Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-13 / 111. szám

1986. május 13. QQzdQ/QQpolitikQ > munko y tcljc/ítmen^k _______________________Z___ A BLÉVISZ-MÓDSZER I. Piacérzékenység, rugalmasság, jó minőség Skandináv típusú bútorok csomagban PETŐFI NRPE — 5 A Bajai Lakberendező. Építő- és Vas­ipari Szövetkezet titkárságának szobájá­ba lépve időre van szükségem ahhoz, hogy megértsem: a berendezés nem pa- zarságával, hanem egyediségével, ízléses­ségével vonja magára figyelmemet. A falat beborító, plafonig érő szekrénysor amellett hogy praktikus, esztétikai szem­pontból igényes, jellegzetes stílusjegyeket visel. Hasonló erényei vannak B&'jnai György elnök szobájának. Itt a domináló szín a barna, csak a hatszögletű tárgyaló­asztal fehér — közepén süllyesztett virág­tartó, örökzöld növénnyel... Nem a „primőr élmény” hatására tar­tottam fontosnak leírni a környezetet, ha­nem azért, (bármilyen furcsának tűnik is): ami következtetést e benyomásokból levon­hattam, az a szövetkezet termelési kon­cepciójára is jellemző: Röviden: az igé­nyesség, az egyediségre való törekvés. Négy ágazat Megyénk legnagyobb ipari szö­vetkezete — a létrehozott érték szerint — a BLÉVISZ. Termelé­sének átlag feletti növelésével jutott el a jelenlegi szintig. Még­hozzá abban az időszakban, ami­kor a gazdálkodás feltételei egyre nehezedtek, a szabályozók megszi­gorodtak — a központi elvonás mértéke növekedett —a piaci lehetőségek beszűkültek. Mind­ezen megpróbáltatás következmé­nyeként az üzemek termelése ál­talában megtorpant vagy alig nö­vekedett (esetleg visszaesett), a BLÉVISZ pedig dinamikusan fej­lődött, négy év alatt meghárom­szorozta termelését: 1981-ben 180, tavaly pedig már közel 580 mil­lió forint árbevételt ért el. Ami­kor erre emlékeztettem Bajnai György elnököt, így válaszol: — Szövetkezetünkben az alap­elv: mindent lehet jól, gazdasá­gosan csinálni, csak megfelelő felkészültségű dolgozók kellenek hozzá, és akarat. Tény. hegy a szövetkezet vala­mennyi gazdasági mutatója en­nek ay. elvnek az érvényesülő ét látszik igazolni, mind a mégy ágazatában: nemcsak a termelés, termelékenység növekedett, ja­vult a munka minősége, eredmé­nyessége is. Minden megmozdu­lásukra a korszerű szemlélet, a fej­lődést szolgáló újdonságok iránti fogékonyság jellemző. A szövet­kezet irányítása számitógépes rendszerrel történik, ennek köz­pontja a számítógépek között az igényesebb konstrukciók közé tartozó VT-30 típusú készülék. A számítógépes szervezés átfogja a szövetkezet minden működési területét. folyamatban van az egyes ágazatok, részterületek sze­mélyi számítógéppel (Commo­dore—64-gyel) való felszerelése. Bajnai György bonyolultnak nevezi á szövetkezet termelési szerkezetét. Valóban: a négy kü­lönböző tevékenységet folytató ágazatot — a bútor-, a gép- és az építőiparit, valamint a belkeres­kedelmit — nem lehet könnyű egy szervezetben működtetni Mégis mind a négy jó színvona­lú, elbírja az összehasonlítást az adott tevékenységre szakosodott cégekkel. Export a világ minden tájára A bútoripari a szövetkezet leg­nagyobb ágazata. Két telephe­lyen, három részlegre bontva működük. Bajai telepükön főleg fenyőfából készült hálószoba-be­rendezést, asztalt gyártanak. Ter­mékeik egy része tőkés exportra készül. Nemesnádudvati telepü­kön tömör fenyőfából bárgarni­túrákat, étkezőgarnitúrákat, te­rasz-, illetve kerti bútorokat, pincebár-berendezést készítenek, túlnyomó részben nyugati cégek megrendelésére. Kárpitosipari részlegük ülőgarnitúrákat gyárt, a tőkés országokon kívül Cseh­szlovákiába és Lengyelországba is exportál. Tavaly a szocialista országokba irányuló exportjuk értéke 42 mil­lió forint volt, a tőkés megren­delésre készített bútoroké 18 mil­lió forint. A korábbi NSZK-beli. francia, svéd, osztrák, belga, svájci mellé újabban kanadai, holland és angol, illetve újabb NSZK-beli cég lépett a BLÉVISZ megrendelőinek sorába. Így az idén már csak a nyugati vevők által lekötött exportjuk értéke elérte a 60 millió forintot. Erről jut eszembe: — Negyvenkét millió forinttal növelik a tökésexport-termelésü- ket. Pedig a hazai termelési költ­ségek nagyarányú növekedését a nyugati megrendelők nem isme­rik el az árakban. Azaz, nem fi­zetnek többet a bútorért, annak ellenére, hogy többe kerül az előállítása. — Ez azért van így, mert a tő­kés országokban nem a termelés költségei, hanem a piac törvényei határozzák meg az áraikat. Szö­vetkezetünkben is szükségszerűen visszaesett a tőkés export 1984- ben (a szabályozás ellentmondá­sai miatt is), azóta viszont ugrás­szerűen növekszik, elsősorban a rugalmas termékváltásnak kö­szönhetően. Jellemző, hogy a szö­vetkezet félévenként teljes mér­teikben kicseréli a gyártott búto­rait. A gazdaságosság növelését segítő központi intézkedések is enyhítettek némileg gondjainkon, emellett lehetőségeinken belül igyekszünk a termelés költségeit csökkenteni, a termelékenységet növelni. A tőkés exporton, a magas kö­vetelményeknek megfelelő, nép­gazdaságunknak devizát hozó te­vékenységen mégis több a dicső­ség. mint a nyereség. Ennek el­lenére a BLÉVISZ hazánk bútor- exportőrjei között 1983 után is­mét az elsők közé került. Hazai igények A1 szövetkezet ágazatai közül a bútoripari és a belkereskedelmi tevékenysége összefügg, a kettőt mintegy keretbe foglalja a szö­vetkezet kezdeményezésére és piaci lehetőségeire 1984-ben ala­kult Téka Lakberendezési Társu­lás. Ebben a Népművészeti és Háziipari Szövetkezeti Vállalat a partnerük. Budapesten és Baján Téka, Kecskeméten Portéka Kis- áruházat működtetnek, Debrecen­ben. Orosházán és öt másik nagy­városunkban pedig shop jelleggel kínálják a társulás portékáit. Gondoskodnak a BLÉVISZ búto­raihoz stílusban illő dísz- és használati tárgyakról, kiegészítő kellékekről: függönyről, térítőről, vázáról, sőt edényekről stb. (Mindezek népművészeti, illetve háziipari, tehát egyedi termékek.) Való igaz. hogy a szőnyegtől a csillárig azonos stílusban teljesen lakás a társu- E lehetőségek m Belföldi megrendelés­re is a tőkés partnerek igé­nyeinek megfe­lelő színvona­lon készülnek at bútorok. Fel­vételünkön: Benecz Sándor- né a hagyomá­nyos Ízlésnek inkább megfe­lelő fotelt kár­pitozza. (Pász­tor Zoltán fel­vétele) berendezhető egy lás jóvoltából. nyújtásával egyedülállóak az or­szágban. Egyébként az általuk forgalmazott termékek zsűrizet- tek. — És drágák is? — Nem drágábbak, mint az azo­nos kategóriába tartozó, más ha­zai cégék által gyártott bútorok. Társulásunk első évi forgalma a két Téka-áruházban 120 millió forint volt, ebben az esztendőben 140—150 millióra növekszik. Fel­mértük a skandináv stílusban készült bútorok iránti igényeket: 1—1,5 milliárd forintot forgal­mazhatnánk évente. Ebből a szempontból tehát úgy tűnik, lehetőségeik korlátlanok. Azonban az a fejlesztés, amely a jelenlegi közgazdasági 'körülmé­nyek között a szövetkezetne! megvalósítható, csak jóval szeré­nyebb mértékű termelésnövelést tesz lehetővé. Meg sem közelíti a felmérés szerinti vásárlói igé­nyek szintjét. Ezt azonban nem fogadják el megváltoztathatatlan tényként: alaposan átgondolt stratégia sze­rint fokozatosan és folyamatosan növelik az ágazat kapacitását a termelésnövelés érdekében. Emellett — exportfejlesztő dotá­ció igénybevételével — az idén mintegy kétmillió nyugatnémet márka értékben gyarapítják gép­parkjukat. Egyedülálló kezdeményezés A kereslet és kínálat közötti különbségét csökkenti, hogy a társulás saját raktáraiból árusít­ja tizenkét! partnercége terméke­it: ezek többségében a szövetke­zet bútortervei, technológiái le­írásai alapján és nem utolsósor­ban segítségükkel készülnék. — A belkereskedelemben egye­dülálló kezdeményezés a csomag­küldő rendszerünk. Ez azt jelen­ti, hogy a vásárló által az üzle­tünkben vagy katalógusból vá­lasztott bútort házhoz szállítjuk. E módszer meghonosításának azonban most még sok buktatója van, nem csináljuk igazán jól! Például: nehéz betartani a szál­NDK: A VILLAMOS RENESZÁNSZA Napjainkban 27 NDK-beli városban, helységben közle­kedik villamos; a 181 vonaL hossza 2000 kilométer. Az utóbbi esztendőkben a fővá­ros Marzahn és Hohenschön­hausen kerületében, Potsdam- ban Halléban, Cottbusban, Drezdában, Magdeburgban, Lipcsében, Schwerimben ás Erfurtban építettek és adtak át a forgalomnak összesen 100 kilométer hosszú villa­mospályát. Ennek megfele­lően bővítik a vili a mos ko­csiparkot is, amely most 2500 motor- és 2000 pótkocsiból áll; 700 csuklós villamos is közlekedik a vonalakon. A kocsiálllomány nagy része a csehszlovák Tatra-gyár KT4D típusú szerelvénye; a kevés­bé frekventált vonaliakon még járnak a saját gyártmányú, bizonyos mértékig korszerű­sített kocsik is. Az ezer berlini villamosko­csi naponta átlagosan félmil­lió utast szállít. Az NDK megyeszékhelyein ennél na­gyobb jelentőségű a villamos- közlekedés, amit két szám­• Jelentős a villamosforgalom Lipcsében is: a Kari Marx téren több vonal találkozik. mai is érzékeltethetünk: évente mintegy 200 ezerrel nőtt 1980 óta a villamosokon utazók tábora, és tavaly már elérte az 1,5 miilllárdot! A közlekedési szakemberek sze­rűt ott kifizetődő igazán a villamosközlekedés fenntar­tása és fejlesztése, ahol a nap nagy részében egy-egy irány­ba legalább 3000 személy uta­zik. Az egyéb helyeiken, kis településeken továbbra is a magyar Ikaruszokra alapozott a utóbuszközlekedés a megol­dás. A helyi tömegközleke­désben — éppen reneszánsza következtében — a környe­zetkímélő, az NDK-ban vi­szonylag olcsó villamos ener­giával üzeméltetett villamos- szerelvények bonyolítják le az utasszállítás 54 százalékát. K L. Irtási határidőt, napokat, a szál­lítás minőségén is javítani szük­séges. Másrészt zökkenőket okoz­nak a vásárlói szokások: a vevő szeretné azonnal elvinni a kivá­lasztott bútort, de nagy gondot okoz az is, ha a szállítás idején senki sem tartózkodik otthon. Olykor csalódottnak érzi magá,t a vásárló, mert kiderül, hogy a la­kásában nem úgy mutat a bútor, ahogyan az üzletben vagy a ka­talógusban, pedig ez legtöbbször csak az elrendezésen múlik. Ma még szokatlan a vásárlónak az is hogy nem feltétlenül szükséges a •teljes berendezést egyszerre meg­vásárolnia, hiszen évről évre ugyanabban a stiílusvllágban ké­szítjük termékeinket. . — Ugyanakkor a hagyomá­nyoknak megfelelő, telekárpit ülő- garnitúráikat is készítünk — foly­tatja az elnök —. kárpitnak való­di bőrt is használunk. Tei-veirik szerint a jövőben nemcsak ex­portra. hanem belföldre is gyár­tunk műbőr kárpitozás« bútoro­kat. Almási Márta (Folytatjuk.) DR. SZILÁGYI TIBOR: Időjárási szélsőségek Kecskeméten Földig paskolt szőlők / C \ 1787. Ez esztendőben márcziustól fogva V. • / egész julius végéig csaknem mindig esett az eső. 1796-ban a nagy szárazság miatt szörnyen lerom­lott a jószág, sok el is'pusztult. 1799-et a legszárazabb esztendőként emlegetik. Tavasztól őszig nem esett egy csöpp sem. 1822. Junius. Az egész Hónap igen száraz és eső nélkül való volt. Szél nagyon uralkodott benne; kivált 15-én. Rettenetes nagy orkánforma. A szél jött napnyugatról mely a fákat kitördelte, a szé­nát elhordta. A vetések megértek, hogy 20-án már kezdték az elejét vágni. A mezők annyira el sül­tek, hogy a marhák alig tengődtek, a szárnyas ál­latok, a tyúkok kivált nagyon döglöttek. Széna igen kevés volt. 1822. Julius. Az egész Hónap igen száraz és me­leg volt. Minden el sült benne. A gyümölcsök le hullottak. Már 7—8-án a Szőllő kezdett érni né­hány helyen. Igen nagy meleg volt 26-án, de az egész hónap rekkenő nagy meleggel járt. Eső csak 21-én volt. Szárazság volt. 1822. Augusztus. Száraz és meleg Hónap. Eső ben­ne csak háromszor volt, az sem igen nagy, minden száradt, égett, a Szőllő ért majd csak nem egész a Hónap utolján. A mint hallom a fejér Szőllő meg is száradt. 1830-ban nagyon forró nyár volt. 1836. Oly szűk termés volt szénából, hogy ahol máskor 10 boglya szokott lenni, most csak 3 vagy 4 petrencze. Sőt sok helyen semmisem termett. Szinte gabona is szűkén termett, búza kevéssel adott többet az elvetett magnál. A bab pedig több helyen szénának vágatott, vagy pedig marhával le­geltetett, mivel kaszával kivágni nem lehetett oly kitsin volt. 1859. évi julius 25. Az egész ország területén pusz­tító vihar dühöngött, Kecskeméten borzasztó káro­kat, s veszteségeket Okozott. Alig fél óra alatt, dél­után 6 óra tájban kezdődvén a városban, künn a szántó földeken, tanyákon — ami útjába esett — oly rombolást vitt véghez, melyhez hasonlóra a legöregebb emberek sem emlékeztek. A búza ke­resztek, szénaboglyák egy perez alatt eltűntek, mintha nem is lettek volna — a legszebb gyümölcs­fák gyökerestül kitépve vagy derékban ketté törve, vagy gúzsba csavarva, a földig paskolt szőlők kö­zönt a legszomorúbb látványt nyújtották; a város­ban nem vala oly épület, mely kisebb-nagyobb mértékben ne rongálódott volna, az ablakok be­verve, a tetők belyukgatva, a kerítések, kapuk ki- döntve, az utcza lámpák leszakgatva, mindenütt pusztulás, rombolás. A ref. templom tornyát le­dobta, mely hegyével nyolez lábnyira fúródott az utcza földbe. 1863. nyarán nálunk roppant nagy hőség és aszály volt. 1869. augusztus 3-án végre valahára jó ^sőnk Volt... kutainkból általában kezdett a víz kiszá­radni, a fennálló por és hőség megfulladással fe­nyegetett bennünket. 1870. julius 10. reggel nagy hőség, délben eső, menydörgés, jég. Julius második, és augusztus első felében mindig esett, a learatott életet betakarítani nem lehetett. Ha egy nap nem esik, másnap múlhatatlanul megjelenik az eső, a nyomtatásban megkésett gaz­dák rettentésére; ha így tart tovább, azon kívül, hogy rendkívüli kárunk lesz terményeinkben, még el sem végezhetik többen tán ez évben sem a nyomtatást. Ennyi eső daczára földünk mégis szá­raz ... 1871. Junius. Időjárásunk kellemes, csak hogy az áldásból, mely naponként eső alakjában gyűl a nyakunkba, talán már sok is lesz. 1871. Julius. Időjárásunk a legrosszabb, folytono­san hideg, szeles és esős. 1871. Julius. 12. Fél 12 órakor el kezdett az eső esni oly nagy mértékben, hogy már délután egy órakor az utczák elvoltak borítva a víztül, néhol térden felül ért a víz, jég is volt, mendörgött, még az után is esett fél négyig, azután nagy szél tá­madt. 12 órakor még 26 fok meleg volt, már 3 óra­kor le esett 13-ra. 1872. junius 10-én reggel 4 órakor a Szarkás sző­lőket elverte a jég. 1873. Junius 20-kán nagy jég volt, sok kárt tett. 1873. nyarán sirokkói forróság, 71 napon át eső nélkül, a julius 15-iki nagy szélvész és égiháboru alig hozott esőt. Előbb délután 2—3 óra között dúlt. 5 órakor újra kezdte, fákat tört ki, fölforgatta a vásártér bódéit, a megtépett háztetők cserepei az utczákat, a fák lerázott éretlen gyümölcsei a sző­lők közeit, barázdáit sűrűn elhintve födték. 1873. Augusztus. E hónap száraz volt. 1874. julius. E hó igen száraz és nagy hőségek voltak. 1875. augusztus 22. Az állandó hőség és aszály a tengeri terméséhez kötött reményünket meghiú­sította. A szőlő sül a nagy meleg miatt. 1876. junius 10-én a jég tönkre tette Ágasegyhá­zát, Köncsögöt és Bugacz-Monostort. 1877. augusztus. E hóban átaljában igen nagy szárazság volt és nagy forróság. 1878. julius 3-án délután a jég elverte Matkót és a külső Városföldet. 27-én felhőszakadás a melynek árja a folyóka utczai házakba benyomult. 1879. junius 19-én nagy jég és óriási eső Szent­királyon és Felső-Alpáron. 1881. Julius közepén napszürási esetek voltak, 2 ilyen beteg bele is halt. 1882. julius közepén nagy hőség napszürási ese­tekkel. 1883. junius 11-én óriási jégeső hullott délután sebes felhőszakadással jött és sok kárt tett. 1884. Augusztus elején az a'káczok másodvirág­zásba indultak, de 24-én elő kellett szedni a felöl­tőket. 1884. augusztus 18. De. 43 cm magas vízáradat maradt állva a belső sétatéren, mely a város leg­magasabb része, s közel 3 óra hosszáig tartotta magát, noha két leeresztő csatornát rögtön meg­nyitottak az árnak. 1890. nyarán az Alföldön négy hónapos száraz­ság folytán annyira visszament medrébe a Tisza, hogy Alpár tájékán szekerekkel jártak keresztül rajta. (Folytatjuk.) Finomkodunk Mert csak kevesen vál­lalják bátran, egyenesen és határozottan, hogy a hasz­navehetetlen embereknek megmondják: „hasznave­hetetlen vagy". Kevesen vállalják — még a notórius fegyelmezetlenkedők ese­tében is — az egyértelműen kemény minősítésekkel szükségképpen együttjáró konzekvenciákat: az elbo­csátási akció kezdeménye­zését, ennek támadhatatlan indoklását, az eljárás her­cehurcáit, a fellebbezést, a döntőbizottságot, a munka­ügyi bíróságot és a többit. Finomkodunk, hogy ne mondjam, kertelünk, mel­lébeszélünk. Nem azt mond­juk a hasznavehetetlennek, ami az igazság, hanem — például — azt, hogy „ma­gasabb döntés értelmében átszervezést kell végrehaj­tani”. Nem azt mondjuk a javíthatatlan f egy el m ezet - lenkedőknak, hogy „elég volt, nincs tovább, mehet­nek a munikakönyv ükért”, hanem áthelyezési, átcso- portosítási, netán közpon­tilag elhatározott és szor­galmazott „létszámleépi- tési”, vagy munkahely-ra­cionalizálási koncepciókra hivatkozunk. S nem azt mondjuk, hogy „szaktudá­sod, teljesítőképességed, szorgalmad a többszöri fi­gyelmeztetés után elfogad­hatatlan-számunkra”, ha­nem körbeírjuk, agyon ma­gyarázzuk a minősíthetet­len teljesítményeket nyúj­tók produkcióját. Meggyőződésünk szerint más munkahely keresésé­re biztatnánk, vagy éppen elbocsátanánk őket, ám minden ilyen akciót csak nagy óvatosan, vagy inkább soha nem kezdeményezünk; s ha netán mégis, akkor sem a lényegi okokra, in­kább csak a formális — többnyire hamis — indo­kokra hivatkozva. Ez be­lénk rögződött, mert gya­korta tapasztalni, hogy a fegyelmezési akciók kime­netele túlságosan is kétsé­ges; hogy egykönnyen nem szabadulhatunk azoktól, akiket az általunk felügyelt munkahelyen érdemleges munkavégzésre alkalmat­lannak találunk. Ódzko­dásunkat az agyonfinomí­tott munkajogi szabályo­zásra hivatkozva ideologi- záljuk, mondván; az érin­tett munkavállalók agyon- sértetten, de nem a felmen­tés esélye nélkül fordul­nak a döntőbizottságokhoz, vagy a munkaügyi bíróság­hoz. Bizony nem! Mert finomkodunk. Mert többnyire hamis indoklás­sal próbálunk megszaba­dulni a semmire sem hasz­nálhatóktól. Á munkajo­gászok pedig — ha már egyszer jogászok — igen­csak kényesek az alaki, a formai hibákra. Az a dol­guk, hogy alaposabban is megvizsgálják az eléjük ke­rülő eseteket, a körülmé­nyeket, az első fokú, ám nem jogerős határozat in­doklását, a fellebbezési ok­iratban foglalt tényeket, s csakis valamennyi részlet aprólékos tisztázása után hozzák meg egyetértő vagy elutasító döntésüket. Mi okból és milyen jogi alapon hagyják jóvá az át­szervezéssel, az átcsopor­tosítással, a központilag el­rendelt létszám-racionali­zálással és a hasonló mel­lébeszélésekkel indokolt eb bocsátási, fegyelmezési hatá­rozatokat, ha az adott mun­kahelyen sem átszervezés, sem pedig létszám-raciona­lizálás nincsen? Végtére is ez könnyen ellenőrizhe­tő, könnyen bizonyítható. Gyaníthatóan a jogászok is jól tudják, hogy az ilyen esetek többségében igenis fegyelmezési akciókról van (vagy lenne) szó, ám a jog nem hagyatkozhat szemé­lyes megérzésekre, csakis a tényekre. Nem létező átszervezé­sek és egyéb hazug indokok alapján senkit nem lehet elbocsátani vagy áthelyez­ni. Viszont sorozatos fe­gyelmezetlenkedés, hasz­navehetetlen munka vagy éppen munkahelyi alkal­matlanság miatt bárkit és bármikor. Finomkodás nélkül. Vértes Csaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents