Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-14 / 87. szám
1986. április 14. • PETŐFI NÉPE • S Közös célokért együtt cselekedni Mózes Ernőt 1984. november 1-én választották meg a Kun- szentmiklósi Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács elnökévé. Az azóta eltelt másfél esztendőről, a hatodik ötéves tervidőszaki fejlődésről és a közeli jövő feladatairól beszélgettünk vele. — Az 1984-es esztendő a városi jogot hozta meg Kunszentmik- lótnak. S vele együtt újszerű, addig kevéssé ismert teendők egész sorát. — Igen. Kunszentmiklós 1984. január 1-én városi jogot és középfokú körzetközponti szerepkört kapott. Az egységes szakigazgatási szerv megszűnt, három osztály alakult. A körzethez tartozó községek, Szabad- szállás, Szalkszentmárton, Tass és Kunadacs tanácsai természetesen önállóak" maradtak, ám a megszűnő járási hivatalok bizonyos funkcióit és szerepkörét az új körzetközpontoknak kellett átvenniük. A másodfokú hatósági ügyintézés hozzánk került, s míg városfejlesztési és -gazdálkodási, valamint szervezési és hatósági osztályok hatóköre csak Kunszentmiklósra és Kunpeszér- re terjedt ki, művelődési, egészségügyi és sportosztályunk körzeti feladatokat lát el. Mindent egybevetve körülbelül egy évre volt szükség ahhoz, hogy az osztályok megtanulják az önálló szakigazgatási szervként való ténykedést. — \Mire ez megtörtént, már 1985-öt írtunk. A hatodik ötéves tervciklus (záró esztendeje következett. Sokan vélik úgy, hogy annak a középtávú tervidőszaknak |a ifinise vette kezdetét, amelyik korábban soha nem tapasztalt fejlődést eredményezett Kun- szentmiklóson. — Azt hiszem, nem túlzás ezt állítani, öt év alatt 172 millió forintot fordítottak Kunszentmik- lóson és Kunpeszéren fejlesztésre. Nagyközségünk arculata 1981 és 1985 között számottevően megváltozott. Kunszentmiklóson felépült 38 állami célcsoportos és 24 OTP-értékesítésű lakás, valamint 276 családi ház. Kunpeszéren lkát pedagóguslakásba és 24 csáládi h'ázöá költöztek • b'éTá ’Iä^ kök, illetve a tulajdonosok. A családi otthonok egyharmada a tanács által juttatott közművesített; és olcsó, közmű nélküli telkeken épült fel. A csaknem négyszáz lakás mellett igen jelentős, városias jellegű, részben a vonzáskörzet lakosságának igényeit is kielégítő létesítményekkel lettünk gazdagabbak. Megnyílt nagyközségünk régen várt, ezer négyzetméter alapterületű iparcikk-áruháza. Elkészült településünk egyik legszebb épülete, a gyönyörűen helyreállított Virágh- kúria. Űj üzletek nyíltak a Petőfi lakótelepen és Kunpeszéren is. Nem sokkal később öt új orvosi lakást adtunk át, valamint 1985-ben a szakorvosi rendelő- intézetet. E létesítmény jelentőségét aligha lehet eltúlozni. Ám még korántsem oldottuk meg maradéktalanul ezt a problémát. A 15 millióért megépített rendelőintézetben belgyógyász, fogász, gyermekgyógyász és nőgyógyász szakrendelés működik. További hat szakrendelést egy új épületszárny megépítésével a VII. ötéves tervidőszak alatt szerettünk volna megvalósítani. Ma már látjuk, hogy erre sajnos nem lesz pénzünk. Ami mégis megoldódik: berendezünk az épületben egy második gyermekgyógyászatot és megvalósítjuk a fizikoterápiás szakrendelést. Az egészségügyi ellátást javítja a Petőfi- lakótelepen nemrég átadott új körzeti orvosi rendelő és hamarosan főállású üzemorvosunk is lesz, aki az Akkumulátorgyár, a VÁV- gyáregység, a TEMAFORG- üzem és az Egyetértés Tsz dolgozóit látja el. — Kunszentmiklósnak hosszú évek óta a leggyötrőbb, legsúlyosabb gondja volt az általános iskolai tanteremhiány. Egészen az 1985/86-os tanév kezdetéig, amikor is minden megváltozott... — Az elmúlt tervidőszak legnagyobb beruházása fejeződött be tavaly szeptemberben, amikor 620 felső tagozatos kisdiák kezdte meg tanulmányait az Általános Művelődési Központban. A 900 millió forintot érő, 16 tantermet, 6 szaktantermet, nyelvi labort, négyszáz személyes előadótermet és 30 ezer kötetes könyvtárat magába foglaló impozáns létesítményt az eredetileg vállalt határidő előtt egy évvel adta át a BÁCSÉPSZER Vállalat! S ezzel valóban minden megváltozott. Addig 13 helyen folyt általános iskolai oktatás, nem egyszer öreg, omló vakolatú épületekben, szükségtantermekben. Most a legkorszerűbben berendezett új intézménybe járnak a felsősök, és a korábban is meglévő iskolák legjobb adottságú tantermeiben tanulnak az első— negyedik osztályosok. És ha már a legnagyobb új létesítményeket vesszük számba, hadd említsem meg itt, hogy a tervidőszak utolsó négy esztendejében — nagyrészt lakossági összefogással — megépült Kunszentmiklóson 28 kilométernyi gázvezeték, és 1985 végén 1100 lakásban már a legkorszerűbb energiahordozó szolgáltatta a meleget. Társközségünkben pedig az elmúlt évben készült el a minden utcát behálózó vízvezeték. Kunszentmik- lós és Kunpeszér lakói öt év alatt 71 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. « — Az összefogás újabb bizonyítéka, hogy a lakosság 75 százaléka megszavazta o település- fejlesztési hozzájárulást. ' — Közös céljaink elfogadásaként és a bizalom jeleként értékelem, hogy Kunszentmiklós és Kunpeszér lakói a megyében az elsőik között szavazták meg a hozzájárulást, méghozzá évi ezer forintot. Ügy érzem, amikor az ivóvízellátás javításához kértük mindkét település lakosságának támogatását, sikerült olyan célt fölmutatni, amelynek megvalósításában szinte kivétel nélkül mindenki érdekelt. Igyekeztünk nagyon körültekintően eljárni, arra is volt gondunk, hogy Kun• OTP-fiók, autósbolt lesz a földszinten, tizennyolc csalid otthona az emeleteken. (Straszer András felvételei) • Az Általános Művelődési Központ. BESZÉLGETÉS MÓZES ERNŐVEL, KUNSZENTMIKLÓS TANÁCSELNÖKÉVEL bábonyon, ahol nincsen vezetékes víz, más fontos cél valóra váltásához legyen felhasználható a településfejlesztési hozzájárulás. Így a kunbábonyi tanyák lakói új boltot kapnak a pénzükért. Mindez a hetedik ötéves tervidőszak feladata lesz. — Mit terveznek még? — Állami támogatással tovább folytatjuk a célcsoportos lakásépítést, 23 új otthon átadását tervezzük, amelyek közül tíz garzonlakás lesz fiatal házasok, pályakezdő szakemberek számára. Befejeződik a főtéren az OTP- székház építése, amelynek felső szintjein 18 lakás várja 1987-ben a beköltözőiket. Sor kerül a Kálvin tér és a Marx tér rendezésére, a környező épületek felújítására. A kockakő tetejére aszfalt- szőnyeget kap a Rákóczi út és a Kecskeméti út egy szakasza, több ma még sáros utcát szilárd burkolattal látunk el. A Szegedi Postaigazgatósággal közösen 36 millió forintos beruházással crossbar-telefonközpontot és távbeszélőhálózatot építünk ki 1987- re Kunszentmiklós, Tass és Szalkszentmárton községekben. Elkezdjük egy korszerű tornacsarnok kivitelezését és az áfésszel közösen a már nagyon hiányzó szálloda megépítését. Kunpeszéren utakat, víztornyot építünk és újabb vfzműkutakat fúrunk. Még ebben az ötéves tervben mentőállomás létesül Kunszentmiklóson. Közös céljainkat úgy, mint eddig, együtt cselekedve valósítjuk meg, Sitkéi Béla Napjaink múzeumainak, könyvtárainak és nevezetes gyűjteményeinek eredete után kutatva sok esetben magánjellegű kezdeményezésekhez jutunk el. Egy húsz évvel ezelőtti márciusi napon a Kecskeméti Katona József Múzeumban 15 főnyi kis csoport gyűlt össze, hogy — az intézmény patronálásával — éremgyűjtő kört alakítsanak. Azóta havonként találkoznak, hogy érmeket, pénzeket, kitüntetéseket, szak- irodalmakat adjanak-vegyenek, cseréljenek. Közben a tagok száma is nőtt. Ekkor a művelődési ház — szakcsoportként — befogadta a kis közösséget, így a gyűjtőknek lehetőségük nyílt a hetenkénti összejövetelekre. 1969-ben megalakult a budapesti, majd a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, amelyhez csatlakozott a kecskeméti csoport. Ezzel megszerezték azt az előnyt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott új emlék-, valamint az évenként kiadott forgalmi pénzeket „hivatalból” megkapják. Hazánkban mintegy nyolcezren hódolnak egyesületi keretekben az éremgyűjtésnek. Ez a szám indokolta, hogy életre hívják a megyei szervezeteket. Erre Kecskeméten 1985. január 1- én került sor. Taglétszámuk másfélszáz körüli, közülük nyolcva- nan kecskemétiek. A két évtized alatt több ki- sebb-nagyobb kiállítást is szervezett a csapat. Ilyen volt például az 1969-ben a Magyar Nemzeti Bank Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságán rendezett tárlat, ahol a Tanácsköztársaság pénzeit mutatták be. A forint kibocsátásának 30. évfordulóján, 1976-ban gyűjteményeik átadásával sokat segítettek abban, hogy a helyi múzeumban mind teljesebb legyen a kiállítás. Egyébként minden hivatalos bemutatkozás után gyarapodott taglétszámuk. Egyik legjelentősebb — és legstílszerűbb — szakmai eredményük: április 12-iki jubileumi ünnepségükre saját érmet verettek, a Csongrád megyei szervezet aktív közreműködésével. Az érem elkészítésére a Szegeden élő — de középiskolai tanulmányait Kecskeméten végző — Lapis András szobrászművészt kérték meg. Ugyancsak a Tisza-parti városban, Szabó Géza ötvösmester műhelyében, verési technikával született a mű: bronzból 800, ezüstből 250 darab érem. A numizmatikusoknak az idén még egy „csemegével” szolgál Leányfalusi Károly és dr. Nagy Ádám gyűjtő szerzőpáros, ösz- szeállításukban megjelenik az a rég várt katalógus, amely a pengő-fillér és a forint-fillér pénz- rendszer fém- és papírpénzeit tárja a nyilvánosság elé. P. S. ÖREGCSERTÖI EREDMÉNYEK Alkoholellenes klubmozgalom Klubbizottsági ülést tartottak Kiskunhalasom a megyei alkoholellenes klubok vezetői és a tevékenységüket segítő egészségügyi szakemberek. Dr. Dómba! Sarolta alkohológus főorvos tájékoztatta a résztvevőket a mozgalom továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Ismertette az országos alkoholellenes klubbizottság közelmúltban tartott tanácskozásának álláspontját, mely szerint az elkövetkező időszak legfontosabb feladata az alkoholizmus elleni küzdelem szélesebb körűvé tétele. A formai megoldások között felvetődött az egyesületek létrehozásának gondolata. Ezek nem csak a gyógyult alkoholbetegeket tömörítenék, hanem mindazokat, akik támogatják a józan életmód, az egészség programját. A klubvezetők továbbképzése volt a következő napirendi pont témája. Korábban ezt az évente tartott országos rendezvényen oldották meg, az alkoholellenes klubok egyre növekvő száma azonban arra készteti a megyéket: helyben szervezzenek módszertani napokat. Bács-Kiskun- ban, a Szelidi-tónál a jövő hét végén kerül sor az első klubterápiás hétvégére. A tapasztalat- csere hatékonyságát hivatott szolgálni, hogy a programokra nemcsak vezetőket, hanem klubtagokat is meghívnak, s az elméleti ismeretgyarapítás mellett a gyakorlatban is kipróbálnak másutt már bevált, új terápiás módszereket. Ezt követően beszámolót hallgattak meg a tanácskozás résztvevői a kecskeméti klub és a megyeszékhely új pszichiátriai osztálya kapcsolatáról, rövid idő alatt kialakult jó együttműködésről, a közös munka további lehetőségeiről. Végül a megyében működő nyolc alkoholellenes klub titkára mondta el, milyen eredményeket értek el csoportjaikkal a legutóbbi, tavaly ősszel tartott ülés óta. A legnagyobb sikerrel talán az öregcsertőiek büszkélkedhetnek: a lakossági kezdeményezésre alakult klub alig egy év után már 99 tagot számlál. Részben ennek elismeréseként, részben pedig a többiekétől eltérő körülmények között végzett munkájuk tanulmányozására — a legtöbb klub ugyanis alkoholgondozó mellett működik a megye városaiban —, a klubbizottság úgy döntött, hogy a következő ülését októberben öregcsertőn tartja. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG 1. Rossz volt a baromfitáp Egy mezőgazdasági termelő- szövetkezet egy másik tsz-szel igen nagy mennyiségű napospulyka átvételére kötött szerződést. A felnevelésük utáni értékesítésre egy vállalattal állapodott meg. Az állatokat egy ideig a saját, majd az eladó által küldött táppal etették. Nem sokkal később a baromfiak megbetegedtek. A tápból vett mintából az állatorvos, majd az illetékes állategészségügyi intézet megállapította: az a táp, amit az eladó tsz küldött, nem volt megfelelő. Ilyen előzmények után a vevő tsz az eladó tsz ellen 780 ezer forint kárának megfizetéséért pert indított. Ebben arra hivatkozott, hogy a rossz minőségű táptól a pulykák megbetegedtek, ezért a kívánt súly elérése érdekében az előírt időn túl volt kénytelen azokat tartani, és ezzel jelentős többletköltsége keletkezett, továbbá a baromfiakért kevesebbet kapott. Az elsőfokú bíróság az eladót 97 ezer forint megfizetésére kötelezte. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A végzés indokolása szerint az eladó elismerte, hogy a táp, amit küldött, minőséghibás volt, s emiatt a pulykákat tovább kellett etetni, s mindezekért kártérítéssel tartozik. Az azonban nincs tisztázva, hogy ez a hiba a teljes mennyiségre vonatkozik-e,, az egész állomány ezt a tápot fogyasztotta-e, s ezért történtek a megbetegedések. Azt sem állapították meg, hogy a túltartás miatt mennyi többletkiadás merült fel, s hogy a tervezettnél kisebb súlyú állatok értékesítésénél mennyi volt az elmaradt bevétel. Mindezek tisztázására új szakértői véleményt kell beszerezni, mert csak ezek alapján bírálható el az eladó kártérítési felelősségének mértéke. 2. Felelősség a szakcsoportért A szakcsoporttal rendelkező termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmébe ajánljuk a következő ügyet: Az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezet iparszolgáltató szakcsoportja részére egy vállalat 112 ezer forint értékű munkát végzett, de a számlát a szövetkezet nem egyenlítette ki. Ezért a vállalat pert indított. A tsz azzal védekezett, hogy szakcsoportját felszámolták, tagjai és vezetői ellen büntetőeljárás van folyamatban, így tartozásukért nem felelős. Arra is hivatkoztak, hogy a szakcsoport és a vállalat közötti szerződést a tsz főkönyvelője nem írta alá, tehát az érvénytelen. A megyei bíróság, majd fellebbezésre, a Legfelsőbb Bíróság ezt az álláspontot nem osztotta, és a tsz-t a peresített összeg megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a szövetkezet azt is előadta, hogy képviseleti könyvébe a szakcsoport elnökét, helyettesét bejegyezték, tehát azok a nevében szerződést köthettek. Márpedig a Polgári Törvénykönyv értelmében, ha az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya) nem jogi személy. Ezeknek a szervezeti egységeknek vezetője a jogi személy — ebben az ügyben a tsz — képviseletében jár el. Ezúttal is a szövetkezet szakcsoportjának vezetője a tsz képviseletében kötött szerződést a vállalattal, ezért annak munkadíját a szövetkezetnek kell megtérítenie. 3. Megsérült szobrok Kínos kalandja támadt egyik neves szobrászművészünknek. Kiállítás rendezésére huszonnyolc alkotását" adta át egy vidéki művelődési központnak. A szobrokat nemcsak ebben a központban, hanem még két másik vidéki művelődési házban is bemutatták. Amikor azonban visszaérkeztek, kiderült, hogy közülük tizenhét megsérült, aminek következtében — mint a szakértő bizottság megállapította —, értékük 79 ezer 650 forinttal csökkent. Ennek megfizetéséért a Magyar Nép- köztársaság Művészeti Alapja az ellen a művelődési központ ellen, amely a szobrokat elsőként vette át, kártérítési pert indított. Az alperes azzal védekezett, hogy a műalkotásokat a szobrász beleegyezésével, kiállítási célra — teljesen épen — az egyik vidéki művelődési háznak adta át, az pedig egy másik művelődési házba továbbította, ahol az alkotásokat szintén bemutatták. Ha a szobrok megrongálódtak, ők felelősek érte. Ezért mindkettőjük ellen keresetet indított. Az első művelődési ház elismerte, hogy egy posztamens nála eltört, de arra hivatkozott, hogy a többit épségben továbbította a másik művelődési háznak. Ez viszont azzal védekezett, hogy amikor a szobrokat megbízottai átvették, azok mint laikusok, a nonfiguratív, műveken a sérülé-'* seket nem ismerhették fel. Hangoztatta : a szobrokat nagyon gondosan csomagolva küldte vissza, tehát azok a szállítás alatt nem sérülhettek meg. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében megállapította a művelődési központ kártérítési felelősségét, de az általa előterjesztett kereset alapján azt a művelődési házat, amely egy talapzat eltűrését elismerte, 3600, a másikat 76 ezer 050 forint megfizetésére kötelezte. Ez utóbbinak a védekezését nem fogadta el, mert neki kellett volna bizonyítania, hogy a szobrok nem nála törtek el, ezt azonban nem tudta igazolni. Hajdú Endre Jubiláló éremgyűjtők *
