Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-12 / 110. szám
1986. május 18. • PETŐFI NEPE 0 3 Folyamatosság és megújulás Megkezdődött a visszaszámlálás. Jóformán percek választanak el a KISZ XI. kongresszusától: már mindenütt lezajlottak a jelölőgyűlések, készülnek a küldöttek nevét viselő dossziék, kitűzők, ülésrendek. Tudjuk, hogy „Mi a teendőnk”, hiszen ezt a már-már klasszikus címet adta kongresszusi vitaindítójának a KISZ Központi Bizottsága. Tudjuk, hogy milyen ifjúsági szövetséget akarunk, feladatainkat megfogalmazták, aktualizálták a fiatalok alapszervezetektől kerületi, városi, megyei küldött- gyűlésekig valamennyi fórumon — és mégis. Ügy tűnik, maradt még tisztáznivaló — legalábbis erre utal néhány olyan kérdés, amelyet aktív, leendő vagy éppen most búcsúzó KISZ-tagok tettek fel az elmúlt hetekben. „Legyen egységes, erős, céltudatos a szövetség! A (eladatok nagysága rendet s elszántságot kíván a tagoktól!” — egyáltalán: megfelelhet ezeknek a követelményeknek egy politikai tömegszervezet? Hogyan lehet elvárni csaknem egymillió fiataltól, hogy erőteljesebben politizáljon? Nincs ellentmondás a KISZ-tagok „mennyisége és minősége” között? Nem tenne jót a megújulás, a felpezsdülés programjának, ha a KISZ a fiatalok élcsapata lenne? Aki válaszol: Tunyoghy László, a KISZ Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetőhelyettese. — Igen, illetve nem. Mint politikai tömegszervezet megfelelhet célkitűzéseinknek, alkalmas arra, hogy az ifjúság újabb és újabb korosztályait megnyerhessük a szocializmus ügyének. Sőt! Éppenséggel elengedhetetlen, hogy a fiatalok legjobb erőit egységes szervezetbe tömörítsük. Erre vonatkozik az „igen". A „nem” pedig az élcsapat jellegű KISZ- nek szól. A szövetség politikai egységet hirdet, de a közös célokat más módszerekkel lehet megvalósítani a fiatalok különböző rétegeiben és korosztályaiban. Az a követelmény, hogy mindenki „testre szabott”, adottságainak, lehetőségeinek megfelelő, • de valóban erőt próbáló feladatot kapjon, nyilván mást jelent egy szakközépiskolában, egy kutatóintézetben vagy egy nagyüzemben. És megint mást egy kis községben vagy egy fővárosi nagyvállalatnál. Ami pedig a taglétszámot és annak „minőségét" illeti: úgy gondolom, hogy egy tömegszervezet jellegét a programja határozza meg és nem a létszáma. Programunk pedig társadalmunk és fiataljaink sorskérdéseiről szól, tehát a KISZ-tagoknak is érezniük kell, hogy a társadalom nagy feladatai az ő feladataik is, munkájukkal közös gondjainkat oldhatják meg. S ez olyan cél, amely valódi közösséget kovácsolhat. — Egy esztendővel a KISZ harmincadik „születésnapja” előtt sokan számon kérik a zászlóbontás programját. 1957-ben a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség élcsapatnak indult... — így igaz. Huszonkilenc évvel ezelőtt — éppen az akkori ifjúsági rétegszervezetek helyett — alakult meg a KISZ, az egységes Kommunista Ifjúsági Szövetség. Akkoriban sokan nem értettek egyet a névválasztással, mert attól tartottak, hogy a szek- tásság veszélyével együttjáró „gyermekbetegség" tünetei is megjelennek. De a legjobban aggodalmaskodókat is megnyugtathatták Komócsin Zoltán szavai: „A KISZ tagjainak mindenütt ott kell lenniük, ahol fiatalok élnek és tanulnak, dolgoznak és szórakoznak ... összhangban tagjai többségének követelésével a KISZ legfontosabb célja, hogy minél előbb létrehozhassuk a munkásifjúság teljes politikai és szervezeti egységét.” És valóban: nem kellett sok időnek eltelnie. A konszolidáció éveiben az összes korábbi rétegszervezet eltünedezett, s valóságos igénnyé vált, hogy a KISZ nyissa meg kapuit a legszélesebb tömegek előtt. Vagyis röviden: kicsit erőltetettnek és nagyon anakronisztikusnak tartom, ha közel harminc esztendővel korábbi — az adott kornak és társadalmi helyzetnek persze tökéletesen megfelelő — programot kérnek számon egy jellegében és minden mozzanatában más történelmi szituáció ifjúsági szervezetétől és fiataljaitól. — Megújulás — akár mottója is lehetne a KISZ programjának — annyiszor fordult elő a vitadokumentumokban. Mi teszi indokolttá ilyen gyakori emlegetését? — Ha már mindenképpen mottót keres, feltétlenül ide kívánkozik még valami: folyamatosság és megújulás — szeretnénk ha a kettő dialektikus egysége jellemezné a KISZ-t. Ugyanis a KISZ története lényegében olyan tapasztalatok hosszú sora, amely segít a mai és a holnapi követelmények megfogalmazásában is. Ezeket a „történelmi tapasztalatokat” nagyon jól hasznosíthatják azok is, akik még nem is éltek 1957-ben vagy még 1967-ben sem. Hiszen huszonkilenc év alatt sok mindent megtanultunk: például azt, hogyan kell (vagy lehet) ösztönözni a fiatalokat arra, hogy alkotó módon vegyenek részt a szervezetek munkájában, hogyan kell feladatokat adni és azokat számon kérni, az érdekeiket képviselni. Ami pedig a változást, a megújulást jelenti: a KISZ a párt ifjúsági szervezeteként működik, egységes politikai szövetség, de nem feltétlenül a magyar fiatalok egyetlen szervezete. Márpedig eddig úgy működött, mintha ifjúságunk egyetlen képviselője lenne. A szervezet mint egyedüli ilyen, valóban monopolhelyzetben van, de politikai helyzetét tekintve nem. Hiszen a fiatalok gondolkodásmódja világnézete meglehetősen • sokszínű. És ennek formálásában, alakítgatásában nem is maradhatunk egyedül. Számítunk a szak- szervezetek ifjúsági tagozataira, a Hazafias Népfront ifjúsági bizottságára, a MTESZ-re, a sportegyesületekre — és még sorolhatnám tovább, hányféle, -fajta közösségre. A KISZ arra törekszik, hogy a mi eszméink, cselekvési mintáink minél szélesebb körben vonzóvá váljanak. De világosan látnunk kell azt, hogy kikre építhetünk, kiket kell meggyőznünk és kikkel fogunk még jó ideig vitatkozni. Nagyon fontos, hogy tisztázódjanak a profilok, egyértelmű legyen, hogy mit kíván a tagságtól a KISZ. — Nem titkolják, hogy várhatóan csökkenni fog a taglétszám ... — Talán az előbbiekből is kiderült már, nem célunk. hogy a tizennégy-tizenöt éves fiatalok automatikusan belépjenek a szövetségbe. Pedig tagadhatatlan, hogy a középiskolákban gyakori az automatikus tagfelvétel. Nos, ha taglétszám-csökkenéssel jár majd erkölcsi és politikai követelményeink érvényesítése — ezt vállalnunk kell. A magas szer- vezetőségi aránynak megfelelő politikai befolyással kell párosulnia ahhoz, hogy eredményekről beszélhessünk. Nem titkoljuk tehát — igen magas! — követelményünket, amelyet egyébként a szövetség neve kifejez. Sorainkban a helyük azoknak a marxizmus—leninizmus eszméit, a párt politikáját magukénak valló fiataloknak, akik részt kérnek és részt vesznek a társadalom építésében. Ahogy Berzsenyi mondta: „Nem sokaság, hanem lélek”... tesz csuda dolgokat. Láng Zsuzsa SZALADT A SZEL VILÁGNAK Ez a Kecskemét környéki település csaknem négyezer hektáron terül el. Az itt élő lakosok száma megközelíti a kétezret. A címben jelzett, jelképesnek mondható mondatot Vancsai Lajosné, a Hazafias Népfront helyi titkára mondja beszélgetésünk közben. Hiszen a futóhomokon egykor igazán nehéz volt megteremteni a tartós életet, ami együtt járt a talaj megkötésével. Máté Lászlódé tanácselnökasszony így nyilatkozik: — „Ez az ütemesen fejlődő község szorgalmas embereikből áll, akik otthonukat és családjukat nagyon szeretik.” Egyik legnagyobb gondunk-ba- junk — mondja Terhe Imre párttitkár —, hogy nincs a faluban igazi ipari munkahely. A későbbi beszélgetések során úgy tűnik, mintha az előbbi vélemémy- nyel replikázna. így foglalja ösz- sze véleményét: — Én az itt élő embereket azért becsülöm, mert nagyon szorgalmasak, és külön- külön, meg együttesen is szeretik a falut. Az iskolánkban tizenhárom nevelő tanít 162 diákot. Amikor J. Szabó Ferencné iskolaigazgatóval beszélgetünk, hozzáteszi: nem könnyű rendszeresen kijönni a városból, ám az itteni élmény megéri. Beszélgetéseink során kiderül, hogy a mezőgazdasági művelt terület jó része szántó, és sok lehetőség van a fóliázásra. Termelőszövetkezet hiányában a Helvéciái Állami Gazdaság terüle• Máté Lászlón« tanácselnök. (Straszer András felvételei) tein mintegy száz ember dolgozik. Nincs panasz a közlekedésre, sem az egészségügyi ellátásra. Jó a kereskedelem, az áruellátás. Gondot jelent viszont a telefonhálózat. Szabó Sándor vb-titkár a gondokat sem tagadva megemlíti, hogy a tizenhat utca közül csupán kettő portalanított. Gondot okoz a járdaépítés is egyelőre. A vízellátás inkább ma már pozitív tényezőnek számít, és ezt mondhatják el a gázfűtésről is. • Egy új utca Ballószögön. Egyik gond a faluban az óvodai ellátás. Kevés a helyük, ám növekszik az érdeklődés. A pártitkár így fogalmazza meg cseppet sem titkolható problémájúikat: — Fájlaljuk, hogy nem tudunk még minden gyermeket felvenni az óvodába. Arról, hogy a művelődés ügyében mit tesznek intézményesen, ezt mondják: — Elavult épületben van a ‘klubkönyvtárunk. Elképzelésben nincs hiány, ehhez azonban pénz kellene. A község vezetői különös lelkesedéssel beszélnek a további tennivalókról. Egyebek mellett arról, hogy hamarosan bővítik az iskolát, korszerűsítik az idősek napközi otthonát, nagyobbítják az óvodát, és ha minden jól megy, építenek egy új művelődési házat. Az idegen, aki megfordul ebben a rokonszenves, fejlődő községben, egyre-másra azt tapasztalja, hogy új házak egész sora szépíti a környezetet. A tanácselnöknő ezzel kapcsolatban megjegyzi: — Nálunk évente legalább tizenöt—húsz új lakásba költöznek be a helybeliek. Ezzel is magyarázható, hogy az itt lakó embereket könnyű bekapcsolni a társadalmi munkába. Varga Mihály A növénytermesztés nehézipara ■ A kiskunfélegyházi Lenin Tsa fóliatelepéről a dohánypalántákat a napokban kezdik m szántóföldre kiültetni. • Ez már a betakarítás. A Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karának kisfái tangazdaságában szedik a különböző fóliatakarásos kísérletekben vizsgált fejessalátát. ■ Akkor ér a tudomány sokat, ha minél előbb gyakorlattá válik, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat Kalocsai Fűszerpaprika Kutatóintézetében nemcsak az új, piaci igényeknek minél jobban megfelelő fajták előállításával, magjának nyerésével foglalkoznak, hanem maguk is őrlik a paprikát. így közvetlenül érdekeltek a gazdaságos termelésben. Rubin fantázia nevű termékükből az idén .10 tonnát szeretnének értékesíteni. • Ahogy szerte a megyében, úgy SAkösd határában is ültetik a dinnyepalántákat a korábban elkészített fészkekbe. • A ZKIFV kecskeméti üvegházában virágzik a kecskeméti hajtató, keseredésmentes uborka. Ebből elit osztályú vetőmagot állítanak elő. • A keceli boszorkánykonyhában, a helyi zöldségtermesztők egyesületének laboratóriumában, a Meri klon Gazdasági Társulás tagjaiként csíramentes környezetben egy betegségmentes sejtből nevelik a növényeket. Kísérletként paprika, paradicsom és uborka vírusmentes egyedeit állítják elő. (Pásztor Zoltán felvételei) A kisszAllási fiatalok lehetőségei Nő a letelepedési kedv Az iskola, a tanulás a kisszállás! fiatalok életének is a korábbinál hosszabb ideig meghatározó tényezője lett. Az alapfokú oktatásban szinte minden gyermekkorú lakos részt vesz; emellett többszörösére emelkedett a középiskolákban továbbtanulók száma. Egy-egy korosztály kétharmada, olykor háromnegyede tanul így tovább, mely az év közben előforduló gyakori lemorzsolódások ellenére jelentősnek mondható. Ez egyúttal azt jelenti, hogy ami az iskolában történt, avagy amit ott elmulasztottak, sok tekintetben motiváló lehet a gyermekek további sorsa, jövője, társadalmi-munkahelyi beilleszkedése, törekvései szempontjából. A község általános iskolájában 270 gyermek tanul. Az iskola épülete 135 éves műemlék, eredetileg nem oktatási intézménynek épült, mind kevésbé felel meg mai rendeltetésének. A tíz tanteremből kettő szükségterem; tanulónként 1,4, némelyik helyiségben pedig csak 0,9 négyzetméter alapterülettel. Az iskolában részleges szaktantermi oktatást folytatnak. A tervben szerepel integrált, komplex jellegű, többfunkciós tantermek létesítése — kiiktatva ezzel a tanulók és az eszközök egyik helyiségből a másikba történő vándoroltatását. Az iskolában nincs tornaterem, a helyi művelődési ház nagyterme tölti be ezt a funkciót. Az ebédlő bővítési és korszerűsítési munkálatai, valamint a technikai tantárgy oktatását lehetővé tevő műhely átadása a közeljövőben várható. FigyeLmet érdemel, hogy miközben a felnőttek törvényes munkaideje csökken, a diákok tanulásra fordított ideje emelkedik. A szabad idő hasznos eltöltését jól szolgálja a község általános művelődési központja. Mindenütt gondot fordítanak a pályakezdő, újonnan munkába álló fiatalok fogadására, beilleszkedésének, letelepedésének elősegítésére. A fiatalok lakáshoz juttatását a termelőszövetkezet, a Tema- forg Vállalat, az áfész és a községi tanács építési kölcsönnel segíti. A faluban száznál több telek áll az építkezni szándékozók rendelkezésére. Az ár és az egyéb költségek emelkedése miatt a fiatalok itt is egyre nehezebben tudják előteremteni az építéshez szükséges anyagiakat. Üjabb lehetőség, hogy a jövőben a községi tanács szakigazgatási szerve által szociális szempontból indokoltnak ítélt esetekben — két- és többgyermekes családok, fiatal házasok részére — céltámogatás vehető igénybe; s erre a megyei tanácstól a támogatás céljára fordítandó együttes . ösz- szeg 75 százaléka, legfeljebb 100 ezer forint igényelhető. SUdi Bertalan
