Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-14 / 87. szám
4 « PETŐFI NÉPE • 1986. április 14. .s EGYMÁSRA UTALTSÁG, KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK SAJTÓROST A: Valamiféle régi, sok évtizedes beidegződés és értékrend szerint a kisüzem ma a legtöbb ember számára bizonyára olyasmit jelent, mint manufakturális; elmaradott technikai színvonalat képviselő. Pedig a kisüzem fogalma éppen az utóbbi egy-két évtized során értékelődött át, s nyert új értelmet szerte a világon. Ideje, hogy mi is odafigyeljünk erre a jelenségre. Ez a véleménye a többi között dr. Kői Ferencnek, a Kisiparosok Országos Szervezete termelési és szolgáltatási főosztályvezetőjének, aki a Fogyasztók Országos Tanácsának egyik ülésén érdekes bejelentést tett. Mindkettőnek kifizetődik Elmondta, hogy sokan felismerték már: újfajta kisüzemi politikára van szükség Magyarországon. Ezért a KIOSZ felajánlja segítségét. Kutatást indítottak, pontosabban szerződést kötöttek a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen működő Economix kisszövetkezettel, amely vezető tudósokat bízott meg a különféle kutatási ágazatokban, területeken: vizsgálják meg, mi lehet manapság a kisüzem szerepe gazdaságunkban. Világszerte közismert tény, hogy egy olyan mamutvállalatnak, mint a General Motors, csaknem negyvenezer beszállítója van, túlnyomó többségükben kisüzemek. De akadnak .hazai példák is, köztük a Taurus Gumiipari Vállalaté, amely már évekkel ezelőtt mintegy száz ipari szövetkezettel, tsz-mellék- üzemággal, és más kisüzemmel létesített kooperációs kapcsolatokat. E kapcsolatok kialakulásának magyarázatát keresve rég felismert — ma már közhelyszámba menő — igazságok bizonyosodnak be. A korszerű nagyüzem a nagy szériák gyártásában érdekelt, nem éri meg neki a kisebb értékű kiegészítő jellegű alkatrészek, berendezések, és más kellékek gyártásával bíbelődnie. Sokkal kifizetődőbb számára, ha mindezeket a kisüzemektől szerezheti be. A kisvállalatnak viszont gazdaságos az ilyesmik gyártására szakosodni, a többi között azért is, mert garantált piacot jelent számára, hogy bedolgozhat a nagyüzemnek. Tanulnak a kicsiktől A kisvállalkozássk és nagyvállalatok viszonya persze azért nem felhőtlen és ellentmondásmentes. Vaskos hiba volna például — az előbbiekre alapozva — a nagyvállalatok puszta bedolgozójának, függvényének minősíteni a kisüzemeket. Ipartörténeti tények bizonyítják, hogy korszakos ipari találmányok nemcsak a nagyvállalatok kitűnően felszerelt órási laboratóriumaiban, (kutatóintézeteiben születhetnek. Gyakran emlegetik például, hogy az USA elektronikai iparát a kaliforniai Szilícium-völgy kis laboratóriumaiban, üzemeiben alapozták meg. A kapitalista országok ipari vezetői és közgazdászai tüzetesen tanulmányozták az ilyen és ehhez hasonló jelenségeket (kötetekre rúgó irodalom tanúskodik erről!), s a többi között megállapították: nemcsak a nagyvállalatok hatnak a kicsikre, hanem a kicsik is a nagyokra. Az utóbbiak elemi érdeke, hogy felkarolják, támogassák a kicsik jó kezdeményezéseit. S hogy ez valóban így történt — és történik napjainkban is —, annak legismertebb bizonyítéka, hogy időközben az USA elektronikai, illetve számítógépiparában/ is óriási vállalatok jöttek létre. Visszatérve Magyarországra — amivel a cikkünket kezdtük —, a KIOSZ-ra: kérdés, hogy világjelenségként értékelhető-e az, amiről az imént szóltunk? Valóban új és mélyebb megvilágításba kell helyezni a kisüzemek és nagyvállalatok kapcsolatrendszerét? Ha igennel felelünk e kérdésre, akkor megvizsgálandó például: mi rejlik amögött, hogy a kisvállalkozások húsz százaléka egy éven belül megszűnik, illetve tönkremegy-e? Bár az is világjelenség, hogy a kisvállalkozások nem mindegyike életképes, mégis kérdés: nem sok ez a húsz százalék? Elegendő támogatást kapnak-e a kisvállalkozások, különösen azok, amelyek a jövő új és dinamikusan fejlődő iparágainak megalapozásához nyújtanak segítséget? Eléggé ösztönző-e ehhez a közgazdasági szabályozórendszerünk, nem arról van-e szó, hogy túlsúlyba kerültek benne a tiltó elemek? A KIOSZ-ban minden segítséget megadnak-e vizsgálatokhoz, a többi között ezért kötöttek szerződést az Economix kisszövetkezettel. Újabb lehetőségek A vizsgálat csak akkor lehet teljes és igazán hasznos, ha a nagyüzem—kisüzem egész kapcsolatrendszerére kiterjed. Már most nyilvánvaló például: az a célszerű, ha a nagy- vállalatnál külön részlegek foglalkoznak azzal, hogy a nagy- és kisüzem kutatási, fejlesztési, még inkább alkatrész-beszállítási együttműködése minél zökkenőmentesebb legyen. Mindehhez persze programvezérlésű irányításra, olyan szervezésre van szükség a nagyobb vállalatoknál (s nemcsak azoknál), amely többszörösen meggyorsítja az alkatrészek forgási sebességét, azaz nem készteti tetemes készletek felhalmozására a nagyüzemeket. A túlzott készletek ugyanis nagy értékeket kötnek le, s emelik a gyártási költségeket. Csak néhány példát említettünk annak illusztrálására, hogy van mit javítani, fejleszteni a kis- és nagyüzemek kapcsolatrendszerében. Mert bár igaz az, amit mondtunk, hogy a kicsik meg a nagyok viszonya sohasem lehet teljesen problémamentes (ezeket az élet velejárójának tekinthetjük), még inkább igaz, hogy egymásra vannak utalva, s nem aknázták ki az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Pedig érdekük, hogy megtegyék, s igen hasznos, hogy ehhez segítséget nyújt a KIOSZ is. V. Zs. CSEHSZLOVÁKIA Élelmiszer-ellátás önerőből 0 A teljes ellátottság elérésében fontos szerepet játszott a gépesítés. Felvételünkön a legnagyobb csehszlovák mezőgazdasági kiállításon kiállított automatikus vezérlésű gyomlálógép látható. Ha összegezzük egy átlagos — négytagú családról gondoskodó — csehszlovák háziasszony évi bevásárlásait, az eredmény azt mutatja, hogy az év folyamán 335 kilogramm húst, 366 kilogramm tejterméket, 34 kilogramm vajat, több minit 1300 darab tojást, 150 kilogramm cukrot, és nagy meny- nyiségű másfajta élelmiszert vásárol. Az évi élelmiszer-bevásárlásainak összsúlya meghaladja a 2 700 kilogrammot. Az utóbbi időszakban a csehszlovák termelők feladata az volt, hogy ezeket az alapvető élelmiszereket biztosítsák,. hogy behozatalukat a minimálisra csökkentsék. A földműves-szövetkezetek és az állami gazdaságok — amelyek Csehszlovákiában a termőterület 90 százalékán gazdálkodnak — eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy Csehszlovákia az 1985- <>s évben megközelítette a teljes ellátottság határát. Az utóbbi három év jó gabonatermése ezen a Itéren is biztosította az ország szükségletét. A Csehszlovákiában fogyasztott élelmiszer-mennyiség megfelel a magas életszínvonalú államok fogyasztási szintjének. A minőségi összetételt illetőleg azonban akad kifogásolni való.' A sok liszt, zsiradék és cukor a különben kitűnő cseh és szlovák konyha nagy gyengeségei. A* hagyományok tisztelete mellett ésszerűbb lenne előnyt adni a gyümölcsnek, zöldségnek. A zöldség és gyümölcs nagyüzemi termesztése azonban még nincs kellő színvonalon, elsősorban azért, mert a szükséges gépi berendezések választéka nem elég gazdag, behozataluk viszont meglehetősen drága. így amellett, hogy a növénytermesztési tervet az 1985-ös évben és az "lő. ' ót év őtiovában is túlteljehogy a következő években a zöldség- és gyümöLcsfogyasztás — ma évente 63 kilogramm gyümölcs és 72 kilogramm zöldség fogy — jelentősen emelkedjék. A jövőben nagyobb figyelmet szentelnek majd a cukorrépa és a burgonya termesztésének is. A cukorrépánál az alacsony cukortartalom és a betakarítás magas veszteségei okozzák a gondot, míg a burgonyánál á minőség nem felel meg a követelményeknek. A hús, a tej és a tojás hazai termelése kielégítő, sok esetben túltermelésről beszélhetünk. Az állattenyésztés mostani feladatai ígv a minőség és a rentabilitás -Isa. Ez a követelmény kü- iúúu<_Tí az egész csehszlovák mezőgazdaságra érvényes. A ma feladata elsősorban az, hogy a mezőgazdasági termelés ráfordításai Csehszlovákiában a fejlett európai országok szintjére kerüljenek. Az alapvető élelmiszerekkel való teLjes ellátottság elérése a technológiai váltás és a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazásának az eredménye. Ebben szerepet játszottak a jobb minőségű és nagyobb teljesítményű gépek, az új növényfajták, a nemesebb állatállomány, valamint a mezőgazdasági dolgozók magasabb műveltségi szintje. Ezek azok a tényezők, amelyek a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésében továbbra is nagy szerepet játszanak. Az év elejétől ezekhez csatlakoznak a földműves-szövetkezetek és állami gazdaságok vállalkozó kedvét serkentő hivatalos intézkedések az irányításban és a tervezésben. Alen» Helslová Tilos a csendháborítás! Egyik új városunkból érkezett szerkesztőségünkbe a névvel és címmel ellátott levél. Feladója diszkréciót kért, s ezt tiszteletben tartva közöljük elgondolkodtató sorait: Kertszomszédom unos-untalan oly hangerővel működteti a magnóját, hogy bezárt házamban sem lelem nyugalmam. Tetszés szerinti időben és ideig csinálja a hangorkánt, s akkor odahaza képtelenség pihenni, olvasni. Vajon kénytelen vagyok eltűrni ilyesmit? Errefelé sokan azt mondják, hogy reggel 6 és este 10 óra között korlátozás nélkül bömbölhet a zenegép, a rádió, a tévé stb. Ha mindez Igaz, akkor több idegcsillapítót, füldugót kellene gyártani, minit amennyi jelenleg kapható. És e szinte 'kibírhatatlan zaj miatt fel-felröppenő házi galambok, valamint egyéb hasznos madarak részére is rendszeresíteni kellene hangszűrő készüléket. Szerintem a környezetvédelemnek része a csend fokozott védelme is. Vagy tévedek?” Olvasónk panaszához hasonló észrevételek, bejelentések már-már folyamatosan jönnek hozzánk, mégpedig a városokból és a községekből egyaránt. Van, ahol a kertben felszerelt hangszóró üzemel teljes kapacitással, míg a tulajdonos ás, kapál, vet, gyomlál, vagy éppen heverészik. Másutt a lakások nyitott ajtóin, ablakain át szárnyal a rettenetesen hangos gépzene. És nem kevés az olyan család sem, ahol naponta órákig zongoráznak, gitároznak, trombitálnak, harmonikáznak, esetleg dobolnak, tekintet nélkül a szomszédokra. A kérdés óhatatlan: szabad ezt tenni? Mindenekelőtt egy tévedést kell eloszlatni: évek óta nincs érvényben az a szabály, mely csakis 22 óra és reggel 6 óra között tiltja a csendháborítást. Az élet túllépett ezen a szűkös korláton. A közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Miniszter- tanács szigorúbb rendeletet alkotott, s ez kimondja: aki lakott területen, az ott lévő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken indokolatlanul és bármely időpontban olyan zajt okoz, hogy azáltal mások nyugalmát zavarja, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. E szabálysértés elkövetőjére a rendőrség, illetve a helyi tanács közterület-felügyelője helyszíni bírságot is kiszabhat, és kezdeményezheti a hatósági eljárást. Mikor szűnik meg a földhaszonbérlet? Több mint 25 esztendeje bériek csaknem két hektárnyi földet. Gazdájával — aki magánszemély — ötévenként újítottuk meg a bérleti szerződést, melyet mindig a helyi tanács hagyott jóvá. Legutoljára 1982 decemberében került sor erre, amiből következik hagy ai jövő év végéig zavartalanul használhatom a birtokot. A gyakorlatban mégsem ilyen egyszerű a helyzet. Tavaly ugyanis elhunyt a bérbeadó, s utána a zömmel -tsz-tag- tként dolgozó örökösei tettek a •tulajdonosok, akik hallani sem akarnak bérlői jogaimról. Az ügybe a környékbeli termelőszövetkezet is bekapcsolódott már. nyíltan hangoztatva szándékát, hogy egyszerűen átveszi a terület fölötti rendelkezésit. Jogellenesnek tartom a velem szembeni ilyen „kemény” eljárást, s főleg az elfogadhatatlan számomra, hogy a több termés érdekében — például a bőséges trágyázás által — befektetett költségem is kárba vész... — sérelmezi a Jánoshalma, Deák Ferenc u. 55. szám alatt lakó Horváth János. Olvasónk — korántsem egyedinek tekinthető — esetében a Polgári Törvényben, illetve a földhasználatot szabályozó rendeletekben foglaltaki az irányadók. E szerint a gazdasági év végével (mely dátum általában szeptember 30-at jelenti vagy legkésőbb a termés betakarításának idejét) megszűnik a földhaszonbérlet, ha azzal a bérbeadó belép a mező- gazdasági termelőszövetkezetbe. Ha történetesen már tsz-tag a bérelt terüllatet örökölt új tulajdonosi. neki imég könnyebb a dolga, hiszen csupán a földbevítedd kötelezettségének kell eleget tennie. A .nem ilyen jogállás mellett bérbeadóvá* vált örökös pedig szabadon rendelkezhet a földdel, melyet megtarthat saját használatra, de felajánlhatja az államnak is. Bármelyik megoldásit választja, az a bérletviszony megszűnésével jiár együtt. Reálisnak tűnő igény az, hogy a följédtől „megfosztott” haszonbérlő számít a birtekilással-műve- léssel kapcsolatos, de mí&fc fölöslegessé vált kiadásai visszatérülésére. Ha az örökösök közös megegyezés alapján nem vállalják a kártérítésit» a vita eldöntésére bíróság hivatott. Őszintén és tárgyilagosan A nagyon keresett banánból pár héttel ezelőtt a megyeszékhelyen is lehetett vásárolni. Mármint azoknak, akik szerencsések voltak. A Kecskemét, TaJifája köz 48. szám alatt lakó Gömöri Fe~ re ne nem tartozott közéjük. Esetét így jegyezte be a helyszínen, a Luther-udvari Sláger boltban a Vásárlók könyve 096 751-es számú lapjára: Bamánlt szerettem volna venni, mire az eladó válaszolta: nincs. Távozva azonban megláttam, hogy másoknak mért, adott ilyen árut. Ekkor kértem, engem is szolgáljon ki, de csak gúnyos meg jegyzésben részesültem ... A történteket kivizsgálta az egységet üzemeltető Tisza Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat. Megállapíitásáródi ezt válaszolta — 208/1986. számon iktatott és március 7-én keltezett — levelében a panaszosnak a kecskeméti raktárház igazgatója. Cseri Józsefnél Sajnos, bizonyos cikkekből — például import-gyümölcsből — nem tudunk annyit beszerezni, hogy valamennyi vásárlónk idényét kielégíthessük. Így fordulhatott elő, hogy az egyik környékbeli üzlet dolgozójának félretették banánt a Sláger boltunk eladói. s azt adták oda az ön jelenlétében. Mindezekért — a kis kollektíva nevében is — kérem szíves elnézését. A szerit, megjegyzése: A szokatlanul őzzinte él tárgyilagos reagálásért csak kOizönet illetheti meg az igazgatónőt, akit — bár effélére egyetlen szóval sem utalt a azó- ban forgó levelében — feltehetően Intézkedett annak érdekében la, hogy hasonló szabálytalanságra többé ne kerüljön sor az üzlethálózatban 1 FOGADÓSZOBA Sok-sok helyi kisgyermek nevében. érdekében szólok most, .a tavasz elején, talán még nem későn. Had dl kezdem a ténnyel: településünkön szép számban laknak fiatal családok. s szinte mindenütt megteli álható már 1—2 gyerek. néhol még «több is. Mozgásigényük ki elégetésének csak részint felelnek meg a házak udvarai, így aztán minid gyakrabban mennek a szabadba, a közterületre. Ott azonban nagyon féltjük őket, mert homokozó, vagy felszerelt játszótér nincs mifelénk. Hallottunk korábban egy szép tervről, miszerint az újonnan kiosztott telkek mentén lévő nagy területen társadalmi összefogással alakítanak ki füves parkot, mellette lesz homokozó, meg jó néhány játékeszköz. Reményünk sajnos füstibe ment, mert jelenleg is gazdátlan a térség, ahol iskociznak, rohangálnak. S hogy egv részük mennyire gátlástalan, bizonyság rá számos eltöndelt. vagy gyökerestől kitépett kis fa, melyet nemrégen ültettek él a környezetbarátok. Némi megértést, meg egv kis szervezőmunkát várunk a tanácstól e napokban-hetekben, hogy a nagyon szükséges játszóteret megépíthessük, közösen. Szeretnénk, ha a tavasz hátralévő részét, s a nyarat rendezettebb környezetben tölthetnék gyerekeink... (Elmondta: Szaibóné, heftényegyházi olvasónk. Sajtóposta-fórum: A nyugellátásról Köztudomású, hogy a dolgozó nők az 53.. a férfiak a (0. életévük betöltésével — a munkaképesség legalább (7 százalékos csökkenése esetén pedig bármikor — nyugellátásra jogosultak. Az ezzel kapcsolatos eljárásnak, a már nyugdíjazottak újbóli munkavállalásának, Illetve a nyugdíjban nem részesülők szociális segélyezésének tudnivalóiról fórumot rendezünk. Kérjük olvasóinkat, hogy a kérdéseket legkésőbb április 25-lg juttassák el Írásban elmünkre: Petőfi Népe szerkesztősége, Kecskemét. Szabadság tér 1/a. A borítékra írják rá: „Sajtóposta-fórum”. A legjobb (közérdekű vagy egyéni jellegű) kérdések beküldői közül sorsolással választjuk ki azt a 40 levélírót, akit meghívunk szerkesztőségünkbe, ahol részükre szakemberek, a megyei társadalombiztosítási Igazgatóság, a megyei társadalombiztosítási tanács, és a megyei tanács szociálpolitikai csoportjának vezetői, munkatársai adnak tájékoztatást. Au elhangzottak fontosabb részleteit köx- zétesszük lapunkban is. ÜZENJÜK Dóra Lászlónak, Kiskunhalasra: Megdöbbenve olvastuk levelét arról, hogy a városi cipészipari szövetkezet egyik részlegében kissé Italos állapotban volt az a dolgozó, akitől megtudta; a három hete javításra beadott lábbelijéhez még hozzá sem nyúltak. Mindebből ön arra következtet. a cipő javítók munkafegyelme körül nincs minden rendjén. Javasoljuk, hogy a tapasztalatáról tájékoztassa közvetlenül az említett szövetkezet vezetőségét, mely köteles fellépni a munkavégzést zavaró, lassító mulasztásokkal szemben. Ozv. Bóddl Lászlónénak, Lajosmi- zsére: A rendszeresen folyósítandó. Illetve teljes összegű szociális segély Idén 120 forinttal emelkedett. Hogy az ön hasonló ellátása miért maradt változatlan. azt csak vizsgálat derítheti ki. Ez ügyben forduljon kérelemmel a helyi tanács szociálpolitikai csoportjához, s ha annak megállapításával, határozatával nem ért egyet, felkeresheti panasszal a megyei tanácsa egészségügyi osztályát. Hunyadi Kálmánnak, Kiskunmaj- sára: A rádió 108 óra című politikai magazinjában nemrégen arról nyilatkozott az Egészségügyi Minisztérium egyik vezetője, hogy a nyugtatóként használt Dalgol-cseppek állandó. Illetve túlzott mértékű fogyasztása kedvezőtlenül hathat az emberi szervezetre, ezért megszüntették a forgalmazását. Helyette többféle olyan gyógyszer kapható, melynek nincs a Dalgolhoz hasonló mellékhatása. Ami a körzeti orvost Illeti, ő a diagnózis alapján rendeli el az orvosság fogyasztását, s ha a vényre felírt gyógyszer nem kapható a helyi patikában. Jelezze azt a megyei gyógyszertári központnak. Salacz Lászlónak, szakmárra: Érdeklődésére elmondjuk, hogy csak Jól megmunkált, gazdag tápanyagtartalmú talajban fejlődik megfelelően az uborka, amely víz- és páraigényes növény. Helyesen teszi a kistermelő, ha e talajt állandóan, egyenletesen nedvesen tartja. Az Ismert uborkafajták közül a Nimbus és a Kecskeméti fürtös fajta genetikailag, azaz örökletesen keseredésmentes. Ha ezzel kapcsolatosan részletesebb felvilágosítást igényel, forduljon kertészhez. Illetve vásárolja meg a kis kerti munkák végzéséhez kitünően hasznosítható szakkönyveket. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611 Kisüzemek és nagyvállalatok
