Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-03 / 129. szám

1986. június 3. ® PETŐFI NÉPE © 3 NÉGY ÉV ALATT KILENC BALESET V eszélyes-e a kisszállás! kereszteződés? • Lámpák, táblák, útburkolati jelek szolgálják a kereszteződés biztonságát. Mielőtt a címben feltett kér­désre válaszolnánk, szeretnénk megjegyezni: minden útkeresz­teződés — még akkor is, ha a forgalmat rendőr vagy forga­lomirányító fényjelző készülék szabályozza — balesetveszélyes! Kisszállás határában az 53-as és az 55-ös út kereszteződésében jó néhány évvel ezelőtt valóban előfordult a KRESZ szabályai­nak megsértése miatt több halá­los szerencsétlenség, s rossz hí­re fennmaradt, holott azóta sok minden megváltozott. Nemcsak az utak torkolatának kiszélesí­tésében, a kanyarodósávok ki­alakításában, de másban is tör­tént változás. A rálátás — az útkereszteződés áttekinthetősé­ge — érdekében az 53-as út Kis­kunhalas felőli jobb oldalán egy kisebb erdőt kiirtottak. Az átha­ladási elsőbbség jelzésének jobb észlelése végett háromszoros naferl9&gűIatáblék kerültek a ke­reszteződés mindkét oldalára. Miután a nemzetközi kamionfor­galmat az 53-as útra terelték, a nagyobb biztonságot szolgálja 1984 óta a sárga villogó — állan­dó veszélyt jelző — lámpa. A felsoroltakból is következik, hogy a kereszteződés valóban a legveszélyesebbek közé tartozik, ha a járművezetők figyelmen kí­vül hagyják az útburkolati jelek, a táblák utasításait, a lámpa fi­gyelmeztetését. Érdemes meg­vizsgálni, mennyi és milyén bal­eset történt ebben a keresztező­désben? A rendőrség adatai sze­rint 1983-ban négy szerencsétlen­séget okozott az elsőbbség elmu­lasztása. Ezek közül kettő súlyos, kettő könnyű sérüléssel végző­dött. A következő évben eggyel csökkent a balesetek száma, ket­tő könnyű kimenetelű, de egy halálos baleset is volt. (A tragé­diát egy magyar . állampolgár személygépkocsival okozta.) A múlt évben — a villogó sárga lámpa felszerelése után — mind­össze egy súlyos baleset történt, amit jugoszláv állampolgár okozott; személygépkocsival. Eb­ben az évben egy török kamion követett el szabálytalanságot, könnyű sérüléssel járó baleset volt a következménye. Miért foglalkozunk ezzel a ke­reszteződéssel ilyen kimerítő részletességgel? Az ok nem más, mint a rossz hírkeltés, s egy veszélyes elképzelés cáfolata. Is­merős a képlet: addig mondja valaki minden lehetséges fóru­mon a magáét, — jelen esetben: sok a halálos baleset a kereszte­ződésben —, amíg felfigyelnek rá a felsőbb szervek is, és vizs­gálatot indítanak. Ehhez azon­ban egy felettébb veszélyes el­képzelés is párosul: nevezetesen, rendeljék alá az 55-ös utat az 53-asnak, mert — s ez volt a változtatás „ideológiája” — a külföldi kamionok azért hagy­ják figyelmen kívül az Állj! El­sőbbségadás kötelező! jelzőtáb­lát, mert azt hiszik, hogy főút­vonalon közlekednek, s nekik van elsőbbségük. A „magyarázat” nem kissé, na­gyon is sántít, mert éppen a nemzetközi forgalomban részt­vevő nyergesvontatók pilótái a legképzettebbek, akik nagyon vi­gyáznak a szabályok betartásá­ra, s visszamenőleg vizsgálva sem követtek el súlyos szabály- sértést. Ha azonban változtat­nánk a jelenlegi helyzeten — ez nemcsak a rendőrség, de az út kezelőjének a véleménye is — valóban sok tragédia színhelyé­vé válna ez a kereszteződés. Gémes Gábor FIGYELJÜNK RÁ! Festékes bőrdaganat „Engedd be a napfényt, s fiatal maradsz!” — halljuk az új, nap­szemüvegeket kínáló tévé-reklám lüktető ritmusú dalában. Túl az ár­tatlant?) hazugságon — tudjuk, ha nem is vesszük tudomásul, hogy a túlzott napozás ráncosítja, ö r e g í t i a bőrt —, a legújabb kutatá­sok szerint a mértéktelen napimádat nemcsak a fiatalságot rövidít­heti meg, hanem ritkán különböző bőrdaganat kifejlődését okozhat­ja, amelyek közül egy az életet is veszélyeztetheti... — Megint egy új betegségtől kell félnünk? — kérdezem dr. Tö­rök Lászlótól, a megyei kórház bőrgyógyászati osztályának veze­tő főorvosától. — A bőr rosszindulatú festékes daganatát (a rnelanomát) régóta isimerjük! — mondja. — De amíg egy évitizede évemként egyszer- kétszer ha találkoztunk ilyen el­változással, öszefutott az egész orvosi kar, most havonta jelent­kezik rendelésünkön ezzel a bai-, jal két-'hároim ibeteg. Hazai fel-* mérésekről nem tudok, de a szakirodalom szerint az Egyesült Államokban az utóbbi negyven év alatt ötszáz százalékkal emel­kedett a melanomas megbetegedé­sek szarnia. — Mi ez a melanoma tulajdon­képpen? — Olyan rosszindulatú daga­nat, amely a ibőr festéket termelő sejtjeiből dindul ki. A betegek leggyakrábjban növekvő, barnás­fekete foltról, illetve hasonló színű növedékről veszik észre, amely dajimos nem fájdalmas, és ezért nem tulajdonítanak neki jelentőséget. Az utóbbi évek kli­nikai kutatásai eredményeként olyan korai, elváltozásokat ismer­tünk meg, amelyek a melanoma előfutárai lehetnek. Célunk tehát jelenleg az — és ez az igazi megelőzés! —, hogy ezeket a bőrelváltozások at minél élőbb szűrjük ki és távolítsuk el. — Melyek ezek a bőrelváltozá­sok? — Három típusú festékes elvál­tozást különiböztatünk meg. Az egyik főleg idős korban, a fény­nek kitett bőrfelületeken alakul ki, fél centinéüi nagyobb átmérő­jű, szabálytalan szélű, nem egyen­letes fesifcékelosztáísú barna follfc(ok) formájában. ■ Kifejlődhet v vele született nagyobb festékes „anyajegyekből”, valamint az — örökletes tulajdonságként — húszéves kor után feltűnően nagy számban jelentkező „anyaiegyek- ből” is. — Ilyenek csaknem valameny- nyiünkön vannak, de legfeljebb bosszankodunk miattuk, s eszünk­be sem jut orvoshoz fordulni velük... — Amíg a „szábály.os anyaje­gyek” már iskolás korban meg­jelennek, addig ezek, mint emlí­tettem, inkább fiatal felnőttkor­ban kezdenek szaporodni, ami fel kell, hogy keltse a beteg figyel­mét. Mért ha a melanomát idő­ben felismerjük és eltávolítjuk, a betegség gyógyítható. Az idő ha­ladtával egyre kisebb a teljes gyógyulás esélye, mivel mélyebb­re — a vér- és nyirakerékbe — hatol a daganat, mely kialakulá­sától számítva akár hónapokon belül végzetessé válhat. De elél­het vele a beteg több évig is, mert a betegség lefolyása külön­böző lehet. — Mi hát a teendő? — A ki az említett él változáso­kat észleli magára, sürgősen for­duljon .bőrgyógyászhoz, aki az ártalmatlari anyajegy-típusit el tudja különíteni a veszélyesebb fajtától. N.em kell feltétlenül a legrosszabbra gondolni: csaknem hetvenféle különböző festékes el­változást ismerünk, ezek nagyobb része jóindula tú. De még egyszer hangsúlyozom s ha mégis rosszin­dulatú festékes daganatról van szó, a legtöbb — a beteg sorsa (!) — a korai felismerésen és a mű­téti beavatkozáson múlik. Ezt hosszú gondozás, s amennyiben szükséges, gyógyszeres kezelés követi,' — Tekinthetjük valamennyi korai melanoma-fajta lehetséges A beteg nem érez fájdalmat tüneteként a fél centinél nagyobb átmérőjű sötétbarna foltot? — Igen. Bár ezek között lehet­nek jóindulatúak is. A szakorvos — ha kell, szövettani vizsgálattal — teljes bizonyossággal meg tud­ja állapítani, milyen jellegű az a „borhiba”. Széleskörű felvilágosí­tási kampányt is kezdtünk ezzel kapcsolatban a megyében, mivel betegeinktől gyakran hallottuk: nem tudtak arról, hogy a festé­kes foltokból ilyen baj származ­hat. Olyan betegségről van szó, amelvniek korai felismeréséhez semmifélé műszeres viszgálatra nincs szükség — a pontos diag­nózis felállításához természetesen van —, hiszen ez látszik. Nem lenne szabad, hogy ebben ma bárki meghaljon! Előadásokat •tervezünk például a kozmetiku­soknak, hogy tudjanak erről és figyelmeztessék .vendégeiket, ha valamilyen, melánomára utaló változást észlelnek bőrükön. Bár­miféle beavatkozás már az orvos feladata! A komplex vizsgálattá bővített tüdőszűréseken, is végez­nek ilyen irányú ellenőrzést. A betegeket gondozó intézetünkben posztereken tájékoztatjuk a mela­noma korai felismerésének lehe­tőségeiről. — Mit tehetünk a megelőzé­sért? — A szakemberek megegyez­nek abban, hogy a melanomás megbetegedések megszaporodásá­ban közrejátszik a divatőrületté vált napozás ás. A fehér bőrűek — akik rögtön leégnek,' de soha­sem .bámulnák le — a leginkább veszélyeztetettek. A (látszólag) egészséges életmód hajszolásában is átestünk a ló túlsó oldalára: a „sportos” külsőént folytatott „küz- deltem” — többnyire egésznapos fekvés a tűző napon, — nem vi­llás, inkább kárára, mint haszná­ra van az egészségnek. Tanácsom a megelőzéshez tehát az: tartsunk ebben is mértéket. S akiinek bír­ja a bőre, vagy a már meglévő festékes bőrei változása miatti a bőrgyógyásiz nem javasolta, in­kább mondjon le a napozásról. Szabó Klára ■m A pártélet minősége Mindenki számára világos, hogy egy szolgáltatást . lehet jól, kevés-bé jól, avagy rosz- szul végezni, egy terméknek műszaki paraméterekkel is pontosan meghatározható mi­nősége van. De lehet-e ezt a fogalmat a pártmunkára, a pártéletre is alkalmazni? Nem valamiféle divat, hogy a párt- szervezetek tevékenységével kapcsolatban is egyre gyak­rabban annak minőségét em­legetik? Távolról sem divatról, ha­nem élő, valóságos igényről,, követelményről van szó. Ha valahol, akkor a politikai munkában van igazán értel­me és értéke a minőség igény­lésének, hiszen ez a legbonyo­lultabb társadalmi tevékeny­ség. Olyan munkáról van szó, amelynek legjellemzőbb vo­nása, hogy emberi közösségek­re irányul, azok társadalmi, gazdasági, politikai és tudati viszonyait érinti, azokat igyekszik befolyásolni. Ez a tevékenység legtöbbször nem direkt módon, hanem közvet­ve, bonyolult hatásmechaniz­muson keresztül érvényesül, és értékelése sem mérhető tisztán a rendezvények, részt­vevők vagy felszólalók szá­mával —, bár ezeket sem le­het figyelmen kívül hagyni. Közelebb jutunk az igazság­hoz, ha minőségi oldalról, a végzett munka által kiváltott hatások politikai mérlegelé­se felől közelítve ítéljük meg a pártmunkát. Több évtizedes tapasztala­tok igazolják, hogy a politi­kai tevékenységnek nemcsak szervezeti kerete, mennyi­ségi oldala, hanem sajátos minősége is van. Ez a minő­ség nagyon sok tényezőtől függ. Hogy csak a legfonto­sabbakat említsük, nagyon szorosan összefügg politikai munkánk felfogásával, példá­ul : hogyan értelmezzük a párt, benne a helyi pártszer­vezet szerepét, uralkodásnak vagy szolgálatnak tekintjük azt; összefügg a párttagok el­vi-politikai felkészültségével, aktivitásával, kiállásával; el­választhatatlan attól is, meny­nyire helyesen tudják kivá­lasztani azokat a kérdéseket, amelyekkel a pártszervezet foglalkozik. Az elmúlt évtizedekben ki­alakult a politikai munkának az a felfogása, stílusa és esz­közrendszere, amely eredmé­nyesen szolgálta feladataink megoldását. Az élet azonban arról is meggyőz, hogy nin­csenek örök időkre adott, minden körülmények között helyes munkaformák. A fel­tételek változásával a politi­kai munka iránt is új köve­telmények alakulnak ki, ame­lyekhez annak igazodnia kell. Ha ez időben nem történik meg, a politikai munka ha­tásfoka, minősége egyre ér­zékelhetőbben romlik. Ezért állandóan vizsgálni kell a pártszervezeteknek is saját munkájuk hatékonyságát, minőségét. Ez annál is inkább szükséges, mert számos ta­pasztalat figyelmeztet arra, hogy az alapszervezetek egy részének tevékenysége nincs eléggé érdemi befolyással a helyileg zajló társadalmi fo­lyamatokra. Ennek oka leg­többször az, hogy munkájuk­ban sok a formális elem, hogy ragaszkodnak korábban eredményes, de a feltételek megváltozása következtében megüresedett, értelmüket, ha­tásukat vesztett munkafor­mákhoz, munkamódszerek­hez, hogy nem igazították te­vékenységűiket a megválto­zott feltételekhez. Csak sza­vakban hangoztatták az el­múlt években végbement és jelenleg is zajló olyan folya­matok fontosságát, mint a szocialista demokrácia ki­bontakozása, ennek során az üzemi munkahelyi demokrá­cia fórumrendszerének, a tö­megeknek és szervezeteiknek növekvő szerepe, vagy a vál­lalati önállóság magasabb fo­ka, az új vállalatirányítási formák jelentősége, — de ezekből önmaguk politikai gyakorlata számára nem von­ták le a szükséges következ­tetéseket. Ezért a pártszerve­zeteknek többet kell foglal­kozniuk saját tevékenységük fejlesztésével, belső életük­kel, a politikai, ideológiai és szervezőmunka kérdéseivel. A pártimunka minősége ak­kor válik jobbá, ha erősödik a pártszervezetek politikai be- befolyása, ha párttagok cse­lekvő részvételével a párt po­litikáját helyileg érvényesít­ve, érdemibb hatással lesz­nek a társadalmi folyamatok­ra, ha belső életük demokra­tizmusával, szervezettségével is követendő és követhető példát adnak környezetük­nek. A pártmunka hatékonysá­gának fejlesztése szükséges­sé teszi azt is, hogy a helyen­ként túlzottan rendezvény­centrikus gyakorlat — a vég­rehajtásra összpontosító mun­kastílusnak adja át a helyét. A pártmunka nem merülhet ki értekezletek szervezésé­ben, a megoldásra váró kér­dések vég nélküli vitatgatá- sában, álláspontok megfo­galmazásában, hanem a talán kevésbé látványos, de a nél­külözhetetlen konkrétságot, és operativitást is magában foglaló cselekvésben keli job­ban kifejlődnie. Arra töreked­jünk, hogy amiben a párt- szervezeteknek konkrét ten­nivalói vannak, ott ne sok­szorosan megvitatott, hanem megoldott problémák jelez­zék tevékenységüket. A pártélet és a pártmunka magasabb minősége elválaszt­hatatlan attól, hogy mennyire tudjuk ennek legfőbb feltéte­leit megteremteni. A maga­sabb követelményeket helyi­leg a konkrét viszonyoknak megfelelően az egyes pártta­gok magatartásában, munká­jában, pártmegbízatásában, személyre szólóan fogalmaz­zuk meg. Karoljuk fel a párt­tagok életrevaló ötleteit, kezdeményezéseit, vegyük ko­molyan véleményüket, és reá­lis javaslataikat a mindenna­pok gyaikorlatában lelkiisme­retesen érvényesítsük. T. I. SZOVJETUNIÓ Naponta 27 ezer lakásavató A Szovjetunióban naponta át­lagosan 27 ezer család költözhet új lakásba. Az SZKP XXVII kongresszusa álltai jóváhagyott gazdasági és társadalmi fejlesz­tési fő irányoknak megfelelően évente további mintegy tízmillió ember lakáskörülményeinek ja­vítására kerül sor. Jelenleg a Szovjetunióiban évi több mint kétmillió lakás épül, ami körülbelül azonos az USA, Kanada és Nagy-Britannia együttes lakásépítésével. Ennek ellenére a lafcáskérdés tovább­ra is gondot jelent, különösen a szibériai és távol-keleti új épít­kezések körzeteiben. A lakás- és házépítés prog­ramjának felgyorsítására hozott pártprogramot kommentálva Mi­hail Koroljov, a Központi Sta­tisztikai Hivatal vezetője el­mondta, hogy a tizenöt év alatt © Taskent! lakóház. minimálisan kétmilliárd négy­zetméternyi lakást kell felépíte­ni, és biztosítani kell minden szovjet család számára az ön­álló lakást vagy családi házat. Mihail Koroljov elmondta to­vábbá, hogy már most is a vá­rosi családok több mint 80 szá­zaléka él önálló lakásban. 1990- ig 565—570 millió négyzetméter­nyi lakás kerül felépítésre, ami több az előző öt év építkezései­nél. A lakásépítési program feszí­tett, de reális és megvalósítható A házgyárak megkezdett re­konstrukciója, teljesítményük növelése, a tudományos-műszaki haladás eredményeinek haszno­sítása — mind a probléma meg­oldásának jelentős falgyorsítását eredményezik. NÉPSZERŰEK A MEZŐGAZDASÁGI KÖLCSÖNÖK Betétek és hitelek Az Országos Takarékpénz­tár adatai szerint a lakosság takarékbetétekben elhelyezet t pénze április 30-án 253,3 mil­liárd forintot tett ki, az év elejétől 9,1 milliárd forinttal növekedett. Ugyanebben aa időszakban 100 forint pénzbe­vételből havonta átlagosan 4,43 forintot helyeztek el a takarékban, szemben az el­múlt évi 3,84 forinttal. Vál­tozatlanul a legnépszerűbbek a magasabb kamatozású be­tétek, valamint a gépkocsi- n yeremény-bat étkönyvek. A lakosságnak nyújtott hi­telek állománya az év első négy hónapjában 7,1 milliárd forinttal emelkedett, s április végén meghaladta a 211,7 milliárd forintot. A termelési hitelek közül változatlanul a mezőgazdasá­gi kölcsönök iránt élénk az érdeklődés. Az év első négy hónapjában 60 300-an vették igénybe ezt a lehetőséget, ösz- szesen 1,1 milliárd forint ér­tékben. Az egyéni és társvál­lalkozásokat a pénzintézetek 2300 esetben, összesen 230 millió forinttal támogatták. Január elejétől április vé­géig 442 millió toitó- és lottó­szelvényt értékesítettek. Totó- szelvényekből 26, lottószelvé­nyekből 7 százalékkal több kelt el. mint tavaly ilyenkor. , FORTUNA KÉT MOSOLYA Nyeremények a köz javára (Tudósítónktól; Kiskun­halason. az Attila utcában tavaly 24 lakó elhatározta: önerőből bevezettetik a gázt. A munka gyorsan haladt, ás még 29-en je­lentkeztek a beruházás­hoz. A társaság közös kép­viselője összeszedte a szükséges pénzt, amelyet két nyereménybetétkönyv­ben helyeztek el. Rövid Idő múlva az egyik beté­ten nyolcezer forintot nyer­tek. Ez fedezte az árok- ásásl munkadíjat. A kivi­telezés befejezésétől szá­mítva késtek a számlázá­sok, Így a betétkönyv újabb húzáson Is részt vett, és további húszezer forinttal „mosolygott” rá­juk Fortuna. Ezt az össze­get a körzeti orvosi ren­delőnek adták, ahová mű­szereket, felszereléseket vásároltak. így mindenki hasznát látja majd a sze­rencsének. Egyébként az ötletadó a munkaközösség vezetője, Tóth Istvánné, Kiskunhalas országgyűlési képviselője volt. Or. H. R. Vándorzászló a kiskunfélegyháziaknak (Tudósítónktól.) A MÉSZÖV elnöksége és a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsága által alapított ván­dorzászló elnyerését az elmúlt évben hat áfész KISZ-alapszervezete pályázta meg. A MÉSZÖV elnöksége május végi ülésén hozott döntése alapján a vándorzászlót az idén a Kiskun­félegyházi Integrál Áfész fiataljai érdemelték ki. immár második alkalommal. Több éve magas szín­vonalon Végzik munkájukat, a mozgalmi élet min­den területén változatos programokat szerveznek. Nem hiányzik belőlük a vállalkozó szellem sem. Az iskolaszövetkezetek munkáját folyamatosan segítik, nemrégiben megalakították a negyedik csoportot. Munkájukat a KISZ KB Kiváló KISZ-alapszervezet vándorzászlóval is elismerte. ■-1,. Hangyád József né

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents