá váljék az egész­séges légkör. Ezzel összefüggés­ben azt mondhatnám, hogy a ha­laszthatatlan feladatok között marad továbbra is az alkoholiz­mus elleni harc. Az egész nép előtt kötelezettséget vállaltunk az alkoholizmus elleni határo­zott harcra, és pártos kötelessé­günk teljesíteni a szovjet embe­rek elvárását” — hangoztatta Mihail Gorbacsov. A békekezdeményezések egyértelmű célja Mihail Gorbacsov ezt követő­en részletesen szólt a Varsói Szerződéshez tartozó országok Politikai Tanácskozó Testületé­nek nemrég Budapesten tartott üléséről. Hangsúlyozta, hogy a tanácskozáson megvitatták a leg­utóbbi, szófiai PTT-ülés és a leg­felső szintű szovjet—amerikai genfi csúcstalálkozó óta Euró­pában és a nemzetközi színtéren történt eseményeket. Mihail Gorbacsov kijelentet­te: ismeretesek azok a kezdemé­nyezések, amelyeket annak ér­dekében tettünk, hogy a Géni­ből kiinduló pozitív szellem ne tűnjék el nyomtalanul. Konkrét tervet terjesztettünk elő, hogy az évszázad végéig számoljuk fel a nukleáris fegyvereket, mo­ratóriumokat hirdettünk a nuk­leáris robbantásokra, indítvá­nyoztuk a vegyi fegyverek meg­semmisítését. Kezdeményezése­ink egyértelmű célja a nemzet­közi légkör egészségesebbé téte­le. A nemzetközi feszültség csök­kentésének távlatát azonban Nyugaton, mindenekelőtt az Egyesült Államok vezető, reak­ciós köreiben, úgy értelmezik, mint fenyegetést érdekeik ellen. A legutóbbi hónapokban és he­tekben a mai kor létérdekeit érintő szovjet kezdeményezések egész sorát utasították el: nem hajlandók beszüntetni a nukleá­ris robbantásokat; nem hajlan­dók betartani a hadászati fegy­verekről létrejött megállapodá­sokat; nem hajlandók elfogad­ni a fegyverektől mentes világ­űr gondolatát. Mindehhez hoz­zá kell tenni még azt is, hogy Genfben és Bécsben nem haj­landók a jóhiszemű párbeszédre. Egyre világosabb, hogy az Egyesült Államok biztonságát nem külső erők veszélyeztetik, hanem valójában az ország ka­tonai-politikai elitje, a nemzet­közi színtéren tanúsított maga­tartása. A Szovjetunió — folytatta Mi­hail Gorbacsov — a jövőben is mindent megtesz azért, hogy va­lósággá váljanak azok a kezde­ményezései, amelyek a világ va­lamennyi népének érdekeit te­kintetbe veszik. Ugyanakkor a Szovjetunió sohasem engedi meg, hogy az Egyesült Államok nuk- leárisrakéta-fölénybe kerüljön. Nem szabad megengedni, hogy a világ sorsáról az imperializmus dönthessen, nem szabad meg­engedni, hogy az imperialista reakció az emberiségre a kato­nai-politikai konfrontáció elmé­lyülését kényszerítse rá. Ez ugyanis csak egyet jelenthetne — a nukleáris háború felé való sodródást. Amitől az emberiség jövője függ A budapesti tanácskozáson — folytatta Mihail Gorbacsov — megvitattuk az Egyesült Államok­kal Genfben folytatott tárgyalá­sokon kialakult helyzetet is. Ra­gaszkodva ahhoz a törekvésünk­höz, hogy Genfben kölcsönösen elfogadható megállapodásokat ér­jünk el, az amerikaiaknak a kö­vetkező közbülső változatot ja­vasoltuk: a) Jöjjön létre megállapodás arról, hogy a következő tíz év so­rán tiszteletben tartják a rakéta­elhárító rendszerre vonatkozó szerződést, és a hadászati védel­mi kezdeményezés (SDI) kere­tében folyó munkákat laborató­riumi szintre korlátozzák, tehát az Egyesült Államok nem lépi át azt a küszöböt, amelyhez már el is érkezett; b) A hadászati támadó fegyver­zeteket azonos szintre kell korlá­tozni — 1600 egységre. A nukleá­ris töltetek száma nem haladhat­ja meg a 8000 egységet. Az egy­más területét elérő középható­távolságú fegyverzetek kérdését, beleértve a nagyhatótávolságú és földi állomásoztatású szárnyas­rakétákat, ebben az esetben kü­lön lehetne megoldani. Ez a változat a Szovjetuniónak azt a törekvését támasztja alá. hogy kölcsönösen elfogadható megállapodások jöjjenek létre. Természetesen — mutatott rá Mihail Gorbacsov —, bármikor készek vagyunk megállapodni abban, hogy radikálisan, 50 szá­zalékkal csökkentsük a másik fél területének elérésére képes ha­dászati támadófegyverzeteket. Ebben az esetben a felek ren­delkezésére álló nukleáris tölte­tek száma 6000 lenne. Ugyanakkor tervezetet terjesz­tettünk elő az európai közép­hatótávolságú rakéták vonatko­zásában is. Belementünk abba, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között a fegyver­zetek területén létrejövő nulla- viszony esetén az európai szín­téren megmaradjanak az angol és francia nukleáris rakéták —■ méghozzá a jelenlegi mennyiség­ben. Más szóval, a Szovjetunió újabb lépéseket tett annak érde­kében, hogy a genfi tárgyaláso­kon kölcsönösen elfogadható megállapodások jöhessenek lét­re. A jövő mutatja meg, hogy mindehhez hogyan viszonyul az Egyesült Államok. Azt azonban világosan kell látni: ha az ame­rikai fél ez alkalommal is fi­gyelmen kívül hagyja kezdemé­nyezéseinket. ez azt jelenti, hogy a mostani amerikai kormányzat méltatlan játékot űz olyan lét- fontosságú kérdésben, amelytől az emberiség jövője függ. Igen élesen jelentkezik ma a nukleáris kísérletek megszünte­tésének problémája. Ehhez bi­zonyos mértékben hozzájárult a csernobili atomerőműben történt katasztrófa is. Ez a szerencsét­lenség megmutatta, hogy még kis mennyiségű radioaktív ré­szecskék szabadba kerülése is ez­rek számára hozhat bajt és nyug­talanságot. Az Egyesült Államok az egész emberiség előtt vállal magára súlyos felelősséget, amikor nem hajlandó beszüntetni a nukleáris kísérleteket, és nem hajlandó csatlakozni a szovjet moratóri­umihoz. Az egész világot nyugta­lanítja az amerikai magatartás, de a helyzet súlyossága azt kö­veteli, hogy megkétszereződje­nek, sőt megháromszorozódjanak az összes nukleáris kísérlet le­állítását, a nukleáris fegyverek felszámolását szorgalmazó erő­feszítések. Az SZKP KB főtitkára kitért a legfelső szinten tartandó ú j szov­jet—amerikai csúcstalálkozó kér­désére. Ezzel kapcsolatban le­szögezte: mi a Washingtonnal folytatandó párbeszéd mellett vagyunk. Mi nem csaptuk be az ajtót: az Egyesült Államok el­nökével létrejöhet egy újabb ta­lálkozó. Magától értetődő azon­ban, hogy ehhez olyan légkörre van szükség, amely távlatokat nyit reális megállapodások el­éréséhez. Mihail Gorbacsov végezetül kiemelte, hogy a budapesti PTT ülésén a résztvevők a konkrét kérdéseket a szövetséges szocia­lista államok közös külpolitikai stratégiájának prizmáján át vizs­gálták. Egyszóval, a budapesti tanácskozás olyan egységről, al­kotó együttműködésről tett bi­zonyságot, amely gazdagítja a szocializmus nemzetközi politi­káját, még nagyobb súlyt köl­csönöz a nemzetközi színtéren teendő kezdeményezéseinek — hangsúlyozta befejezésül az SZKP KB főtitkára. * * * Az SZKP KB hétfői ülésén ha­tározatot hozott „A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesz­tésének az 1986—1990-es évekre szóló ötéves tervéről és az annak megvalósításából a pártszerveze­tekre háruló feladatokról” cím. mel. • * * A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén született eredményeket áttekintve az SZKP Központi Bizottsága tel­jes egészében jóváhagyta ül Mi­hail Gorbacsov vezette szovjet küldöttségnek a tanácskozáson kifejtett tevékenységét. SOWETO ÉVFORDULÓJÁN Országos sztrájk Dél-Afrikában ENSZ-konferencia az apartheidről JOHANNESBURG Több millió fekete bőrű dél­afrikai munkás és alkalmazott •maradt távol hétfőn a munká­ból. Az országos sztrájkot a faj­üldöző rendszerrel szembenálló szervezetek hirdették meg a so- wetói vérengzés tizedik évfordu­lójára. A kormányzat.a hétfőt „szoká­sos munkanapnak” minősítette, ám a sztrájkhoz — amelyet a hírügynökségek úgy minősíte­nek, hogy ez az ország történe­tében a legnagyobb — a jelek szerint a fekete bőrű dolgozó la­kosság többsége csatlakozott. Hétfő reggelig 31-re növeke- .dett azoknak a száma, akik erő­szakos cselekmények következ­tében életüket vesztették — kö­zölte Leon Mellet dél-afrikai kormányszóvivő. Az áldozatok közül 28 fekete bőrű. A példátlan méretű rendőri felvonulás hatására több feke­ték lakta városra vagy város­részre — így elsősorban magára Sowetóra — temetői csend bo­rult. Más helyütt — mint példá­ul Fokváros és Durban feketék lakta körzeteiben megmozdulá­sok voltak, melyeknek résztvevői kővel dobálták meg a hatóságok embereit, gyújtóbombáikat haji- gáltak, buszokat gyújtottak fel. • • • PÁRIZS Párizsban az UNESCO-palotá- ban hétfőn délelőtt Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára megnyitotta a fajgyűlölő Dél-Af­riika elleni szankciókkal foglal­kozó világértekezletet. A tanács­kozás négy napon át ülésezik: megvizsgálja az apartheid-ál­lamban fennálló helyzetet, átte­kinti az 1981-es, előző párizsi ér­tekezleten hozott gazdasági bün­tető intézkedések végrehajtását és további konkrét, kötelező ér­vényű büntető intézkedésekről fog dönteni. A sowetói vérfürdő tizedik év­fordulóján összeülő értekezlet társszervezője, az Afrikai Egy­ségszervezet nigeri főtitkára, Ide Oumarou vasárnap kijelentette, hogy Afrika országai a világ közvéleményének mozgósítását várják az értekezlettől, közös el­határozást a gazdasági szankci­ók ügyében. Oumarou aláhúzta, hogy a szankciók csak akkor le­hetnek hatásosak, ha globálisak, vagyis egyetlen ország sem üt rést rajtuk és rövid lejáratúak. Oliver Tambo, a faji elkülöní­tés ellen harcoló Afrikai Nemze­ti Kongresszus (ANC) elnöke a francia tv-ben ugyancsak globá­lis és erélyes szankciókat köve­telt. Mindkét afrikai vezető nagy nyomatókkal szólította fel a nyu­gati országokat arra, hogy végre hozzanak hatékony büntető in­tézkedéseket Dél-Afrika ellen. A tanácskozásra az ENSZ min­den tagállama meghívást ka­pott, de a szankciók legcsökö­nyösebb ellenzője, az Egyesült Államok és Anglia az NSZK-val együtt bojkottálja. Számos más nyugati ország, köztük Japán, Franciaország, Hollandia, Izra­el csak megfigyelő minőségben van jelen. A szocialista, el nem kötelezett, az észak-európai sem­leges országok, valamint számos felszabadítási szervezet — élü­kön az ANC-cal és a SWAPO- val (a Délnyugat-afrikai Népi Szervezettel) — elküldték dele­gációjukat. Megkezdődtek a tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) csoport tagjai Kapolyi László ipari, Medve László egészségügyi miniszter, Nagy Gábor külügy-, Gombocz Zoltán külkereskedel­mi miniszterhelyettes és Várko- nyi József. Zimbabwe képviseletében Syd­ney Sekeramayi, Richard Hove, Morton Malianga, valamint Mo­ses Jackson Mvenge ült a tár­gyalóasztalhoz. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson Losonczi Pál és Ca­naan Sodindo Banana szólt or­szága belső helyzetéről, a meg­oldásra váró feladatokról. Egyet­értettek abban, hogy a jól fejlő­dő politikai kapcsolatok ked­vező lehetőséget teremtenek a sokoldalú együttműködés bőví­tésére. Hangsúlyozták: mindkét ország különösen érdekelt a gaz­dasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében. A nemzetközi helyzet áttekin­tésekor az elnökök megerősítet­ték: országaik a jövőben is tevé­kenyen hozzájárulnak a világbé­ke megőrzéséhez, a nemzetközi légkör javításához, az államok közötti jobb megértéshez, a fegy­verkezési hajsza megfékezéséhez. Losonczi Pál tájékoztatta ven­dégét a Szovjetunió, a szocialis­ta közösség országai konkrét leszerelési javaslatairól, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének júniu­si budapesti ülésén tett javasla­tairól, amelyeket a zimbabwei elnök országa támogatásáról biz­tosított. A két államfő kifejezte meg­győződését, hogy a mostani lá­togatás tovább erősíti a két nép közötti barátság és együttműkö­dés szálait, s újabb lehetőségeket tár fel a kétoldalú együttműködés fejlesztésében. » * * Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára hétfőn fogadta Canaan Sodindo Bániamét, a Zimbabwei Köztár­saság elnökét. A szívélyes légkörben lezaj­lott megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást országa­ik életéről, munkájáról, és véle­ményt cseréltek a nemzetközi bé­kevei és biztonsággal összefüggő kérdésekről, valamint, az Afrika déli részén kialakult helyzetről. Megerősítették készségüket a kétoldalú kapcsolatok további bővítésére, amelyhez a zimbab­wei államfő jelenlegi látogatá­sa értékes hozzájárulás. Kádár János méltatta azokat az erőfe­szítéseket, amelyeket a zimbab­wei kormány és a ZANU-HF párt tesz a zimbabwei nép továb­bi felemelkedéséért, az afrikai haladó erők összefogásáért és a földrész déli részén felgyülem­lett problémák igazságos rende­zéséért. A találkozón jelen volt Loson­czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Várkonyi József, hazánknak a Zimbabwei Köztársaságban akk­reditált nagykövete, valamint Sydney Sekeramayi egészségügyi miniszter és Moses Jackson Mvenge, a Zimbabwei Köztársa­ság hazánkba akkreditált nagy­követe. Országgyűlési bizottságok napirendjén Tegnap a Parlamentben két országgyűLési bizottság ülésezett. A külügyi bizottság — amelynek tanácskozását Szűrös Mátyás, a bizottság elnöke vezette — meg­tárgyalta a Külügyminisztérium 1985. évi költségvetéséről szóló jelentést, majd tájékoztatót hall­gatott meg a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé­nek budapesti üléséről, s végül elemzően értékelte a magyar— NSZK kapcsolatok alakulását. Az első napirendi téma előadó­jaként — a Külügyminisztérium írásos jelentéséhez kapcsolódva — Kővári Péter külügyminisz­ter-helyettes egyebek között el­mondta, hogy a feladatok végre­hajtása során a korábbiaknál is fokozottabb figyelmet kapott esz­közeink gondosabb felhasználá­sa, az ésszerűbb takarékosságra való törekvés. Ezután Barity Miklós külügy- mi n iszt er-h ely et t es tájékozta tó­jában felidézte, hogy június 10— 15-én tartotta meg Budapesten ülését a Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületé. Elmondta: nagy felelőssége és szerepe van a magyar diplomá­ciának abban, hogy a Varsói Szerződés mostani tanácskozá­sán elfogadott dokumentumok világszerte ismertté váljanak. Ezután Horváth István bonni magyar nagykövet, a magyar— NSZK kapcsolatok alakulásáról tartott beszámolójában egyebek közt arról szólt, hogy e kapcso­latok hagyományai, a hazánk ás népünk iránt táplált szimpátia, a politikánkból adódó lehetősé­gek miatt a partner ország nagy figyelmet szentel Magyarország­nak. Az Országgyűlés építési és köz­lekedési bizottsága Stadinger István elnökletével az építőipar, az építőanyagipar, a közlekedés, valamint a posta és a távközlés 1985. évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló tájékoztatót vitatta meg. Az építésügyi tárca írásos elő­terjesztéséhez Kádár József épí­tésügyi és városfejlesztési mi­nisztériumi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyoz­ta: a tervezett kismértékű bő­vülés helyett az országos építési­szerelési tevékenység mintegy 4, a kivitelező építőiparé pedig 7,4 százalékkal elmaradt tavaly az 1984. évitől. A magánerős lakás- építkezések száma a tervezett 8 helyett csak 3 százalékkal nőtt. Az építőanyag-iparban minő­ségi változás következett be: a hiányhelyzetet fokozatosan a kí­nálati piac váltja fel. Ezeken az alapokon megkezdődhet a vá­lasztékbővítés, a ,termékek mi­nőségének javítása — mondotta az államtitkár. Tóth Illés államtitkár, a Ma­gyar Posta elnöke szóbeli kiegé­szítőjében kiemelte: a posta 1968 óta minden évét nyereséggel zár­ta. a VI. ötéves tervben 22 mil­liárd forintos nyereséget termelt. Ebben egyrészt a postai alkal­mazottak lelkiismeretes munká­jának. másrészt a sikeres tarifa- politikának volt jelentős szerepe. Klézl Róbert közlekedési mi­niszterhelyettes szóbeli kiegészí­tőjében arra hívta fel a figyel­met, hogy tavaly csökkent a köz­lekedési tárca teljesítménye, s ennek megfelelően a nyereség is mérséklődött. A nem ütemes termelés miatt előfordultak ugyan torlódások, de a tárca összességében eleget tett köte­lezettségeinek. Kecskeméti zenés nyár (Folytatás az 1. oldalról.) mékeny magyar kaptárát a görö­gök és az írek. Több mint húsz ország zászlaját kell elhelyezni a Kéttemplom közi műemléképület házi koncert- és tanácskozóter­mében. Az idén is kiváló peda­gógusok, karvezetők vállaltak elő­adásokat. A pécsi Jeunesses Musicales tábor zenekarával közösen mu­tatja be a háromhetes Kecskemé­ti Nemzetközi Kórustábor Ko­dály Zoltán Psalmus Hungaricu- sát és Liszt Ferenc Esztergomi mise című kompozícióját felejt­hetetlennek ígérkező koncerten, július 31-én. csütörtökön a Nagy­templomban. A Kodály-szeminá- rium nyilvános hangversenyei közül feltehetően sokak érdeklő­dését kelti fel a finn jyvaskyla-i gyermekkórus hangversenye a nyitónapon, július 14-én Dénes Zsuzsa ének- és Király Csaba zongorakoncertje (13-án), majd két nap múlva Nagy Péter zon­goraestje. A szovjet Vladimír Ovcsinnyikov zongoraművész 21-én. a svéd Torleif Thedéen csellóművész 25-én ad koncertet. A nagyszerű programból is ki­emelkedik a Kodály-iskolában sorra kerülő hangverseny. a Weiner Kamarazenekar műso­ra. Ugyanitt, a városszerte Űj- kollégiumként ismert épületben rendezik meg augusztus 1-jén a Kodály-szeminárium búcsú­hangversenyét. Az igazán gazdag választékú zenés nyár programjának egyik különleges hangulatú és min­denképpen figyelemre méltó ren­dezvénye lesz az amatőr ragtime­együttesek országos találkozója augusztus 23—24-én. H. N. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Hazánkba érkezett az Izraeli Kommunista Párt főtitkára Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására hétfőn Budapest­re érkezett az Izraeli Kommunista Párt küldöttsége Meir Vilnernek, a párt főtitkárának vezetésével. A delegáció tagja David Khenin, a. Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és George Toubi, a KB titká­ra. Az izraeli vendégeket a repülőtéren Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára fogadta. ® Labdarúgó-vb Brazília—Lengyelország 4—0 (1—0)

Next

/
Thumbnails
Contents