Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-24 / 121. szám
MEGKEZDŐDÖTT A KISZ XI. KONGRESSZUSA A megyei pártbizottságok vezetőinek találkozója A tanácskozás szünetében, a kora délutáni órákban Hámori Csaba találkozott a megyei pártbizottságoknak a kongresszuson jelen lévő első titkáraival és munkatársaival. A kötetlen, elvtársi légkörű beszélgetésen jelen volt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, valamint Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A részvevőket köszöntve, Hámori Csaba hangsúlyozta: a megyei pártbizottságok jelentős támogatást nyújtottak a KISZ előtt álló feladatok megoldásához. E hatékony segítségre a jövőben is számít az ifjúsági szervezet. A találkozón részt vett Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára is. (Folytatás az 1. oldalról.) mi kommunista hitünknek, a mi gondolatainknak. Érezniük kell: itt számítanak rájuk, s itt számít az ő véleményük. Illesse köszönet és társadalmi megbecsülés azt a sok tízezer pedagógust, aki nem csupán oktatója, hanem nevelője is az ifjúságnak! Hámori Csaba ezután arról szólt, hogy a pályakezdés, az indulás szükségszerűen feszültségekkel teli időszak. Mint mondotta, vigyázni kell az indulókra. — Immár évtizedek óta hangoztatjuk, mi minden múlik az alkotó műszaki munka, az értelmiség kellő megbecsülésén. Mert ott, ahol nem központi intézkedésekre várnak, hanem a gazdasági eredmények egyik lendítő- jének tartják, ott gyors a szakmai előrehaladás, s világos, tervezhető jövő áll az indulók előtt. Épp legégetőbb gondjaink, a hatékonyság, a fegyelem erősítése oldhatók meg akkor, ha a munkahelyek. rendje szilárd alapon, a teljesítmény elvén nyugszik. Mi tehát nem kivételes elbánásra vágyunk, hanem olyan munkahelyeket szeretnénk, ahol kizárólag az ad értéket az elvégzetteknek, hogy ki-ki milyen mértékben tudott hasznára lenni a szű- kebb-tágabb közösségének. Sokat bírált jövedelemszabályozási rendszerünk ma már módot ad arra, hogy ilyen alapokon építkezzünk. j A ma dolgozó fiatalok-az utóbbi évtizedek legaktívabb nemzedékét alkotják. A statisztikák A KISZ KB első titkára a továbbiakban rámutatott: a szocialista demokrácia kiteljesítése nem csupán a fiatal nemzedék, hanem a társadalom egészének is érdeke. — Ha a fiatalok a „mindenhez közöm van” érzésének lendületével vesznek részt közös céljaink valóra váltásában, ötletgazdagságukkal, gyorsaságukkal sokat lendíthetnek gazdasági, társadalmi gondjaink megoldásán. Ám, ha úgy érzik, a „fő sodorból", a nagy kérdésekből kirekesztik őket, elfordulnak, közömbössé válnak. Ennek romboló hatása egyértelmű. Ki kell fejleszteni és el kell sajátítani a demokratikus rend és fegyelem kötelességérzetét. A kisebbségi vélemények tolerálását és a többségi akarat fegyelmezett elfogadását. Az országgyűlési, tanácstagi választásokon, a vállalati tanácsok megalakulásakor azt tapasztaltuk, hogy a választók szívesebben bíznak meg képviseletükkel idősebbeket, gyakorta vezető beosztásúakat, mint fiatalokat. Az is igaz, hogy szövetségünk sem készült fel eléggé. Talán önbizalomhiánnyal, talán az elmaradt biztatással, támogatással magyarázható mindez. Az bizonyos, hogy a KISZ-nek még sok a feladata abban, hogy hatásosabban mutassa be a fiatalok érdekeit és elképzeléseit. A KISZ a fiatal nemzedékek számára a szocializmus eszméivel, értékeivel történő találkozás fontos színtere. Napjainkban jelentős érték-átrendeződés folyik. Olyan, évtizedek alatt megHámori Csaba ezután az MSZMP Központi Bizottságának ifjúságpolitikai állásfoglalását idézve'hangsúlyozta: a Magyar Szocialista Munkáspárt épít és számít a magyar ifjúság tudására, tettrekészségére, elkötelezettségére. — Az ifjúság önálló életre történő felkészítése az egész 'társadalom ügye. Az ifjúság sokfélesége tagoltabb ifjúsági struktúrát kíván. A kívánatos nagyobb társadalmi munkamegosztás csak lassan bontakozik ki. A társadalmi és tömegszervezetek önálló ifjúsági munkájából azt várjuk, hogy saját szervezeti kereteik között adjanak cselekvési lehetőséget a különböző érdeklődésű fiatalaknak. Azt akarjuk, hogy összességében több figyelem és anyagi erő jüssön a fiatalok nevelésére, hogy az ifjúsági érdekek érvényesüljenek. Üdvözöljük a szakszervezeték elhatározását az ifjúsági tagozatok létrehozásáról. Remélhetően a többi társadalmi és tömegszervezet is kialakítja ifjúsági munkáját. Az ifjúságpolitikai elvek állami megvalósítását segítő lépésként szeptember elsején megalakul az Állami Ifjúsági és Sporthivatal. — A KISZ a párt ifjúsági szervezeteként működő egységes politikai szövetség. Fennállásának csaknem 3 évtizede alatt mással nem helyettesíthető, nélkülözhetetlen feladatot látott el szocialista társadalmunk politikai rendszerében. A szövetség kapocs a párt és az ifjúság között. Ugyanakkor az ifjúság egyes rétegeiben nem tudtuk erősíteni, és sok helyütt megőrizni sem befolyásunkat. Ennek csak látszerint minden három fiatal dolgozóból kettő többletmunkát vállal. Nincsen szégyenkeznivalónk. Természetesen ők is azt szeretnék, hogy képességeiket, szorgalmukat elsősorban a főmunkaidejükben kamatoztassák, ott, ahol teljesítményük jól mérhető, s munkájuk haszna számukra is jövedelmező. A fiatalok többségének első igazi nagy erőpróbája az önálló otthon megteremtése, a lakás- szerzés. A családot alapítóktól ez ma több energiát kíván, mint az egy-két évtizeddel ezelőtt indulóktól. Aki nem számíthat a szülők jelentős anyagi támogatására, annak minden leleményességére, energiájára szüksége van ahhoz, hogy kézbe vehesse az első lakáskulcsot.’ Ifjúsági szövetségünk álláspontja egyértelmű ebben a kérdésben. A küldöttgyűlések tapasztalatai is megerősítették célunkat: olyan helyzetet kell teremteni, amely megfelelő nagyságú és idejű előtakarékossággal belátható időn belül otthonhoz juttatja az arra rászoYulókat. Ennek érdekében tárgyaltunk ma egy hónapja az OTP vezetőivel. Javasoltuk egy olyan betétforma kialakítását, amely megőrzi reálértékét, amelynél a kamat mindenkori felső határa eléri a lakásár emelkedésének mértékét. Azt is kezdeményeztük: váljon általánossá, hogy a hosszú lejáratú kölcsönöket csak öt év türelmi idő után kezdjék törleszteni a fiatalok. kövesedett elméletektől búcsúzunk, mint a töretlen, lankadatlan fejlődés illúziója, programszerű sikerek képlete. Közben új fogalmakat tanultunk: versenyt, vállalkozást, innovációt. A társadalmi fejlődés új konfliktusokat, feszültségeket hozott felszínre. Több jele van annak, hogy a nyolcvanas évek új jelenségei zavarba hozták az ifjúság egy részét. A szocializmusról tanultakat nem mindenben tapasztalhatják a hétköznapokban. Amit látnak: lassul a fejlődés, sok család ma nehezebben él, mint tegnap, nem feltétlenül az keres többet, aki többet vagy jobban dolgozik. A szülők, a tanárok s gyakran az ifjúsági mozgalom sem nyújt eleget az eligazodáshoz, olykor adósak maradunk a magyarázattal. Felélénkült az ideológiai küzdelem is: az imperialista propaganda elsősorban a legkevésbé tapasztaltakat veszi célba. Az elmúlt évtizedben kialakult szoeializmusképünk átértékelődött. Az érték-átrendeződést mindig hangos viták kísérik. Szövetségünknek az a feladata, hogy a felelősen politizáló, útkereső fiatalok bennünk mindig biztos hátországra leljenek. Mi azt valljuk, minden fiatalnak önmagának, de nem egyedül kell rálelnie arra az úttá, amelyen haladva azonosulni tud szocialista értékeinkkel, céljainkkal. Ehhez nyílt, őszinte beszéd, s hívó szó kell. Szövetségünk úgy adhat legtöbbet tagjainak, ha világos, egyértelmű politikai cselekvési lehetőséget kínál. Közvetítője az MSZMP politikájának, értelmezi törekvéseit a fiatalok körében, s egyben feltárja az ifjú nemzedékeire jellemző vonásokat, gondokat. Az elmúlt években ifjúsági szövetségünk munkájáról sok vita folyt. Sokan, sokfelől, sokszor jogosan bíráltak bennünket. Meggyőződésem, hogy az elmúlt öt esztendő értékeléséhez sem lenne méltó az egyoldalú önkritika. Munkánkban sok maradandó, ha nem is mindig látványos eredmény született. Erőnk zömét ifjúsági köfttösbe bújtatott társadalmi kérdések kötötték le. A gondok feltárásában és enyhítésében sokszor elismerésre méltó sikereket értünk, el. Az ország építésében a KISZ-esek mindig áldozatkészek voltak, s így van ez napjainkban is. Igyekeztünk a gazdaság hosszú távú, stratégiai jelentőségű kérdéseinek megoldásában aktívan részt venni. Sokat tettünk a hatodik ötéves terv céljaiért, a műszakitechnikai fejlesztés programjáért. — Az elmúlt öt évben demok- ratikusabbá vált szövetségünk belső élete. Ezt mutatják a közvetlen választási, delegálási rendszer kiterjesztésének tapasztalatai, kongresszusunk választási rendszerének megújítása, s ennek szellemében javasoljuk szervezeti szabályzatunk módosítását is. Arra törekszünk, hogy a tagság mind szélesebb körű részvételével történjék minden döntéselőkészítés, s maga a döntés- hozatal is nagyobb nyilvánosságot kapjon. szólag mond ellent, hogy taglétszámunk az utóbbi öt évben tovább nőtt. Ezzel egyidőben sajnos a KISZ meghirdetett, magas erkölcsi, politikai követelményei kevésbé érvényesültek a mindennapi gyakorlatban. A megbomlott arányt mielőbb helyre kell állítani. Ahol a nagyfokú szervezettség nem párosul arányos politikai tekintéllyel, ott a KISZ a jövőben képtelen lesz betölteni küldetését. Szakítva ma jellemző gyakorlatunkkal, új követelményrendszert kell állítanunk tagságunk elé. Olyant, amely elkötelezettséget kíván mindenkitől, amely megpróbáló célokat támaszt. Melyek ezek? Napjainkban a társadalom legfontosabb kérdéseihez, az ésszerűbb, a hatékonyabb munka s egy tudás- és teljesítményközpontú elismerés mindenkit érintő céljaihoz kell kötődni. Nyíltan kell vállalni a konfliktusokat, a küzdelmet. A KISZ politikai jellegét erősítve érdemben akarunk hozzászólni, javaslatot tenni iskolákban, gyárakban, egyetemeken a fiatalokat érintő kérdésekhez éppúgy, mint ahogy véleményt nyilvánítunk minden országos fórumon, ahol csak nemzedékeink sorsa kerül szóba. Ehhez képzett, értő, tájékozott fiatalokra van szükség. — Az elmúlt években gazdasági egyensúlyunk helyreállítása érdekében tudatosan csök- kentenünk kellett az elosztható javak mennyiségét. Ez a döntés hatással volt a KISZ érdekképviseleti munkájára is — állapította meg az előadó. Általában a társadalom egészét érintő gondokhoz kellett közelítenünk az ifjúság szemszögéből. Gyakorta jogszabályok kusza hálójába ga- balyodtunk, szélmalomharcokat vívtunk. A kelleténél ritkábban éltünk a KISZ erkölcsi súlyával, politikai erejével. A KISZ érdekvédelmi, érdek- képviseleti munkájában nem akarunk visszalépni. Kevesebb új jogszabályt fogunk szorgalmazni, de nagyobb súllyal képviseljük azt, ami igazán fontos. A megszülető szakszervezeti ifjúsági tagozatokkal értelmes munkamegosztásra törekszünk és politikai szövetségesi viszonyt akarunk kialakítani. Az előadó ezután arról beszélt, hogy a felnőtté válás nálunk ma természetellenesen lassú folyamat. — Többgyerekes családapák, rendezett egzisztenciával rendelkező harmincasok éppúgy fiatalnak sorolódnak, mint a Ifjúsági szövetségünk tagságának több mint felét a dolgozó fiatalok alkotják. Ezért a KISZ számára mindig is döntő volt — s a jövőben is az lesz —, hogy milyen a KISZ szervezettsége és befolyása az iparban, mezőgazdaságban, szolgáltatásban. Továbbra is nélkülözhetetlen, hogy a KISZ részt vállaljon a termelés, a gazdálkodás programjaiban, ezért munkánkat, akcióinkat úgy kell szervezni, hogy világos, érthető, cselekvésre mozgósító feladatok álljanak a KISZ-tagáág előtt. A gazdaság gyorsítása, a reformfolyamat továbbvitele, a VII. ötéves terv céljainak valóra váltása ifjúsági érdek. Társadalmunkban az egyéni kezdeményezések megvalósításának lehetőségei ma jobbak, mint korábban. Elgondolkoztató azonban, hogy ami a gazdaság egészére igaz, az épp a dolgozók döntő többségét foglalkoztató nagyiparban a legkorlátozottabb. S ez nem indokolható csupán a gazdálkodás méreteivel. A KISZ-nek a gyárakban, üzemekben szorgalmaznia kell az olyan érdekeltségi viszonyok kialakítását, amely a munka minden mozzanatában módot ad, és anyagilag is ösztönöz mindenkit a nagyobb teljesítményre. Az új vállalatirányítási testületek a fiatalok számára is kedvező feltételeket teremtenek ahhoz, hOigy politikai súlyukkal arányosan vehessék ki részüket a tulajdonosi funkciók gyakorlásából. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra. A KISZ- nek igen fontos feladata, hogy felkészítse tagjait. Szorgalmaztuk és elértük, hogy a KISZ-esek számára is alakuljanak ki a közösségi munkavállalás jogilag rendezett formái. A KISZ-es vállalkozások bevétele kettős célt szolgál: egyrészt hozzájárul a mozgalmi, közösségi célok megvalósításához, másrészt egyéni kereseti lehetőséget is biztosít. A jövőben is különös figyelmet fordítunk az értelmiségi fiatalokra, hiszen pártunkkal együtt valljuk: e réteg jelentősége növekszik társadalmunkban. A KISZ-nek is tennie kell azért, hogy a pályakezdők képességeiket, felkészültségüket kipróbálhassák, hogy bennük az alkotókedv erősödjön, és vállalják a küzdelmet az újért!, a jobbért, saját boldogulásukért. Az ifjúsági szövetséggel először a középiskolában találkozik a fiatalok zöme. A legfontosabb feladat tehát az alapok lerakásával kezdődik. Az oktatás, s a mozgalom közös felelőssége segíteni tagjainkat abban, hogy reális, árnyalt képet kapjanak tárhúszévesek. Ügy tűnik — s ez ellentétes a politika, az ifjúságpolitika szándékaival —, hogy társadalmunk nem fogadja be, nem integrálja elég gyorsan — következésképpen nem is hasznosítja kellőképpen — az ifjúságban levő energiákat. Mindez visszahat a mi szövetségünkre is — 126 ezer 30 évesnél idősebb tagunk van. Fiatalítási törekvéseinket élénk politikai vita kísérte az elmúlt hónapok során. A legtöbben egyetértettek abban, hogy figyelmünket elsősorban a tanulás éveire és a családalapítás, a pályakezdés időszakára kell összpontosítanunk. A tanulók körében végzett munkánk a KISZ, az ifjúság egésze szempontjából döntő lehet. A leghevesebb vitákat a tag- felvételi korhatár kérdése váltotta ki. Itt-ott szándékainkat is megkérdőjelezték. Voltak, akik úgy értelmezték, hogy a KISZ úgymond meg akar szabadulni idősebb tagjaitól. Mi nyíltan és őszintén valljuk, a KISZ-nek szüksége van harmincon túl iák - ra is. A szövetség számára értékesek az idősebb nemzedék közéleti tapasztalatai, a szervezetben végzett munkájuk. De a tagfelvételi korhatár egyben követelményt is támaszt: arra kényszerít, hogy 26 éves koráig mindenki döntse el: akar-e KISZ-tag lenni, vagy sem, vállalja-e követelményeinket, céljainkat, vagy sem. A viták nyomán mégis úgy látjuk: indokolt esetben, az alapszervezet javaslatára lehetőséget kell adni a belépésre a huszonhat éven felülieknek is. A KISZ Központi Bizottsága azt javasolja, hogy így módosítsuk a szervezeti szabályzatot. A KISZ rétegpolitikájáról szólva Hámori Csaba leszögezte: — Szövetségünk politikai egységet hirdet, s egyben elutasítja az egyformaságot. Céljaink közösek, minden tagunkra érvényesek, ám más és más módon kell azokat a különböző korosztályokban és rétegekben megvalósítani. Alapkövetelmény, hogy mindenki erejéhez mért mozgalmi feladatot kapjon. Eddig is önálló programokat dolgoztunk ki a különböző ifjúsági rétegek mozgósítására. A kezdeti lépéseket tehát megtettük, jelentős tartalékokkal azonban mégis itt számolhatunk. sadalmunk fejlődéséről, megértsék céljainkat, eligazodjanak a mai magyar valóságban. A közösségi tevékenység élményét csak sokszínű, változatos, tartalmas diákélet adhatja meg. Tevékenységünk módszerein és formáin a legtöbbet itt kell változtatnunk. Napjainkban a tanulók többségének nem jelent sokat, hogy a KISZ tagjai. Ez a helyzet határozott döntéseket, gyors változást sürget. Olyan — minden diák számára cselekvési lehetőséget adó — iskolai diákmozgalom megteremtése a célunk, amelyet egy markánsabb, magasabb követelményeket támasztó KISZ lendít előre. Az önképzőkörök, az öntevékeny diákcsoportok munkájában részt vevő, legjobb tizenévesek legyenek tagjai szövetségünknek. A KISZ- szervezetek tevékenysége elsősorban arra irányuljon, hogy élményt adó formában találkozzanak a fiatalok a politikával, pártunk céljaival. Kulcsfontosságú, hogy az iskolák megértsék szándékainkat, s a pedagógusokban is szövetségeseket találjunk. Az egyetemeken és a főiskolák többségében az elmúlt években csökkent a KISZ tekintélye és befolyása. Ebben a KISZ belső gondjai mellett a felsőoktatás el-elakadó megújítása is közrejátszott. Épp az egyetemi KISZ- szervezetek voltak azok, akik e folyamat gyorsítását javasolták. Meggyőződésünk, hogy az eddiginél korszerűbb felsőoktatásért kezdeményezett politikai küzdelmünket folytatnunk kell. A szövetség maradjon a jövőben is a hallgatók és a fiatal oktatók egyetlen politikai ifjúsági szervezete. Váljon az ifjúsági mozgalom meghatározó, de ne egyetlen tényezőjévé. Mellette legyen más szerveződési lehetősége is az egyetemi, főiskolai ifjúságnak. Szervezetileg önálló, önkormányzati elven felépülő szakmai, kulturális körök, klubok, egyesületek kellenek. Célunk egyértelmű: meg kell nyernünk a leendő értelmiséget a szocializmus, a párt politikája számára. A fegyveres szolgálatot teljesítők legfontosabb feladata a szocialista haza védelme. A sorkatonai szolgálat a rend és a fegyelem hasznos iskolája minden fiatal férfi számára. A KISZ nem csak kulturális és sportélményeket nyújthat tagjai számára. Ügy kell dolgoznunk, hogy az ifjúsági szövetség közéleti, cselekvési terepet is biztosítson; teremtsen alkalmat az egymás iránt érzett felelősségérzet elmélyítésére, honvédelmünk haladó hagyományainak megismerésére. Hámori Csaba végezetül hangsúlyozta: — Ifjú nemzedékeink olyan időben látnak munkához, amikor a nemzet nagy kérdései dőlnek el akaratunk és képességeink által. Bizonyítanunk kell, hogy az emberiség történelmének legmagasabb rendű társadalmát építjük. E történelmi tetthez fiatal nemzedékeink ereje, hite ad lendületet. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Pongrácz Antal, a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a beterjesztett írásbeli jelentéshez. Kovács Sándor felszólalása Mivel az ország legnagyobb mezőgazdasági területtel rendelkező megyéjéből, Bács-Kiskunból jöttem, és magam is ebben az ágazatban dolgozom, ezért hozzászólásomban az élelmiszer- gazdaságban dolgozó fiatalok helyzetével, gondjaival, törekvéseivel szeretnék foglalkozni. Ismertek a magyar mezőgazdaság eredményei, s mind többen ismerik, milyen nagy utat járt be az ágazat az elmúlt egy-két évtizedben. Gondolok itt a kisparaszti gazdálkodás helyét átvevő szocialista nagyüzemekre, a korszerű, nagy teljesítményű gépék, berendezések üzembe állítására, s arra a hatalmas szellemi potenciálra, amely ma már méltán vív ki elismerést idehaza és külföldön, s ne feledjük: a korszerűsödési, fejlődési folyamatnak a meghatározói a tapasztalt szakemberek, az új ismeretekkel rendelkező ifjúság. Javultak az itt dolgozók munkakörülményei is. Mégis elgondolkoztató, hogy az élelmiszer- gazdaságban dolgozó fiatalok is sokszor találják magukat szemben á szociális ellátás hiányosságaival. Ezek, és az életkörülményekben meglevő hátrányok a réteg fiataljai körében növekvő gondként jelentkeznek. Ezt nem lehet csak bérrel, jövedelemmel megoldani. Nemrég olvastam egy szakmai jellegű anyagban, mely az élelmiszer-gazdaság jövőbeni keresetszabályozásával foglalkozik, hogy ma a mezőgazdaságban a munkaidő átlagosan 10 óra, s mégis közel 10 százalékkal keresnek kevesebbet az itt dolgozók. Azt mondják sokan, a háztáji gazdaságban szerzett jövedelem ezt a keresetet kiegészíti az országos átlagra, esetenként az átlag fölé emeli. Ez így igaz, de emögött a többletjövedelem mögött többletmunka is áll, és akkor már a munkában eltöltött idő sem a 8, illetve a 10 óra, hanem még ennél is több. Mégis úgy vélem: nekünk, a KISZ-nek a háztáji gazdálkodást, a vállalkozásokat támogatni kell. Sőt, előre kell menni, ki kell alakítani olyan formákat — például ifjúsági szakcsoportokat —, melyek mind a fiatalok, mind a népgazdaság számára előnyösek, s a benne részt vevők közösségre találnak, kapcsolódni tudnak a KISZ-munkához. Szerintem ezzel a kongresszusi dokumentumokban alaposabban kellene foglalkozni. Szeretnék néhány szót szólni az élelmiszer-gazdaságban dolgozó pályakezdő fiatalok gondjairól, munkahelyi beilleszkedésükről. Személyes példám mellett számos megyei tapasztalat bizonyítja azt, hogy az élelmiszer-gazdaságban — ha nem is mindig és mindenhol —, de heVITA Az ezután megkezdődött vitában felszólalt Mihalics Veronika, a KISZ Somogy Megyei Bizottságának első titkára, Rusznák András, a MÁV záhonyi csomópontja üzemi KlSZ-bizottságá- nak titkára, Varga-Sabján László, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Sokhegyi Brigitta, a balatonfüredi szívkórház ápolónője és Kovács Sándor, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet közgazdasági elnökhelyettese. lyén kezelik ezt a kérdést. Egyetemi tanulmányaimat befejezve a szövetkezetbe kerültem üzemgazdász munkakörbe, ami megfelelt végzettségemnek. Kétéves gyakorlat után közgazdasági csoportvezető, majd főikönyvelő lettem, s ma közgazdasági elnök- helyettesként dolgozom. Emellett öt évig KlSZ-szervezeti titkárként dolgoztam és a pártvezetőség tagja lettem. Mintegy három éve a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsága mellett megalakítottuk a mezőgazdasági fiatalok rétegtanácsát, melynek tagjaként alaposabban megismertem a rétegben folyó ifjúsági munkát. S hogy példám nem egyedi, az is bizonyítja, hogy a gazdaságban levő több mint száz önelszámoló egység vezetőjének az átlagéletkora nem éri el a 35 évet. Ki merem jelenteni, hogy a fiatalok nem kimondottan vezetővé akarnak válni, hanem alkotó, értelmes munkát kívánnak végezni. A magam részéről helyeslem a KISZ megújulási törekvéseit, a politikai jelleg erősítését, az elkötelezett ifjúsági szervezet létrehozását. Számunkra valós cselekvési teret nyithat, széles tömegbázist jelenthet egy színes agrárifjúsági mozgalom. A rétegben működő KlSZ-szerveze- teknek ezért érdeke, hogy felvállalják ennék a mozgalomnak kialakításával, beindításával járó feladatokat, hiszen meggyőződésem szerint ez a megújulás egyik feltétele. * Kovács Sándor után Kiss Péter, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára, dr. Pávó Imre, . a Szegedi Orvostudományi Egyetem klinikai orvosa szólalt fel, majd Viktor Misin, az Össz-Szö- vetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára méltatta a magyar és szovjet ifjúsági szövetség közötti együttműködés jelentőségét, a magyar fiatalok alkotó munkáját, és szólt a Komszomol előtt álló feladatokról. Ezt követően Gerner Éva, az MTV pécsi körzeti stúdiójának riportere, Ladányi István főhadnagy, KlSZ^bizottsági titkár, Ádám László, a Tatabányai Szénbányák vájára, Balogh Erika tanuló, Szabolcs-Szatmár megye küldötte, Petróczi István tudományos ösztöndíjas, Csongrád megye küldötte, Molnár László, a Paksi Atomerőmű osztályvezetője, Budainé Kiss Mária, a KISZ Szolnok Városi Bizottságának titkára, Nagy Brigitta eladó, Merczel András zenész, De- vecserné Óvári Ibolya, a KISZ Zala Megyei Bizottságának első titkára kapott szót. őket követően Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese emelkedett szólásra. Azonosulva szocialista értékeinkkel A szövetség munkájáról Magasabb követelmények Cselekvésre mozgósító feladatok ■..........■■ - ■ © Bács-Kiskun megyei küldöttek a kong rész- szuson. v Helyeslem az új törekvéseket
