Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-06 / 105. szám

i • PETŐFI NCPE 0 1986. május 6. ÖTLET A NÉZŐKÉRT ♦ Politikái vitafórum a kalocsai stúdiómo- clban. Né. hány éra múlva a ta­nulóifjúság érkezett Ide vetítésre. 1 (Klima Győző fel­vétele.) Új mozik a megyében Az elmúlt évtizedek alatt min­den kétséget kizáróan kiderült, hogy a televízió nem lehet tar­tós „ellenfele” a mozinak. Vi­szont az is egyértelmű, hogy a nézők sokkal1 igényesebbek let­tek, a mozik berendezését és a filmek minőségét illetően. A me­gyei moziüzemi vállalat statisz­tikáiból pontosan kiderül, hogy az ötvenes években — vagy még korábban — felépített, nem töké­letesen fűthető, rossz hangminő­séget, homályos képet kínáló mo­ziban fogyatkozik a nézők szá­ma. És felnőtt egy generáció is, azokból lettek nézők, akik az is­kolában tanulták a filmek értel­mezését, akiknek módjuk nyílt —, nyílik —, arra hogy olykor az alkotókkal is beszélgessenek. A megyében százhúsz mozi várja a látogatókat. A számiban szerepelnek a minden technikai újdonsággal rendelkező városi filmszínházak, ahol naponta több vetítésre is sor kerül, és azok a kis mozik is, ahol a hetenkénti egy-két előadás a kulturális alap­ellátást jelenti. Űj és korszerűen felszerelt, stú­diójel legű mozikra lenne szükség a megyében — Ismerték fel a vál­lalat vezetői. A bevételeiknek viszont olyan hányada az adó, hogy új mozi építésére nincs le­hetőségük. A nyereségből csak egy-egy felújításra telik. Az új igényeket tehát új módon, szűkös anyagi keretekből kell jól' és gyorsan kielégíteni. Ezt felismer­ve, talált megoldást Gila János igazgató munkatársaival a né­zők megtartására. Hosszú esztendőik óta bizonyít­ják a vállalat statisztikai adatai, hogy Bács-Kiskumban a kalo­csaiak és a környékbeliek sze­retnek a legjobban moziba jár­ni: minden itt élő emberre 12—14 mozilátogatás jut évente. A ka­locsai főutcán lévő, gondosain helyreállított Otthon filmszín­házban már egy esztendővel ez­előtt sorozatot állítottak össze a legifjabbaknak: a 101 kiskutyát, a Kincskereső kisködmönt, a megunhatatlan Egri csillagokat vetítették, zsúfolt házak előtt. A múlt év őszén, amikor nyil­vánvalóvá lett, hogy a mozi épü­letét tatarozni kell, a szomszédos Helyőrségi Művelődési Központ­ban Tamás László, az intézmény vezetője kiváló érzékkel ismerte fel, hogy a színházterem alkal­mas a filmvetítésre is. Mivel a moziüzemi vállalat vezetőinek éppen ilyen megoldásra volt szük­ségük, a terveket gyorsan követ­te a tett. Molitorisz Károly mű­szaki osztályvezető terveit a he­lyi alakulatoktól toborzott if­jú építők valósították meg. Olyan kettős — sőt, esetenként hármas — hasznosítású, jó akusztikájú termet alakítottak ki, ahol már vetítik az öt neves rendező for­gatta klasszikus westem-soro- zatot. A megyei moziüzemi vállalat egymillió forinttal „szállt be” a filmszínház kialakításába, s ad­ta hozzá az elengedhetetlenül szükséges modern gépeket is. Kalocsán már világos a prog­ram: hétfőn és kedden különbö­ző korosztályú, érdeklődésű né­zőknek sorozatokat mutatnak be. Szerdánként általános és közép- iskolások számára tűznek műsor­ra a tananyaghoz kapcsolódó fil­meket, főként híres regények adaptációit. Tamás Lászlónak sikerült nagyon Jó munkakapcso­latot kialakítani a város pedagó­gusaival. akik jelzik az igénye­ket. tehát folyamatosan segítik munkáját. Nemrég az „új” kalo­csai moziban rendezték Beremé- nyi Géza Tanítványok című al­kotásának az országos vetítést megelőző díszbemutatóját. A kalocsaiak nyomában indul­tak el Kiskőrösön. A cél itt is ugyanaz: a szűkös pénzügyi te­hetőségeken belül egy második mozi létesítése. A Petőfi téren, ugyancsak a Helyőrségi Művelő­dési Központban nyílik majd mód egy kamaramozi kialakítására. Jelenleg óvoda van itt, de már körvonalazódik a kicsinyek má­sik épületbe való költözésének a lehetősége. A jó állapotban lévő nagyteremben, úgy tűnik, nem is lesz szükség nagy bontásra-épí- tésne a kismozi kialakításához. Baján a régi művelődési ház egy termét lehetne igénybe venni er­re a célra. A tárgyalások itt is ' megkezdődtek, remélhetőleg t si­kerrel, úgy mint Kalocsán: ä né­zők érdekében, közös erőfeszítés­sel. Selmeci Katalin JÓZSI, HOL VAGY? S3: Sikerember sikerkönyve rongatta Sasiká- mat. Magán színiiskolája egyik tehetségének tartotta. „Csak azzal veszekedett, akivel érdemes volt. Aki­vel aztán már kiabálni kezdett, az a mennyország­ban érezhette .magát”. A Józsi, hol' vagy? kötetből idézem a mindkét művészre jellemző adalékot. Mivel az újságíró egy pillanatra sem hagyhatja bizonytalanságban olvasóit, gyorsan ide akartam írni, hogy ki is a ,Jósikám”, meg a „Józsi", de sze­rencsémre szakmánk másik alapkövetelménye visiz- szafogta kezem: kerüljük a fölösleges ismételgetést! Vagyis, aikad-e szép honunkban az említett ked­veskedő megszólításokról nem Sas József Jászai- díjas érdemes művészre, a Mikroszkóp Színház igazgatójára gondoló színházbarát, tévénéző, rádió­hallgató. kabarékedvelő? Balga kérdés! Népszerűsége megközelíti Hofiét! Igencsak közel állhatták egymáshoz, amikor a színészi tehetséget osztogatták. Bevallom, mégis némi rábeszélésre olvastam el a Magyar Média gondozáséiban kiadott visszaem­lékezését („mi a titkom” címkéjű oknyomozást, a siker természetrajzát fölvázoló értekezést, az olvas­mányos színházi kör- és korképet). A világért se szeretném magam a felejthetetlen színi tanoda-igazgatóhoz hasonlítani, de bizony a Kecskeméten is több teltházat vonzó Sas-taps után legszívesebben ejnye-ejnyét dörmögtem volna. Mintha feledte volna, hogy kabarénk legjobbjai mindig a lomha közgondolkodás meglöditói voltak, és humorukkal a születő új boldogulását segítették. A nagy példány számban kiadott könyv megvá­sárlásától' a csalódástól félve húzódoztam. Festők, színészek, sportolók a legritkábban adják saját ma­gukat, ha tollat vesznek a kezükbe. Végül is egy ültő helyemben elolvastam. A szék­hez enyvezett, mert nehéz letenni a jó karriertör­téneteket. Sas József élete pedig az a javából: ho­gyan lesz egy 5 éves kora óta félárva ferencvárosi vagányból százezrek (milliók?) kedvence. Sürgető tennivalóimról megfeledkezve bújtam a szerepei mögül ki-kikandikáló Józsi könnyed írá­sát. Lefegyverző őszinteséggel ugyanis sohasem ta­gadta: az érvényesülés lehetőségeit kuksolta, min­dig fél szemmel. Szerencséje volt, mert a Sejtjeibe beépített egyéniség-száimítóigép tanácsai harmonizál­tak a szakmai boldogulás, a mestersée megtanul­ható. gyakorlatias fogásaival. Vagyis, megcsinálta magát. Jókat derültem, mert a könyvön is át-átcsnlülant eredendő, jellegzetes franzstadti humora, földerül­nek az arcok, ha színre lép. „Szép jó estét embe­rek —, szomorkodni nem lehet”, dalolta 1983 szil­veszterén. Hitvallásának is mondhatnám eme ki­nyilatkoztatását ha nem utálná úgy a fennköltsé­get, mint Petőfi a tejfölös tormát. És ha már ide iktatódatt nagy költőink neve, Ddckemst mélltató so­rai igencsak ide kívánkoznak: „Fölül van minden bírálaton... az ő küldetése a legszebb, ő szerezte valamennyi író között a legtöbb jókedvet... ez a legszebb küldetése a földön: másokat földeríteni”. A hozzám hasonlóan harmincon felüliek sok szín­házi élményüket élhetik újra Sas József könyve ré­vén. Láttam a győriek, pompás Szent Johannáját. Talán el sem olvastam a plakáton, hogy az angol katonát Sas József alakította,. Először nyomtatták ki nevét a színlapon. Fölidézi kabarés múltját, a híres Lenin-maigánszám kialakulását, egy változa­tos, sokszínű színészi élet fordulatait. Kecskemétiek Ibajaiak joggal tekintik közibük valónak a Sas Józsit. Higgyünk néki: élete legszebb hat évadát töltötte a híres városban. „Lubickoltam Kecskeméten. A munkában. Annyit keltett játsza­nunk, amennyit ránk osztottak. Ha 10—12 bemu­tató volt — annyit csináltál végig... Viktória! El­ső szerepem Kecskeméten.” Ha. valóban olyan jód érezte magát Katona József városában, mint ami­lyen értő szeretettel írt kollégáiról — a keserű sor­sú Major Paliról., a jó tanácsokban sohasem szű­kölködő Szalmáról, Jánokyról', a szépséges és cso­dálatos Moór Máriáimról1 és. a többiekről — akkor valóban csodálatosan teltek napjai. Józsi — már bocsánat a megszólításért — nyíltan kivallotta: el­fogultan írt Radó Vili színigazgatóról. „Mindent tu­dott a színházról, és ezzel a tudásával', az ember- ismeretével, a szívével az egész társulatot a tartós boldogulás igézetében tartotta. Józsi, hol vagy?, a színházadban, a rádióban, a tévénél, űj szerepre készülsz, vagy a vidéket já­rod? Jó lenne tudni, hogy mielőbb tudathassam: tetszett a könyved. Heltai Nándor fiatalokról - fiataloknak . ■ - » A LEGFONTOSABB, HOGY BÉKE LEGYEN! Olasz diákok Baján Egy hetet töltött Baján — amint arról már hírt adtunk — egy száztagú olaszországi kül­döttség: felnőttek és fiatalok Je- si városából. Bajai kapcsolatuk Létrejötte a Sugovica-parti város lakóival egy véletlennek volt kö­szönhető. Jesi az Adriai-tenger partján fekszik. Éppen kétezer ál­talános iskolás él' itt: fél évtize­de mindegyikük egy léggömböt bocsátott fel, amely békefelhívást tartalmazott. Az egyik léggömb Baján ért földet; ezzel kezdődött a két város fiataljainak ismerke­dése. Azóta több cserelátogatásra került sor. A most itt járt cso­portból két középiskolás fiatallal beszélgettünk: hogyan élnek, ta­nulnak a jesi diákok? — Most velünk együtt ünne­peltétek május elsejét. Otthon hogyan emlékeznek meg róla? Roberto Spaccia: — Természe­tesen mi ugyanúgy megünnepeljük a munkásosztály ünnepét, mint itt bajai barátaink tették: felvo­nulás sok színes zászlóval, transz­parensekkel. majd utána a zöld­ben majális, zene, tánc, vidám műsor. — Milyen iskolába jársz? — öt évig jártam általános is­kolába. Ezt követte három év, amely áz itteni felső tagozathoz vagy a régi polgári iskolához ha­sonlít. Itt lehet azután választa­ni. Ha dolgozni akarok, akkor még két évet kell iskolába jár­nom. Én a továbbtanulást vá­lasztottam, így most egy ötéves műszaki középiskolába járok. A matematika és ai fizika a leg­fontosabb tantárgy, de tanulunk biológiát és kémiát is, Másodéves vagyok, jövőre választhatok, # Francesco Pistol« hogy a távközlési vagy az elekt­ronikai speciális szakon, folyta­tom-e a tanulást. Mindezek uitán egyetemen fogok tovább tanulni. Francesco Pistola a mi közgaz­dasági szakközépiskolánkhoz ha­sonló intézménybe jár. — Tanultok-e irodalmat, és vannak-e művészeti tantár­gyaitok?! — Irodalmat természetesen igen, továbbá az angol és a fran­cia nyelvet kell elsajátítanunk. A legfontosabb tárgyunk a közgaz­daságtan, a könyvvitel és tavaly, azaz másodikban tanultaim gép- és gyorsírást is. — Milyen a tanulmányi eredményed? ti Roberto Spaccia — Nálunk tíz jeggyel osztá­lyoznak. A kilénces és a tízes a legjobb. Én legtöbbször nyolcas­ra felelek, de előfordul hetes és hatos is. Ennél gyengébb jegyem soha nem volt, de megemlítem, hogy például a négyes már na­gyon rossz osztályzat. Kettest pe­dig az kap, aki semmit nem tud. — Túl a tanulmányokon, mit tartotok a legfontosabb­nak? Francesco és Roberto szinte egyszerre válaszolnak: — Az a legfontosabb, hogy bé­ke legyen! Ha csak egy keveset tesz érte mindenki, akkor biztos, hogy nem lesz több háború. G. Z. OLCSÓBBAN ÉS GYORSABBAN KISZ-lakásépítés a kecskeméti Müker tv árosban A fiatalok lakáshoz juttatása érdekében a KISZ helyi bizottságai különböző formáikban már eddig is,.több .sikeres kezdeményezést tettek megyénkben. Hasonló akcióra készülnek most Kecskeméten. Az itt épülő OTP-s lakások 10 százalékára a KISZ városi bizottsága vevőkije­lölési joggal rendelkezik ugyan, ám ez a szám kevésnek bizonyul, viszont az úgynevezett „in­duló összeg” nagynak. Mindezek tudatában a Dutép KISZ-bizottsága tavaly egy újfajta la­kásépítési akció megvalósítását kezdeményezte a városi KISZ-bizottságnál. — Mi az elképzelés lényege? — kérdeztük Dudás Ferenctől a városi KISZ-bizottság titkárától. — Kevésbé drágán és gyorsan félkész lakásokat építeni — válaszolta Dudás Ferenc. — Elképzelé­seink szerint még az idén szeretnénk mintegy 40 lakást — szakkifejezéssel élve — szerkezetszerelt állapotban átadni. Ez azt jelenti, hogy a társas- és sorházi főfalak, külső nyílászárók és a tetőszerke­zetek elkészülte után már a lakókon múlna: ki mennyit vállal a belső szerelésekből. Ezekben az épületekben mintegy 11 ezer forintba kerülne egy négyzetméter. — Született tehát egy ígéretes ötlet, amelyet a városi KISZ-bizottság felkarolt. Kedvező fogadta­tásra találtak máshol is? — Igen. Örömmel mondhatom, hogy a városi ta­nács kedvezményes áron ad telket. Most már bizo­nyos : több lehetőség közül választva a Műikentváros- ban kerül sor az építkezésre. Az OTP. anyagi se­gítséget nyújt, így például a leendő lakástulajdo­nosok előre kapnak majd kölcsönt. — Hogyan szervezik meg a lakóközösséget? — Április közepén KISZ-titkári értekezletet tar­tottunk, amelyen ismertettük az elképzeléseket, s a titkárok felmérést végeztek arról, hogy a fiata­loknak általában mekkora összeg áll rendelkezé­sükre és milyen nagyságú lakást szeretnének. Ezek alapján kezdődik majd a tervezés. Az azonban biztos: semmiféle luxusról nincs szó, általában nyolcvan-nyolcvanöt négyzetméter alapterületűek lesznek a sorházi lakások. A társasházak négyszin­tesnek épülnek. A lakóközösség megszervezésének következő lépéseként pedig májusban kérdőíveket juttatunk el az alapszervezetekhez, amelyek — s ez nagyon fontos — az egyes jelentkezésekhez csatol­ják majd véleményüket, jellemzésüket, ajánlásukat. — Kik juthatnak ily módon lakáshoz? — KISZ-akcióról lévén szó, nem elsősorban a szociális • helyzet a döntő. Városi lakásügyi társa­dalmi bizottságunk legfőbb szempontként az ifjú­sági mozgalomban végzett munkát veszi figyelembe. E bizottság választja ki a jelentkezők közül a leg­érdemesebbeket, akik remélhetőleg szeptemberben kalákarendszerben elkezdhetik az alapok ásását. — S ezután kerül sor a Dutép segítségére? — A vállalat még az idén tető alá hozza a leen­dő épületeket, KISZ-esei pedig társadalmi munká­ban összeállítják az igények szerinti „egységcsoma­gokat”. Ezek a belső terek kialakításához szüksé­ges anyagokat, felszereléseket tartalmazzák, így a csempéket, a festékeket, a fürdőszoba-berendezése­ket és a belső nyílászárókat is. Így minden ott lesz akkor, amikor szükséges, s elmarad a különféle dolgokért való utánajárás. Sőt, a vállalat később kisgépeket is ad kedvezményesen a lakók által vég­zendő munkákhoz. Persze, akiknek a felajánlott helyett másfajta belső berendezési, felszerelési tár­gyakra lesz igényük, azoknak módjában áll majd ezeket önállóan beszerezni. — A lakótér kialakításához nem mindenki ért. — Az ő segítségükre szeretnénk felkérni a me­gyei KISZ-bizottság irányításával működő Vállal­kozó Fiatalok Irodáját. — Ez a mostani egyedi akció, vagy folytatódik is? — Mindenki, aki a mostani elképzelések megva­lósításában részt vesz, aktívan segíti, támogatja az ügyet, amely úgy tűnik „zöld utat” kapott. Jogos tehát a remény arra, hogy kedvező tapasztalatokat szerzünk az idén, és ezek alapján folytathatjuk az akciót. V. Z. ,4B-S CERUZÁVAL ÍROK" Egy bajnok vallomása A Magyar Gyors- és Gépírók Or­szágos Szövetsége helyi csoportjai­nak országos versenye a közelmúlt­ban Veszprémben volt. A 350 szóta­gos gyorsírási fokon első és abszolút győztes Lestár Éva, az MSZSMiP Kecs­keméti Városi Bizottságának admi­nisztrátora. Ebből az alkalomból kér­tünk rövid bemutatkozást a bajnok­tól. — Alig egy éve érettségiztem a kecskeméti közgazdasági szakközép­iskolában. Ott tanultam a gyorsírást is. Kedivenc tantárgyam volt. Két év­vel ezelőtt voltam először versenyen, a diákok országos szakmai-tamul- mányi összecsapásán. Akikor nem ér­tem el helyezést, de nem csügged­tem. szorgalmasan tanultam tovább. Tavaly viszont ugyanilyen versenyen a harmadik lettem. Pár hónap múl­va a helyi csoportoknak rendezték országos versenyt, ahonnan az első díjat hoztam el. Ezután szófiában, az Intensteno gyorsíró-világbaj nokságon nyolcszáz résztvevő között én Is ver­senyezhettem. A húsz éven aluliak kategóriájában bajnoki cimet szerez­tem. Tavaly év végén a dolgozók or­szágos gyorsíróversenyén szintén sikerült legjobban szerepelnem. Eny- nyi volt eddig. De ez nemcsak az én érdemem. Tanárom, dr. saskői Er- nőné sokat segít. A versenyek előtti edzések nagyon szigorúak. Klári né­ni kazettára diktál szöveget, amit ott­hon feldolgozok. Napi egy-két órát rovom a jeleket. Egysoros, saját sztenogrampapírom van, 4iB-s ce­ruzával írok, egyéni rövidítéseket is kialakítottam. Néha arra is van le­hetőségem, hogy a magánszorgalmon kívül is gyakoroljak. Például vb-tUé- seken Jegyzőkönyvet vezetek, s mint adminisztrátor, jól hasznosíthatom ezt a tudásom, amit szeretnék még to­vábbfejleszteni. Eddigi legmagasabb „versenyszámom” a 350 szótagos fok volt. Ha van Időm, akkor szívesen olvasok, sétálok, mozgok a szabad­ban. PuLai Sirs Gemenc Kupa túraverseny Első Ízben rendezte meg « Bajai 609. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet ODK csoportja a Gemenc! Erdő» és Vadgazdasággal közösen a Gemenc Kupa természetjáró túraversenyt. A múlt héten tartott há­romnapos találkozón a me­gye tizenkilenc középisko­lája, illetve szakmunkás­képző intézete vett részt, öt főből álló csapatokban összesen 145 fiatal tette meg a 14 kilométeres távot, és közben tíz turisztikai feladatot hajtott végre. Nem volt könnyű a sátor- „ verés: a bírálóbizottság számos szempontot mérle­gelt, példán! azt, hogy biz­tonságos legyen a hajlék, a szél, a víz ne veszélyeztes­se. Fontos versenyszám volt az ebéd készítése is: mindenki maga ette meg a főttjét.

Next

/
Thumbnails
Contents