Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-09 / 83. szám
2 @ PETŐFI NÉPE • 1986. április 9. Mihail Gorbacsov beszéde Togliattiban A Varsói Szerződés békefelhívása változtatott korábbi gyakorlatán. Most már nem elég szóbeli nyilatkozatokat tenni a párt terveinek támogatósáról. Gyakorlati tettekre van szükség, és másképpen kell dolgoznunk, mint eddig tettük — húzta alá Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára kiemelte az irányítási és a gazdálkodási módszerek gyökeres reformjának végrehajtásával összefüggő kérdések fontosságát, kitért az Uralmas kollektívája által elért eredményekre, a meglévő hiányosságokra, majd kijelentette: a gépgyártásban és más ágazatokban fellelhető negatív irányzatok azzal függnek össze, hogy nem mindenhol törekednek a legkorszerűbb technika meghonosítására, hanem gyakran megelégednél! a már meglévő gépek apró- cseprő javítgatásával. A szocializmus fölényének nemcsak a politikai rendszerben, hanem a gazdasági eredményekben, az élenjáró technológiában és a kiváló minőségek előállításában is meg kell mutatkoznia. A hiányosságok éles bírálatánál? célja — mondotta a szónok —, nem az. hogy lekicsinyelljük a gépgyártásban, a könnyűiparban, a rádióelektronikában és más területeken elért hatalmas eredményeket. Most másról van szó: minden, amit az országban állítunk elő, az eddiginél magasabb színvonalat kell, hogy képviseljen. Egyelőre azonban ez nem így történik. A háztartási gépek esetében például magférnek egymás mellett az eredmények és az elmaradottság is. Kitűnő hűtőszekrények, mosógépek, tv- és rádióberendezések vannak, de ezek a berendezésfajták nem mindig működnek megbízhatóan, nem gazdaságos az energiafogyasztásuk, és nagy az anyagigényességük. A szakemberek kiszámították: a háztartási gépek korszerűsítése lehetővé tenné, hogy a Szovjetunióban évente több mint 20 milliárd kilowattórát takarítsanak meg. Ez majdnem kétszer annyi, mint a volgai Lenin-vízierőmű éves termelése. Íme. ezt jelenti a minőség. Ezért mondható, hogy a gyenge minőség a pazarlás legveszélyesebb formája. Külön törvény a minőségről Mihail Gorbacsov síkraszálit olyan intézkedések kidolgozásáért, amelyek lehetővé teszik, hogy már a közeljövőben sokkal szorosabb összefüggés alakuljon ki a munka bérezése és a munka minősége között. Leszögezte, hogy a minőségről a jelek szerint külön törvényt kell elfogadni, mert a gyönge minőségű terméket előállító vállalatok esetében adminisztratív és gazdasági megszorításokat kell alkalmazni. Ha termékeik nem elfogadhatók, nem értékesíthetők, akkor ennek tükröződnie kell a kollektíva anyagi helyzetében, a bérszínvonalban is. Mihail Gorbacsov 'külön szólít a bírálat ás az önbírálat kérdéséről, Rámutatott: ha valaki úgy véli, hogy véget Unt a kongresszus, „kibdrálták” magukat, és ez elég, akikor ki kell mondani, hogy ez nem lesz így. Számumikra 'a bírálat és az ön- bírálát nem rövid Tejáraid kampány. A bírálatinak és az ön- bírálatnak. állandó helyet kell biztosítani a társadalom életében. Mindent bírálni kell, ami zavarj a a haladást, a fejlődés meggyorsítá-áit. Nem szabad elt- nézcmek lenni a bitókkal és fogyatékosságokkal szemben. Ugyanakkor azt sem szabad eltűrni, hogy a bírálat és az c.n- bírái'at egyfajta divatjelenséggé váljék. Sajnos, vara, ahol ilyesmi történik; beismernek minden Elutazott az ír külügyminiszter Kedden befejeződött Pete r Barry ír külügyminiszter hivatalos magyarországi látogatását Az ír diplomácia vezetője kedd délelőtt a Halászbástyáról a főváros panorámájában gyönyörködött, majd a Mátyás-templomot kereste fel. Ezután a Nemzeti Múzeumban megtekintette a ' magyar koronázási jelvényeket. Peter Barry magyarországi programja délután Esztergomiban ért véget. Itt Lékai László bíboros, esztergomi érsok, a magyar római katolikus püspöki kar elnöke fogadta. Az ír külügyminiszter ezután a Keresztény Múzeum gyűjteményét tekintette meg. Peter Barry, Írország külügyminisztere, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására tartózkodott hazánkban, hivatalos látogatása befejeztével hali lányossá got, ám a dolgok a régi módon menned?. Ezt nem szabad megengedni. A bírálait és az önbírálat cselekvést követel, s ha a hibák beismerése után nem történik meg kijavításuk, akkor ez az első jele annak, hogy nincs őszinteség s a szavakat nem követik a tettek — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. Csak egy út lehetséges Külpolitikai kérdésekre térve kifejtette, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa részletesen edemez- ite a mai világ egész ellentmondásosságát és a benne tapasztalható összefüggéseket. Modem világunk problémáinak megoldásához teljesen elengedhetetlen az újszerű gondolkodás, az újítói megközelítés, annak felismerése, hogy a fegyverkezési 'hajsza és a haditechnika fejlődése elérte a kritikus pontot. Ebből indulunk ki. Emellett tudomásul vesszük, hogy a világpolitikában szomszédok vagyunk egy osztályszempontból ellentétes rendszerrel, s a bélke megóvása szempontjából szemben áll velünk egy olyan fontos realitás, mint az Egyesült Államok. Ennek az országnak a kormányzata sehogyan sem tud lemondani a korábbi idők megszokásairól és a jelek szerint nem akar számolni a Szovjetunió realitásával. — Ez a tény azomlban nem akadályoz meg bennünket a szembenállásból való (kilőtt keresésében. Más út ugyanis lehetetlen. A másik út az atomkatasztrófához vezető hajsza. Magatartásunkat, irányvonalunkat nemcsak elveink és erkölcsünk diktálja, hanem az is, hogy tudatában vagyunk a másféle megközelítés irrealitásának. Ezíért utaztam Párizsba és Genfbe. A Szovjetunió ezért lépett fel egész sor jelentős kezdeményezéssel. Ezért törekedtünk arra, hogy Genf után azonnal gyakorlati tettekké változtassuk az ottt elért megállapodásokat és a közös nyilatkozatot. — Kétszer meghosszabbítottuk az atomrObbanltásokra kimondott egyoldalú moratóriumot és javasoltuk, hogy haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások minden atomfegyver-kísérlet beszüntetéséről. A Nyugatnak kompromisz. szumos javaslatot telttünk a bécsi és a stockholmi konferencián. Nagy jelentőségű 'kezdeményezés volt január 15-i nyilatkozatunk, amely konkrét és világos tervet tartalmaz a .tömegpusztító fegyverek felszámolására, más fegyverek csökkentésére a megfelelő védelmi szintig — mondotta. — Számításba vettük az európaiak aggodalmát a 'közepes ha1- tótávolságú rakétáik, a hadműveleti-harcászati atomfegyverek mialbt, és kompromisszumos változatot javasoltunk az európai övezetre, indítványoztuk;, hogy kölcsönösen vonják ki a szovjet és az amerikai flottáit a Földközi-tengerről. — A XXVII. pártkongresszus .nemcsak jóváhagyta ezeket az intézkedéseiket, hanem megvetette a nemzetközi biztonság átfogó rendszere megteremtésének alapjait is. — De irii a helyzet Nyugaton, hiszen tőlük is közvetlenül függ a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a nemzetközi légkör javítása? Hogyan viselkedtek Genf után? Milyen irányvonalat követnek? Először is, nem kaptunk kielégítő választ január 15-i nyilatkozatunkra. Az pedig, amit elküldték nekünk — kir búvá' a dolog lényege alóli, kísérlet arra, hogy elégedjünk meg félmegoldásokkal, ködös í g ér gei éseikkel. — Hány éve állítják, 'hogy az oroszokban nem lelhet bízni, mert nem engedik meg a hel.yzautazott. Peter Barryt Várkonyi Péter búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Ott volt Kenneth Thompson, Írország Budapestre akkreditált nagykövetségének Ideiglenes ügyvivője. Interparlamentáris Unió Mexikóvárosiban hétfőn 90 ország több mint 900 képviselőije részvételével megkezdődött az Interparlamentáris Unió (IPU) 75. konferenciája. Megnyitóbeszédében Miguel de la Madrid mexikói államfő felszólította a résztvevőket: segítsék elő a regionális konfliktusok tárgyalásos megoldását. Ennek példájaként méltatta a latin-amerikai országok jelentős részét tömörítő Contadora- és Cartagenal- csoport tevékenységét. Az Interparlamentáris Unió mexikóvárosi tanácskozásának napirendjén . szereplő kérdések színi ellenőrzést! Beleegyeztünk a helyszíni ellenőrzésbe. Válaszul Reagan elnök azt javasolja, hogy ne az atamrobbanitiások beítilitását, hanem az atomfegyverek tökéletes ítésénék eljárását, „ellenőrizzük”. Mi természetesen ezzel nem értünk egyet. Üigy tűnik, hogy az egyetlen, ami Genfből megmaradt az amerikai kormányzatban, az csak az új találkozó az Egyesült Államok elnöke és az SZKP KB főtitkára között. Még egyszer kijelentem: a találkozó mellett vagyok, aat semmilyen előfeltételhez nem kötjük. Azt szeretnénk, hogy abban az értelemben kerüljön rá Sor, ahogyan aiz elnökkel megállapodtunk, nevezetesén, hogy előbbre lépjünk, és a találkozó gyakorlati (eredményeket hozzon a fegyverkezési hajsza beszüntetésében, — És még egyet: akkor kerülhet sor rá, ha fennmarad, ha újjászületik Genf légköre. Mert mi történik? Az Egyesült Államokban Genf után újabb erővel bontakozott ki a különféle ürügygyei és államunknak címzett sértegetésekkel átszőtt szovjetellenes kampány. — Azután komolyabbra fordult a dolog: követelték, hogy a Szovjetunió 40 százalékkal csökkentse New York-i diplomatáinak létszámát. A Krím-fél- sziget partjai előtt amerikai hadihajóegység jelent meg, támadás indult Líbia ellen. Közvetlenül moratóriumunk határidejének lejárta előtt, nyilvánvaló provokációs céllal nagyerejű atomrobbantást végeznek Névadóban. Amikor pedig azt javasoltam, hogy csupán egyetlen, de rendkívül fontos kérdésben, az atomrobtóntások kérdésének megvitatásában haladéktalanul találkozzunk, 24 óra sem kellett a válaszhoz: „Nemi”. — Vajon Washingtonban azt hiszik, hogy gyenge idegzetűek- kel van dolguk? Csák nem gondolják, hogy most hazárdíroz- hatnak? Csak nem így értelmezik az Egyesült Államokban Genf szellemét? Csak nem feltételezik, hogy nem látjuk: az éppen csak elkezdődött szovjet— amerikai párbeszédet katonai célok megvalósításának fedezésére használják? El kell gondolkodni azon, hogy Washingtonban tulajdonképpen miként képzelik el az új szovjet—amerikai találkozót? — Mi van Nyugat-Európával? Ott most azt mondják: nem lehet elvinni Európából az amerikai rakétákat, mert a Szovjetunió állítólag töhb hagyományos fegyverrel rendelkezik. Januári nyilatkozatunkban egyértelműen javasoltuk a hagyományos fegyverek és fegyveres erők csökkentését is. — Mondanak márt is: az Egyesült Államoknak az óceánon túlra kell szállítania a rakétákat, míg Moszkva mindössze Szibériába helyezi át őket, ahonnan könnyen és gyorsan' visszahozhatja. Ügy tesznek, mintha nem tudnák, hogy a Szovjetunió a csökkentés alá eső rakétáik megsemmisítését, nem pedig valamilyen más helyre való áttelepítését javasolja. Különben, szavakban a béke, a valóságban pedig a rakéták .mellett vannak. Nem tapasztalható itt komoly állásfoglalás Angliánál, sőt Franciaországnál sem. — Vagy vegyük a 'hadászati védelmi kezdeményezéssel szembeni magatartást. Nyugat-Euró- pában számos kormány és a nagytőke is különböző ürügyekkel egyre jobban bekapcsolódik ehbd a veszedelmes tervbe, s ezzel a fegyverkezési hajsza újabb, még veszedelmesebb fordulójának részesévé válóik. Végezetül — és lehetséges, hogy ez a leglényegesebb : — az Egyesült Államok között szerepel az űrfegyverkezés, a leszerelés, a nukleáris és vegyi fegyverek korlátozásának és kiiktatásának kérdése. Megvitatnak több, a regionális feszültségekkel, a nemzetközi terrorizmussal, valamint a nemzetközi kereskedelemmel és pénzügyekkel összefüggő témát is. Lengyel—nyugatnémet tárgyalások Kedden Bonnban folytatódtak Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet és Marian Orcze- chov/siki lengyel külügyminiszter tárgyalásai. A bonni külügyminisztérium közlése szerint a megbeszélések középpontjában ed- sőisorban a kelet—nyugati kapcsolatokkal összefüggő kérdések állnak. A nyugatnémet sajtó változaft- lamul nagy érdeklődéssel kíséri a lengyel külügyminiszter látogatását, amelyet egyöntetűen a hat éve feszült kapcsolat javulásának tekint. Mind a sajtóban, mind különböző rangú és pártáiteljes gőzt adott az űrfegyverkezési programnak. — Ha az Egyesült Államok a józan ész ellenére tovább köti magát ehhez az irányvonalhoz, mi megtaláljuk a meggyőző választ és nem is feltétlenül a világűrben. Jól ismerjük a modern tudomány lehetőségeit, saiát 'e- heitőségeimket. Nincs semmi olyan, amit az Egyesült Államok meg tud tennie mi pedig nem. Mi azonban ellenezzük ezt a választást, ellenezzük a fegyverkezés képtelen amerikai logikáját. Számunkra a kozmikus csapásmérő fegyverekre vonatkozó tilalom nem a lemaradástól, való félelem, hanem a felelősségérzet kérdése. — Ezzel kapcsolatban a következőket szeretném mondani: ideje már felhagyni azzal, hogy a Szovjetunióval a kapcsolatokat téves elképzelésekre, illúziókra építsék. Az egyik ilyen legveszedelmesebb illúzió, hogy a Szovjetunió békeszerető szándékát és felhívásait a gyengeség jelének tekintik. Egyszóval: a fegyverkezési hajszával nem őrölhetnek fel bennünket, a világűrből nem vethetnek ki, a technológiában nem kerülhetnek meg. Az effajta 'próbálkozásokból semmi jó nem származhat. — Mint a Központi Bizottsághoz érkező számos levélből látható, nem kevés ember aggódik: nem történhet-e meg, hogy a békeszólamok és a meddő tárgyalások fedezéke mögött a Nyugat annyira előreszalad a fegyverkezésben, hogy nem marad időnk erre reagálni? Biztosíthatom önöket, hogy ez nem történik meg. A szavak és a tettek közötti különbséget mi jól látjuk. A Szovjetunió politikáját a reális tényezők számításba vételével folytatja. Nem engedjük, hogy váratlan meglepetés érjen minket. A szovjet állam több ízben belbizonyította, hogy képes válaszolni bármilyen kihívásra. Ha szükséges, megfelelően tud válaszolni ez alkalommal is. Közös felelősség a szocialista országokkal — Természetesen senki sem várta azt, hogy programunk; a háború és fegyver nélküli világ megvalósítása, simán halad előre. Hosszú és megfeszített harc áll előttünk. Nemhogy az enyhülés, de még a szovjet—amerikai kapcsolatok melegedése sem tetszik bizonyos köröknek. Különféle ürügyet keresnek, hogy meghiúsítsák a nemzetközi helyzet javulását, amelynek zsengéi Genf utón nőttek ki. Az egész világ tudja, hogy kikről van szó. Azokról, áki'k kapcsolatban állnak a hadiüzlettel, akik a hadiipari komplexumot testesítik meg, azok, akik miliiárdokat vágnak zsebre a fegyverkezési hajszából és a szembenállásból. — A kongresszuson meghatároztuk az atomháború elleni küzdelem fő irányait. Következetesen, állhatatosan fogunk cselekedni, hiszen lehetőségeink nagyok. — Ebben a nemes ügyben velünk vannak hű barátaink, a szocialista országok. Értük különösen felelősek vagyunk, s ez a felelősség közös — a szocializmus sorsa iránti felelősség. Rendkívül fonitois körülmény, hogy a béke- politikát közösen folytatjuk, és egyeztetjük távlati stratégiánkat, a 'béke érdiekében itett elvi lépéseinkét — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, majid végezetül kijelentette: sohasem szabad elfelejteni, hogy a békeharc sikerének fő záloga: a szocialista társadalom tökéleteslitésével kapcsolatos feladatok megoldása, népgazdaságunk fejlesztése, a szovjet állam szellemi és erkölcsi erejének növelése. lású politikusok nyilatkozataiban vissza-visszatérő téma. az úgynevezett „humanitárius kérdés”, amelyen Bonniban — s ez nem újszerű jelenség — azt értik, hogy utazási és áttelepülési kedvezményeket kell nyújtani a német származású lengyelek számára. Mindezek a témák a hivatalos tárgyalásokon is szerepeltek. Maga Orzechowsici miniszter egy tévéinterjúban úgy nyilatkozott, hogy kormánya minden, szerződésben vállalt kötelezettségének eleget tesz —, s a jövőben is így kíván cselekedni. Genscher, válaszolva nyugatnémet revan- sisita köröknek arra a felszólítására, miszerint a kapcsolatok további alakulását függővé kellene tenni a bonni, úgynevezett humanitárius követelések teljesítésiétől, kijelentette: az ilyesfajta „árukapcsolás” sehova nem vezet. Mint minden területen, az emberek közötti karnis ólatok vonatkozásában is csak az általános enyhülés folyamatának továbbvitele hozhat eredményt — mondotta a nyugatnémet külügyminiszter. y (Folytatás az 1. oldalról.) seit szövetséges államok meggyőződése szerint az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozása erősítené az ilyen övezetekben részt vevő államok biztonságát, továbbá az európai és az egyetemes biztonságot, növelné a stabilitást, és a kölcsönös bizalmat, hozzájárulna az enyhüléshez való visszatéréshez, a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséhez, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló rendszer erősítéséhez, az atomenergia békés célú felhasználásának kiterjesztéséhez. Az atomfegyvermentes övezetek létesítése szorosan ösz- szefügg a jószomszédság, a kölcsönös megértés és együttműködés fejlesztésével. Számos más európai állam kormánya ugyancsak síkraszáll azért,, hogy Európa különböző térségeiben atomfegyvermentes övezetek létesüljenek. Támogatják ezt a gondolatot a parlamentek, a politikai pártok, a közvélemény széles rétegei. Az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozása fontos bizalomerősítő intézkedési javaslatként merült fel a stockholmi konferencián, és más nemzetközi fórumokon is tárgyalnak erről. Ilyen övezetek kialakításának nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Nemzetek Szervezete. A Varsói Szerződés tagállamai ellenzik, hogy növeljék a nukleáris fegyverzetet Európában vagy bárhol másutt a világon. Síkraszáilnak a nukleáris fegyverek további európai telepítésének megszüntetéséért, azok csökkentéséért, azért, hogy a földrészt teljesen mentesítsék a közepes hatótávolságú és taktikai atomfegyverektől egyaránt. Idevágó javaslataik továbbra is érvényesek. A Varsói Szerződés tagállamai abból indulnak ki, hogy nukleáris fegyverektől teljes mértékben mentes övezetek Európa különböző térségeiben való létesítésére vonatkozó javaslatok megvalósítása az adott térségek államainak politikai akaratától, közös döntésétől függ. Részükről további erőfeszítések szükségesek, és más államoknak is növelniük kell konstruktív hozzájárulásukat. Az atomfegyvermentes övezetek létesítéséről szóló megállapodásoknak még kell felelniük a nemzetközi jog általánosan elismert normáinak, megfelelő ellenőrzést kell biztosítaniuk, amely megbízhatóan szavatolja az ilyen övezetek nukleáris fegyverektől való tényleges mentességének fenntartását. Ennek során a nukleáris fegyverekkel rendelkező országoknak kötelezettséget kell vállalniuk az atomfegyvermentes övezetek státuszának szigorú tiszteletben tartására, arra, hogy az ilyen övezethez tartozó államok ellen nem alkalmaznak nukleáris fegyvereket, és ilyenek alkalmazásával nem fenyegetik őket. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződésük, hogy az atomfegyvermentes övezetek létesítése és hatékonysága nagymértékben függ más, mindenekelőtt a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok azokhoz való viszonyától. Rámutatnak: a Szovjetunió határozottan támogatva az európai nukleáris fegyvermentes övezetek létesítését, kész megfelelő garanciákat biztosítani az ilyen övezetek számára. Elvárják, hogy az Amerikai Egyesült Államok, továbbá Nagy-Brltannia és Franciaország ugyanígy jár el. A Varsói Szerződésben képviselt szövetséges országok üdvöz- lik az érintett államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy atomfegyvermentes övezetet hozzanak létre Európa északi részén. E térség nukleáris fegyverektől való jelenlegi tényleges mentessége megerősítésének távlatai reálisabbakká válnak azáltal, hogy a Szovjetunió kész — az ebben az övezetekben résztvevő államoknak — két- vagy többoldalú egyezményekben megfelelő garanciákat nyújtani. Egy ilyen övezet hatékonyságát növelné, ha az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország hasonló garanciákat adna. A Varsói Szerződés tagállamai felhívják a figyelmet arra is, hogy a Szovjetunió kész más konkrét lépésekre is az Európa északi részén előirányzott atomfegyvermentes övezet megvalósítása érdekében. Támogatják az atomfegyvermentes övezet létesítésére, a térség államai közötti biztonság megszilárdítására, a bizalom növelésére, a jószomszédságra és az együttműködésre irányuló balkáni erőfeszítéseket is. Üdvözlik az ez ügyben megkezdődött sokoldalú párbeszédet, annak folytatására és elmélyítésére hívják fel a térség országait. A Varsói Szerződés tagállamai támogatják Svédország arra vonatkozó javaslatát, hogy létesítsenek Európában hadszíntér! nukleáris fegyverektől mentes folyosót a Varsói Szerződés és a NATO tagállamait elválasztó vonal mentén. Ügy vélik, hogy ezt a folyosót — hatékonyságának növelése céljából — szükséges lenne kiszélesíteni az elválasztó vonaltól mindkét irányban, figyelembe véve e (fegyverek taktikai-műszaki jellemzőit. Ilyen folyosó létesítését Közép- Európától kiindulva lehetne megkezdeni. Az európai atomfegyvermentes övezetek gyakorlati megvalósítása szempontjából nagy jelentőségű lenne, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönösen kötelezettséget vállalna arról, hogy tartózkodnak bármifajta nukleáris fegyver telepítésétől olyan országok területén, ahol ilyen fegyver nincs, valamint, hogy nem növelik nukleáris fegyverkészleteiket és nem cserélik le azokat újakkal olyan országokban, ahol ilyenek már vannak. Emellett az is szükséges, hogy a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok, amelyek területén jelenleg nincs ilyen, ne engedjék meg annak telepítését saját területükön. Ezék az intézkedések elősegítenék a nukleáris fegyverek területi elterjedésének megakadályozását, az atomfegyverkezési verseny korlátozását, az erőegyensúlynak a lehető legalacsonyabb szinten történő biztosítását, az olyan államok nukleáris fegyverektől való tényleges mentességének megőrzését, amelyek területén nincs nukleáris fegyver. Európa nukleáris fenyegetéstől való mentesítésének szükségességéből kiindulva, a nukleáris (fegyvereknek a népek életéből való teljes kiiktatásán munkálkodva, az atomfegyvermentes övezetek létesítésének kérdésében felhalmozódott tapasztalatokat, a Helsinki Záróokmány elveit és ajánlásait figyelembe véve, az összeurópai folyaimat fejlesztésére törekedve a Varsói Szerződés tagállamai — felhívással fordulnak Európa államaihoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához, hogy energikusan tevékenykedjenek az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozására vonatkozó javaslatok megvalósításáért, — felhívnak az atomfegyver- mentes övezetek létrehozásáért síkraszálló államok erőfeszítéseinek támogatására, egyebek között a megfelelő nemzetközi fórumokon is, — kifejezik készségüket, hogy részt vesznek a megfelelő, érintett országok közötti elmélyült és konkrét véleménycserében az észak-európai és balkáni atomfegyvermentes övezetek létrehozását célzó gyakorlati lépések elősegítésére, — síkraszáilnak azért, hogy az érdekelt államok között kezdődjenek tárgyalások hadszíntéri nukleáris fegyverektől mentes közép-európai folyosó kialakításáról. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződése szerint a nukleáris veszélyt el kell és el lehet hárítani. Ehhez szükség van minden állam — a nukleáris hatalmak és a nukleáris fegyverekkel nem rendelkezők, a katonaipolitikai szövetségek tagjai, a semlegesek és az el nem kötelezettek — energikus és határozott erőfeszítéseire. Az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozása fontos lépés lehet a földrész népei biztonságának megőrzéséhez, Európának a nukleáris fegyverektől való megszabadításához vezető úton.” LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * Bettino Craxi fogadta Lev Zajkovot Bettlno Craxi olasz miniszterelnök kedden fogadta Lev Zajkovot, az SZKP KB PB itagját, a KB titkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségéinek itagját, aki az Olasz Kommunista Párt szerdán kezdődő XVII. kongresszusára érkezett Olaszországba. A megbeszélésen részt vett Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB tagja, valamint Nyi- kolaj Lunylkov, a Szovjetunió római nagykövete te. A találkozón —, amely (tárgyszerű és nyílt légkörben zajlott — a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekét tekintették át. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN I (Folytatás az 1. oldalról.)
