Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-06 / 105. szám

1986. május 6. 0 PETŐFI NEPE ■* 3 Javasol is, segít is a lakosság Közös ügyeink egy tanácstagi beszámolón Ezekben a napokban-hetekben sorra tartják beszámo­lóikat az elmúlt esztendőben megválasztott tanácstagok, számot adva az 1985-ben végzett munkájukról, vala­mint az idei tervekről. Természeteden sok szó esik egy- egy beszámolón a tavaly zárult VI. ötéves terv eredmé­nyeiről, s a most kezdődött újabb tervciklus feladatai­ról. Kecskeméten a 11-es és a 12-es városi választóke­rület tanácstagjai —, akik egyben megyei tanácstagok is — együttesen álltak a meghívásnak eleget tett vá­lasztóik elé a Molnár Erik Általános Iskolában. Dunainé Bereute Zsuzsa és Nusser Elemér már jóval a jel­zett kezdési időpont, este 6 óra előttit a helyszínen voltak, s — mivel akadtak korán érkező ér­deklődők — kötetlen beszélgetés alakulhatott ki a két szomszédos választókerület közös ügyeiről, az összesein mintegy 5300 személyt érintő dolgokról, hiszen az difit el­hangzottak a Széchenyiváros nagy részére vonatkoztak. Aztán minden ünnepi külsőség nélkül elkezdődött a rendezvény, s minit később kiderült, a külső­ségiek, a forrna helyett a tartalom kapott nagy hangsúlyt, örvende­tes módon egyáltalán nem vala­miféle panasznapra jöttek el „z emberek, hanem az elhangzott gondok megszüntetéséhez és a ia- vaslatok megvalósításához jórészt mindjárt felajánlották segítségü­ket is. Nusser Eleimér beszámolója ele­jén vázolta a tanácsok gazdálko­dásában végbement válítozá-óikat, s a város fejlesztésének egészébe illesztette be választókerülete ed­dig ismert igényeit és megvalósí­tásuk lehetőségeit. — Körzetem abban a szerencsés helyzetben van — mondta —, hogy megtalálható itt -iskola, óvo­da, bölcsőde, közel a kórház, a rendelőintézet, s nem hiányoznak az élelmiszer- és más boltok sem. Emellett teljes a közművesítés, minden lakás összkomfortos, és megtörtént a parkosítás is. Igaz, a Széehenyivárosban kevés az ál­talános iskolai tanterem, de a demográfiai hullám eléri lassan a középiskolákat; is, ezért a jövő­re tekintve már új gimnázium tervét készítette el a tanács. ■Beszélt arról, hogy korábban felkeresték őt a Stádium, a Világ és Akadémia utca közötti ját­szótér helyreállítása miatt, s meg­tette a szükséges lépéseket a Gőz­hajó utcai trafóállomásnál lévő járdafélbontás mielőbbi rendbe­hozása 'érdekében is. Közös fel­adatként jelölte meg a jelenlegi kulturált körülmények további fenntartását, és szükség esneK tartja a választóival való gyako­ribb és jobb kapcsolattartást. Dunainé Berente Zsuzsa tanács­tagi beszámolójában elmondta többek között, hogy választókerü­letében számos nyugdíjas vállal­na otthoni bedolgozó munkát. A jelenlegi lehetőségek további ki­bővítését tervezik. — Nagyon jó lenne, ha sikerül­ne megoldást találni, hiszen ezek az idős embereik értékeket ter­melnének, nyugdijuk kiegészülne, s ismét jobban kötődnének, tar­toznának valahová — mondotta, majd felvetette egy takantóbrigád megalakítására vonatkozó elkép­zelését a környezet szebbé (tétele céljaiból. Az első hozzászóló. Bagoly Ber­talanná is a parkosításról beszélt. s kifejtette; ahhoz, hogy a házak közötti területek szépek legyenek, rendszeresen öntözni kellene, de a víz is pénzbe kerül. E témához kapcsolódott Érsek Tiborné. aki közölte: az ősz óta folyik a víz a csapból a Stádium utcában, pe­dig az illetékesek már többször javítgatták. Ismertette, hogy ha­sonló a helyzet áz Irinyi utcában is. Király László György javasla­tot tett: a tanácstagoknak érde­mes lenne kikérniük a körzetük­ben élő szakemberek véleményét egyes konkrét tervekről, elképze­lésekről, még a tanácstestület elé terjesztést megelőzően, s mint közgazdász, fel is ajánlotta segít­ségét. Egyúttal felvetette a Bala­ton és a Molnár Erik utcai útke­reszteződés jelenlegi forgalmi rendjének veszélyességét. Ugyancsak • közlekedési észrevé­tele volt Gál Jenőnek, aki mások­kal egyetértésben egyebek között javasolta: játszótéréin ne enged­jék meg mcitoro-ok közlekedését. Felhívta a figyelmet a Gőzhajó Utcai homokozó rendbetételére, felajánlva: bár már nem fiatal, ő is szívesen segítene homokot lapátolni. Többen hiányolták egyébként a közterület-felügyeleti munka kellő hatékonyságát. Mistina József — egy másik fel­szólaló —■ javasolta, hogy az épí­tőket és az építmények bontóit kötelezni kellene rá: hagyjanak rendet munkájuk elvégzése után. Ugyanakkor kérte, hogy létesüljön a környéken, a nyugdíjasoknak egy helyiség, ahová az erre lakó mintegy kétezer idős ember kö­zül sokan eljárnának. A jelenlevő két tanácstag vá­laszaiban a legtöbb felvetéssel egyetértett, s 'megígérte a jogos igények továbbítását a tanács testületéhez, illetve a közreműkö­dést abban, hogy más szerveket, vállalatokat felkeresve intézked­nek a problémák megszüntetésére. V. Z. KLUB JÁNOSHALMÁN Éltető erőt ad a időseknek A jánoshalmi nyugdíjasok klubja közös vacsorát rendezett tagjai részére a közelmúltban. Idős emberek népes csoportja töltötte meg a Napsugár Étter­met. Ebből az alkalomból be­szélgettünk Malustik János klub- elnöklkél és Farkas Jánosné pénztárossal. Az elnök egyebek között el­mondta, hogy a jánoshalmi idős embereik klubja Marussy István­ná bábáskodásával 1977 elején alakult meg, mindössze huszon­három nyugdíjas részvételével. A vonzó program mind több idős ember érdeklődését váltotta ki, s ma már kétszáztizenöt tagja van a klubnak. Rendszeres ösz­szejöveteleiket a nagyközség művelődési központjában tart­ják. Elbeszélgetnek a régmúlt idők élményeiről, mai dolgaik­ról, és különféle témájú ismeret- terjesztő előadásokat hallgat­nak meg. A legnépszerűbbek a tájismereti kirándulások, ezeken mindig sokan részt vesznek. El­látogattak már Visegrádra, Pécs­re, Aballgetre, Harkányba, Gyu­lára, a Fertő-tó környékére, s több napos Balaton körüli túrán is voltak. Az idén Aggtelekre mennek, megtekintik a Fővárosi Nagycirkusz egyik előadását, no­vemberben pedig két negyven­fős csoportjuk az Országházba látogat majd. Évente több-alka­lommal közösen mennek szín­házba is. Vidéki útjaikhoz a he­lyi'termelőüzemektől térítésmen­tesen kapnak járműveket. Farkas Jánosné férfi klubtár­sainak kedvességét hozta szóba, amit az idei nőnapi összejöve­telen is tapasztaltak: virággal kedveskedtek asszony klubtár­saiknak. Elmondta továbbá, hogy személyesen neki hozzátarto­zó nélküli asszonynak — mi min­dent jelent a klub éltető ereje. A legtöbbet talán azzal nyújtja számára, hogy egyedülléte elle­nére sem érzi magát magányos­nak, nem kell gyötrődnie a ma­gánytól. Sfidi Bertalan HÁLÓZAT- ÉS VÁLASZTÉKBŐVÍTÉS A kereskedelem tervei A Belkereskedelmi Miniszté­rium 'kidolgozta és közzé tette azokat az irányelveket, ame­lyek körvonalazzák a kereskede­lem és a vendéglátás előtt álló legfontosabb feladatokat a VII. ötéves terv időszakában. A számítások szerint a lakos­ság fogyasztása az elkövetkezen­dő öt évben az 1980—85. évinél valamivel gyorsabb ütemben, összehasonlítható árakon évente 1,3—2 százalékkal, öt év alatt összesen 8—10 százalékkal nő. Ennek megfelelően a kiskeres­kedelmi áruforgalom az öt év alatt mennyiségében 9 százalék­kal növekszik. A kereskede­lem arra sízámít, hogy a ruhá­zati cikkek forgalma nem, az élelmiszerek és élvezeti cikke­ké 4,7 százalékkal, míg a vegyes iparcikkeké aiz átlagot jeLentő- sien meghaladva, 15,3 százalékkal bővül. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem, illetve vendéglá­tás részaránya várhatóan nem változik a tervidőszak végéiig, viszont az eddiginél nagyobb részt vállalnak a termelők a közvetlen értékesítésben. Ugyan­csak az átlagosnál gyorsabban növekszik a maglánkiskereskede- lem forgalma. A hálózatfejlesztési tervek kö­zéppontjában Budapesten és környékén, valamint a Balaton­nál a napicikkeket árusító üzle­tek számának , növelése áll, emellett szerepel a tervekben a tüzelő- és építőanyagkeresikedel- md telepek rékonsitrukciója; va­lamint a kereskedelem technikai színvonalának általános javítá­sa. oly módon, -hogy csökkenjen a zsúfoltság a boltokban. Mind­ehhez a korábbiaknál valamivel több központi segítséget kapnak a vállalatok. Az alapellátás ja­vítását a tanácsok saját forrás­ból is segítik. Mivel a szabályozók nehezebb helyzetet teremtenek azokban a népgazdasági ágakban, aihol je­lentős az élőmunka-ráfordítás, s ez érvényes az élelmiszer-ke­reskedelemre is, itt a munka ja­vítása mellett szüjkséges az ár- és haszonkulcsrendsizer korszerű­sítése. Ezért folytatódik az élel­miszer-- és napácikk-dtiskereske- delemben az egyes termékek ha­szonkulcsainak — a népgazdaság lehetőségeihez igazodó — növe­lése. Az elkövetkezendő öt évben — szögezik le a minisztérium irányelvei — a fejlődés elenged­hetetlen feltétele, hogy a vál­lalatok erőforrásaikat mind ha­tékonyabban használják fel, fo­lyamatosan bővítsék tevékenysé­güket, új formákat és módsze­reiket alkalmazzanak. A fokozó­dó piaci verseny szükségessé te­szi az igényekhez vaió rugalma­sabb alkalmazkodásit, a még színvonalasabb kereskedelmi munkát. Fontos, hogy a válasz­tékban egyaránt megjelenjenek — a mindinkább differenciálódó igényeknek megfelelően — aiz ol­csóbb és drágább cikkek is, s az árak a termékek minőségéhez igazodjanak. A kereskedelem­nek számítania kel egyebek közt arra isi, hogy a tartós fogyasz­tási cikkeket egyre többen cse­rélik ki, S amikor újat vásárol­nak, elsősorban aiz anyag- és energiatakarékos készüléket ke­resik. A tervek a szocialista orszá­gokból a behozatal évi mintegy 3 százalékos művelését irányoz­zák elő. A minisztérium javasol­ja, hogy a vállalatok hozzanak létre közös irodáikat, társuláso­kat, s összehangoltan szerezzék ■be a külföldi árucikkeket. A be­szerzési politika javítása érdeké­ben szükséges jobban megismer­niük a vállalatoknak is a szo­cialista partnerek gyártmány- fejlesztését. A tőkés import mennyiségét továbbra is a külgazdasági le­hetőségek határozzák meg. Az ilyen módon beszerzett fogyasz­tási cikkeknél alapkövetelmény, hogy mindenekelőtt az ellátás hiányainak pótlását szolgálják, lehetőleg minél gazdaságosabb formában. Jól bevált például az alapanyagok és félkész termékek vásárlása, amelyeket itthon dol­goznak fel kooperációban vagy külföldi licemcek alapján. A ko­rábbiaknál határozottabban kell élni asz . áralku lehetőségeivel, hoigy a szűkösen rendelkezésre álló devizát korszerű, jó minő­ségű termékek beszerzésére for­dítsák. Megengedhetetlen pél­dáiul olyan termékek vásárlása, amelyeknek devizaára a világ­piacinál magasabb, minősége vi­szont gyengébb. A Belkereske­delmi Minisztérium támogatja azoknak a vállalatoknak az el­képzelése'!, ■ amelyek a hazai el­látás javítása érdekében meg­alapozottan törekednek önálló 'külkereskedelmi jog megszerzé­sére. Az új Lada Az új típusú Lada gépkocsit figyelhették meg a fővárosiak az elmúlt napokban. A Volgái Autógyárban készített autó a Lada- nemzetség legújabb tagja, a 2108-as mo­dell lett. A modern vonalvezetésű, három­ajtós kocsi 65 ló4erős motorját a Porsche céggel együtt készítették el. Az új Lada végsebessége 150 kilométer óránként, új­donsága pedig az elsőkerék-meghajtás. Az idei BNV-n már mindenki megtekintheti a formatervezett, járművet. ben Megalakult a Coophotels Bővíti az üdülőszövetkezeti tevékenységét és korszerűbb szolgáltatási formákat is be­vezet a fogyasztási szövetkezetek újonnan ala­kult közös vállalata, a Coophotels- A válla­ltit ■ az ■ Idén a fővárosban új szövetkezeti tár- Nwüdüló építését kezdi meg több vidéki lé­tesítmény mellett. A Coophotels elődje — amely eddig gaz­dasági társaságként működött — két évvel ezelőtt alakult meg, s eddig hat helyen ho- aott létre üdülőszövetkezetet Egy régi bu­dapesti házban levő üdülőszövetkezettel Fa bükfürdői, a zalakarosl, a gyulai, a és a bajd úszó bős zlói szövetkezetek Ősz 578 lakosztállyal rendelkeznek, ezek - szeaen 8300 hely van. Az idén két he- - Agárdon és Zalakor oson — adnak át Újabb épületekben 84 üdülőlakrészt, s igy 180-nal gyarapítják a hálózat férőhelyeit. A Coophotels újabb szövetkezetek szerve­zését kezdi meg; egy-egy létesítmény építé­sére szervezik a tagságot Gyulára, Hajdúszo- beszléra és Zalakaresra Egerben hamarosan megalakítják a Minaret üdülőszövetkezetet. Budapesten, a Várban {«rakják az eisü mo­dern üdülőszövetkezeti létesítmény alapjait, Zalakarosom és Bükfürdőn az idén, csatlakoz- •va a meglevő üdülőkhöz, szolgáltatóházat, vendéglőt és sportlétesítményeket adnak át. A Coophotels Üdülőszövetkezeti és Idegen­forgalmi Szövetkezeti Közős Vállalat teljes- körű idegenforgalmi szolgáltatást nyújt, az fidülő- és garázsszövetkezetek szervezésén, fenntartásán kívül idegenforgalmi vendéglá­tást, kül- és belföldi utaztatást is vállal. Az üdülőszövetkezetek lakosztályainak mintegy á háromnegyedét a tagság maga használja, a fennmaradó részt az eddigi gyakorlat sze­rint továbbra is másoknak adják ki. Mivel a Coophotels tevékenységi köre széles, a szabad helyekre a jövőben az eddiginél több külföldi vendéget irányítanak. AZ ÚJVIDÉKI MAGYAR SZÓ ÍRJA: Falufejlesztés helyi járulékkal Bács-Kiskun megye legtöbb községében, városá­ban már lezajlott a szavazás a településfejlesztési hozzájárulásról. Az eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy néhány 'kivételtől eltekintve a la­kosság egyetért a lakóhely gyarapításának e for­májával. S a más, hasonló — anyagi, szellemi pluszt igénylő — módszerek mellett ez is fontos része lesz a településfejlesztésnek. Mégpedig a szé­les körű demokratizmus érvényesítésével, hiszen a cél megjelöléséről a lakosság dönt, s el kell szá­molni a tanácsnak a pénz felhasználásáról is. Hogy hasonló megoldásokkal előre lehet jutni, azt az újvidéki Magyar Szóban nemrég megjelent írás is bizonyítja. Étert is közöljük a 2400 lakosú Telecskáról készült írást, amelynek címe: Falufej- lesztés helyi járulékkal. „Július 31-én lejár a jelenleg érvényben levő helyi járulék Telecskán, de már hozzákezdtek egy javaslat kidolgozásához, amelynek értelmében újabb járulékot vezetnek majd be. Fodor István, a telecskai helyi közösség titkára ezzel kapcsolat­ban elmondta, hogy eleget tettek a korábbi évek­ben befizetett pénz alapján vállalt kötelezettségek­nek, tavaly több mint 1200 méter utat építettek. — Egyik legnagyobb gondunk a jó minőségű ivó­víz előteremtése, ezért javasoljuk a polgároknak, hogy újabb helyi járulékkal segítsék a vízvezeték­hálózat bővítését, esetleg egy víztorony és szűrő- berendezés kiépítését. A meglevő vezetékeket is felcseréljük újakkal, meg más kommunális jelle­gű munkákat is végeznénk. Egyelőre nincs végle­ges javaslat arról, hogy hány százalékot fizetné­nek a dolgozók, a polgárok az elkövetkező 5 évben helyi járulék címén. Van olyan elképzelés is, hogy a földművesek kataszteri jövedelmük 4 százalékát, á munkaviszonyban levők és a nyugdíjasok pedig jövedelmük 3 százalékát adják erre a célra — mondja a titkár. Ismerve a telecskaiakat, úgy véljük, hogy meg­szavazzák a helyi járulékot, hiszen eddig is sokat tettek annak érdekében, hogy javuljanak, korsze­rűbbek legyenek az életkörülmények ebben a fa­luban.” Apa csak egy van? A minap volt éppen vitám a női egyenjogúság egyik nem hi­vatalos élharcosával, az eman­cipáció torzulásaival kapcsolat­ban. Azt a meggyőződésemet akartam megértetni vele, hogy a két nem közötti megkülönbözte­tések nemcsak abból a bizonyos szembetűnő biológiai differen­ciából adódnak, hanem a két nem természeti meghatározottsá­gának eltéréséből is. Hivatkoz­tam ón Engélsre, a társadalmi munkamegosztásra, amely a férfi és a nő termelésben elfoglalt szerepének megosztásával kezdő­dött, próbáltam viccelődni a fér­fi dadusok és a női bányászok lehetőségének felvillantásával, megkíséreltem a sportban levő igazságos különversenyzést érv­ként felhasználni: mindhiába. Kötötte az ebet a karához, hogy aa egyenjogúság még mindig csu­pán megvalósításra váró áb­rándkép, a férfiközpontú társa­dalom a nők kihasználásának feltételezésével szerveződött. És különben is. (Ez utóbbi monda­tot a hitelesség kedvéért idéz­tem pontosan, így mindenki lát­hatja: valóban nővel beszéltem, nemcsak kitaláltam az egészet.) Aztán néhány nap múlva be­csapott a mennykő, úgy jártam, mint az egyszeri ember a filo­zófiával: addig ugrált, míg bele­esett a kátrányos hordóba. Hallottam egy szenzációs hírt. A kecskeméti kórház fül-orr-gé- ge osztályán egy alig másfél­éves kisfiúnak kivették az orr- mandulájáft. Tudvalevő, hogy a kisgyermekek műtétéinél az édesanya is befekhet a kórház­ba, hogy a gyerek ne legyen egyedül, könnyebben viselje a megpróbáltatásokat. Nos, ezúttal az apa feküdt be gyermekével, s így a kisfiú édesapjával a fér­fias ztályon fekszik, s fogadja a nagyszámú ismerős és ismeret­len látogatót, akik leginkább csodanézőbe mennek. A jól meg­termett szakállas apuka jóindu­latú mosollyal nyugtázza a höl­gyek elismerő — olykor sóvár- gó — pillantásait, sőt megértés­sel tűri a férfitársak szemében felvillanó ellenszenvet is. Ez utóbbit a folyosón később el­hangzó rövid hitvesi monológok indokolják: — Látod apukám? — Ha te fele ilyen odaadó len­nél! Vagy: — Némelyik asz- szonynak milyen szerencséje van, ó, hogy miért vert meg az isten teveled! Vagy: — Ezentúl fiam más világ lesz otthon! Ugye, hogy egy férfi is törődhet a gyerekével! stb. Üj ösvény nyílt tehát az egyenjogúsodás bozótjában, bár még csak egy férfi tapossa. Számtalan következtetést le tud­nék vonni a fenti esetből, de most nincs rá időm, mert hív a feleségem, hogy mennem kell mosogatni. — hámori — • Révai Zoltán és fia, Gergő. Egyikük lábadozik. (Gaál Béla fotója)

Next

/
Thumbnails
Contents