Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1986. április 9.

vendégünk volt Bálint György:

Sokat tanultam e táj nagyüzemi gyümölcsöseiben

Néhány olvasónk talán fölösleges szószaporításnak érzi írásom első mondatát: pótszékesen megtelt a lakiteleki művelődési ház klubszobája Bálint György előadására. Természetes a népszerű ismeretterjesztő iránti érdeklődés! Ki nem hallotta legalább egyszer-kétszer Bálint gazdát, ki nem gazdagodott a Népszabadság, a Szabad Föld, a Nők Lapja hasábjain bőkezűen osztogatott szaktanácsaival? Felismerik az utcán, üzletekben, autóbuszon, villamoson, vonalban, gyakran „visszahallja” előző napi mondandóját. Beszélgetésünk előtt az Alföld Áruház kávézójában egy — mint kiderült nagycsoportos óvodás — kislány hívta fel szülei figyelmét a pillanatnyilag első számú honi ismeretterjesztőre. Az Albertirsáról Kecskemétre látogató családfő azonnal kihasználta az .alkalmat és egy időszerű kertészeti munkával kapcsolatban kérdezett valamit a szakírótól. Sohasem találkoztak személyesen, de olyan bizalommal fordult a rokonszenves, barátságos tudóshoz, mint egy családtaghoz vagy régi baráthoz.

Szívesen beszélgetett a Petőfi Népe munkatársával.

— Régi kedves és hasznos munka- és személyi kapcsolatok fűznek Bács-Kiskunhoz. Számos kitűnő barátom, kollégám dolgozik itt. Sokat tanultam e táj nagyüzemi gyümölcsöseiben. A hosz- szúhegyi, a bajai, a szikrai állami gazdaság kiváló szakemberei sok jó cikkel segítik az általam Szerkesztett rovatokat. Legutóbb Bujdosó Gabriella küldött egy nagyon jó írást.

— A megye számomra is meghatározó a gyümölcstermesztéssel kapcsolatos ügyekben. A minap az Akadémián rendezett tanácskozáson nagy érdeklődéssel hallgattam Kosa Antal véleményét, aki nemcsak azt mondta el, hogy milyen nehéz és szomorú helyzetben van a magyar nagyüzemi gyümölcstermesztés, de fölvázolta a kivezető utat is. Régi munkakapcsolatnak köszönhetően, viszonylag gyakran találkozom Ho- dossi Sándorral, a jeles szakíróval, a megyei pártbizottság titkárával.

— A mezőgazdaság vagy a pedagógusi hivatás — mert országos tanító! — vonzotta ifjú korában?

— Családomban minden a mezőgazdaság körül forgott. Korán eldőlt, hogy az érettségi után a budapesti Agrártudományi Egyetemen szerzek diplomát. Fejér megyébe kerültem, voltam állami gazdasági főagronómus, igazgató, főkertész az állami gazdaságok megyei főosztályán. Kicsit meglepődtem, amikor főszerkesztőnek hívtak a Kertészet és Szőlészethez. Azt hittem, hogy csendes nyugalomban telnek majd napjaim, amikor 18 év után, 60 évesen nyugdíjazásomat kértem.

— Azóta a rádió és a televízió jóvoltából még a korábbinál is többet szerepel a nyilvánosság előtt...

— Visszatérve előző kérdésére: -mindig arra vágytam, hogy írásban és szóban terjeszthessem Szép tudományunkat, közkinccsé tegyem tapasztalataimat. Mindig szerettem volna tanítani, de erre a reméltnél kevesebb ■ alkalmam

'adódott, bár már az egyetem második évfolyamán demonsrá- torként működhettem kedvelt professzorom mellett. Oktattam

mellékállásban felsőfokú technikumban, tanárképző intézetben, kertészeti egyetemen. Tizennyolc éves korom óta rendszeresen írok.

— Bocsásson meg ia közhely- szerű, ám idekívánkozó kérdésért. Nem nyomasztja a népszerűség terhe, felelőssége?

— Szerencsére viszonylag jól ismerem a nézők, a hallgatók, az újságolvasók véleményét. Hetente általában 150—200 levelet kapóik. Jó néhány határainkon túlról érkezik. Ezekből is tudom, hogy mikor mi érdekli az embereket. Amit csak lehet, előzetesen kipróbálok balatonfüredi kertemben. Noha nem jelent tökéletes biztonságot az, ha egy helyen valami sikerül, mégis a személyes tapasztalat hitelével ajánlhatom az általam is helyesnek vélt módszert. A budapesti kertbarátok szövetségének elnökeként is működöm és így a Hazafias Népfront tisztégviselője- ként nagyon sok emberrel találkozom.

— Bizonyára hallotta, hogy sokan a kertészet Öveges professzoraként tisztelik.

— Számomra példakép a kiváló fizikus munkássága, de még közelebb állnak hozzám a magyar mezőgazdaság nagy népszerűsítői. Rapaics Rajmund, Herman Ottó és mások nagyon szép magyar nyelven, közérthetően, mégis az akkori tudományos fejlődés legmagasabb szintjén tudták elemezni azt, amit akarták. Jó lenne valamiképpen folytatni ezeket a nemes hagyományokat, ami nem látszik könnyű feladatnak.

— Miért?

— Többeket még mindig furcsa arisztokratizmus tart vissza a tudományos ismeretterjesztéstől. A szakemberek egy köre rangon alulinak tartja, hogy a televízióban, a rádióban nagy példányszámú napilapokban mondja el szakmai véleményét. Kicsit lenézik az erre vállalkozókat, ami persze engem a legkevésbé sem zavar.

— Pedig szinte felmérhetetlen a kertészek és a kertész- kedők tudásszomja...

— Valóban így igaz. órákig elemezhetném az okokat. Talán annyit: egész társadalmunk egyik

fontos problémája, hogy a munkavégzés, a munka eredménye egyre inkább elválik egymástól. A kertben szemmel látható, kézzel tapintható munkánk eredménye. Minden héten ad valami örömet a gyümölcsös, a zöldséges, sikerélmény az első hónaposretek, az első szál rózsa, az első csemegeszőlő. Azt is be kell látnunk, hogy a lakosság ellátásához egyre kevésbé nélkülözhető a kiskertekben termelt zöldség- és gyümölcs.

— Mintha ehhez a szükségesnél kevesebb támogatást kapnának az érdekeltek.

— őszintén meg kell mondani, hogy oktatási rendszerünkben, a legtöbb kutatóintézetben huszadrangú kérdéssé silányul a kistermelés. Az egyetemekről kikerülő ifjú kertész- és agrármérnökök alig tudnak valamit a kistermelői növény, és talajvédelemről, még kevésbé a kisgazdaság ökonómiájáról.

— Megköszönöm lapunknak adott nyilatkozatát, búcsúzóul azt kérdezem: miért a biokertészetről tart előadást Lakiteleken?

— Rengeteget beszélnek erről mostanában. Sajnos veszélyes egyoldalúságok, túlzások is híveket találtak. Egyesek a legszívesebben miniden növényvédő szert és műtrágyát kiparancsolnának a kertekből, noha a veszély nem ezekben, hanem a helytelen alkalmazásukban van. Lemondhatnánk a gyógyszerekről mellékhatásuk, a modern közlekedési eszközökről a balesetek miatt? Aligha. Szükségünk van a vegyipar és a gépesítés előnyeire, de minden lehetőt meg kell tenni a hátrányok kiküszöbölésére.

Negyedszázaddal első könyvének — a nagyüzemi gyümölcsösök talajerő-gazdálkodásával foglalkozó monográfiájának — megjelenése után ismét új (sokadik) kötetét dedikálhatta lakiteleki olvasóinak. Már az ottani fogadtatásból is megjósolható, hogy Bálint gazda, azaz dr. Bálint György új műve, a Minden héten szüret az eddigiekhez hasonló sikerkönyv lesz.

Heltai Nándor

A köd

Három, nap óta olyan köd borította be a tanyákat, amilyenre a legöregebbek sem emlékeztek. Délfelé mindennap megritkult egy kicsit, ilyenkor el lehetett látni, száz-százötven méterre, de kora délutánra megint annyira sűrű lett, hogy akár vágni is lehetett volna.

Somodi Lajos tréfálkozva jegyezte meg a munkatársainak a szövetkezetben.

— Mondtam is az asszonynak, merjen belőle egy kanállal, és azt tegye a levesbe tejföl helyett! Még pénzbe sem kerül.

Beszélték, hogy a Bokros-dűlőben, ahol talán a legsűrűbb volt a köd, {Koszó Bálint, aki minden este át szokott ballagni <a szomszédjához, Szarka iFerihez egy kis baráti beszélgetésre, csak úgy mert plindulni, hogy előtte tátkiabált Ferinek, fütyüljön, amíg ő .odaér, mert azt sem tudja, melyik irányban van a tanya.

Mindez azonban semmi sem volt a Daru Péter. esetéhez képest.

Daru !Péter imeg |a felesége /egyhónapos házasok voltak. A Nyulas-dűlőben laktak, abban a tanyában, amit a szülőktől kaptak nászajándékként.

A dolog úgy kezdődött, hogy a fiatal férj még az esküvő előtt megegyezett a cimboráival, hogy pontosan egy \hónappal az esküvő után legénybúcsút fognak tartani. Igaz, ezt a házasságkötés előtt szokták rendezni, de Daru Péter fmeg akarta várni két barátját, akik addigra szerelték le a katonaságtól.

Amikor az időpontot kitűzték, nem tudhatták, hogy ekkora köd lesz.!

A fiatalasszony a lelkére kötötte az urának, hogy éjfélre feltétlenül legyen otthon, mert fél egyedül. Daru jPéter meg is ígérte, hogy hazajön.

A legénybúcsút két dűlővel odébb, az /egyik tanyában tartották. Minden nagyon jól sikerült, talán túlságosan is jól. Tizenegy tórára, bárhogy is próbálták füstölt kolbásszal meg szalonnával ellensúlyozni a tbor hatását, ugyancsak eláztak valamennyien.

Daru Péter háromnegyed tizenkettőkor felállt, hogy neki feltétlenül haza kell mennie. A többiek marasztalták, de hiába. Kikísérték hát a kiskapuig, és ,útra Ibocsátották.

Daru Péter két lépés űtán eltűnt a ködben.

Merre imént, Imi lett vele, örökre rejtély ,ma- rad. Az Iviszont /tény, hogy hajnal felé a még mindig .együtt 1levő társasághoz beállított a felesége, ‘és la férjét kereste.

— 'De hisz éjfélkor hazament.

— Az nem lehet, mert még mindig nincs otthon.

— Márpedig innen elment.

— Akkor hol rvan?

Nyugtatták az asszonykát, hogy azóta biztosan hazaért, fel is kerekedtek, hogy megnézik.

A Daru-tanyán azonban csak a kutya fogadta őket.

Az egyik leszerelt katona ugratni kezdte a fiatalasszonyt, hogy biztosan |melegebb ágyat keresett, de amikor látta, hogy sírni kezd, felkiáltott.

— Megkeressükl

El is határozták, hogy elindulnak, ki erre, \ki arra, de aztán rájöttek, hogy ebben a ködben ennek semmi értelme. Nem volt mást tenniük, visszamentek inni.

Daru Péter dél felé vetődött haza.

Előadta, hogy elindult ő időben, de a szörnyű iködben eltévedt. Éjfél óta a dűlőket járja, de egy istennek sem sikerült /megtalálnia a tanyájukat.

Az asszonyka csak azt nem értette, hogy kerültek a szalmaszálak a férje ruhájára.

Daru Péter rmeg ‘a felesége másnapra kibékültek, s' harmadnapra elfelejtették az egész ügyet. A tanyákon azonban a ködöt azóta mindenki a legénybúcsú idején tvolt ködhöz hasonlítja.

— (Nincs akkora, mint amilyenben Daru Péter eltévedt.

Sőt még egy közmondásféle is született, mely szerint ha „nagy a köd, nem szabad Isok bort inni, mert nem ifalál haza az ember".

Szerencsére a Daru-házaspárhoz nem jutottak el ezek a szólásmondások.

Tóth Tibor

Bővülő

üzlethálózat, új szolgáltatások

*

• A Szövosz által kezdeményezett programban sor került a katonatelepi ABC-áruház rendbehozására is. A belső berendezéseket teljesen felújították, a hűtőkapacitást bővítették. Mindez mintegy félmillió forintba került. (Keserű Sándor felvétele)

A kecskeméti Univer Áfész 12 községben és részben Kecskeméten gondoskodik a lakosság alapellátásáról. Az elmúlt években működési területén szaporodtak a versenytársak csak a tanyai lakosság ellátásában változatlan az áfész felelőssége. Tavaly 1,7 milliárd forint bruttó árbevételt ért el, amelynek 83 százalékát az alaptevékenység adta. A csaknem 61 millió forint szövetkezeti nyereség eléréséhez 48 százalékban járult hozzá a felvásárlás, a kiskereskedelem és a vendéglátás, az előző évi 27 százalékkal szemben. Mindhárom tevékenységnél a jó tapasztalatokat megőrizve, próbáltak szakítani a hagyománnyal, teret engedtek a vállalkozásoknak. Érdekeltségi rendszerüket új alapokra helyezték.

A -Mészöv elnökségié a közelmúltban tárgyalta az Univer alaptevékenységének eredményeit és a hatékonyság növelésével Kapcsolatos törekvéseit. Elismeréssel nyugtázta az elnökség a tavalyi eredményeket és azokat a terveket, amelyekről a jelentés szólt. Szarka Balázs elnökkel a következő évi elképzeléseikről váltottunk szót az elnökségi ülés után.

— Kétségtelen, hogy sokat léptünk előre az egy esztendő alatt, az eredményekkel azonban nem vagyunk elégedettek, úgy érezzük, hogy még sok lehetőséget nem aknáztunk ki. A kereskedelmi forgalom főként a községekben és a külterületen javult. Tisztában vagyunk azzal, hölgy a városban, a községekben és a külterületeken más-más fogyasztási igényeket kell kielégíteni. Az a törekvésünk, hogyi a kiskereskedelemben nemcsak az élelmiszer-ellátást kell folyamatosan bővíteni az igényeknek megfelelően, hanem számolunk azzal, hogy a vegyes, műszaki, ipari és ruházati cikkekből is nő a kereslet a községekben.

A továbbiakban elmondta, hogy elképzeléseik szerint az üzletekben csökkentik az alkoholkészleteket, a vendéglátóiparban növelik az ételforgalmait és az alkoholmentes italok választékát. A Kecskeméti Konzervgyártól több rostos gyümölcslevet szereznek be. A1 külterületek ellátását segítő mozgóboltok választékát javítják. Több friss süteményt, sőt fagylaltot is juttatnak a ritkán lakott .területékre. Erre lehetőséget ad cukrászati üzemük, ahol 40-féle terméket készítenek.

— Azért is fontos a mozgóboltok áruválasztékának bővítése, mert a tanyavilágban főként idősebb emberek élnek, az ő igényeiket elégítik kd friss élelmiszerrel — hangoztatja az elnök.

Az érdekeltségi rendszer korszerűsítése napirendre került a kereskedelemiben. Az elnök szerint a forgalomhoz kötött érdekeltség helyett a nyereségérdekeltséget szorgalmazzák. Az igényekhez igazodva, a szabályozók által megengedett érdekeltségek valamelyikét ma már a kiskeres- kedeLmi és a vendéglátóipari üzletek tölbb mint 90 százalékában bevezették.

A további tervek között szerepel az üzlethálózat, a szolgáltatások bővítése az igényekhez igazodva. Városföldöm Tüzép-telapet nyitnak a következő hónapiban. A felvásárló-telepeken nemcsak szemesterményt, hanem igény szerint műtrágyát és növényvédő szert ds árusítanak. Három helyen — Szarkáson, Ménteleken és Ballószögön — gá zcseretelepet

létesítettek.

A Szövosz által1 meghirdetett hároméves programba — amely a kistelepülések és ritkán lakott területek jobb ellátását hivatott elősegíteni — szintén bekapcsolódtak. Korszerűsítették az üzletek jelentős részét. Tavaly mintegy 15 millió forintot fordítottak a rekonstrukcióra, az idén hasonló összeget használnak fel, de valamivel többet költenek a vendéglátóiparra.

Figyelemre méltó kezdeményezése az Uinivemek. hogy a működési területéhez tartozó Kecskemét város és a községek vezetőivel megbeszélte a fejlesztési lehetőségeket a VII. ötéves terv időszakára vonatkoztatva. Az ösz- szejövetalen az érdekeltek felterjesztették igényeiket és megvitatták, hogy azokat miként lehet teljesíteni. A községek és a gazdálkodási egységek anyagi lehetőségeikhez mérten segitségjet adnak a kereskedelem fejlesztéséhez, az ellátás javításához. Ily módon, tervszerű és tudatos együttműködéssel évről évre eredményesen javítják az áruellátást, a szolgáltatásokat, amely összefügg a lakosság jó közérzetével.

Kereskedő Sándor

HATÉKONYABB MUNKA VAL

15 milliós _____

n

yereség Jászszentlászlón

Majoros János, , a jászszent- lászlói téesz párltaliapszerveze- téneík titkára, akivel a pártmunkáról beszélgettem, egyre sűrűbben tért vissza iái gazdasági gondokhoz, eredményekhez. a tennivalókhoz. Nem is csoda, hiszen sok év . nehéz küzdelmes munkája után érlelődött meg az a gyümölcs, amely meghozta végre az előrelépés ígéretét.

— A múlt évben is folytatódott a súlyos aszály, amely a termelést változékonnyá tette. Ennek' ellenére a termelőszövetkezet gazdasági1 életében * tellemdülés jelei mutatkoznak. Ehhez szívós, szervezett munkára, a vezetés összhangjára és politikai meggyőzésre volt szükség. A megújuláshoz ki kell alakítanunk az új rendszerű anyagi érdekeltség bevezetését, amelyhez nagy szükségünk lesz a meggyőző szóra. A múlt évá bérszabályozási reVidszer sokat jelentett, mert átlagosain 12 százalékos bérszínvonal-növekedést sikerült elérni, de jelentős ősz- szegét, több mint fél—félmillió forintot fordítottunk szociális és kulturális alapra.

A bérszínvonal-növekedés, a szociális, kulturális alapok anya- i gi támogatása nem történhetett volna meg termelési eredmények növelése nélkül. Miit mond errőll a pártaliapszervezet titkára?

— A termelés színvonala a tervhez képest egyenletesebb volt, mint korábban.'Eltérés a szőlőnél és a silónál mutatkozott, mely a téli fagykárnak, s

az aszálynak tulajdonítható. A növénytermesztésiben ennek ellenére biztatóak az eredményiek, hiszen búzából 32, rozsból 28,3 mázsát takarítottunk be hektáronként. A 750 hektáron termált lucernából 73 mázsa volt az átlagtermés. Szárító üzemünk, amely elé a 700 vagonos teljesítmény elérését tűztük célul, tervét 110 százalékra teljesítette. Az erdészeti ágazatunk évről évre johb teljesítményeket ér el, s a tervezett fakitermelést túlteljesítette. A kertészeti ágazatban ai szőlő átlagtermése hektáronként 62 mázsa volt, de az értékesítést befolyásolta a sok vitát kavaró árkérdés. Az alma ex- portcsomagolása, átvételi nehézségei miatt ezután csak konténeres és léalima termesztésére vállalkozunk.

A közös gazdaságban jelentősnek mondható az állattenyésztés. Ebben milyen eredményeket sikerült elérni?

— Az állattenyésztési főágaza- ton ibelül a itejhasznú tehenészet jelentős árbevételt hozott. Az egv tehénre eső tejtermelés meghaladja a 4 700 litert, amelynek a kölitségszintje is kedvező. Ez főként a legeltetésnek volt köszönhető. Hízómarhából mintegy 100 darabbal többet értékesítettünk, amely jó csapatmunkát takar, hiszen kedvező volt az aibrak- és tömegtakanmány-felhasználás. Az itatásos borjúraevelésben a me,gyében a 6. helyen állunk. Juihásza- tunk annak ellenére, hogy gyapjúból és hízóbárányból túlteljesí- tette tervét, rendkívül szerény gazdasági eredményt hozott.

Beszélgetés közben szó esett a háztáji gazdálkodásról is. ahol szintén előbbre léptek, különösen a szolgáltatásokban. Több takarmányt, tarlóveteményt, szalmát, legelőt és a tej szállításához járművet bocsátott a tagok rendelkezésére. Sajnos, a sertéshizlalásban visszaesés mutatkozott.

— A termelőszövetkezetnek a gépesítési főágazait a hajtóereje, de gondunk itt is akadt, különösen az alkatrészellátásban. Nem mondhatunk le a beruházásokról sem, ezért a múlt évben gépvásárlásra 4, járművásárlásra 2,5, a hűtőház alakítására .majdnem 3. iparvágány létesítésére pedig 3.8 millió forintot fordítottunk. A szövetkezet eredménye így is meghaliaidta a 15 milliót, amely — figyelembe véve a nehézségeket — igen jó eredménynek számit. Ebben benne van a szövetkezeti tagok, a vezetőség, s nem utolsósorban a kommunisták munkája is.

Az idei tennivalókat így summázta a pártata,pszervezet titkára:

— Terveink között szerepel a növénytermesztési, valamint az állattenyésztési főágazat megierő- sítése, a növényvédelem és a talajerő-gazdálkodás hatékonyabbá tétele, a háztáji gazdálkodás megerősítése, s néhány melléküzemág termelésének állandós'tá- sa. Ehhez szükséges szakembereink szaktudásának erőteljesebb kibontakoztatása, tagjaink lelkiismeretesebb, s a kommunisták, hatékonyabb meggyőző munkája.

Gémes Gábor

I UNIVER ÁFÉSZ

MHMMiMa«, nz?’ m» - "'s-jüá