Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám

2 @ PETŐFI NÉPE • 1986. április 9. Mihail Gorbacsov beszéde Togliattiban A Varsói Szerződés békefelhívása változtatott korábbi gyakorla­tán. Most már nem elég szóbeli nyilatkozatokat tenni a párt ter­veinek támogatósáról. Gyakorla­ti tettekre van szükség, és más­képpen kell dolgoznunk, mint eddig tettük — húzta alá Gorba­csov. Az SZKP KB főtitkára kiemel­te az irányítási és a gazdálkodá­si módszerek gyökeres reformjá­nak végrehajtásával összefüg­gő kérdések fontosságát, kitért az Uralmas kollektívája által elért eredményekre, a meglévő hiá­nyosságokra, majd kijelentette: a gépgyártásban és más ágazatok­ban fellelhető negatív irányzatok azzal függnek össze, hogy nem mindenhol törekednek a legkor­szerűbb technika meghonosítá­sára, hanem gyakran megeléged­nél! a már meglévő gépek apró- cseprő javítgatásával. A szocia­lizmus fölényének nemcsak a po­litikai rendszerben, hanem a gaz­dasági eredményekben, az élen­járó technológiában és a kiváló minőségek előállításában is meg kell mutatkoznia. A hiányosságok éles bírálatá­nál? célja — mondotta a szónok —, nem az. hogy lekicsinyelljük a gépgyártásban, a könnyűiparban, a rádióelektronikában és más te­rületeken elért hatalmas ered­ményeket. Most másról van szó: minden, amit az országban állí­tunk elő, az eddiginél magasabb színvonalat kell, hogy képvisel­jen. Egyelőre azonban ez nem így történik. A háztartási gépek ese­tében például magférnek egymás mellett az eredmények és az el­maradottság is. Kitűnő hűtőszek­rények, mosógépek, tv- és rádió­berendezések vannak, de ezek a berendezésfajták nem mindig működnek megbízhatóan, nem gazdaságos az energiafogyasztá­suk, és nagy az anyagigényessé­gük. A szakemberek kiszámítot­ták: a háztartási gépek korszerű­sítése lehetővé tenné, hogy a Szov­jetunióban évente több mint 20 milliárd kilowattórát takarítsanak meg. Ez majdnem kétszer annyi, mint a volgai Lenin-vízierőmű éves termelése. Íme. ezt jelenti a minőség. Ezért mondható, hogy a gyenge minőség a pazarlás leg­veszélyesebb formája. Külön törvény a minőségről Mihail Gorbacsov síkraszálit olyan intézkedések kidolgozá­sáért, amelyek lehetővé teszik, hogy már a közeljövőben sokkal szorosabb összefüggés alakul­jon ki a munka bérezése és a munka minősége között. Leszö­gezte, hogy a minőségről a jelek szerint külön törvényt kell elfo­gadni, mert a gyönge minőségű terméket előállító vállalatok ese­tében adminisztratív és gazdasá­gi megszorításokat kell alkal­mazni. Ha termékeik nem elfo­gadhatók, nem értékesíthetők, akkor ennek tükröződnie kell a kollektíva anyagi helyzetében, a bérszínvonalban is. Mihail Gorbacsov 'külön szólít a bírálat ás az önbírálat kér­déséről, Rámutatott: ha valaki úgy véli, hogy véget Unt a kong­resszus, „kibdrálták” magukat, és ez elég, akikor ki kell mon­dani, hogy ez nem lesz így. Számumikra 'a bírálat és az ön- bírálát nem rövid Tejáraid kam­pány. A bírálatinak és az ön- bírálatnak. állandó helyet kell biztosítani a társadalom életé­ben. Mindent bírálni kell, ami zavarj a a haladást, a fejlődés meggyorsítá-áit. Nem szabad elt- nézcmek lenni a bitókkal és fogyatékosságokkal szemben. Ugyanakkor azt sem szabad el­tűrni, hogy a bírálat és az c.n- bírái'at egyfajta divatjelenséggé váljék. Sajnos, vara, ahol ilyes­mi történik; beismernek minden Elutazott az ír külügyminiszter Kedden befejeződött Pete r Barry ír külügyminiszter hivata­los magyarországi látogatását Az ír diplomácia vezetője kedd délelőtt a Halászbástyáról a fő­város panorámájában gyönyör­ködött, majd a Mátyás-templo­mot kereste fel. Ezután a Nem­zeti Múzeumban megtekintette a ' magyar koronázási jelvényeket. Peter Barry magyarországi prog­ramja délután Esztergomiban ért véget. Itt Lékai László bíboros, esztergomi érsok, a magyar ró­mai katolikus püspöki kar elnöke fogadta. Az ír külügyminiszter ezután a Keresztény Múzeum gyűjteményét tekintette meg. Peter Barry, Írország külügy­minisztere, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására tartózkodott hazánkban, hiva­talos látogatása befejeztével ha­li lányossá got, ám a dolgok a ré­gi módon menned?. Ezt nem sza­bad megengedni. A bírálait és az önbírálat cselekvést követel, s ha a hibák beismerése után nem történik meg kijavításuk, akkor ez az első jele annak, hogy nincs őszinteség s a sza­vakat nem követik a tettek — hangsúlyozta az SZKP KB fő­titkára. Csak egy út lehetséges Külpolitikai kérdésekre térve kifejtette, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa részletesen edemez- ite a mai világ egész ellentmondá­sosságát és a benne tapasztalható összefüggéseket. Modem vilá­gunk problémáinak megoldásá­hoz teljesen elengedhetetlen az újszerű gondolkodás, az újítói megközelítés, annak felismerése, hogy a fegyverkezési 'hajsza és a haditechnika fejlődése elérte a kritikus pontot. Ebből indulunk ki. Emellett tudomásul vesszük, hogy a világpolitikában szomszé­dok vagyunk egy osztályszem­pontból ellentétes rendszerrel, s a bélke megóvása szempontjából szemben áll velünk egy olyan fontos realitás, mint az Egyesült Államok. Ennek az országnak a kormányzata sehogyan sem tud lemondani a korábbi idők meg­szokásairól és a jelek szerint nem akar számolni a Szovjetunió rea­litásával. — Ez a tény azomlban nem aka­dályoz meg bennünket a szem­benállásból való (kilőtt keresésé­ben. Más út ugyanis lehetetlen. A másik út az atomkatasztrófához vezető hajsza. Magatartásunkat, irányvonalunkat nemcsak elveink és erkölcsünk diktálja, hanem az is, hogy tudatában vagyunk a másféle megközelítés irrealitásá­nak. Ezíért utaztam Párizsba és Genfbe. A Szovjetunió ezért lé­pett fel egész sor jelentős kezde­ményezéssel. Ezért törekedtünk arra, hogy Genf után azonnal gyakorlati tettekké változtassuk az ottt elért megállapodásokat és a közös nyilatkozatot. — Kétszer meghosszabbítottuk az atomrObbanltásokra kimondott egyoldalú moratóriumot és java­soltuk, hogy haladéktalanul kez­dődjenek tárgyalások minden atomfegyver-kísérlet beszünteté­séről. A Nyugatnak kompromisz. szumos javaslatot telttünk a bécsi és a stockholmi konferencián. Nagy jelentőségű 'kezdeményezés volt január 15-i nyilatkozatunk, amely konkrét és világos tervet tartalmaz a .tömegpusztító fegy­verek felszámolására, más fegy­verek csökkentésére a megfelelő védelmi szintig — mondotta. — Számításba vettük az euró­paiak aggodalmát a 'közepes ha1- tótávolságú rakétáik, a hadmű­veleti-harcászati atomfegyve­rek mialbt, és kompromisszumos változatot javasoltunk az euró­pai övezetre, indítványoztuk;, hogy kölcsönösen vonják ki a szovjet és az amerikai flottáit a Földközi-tengerről. — A XXVII. pártkongresszus .nemcsak jóváhagyta ezeket az intézkedéseiket, hanem megve­tette a nemzetközi biztonság át­fogó rendszere megteremtésének alapjait is. — De irii a helyzet Nyugaton, hiszen tőlük is közvetlenül függ a fegyverkezési hajsza megszün­tetése, a nemzetközi légkör ja­vítása? Hogyan viselkedtek Genf után? Milyen irányvona­lat követnek? Először is, nem kaptunk kielégítő választ január 15-i nyilatkozatunkra. Az pedig, amit elküldték nekünk — kir búvá' a dolog lényege alóli, kí­sérlet arra, hogy elégedjünk meg félmegoldásokkal, ködös í g ér gei éseikkel. — Hány éve állítják, 'hogy az oroszokban nem lelhet bízni, mert nem engedik meg a hel.y­zautazott. Peter Barryt Várkonyi Péter búcsúztatta a Ferihegyi re­pülőtéren. Ott volt Kenneth Thompson, Írország Budapestre akkreditált nagykövetségének Ideiglenes ügyvivője. Interparlamentáris Unió Mexikóvárosiban hétfőn 90 or­szág több mint 900 képviselőije részvételével megkezdődött az Interparlamentáris Unió (IPU) 75. konferenciája. Megnyitóbeszédében Miguel de la Madrid mexikói államfő fel­szólította a résztvevőket: segítsék elő a regionális konfliktusok tár­gyalásos megoldását. Ennek pél­dájaként méltatta a latin-ameri­kai országok jelentős részét tö­mörítő Contadora- és Cartagenal- csoport tevékenységét. Az Interparlamentáris Unió mexikóvárosi tanácskozásának napirendjén . szereplő kérdések színi ellenőrzést! Beleegyeztünk a helyszíni ellenőrzésbe. Vála­szul Reagan elnök azt javasol­ja, hogy ne az atamrobbanitiások beítilitását, hanem az atomfegy­verek tökéletes ítésénék eljárá­sát, „ellenőrizzük”. Mi termé­szetesen ezzel nem értünk egyet. Üigy tűnik, hogy az egyetlen, ami Genfből megmaradt az amerikai kormányzatban, az csak az új találkozó az Egyesült Államok elnöke és az SZKP KB főtitkára között. Még egy­szer kijelentem: a találkozó mellett vagyok, aat semmilyen előfeltételhez nem kötjük. Azt szeretnénk, hogy abban az érte­lemben kerüljön rá Sor, aho­gyan aiz elnökkel megállapod­tunk, nevezetesén, hogy előbb­re lépjünk, és a találkozó gya­korlati (eredményeket hozzon a fegyverkezési hajsza beszünte­tésében, — És még egyet: akkor kerül­het sor rá, ha fennmarad, ha új­jászületik Genf légköre. Mert mi történik? Az Egyesült Álla­mokban Genf után újabb erővel bontakozott ki a különféle ürügy­gyei és államunknak címzett sér­tegetésekkel átszőtt szovjetelle­nes kampány. — Azután komolyabbra for­dult a dolog: követelték, hogy a Szovjetunió 40 százalékkal csökkentse New York-i diplo­matáinak létszámát. A Krím-fél- sziget partjai előtt amerikai ha­dihajóegység jelent meg, táma­dás indult Líbia ellen. Közvetle­nül moratóriumunk határidejé­nek lejárta előtt, nyilvánvaló provokációs céllal nagyerejű atomrobbantást végeznek Néva­dóban. Amikor pedig azt java­soltam, hogy csupán egyetlen, de rendkívül fontos kérdésben, az atomrobtóntások kérdésének megvitatásában haladéktalanul találkozzunk, 24 óra sem kellett a válaszhoz: „Nemi”. — Vajon Washingtonban azt hiszik, hogy gyenge idegzetűek- kel van dolguk? Csák nem gon­dolják, hogy most hazárdíroz- hatnak? Csak nem így értelme­zik az Egyesült Államokban Genf szellemét? Csak nem felté­telezik, hogy nem látjuk: az ép­pen csak elkezdődött szovjet— amerikai párbeszédet katonai cé­lok megvalósításának fedezésé­re használják? El kell gondol­kodni azon, hogy Washingtonban tulajdonképpen miként képzelik el az új szovjet—amerikai talál­kozót? — Mi van Nyugat-Európával? Ott most azt mondják: nem le­het elvinni Európából az ameri­kai rakétákat, mert a Szovjet­unió állítólag töhb hagyományos fegyverrel rendelkezik. Januári nyilatkozatunkban egyértelmű­en javasoltuk a hagyományos fegyverek és fegyveres erők csökkentését is. — Mondanak márt is: az Egye­sült Államoknak az óceánon túl­ra kell szállítania a rakétákat, míg Moszkva mindössze Szibériá­ba helyezi át őket, ahonnan könnyen és gyorsan' visszahozhat­ja. Ügy tesznek, mintha nem tudnák, hogy a Szovjetunió a csökkentés alá eső rakétáik meg­semmisítését, nem pedig valami­lyen más helyre való áttelepíté­sét javasolja. Különben, szavak­ban a béke, a valóságban pedig a rakéták .mellett vannak. Nem tapasztalható itt komoly állásfog­lalás Angliánál, sőt Franciaor­szágnál sem. — Vagy vegyük a 'hadászati védelmi kezdeményezéssel szem­beni magatartást. Nyugat-Euró- pában számos kormány és a nagytőke is különböző ürügyek­kel egyre jobban bekapcsolódik ehbd a veszedelmes tervbe, s ez­zel a fegyverkezési hajsza újabb, még veszedelmesebb fordulójá­nak részesévé válóik. Végezetül — és lehetséges, hogy ez a leglénye­gesebb : — az Egyesült Államok között szerepel az űrfegyverkezés, a leszerelés, a nukleáris és vegyi fegyverek korlátozásának és ki­iktatásának kérdése. Megvitat­nak több, a regionális feszültsé­gekkel, a nemzetközi terrorizmus­sal, valamint a nemzetközi ke­reskedelemmel és pénzügyek­kel összefüggő témát is. Lengyel—nyugatnémet tárgyalások Kedden Bonnban folytatód­tak Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet és Marian Orcze- chov/siki lengyel külügyminiszter tárgyalásai. A bonni külügymi­nisztérium közlése szerint a meg­beszélések középpontjában ed- sőisorban a kelet—nyugati kap­csolatokkal összefüggő kérdések állnak. A nyugatnémet sajtó változaft- lamul nagy érdeklődéssel kísé­ri a lengyel külügyminiszter lá­togatását, amelyet egyöntetűen a hat éve feszült kapcsolat javu­lásának tekint. Mind a sajtóban, mind különböző rangú és pártái­teljes gőzt adott az űrfegyverke­zési programnak. — Ha az Egyesült Államok a józan ész ellenére tovább köti magát ehhez az irányvonalhoz, mi megtaláljuk a meggyőző vá­laszt és nem is feltétlenül a vi­lágűrben. Jól ismerjük a modern tudomány lehetőségeit, saiát 'e- heitőségeimket. Nincs semmi olyan, amit az Egyesült Államok meg tud tennie mi pedig nem. Mi azonban ellenezzük ezt a válasz­tást, ellenezzük a fegyverkezés képtelen amerikai logikáját. Szá­munkra a kozmikus csapásmérő fegyverekre vonatkozó tilalom nem a lemaradástól, való félelem, hanem a felelősségérzet kérdése. — Ezzel kapcsolatban a követ­kezőket szeretném mondani: ideje már felhagyni azzal, hogy a Szov­jetunióval a kapcsolatokat téves elképzelésekre, illúziókra építsék. Az egyik ilyen legveszedelmesebb illúzió, hogy a Szovjetunió béke­szerető szándékát és felhívásait a gyengeség jelének tekintik. Egy­szóval: a fegyverkezési hajszával nem őrölhetnek fel bennünket, a világűrből nem vethetnek ki, a technológiában nem kerülhetnek meg. Az effajta 'próbálkozásokból semmi jó nem származhat. — Mint a Központi Bizottság­hoz érkező számos levélből lát­ható, nem kevés ember aggó­dik: nem történhet-e meg, hogy a békeszólamok és a meddő tár­gyalások fedezéke mögött a Nyu­gat annyira előreszalad a fegy­verkezésben, hogy nem marad időnk erre reagálni? Biztosítha­tom önöket, hogy ez nem törté­nik meg. A szavak és a tettek közötti különbséget mi jól lát­juk. A Szovjetunió politikáját a reális tényezők számításba vé­telével folytatja. Nem engedjük, hogy váratlan meglepetés érjen minket. A szovjet állam több íz­ben belbizonyította, hogy képes válaszolni bármilyen kihívásra. Ha szükséges, megfelelően tud válaszolni ez alkalommal is. Közös felelősség a szocialista országokkal — Természetesen senki sem várta azt, hogy programunk; a háború és fegyver nélküli világ megvalósítása, simán halad elő­re. Hosszú és megfeszített harc áll előttünk. Nemhogy az enyhü­lés, de még a szovjet—amerikai kapcsolatok melegedése sem tet­szik bizonyos köröknek. Külön­féle ürügyet keresnek, hogy meg­hiúsítsák a nemzetközi helyzet javulását, amelynek zsengéi Genf utón nőttek ki. Az egész világ tudja, hogy kikről van szó. Azokról, áki'k kapcsolatban állnak a hadiüzlettel, akik a ha­diipari komplexumot testesítik meg, azok, akik miliiárdokat vágnak zsebre a fegyverkezési hajszából és a szembenállásból. — A kongresszuson meghatá­roztuk az atomháború elleni küzdelem fő irányait. Követke­zetesen, állhatatosan fogunk cse­lekedni, hiszen lehetőségeink nagyok. — Ebben a nemes ügyben ve­lünk vannak hű barátaink, a szo­cialista országok. Értük különö­sen felelősek vagyunk, s ez a fe­lelősség közös — a szocializmus sorsa iránti felelősség. Rendkívül fonitois körülmény, hogy a béke- politikát közösen folytatjuk, és egyeztetjük távlati stratégiánkat, a 'béke érdiekében itett elvi lépé­seinkét — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, majid végezetül kije­lentette: sohasem szabad elfelej­teni, hogy a békeharc sikerének fő záloga: a szocialista társada­lom tökéleteslitésével kapcsolatos feladatok megoldása, népgazda­ságunk fejlesztése, a szovjet ál­lam szellemi és erkölcsi erejének növelése. lású politikusok nyilatkozatai­ban vissza-visszatérő téma. az úgynevezett „humanitárius kér­dés”, amelyen Bonniban — s ez nem újszerű jelenség — azt ér­tik, hogy utazási és áttelepülési kedvezményeket kell nyújtani a német származású lengyelek szá­mára. Mindezek a témák a hiva­talos tárgyalásokon is szerepel­tek. Maga Orzechowsici miniszter egy tévéinterjúban úgy nyilat­kozott, hogy kormánya minden, szerződésben vállalt kötelezett­ségének eleget tesz —, s a jövőben is így kíván cselekedni. Genscher, válaszolva nyugatnémet revan- sisita köröknek arra a felszólítá­sára, miszerint a kapcsolatok to­vábbi alakulását függővé kellene tenni a bonni, úgynevezett huma­nitárius követelések teljesítésié­től, kijelentette: az ilyesfajta „árukapcsolás” sehova nem ve­zet. Mint minden területen, az emberek közötti karnis ólatok vo­natkozásában is csak az általá­nos enyhülés folyamatának továbbvitele hozhat eredményt — mondotta a nyugatnémet külügy­miniszter. y (Folytatás az 1. oldalról.) seit szövetséges államok meggyő­ződése szerint az európai atom­fegyvermentes övezetek létreho­zása erősítené az ilyen övezetek­ben részt vevő államok bizton­ságát, továbbá az európai és az egyetemes biztonságot, növelné a stabilitást, és a kölcsönös bizal­mat, hozzájárulna az enyhülés­hez való visszatéréshez, a fegy­veres erők és fegyverzetek csök­kentéséhez, a nukleáris fegyve­rek elterjedésének megakadá­lyozását szolgáló rendszer erősí­téséhez, az atomenergia békés célú felhasználásának kiterjesz­téséhez. Az atomfegyvermentes övezetek létesítése szorosan ösz- szefügg a jószomszédság, a köl­csönös megértés és együttműkö­dés fejlesztésével. Számos más európai állam kormánya ugyancsak síkraszáll azért,, hogy Európa különböző térségeiben atomfegyvermentes övezetek létesüljenek. Támogat­ják ezt a gondolatot a parlamen­tek, a politikai pártok, a közvéle­mény széles rétegei. Az európai atomfegyvermentes övezetek lét­rehozása fontos bizalomerősítő intézkedési javaslatként merült fel a stockholmi konferencián, és más nemzetközi fórumokon is tárgyalnak erről. Ilyen övezetek kialakításának nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Nemzetek Szervezete. A Varsói Szerződés tagálla­mai ellenzik, hogy növeljék a nukleáris fegyverzetet Európá­ban vagy bárhol másutt a vilá­gon. Síkraszáilnak a nukleáris fegyverek további európai tele­pítésének megszüntetéséért, azok csökkentéséért, azért, hogy a földrészt teljesen mentesítsék a közepes hatótávolságú és takti­kai atomfegyverektől egyaránt. Idevágó javaslataik továbbra is érvényesek. A Varsói Szerződés tagállamai abból indulnak ki, hogy nukleá­ris fegyverektől teljes mérték­ben mentes övezetek Európa kü­lönböző térségeiben való létesí­tésére vonatkozó javaslatok megvalósítása az adott térségek államainak politikai akaratá­tól, közös döntésétől függ. Ré­szükről további erőfeszítések szükségesek, és más államoknak is növelniük kell konstruktív hozzájárulásukat. Az atomfegy­vermentes övezetek létesítésé­ről szóló megállapodásoknak még kell felelniük a nemzetközi jog általánosan elismert normáinak, megfelelő ellenőrzést kell bizto­sítaniuk, amely megbízhatóan szavatolja az ilyen övezetek nukleáris fegyverektől való tény­leges mentességének fenntartását. Ennek során a nukleáris fegy­verekkel rendelkező országok­nak kötelezettséget kell vállal­niuk az atomfegyvermentes öve­zetek státuszának szigorú tiszte­letben tartására, arra, hogy az ilyen övezethez tartozó államok ellen nem alkalmaznak nukleá­ris fegyvereket, és ilyenek al­kalmazásával nem fenyegetik őket. A Varsói Szerződés tagálla­mainak meggyőződésük, hogy az atomfegyvermentes övezetek lé­tesítése és hatékonysága nagy­mértékben függ más, mindenek­előtt a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok azokhoz való viszonyától. Rámutatnak: a Szov­jetunió határozottan támogatva az európai nukleáris fegyver­mentes övezetek létesítését, kész megfelelő garanciákat biztosí­tani az ilyen övezetek számára. Elvárják, hogy az Amerikai Egyesült Államok, továbbá Nagy-Brltannia és Franciaország ugyanígy jár el. A Varsói Szerződésben képvi­selt szövetséges országok üdvöz- lik az érintett államok arra irá­nyuló erőfeszítéseit, hogy atom­fegyvermentes övezetet hozza­nak létre Európa északi részén. E térség nukleáris fegyverektől való jelenlegi tényleges mentes­sége megerősítésének távlatai reálisabbakká válnak azáltal, hogy a Szovjetunió kész — az ebben az övezetekben résztvevő államoknak — két- vagy több­oldalú egyezményekben megfe­lelő garanciákat nyújtani. Egy ilyen övezet hatékonyságát nö­velné, ha az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország hasonló garanciákat adna. A Varsói Szerződés tagállamai fel­hívják a figyelmet arra is, hogy a Szovjetunió kész más konkrét lépésekre is az Európa északi részén előirányzott atomfegy­vermentes övezet megvalósítá­sa érdekében. Támogatják az atomfegyver­mentes övezet létesítésére, a tér­ség államai közötti biztonság megszilárdítására, a bizalom nö­velésére, a jószomszédságra és az együttműködésre irányuló bal­káni erőfeszítéseket is. Üdvözlik az ez ügyben megkezdődött sok­oldalú párbeszédet, annak foly­tatására és elmélyítésére hívják fel a térség országait. A Varsói Szerződés tagálla­mai támogatják Svédország arra vonatkozó javaslatát, hogy léte­sítsenek Európában hadszíntér! nukleáris fegyverektől mentes folyosót a Varsói Szerződés és a NATO tagállamait elválasztó vonal mentén. Ügy vélik, hogy ezt a folyosót — hatékonyságá­nak növelése céljából — szük­séges lenne kiszélesíteni az el­választó vonaltól mindkét irány­ban, figyelembe véve e (fegyve­rek taktikai-műszaki jellemzőit. Ilyen folyosó létesítését Közép- Európától kiindulva lehetne megkezdeni. Az európai atomfegyvermentes övezetek gyakorlati megvalósí­tása szempontjából nagy jelen­tőségű lenne, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsö­nösen kötelezettséget vállalna arról, hogy tartózkodnak bármi­fajta nukleáris fegyver telepíté­sétől olyan országok területén, ahol ilyen fegyver nincs, vala­mint, hogy nem növelik nukleá­ris fegyverkészleteiket és nem cserélik le azokat újakkal olyan országokban, ahol ilyenek már vannak. Emellett az is szüksé­ges, hogy a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok, ame­lyek területén jelenleg nincs ilyen, ne engedjék meg annak te­lepítését saját területükön. Ezék az intézkedések elősegítenék a nukleáris fegyverek területi el­terjedésének megakadályozását, az atomfegyverkezési verseny korlátozását, az erőegyensúlynak a lehető legalacsonyabb szinten történő biztosítását, az olyan ál­lamok nukleáris fegyverektől való tényleges mentességének megőrzését, amelyek területén nincs nukleáris fegyver. Európa nukleáris fenyegetéstől való mentesítésének szükséges­ségéből kiindulva, a nukleáris (fegyvereknek a népek életéből való teljes kiiktatásán munkál­kodva, az atomfegyvermentes övezetek létesítésének kérdésé­ben felhalmozódott tapasztalato­kat, a Helsinki Záróokmány el­veit és ajánlásait figyelembe vé­ve, az összeurópai folyaimat fej­lesztésére törekedve a Varsói Szerződés tagállamai — felhívással fordulnak Euró­pa államaihoz, az Egyesült Álla­mokhoz és Kanadához, hogy energikusan tevékenykedjenek az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozására vonatko­zó javaslatok megvalósításáért, — felhívnak az atomfegyver- mentes övezetek létrehozásáért síkraszálló államok erőfeszíté­seinek támogatására, egyebek között a megfelelő nemzetközi fórumokon is, — kifejezik készségüket, hogy részt vesznek a megfelelő, érin­tett országok közötti elmélyült és konkrét véleménycserében az észak-európai és balkáni atom­fegyvermentes övezetek létre­hozását célzó gyakorlati lépések elősegítésére, — síkraszáilnak azért, hogy az érdekelt államok között kezdőd­jenek tárgyalások hadszíntéri nukleáris fegyverektől mentes közép-európai folyosó kialakítá­sáról. A Varsói Szerződés tagállamai­nak meggyőződése szerint a nuk­leáris veszélyt el kell és el le­het hárítani. Ehhez szükség van minden állam — a nukleáris ha­talmak és a nukleáris fegyverek­kel nem rendelkezők, a katonai­politikai szövetségek tagjai, a semlegesek és az el nem kötele­zettek — energikus és határozott erőfeszítéseire. Az európai atom­fegyvermentes övezetek létre­hozása fontos lépés lehet a föld­rész népei biztonságának megőr­zéséhez, Európának a nukleáris fegyverektől való megszabadí­tásához vezető úton.” LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * Bettino Craxi fogadta Lev Zajkovot Bettlno Craxi olasz miniszterelnök kedden fogadta Lev Zajkovot, az SZKP KB PB itagját, a KB titkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségéinek itagját, aki az Olasz Kommunista Párt szerdán kezdődő XVII. kongresszusára érkezett Olaszországba. A megbeszélé­sen részt vett Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB tagja, valamint Nyi- kolaj Lunylkov, a Szovjetunió római nagykövete te. A találkozón —, amely (tárgyszerű és nyílt légkörben zajlott — a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekét tekintették át. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN I (Folytatás az 1. oldalról.)

Next

/
Thumbnails
Contents