Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-28 / 124. szám

1986. május 28. » PETŐFI NÉPE • 3 MEGSZŰNT AZ ÓRABÉR — ÖTLETLÁDÁK — JOBB MUNKA, TÖBB PÉNZ Hatásos ösztönzés a bajai városgazdálkodási vállalatnál Hogyan lehet érdekeltté tenni a dolgozókat a jobb minő­ségű és hatékonyabb munkában? Nyilvánvalóan úgy, hogy ha többet termelnek és hibátlanul dolgoznak, akkor a fizeté­si boríték is vastagabbá válik. Az ösztönzésnek ezt a módját próbálták ki a Bajai Városgazdálkodási Vállalatnál. Milyen tapasztalatok vannak, milyen eredmények születtek? — kér­deztem Eleky István igazgatót. — A Bajai Városgazdálkodási Vállalat a kommunális szolgálta­tó ágazathoz tartozó, háromszáz főt foglalkoztató üzem. Fizikai munkát kétszázhatvanán végez­nek, tehát a dolgozók túlnyomó többsége. Tekintélyes az árbevé­tel: évi százmillió forint, amely a lakbérből és többféle szolgál­tatás díjából tevődik össze. Hasz­not hoz még a kivitelező részle­günk, a lakóházak fenntartási munkáival. — Mit tettek azért, hogy a lakossági panaszok megszűn­jenek? — Mindenekelőtt két évre szó­ló intézkedési tervet készítettünk, amelynek kidolgozásába bevon­tuk a fizikai dolgozókat és a kö­zépvezetőket is. Meghatároztuk — személyi és anyagi lehetősé­geinket figyelembe véve — a nagyobb jövedelmezőség érde­kében szükséges teendőket. A lényeg: érdekeltté tettük a dol­gozókat a szolgáltatások színvo­nalának emelésében, a vállalat bevételeinek növelésében. A munkabéreket átlagosan évi 4 százalékkal fejleszthetjük. Ha ezt túllépnénk, akkor olyan mér­tékű béradót kellene fizetnünk, hogy az egész részesedési alap rámenne. Más utat kerestünk és találtunk a munkások jövedel­mének növelésére. Ez aztán jobb minőségű munkát és többletter­melést hozott magával. — Hallhatnék néhány pél­dát? — Állandó panaszok voltak a házi szemét elszállítása miatt: sokszor maradt az utcán hulla­dék. Most mindenki tudja, hogy gondos munkával havonta 2 ezer forinttal több jövedelemhez jut­hat. Áz alap: egy kuka ürítésé­ért 60 fillér jár. Ha egy hónap alatt három jogos panasznál ke­vesebb érkezik, akkor a dolgo­zó 10 fillérrel többet kap min­den egyes kuka ürítéséért. De ha három vagy még több észrevétel kifogásolja a munkáját, akkor 10 fillérrel kevesebbet, azaz csak 50 fillért. Azóta úgyszólván nem volt kifogás a szemétszállításra. Egy másik gondunk is megszűnt, nevezetesen, hogy nagyon sok ku­ka törött el, és rövid idő alatt. Ügy látszott, hogy körzetenként — mintegy 900 szemétgyűjtőből — negyvennek a selejtezése in­dokolt évente. Ha ennél keveseb­bet kell cserélni, akkor a dolgo­zó 4 ezer forintot kap az év vé­gén. Amióta ezt bevezettük, a cserére szoruló szemétgyűjtők száma a töredékére csökkent. — A lakókat is bevonják-e a házak fenntartási munkái­ba? — A lehetőség szerint: igen. Szerződést kötünk velük, és sa­ját maguk is elvégezhetik, de mással .is elvégeztethetik a szük­séges felújítást. Ezenkívül tár­sadalmi munkában is segítenek: mi adjuk a festéket és a lakókö­zösség kifesti a lépcsőházat. Er­re a segítségre nagyon számítunk, mert — országosan is — igaz, hogy a rendelkezésre álló pénz nem fedezi a költségeket az in­gatlanfenntartó vállalatoknál. — Miért nem veheti igény­be mindenki a gyorsszolgálati brigádot? — Eddig csak az állami laká*- sokban végzendő javításokat vál­lalta a gyorsszolgálat. A jövő hónap 1-jétől bárki igénybe ve­heti a hibaelhárító csoportot, sőt munkaszüneti napokon is segít­séget nyújtanak az azonnali be­avatkozást igénylő esetekben. Ez­zel együtt megjavíthatják a csö­pögő csapokat, a rossz zárakat, az apró elektromos hibákat. Ezért a vállalat dolgozója az árbevétel bizonyos százalékát kapja. — A karbantartó részleg­nél megszűnt az órabéres el­számolás. — Itt mindig hiányzott valami, ami miatt azután nem lehetett dolgozni: hol az anyag, hol a szállítójármű, hol a szerszám. Nem jött meg a homok, pedig már tegnap is kértük — pana­szolták a brigádtagok, de azért látszott, hogy a tétlenség igazán nem nyugtalanítja őket. Most minden munkára meghatározott számú nap jár. Aki kevesebb idő alatt elvégzi, az a megtakarított napokat összegyűjtve, évi két részletben kiveheti. Amióta ezt bevezettük, azóta van homok is, meg lapát is, meg szállítójármű is, csak időlopás nincs. — Több ötletládát láttam. Beváltak-e? — Ha használható ötletet ad valaki, akkor egy héten belül — minden huzavona nélkül — fel­vehet érte a pénztárban 500— 1000 forintig terjedő összeget. A javaslatot egyébként a vállalat dolgozza ki. Aki megtakarítást ér el — akár ötletével, akár a munkájával — az a megtakarí­tott összegből százalékosan része­sedik. Azóta van is mindig értel­mes javaslat az ötletládákban. — A vállalat tevékenysége kiterjed a temetkezésre is. — Az országban először mi lé­tesítettünk temetésrendezői mun­kakört. Munkatársunk feladata, hogy minden, a temetéssel kap­csolatos adminisztratív teendő­ben, a szertartás megrendezésé­ben segítséget nyújtson, illetve a teendők egy részét a gyászolók, a hozzátartozók -válláról levegye. Nemcsak Baján, hanem a környe­ző községekben is teljes körű szolgáltatást nyújtunk. A szín­vonallal és a kulturáltsággal függ össze a dolgozóink fizetése. Ügy ösztönözzük őket, hogy kedvező esetben a juttatás a minőségi munkáért az alapbérük egyne­gyedét teszi ki. — Hogyan foglalná össze a Bajai Városgazdálkodási Vál­lalatnál bevezetett ösztönző bérezési módok eddigi ered­ményeit? — Az volt a célunk, hogy mind­annyian a saját zsebünkön érez­zük: érdemes jól dolgozni, érde­mes többet és jobb minőségű munkát végezni, érdemes új ötle­teken törni a fejünket. Egy pél­dával ha'dd támasszam alá, hogy az ösztönző bérezés beveze­tésével helyes úton járunk. A ba­jai Halászcsárda felújítását ja­nuár 2-án kezdtük meg a Bács- hússal közösen, és nem egészen 4 hónap alatt befejeztük a vállalt feladatot. Az új bérezési mód- ■nak tulajdoníthatom ezt a gyor­saságot. Gál Zoltán Mit mutat a kötvénypiac? Előző cikkünkben, április 30-án azt írtuk: az igazi vizsga május 12. lesz, amikor piacra kerülnek a bajai kórházfelújí­tásra kibocsátott kötvények. Nos, az előkészítők, a Bajai Vá­rosi Tanács és az OTP megyei igazgatósága jól vizsgáztak, a 49 millió forint értékű kötvények 4 óra alatt elfogytak. En­nek kapcsán azonban egyéb tanulságokról beszélgettünk dr. Szűcs Sándorral, az OTP megyei igazgatóhelyettesével. — Lehetett volna rosszul is vizsgázni, hiszen Ma­gyarországon az eddig ki­bocsátott valamennyi köt­vény elfogyott. — Ez azt jelzi, hogy a lakos­ságnak van befektetni való pén­ze, s ha megfelelő alkalmat ta­lál rá, akkor megteszi. Ezért van az, hogy eddig minden kötvény gazdára talált, s most a kapósság mércéje az idő: mégpedig 4 óra vagy négy hónap. Ez a feltéte­lektől, s természetesen a pro­pagandától is függ. — S mikor lesz más mér­céje az egyes kötvények­nek? — Ha kialakul a tényleges köt­vénypiac. Amelyikben mozog­nak az árak, s a kötvények is. De a megyei igazgatóságon ez idáig az összes Magyarországon forgalmazott kötvényeket szá­molva mindössze 4 kötvényvétel és -eladás volt. Vagyis nem ala­kult még ki az újraértékesítés formája, rendszere. — Egyfajta ár ma is meg­van, hiszen ezen bonyoló­dik le az esetleges adás­vétel ... — Igaz, de kérdés, mitől függ ez az ár, ki, hogyan, minek alap­ján állapítja meg az adott köt­vény napi forgalmi értékét, a mévértékhez viszonyítva? Az el­térés, árfolyammozgás, hogyan függ össze a kibocsátó gazdálko­dásának eredményességével? — Változtathat az, hogy a Fejlesztési Bank mellett az OTP is aktivizálódott? — Az OTP még csak most kezdi ezt a tevékenységét, az Ál­lami fejlesztési Banknak több a tapasztalata, s ezért előnyben is van. De a verseny e téren is hasznos lehet. — Visszatérve a bajai kötvényre: minek tulajdo­nítja a sikert? — Széles körű volt a reklámo­zása, de ez csak a kisebbik té­nyező. A nagyobbik — a 10 szá­zalékos kamatos kamat mellett a viszonylag rövid, három év lejá­rati idő. Ez újdonság, s úgy lát­szik vonzó volt. Mert azt tudo­másul kell venni, hogy a köt­vényvásárlás üzlet. A kibocsátó­nak — jelen esetben a tanács­nak — s a vásárlónak is. Utób­bi egyébként nem jönne el Mo­sonmagyaróvárról vagy Miskolc­ról Bács-Kiskun megyébe. Ez a hároméves lekötés azt is jelenti,, hogy rövid idő múltán kiveheti a pénzét a kötvénytulajdonos, s azután esetleg még kedvezőbb feltételek mellett fektetheti be. Hisz már itt van a 12 százalé­kos kamatozás is — igaz ez egye­di még. Csak az elmúlt évre ér­vényes a PIK-kötvényekre. Ám az mozgó kamatozású, s lehet később ennél több vagy kevesebb is. — Kedveltebb-e a köt­vény a hagyományos beté­teknél? — Mindkettőnek más a célja. De azt megfigyeltük, hogy Kecs­keméten, ahol 14 millió forintért adtunk el kötvényt (Baján 25, Budapesten 10 millióért) 4,8 mil­lió forint betétkönyvekből áram­lott ki. Váczi Tamás A világ számos országába szállítanak A FÖLD NEMZETI KINCS Kertek, szántók, erdők a parlag helyén • A Szegedi Kenderfonó Vállalat kis­szállás! üze. méhen külön­böző zsinege­ket készítenek, zömmel ex­portra. Az öt- vengrammos vékony spár­gáktól a két- kilogrammos nagy gombo­lyagokig sok­féle termék található a kí­nálatban. A kender- és műanyag gyártmányo­kat az Egyesült Államoktól Libanonig, az NSZK-tól Finnországig számos ország­ban értékesí­tik. Az első negyedévben 213 tonna árut szereltek ki. homokot. Tavaly 1800 hektár volt a megyében a meg nem művélt (terület, annak ellenére, hogy minden eszte'ndőben 200— 300 hektárral — ikülönöísen a gyenge termőképességű terüle­teken — „újratermelődik” a parlag.' Legtöbbször azért, mert használói kiöregedtek, nincs utód, aki művelje a főidet. Mint a továbbiakban elmond­ja, gondot okoz a tavalyi fagy­kár miatt kiselejtezett 6 ezer hektár ültetvény újrahasznosítá­sa is. Ugyanis az érintett terü­letek nagy része futóhomoik, me­lyet szántóként nem lehet gaz­daságosan hasznpsítaoi. Főként erdőtelepítéssel lenne célszerű értékesebbé tenni, azonban az 'er­re a célra felhasználható célcso­portos beruházási keret csak korlátozottan áll rendelkezésre. Az egyéni földhasználók, akik nem művelik földjüket, felszólí­tást kapnak a hasznosításra, és ha 30 napon belül nem tesznek eleget a figyelmeztetésnek, föld­jük tanácsi tulajdonba kerül. — Az üze'mek legtöbbje vona­kodik a tanácsi parlagföldek át­vételétől., mivel ezek a terüle­ték gye’nge minőségűek, szét­szórtan helyezkednek él. Az ilyen területek nagy része ha­Mi lesz a hetényegyházi területtel? A törvényes előírások szerint 1978 óta a megyei földhi­vatal minden esztendő tavaszán határszemlét tart a mező- gazdasági nagyüzemeknél, valamint a városokban az egyéni gazdálkodók földjein. A községekben a helyi tanács szak­emberei ellenőrzik a földhasznosítást a kisgazdaságokban, a nagyüzemekben a földhivatal. Az első alkalommal — 1978- ban — tartott határszemlén a megyében összesen 8100 hek­tár parlagföldet és csaknem 2800 romos tanyát találtak. Sok­féle intézkedés történt a műveletlenül hagyott területek ér­tékesítésére. Mit változott a földek haszno­sítása azóta? Erről kérdezem Bóta Endrénél, a megyei föld­hivatal osztályvezetőjét röviddel az idei határszemlék befejező­dése előttit. — A földhasznosításit ösztönző törelkvéseink nem voltak hiába­valók. Az elmúlt években a par­lagterületek nagy részét erdő­telepítésekkel vagy zá rt. kert ék­kel hasznosították. Áz emberi szorgalom termővé tette a sivár szonbérlet útján sem művelhe­tő, tartós használatba adásuk pe’dig az elaprózottság miatt is nehéz. A Kecskeméti Városi Ta­nács kezelésében Hetényegyhá- za környékén 120 hektár ilyen parlagterület van, amelyet he­lyes volna átadni a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság­nak erdősítés céljára — véli az osztályvezető. Az üzemek a kihasználatlan területek szántóként való újra­hasznosításához, 1979 óta, állami támogatást kaphatnak. A gazda­ságok jelentős része nyújtott be támogatási kérelmet, évente 70— 80 a kérelmezők száma. Az el­múlt 6 év alatt a művelésbe vo­násra 96 és fél millió forintot adott a minisztérium a kérelme­zőknek. Ez 50 százaléka az ósz- szasen kért támogatásnak. Az összeg felhasználásával tanyahe­lyeket, utakat, gyepterületeket lékultiválitak, ■ vagyis szántóterü­letként új.ra hasznosítottak. Ez­zel a megyé szántóterülete 6 esztendő alatt 4700 hektárral nőtt. összességében (megállapítható, hogy a nagymérvű állami támo­gatás és az üzemek ráfordítása a megye földhasznosítási gond­jait enyhítette, és kisebb a ki­használatlan terültet. Bóta Endréné végezetül arról tájékoztat, hogy az egyéni tu­lajdonban levő földterületek művelését már ellenőrizték. Ta­pasztalataik szerint javult a mű­velési kedv, nőtt a föld — nem­zeti kincsünk — megbecsülése. Még nincsenek végleges adatok, mért a nagyüzemeknél tant az eillte’n,őrzés, de a ré.szösszesíté- sek azt bizonyítják, hogy a sta­tisztikai jelentésben 'az idén a tavalyinál kevesebb hasznosítat- lan területet mutatnak ki. Kereskedő Sándor Pálinkás József, az MMG Auto­matika Művek kecskeméti ve­zérléstechnikai gyáregysége mű­szerfalszerelő üzemének vezető­je az egyik reggediszünetben, beszélgetés közben megpendí­tette: — Segíteni kellene ezen a Jó­zsin, valami motoros járgányt kellene csinálni neki... A műhely felbolydult. Min­denki egyetértett a javaslattal, s nem ok nélkül. Józsi, azaz Fehér József Bal- lószögből, a tanyaviiágból jár be az üzembe, ahol betanított mű­szerészként dolgozik. Ez különö­sebben nem volna érdekes, de a 33 éves fiatalember születésénél fogva mozgássérült, s rokkantko­csihoz van kötve. Nyáron a kéz­zel tekerhető triciklivel a tanyá­ról a műhelyig kerekezett, télen a buszmegállóig, majd onnan autóbusszal, s a városban ismét hajtania 'kellett. Ennek ellenére a legnagyobb hóban, fagyban, Józsi mindig pontos volt a mun­kahelyén. — Szervezzünk kommunista műszakot — javasolta valaki, s ezt természetesnek vették a mű­hely dolgozói. Az egyedi gyártó­üzem csatlakozott — ott is dol­gozik egy mozgássérült, aki Tra­bant Hicomatra fizetett be —, s a kommunista műszak 20 ezer forintos bevételét kettéosztot­ták. Fehér József számára ez a 10 ezer forint alaptőkét jelentett* a motoros rokkantkocsi megszer­zéséhez. — Vásároltunk egy Babetta motort, s a meghajtáshoz, erőát­vitelhez szükséges tartozékokat — emlékszik vissza Csépe Ferenc műszerész, a „főkonstruktőr”, a rokkantkocsi építésének vezető­je. — Nehéz volt az átalakítás, hiszen olyan áttételeket kellett alkalmazni, amelyek óránként csak 15 kilométeres sebességet engednek meg, s mindezt olyan módon, hogy a motor ereje ne csökkenjen. Ebbe a munkába azután min­denki — a trnk, a forgácsoló-, a festő- és a szerszámműhely is — besegített. Linksz Gyula eszter­gályos vagy háromszor tartott pótműszakot, hogy a tengelyeket újra és újra esztergálja, de. Me- licher Attila, Bátori László, Bu­tus János műszerészek is több délutánt, estét töltöttek benn a műhelyben, hogy az ülés alá sze­reljék a motort, beburkoljanak minden mozgó alkatrészt, meg­valósítsák az elektromos motor­ral történő hűtést. Hetek teltek el, mikorra sikerült mindezt meg­csinálni; akkor újabb problémát kellett megoldani. — Ehhez a járműhöz, a kis se­A CIPŐ KI ÁLLÍTÁS NYERTESEI Az Erdei Ferenc Megyei Művelődési Központban megrende­zett kiállításon kitöltött kérdőívek közül AZ ALÁBBI SOR­SZÁMOK KERÜLTEK KIHÚZÁSRA: 124, 195, 227, 390, 538, 1241, 1338, 1656, 1700, 1865. A 10 db 600,— Ft-os vásárlási utalvány átvehető a Bácska Kereskedelmi Vállalat 262. sz. cipőboltjában Kecskemét, Kéttemplom köjt^jfmélyi szám szükséges.) 1189 • Az elkészült motoros rokkantkocsi. besség ellenére — mondta el Pá­linkás Zoltán — segédmotorke- rékpár-vezetői engedély keli. Igen ám, de Józsinak csupán két osztálya van. Külön engedélyt kellett kérnünk a Közlekedési Minisztériumtól. Az Autóközle­kedési Taninézet oktatói tanítot­ták meg a közlekedési szabályok­ra. a vezetést pedig itt, az üzem útjain gyakorolta. A napokban végre minden ösz- szejött, s Fehér József már ez­zel a járművel érkezik be mun­kahelyére. Társai összefogásáról, önzetlen segítségéről meghatot- tan csak ennyit mondott: — Életem nagy élménye volt, nagyon örülök neki, s igazán so­sem tudom meghálálni... A műhely dolgozói, vezetői to­vábbra is gondoskodnak róla. A miértre nem nehéz választ ad­ni: munkásszolidaritásból! Gémes Gábor AZ MMG-BEN TÖRTÉNT A munkásszolidaritás szép példája Interjú Eleky István igazgatóval

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents