Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-12 / 110. szám
4 • PETŐFI NÉPÉ • 198«. május 12. » Ki választja és miért? • Kiből lesz jó vagy rossz szakmunkás — ezt előre nehéz megmondani. (Archiv (elvétel) Az általános iskolát végzettek valamivel több mint kilencven százaléka továbbtanul. Körülbelül kétszer annyian jelentkeznek szakmunkásképző intézetekbe, mint gimnáziumba — megfigyelhetően nőtt az érdeklődés a szakképzettséget adó intézmények iránt. Hogyan alakul azoknak a fiataloknak a sorsa, akik a legnagyobb tanulói létszámot befogadó szakmunkásképző iskolákba adták be a jelentkezésüket? Mit várnak ettől az iskolatípustól? Hogyan látják saját jövőjüket? □ □ □ Elsőéves szakmunkástanulókkal ülünk egy asztalinál. — Miért épp ide jelentkeztetek? — Ehhez volt kedvem. — .... és ez elég ahhoz, hogy szakmát válassz? — En például hetedik után a nagybátyámnál dolgoztam — ő kisiparos — és megtetszett, amit csinál. Akikor határoztam el, hogy fényező teszek. — Ez úgy van, hogy kiválasztjuk a nekünk éppen tetsző és elfogadható szakmát. Van olyan, aki kőműves szeretett volna lenni, ám ácsnak vették fel. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy elvégezzük az iskolát, később úgyis mindenki megszereti a szakmát. — Teljesen mindegy, hogy melyiket? — Hát nem mindegy. Ami biztos: ha a szakmunkásképzőbe is felvételizni kellene, én biztosan nem tanultam volha tovább. □ □ □ Küztuaott dolog: más társadalmi csoport vajasitja a gimnáziumot, és megint más a szak- munitaskepzesi tormát: néhány kivetettől euekimve a közepes, vagy ennél is gyengeob általános dsKOjai tanulmányi eredményt elért tanulok vakasztanak, szakmát — többnyire szülői rábeszélésre. Csak Kevesen tudják azt. hogy ebben az iskolatípusban a legnagyobb a kudarcélmény, legnagyobb a lemorzsolódás. Kinek mennyit kell tanulnia a siker érdekében, kiből lesz jó, vagy rossz szakmunkás — ezt előre nehéz lenne megmondani. Egy dolog azonban biztos: a szülői segítségen, diákon és pedagóguson egyaránt sok múlik. — Milyen szempontok játszanak közre a választásban? — Ne legyen nehéz, túl piszkos munka, ne kelljen a szabad ég alatt, hidegben dolgozni, és lehessen vele pénzt keresni. — Vannak divatos szakmák? — Igen, a szobafestő és az autószerelő. Akinek ez nem sikerül, aiz vaigy protekciót keres, vagy átirányítják más, nehezen beiskolázható szakmákba. — A gimnáziummal meg sem próbálkoztatok? — Á, nem vagyunk olyan jó tanulók, 2,4-es átlaggal fel sem vettek volna. Van egy haverom, érettségizett, most segédmunkás, trógero.1. Szerintem mi sokkal jobban járunk a szakmunkás- képzőben — szákmánk lesz. A többi meg nem érdekes. — Hogyhogy nem érdekes? — Nem kell attól félni, hogy nem tudunk eihelyezkedni. — Baj az, ha valaki a nyolc általános elvégzése után nem tanul tovább? — Igen. Ha valaki nem tanul tovább, azt a haverok másképpen nézik. \ — Kinézik maguk közül? — Tulajdonképpen ki. Egy szakmunkásnak nagyabb becsülete van, többet ér, mint mondjuk egy segédmunkás, meg aztán többet is keresi, és dirigálhat — Kinek? — A beosztottjainak. — Fontos ez? •— Fontos, a főnök is mindig dirigál. □ □ □ Beszélgetésünket a már tapasztaltabb másodéves hallgatókkal folytatjuk. Egyetlen kikötésünk van csak: szabad őszintének tenni. — Mit vártatok ettől az iskolatípustól? — Sokkal szigorúbb követelményekre számítottunk. Az általános iskolában mindig aizzal ijesztgettek bennünket, majd meglátjátok, milyen inehéz lesz a szakmunkásképző, mennyivel többet kell majd tanulni. Megláttuk. Én például közepes tanuló voltam, de ha most is annyit tanulnék, mint az általánosban, akkor itt jobb lehetne az átlagom. — Nem éppen az a baj, hogy az általánosban is gyenge tanulmányi eredményt értetek el? — De igen, csak az általános kötelező volt, a szakmunkásképző pedig nem az. Elsőben még mindenki félt a tanároktól, mindenki hajított és komolyan vette a tanulást. — És most, másodikban? — Nincs értelme a tanulásnak. Kiismertük a tanárokat, tudjuk, hogy kinél lehet lazítani. Aki szigorú, azt komolyan vesszük és most is félünk tőle. — Ha minden tanár szigorú lenne, megtanulnátok az anyagot? — Az attól függ! — Mitől? — Attól nem leszek boldogabb, nem fogok szebb és jobb munkát végezni, mert ismerem az atomok szerkezetét. Attól sem, hotgy Petőfi verseit tanulom. Vagy például miért van szükség a történelemre? — Ez hülyeség! Nem az a baj, hogy tanítják, hanem az, hogy laposan tanítják. — A szakmai tantálrgyak fontosak; a többi nem, azok unalmasak. D<j a szakmainaik ds csak az egy harmada érdekes, a többi fölösleges. — Miért? — Mert úgysem azt csináljuk, amit az iskolában tanítanak. A vállalatoknál tőlünk még megkövetelik a technológiai előírások betartását, de a métósok, akik teljes ítmény ben dolgoznak, vagy hajtanak, ezeknek a felét kihagyják. □ □ □ — Mennyit kereshet egy szakmunkástanuló? — Én autószerelő vagyok, és szeretem a szakmámat, lehet, hogy ügyesebb is vagyak az átlagnál, abból gondolom, hogy a mester szeret és ragaszkodik is hozzám. Kapok ezer forint ösztöndíjat ég kétezer forint borravalót havonta. A saját maszek munkát még nem számoltam ösz- sze, de pillanatok alatt jön a pénz, van úgy, hogy egy nap alatt ezer—ezerötszáz is összejön. — Szerintem egy ügyesebb szakmunkás, aki szeret dolgozni, egy hét alatt megkeres annyit maszek munkával, mint másnak az egyhavi fizetése. — Ennyi pénzért nem lehetne egy kicsit jobban dolgozni? — Lehetne, de mindenki így csinálja. — Végül is mit vártok ettől az iskolától? — A szakmunkás-bizonyítványt. Mivel lőhetne összegezni beszélgetésünket? Beszélgethetnénk a hivatástudatról, a felvállalt lehetőségről, felzárkóztatásról, korrekciós nevelésről és tehetséggondozásról: a hátrányos szociokultu- rális helyzetről, a pedagógusok hátrányos helyzetéről, anyagi és erkölcsi megbecsüléséről, és még sok egyébről. Felvetődik a kérdés: valóban értékoriéntált pedagógusok, szülők, nevelők, oktatók, felnőttek vagyunk-e? A másik oldalon: meghozza-e a társadalom azt a szükséges áldozatot a jövő generációjáért, amely a szocialista módon élő és gondolkodó embertípus felneveléséhez — a saját jövőnk és boldogulásunk érdekében is — szükséges? A módszertani és szervezési kérdések örökös megvitatása nem a kibúvót jelenti-e valós problémáink megoldásában? Az iskolai nevelés és oktatás feladata előtte járni a kor tudományos és technikai feladatainak. Lehet, hogy a makarenkói elképzeléseket kellene átültetni a megváltozott anyagi és gazdasági körülmények adta lehetőségekhez ? A vállalkozói szellem lassan áthatja gazdasági életünkét. Mit vállal és vállalhat magára ebből a szakmunkásképző intézet? Alighanem többet, mint amennyit ma vállal. Mindenesetre amikor a kérdésekről vitatkozunk, a gondok megoldásáról töprengünk, nem feledhetjük: a jövő munkás- osztályáról van szó. Kiss Árpád AFRIKAI TRÓFEAGYŰJTEMÉNY Az Afrika-vadász Win- dischgrätz Magyarországnak ajándékozta több mint 200 darabból álló trófeagyűj töményét. A hagyaték a Mező- gazdasági Múzeum tulajdona, melyet állandó kiállítás keretében a keszthelyi (Eeste- tich-kastélyban mutatnak be. • Félelmetes agyarak. ■© A múzeumban. SJUTÖPOSTA Mit kell tudni az albérleti jogviszonyról? Nagyközségben lakó fiatal házaspár panaszolja: — Esküvőnk után rokonnál kaptunk pici szobát, ahol jól éreztük magunkat, de a baba megszületésekor el kellett mennünk nagyobb lakásba. A tulajdonossal 8 hónapos határidejű ott-tartóz- kodásra kötöttünk albérleti szerződést. Mivel csak egy keresetből éltünk, ezt méltányolva havi 1000 forint ellenében használhattuk a konyhás-fündőszoibás lakást, a hozzá tartozó melléképülettel és a kert egy részével együtt. Díjfizetési kötelezettségünknek pontosan eleget tettünk, s a szocialista együttélés szabályait sem sértettük meg. Nemsokára olyan lehetőségeink adódtak, hogy házépítésihez foghattunk. Űj otthonunkba idén nyár végén beköltözhetünk, s addig szeretnénk maradni az albérletben. Gazdája erről hallani sem akar. Azzal érvel, a szerződésiünk lejárt, további megállapodásra nem hajlandó. A hatóságoknál már többször feljelentett minket, kérve azonnali kilakoltatásunkat. E,z persze nem olyan egyszerű, mint gondolja, így azutáni legutóbb sajátos módszerhez folyamodott: távallótünk idején lezárta a fürdőszobát, a spájzot, a kazánházait, hátrahagyott levelében pedig felszólított, hogy hagyjuk el a többi helyiséget is. Tekintettel arra, hogy a melléképületbe való áthuircolikodásuni- kait sem engedi meg, holminkat. gyerekünket csak az utcára pakolhatnánk. Jobb belátásra nem lehet bírni, ragaszkodik az álláspontjához, s ezáltal megkeseríti az életünket. Szeretnénk többet tudni az ilyesféle jogviszonyról, s arról: védtelen-e az albérlő? Mindenekelőtt; ez utóbbi kérdésre válaszolunk: az albérlői státus korántsem egyenlő a korlátlan alárendeltséggel, vagy valamiféle kegyelmi helyzettel. Itt két ember — a bérbeadó és a bérlő — kölcsönös érdekeken alapuló egyezségéről van szó, mely mindkét félre vonatkozóan tartalmaz jogókat és kötelezettségeket. Ezeket a Polgári Törvénykönyv, valamint a lakások elosztásiát és bérbeadását taglaló kormányrendelet — és végrehajtási rendeletéi — szabályozzák. A tudnivalók lényegé: E jogviszonyt a bérlő és az albérlő szerződése -hozza létre, melynek tartalmaznia kell a helyiség (helyiségek) használatával összefüggő minden fontos feltételt, így a- díjösszeget its. A megállapodás kötelező erejű, az attól való eltérés szerződésszegésnek minősül. A határozott ideiig, illetve valamely körülmény bekövetkezéséig tartó albérleti szerződés a megjelölt idő lejártával, va-gv a körülmény bekövetkezésével megszűnik. Ilyenkor csak akkor tarthat igényt elhelyezésére az albérlő, ha arról megállapodott korábban, a bérlővel. A lakbérfizetés elmulasztása (enratt írásban kell figyelmeztetni a bérlőt), tűrhetetlen 'magatartás tanúsítása, a helyiség rongálása stb. felhatalmazza a bérbeadót, -hogy a következő hónap utolsó napjára felmondhatja a bérletet. Az albérlő ezzel szemben bármilyen okból felmondhat a hónap tizenötödik, vagy utolsó napjára. Ha a felek (között vita van <* felmondással és a kiköltözéssel kapcsolatosan, a döntésnél, illetve az akarat érvényesítésénél nincs helye az önkényeskedésnek, az ügyben bíróságnak kelil határoznia. A Halasi úti gyerekek (és a többiek) érdekében... Közérdekű észrevétellel fordult szerkesztőségünkhöz a Kecskemét, Halasi u. 7. szám alatt lakó Túrán István, alki az alábbiakat közölte: Szúkebb lakóhelyünkön szép számban vannak bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermekeik, akik nem éppen irigylésre méltóan töltik szabad idejüket. Miért? Mert errefelé nagyon szegényes felszereltségű, s rendezetlen a játszótér. Például hintla egyáltalán nincsen, a mászóka pedig régóta balesetveszélyes. A homokozó rendszeres tisztításáról senki sem gondoskodik, ennek következtében sok olt a törött üveg, meg a beledobált egyéb hulladék. A környékbeli padok is használhatatlanok. 1984 őszén örömmel fogadtuk a kezdeményezést, hogy a szomszédos házak menti játszóterekre néhány fát is ültéi,tek. Nekünk már nem jutott a csemetéikből. Ígéretet kaptunk ugyan, hogy a későbbiekben számíthatunk az épület előtti zöldfelület gyarapodására, de erre máig sem került sor. Valamiért mostohán bánnak velünk és gyermekeinkkel az illetékesek. Pedig nem adtunk okot a hátrányos megkülönböztetésre ... Mindezekről informáltuk a közterület fenntartásáért, rendbetételéért felelős városi kommunális üzemet, melynek vezetője, Pólyák Péter főmérnök így válaszolt: — Több mint 1 millió négyzetméternyi, fával, fűvel és virággal beültetett területnek, valamint legalább 150 kisebb-nagyobb játszótérnek vagyunk gazdái. Teendőinket a'z indokoltnál jóval kisebb létszámmal, a mindössze 7 millió forintos költségvetésből kell elvégeznünk. Ha az igényeket megközelítőleg is szeretnénk kielégíteni, at jelenleg) kertészeti állományunkhoz viszonyítva még egyszer ennyi dolgozóra, s mintegy 10 millió forint évi kiadás fedezetére lenne szUkség. Csakhát kevesen jelentkeznek hozzánk, s a pénzügyi keretünk sem nő. E tények következményeként, sajnos, több helyütt hiányosak a szolgáltatásaink. Persze, egyéb ok is nehezíti olykor a helyzetünket. Röviddel ezelőtt éppen a Halasi út térségében korszerűsítette gázvezeték-hálózatát a szakvállalat, s ennek során a játszótereket is birtokolta ideiglenesen. Iga'z, már megszűnt ez az állapot, így hát gondoskodunk a hinták, mászókák felszereléséről, s a homokozót is kitisztítjuk. Ami .a fásítást illeti, azt kísérletnek szántuk a közeli nagy- vállalat okozta fluorártalom csökkentésére. Pénz hiányában egyelőre nem folytatódhat ez a programunk. Végezetül elmondom: a már említett munkaerőgondjainkra tekintettel szívesen alkalmazunk időszakos vállalkozókat — bérért — a játszótéri és egyéb közterületi feladatok ellátására. Ilyen segítség révén elejét lehetne venni a mostanihoz hasonló panaszoknak is. ÜZENJÜK „Felsőerekl Állattenyésztő” jeligére: Mint már többször megírtuk, a kistermelőnek joga van mintát vetetnie az általa átadott tejből, s így ellenőriztetnie — élelmiszer-higiéniai szakemberek segítségével —, helyesen állapították-e meg a helyi gyűjtőhelyen a tisztasági fokot és a zsírtartalmat. Ha kiderül, hogy a tejet a valóságosnál gyengébb értékűnek minősítették a gyűjtők, lehetőség van a korrigálásra, s a gazda Igényt tarthat a pénzbeli elszámolás különtoözetére. „Jánoshalmi olvasó” Jeligére: A 7 napot meghaladó betegség esetén táppénzre jogosult a kisiparos, természetesen a keresőképtelenség első napjától kezdődően. E táppénzes állományba vételhez orvosi (kórházi) igazolást kell felmutatni. Megjegy- zendő, hogy betegsége Idejére nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ha önnek — ki szintén kisiparos — a betegsége heteire—hónapjaira Is előírtak járulékfizetési kötelezettséget, az vagy hátralékból adódhat, vagy tévedésből. Ügyében kérjen vizsgálatot a megyei társadalombiztosítási Igazgatóságtól (Kecskemét, Komszomol tér 7. 6000). Screibert Istvánnak, Császártöltésre: Mint a megyei postahivatal vezetőjétől megtudtuk, a 100 százalékosan vak személy méltányosság alapján mentesülhet a televízió előfizetési dijának fizetése alól. Az írásbeli kérelmet a szükséges orvosi Iratokkal együtt a helyi postán kell benyújtani, mely a Szegedi Postaigazgatósághoz továbbítja az iratokat, intézkedés céljából. „Tavasz” jeligére, Kiskunfélegyházára: Vitathatatlanul nemes cselekedet, amikor állami gondozott gyermek (gyermekek) nevelésének kötelezettségét vállalja magára egy szülő, e szép és tartalmas tevékenysége azonban jelenleg nem minősíthető munkaviszonynak. Varga Ildikónak, Kalocsára: A rádióadáshoz használt úgynevezett írekvenciasávokat nemzetközi egyezmények határozzák meg. A hazánkra és a környező országokra érvényes hosszú- és középhullámú sávfelosztást legutóbb 1075-ben módosította a Nemzetközi Távközlési Unió genfi ülése. A témáról bővebben olvashat a Műszaki Könyvkiadó lakiban megjelentetett Hullámvadászat című kiadványában, mely feltehetően a könyvtárakban is megtalálható. Bottal üthetem a nyomát? Elgondolkodtató esetről számolt be a Szalkszentmárton, Felszabadulás u. 79. szám alatt lakó Molnár Istvánná. A részleteket annak reményében tesszük közzé, hogy mások talán kissé bizalmatlanabbak lesznek a messziről jött, de a majdani szolgáltatása. fejében' azonnal előleget kasz- szírozó, váratlan látogatóval szemben : — Tavaly novemberben szültem. Gyermekem egészséges, szépen fejlődik. Mi tagadás, máris foglalkoztat a jövője, Így aztán szívesen fogadtam a biztosító képviselőjét, aki készséggel felvilágosított, Ilyenkor melyik biztosítási formát a legcélszerűbb választani. Alighogy elment, újból kopogtattak ajtómon. Egy fényképész volt, Budapestről. Előadta, hogy a gyerekről gyönyörű fotókat csinál pár hónapos. Illetve egyesztendős korában. Megörültem ennek az ajánlatnak is, aláírtam a szerződést, és átadtam összesen 600 forintot előlegként. Április elején jelentkezett levélben, közölve, melyik időpontban érkezik. Hiába vártam. En is írásban fordultam hozzá, hogy másik érkezési dátumot jelöljön meg. A válasz hetek óta késik. Tartok tőle, bottal üthetem e fotós nyomát, a pénzem után pedig futhatok. Érzem a saját felelősségemet ez ügyben. Meggyőződésem azonban, hogy nemcsak az én felelősségemről van szó ... Csak esetenként kapható csirkecomb Hetvenöt éves néni, a Katona^ telep 68. szám adatit lakó Dudás Jánosné fordult hozzánk levéllel. Mint közölte, a több napos ünnep élőt ti egyik hétköznapon járt Kecskeméten, a baromfifeldolgozó Ceglédi úti szakboltjában, ahol kínos meglepetésben volt része. .Mégpedig azért, mert kérésére nem kapott csonkolt csirkecombot, holott másoknak kiszolgálták ezt az olcsó árut. A továbbiakban így írt: „1800 forint havi nyugdíjból élek, ami alig elegendő az élelemre. Rosszuk'ett, hogy az arrogánsán viselkedő fiatal kereskedők inem tették lehetővé a pár forintos hús megvásárlását.. A vevő furcsa megkülönböztetését tükröző esetet felkérésünkre kivizsgálta a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, melynek vezérigazgatójától, dr. Tobak Istvántól, kapták e választ: — A vásárlás tárgyát (képező úgynevezett: csonkolt csirkecomb szabványon kívüli ánu, mely a termelés során esetlegesen, keletkezik, tehát 'nem gyártott termékünk. Következésképpen csökkentéit áron hozzuk forgalomba, de csakis akkor és oflyan mennyiségben, ha már van eladható készletünk. Folyamatos árusításáról nem lehet szó. Olvasójuk azon a napon tért be üzletünkbe, amikor összesen 68 kilónyi olcsó csirkecombot kínáltunk a vevőknek, s az hamar elfogyott. Akik kapták ilyen árut, azok alárendelés alapján jutottak hozzá és a vállalatunk dolgozói voltak. A sajnálatos esettel kapcsolatosan intézkedtem, hogy az említett boltunkban mindig udvariasan bánjanak a vásárlókkal. Köszönjük a tárgyilagos reagálást. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611 \ \ Beszélgetés szakmunkástanulókkal
