Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám

1986. április 9. • PETŐFI N£PE • S Közrend, közbiztonság Bács-Kiskun Beszélgetés dr. Fehér Géza vezérőrnaggyal megyében Az elmúlt esztendőben Bács-Kiskun megyében a gazdasági építőmunkát és a köznyugalmat lé­nyegesen zavaró vagy tartósan befolyásoló sú­lyos bűncselekmények nem történtek. Ez termé­szetesen nem azt jelenti, hogy nem fordult elő súlyos bűntett, annak hatása atzonban csupán a szőkébb környezetre korlátozódott. Mindezekkel együtt a lakosságot egyre jobban érdeklik a köz­renddel, a közbiztonsággal összefüggő kérdések, s ezt az érdeklődést nem csupán a kíváncsiság táplálja, hanem az a szándék is, hogy tájékozott legyen. A rendőrségnek, a bűnüldöző szerveknek pedig egyebek között azért is fontos a tájékozta­tás, hogy felhívja a figyelmet olyan kedvezőtlen tendenciákra, konkrét esétekre, amelyek vissza­szorításában, megelőzésében, eredményesebb és gyorsabb felderítésében a lakosság közreműkö­désére is számít. Dr. Fehér Géza rendőr vezér­őrnagyot, a megyei rendőr-főkapitányság veze­tőjét most azért kerestük fel, hogy választ kér­jünk tőle néhány olyan kérdésre, .amely a bűnö­zés, bűnüldözés 1985. évi alakulásával kapcsola­tos. — Mindenekelőtt arra ké­rem, hogy néhány adattal ér­zékeltesse a múlt évben is­mertté vált bűncselekmények számát, alakulását. — Az elmúlt öt évből négy éven át, tehát 1981—84 között Bács-Kiskun megyében a bűn- cselekmények száma az országos átlag alatti ütemben növekedett. Sajnos, ettől eltért az 1985-ös esztendő, amikor a 13,5 százalé­kos növekedéssel az országos át­lag fölé kerültünk, és elértük az utóbbi időben ismertté vált bűn- cselekmények legmagasabb szá­mát: 9908-at. Az ilyen mértékű emelkedést az magyarázza, hogy egy bűnügyben a szabálysértési értékhatár alatti kárt okozó csalások tömegét állapították meg, amelyek minősítő körül­mény miatt váltak vétséggé. Egy társadalmi tulajdonban kárt oko­zó bűncselekmény miatt folyta­tott nyomozásban pedig több > mint száz magánokirat-hamisí­tást bizonyítottunk. Ezek együt­tesen duplázták meg az országos átlagot egyébként meg nem ha­ladó növekedést. El kell monda­nom azt is, hogy legnagyobb arányban az összes felderített bűncselekmények 58,4 százaléka személyi, illetve társadalmi tu­lajdon ellen irányult. Ezután következnek 15,4 százalékos aránnyal a közlekedési bűncse­lekmények, majd az erőszakos és garázda jellegűek 8,9 száza­lékkal. — Mely bűncselekmény­csoportokban volt a legna­gyobb az emelkedés, illetve a csökkenés az elmúlt eszten­dőben? — Első helyen kell megemlíte­nem a közrend elleni bűncselek­ményeket, amelyek száma 65,5 százalékkal, 522-ről 864-re emel­kedett. Az üzérkedés 16-ról 25-re (56,3 százalék), az erőszakos kö­zösülés 23-ról 34-re (47,8 száza­lék), a garázdaság 104-ről 134-re (28,8 százalékkal) emelkedett. A gazdasági bűncselekményeknél 22,7 százalékos az emelkedés, de ez megtévesztő lehet, mert az ösz- szes deliktumoknak csupán 2,1 százalékát tették ki az elmúlt esztendőben az ilyen elköveté­sek. Természetesen csökkené­sekről is beszámolhatok, még­hozzá nem is kismértékűekről. Mindenekelőtt azt kell elmonda­ni, hogy kereken hatvan száza­lékkal csökkent az emberölések száma, s valamivel 'több, mint 36 százalékkal kevesebb csempé­szést és vámorgazdaságot követ­tek el az elmúlt évben Bács- Kiskunban, mint 1984-ben. A rablások száma 52-ről 39-re csökkent, s végül, de minden­képpen hangsúlyozottan kell szólni arról, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények száma 1544-ről 1350-re mérsék­lődött, ami 12,6 százalékos csök­kenést jelent. — Az MSZMP megyei vég­rehajtó bizottsága 1983 máju­sában határozatot hozott a bűnmegelőzési munka javí­tásáról, hatékonyságának nö­veléséről. Ez természetesen nemcsak a rendőrségnek sza­bott meg feladatokat. Vélemé­nye szerint a társadalmi tu­lajdon elleni bűncselekmények mérsékelt csökkenése össze­függésben van-e a • határozat megindult végrehajtásával? — A társadalmi tulajdon el­leni bűncselekmények viszony­lag kedvező alakulásában kétség­telenül szerepe van a határozat­nak, s az annak nyomán tapasz­talhatóan javuló vagyonvédelem­nek. Egyre több gazdasági veze­tő ismeri fel, hogy a kérdést nem lehet a gazdálkodás egészé­től független rendészeti fel­adatnak, reszortmunkának, kam­pányfeladatnak tekinteni. Sokan azonban még mindig így keze­lik, . mert a gazdálkodási folya­matnak a vagyonvédelem köve­telményeit is kielégítő megszer­vezése és figyelemmel kísérése olyan erő- és eszközigényes, amit költségkímélés miatt nem vállal­nak. Csakhogy a gazdálkodó szer­vezeteknek kárt okozó bűncse­lekmények jelentős része rejtve marad, a kárnak tehát csak egy valószínűsíthetően kisebb része válik előttünk ismertté, ami az ehhez képest magas ráfordítást valóban nem teszi gazdaságossá. — Akkor tulajdonképpen önmaguk és a társadalom el­len „dolgoznak” azok, akik csupán rendészeti feladatnak tekintik a vagyonvédelmet? — Igen, így is lehet fogal­mazni. De én hozzáteszem, hogy a bűnözés egy-egy gazdálkodó szervezeten belül a forintban kifejezhető káron túl igen lé­nyeges morális kérdés, nem vá­lasztható el a termelést befolyá­soló és egyre inkább jelentőségé­nek megfelelően megítélt mun­kafegyelemtől, takarékosságtól, minőségtől, a munkahelyi lég­körtől. Ilyen összefüggések mel­lett pedig a bűnelkövetés lehető­ségének megszüntetése vagy lega­lábbis minimumra történő szű­kítése, a ' tetteseknek pedig a munkahelyről, a gyárból, üzem­ből történő eltávolítása az első­számú vezető egyik alapvető munkaköri kötelessége. — Szembetűnő, hogy amíg a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények száma csök­kent, komoly mértékben — majdnem húsz százalékkal — emelkedett a személyek javai ellen elkövetett lopások és be­töréses lopások száma. Mi er­re a magyarázat? — A személyi tulajdon elleni bűnözés okai és lehetőségei bő­vültek. Az állampolgárok tulaj­donának veszélyeztetettsége az utóbbi években megnőtt. Ennek alapja, hogy az emberek általá­ban gazdagabbak: készpénzben, ékszerekben, műszaki cikkek­ben. Ugyanakkor az őrzésbizton­ság a nagy átlagot tekintve nem javult. Hiányoznak azok az esz­közök, berendezések, amelyek a védettség javítását lehetővé ten­nék. Vagy ha vannak ilyenek, majdnem többe kerülnek, mint az az érték, amit védeni szán­dékoznak vele. A ma használa­tos ajtók, ablakok nem felelnek meg a biztonsági követelmények­nek. Sokak számára kielégítő megoldást jelentene, ha nagyobb összegű készpénzüket az OTP-ben helyeznék el, mégsem élnek ez­zel a lehetőséggel. A jól beren­dezett üdülők, hétvégi házak, amelyek a késő őszi, téli hóna­pokban lakatlanok, gyakran cél­pontjai a betörőknek. A gépko­csik feltörése, az oda beépített rádiók, más értékes tárgyak, sőt a kesztyűtartóban hagyott több tízezer forint ellopása már-már megszokott jelenséggé vált. — A gépkocsikat, hétvégi házakat főleg fiatalkorúak, vagy felnőtt életkort alig be­töltött emberek törik fel. Ho­gyan alakult Bács-Kiskunban a fiatalkorú bűnözés? ‘ — A megyében körülbelül hét­ezer az úgynevezett veszélyezte­tett fiatal, s közülük évenként ezer kerül a rendőrség látóköré­be. Ebből az ezerből 500—600 kö­zött van azoknak a száma, akik bűncselekményt .követnek el. Ta­valy például 543 volt ez a szám, ami sok. Az événte ismertté vá­ló bűnelkövetőknek 10—11 szá­zaléka fiatalkorú. Sajnos, a ve­szélyeztetett gyerekek gondozá­sa nincs megoldva, és a bűnözői utánpótlás reális veszélyt jelent, ha ezt a kört vizsgáljuk. De ez nem mindig rendőri feladat. El­sősorban a család, az ifjúságvé­delmi szervek, összességében pedig a becsületesen dolgozó fel­nőtt társadalom kötelessége. Hogy mennyire sürgető feladatok van­nak ezen a téren, elmondom, hogy évről évre több a gyermek­korú elkövető. Számuk 1984 és 1985 között körülbelül harmadá­val emelkedett. — Legtöbbet talán a közle­kedésrendészet munkájáról tudnak az emberek. Szinte nincs nap, hogy ne történne baleset valahol a megyében. Sok az ittas gépjárművezető. Mi erről a főkapitány tapasz­talata? — Sajnos, azt kell monda­nom, hogy nem javult a közle­kedési fegyelem. A múlt eszten­dőben — természetesen az előző évhez viszonyítva — 6,1 száza­lékkal emelkedett az ilyen bűn- cselekmények száma, s megha­ladta az 1500-at. Ami ezen belül megdöbbentő, hogy az 1529 köz­lekedési bűncselekményből 1168 volt az ittas járművezetés, és majdnem húsz százalékkal * több halálos baleset történt a megye közútjain, mint egy évvel • ko­rábban: 1985-ben 139 ember halt meg közlekedési baleset követ­keztében. Véleményem szerint radikálisan és következetesen fel kell lépni a közúti közlekedé­si rendcsinálás érdekében. Az ittas gépjárművezetők engedé­lyét vissza kell vonni, a bünte­tés kiszabásánál megfelelően ér­tékelni kell a közlekedési fegye­lem lazaságát. Szükséges javí­tani a forgalomellenőrzés terve­zését, szervezését és végrehajtá­sát is. — A számokból úgy látom, hogy legnagyobb gondot az ittas vezetés, az alkohol okoz­za, bizonyára nemcsak a rend­őrségnek. Mi a véleménye er­ről? — A bűnelkövetésnek, de a bűnözővé válásnak is valóbaji egyik generális oka továbbra is — közvetve, vagy közvetlenül — a mértéktelen alkoholfogyasztás. Elsősorban ez és a fiatalkorúak szeszfogyasztása kíván társadal­mi és az eddigieknél radikálisabb hatósági beavatkozást. A rendőr­ség a büntetőeljárásokon kívül évente 150 esetben kezdeményez kényszerelvonó kezelést, ezek­nek azonban csak igen kis há­nyada realizálódik. A tudomá­sunkra jutott eseteknél jóval ma­gasabb például azoknak a sza­bálysértéseknek a száma, amikor fiatalkorút szeszes itallal szolgál­nak ki, vagy lerészegítenek. Azért említem ezt, mert min­denki előtt világos: fiatalkorút tilos szeszes itallal kiszolgálni. Mégis megteszik. Ez már-már jellemző is lehet az italozó em­ber és általában a szeszfogyasz­tás társadalmi vagy inkább egy- egy kisíközöisségl megítélésére. S ha ezen változtatni akarunk, nem elsősorban a rendőrségre kell gondolni, de persze arra is. — Kérem, végül mondjon néhány szót magukról a rend­őrökről, bár tudom, hogy az önök munkáját nem hiva­talosan naponta „minősíti” a közvélemény, s hadd tegyem hozzá: nem kapnak rpssz mi­nősítést. — Igen, ezt mi is jó érzéssel vesszük tudomásul, de ez még körültekintőbb, alaposabb mun­kára késztet bennünket. Kétség­telenül köze van ehhez annak, hogy intézkedéseinkben, eljárá­sainkban a törvényesség, a jog- alkalmazás jogpolitikai irányel­vei érvényesülnek, munkánk tör­vényességi mutatói javultak. Munkánk eredményességének és hatékonyságának javítása szem­pontjából elengedhetetlen felté­telnek tartottuk és tartjuk a he­lyes szemlélet és gyakorlat érvé­nyesítését. Minden együttmű­ködő szervvel őszinte, kölcsönö­sen segítő és tárgyszerű kapcso­latunk van. Az előttünk álló fel­adatok azonban szükségessé te­szik, hogy keressük az együtt­működés újabb területeit, kor­szerűbb és hatékonyabb mód­szereit. Végül, élve az alkalom­mal, megköszönöm megyénk la­kosságának segítségét, melyet az elmúlt évben nyújtott munkánk­hoz, és kérem azt a továbbiak­ban is. Gál Sándor w Kcyüukün a vendegek a uciwusjaiiaaaiii niunimiNk Vendégek Szimferopolból Kedves ^vendégek érkeztek április 6-án, Szimferopolból a Kecskeméti Konzervgyárba. A itöbb mint húszéves testvérüzemi kapcsolatban álló szimferopoli Május 1. Konzervgyár delegáció­ját Leonyid Goi bér igazgató vezeti, tagjai: Ludmilla Petlena, a gyár szakszervezeti bizottságának titkára, Alekszej Lavov, a gyár brigádvezetője, illetve Vlagyimir Jegudin, a szimferopoli Zöldség-Gyümölcs Egyesülés igazgatója. A vendégek ötnapos itt-fantózkodásuk során tanulmányozzák a bébiétel- és a befőttgyártás technológiáját, illetve a Mezőgép Vállalatnál az élelmiszer-gépgyártást. Alkalmuk lesz Nagykő­rösre utazni, ahol a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközép- iskolában ismerkednek a tanulóképzés módszereivel. A Kecske­méti Konzervgyár vendégei természetesen megismerkednek a megyeszékhely nevezetességeivel is. G. G. KISZ-kiildöttgyülés. Kiskörösön Vasárnap tartották Kiskőrösön a KISZ városi küldöttértekezletét. A 130 résztvevő elsőként Takács Gábornak, a várasd KlSZ-bizott- ság titkárának beszámolóját hall­gatta meg az elmúlt kongresszus óta végzett munkáról és a Mi a teendőnk ? alapszervezeti vitái­nak tapasztalateiről. Ezt követő­en a pénzügyi ellenőrző bizottság adott számot öt évi tevékenysé­géről. A beszámolókat vita követte, melynek során tizenegy hozzászó­ló egészítette ki észrevételeivel, javaslataival a feladatokról el­hangzott gondolatokat. Végül a küldöttek újjáválasz­tották a városi KISZ-,bizottság titkárát — Takács Gábort erősí­tették meg tisztében —, a testü­let tagjait és a pénzügyi ellen­őrző bizottságot. Megszavazták » megy ért értekezlet 16 küldöttjét, s döntöttek a KISZ megyed bi­zottságába delegált tag személyé­ről. Növekvő üdítőital-gyártás Az idén várhatóan tovább növekszik az üdítőitalok fo­gyasztása. A gyártók mintegy 19 százalékkal fokozzák a ter­melést. amely a szénsavas üdítőkből meghaladja majd a 6.5 mtUió hektolitert. Várható­an a palackozott üdítők for­galma emelkedik jobban, és csökken a szörpök Iránti ke­reslet. A gyártók a meglévő kapacitás jobb kihasználásá­val biztosítják a többletet. A fogyasztói Igényeket szén­savas üdítőkből ki tudják elé­gíteni a vállalatok. Az ilyen italok gyártására a hazai élel­miszeripari üzemek, számos tanácsi vállalat, az állami gaz­daságok. az erdei termékeket feldolgozó üzemek és az áfé- szek az elmúlt tíz évben jól berendezkedtek. Ez idő alatt több mint négyszeresére emel­kedett a szénsavas üdítők fo­gyasztása, amely tavaly fejen­ként elérte az 58 litert. Az összes fogyasztáson belül az idén 4—5 százalékkal növek­szik a palackozott üdítők ará­nya, a szénsavas italoknak már a kétharmada kerül így az üzletekbe. Az elmúlt években a ter­mékösszetétel is jelentősen módosult: korábban túlsúly­ban voltak a külföldi eredetű italok — a kóla. a citrusfélék stb. —. újabban viszont mind keresettebbek a hazai gyü­mölcsitalok. ezek aránya már 30 százalékot tesz ki. Nemcsak a hazai üdítők fogyasztásának emelkedése örvendetes, hanem as is, hogy növekszik az.ener­giaszegény, diabetikus üdítők aránya. Ezek gyártását szintén növelte az ipar; 1984-ben 64 ezer, 1985-ben 110 ezer hekto­litert állítottak elő belőlük. Hazánkban jelenleg 45 üzemben gyártanak üdítőt. As üdítőital-gyártó gépsorokat és berendezéseket az elmúlt hó­napokban karbantartották és felújították, hogy megfelelve a nagyobb igényeknek a nyári üdülési szezonban folyamato­san dolgozhassanak. Továbbra is tízszázalékos előleggel • Több minit 200 ezren vásá­roltak a KÉR A VILL- üzletek - ben az elmúlt néhány hét alah olyan háztartási gépeket és híradástechnikai cikkeket, amelyek a vállalat boltjaiban' március 17. óta tíz százalékos előleg befizetése mellett OTP- hitelre beszerezhetők. A KERAVILL az OTP-vel kötött szerződés alapján a 2,1 százalékos különbözetet — mivel az általános áruvásárlá­si hiitelfelitéteJlelk 30 százalékot szabnak meg — megelőlegezi a takarékpénztárnak. JeHeinileg mintegy 15-féle háztartási berendezés — egyes mosógépek, elektromos vízme­legítő, frissítő — valamint né­hány lemezjátszó és kerékpár kapható a kedvezményes köl­csön igénybevételével. A KERAVILL az akciót hosszabb időre tervezi, de a tíz százalékos előleggel vásá­rolható árucikkek körét a készletek alakulásától függően folyamatosan változtatja. Fazekasremekek Több mint egy esztendő­vel ezelőtt újszerű és ígé­retes bemutató-sorozat szervezését vállalta fel az SZMT Művelődési Központ. A Rákóczi úti épület ka­maratermében „Mesterek, mesterségek dicsérete” címmel havonta más és más szakma, hagyományos alkotói műfaj jeles kecske­méti és megyei képviselői­nek teremtettek bemutat­kozási. lehetőséget. Az ez évi kiállítók sorá­ban' most Dugár János fa­zekas az első, akinek alko­tásaiból a napokban nyílt kiállítás. A Lakitelek mel­lett élő népművész ez alka­lommal is azokat a munká­it hozta el, amelyek jól példázzák az emberiség ta­lán legősibb mesterségének anyaghű fonmafculitúráját, s ame­lyek egy több éve felvállalt prog­ramban értő kézzel idvitelezlhfit- nek a funkcáótlan vitrintárgyként értelmezett népies nipp-művé- szet zsákutcájából. így Dugár János étkészlete, ivó- és főzőedé­nyei, osigacsinálói, játékos cserép­sípjai a használat próbáját is bármikor kiállják. Az április 10-ig nyitva tartó kiállítás jó alkalmat teremthet arra is, hogy a szegedi, makói és vásárhelyi vándor évek után szü­lőhelyére visszatért — Erdélyben honos szóival — „sárkovács” gyermekszakköreimek mai és volt tagjai összetalálkozhassanak. K. V, J. KÁVÉTEJSZÍN A Budapesti Tejipari Vállalat Kelet-Pesti Tejüzeme 1985-ben a 10 milliliteres uftrapasztőrözött kávétejszínből 62 millió da­rabot gyártott. A kávé csersavtartalmát csökkentő termékből az idén hárommillió darabbal"gyártanaik többet és egy új gép üzembe állításával jövőre megkétszerezik a termelést. Űj típusú iskolaszámítógép A középfokú oktatási intézményeik­ben használt számítógépiek közül mint­egy háromezret a Híradástechnikai Szövetkezet készített. A modern Okta­tási eszköz iránt változatlanul nagy az érdeklődés, ezt igyekszik kielégíte­ni a szövetkezet, amely új típusú, nagy­teljesítményű iskolaszámítógépet fej­lesztett ki. A magaáabb műszaki színvonalú, na­gyabb tudású gép színes képernyővel, és beépített finom írószerkezettel ké­szül. A korábbi gépek programja is felhasználható az új berendezéseken, s így több gép összekapcsolásával akár egész rendszer kialakítására is lehető­ség nyílik. További előnye: úgyneve­zett perifériái — a nyomtatók, a hát­tértárolók stb. — viszonylag drága köz­vetítő egység közbeiktatása nélkül kap­csolhatók az alapgéphez. Ráadásul egy- egy feladat megoldása a korábbinál ke­vesebb időt vesz igénybe. Az iskola- számitógépek billentyűzete különösen nagy igénybevételnek van kitéve, ezért fontos, hogy a berendezés ne romoljon el egykönnyen. A korábbi típusok en- n°k a célnak jól megfeleltek.. Az iskolaszámí‘tógép>ek legújabb típu­sából a szövetkezet még az idén több százat gyárt, de ha igény lesz rá, jö­vőre akár több ezer darabot készít.

Next

/
Thumbnails
Contents