Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-10 / 84. szám
4 * PETŐFI NÉPE e 1986. április 10. MILYENEK A KIRAKATOK? (I.) Közömbösen elmennek mellettük... A kirakat tükre egy-egy település kereskedelmének. A vevők tájékoztatása mellett ízlés- formáló szerepe és idegenforgalmi jelentősége sem lebecsülhető. Jó vagy rossz benyomást kelt, taszít vagy vonz, aszerint, hogy riogat, netán vásárlásra buzdít, igen különböző lehet. Tóth Dezső, az Alföld Áruház reklámosztály- vczetője, aki nemrég zsűritagként részt vett a Kecskeméti Tavaszi Napok alkalmával rendezett kirakatverseny értékelésén, húszéves kirakatrendezői tapasztalattal az üzleti portálok szakértője. Osztja véleményünket az árukínálás megnövekedett szerepéről. Azonban mielőtt ehhez magyarázatot fűzne, ajánlja, nézzük meg mi is: milyenek a kirakatok a megyében. Áruk a pénztárnál Füiöpszálláson a kereskedelem bevétele tavaly megközelítette a 100 millió forintot, ötven éve, amikor még tíz. hentes vr.lt a faluban, negyedannyi húst sem vásároltak, mint manapság. Fazekas Jártas tanácselnök ebből is azt a következtetést vonja le, hogy többszörösére nőtt a lakosok fogyasztása. Arra a kérdésre, hogy a forgalomnövekedéssel összhangban hogyan néznek ki a portálok, azt feleli: — A boltokban most már nagyobb gondot fordítanak a külső megjelenésre. Az ABC árubősége mintegy'kényszeríti az eladókat olyan megoldások alkalmazására, amelyekkel termékeiket jobban kínálhatják. Ám nem mindig sikerül ennek a követelménynek eleget tenniük. Győri Lajosné üzletvezető, aki tegnap egymaga három teherautó árut vett át, az ABC sajátosságaként említi, hogy itt az eladótérben ikell a fogyasztási cikkeket bemutatni. Az abc-nek ugyanis csupán betekintő kirakata van. Az üzlettér kirakodóvásár képét mutatja. Eladók sürögnek-forognak a polcoknál. Dobozokat cipelnek és bontanak, azokból töltik fel a rekeszeket. Az ilyenkor leginkább kelendő áruknak a pénztár előtt és annak közvetlen közelében készítettek kirakatot. Annak még nincs itt az ideje, hogy Fülöpszálláson nevezzenek be kirakatversenyre. Néhány portálon akad rendbetenni való. Egy időben a vasbolt is ütött-kopott volt; de mióta aláfalazták, régi, 50 éves polcát szélesebbre cserélték, s a portálját felújították, jobb érzéssel térnek be a lakosok vásárolni. Kelemen Sándorné boltvezető a kirakat egyik lényeges funkciójának nevezi, hogy abban mindig legyen az évszaknak megfelelő áru: például keiti munkák idején ásó, kapa, gereblye stb. Galéria ? így is lehet A Dunatetétlennel közös tanácsú Hartán — Állampusztát és Nagykákest is beleértve — 28 üzlet felügyelete tartozik Hank Lászlóné igazgatási előadóhoz. Szeiinte a hartai ABC a legjobb üzlet, arpelynek végében galáriaszerű bemutatóhely ad válogatást az árukínálatból. — A többi üzlet portálja? — Mit mondhatnék? Nálunk az emberek nem szoktak megállni a kirakatok előtt. De miért is állnának meg? Mondi István divatáru-kiskereskedő és egy-két boltos rendezett portálját leszámítva, szürke, sivár külsőt mutat a hartai kereskedelem. A Templom utca sarki rövid-, divat- és bazáráru-kereskedés egyébként jó áru- választékáról mit sem árul el a kétoldalt rozsdásodó ajtó és az üres, rácsos ablak. Ki gondolná, aki nem ismerős itt, hogy a málladozó falú üzletben női ruhákkal, szoknyákkal, dzsekikkel, pólókkal, pulóverekkel, zoknival, kölnivel és játékokkal várja vásárlóit, s még újságokat is árusít Végi István? Rács, függöny, pókháló Az elhanyagoltság — ám nevezhetjük igénytelenségnek is — folytatódik a Bajcsy-Zsilinszky utcában. A Rózsa virágbolt ablaka, kirakat helyett, elfüggönyözve. A Lenin Tsz húsüzletében festetlen keretű ablakában ..kiíakul,tJ.,.Q}YgsJYílt£tlan nyitvatartási táblánál nine#- egyéb. A ■ közelben, egy goss kapható” .íeUrauvatószútöia# -Iángosárusításra utal. A Popeye kocsma sűrűn nyíló, sáros ajtajának időnként használna egy-egy alapos lemosás.rZöld- ségbolt következik. Rács az ajtaján. Rács az ablakán. A vas mögött függöny. Valamivel mutató- sabb az áfész 12-es számú ruházati üzletének egyik kirakata: kék kertészszoknya, kék csíkos zakó, pantalló és négy pár cipő jelzi, igaz, hiányosan, a benti áruválasztékot. Nem sok, de már valami. Azonban a folytatás ismét csak lehangoló. Odébb a kirakatok porosak, pókhálósak, világos nappal is ráccsal zártak. A textilbolt portálja sem különb. Üveges részének rendezetlenségét szakadt reluxa rejti el a járókelők elől, akikben — most már nem titok, miért — a legtöbb hart at kirakat szürkeségével nem ébreszt figyelmet. Közömbösen elmennek mellettük. Kohl Antal (Folytatjuk) A halasi fiatalok helytállása Tudósítónktól) A Kiskun- halasi Állami Gazdaság fiataljai kiemelkedő mozgalmi munkájuk! elismeré- saként a közelmúltban megkapták a KISZ KB vörös yándorzászlaját, amelyet Kovács Imre, aiz üzemi KISZ- bizottság titkára veltt át. Mivel is érdemelték ki ezt a kitüntetést ? A nagyüzemben csaknem kétezren dolgoznak, a kollektíva egyharmada 30 év alatti fiatat, közülük 282 KISZ-tag. A itíz alaipszerve- zetben évek óta jó mozgtalmi munkát végeznék. Különösen kiemelkedő pártépítő tevékenységük. KlSZ-védnöksé- geik vállalásával élenjárnak a gazdaságon belüli beruházások megvalósításában, az AÍi- kötó ifjúság pályázaton több díjat nyertek már. Aktívak az újítómozgalomban is: a kétszáznyá újítás zöme tőlük került ki, az ebből származó megtakarítás mdllióíkrá tehető. A nagyüzem központjában szervezett kiállításokkal, különböző rendezvényekkel bekapcsolódtak a város kulturális életiébe. Évek óta a gazdaság KISZ-esei a szervezői az egész várost megmozgató, háromnapos szüreti ünnepségsorozatnak. A fiatalok élenjárnak a szocialiMa brigádmozgalom - ban is. Kilenc ifjúsági brigád 184 fővel működik, közülük a szolgáltató kerület kollektívája elnyerte a vállalat kiváló ifjúsági brigádja címet. Az üzemi bizottság irányításával színvonalas politikai képzési és agi'tációs munkát folytatnak. Ennek elismeréseként egyik tikáruk részt vehetett a moszkvai VIT-en. Dr. Horváth Róbert Indul a Képes 7 Pénteken — a decemberi próbaszámot követően — új lapot vehetnek kézbe az olvasók: a hírlapárusoknál megjelenik a Hazafias Népfront hetilapja, a Képes 7. A 64 oldalas, színes családi magazinban a legfiatalabbaktól a legidősebbekig valamennyi korosztály megtalálhatja a kedvére való olvasmányt. A lap hasábjain részletesen közük a heti rádió- és televízióműsort, továbbá teszteket, összehasonlító elemzéseket adnak közre különféle árucikkekről. Lesz gyermekrovat, s háztartással foglalkozó cikkeket, recepteket, barkácsoló-tudnivalókat is közreadnak. A magyar sajtó legifjabb kiadványa — amely minden héten pénteken jelenik meg — 28 forintért lesz kapható. HÁZUNK TÁJA Szőlőpótlás bujtással, döntéssel Jó néhány házikertben a rendszeresen alacsony termésátlagok fő oka — a nem megfelelő trágyázáson kívül — a nagymértékű tőkehiány. Sokan az ültetésre igen nagy figyelmet fordítanak, a meg nem eredt, az időközben kipusztult szőlők pótlásával viszont már mem törődnek. Pedig minden tőke hiánya csak tovább csökkenti a termésátlagot. A gondos szőlősgazdának a tönkrement tőkék pótlásával legalább annyit kell törődnie, mint a növényvédelemmel vagy a gyomirtásssai A illatai — egy-ötéves — szőlőben egyszerű a dolgunk, hiszen az elpusztult tőkéket erős, jól fejlett gyökeres európai vesszőkikel, oltványokkal vagy tenyészedényes (konténeres) oltványokkal könnyen pótolhatjuk. Sokkal nagyobb gondot okoz a pótlás az idősebb szőlőkben, ugyanis a tapasztalat szerint a gyö.keres vessző vagy az új oltvány nemcsak nehezen ered meg, hanem gyakorta el is pusztul. Kötött talajon gyökeres allanyvessző ültetésével, és ennek beoltásával, homoktalajokon pedig bujtással pótolhatunk. Bujtáskor a szomszédos tőke egyik erős, egészséges, közepes vastagságú, illetőleg cseren (több éves részen) levő szálvesszőjét hajlítjuk le, és középső részét földdel takarjuk. Munkánk során az anyatőkéről 20—30 centiméterre az új tőke helyéig ásónyomnyi széles. fokozatosan lejtő, 40—50 centiméteres árkot készítünk. A kiválasztott — hónaljves&zőitől és kacsatói megtisztított — vesszőt tövétől kezdve óvatosan megró pogtatva és csavarva az árokba fektetjük, majd a vesz- szőt a hiányzó tőke helyénél függőleges helyzetbe hozzuk, és karóhoz kötjük. Az eredési javítja, ha az árokba fektetett vesszőt 10—15 centiméteres földdel takarjuk, s 5—7 kilogramm érett szerves trágyát vagy 0,5—1 kilogramm Szuperkomposzt biokon centrátumot adagolunk rá. Az érkot alapos földtömörítéssel teljesen töltsük fel. A földből kiálló vesszőrészt teljes egészében ne hagyjuk meg, hanem két rügyre metsz- szük vissza. Ajánlatos a sebet Celloid siebkezelővél bekenni, majd a rügyeket földhatom készítésével védjük a kiszáradástól, a késő tavaszi fagyoktól. A gyökérképződést úgy is segíthetjük, ha azon a helyen^ ahol függőlegesen állítjuk (a talpgyökerek képződését itt várjuk) a vesszőt, ízközben óvatosan csavarva megropogtatjuk. Még eredményesebb, ha a vesz- szőt közvetlenül a bütyök alatt vékony dróthuzallal meggyűrűzzük, vagy 1—2 milliméter szélesen lefejtjük a háncsot. A seb fertőződésfémek elkerülése miatt ügyeljünk, hogy ide ne kerüljön föld, a sebzés helyéit; kenjük be Cellciddel. A bujtással készült új tőke a nyár folyamán jól meggyökere- isedik, így ősszel, vagy az utána következő év tavaszán már levágható az anyatőkéről. Ekkor el kell távolítanunk az anyatőke felé eső csonkot is, hogy a talajmunkat ne zavarja. A sebéket kenjük be sebkezelővel. A hiányzó tőkék pótlásakor egyúttal vágjuk ki a gyengén termő, rossz fajtájú beteg tőkéket, és ezeket is cseréljük át bujtással .egészségesekre. Egy tőkéről egyszerre legfeljebb két buj'tást készíthetünk, különben legyengítjük az anyatőkét, amely ki is pusztulhat. Homoktalajon a bujtás mellett a döntés a leggyakoribb tőkepótlási mód. E munka során a vesszőket a meggyökeresedés után sem választjuk le az anyanövényről, így a gyökértörzsben és a tőkealapban felhalmozott tartaléktápanyagok nemcsak a gyökérképződést segítik, de kedvezően hatnak az új, fiatal tőkék fejlődésére is. A döntés előnye, hogy meg is ifjújuk az öregedő tőkét, ha pedig szükséges (korszerűsítés esetén) a sortávolságot is növelni tudjuk. Döntéskor a kiválasztott tőkét a talpgyökerakig ki kell bontanunk. Á fél méter mély gödröt úgy ássuk ki, hogy az a pótlandó tökéig vagy tőkékiig érjen. Ezután a kibontott tőkéről az oidalgyökereket, a tőkefejről a csonkokat, a felesleges vesszőket, egy-két íartalékvesszö kivételével levágjuk, és a pótlásra kiválasztott szálvesszőket letisztítjuk. A tőkét a gödör aljára fektetjük, miközben a műveletet legjobban akadályozó talpgyökereket elvágjuk, és a két kiválasztott vesszőit ropog tatás sál és óvatos csavarással a pótlandó tőke és a ledöntött anyatőke helyére vezetjük függőlegesen. Ezeket a föld ráhúzásával és óvatos betaposással rögzítjük. A tartalék vesszőket, amikor már nincs rájuk szükség, tőből metsszük le. Ifjításkor a tőkét általában önmaga alá döntjük. Ha például magaskordonra való átalakításkor a sortávolságot akarjuk változtatni, növelni, a gödröt úgy készítjük el, hogy az új sor helyéig érjen. Költött talajon való tőkepótlás esetén a döntéshez előbb mindig gyökeres a.lanyvesszőt kell telepítenünk. Ezt a következő év júniusában beoltjuk, és a vegetációs idő után úgy döntjük le — a filoxéra, a szőlőgyö- kértetű esetleges károsítására gondolva —. Ihoay a talajba csak az alanyvessző kerüljön. Az oltási hely a talaj felszíne felett 3—4 centiméternyire legyen. Mindegyik esetben a döntési gödröt óvatoson, gondosan tömörítve töltsük fel. A tőkék jobb fejlődése érdekében célszerű a döntési gödörbe érett szerves trágyát, érett komposztat vagy szuperkomposztot szórni. Ügyeljünk 'azonban, hogy ezek a gyökerekhez, a vesszőkhöz ne érjenek hozzá. Egyúttal verjünk az új tőkék mellé karót, hogy majd tudjuk mihez kötni a hajtásokat. A vesszők talajfelszín feletti 2—3 rügyét takarjuk, felette a vesz- szőt vágjuk el. A döntéssel kapott jól ápolt tőkék elsőéves korukban erősen növekednek, sőt már termést da adhatnak. ■ránvjelző A sebesség megválasztása A közúti közlekedési statisztikák adatai szerint a leggyakoribb baleseti ok a sebesség nem megfelelő megválasztása volt. Indokolt tehát e témával részletesebben Is foglalkozni. Vajon tudjak-e a gépkocsivezetők, 'hogy az elsőbbség- adas, az előzés, de még a zsúfolt városi folyamatos haladás esetén Is létezik optimális sebességérték? Megközelítés Ha egy helyzetben gyorsan haladunk, igaz ugyan, hogy hamarabb túljutunk a veszélyen, de ha arra van szükség, hogy megálljunk, nem mindig leszünk képesek. Tehát olyan sebességgel kell közlekednünk veszélyes szituációkban is, hogy mindkét feltételnek egyszerre eleget tudjunk tenni. Ilyen az elsőbbségadás olyan kereszteződésnél, ahol 100 méterig beláthatjuk vagy távolabbra is látunk, de 100 méter körüli távolságban járművek közelednek. Ha itt úgy szeretnénk átjutni, hogy a legrövidebb ideig tartózkodjunk a kereszteződésben, vagy ha szükséges, akkor a kereszteződés előtt — illetve a főútvonalon haladó járművek előtt —, meg tudjunk állni, akkor az optimális sebességértékkel kell megközelítenünk. Kutatók megállapították, hogy az útkereszteződés) szélességétől, járművünk hosszától, típusától függően: 25— —35 kilométer az .olyan optimális megközelítési sebesség, amellyel a biztonság szempontjait messzemenően figyelembevéve, a lehető legrövidebb ideig tartózkodunk a veszélyzónában. Fékút Hogyan közelítsük meg a főútvonalat? Ha olya,n kereszteződéshez közeledünk, amely 100 méterig belátható és nekünk elsőbbséget kell adnunk, akkor a következőket kell figyelembe vennünk: Az elsőbbségadás helyéhez közeledve lesz egy pont, ahol el kell döntenünk: tovább haladhatunk-e, vagy meg kell állnunk és elsőbbséget adunk. Ehhez a döntéshez időre van szükség, és ez idő alatt járművünkkel tovább haladunk a kereszteződés felé. Nagyon sok szempontot kell figyelembe vennünk: először is megbecsüljük a közeledő járművök sebességét, távolságát, kikalkuláljuk, hogy mikor érhet a kereszteződéshez, megfigyeljük milyen széles a kereszteződés stb. Ehhez időre van szükség, de ne felejtsük el: a döntési időtartam alatt szem előtt kell tartanunk, ha nem tudunk áthaladni, akkor legyen még helyünk, kellő távolság álljon még rendelkezésünkre a megálláshoz. Tehát a döntési szakasz végén távolabb legyünk a kereszteződéstől, mint a pillanatnyi fókutunk és fékkésedelmi utunk együttvéve. Ha a főútvonalon a járműforgalom megengedi, gyorsítással, a lehető legrövidebb idő alatt át tudunk haladni, amennyiben az optimális sebességgel közelítettük meg a kereszteződést. Még egy megjegyzés: olyan kereszteződésekhez, amelyek nagyon rosszul vagy egyáltalán nem láthatók be, csak igen lassan közeledjünk. Azok a járművezetők, akik, a főútvonalon haladnak és ilyen rosszul belátható kereszteződéshez érkeznek, fokozott óvatossággal közelítsék meg, mert igen sokszor előfordul, hogy nem látják idejében a főútvonalra ráhajtó járműveket, így az ösz- szeütközés elkerülhetetlen. Vajon tényleg elkerülhetetlen- e? Amennyiben elfogadjuk, hogy a sűrűn lakott területeken, belvárosokban való közlekedéskor is létezik optimális sebességérték, és ha ezzel a sebességgel közlekednének a vezetők, akkor igen nagy valószínűséggel az összeütközések is elkerülhetők lennének. Itt is a biztonságot tartjuk szem előtt. A cél tehát: minél távolabb haladjanak egymástól a követő járművek, annál biztonságosabb a közlekedés. Ezt a távolságot sem lehet a végtelenségig növelni, mivel az útvonal átbocsátó képessége jelentősen romlik. Erre nincs is szükség, mert van egy optimális sebességérték, amelynek alkalmazása esetén az adott útvonalon a lehető legtöbb jármű haladhat át. A baleseti statisztikák alapján tudjuk, hogy sok a ráfutásos baleset, s többségük azért következik be, mert a kikalkulált követési, megközelítési távolság nem elegendő. Mennyi a követési távolság ? A követési távolságot jelenleg, az általánosan elfogadott 1 másodperces összes késedelmi idő alapján kalkulálják ki a gépkocsivezetők, ezenkívül néhány (1— —2) méteres biztonsági távolságot hagynak. Vajon ez az érték minden esetben megfelelő, elegendő? Kutatók szerint valamely manőver biztonságos végrehajtásához legalább 2—3, de inkább 4 másodperc kell. (Nyilvánvalóan normál körülmények között. Veszélyhelyzetekben az esetek többségénél ennél lényegesen rö- videbb idő alatt 'kell megállni.) A követési távolságot kijelölt gyalogos átkelőhely előtt, a lehető legkritikusabb helyzetben vizsgáljuk. Ez akkor következik be, amikor egy személygépkocsi követ egy tehergépkocsit és ha a szokásos követési távolságot tartja be, akkor, ha egy gyalogos figyelmetlenül lép le a tehergépkocsi mögül és indul a másik oldal irányába, a követő személy- gépkocsi vezetője már nem tud megállni, legfeljebb kormánymanővert végezhet, mert a gyalogos féktávölságon belül került elé. Ezért veszélyhelyzetek esetén célszerű tehergépkocsi mögött mindenképpen megnövelni a követési távolságot 2—3 másodpercnek megfelelő úthosszái. így a vezetők számára már elegendő hely és idő áll rendelkezésre a szükséges manőverek biztonságos végrehajtásához. Még egy tanács azoknak, akik személygépkocsival teherjármű- veket, autóbuszokat kénytelenek követni: a megnövelt követési távolság mellett fokozottan figyeljenek az előttük haladó jármű méretnövekedésére. Ugyanis ha csak a féklámpára koncentrálunk, a késedelmi idők miatt értékes másodperceket veszíthetünk, míg ha a méretének változását figyeljük, korábban jutunk információhoz: ha nő az előttünk haladó jármű mérete, akkor lassított a vezető, levette lábát a gázpedálról', így szinte vele egy- időben reagálhatunk. A méretnövekedés ilyen szituációban egészen szembetűnő és becslésünk ekkora távolságnál még nagyon pontos. Mitől fáradunk el? A gépjármű vezetésekor a különböző hatások miatt elfáradunk. Figyelemkihagyás, hibás mozdulatok, helytelen megítélés. szendergés, álomkép, tudatikiesés, sőt elalvás is bekövetkezhet vezetés közben. A fő veszély az, hogy az elfáradás kezdeti jeleit nem vesszük észre mindig . Ilyen hatásokat keltenek a rezgések is. A gépjármű- motorja élénk rezgésbe hozza a karosszériát, amelyet átvesz a benne ü'lő ember teste is. De.lső szerveink (a gyomor, a vasék stb.), amelyek laza lögzítésüek, különösen érzékenyek a rezgésekre. A testben ugyanis a rezgések egy része hővé alakul át, más része aiz izmok rugalmas ellenállásán megtörik. Az izomellenállás — a munkavégzéshez hasonlóan — igénybe veszi az izmokat, tehát támaszt. Ezenkívül a rezgések zavarják a vérkeringést és a belső elválas/.tá- sú mirigyeket is. Elfáradást ckoz a kényelmetlen vezetőülés is. amelyből nem lehet jól kilátni a forgalomra, vagy nem Illeszkedik teltünk méretedhez, formájához, túlzót-* an előre vagy hátra van döntve. A rosszul elhelyezett kezelőpedálek sz'ntén fárasztók. A helyes megoldás az, amikor a pedál nyújtott, támasztott lábbal működtethető. A vezetőfülke levegőcserejé- rői is gondoskodni kell, mert a befülledt, oxigénhiányos levegő almosít. Fárasztó 'lehet az út a forgalom egyhangúságával, kicsi. vagy éppen túl nagy forgalmával, éjjel a mögöttes forgalom erős reflektorával, valamint a 'borús, esős idő, a hőség, az. időjárás-változás. Ezek a hatások semmiféle gyógyszerrel nem ellensúlyozhatok, cs'ak a fokozott figyelem, az. éberség, a nyugodtság segíthet. A nagyobb gépjármüvek vezetése mindig, a kisebbeké pedig huzamosabb ideig fárasztó, akkor is, ha egyébként minden rendben van.. A gép működtetése, irányítása ugyanis szellemi és fizikai munkát követlel, a fáradtság pedig a biztonságot veszélyezteti, ezért közbeiktatott pihenők szükségesek. Ahhoz, hogy a fáradtság ellem sikertelen védekezzünk, elsősorban ismernünk kell a tüneteit. Melyek tazek? Közismert a szemhéj elnehezedése, az ásutás, a me’sgévzés. az alvás vágya. Van akinél úgy jelentkezik a fáradtság, hogy szúrást érez a szemében. szeme előtt kettős kép jelenek meg. kiszárad a szája, szomjas lesz. Ilyenkor meg kell szakítani bizonyos időre a vezetést, és a gépkocsiból kiszállva pihenni. mozogni, ér. célszerű frt’svtőt fogyasztani. • Ráccsal zárt kirakatok Martán. 0 Szürkén és siváran mutat a tanácsházzal szemközti Templom utcai kereskedés portálja. • Árukínálás, pénztárközeiben, a fiilöp- szállási ABC- ben. (Méhes! Éva felvételei)
