Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-13 / 111. szám

* * PETŐFI NÉPE « 1986. május 13. A „Hatkunság” tudósa 2Äyul" Az idej tavaszon vettünk, végső búcsút a hazai néprajztudomány egyik nagy öregjétől, a túrkevéi Finta Sándor Múzeum nyugalma­zott igazgatójától, a Nagy- és Kis­kunság történetének jeles kutató­jától. dr. Győrffy Lajostól. Máso­dik apjának, legjelentősebb szelle­mi ösztönzőjének! tartotta és val­lotta azt a Győrffy Istvánt, akit Illyés Gyula úgy jellemzett a magyar nép tudósának. mint akiben a nép is tudóssá lett. Győrffy Lajosban a „Hatkunság” (a hat kun település Karcagtól Kunszentmártoniig) népe. ha nem is tudóssá, de önmagát és törté­nelmét jobban ismerővé és sor­sát értve becsülővé vált. Bács-Kiskunban is kutatott Műveiben egy történelmi tájék — benne a szülőföld, Túrkevi, ahogy ott mondják — több év­százados küzdelmének krónikáját összegezte. A vidék kincseinek szellemi hajlékot teremtett, ami­kor hazatelepítette az óceán túl­só feléről a Finta szobrásztestvé­rek, Sándor és Gergely művészi hagyatékát, ezzel alapot és arcu­latot adott, mi több, fejlődési lehetőséget nyitott egy kisvárosi közgyűjtemény előtt, bekapcsolva a képzőművészet „pusztai Pári­zsát" a magyar -muzeológia és művelődés vérkeringésébe. Nevét országosan ismertté tette az ..Adatok az Alföld törökkori te­lepülésitörténetéhez'’ című mun­kája. melyben az 1571-es szolno­ki török deftert, adóösszeírást for­dította le. Miután a Keleti Akadémián megtanulta a török és az arab nyelvet. Győrffy István ösztönzé­sére fogott hozzá a szolnoki szandzsák fejadó-összeírásának fordításához. A tel iss szöveg megfejtése azenban szinte leküzd­hetetlen nehézségekkel járt mind­addig — ahogy ezt maga is írja könyvében —. amíg Fekete Lajos professzor egyik műve fényt nem derített a terek pénzügyigazgatás okirataiban használt sziákat írás­mód és „finánc-zsargon" nyelv be rsm avatottak eleit homály­ban maradt rejtelmeire. Bár a sziákat írásmód 'ismerete lénye­gesen m:gkönnvíte“.e a defter szőve gébek megfejtését, a „török" nvalvü arab betűkkel írt, de túl­nyomóan perzsa és arab szavak­ból összeállított mondatcsonkok- bcl álló szöveg helyes olvasása nem vytűt könnyű, faladat. Győrffy Lajos azonban véghste’lsn türe­lemmel. kitartó • szívóssággal és tehetséggel lefordította, jegyze­tekkel és kommentárokkal látta el a laikus számára ákom-bákem kuszaságé adóösszjírást. megte­remtve ezzel az Alföld hódoltság­kori demográfiájának egyik alap­vető forrá'művét, A feladóval megterhelhető családfők név­jegyzéke mintegy 130 településről KÖNYVESPOLC M icsoda pimaszság! Még- hegy létezik ma Magyar- országon olyan párt tit­kár, aki megalkuvó, buta, avagy tecs tel énül karrierista! Micsoda arcátlainság mégcsak sejtetni is. nogy társadalmunkban változat­omul találhatók olyan vezető be- isztású emberek. — az egyenru­hát viselők között is! —. akik korlátoltak, erőszakosak, nagyké­pűek. s kiskirálynak képzelve magukat rendre visszaélnek a hatalmukkal?! Végül is, mit kép­zel ez a Végh Antal? — replikáz- niék habzó szájjal, guvadt sze­mekkel új. Könyörtelenül című regényét olvasva, ha nem tud­nám. hogy a gazdasági és társa­dalmi fejlődés milyen vadhajtá­sai sarjadnak ott, hol nehezen emészthető az őszinteség, az éle­tünk jobbítását szolgáló 'kendő­zetlen kinyilatkoztatás. Acsaroghatnék. szentségtörést emlegetve álszent módon, csak- nogv (sajnos vagy hál’ istennek?) i halántékomra feszülő szemel- .e-nzőt nélkülözve nehéz meggyőz- löm önmagam arról, hogy vol­tképpen jól festenék a hajbóko- ójánosok díszes társaságában, /icsorc 3 hatnék. demagóg dumá­val, rongyos közhelyekkel taka- ■ózva, de tudom, hogy már a hi- leg fejek józan logikájával szem- »enézve is csak vacognék... — Igyszóval: bármennyire megrö- Lönyítőnek háti első olvasásra, gaz. amit Végh Antal ír, minden ekirvtetben. Megtörtént, igaz ese- et dolgoz fel, és sajnos léteznek zek a torzulások, megoldást sür- ető problémák, amelyeknek únte törvényszerű következmé- yeiik az ilyen és ehhez hasonló setek atrocitások, tragédiák. Bizonyára sokan emlékeznek tég arra a szomorú hírre, mely hetvenes évek második feleben jencsak megbotránkoztatta a őz,véleményt: Az északi hata ■élen. az egyik kisvárosban - éph Antal nem kozh könyvében •m a helység, sem a történet ereplőinek a nevét, ezért e só­ik írója is eltekint ettől - két GYERMEKEVEK-GYERMEKÉLET * Győrffy-emlékülés, Győrffy Lajos előadása. — köztük több Bács-Kiskun, me­gyei városról, községiről — lehe­tőséget ad arra. hogy a történeti statisztika eszközeivel következ­tetéseket vonjunk lé a népesség összlétszáma. a) lakott helyek sű­rűsége, az etnikai viszonyok, a vándorlás, a népcsoportok keve­redése. a különböző eredetű sze­mélynevek gyakorisága, az asszi­miláció foka tekintetében. Szellemi helytartó a keviek földjén Megírta Tűnkévé, a szeretett és voltaképp soha el nem hagyott szülőföld történetét. Egri Máriá­vá1!; közösen a Finta művésztest­vérek életét és munkásságát', a rettenetes esztendő, az 1863-as ..nagy ínség" tragikus históriáját, a messze földön híres túri faze­kasok feliratos butelláinak szép­ségét és puritán népi humorát. Minit múzeum igazgató, több száz kiállítást rendezett, mint tanár az elsők között volt, aki orosz nyelv­re oktatta a kisdiákokat a felsza­badulás után, minit nyelvek gar- -madát beszélő „világfi” a keviek afféle idegenforgalmi nevezetes­sége is volt bárki bárhonnan vetődött az egykori sáros kis mezővárosba, később az ország első termelőszövetkezeti városába. Vele mindenki találkozni akart, Lajos bácsj mindenütt ott volt/ élő lexikonként mindenről tudott és őt mindig meg lehetett találni. Közvetlen egyszerűsége, szerény­sége és nagy tudása Túr ke ve egyik leismentebb, legnépszerűbb polgárává avatta, méltán kapott, igaz. már túl a nyolcvanadik élet­évén, Pro Űrbe kitüntetért a vá­rosi (tanácstól. iNagy időt megérve szinte szel­lemi helytartóként szolgált és őr­ködött a szeretett keviek földjén. Németh László szép ítélete, amit a kecskemétiek neves tájhazafiá­ról, a sakk- é- polgármester Tóth Lász’c.'ól alkotott, rá isi igaz,: „Nagyszerű ember volt. Hű ma­radt a tájhoz, amelyen felnőtt — annak az erényeit növesztette vé­det mill és dicsőségül városa fölé. Azok közé a ritka magyarok kö­zé tartozott, akik halálukig nőt­tek; növesztette a sok ezer apró kapcsolat: az érdeklődés s ragasz­kodás.” Művei megőrzik az utókornak Érdeklődési köre rendkívül szerteágazó volt. fiatalkori ka­landvágya- a kultúrtörténetbe transzponálódott, évekig tartó szenvedéllyel kutatta például a kunhalmok (átmenti sírhelyek) vagy Túrkeve (Keveegyháza) ne­vének eredetét éppúgy, mint At­tila hun király palotájának a fel­tételezett helyét a Terehalmon. Nyelvismerete segített a búvár- lásban, s nemcsak Túnkevén volt otthonos, hanem Krakkó, Bécs, Prága vagv Párizs múzeumaiban is. Szerette a nyelvészkedést, év­tizedeken át fáradozott a kun nyelv szöveg- és szórváinyemlékei felderítésén. Hozzá méltóan teme­tésén tisztelői a kun Miatyánkot úgy mondták el. ahogy ő gyűj­tötte és tudta: Bézen atamaz kenze kdkte, szenlészen szán adom dösön szén küklön nitziégen gerde ali kekite bézen akomozne okne mezne bergezge pitbütöküngön. II bézen méné mezne neszem bezde jermezbezge utrogergenge iltme bezne dgyamainga kutkor bezne olgyamanna szén borson boika csalli beesőn igyi tengere am.men. A pályatársak és a barátok ne­vében Kaposvári Gyula, a Szol­nok megyei Damjanich múzeum nyugalmazott igazgatója Hörati- ussal szólva: Non omrtis moriar ('Nem halok meg egészen) arra utalt, hogy Győrffy Lajost is megőrzik művei az utókornak. Bizonyosság erre alkotó életének ama legfőbb sajátossága, amit „második apjáról”. Győrffy Ist­vánról mondott Illyés Gyulai; „A tudományt úgy művelte, oly ter­mészetesen keresetlen ül és olyan életkedvvel, akár egy jó földmí­ves a földjét. Szerette azokat, akiktől tanult, és szerette azokat, akiket tanított.” Pálréti Ágoston Könyörtelenül fiú (katonatiszt apa és párttitkár anya tizenéves gyermekei) elfog­lalta a kisváros leánykollégiumát. Húsz túszt ejtettek, és bezárkóz­va az egyik szobába, rengeteg nyugati valutát és egy repülőgé­pet követeltek az apjuktól lopott fegyverekkel sakkbantartott leá­nyok életéért cserében. Akik em­lékeznek az erről szóló hírekre, tudósításokra, azok tudják, hogy ez a hatnapos túszdráma nem végződött tragédia nélkül.. . Kevesen ismerik viszont ennek a sajnálatos esetnek a hátterét, részletes menetét, következmé­nyeit. Ezeket írja Iá Végh Antal. könyörtelenül nagyító alá állítva a velük összefüggő jellembeli éa társadalmi fogyatékosságokat, torzulásokat — amelyek kétség­telenül determinálják egymást. A múlt, jelen és jövő sajátos módon keveredik regényében, s a válta­kozó idősíkok mintegy kiegészí­tik, alátámasztják, indokolják iet- lemrajzait, állításait. Ugyanakkor feszes, izgalmas marad mindvé­gig ez a kriminek, dókumentum- regénynek egyaránt nevezhető könyv. ,,A nagyobb!* az első hangra az ajtó elé ugrott, és kilőtt egy rö­vid sorozatot. Az első lövésre fel­ébredt a kicsi is. az aj’ó felé ro­hant, és ö is lőtt. Hogy kint a folyosón a lövedék senkit sem ért, az valóságos csoda volt. . . A lányok ordítozva, visongva ro­hantak a szoba sarkába, egy ágy mögé. Arra gondoltak, hogy ha a rendőrök betörik az ajtót mind­nyájan meghalnak ...” A hat napon át, csaknem mind­végig étlen-szomjan sínylődő, ha­láltól rettegő, lelkileg összetört lányok, a velük érző, tébolyulton várakozó szüleik, s a vérontást elkerülni igyekvő rendőrök hely­zete irigylésre méltónak körülbe­lül annyira volt mondható, mint a katonatiszt apáé — aki felrúg­va a legalapvetőbb katonai rend­szabályokat, „én ezt is megtelte­Vendégek a Krímből Alig néhány napja, hogy lezaj­lott a Szovjet-Krím napjai Bács- Kiskunban rendezvénysorozat, amelynek keretében megünnepel­tük a két -megye barátságának negyedszázados fennállását. A szovjet delegáció -tagjai különféle találkozókon, ünnepségeken ve*- tek részt: ismerkedtek megyénk­kel, az itt élő emberekkel. Figyel­mük számtalan jelével halmozták el a fiatalokat, a KISZ-korosatály tagjait éppúgy, minit az úttörőket és a kisdobosokat. Mi -is találkoz­tunk a küldöttség néhány tagjá­val. — A szimferopoli 34. számú is­kola igazgatóhelyettese vagyok — mutatkozott be Dora Glacovszka- ja tanárnő —. abból’ az iskolából jöttem, ahol a Kun 'Béla Múzeu­mot életre hívtuk. Eljött velünk a város bábszínházának vezető­je, Natasa Belovszova és Andrej Szolodcsenko, a múzeum tanácsá­nak elnöke is. Örömmel jöttünk és sok ta­pasztalattal gazdagodva indulha­tunk majd haza. Tetszett a kecs­keméti úttörőház programja, ala­pos és mindenre kiterjedő tájé­koztatást kaptunk a megyei KISZ- bizettság vezetőitől is minden kérdésünkre. Iskolákban jártunk, sok gyer­mekkel találkoztunk. Ahol tudtuk, elmondtuk: nálunk a bölcsőnél kezdjük. a hazaszeretetre való nevelést. Az iskolában az első négy szó, amit megtanulnak leírni, illetve elol­vasni a gyerekek: anya, haza. béke, Nap. A hazaszeretet érzé­sét azonban már otthonról hoz­zák, a szülők nagyon tudatosan tanítják őket arra, hogy a hazát becsülni, szeretni, tisztelni kell. Iskolánkban ezerötszáz gyer­mek tanul és gondozza a három múzeumot: Leninét, az 51. Hadseregét és Kun Béláét. Le­ni n-dekumen'urnáinkkal azt sze­retnénk bizonyítani, hogy életünk kiindulópontjának az ő eszméit tartjuk. Az 51. Hadsereg védte a krími földet a német fasiszta be­O Natasa Belovszova bábművész, Dora Glacovszkaja tanárnő és- Andrej Szolodcsenko Katona Gyula, Szimferopol díszpolgára társa­ságában Kecskeméten. (Straszcr András felvétele) tolakodókkal szemben a nagy honvédő háború idején. A Krím történetét kellő részletességgel tanítjuk, tehát ez a múzeum szorosan hozzátartozik életünk­höz. ötezer tárgyát őrizzük. A Kun Béla Múzeumot ponto­san húsz évvel ezelőtt létesítet­tük. Egyetlen fénykép volt az első dokumentumunk a magyar inter­nacionalistáról. Ezen a szálon indultunk) el, s jelenleg már hat­százra tehető a dokumentumok, levelek, képek száma, amelyekkel feleleveníthetjük életútját. A Kun Béla Múzeumban több mint százezer internacionalista harcos emlékét kívánjuk megőrizni, va­lamennyien a mi szülőföldünkért harcoltak. Ezen a ponton visszatérnék a hazaszeretet fogalmának tágabb értelmezésére, az internacionaliz­musra. Ugyanis mi, szovjet em­berek úgy értelmezzük, hogy aki a hazáját szereti, az képes szívé-, be fogadni más népek fiait is. Ezt tanítjuk iskolánkban. Dora tanárnő szavaihoz Natasa Belovszova is hozzáfűzte gondo­latait: — Bábszínházunk tavaly ünne­Tudósítóink jelentik terrí' alapon, maga tanitigatta serdülő fiait, hogyan kell bánni a pisztollyal, géppisztollyal. Csakhogy a két túszszedő fiú szülei — bár önmaguknak sem merték bevallani — valójában már e tragédia előtti években elvesztették gyermekeiket. Sok egyéb mellett egyértelmű konklúziója e kitűnő könyvnek, milyen elsődleges hatással lehet a gyermeki pszichikum, személyi­ség fejlődésére a család. S roha­nó. időzavarokkal hadakozó vilá­gunkban, ahol pluszjövedelmek vagy fényesnek tetsző karrierek hajszolása emészt fel minden erőt és energiát, tanácsos meg­torpanni, elgondolkodni ezen. Még mielőtt késő. Mert a baj hamar bekövetkezhet. Hamar és könyörtelenül. (Népszava Lap- és Könyvkiadó, 1986.) Koloh Elek Szép hagyomány Baján az Eöt­vös József Tanítóképző Főiskola és a Gyakorló Általános Iskola úttörőinek közös sportdélutánja, amit évente két alkalommal — tavasszal és ősszel — rendeznek meg — olvastuk Kovácsné Vida Magdolna tanárnő levelében. A tavaszi „fordulón”, az elmúlt napokban ügyességi, gyorsasági, váltó- és sorversenyek voltaik. A tréfás feladatok is nagy tetszést arattak a kisdobos versenyzők és a lelkes szurkolótábor körében. A szervezésben és rendezésben kiemelkedően sokat dolgozol*' Varga Andrea testnevelési szaK- kollégista tanítójelölt, aki méltán érdemelte 'ki a kisdobosok nagy tetszésnyilvánítását. A résztve­vők hazafelé már az őszi verseny esélyeit latolgatták . .. Nagyszabású találkozó színhe­lye tesz, május 28-án, szerdán dél­előtt 9 órakor a Helvécia-Mat- kól Általános Iskola: vendégül látják az úttörőcsapat hajdani •tagjait, tisztségviselőit, vezetőit és az intézményben tanító vala­mennyi pedagógust! A filmes TOTO kérdései Csalás az ötösért 2. Mj volt a Vi-tya és a Maka- ronyina közötti vonzalom legfőbb akadálya? 3. Milyen cselhez folyamodnak, hogy Vityát ne zárják ki a ver­senyből? 4. Miért nem sikerült Figurá­val. az osztály erős emberével semlegesíteni Kovalenkót? ötszintes lakóépületeink 150 DB TERMOFOR GYÜJTÖKÉMÉNYÉNEK BÉLÉSCSÖVEZÉSÉRE SZAKKÉPZETT’ KIVITELEZŐI kapacitási keresünk Cím: széchenyivArosi lakásfenntartó szövetkezet 6000 Kecskemét, Aradi vértanúk tere 4. Telefon: 06-76-26-712. ügyintéző: Kelő János. 392 Hurrá, nyaralunk! 2. Hol rejtik el pajtásai Vityát? 3. Miikor derül ki a gyermekek összeesküvése? 4. Kinek a módszerei vallanak csúfos kudarcot? Sortűz egy fekete bivalyért 2. iMi itöri meg előszói- az. „idillt”? 3. Melyik jelenetben sodorja az. új fiú jóakaratával veszélybe önmaga és társai életét? 4. Hogyan segítenék Fekete Péternek visszanyerni az élet­kedvét? Gyermekrablás a Palánk utcában 2. Melyik veszélyes helyzetben toppar.' be először a gyerekek kö­zé Hecseki alhadnagy? 3. Milyen jelmezben sikerült Hecseki alhadnagynak a padlás­ra bejutnia? 4. Milyen csúfnevet találnak a gyerekek a leendő ..pótpapának"? Szaffi 2. Ki, s mikor nevezi el Szófiát Szaffinak? 3. Kinek a jogos tulajdona a kincs? 4. Milyen nevezetes alkalomból lesz újra lakható a Botsinkav- kastéJv? összeállította: Seimeci Katalin pelte fennállásának 45. évfordu­lóját. Célunk, hogy előadásaink­kal azt az érzést tápláljuk a leg­kisebbek szivében, amit már ott­honról magukkal hoznak: a ha­zaszereteteit. Háromévesek ai leg­kisebb nézőink, számukra főként népmeséket mutáltunk be. Min­den előadás után lehetőséget kí­nálunk a személyes találkozásra: művészeink várják a gyerekeket, hogy megbeszéljék velük a látot­takat levonják a (tanulságokat. Kecskemétről nagyszerű hirt viszünk haza: a Molnár Erik Általános Iskola váll közvetlen kapcsolat kialakítására nyílt le­hetőségünk. és mi élni fogunk ezzel. Andrej Szolodcsenko, a múzeu­mi tanács elnöke tizenöt éves. Figyelmesen hallgatta végig a beszélgetést. Egyetlen gondolattal toldotta meg az elhangzottakat: — Feldolgoztuk Kun Bélának, a Krím forradalmi vezetőiének egész életét, őrizzük a dokumen­tumokat. Büszkék vagyunk arra. hogy úgy szerette a mi hazánkat, ahogy szülőföldjét. —S— Gárdisták találkozója Az elmúlt napokban a Kunba­jai Általános Iskola volt a házi­gazdája a területi úttörögárdista- találkozónak és szakmai vetélke­dőnek. Százötven versenyző öt szakágban mérte össze tudását. Legtöbben közlekedési ismerete­ikről adtak számot. A megyei ve­télkedőn az első helyezették in­dulhatnak: a határőr szakalegv- ségek -tagjai közül a bácsalmási­ak és a kunbajaiak. az egészség­ügyiek közül a bácsalmásiak, az úttörő munkásőrök közül pedig a kunbajaiak. A madarasi út török honvédelmi és közlekedési isme­reteikkel jeleskedtek. A rendez^ vény valamennyiüknek inagy él­ményt jelentett, amit megköszön­tek tanáraiknak, úttörő- és ifive­zetőiknek. valamint a szülői mun­kaközösségek tagjainak. Madarak és fák napja Garaguly Károlynak, a kecskeméti Mátyás király Körúti Általános Iskola 6'b osztályos tanulójának víz- festménye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents