Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-06 / 105. szám

2 • PETŐFI NÉPE * 1986. május 6. # Az osztrák elnökjelöltek a szavazatok összeszámlálása után. Balról jobbra: Kurt Waldheim, Kurt Steyrer. Freda Meissner-Blau és Otto Scrinzi. BUDAPEST __________ ' Hé tfőn a Parlamentben meg­kezdődtek Marjad József minisz­terelnök-helyettes és Kaya Érdem t-örök miiniszterelnök-helyetltes, ál- iamminiszter tárgyalásad. A ma­gyar—török megbeszéléseik széles szakéntői kör bevonásával folyta­tódnak. A nemzetközi polliitiikai, gazdasági és pénzügyi kérdéseken túlmenően, a tárgyalások felölelik a két ország közötti kapcsolatok egész területét, különös tekintet­tel a gazdasági együttműködés fejlesztésére. MOSZKVA______________________ Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára táviratban üdvö­zölte Nadzsib Ullát, az Afganisz­táni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának új fő­titkárát. I Az üzenet méltatta Nadzsib Ulla kiemelkedő szerepét az Af­ganisztán gyökeres társadalmi- gazdasági átalakításáért, az or­szág szuverenitásának megerősí­téséért vívott harcban és a szov­jet—afgán barátság erősítésében. GENF Géniben, ai Nemzetek Palotájá­ban hótfífö megkezdődött Afga­nisztán 'és Pakisztán közvetett tárgyalásainak hetedik fordulója. A tárgyaló küldöttségeket Sah Muhammed Doszt afgán, illetve Szahibzada Jakub Hap pakisztáni külügyminiszter vezeti. Svéd diplomatákat utasítottak ki Csehszlovákiából PRÁGA A prágai svéd nagykövetség kéi. vezető diplomatájának tíz' napon belül el kell hagynia Csehszlovákiát — közölte Ja ro­mi r Johanes csehszlovák kül­ügyminiszter-helyettes kedden Karl Vilhelm Woeler prágai svéd nagykövettel, akit hivata­lába kéretett. Johanes határo­zottan tiltakozott a svédországi psehszlovák képviselet munka­társai ellen felhozott alaptalan Vádaskodások. iLletve .azt követő kiutasításuk miatt. A csehszlovák kü!i ügy minisz­ter-helyettes emlékeztetett arra, hogy a prágai svéd nagykövet­séget korábban már többször fi­gyelmeztették. merd megsértet­ték a diplomáciai képviselők vi­selkedési szabályait Erre hivat­kozva Jaromir Johanes követel­te, hogy Hagard Westmahk, a svéd nagykövetség első titkára és Benkt Cnattingius kereske­delmi tanácsos tíz napon be­lül távozzék Csehszlovákiából diplomáciai státuszukkal össze­egyeztethetetlen tevékenységük miatt. A csehszlovák lépés ugyanak­kor — mlint arra a küliügyml- niszter-helyette«? is utalt — vá­lasz a csehszlovák diplomaták Svédországból történt kiutasítá­sára. BÉCS Az Osztrák Néppárt (ÖVP) győzelmet ünnepelt — a szocia­listák új esélyről beszéltek va­sárnap este, az elnökválasztás első fordulója után, amelyben Kurt Waldheim, a Néppárt je­löltje — a szavasatok 49,64 szá­zalékával — csak igen kevéssel maradt el az abszolút többség­től. Az ÖVP jelöltje 6 százalék­kal több szavazatot kapott, mint .pártja a legutóbbi parlamenti választáson, 1983-ban, ami biz­tató a jövőre esedékes nemzet­gyűlési választás szempontjá­ból. Fred Sinowatz kancellár, az SPÖ elnöke szerint az eredmény mindenesetre „nagy esélyt” je­lent Kurt Steyrer számára, aki a kampány elején még csak a szavazatok 27 százalékára szá­míthatott. „A lapokat újraoszt­ják”, mondotta Sinowatz, meg­ígérve, hogy a párt minden ere­jét mozgósítani fogja a siker ér­dekében. Ehhez főként a hagyományos politikai struktúra ellen tiltako­zó, és Freda Meissner-Blau asz­MOSZKVA A TASZSZ hétfőn terjedelmes kommentárban foglalkozott az atomenergetika kérdésében elfo­gadott tokiói nyilatkozattal. Meg­állapítja: a szöveg helyesen mu­tat rá, hogy az atomenergia to­vábbra is az az erőforrás, amely egyre szélesebb körű alkalma­zást nyer. A biztonsági szabályok betar­tása azonban nemzetközileg kö­telező az atomenergiát felhasz­náló valamennyi ország számá­ra. Minden ilyen ország felelős objektumainak szerkezeti, épí­tészeti és üzemeltetési bizton­ságáért. Minden ország köteles haladéktalanul és részletesen, je­lenteni az ilyen objektumokban bekövetkező rendkívüli helyze­tet vagy szerencsétlenséget — idéz a szovjet hírügynökség az okmányból, majd rámutat: a WASHINGTON Tízezer új kézifegyvert szállí­tottak le a nicaraguai ellenfor­radalmároknak a közelmúltban. A fegyverek vásárlását részint „nemihivatalos” amerikai segé­lyekből finanszírozták, részint az Egyesült Államok olyan szö­vetségesei fedezték, mint Izrael, Dél-Korea és Tajvan. Mint Ismeretes, az amerikai szonyra szavazó negyedmillió­nál is több választó — továbbá a távolmaradók vagy az érvény­telenül szavazók — jelentős ré­szének a megnyerése szükséges. A feladat annál is inkább nehéz, mivel Waldheimre a felmérések szerint nem kevés szocialista is szavazott, míg Steyrer túlnyomó­szovjet atomenergetika történe­tében az első szerencsétlenséget azonban, úgy tűnik, fel lehet használni a nemzetközi légkör politikai szennyezésére, a Szov­jetunió zsarolására, a szocializ­mus befeketífésére. Tizenkettedszer ültek össze most a „hetek”, de először fogadtaik el ilyen okmányt. Kérdéses, hogy korábban nem kellett-e aggódni amiatt, hogy bizonyos- körülmé­nyek között még a békés atom is kicsúszhat az ellenőrzés alól? A válasz kézenfekvő. Ok volt, csak­hogy akkor az Egyesült Álla­mokban, illetve más tőkés orszá­gokban történtek szerencsétlen­ségek. A harc a természet erői­nek, így az atomenergiának a meghódításáért az egész emberi­ség ügye, s ezt nem szabad poli­tikai fondorlatokra használni — fejeződik be a kommentár. kongresszus egyelőre nem sza­vazott meg katonai segélyt a ni- caraguad ellenforradalmárok­nak, de az Egyesült Államok ha­tóságai engedélyezik, hogy „ma­gánjellegű” szervezetek gyakor­latilag korlátlan anyagi támoga­tásit biztosítsanak számukra. A fegyvereket az ellenforradalmá- rok állítólag Európában vásá­rolták meg. részt csak saját pártjára tá­maszkodhatott. Az első sajtóvisszhangok nem alaptalanul panaszolják, hogy a még öt hétig húzódó választási kampány aligha lesz hasznos az ország -belső békéje, még kevés­bé Ausztria nemzetközi megíté­lése szempontjából. LIBANON Percenként változik a helyzet Bejrútban percenként válto­zik a helyzet a fővárost megosz­tó zöld vonal mentén és a hétfő reggelibe nyúló lövöldözések nyo­mán hol kinyitják, hol lezárják a két városrészt összekötő átjá­rókat. A tűzpárbaj hétfő délelőtt váratlan hevességgel újult meg: az átjárókon meginduló forga­lomban az ismeretlen orvlövé­szek három embert agyonlőt­ték, és tucatnyit megsebesítet­ték. A bejrúti rádióállomások szerint életveszélyes a közleke­dés a két városrész között. A „Libanon Hangja” nevű ke­resztény rádióadó — önmagát cá­folva — hétfőn bejelentette, hogy Dzsemajel államfő kedden csak Tunéziába utazik, és nem láto­gat el sem Algériába, sem Ma­rokkóba, sem Szaúd-Arábiába. Bejrúti megfigyelők mindazon­által nem zárják ki, hogy a liba­noni elnök más arab országo­kat is felkeres — rámutatnak ' azonban arra, hogy a jelek sze­rint „egyes arab országokban” Dzsemajel elnök nem szívesen látott vendég. A keresztény ol­dalon nagy reményeket fűztek az elnök arab kőrútjához. Dél-Libanonban az ellenállók folytatják gerillaakcióikat a megszálló izraeli hadsereg harc­álláspontjai ellen. Válaszul erre az izraeli hadsereg hétfőn úgy­nevezett tisztogató hadművele­tet indított a térségben. TASZSZ-KOMMENTÁR A TOKIÓI CSÚCSRÓL A biztonsági szabályok betartása nemzetközileg kötelező Felfegyverzés „magánjelleggel” Magyarok a nagyvilágban MÉG AZ EURÓPAI gondolkodás bölcsőjé­nél az egyik görög agyában született meg a gondolat, hogy létezik Földünknek egy olyan pontja, ahová fölérve láthatóvá válik előt­tünk az egész világ, a maga összes rejtélyé­vel. Ma már tudjuk, hogy glóbuszunk göm­bölyű, s megismeréséhez nem elég pusztán egy nézőpont, megértéséhez egy élet is ke­vés. Mexikó Magyarországhoz képest a Földnek éppen a túlsó oldalán van. Amikor Kiskun­halason, Baján vagy Kecskeméten ebédel­nek, a mexikóvárosiak még az igazak álmát alusszák. Persze az, hogy milyennek látszik egy ország, egy nép, egy kultúra, egy élet­mód, nemcsak attól függ, honnan nézik, ha­nem attól is, hogy ki nézi. Az egyik szombat estére egy fiatal pár va­csorára hívott. Vendéglátóm Laci, másfél éve él itt, ide házasodott. Bájos mexikói fe­lesége, Patrícia 1979-től Magyarországon ta­nult, két évvel ezelőtt még a kecskeméti Ko­dály Intézet hallgatója volt. Itt zeneelméle­tet tanít az egyik egyetemen, a Kodály-mód- szer mexikói interpretációjával kísérletezik. Férje, Laci, prospektusokkal házal hivataltól kávéházig, japán kocsilkat árul. A HÁZIASSZONY nyitott ajtót, férje ki­csit késve érkezett, mert sok volt a munká­ja. Ez itt mindennapos, még az otthon meg­szokott sűrű bocsánatkérés is ^elmarad. Nem sokkal később újabb vendég nyújt kezet, egy bajszos, világosbarna hajú, középkorú fia­talember: „Béla Bak-Gellér vagyok!” — mondja spanyolul, aztán magyarul folytat­juk. Béla még nincs negyvenéves, de már so­kat megért. Szabadkán született, tíz évig az NSZK-ban pincérkedett, majd Alaszkában halászott. Kilenc éve Mexikóban él, idevaló­si feleségétől két szép gyereke van. Megta­karított pénzéből először egy kulturális fo­lyóiratot adott ki, de a kilencedik szám után nagyot gondolt, egy könyvkiadót alapított. A „Terra Nova” ma az ország egyik legis­mertebb kiadója, elsősorban társadalomtudo­mányi, művészeti és ifjúsági irodalmat je­lentet meg. Lacinak is, Bélának is láthatóan jólesik a magyar szó — ritkán, van rá lehetőségük hal­lani és mondani. Beszélgetésünk először fel­gyorsul, aztán nosztalgikussá válik. „Én már mexikói állampolgár vagyok, így hamarabb kaptam jó munkát. Képzeld, a nejemnek, aki mexikói lány, honvágya van Magyarország­ra, nem érdekes? De hát anyagiakban össze kell szednünk magunkat. Sokat, igen sokat dolgozok, mondhatnám azt, hogy minden percben dolgozok." KALOCSAI mintával pingaít csészéből mexikói rummal kocointunk: egy mexikói, három magyar, vagy ki tudja? Patríciától el­köszöntünk, Laci a kocsinkig kísért minket. Béla beindította a kocsit, Laci még mindig mondta. Salgótarjáni tájszólását nekem jól­esett hallani, neki vágya volt mondani: „Hív­jatok föl telefonon, és beszéljünk meg hét­végére egy kirándulást!” MEXIKÓ ma élő leghíresebb festője, a kö­zel 80 éves Rufino Taimayo, kinek már éle­tében múzeumot építettek. Feleségével és múzsájával a földrengés károsultjainak meg­segítésére rendezett nemzetközi kulturális es­tén ismerkedtem meg, egy kézfogás erejéig — egyik legjobb barátnője, Alicia Fischgrund .mutatta be. Alicia férje, Fisohgrund János Eperjesen született, hamar kivándorolt, s tíz évvel ezelőtt halt meg Mexikóvárosban. Fe­leségével annak idején ők látták vendégül Passuith Lászlót. Passuth errefelé nagyon nép­szerű, „Esőisten siratja Mexikót” című köny­ve tíz dolláros ára ellenére is már a 19. ki­adásnál tart. A kedves és vendégszerető Ali­déról, a zapoték indiánok büszke utódáról pedig mint „nagyszerű tüneményről” emlé­kezik meg „Találkozásom Esőistennel” című könyvében. Az ötvenéves Alicia kortalan, energikus, mozgékony, és mindig irigylésre- méltcan vidám. Az itteni milliomosok közé tartozik. Reprezentatív lakásának földszinti falán a jelenkori magyar festészet váloga­tott értékei sorakoznék: Van’kóné Dudás Ju­litól Szász Endréig. Híres könyvkiadójában képeslapokat nyomtatott a magyar művészet remekeiből. Rajong Magyarországért, évente jár, ahogy ő mondja: „haza”. „Ha majd na­gyon öreg leszek, eladom a nyomdámat, a ki­adómat és a pénzből szeretnék létrehozni egy olyan alapítványt, amivel Magyarország és Mexikó barátságát segíthetem.” A MAGYAR KULTÜRA egyik itteni hír­nöke Liszt Ferenc, akiről azonban még min­dig kevesen tudják, hogy magyar volt. Bar­tók és Kodály nevét egy-egy mexikói utca őrzi. Mexikói magyar nagykövetünk, Tóth János, aki kultúránk egyik élharcosa, sokat küzdött azért, hogy- a Liszt halálának 100. évfordulóján fölavatandó utca ne Franz Liszt, hanem Liszt Ferenc nevét viselje. Az itteni magyar kolónián szilveszterkor a Him­nusz után a Szózat is fölhangzott. Nem oly régen tért haza az a húszegyné­hány éves fiatalokból álló régész kutatócso­port, mely három hónapig az egyik indián település kultúráját vizsgálta. A falubeliek kérdésére, hogy honnan jöttek, mindig meg­kerülték a választ, esetleg a át mondták: finn­ugorok. Nem merték bevallani, hogy magya­rok, hiszen azokról errefelé azt tartják, hogy cigányok. Szégyellték vállalni önmagukat, de talán mégsem az ő hibájuk. Mexikóváros Balaton étterme, és Paprika csárdája, magyar gulyáslevese és dobostortá­ja, Bartók, Kodály és majdan Liszt Ferenc nevét viselő utcája, magyar származású és érzelmű könyvkiadói ugyanúgy hozzájárul­hatnak egy kis ország nemzeti értékeinek megismeréséhez, mint Puskás és Kocsis hí­re, vagy a döntőbe jutott magyar válogatott majdani kitűnő világbajnoki szereplése ... Simon János Tegnap a Budapest Kongresz- szusi Központban megkezdődött a Biztosítási Jogászok Nemzetkö­zi Szervezetének (AIDA) VII. világkongresszusa. Az ötnapos nemzetközi tanácskozáson 45 or­szág csaknem ezer biztosítási szakembere vesz részt. A kongresszust a kormány ne­vében Faluvégi Lajos miniszter­elnök-helyettes köszöntötte. Rá­mutatott, hogy a biztosítás világ­szerte mind fontosabb szerepet tölt be az emberek anyagi biz­tonságának megteremtésében, a tenmetési és az elosztási folya­matok zavartalanságának biz- • fásításában, a társadalom és a gazdaság egyensúlyának meg­őrzésében. Egyre bővül azoknak az értékeknek a köre, amelyek­nek megóvásáról gondoskodni kell, miközben a gyarapodás for­rása — a tudományos és műsza­ki fejlődés — szüntelenül újabb, meg újabb kockázatokat szül. Kormányzatunk éppen ezért nagy fontosságot tulajdonít a biztosí­tásügynek s figyelemmel kíséri és támogatja megújulását. Rö­videsen sor kerül a mostani Ál­lami Biztosító kettéválására, ami a belföldi verseny feltételeit is megteremti, s várhatóan a biz­tosítóintézetek munkájának szín­vonalát jelentős mértékben nö­veli. A két új biztosítóintézet fel­adatköre az induláskor még egy­mást kiegészítő lesz, rövidesen azonban minden területen meg­kezdődik köztük a versengés az ügyfelekért. A miniszterelnök-helyettes a továbbiakban arról1 szólt, hogy az intézményrendszer korszerű­sítése csak egyik része a hazai biztosításpolitika megújulásá­nak. A tartalom egyfelől az élet­színvonalpolitika céljaihoz iga­zodik, másfelől a vállalatok egy­re nagyobb önállóságából fakadó követelményekhez. Ezért nagy jelentőségű, hogy a személybiz­tosítások köre állandóan gya­rapszik, s ma már csaknem min­den második magyar állampol­gárnak van valamilyen fajta sze­mélyi biztosítása, amelyek a tár­sadalom. és nyugdíjbiztosítási rendszert egészítik ki. Második legfontosabb területként a nem­zetközi áruforgalomhoz kapcso­lódó biztosításokat emelte ki. Mint mondotta, a határokat át­lépő nemzetközi munkamegosz­tás felgyorsulása, a műszaki és tudományos haladás nagymér­tékben kitermeli a felelősségi kockázatokat, s folyamatosan fel­vetődik a kérdés, hogy azok gaz­daságilag hogyan tarthatók kor­dában, illetve, ki;k viseljék a kö­vetkezményeket. Ezért olyan új formákat és megoldásokat kell 'keresni, amelyek mindenkit kö­rültekintő kutatásra, fejlesztés­re és termelésre ösztönöznek, de az elvárható legnagyobb gondos­ság ellenére is elkerülhetetlen kockázatokból eredő károk meg­térítésére is módot adnak. A kormány úgy látja, hogy a fejlődés a jövőben még sok olyan feladat elé állítja a biztosító­intézeteket, amelyeket ma még el sem tudunk képzelni. A gaz­dasági kockázatoknak még szé­lesebb köre válik vagy közvet­lenül, vagy a viszontbiztosítások révén nemzetközi méretekben megoszthatóvá. Mindez új fel­adatokat ró a biztosítási jogra is, a biztosítási joggal foglalkozó tudományra és a gyakorlati szak­emberekre egyaránt — mondot­ta a miniszterelnök-helyettes. A megnyitó után a munkabi­zottságok tartottak ülést. A bi­zottsági üléseken egyebek közt a gépjárműbiztosításokkal, a kör­nyezetszennyezési felelősséggel, valamint a kármegelőzéssel ösz- szefüggő jogi kérdéseket vitatták meg. Ma délelőtt plenáris üléssel folytatódik a tanácskozás. Ezen elsősorban a biztosítási felelős­séggel kapcsolatos jogi problé­mákról lesz szó. Nyilatkozat a csernobili szerencsétlenségről (Folytatás az 1. oldalról.) A szerencsétlenség okát egyelő­re nem tudták megái lám tani, az erőműibe még nem hatolhattak be a szakértők. Az okokat illetően több feltételezés létezik, ezek kö­zül nem lehet kizárni az emberi hibát sem — idézik a hírügynök­ségek Borisz Jelcint. MOSZKVA Május 4-én a csernobili atom­erőműnél folytatták a szerencsét­lenség iköveitkezményeiinek felszá­molására kezdett átfogó munká­latokat, valamint az erőmű 4-es blokkja területének megtisztítását. A radioaktív anyagok szivárgása csökkenőben van. Intézkedéseket tettek, hogy az erőmű közelében megelőzzék a Fripjaty folyó vizének esetleges elszennyeződését. Ukrajna és Belorusszia térségé­ben a sugárzás szintje stabilizáló­dott és csökkenő tendenciát mu­tat. Ezekben a térségekben foíV- tatódnak az egészségügyi -higié­niai, valamint a megelőző orvosi munkák. Az atomerőmű körzetéből kite­lepített lakos^got ideiglenesen más vállalatoknál, építkezéseknél, kolhozokban, illetve állami gaz­gaságokban foglalkoztatják. « * * A szovjet kormány meghívásá­ra hétfőn Moszkvába érkezett Hans iBliix, a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség (IAEA) igaz­gatója. Érkezését megelőző este már bejelentette a Vremja, a szovjet televízió híradóműsora a cserno­bili atomerőművi balesettel fog­lalkozó híranyagában. Hans Blixet a repülőtéren B. A. Szemjonov, a Szovjetunió Atomenergia Bizottságának elnök- helyettese, és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták. Béke- és barátsági hónap (Folytatás az 1. oldalról.) és határtalálkozó, valamint tu­dományos tanácskozás lesz. Az események közül kiemelkedik az egyetemi és főiskolai kulturá­lis napok budapesti gálaestje má­jus 9-én, amelyet a nemzetközi békeév jegyében rendeznek meg. Az OBT május közepén megszer­vezi az európai szocialista orszá­gok fővárosai békeaktivistáinak találkozóját és tapasztalatcseré­jét. A KISZ Központi Bizottsága a szervezet XI. kongresszusához kapcsolódóan tartja városligeti ifjúsági békerendezvényét ame­lyet az ifjúsági szervezet a fia­talok között végzett békemuniká- ja bemutatásának jegyében szer­vez. A vidéki rendezvények kö­zül kiemelkedik a május 18-án, Szolnokon sorra kerülő békéi6- rum és -nagygyűlés, amely a szakmunkástanulók országos ta­lálkozójához kapcsolódik. VALUTA- (BANKJEGY- ÉB CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1986. MÁJUS 6-TÓL 12-10 Péaaaam Vitelt Maflád árfolyam száz egységre forintban Angol font 0710,93 7106,06 Auaztrál dollár 3208,29 3408,75 Belga frank 97,74 103,78 Dán korona 533,70 573,06 Finn márka 078.81 933.17 Francia frank 626,02 664,74 Görög drachma a) 31.00 33,88 Holland forint 1709.74 1679,20 Japán yen (1000) 202,08 278,30 Jugoszláv dinár 12.07 10,46 Kanadat dollár 3174.71 33711,06 Kuvaiti dinár 13110,77 16083,66 Norvég korona 027.19 065,69 NSZK márka 1394,89 2146,29 Olaaz lira (1888) 29.08 30,88 Oaztrák «chilling 283,61 30145 Portugál eaeudo 29.60 31,4« Spanyol peaatfl 31,33 33,2(7 Svájci frank 2382.98 353048 Svéd korona 63040 058,56 USA dollár 4368,81 4636,93 *eu (Köxöa Piac) 4207.07 4552,25 a) vásárolható legmagasabb bank jegyeim let: 300-as OSZTRÁK ELNÖKVÁLASZTÁS ,,A lapokat újraosztják” események sorokban,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents