Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás az ország terüle­tén: Száraz, az ország nagy részén túlnyomóan napos idó tesz. Ma dél­után délnyugat felől erős felhősödés kezdődik. Időnként megélén­kül a délkeleti, déli szél. A várható legmagasabb nappali hőmérsék­let Z2 és 27 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AI MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA mmmmrn—m—mmmmmmimmmm—mmmmmm—m—m—mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmMmuimrmamt.M íuuwumiimxMmsui^stmssT^ XLI. évf. 83. szám Ára! 1,80 Ft 1986. április 9. szerda Ma ülést tart Bács-Kiskun Megye Tanácsa A végrehajtó bizottság ma dél­előtt kilenc órára Kecskemétre, a megyeháza tanácstermébe össze­hívta Bács-Kiskun Megye Taná­csát. Az ülés napirendjére a kö­vetkezőket javasolja: — Tájékoztató a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről.-- Előterjesztés a megye hosz- szú távú terület- és településfej­lesztési koncepciójáról; a VII. öt­éves gazdasági és településfej­lesztési tervről: a lakáseliátás és a közoktatás fejlesztésének az 1986—1990, évekre szóló társadal­mi-gazdasági programjáról. — Különfélék, — Interpellációk. Magyar—jugoszláv pártközi megbeszélések A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága. meghívására április 7—8-án látogatást tett hazánkban Sztaniszlav Sztojanovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága el­nökségének végrehajtó titkára. A jugoszláv vendéget fogadta Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese. Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára megbeszélést folytatott Szta­niszlav Sztojanoviccsal. Az őszinte, elvtársi szellemű tárgyalásokon köl­csönösen tájékoztatást adtak országaik belső életé­nek fő kérdéseiről és feladatairól, a szocialista épí­tés során szerzett tapasztalatokról. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet alaku­lásáról, a béke megóvása, a fegyverkezési verseny csökkentése, a békés egymás mellett élés, az eny­hülés erősítése érdekében szükséges további erőfe­szítésekről. Áttekintették a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalomnak a szocializmus, a társadalmi ha­ladás, a béke érdekében kifejtett erőfeszítéseit, az egység és az együttműködés erősítésének kérdéseit. Méltatták a töretlenül fejlődő magyar—jugoszláv kapcsolatokat, amelyek tartós, az élet által igazolt elvi alapokon nyugszanak, és a politikai, a gazda­sági, a kulturális együttműködés egyre szélesebb körét ölelik fel, beleértve a két ország területén élő szerb, hervát, szlovén, illetve magyar nemzeti­ségű lakosságot érintő együttműködési formákat is. Egyeztették ap: MSZMP és a J.KSZ 1986—1987. évekre szóló együttműködési munkatervét. A megbeszéléseken részt vett Őszi István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, valamint Mi- lován Zidar, a JSZSZK budapesti nagykövete is. (MTI) Nemzetközi hajózási tanácskozás Baján Három napig tartó nemzetközi tanácskozást nyitott meg Barna György, a Bajai Városi Tanács elnökhelyettese kedden délelőtt a városháza dísztermében. A du­nai hajózási vállalatok szakértői a Duna Menti Nautikái (hajózási) Bizottság 28. ülésszakára érkez­tek, amelynek ez évben hazánk, jelesül Baja városa ad'otthont. A szovjet, csehszlovák, jugoszláv, nyugatnémet és osztrák hajózási vállalatok képviselői mellett a Duna Bizottság is részt vesz meg­figyelőként. A MAHART-ot Mo- ser Ferenc kapitány, forgalom- szervezési osztályvezető képvise­li, egyben a rendezvény szerve­zői tisztét is ellátva. A tanácskozáson elsőként dr. Nagy László, az Országos Vízügyi Hivatal osztályvezetője adott tájékoztatást a Bős-nagymarosi erőmű és vízlépcsőrendszer épí­téséről. Ezt követően dr. Szenti János vízügyi igazgató, az Alsódunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság képvise­lője ismertette a Budapest és az országhatár közötti Duna-sza- kasz folyamszabályozását. Elő­adásában külön részt szentelt an­nak a nagyszabású tevékenység­nek. amelynek eredményeként a folyam Dunaföldvár—ország­határ közötti hossza 210 kilomé­terről 127 kilométerre csökkent. A 83 kilométeres rövidülés össze­sen 23 átmetszésnek az eredmé­nye. A jelenlegi munkálatok cél­ja a túlszélesedett szakaszok át­lagosan 400 méteresre való szűkí­tése, kedvező és jól használható hajóút kialakítása. Az elmúlt év végéig befejeződött a dunaföldvá- ri partcsúszás és a Sió-torok kör­nyékének rendezése, a hartai, va­lamint a paksi kanyar szabályo­zása. Most végzik a Baja—Duxia- szeikcső közötti folyamszakasz szabályozását, és emellett az igaz­gatóság ellát évente mintegy 22— 25 millió forint értékű fenntar­tási feladatot is. A folyaimszaibá- lyozás legfontosabb célja, hogy a jég levonulásának akadályait el­hárítsa, és ezzel a jeges árvizeket megelőzze. Ebben nyújt segítsé­get a jégtörőflotta is. A . jó nem­zetközi kapcsolatnak köszönhe­tően magyar jégtörőhajók dol­goznak a jugoszláv folyamszaka­szon is, és a két ország szakértői minden esztendőben tájékoztat­ják egymást a?, elvégzett mun­káról, egyeztetik terveiket. A következő előadásokban. a német, az osztrák, a csehszlovák, jugoszláv és a szovjet Duna-sza- kasz hajózási kérdéseiről szólnak a résztvevők, és meghallgatják a Duna Bizottság képviselőjének, Márton Tamás főmérnöknek a tájékoztatóját. G. Z. ALMA, HAGYMA, SPÁRGA, RETEK, KARALÁBÉ... Késnek a primőrök Míg a kertészek az idei termés megalapozásán fáradoznak, addig a kereskedők, forgalmazók még az elmúlt évi termény értékesítésével foglalkoz­nak. A tavaly termett, és hűtőházban tárolt almá­ból az utolsó rekeszek a közeli napokban hagyták el a megye-, illetve az országhatárt. A Hungarofruct Külkereskedelmi Vállalat idén az országból csak Kecskemétről szállított Granny Smith fajtájú almát Finnországba, összesen 20 tonnát. Göldemből 50 tonnáit és Jonathánból 73 ton­nát indítottak útnak a tőkés országokba. Ezenkívül a Hungarofruct 'közvetítésével a Hosszúhegyi Me­zőgazdasági Kombinátból 61 tonna Jonathánt, Gol- dent, Idaredet és Mutsut adtak el Finnországba. A Szovjetunióban 1336 tonna, Csehszlovákiában pedig 1868. tonna Bács-Kiskun megyei alma talált idén vevőre. Ahhoz, hogy az alma krónikája teljes le­gyen, meg kell említeni: 38 tonna gyengébb minő­ségű léalmát Ausztriában értékesítettek. Ennek a hétnek a fő terménye a tárolt vöröshagy­ma. Kecskemétről, Jánoshalmáról, Dunaveoséről, Lakitelekről és a szabadszállási Lenin Termelő­szövetkezetből eddig 1320 tonnát indították útnak válogatva, egalizált netz-zsákban. Az úticél: NSZK, Olaszország, Hollandia, Svédország. Az első, negy­ven tonnát szállító kamiont holnap indítják Finn­országba. A vöröshagymánál meg kell jegyezni, hogy ez zömmel a megyén kívül termett. Talán megérné a térség mezőgazdasági üzemeinek is ka­cérkodni a hagyma termesztés gondolatával. Az első, valóban idei termék a fehér- és a zöld- spárga lesz. A felvásárlása a hét végén kezdődik. A legnagyobb szállító, ahogy az elmúlt években is, a kiskunfélegyházi székhelyű Integrál Afész lesz. De a bugaci térség mellett sok spárgát várnak Tompa, Kelebia környékéről és a megyénkkel ha­táros csongrádi részről. A külkereskedelmi válla- mt ebből 200 tonnát szeretne a tőkés országokban értékesíteni. Ahogy tavaly első alkalommal, úgy az idén is szerveznek Finnországba légi szállítást. A csehszlovákiai partner 50 tonna spárgát ren­delt. Ebiből a növényből nem vész semmi kánba mert ami nem felel meg a szigorú osztályozáson^ azt a Zöldért jánoshalmi kirendeltségén megszárít­ják es por alakban exportálják. • A fűtött fóliasátrakban már szépen fejlődik a paprika. Né­hány hét múlva hetente cgy-két artkalommai jelentkeznek ezzel a primőrrel is a bécsi piacon. Ahogy Gyenes Istvántól, a Hungarofruct, legna­gyobb kirendeltségének, a kecskemétinek vezetőjé­től megtudtuk, a primőrszezan jócskán késik. Ret­ket, karalábét, kínai kelt csak a vevő által meg­szabott határidő után szállíthatnak. Egyelőre úgy tűnik, hogy a csehszlovák és az NDK-beli partne­rek fogadják az árut. Cz. P. EURÓPAI ATOMFEGYVERMENTES ÖVEZETEKET! A Varsói Szerződés békefelhívása A Varsói Szerződés tagállamai felhívással fordultak az európai államokhoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához. A dokumentum, amelyet a VSZ-tagállamok nevében a Bolgár Népköztársaság Külügyminisztériuma juttatott el a címzettekhez, így hangzik: „A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása az európai államokhoz, az Amerikai Egyesült Államokhoz és Kanadához európai atomfegyvermentes övezetek létesítéséről. A jelenlegi 'bonyolult nemzet­közi helyzetben, amikor Európa népei, az egész emberiség szá­mára teljes élességgel vetődik fel annak kérdése, hogy békében él­jen vagy atomháború áldozatá­vá váljék, a Varsói Szerződés tagállamai minden korábbinál határozottabb cselekvést, konk­rét intézkedéseket tartanak szük­ségesnek a fegyverkezési verseny — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés — megfékezése, a világűrre történő kiterjesztésé­nek megakadályozása, a leszere­lésre való áttérés, a nukleáris veszély felszámolása érdekében. Ezzel összefüggésben támogat­ják a Szovjetuniónak az ezred­fordulóig szóló, a nukleáris és vegyifegyverek teljes és egyete­mes felszámolását célzó prog­ramját, amely előirányozza a ha­gyományos fegyverzet és fegyve­res erők csökkentését is. Meg­győződésük, hogy a nukleáris leszerelés megvalósítása Európa és az egész bolygó népei számá­ra biztonságos világ kialakításá­hoz vezetne. Rendkívül fontos kezdeti lépés lenne az európai földrész nukleáris fegyverektől való mentesítése, az európai biz­tonság erősítése céljából a Szov­jetunió és az Egyesült Államok közepes hatótávolságú rakétái­nak teljes felszámolása. A nukleáris fenyegetés elhárí­tására irányuló erőfeszítések so­rába tartoznak az atomfegyver- mentes övezeteknek az európai földrész különböző térségeiben való létesítésére tett javaslatok, amelyekért a Varsói Szerződés tagállamai következetesen és szi­lárdan síkraszá'llnak. Megálla­pítják, hogy az atomfegyver- mentes övezetek a világ néhány térségében már politikai realitás­sá váltak. Európában atomfegyvermentes övezetek létrehozása napjaink­ban időszerűbb, mint korábban bármikor. Itt veszélyes mérete­ket öltött a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációja, ma­gasabb a nukleáris szembenállás szintje, nagyobb a nukleáris há­ború véletlenszerű kirobbaná­sának kockázata, mint máshol. A Varsói Szerződésben képvi­(Folytatás a 2. oldalon.) f TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ FELADAT: A kongresszus útmutatásait a gyakorlatba kell átültetni Mihail Gorbacsov látogatása és beszéde Togliattiban Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra kedden találkozott a volgai autógyár dolgozóival, Togliatti város különböző dolgozó kollek­tíváinak képviselőivel. Mihail Gorbacsov ebből az. alkalomból mondott beszédében a többi kö­zött hangsúlyozta: A mostani találkozó célja az SZKP XXVII. kongresszusáról megkezdett párbeszéd folytatá­sa. Az SZKP és az egész szov­jet nép előtt ugyanis most tör­ténelmi jelentőségű feladat áll — a gyakorlatba kell átültetni a kongresszus útmutatásait. Az SZKP' XXVII. kongresszu­sán —• folytatta — összegeztük az elmúlt 25 év eredményeit. Ez alatt az idő alatt minőségi vál­tozások mentek végbe a termelő­erőkben, szociális és szellemi vonatkozásiban. A Szovjetunió katonai-hadászati egyensúlyt ho­zott létre, és ezzel lényegesen korlátozta az imperialista erők lehetőségeit egy nukleáris há­ború kirohbantására. Mindazonáltal a hatalmas eredmények mellett az utóbbi években észrevehető lemaradás mutatkozott a gazdaság fejlődé­sében. Vonatkozik ez a munka ütemére és a termelékenységre, a hatékonysági mutatókra és a műszaki-tudományos haladás eredményeinek lassú átvételére. Lelassult az a lendület, amely a szovjet gazdaság egész korábbi fejlődését jellemezte. A gazdasági gondok — mutatott rá az SZKP KB főtitkára — éreztették ha­tásukat társadalmilag is, már­pedig ez a legfontosabb terület, mivel itt valósulnak meg a szo­cializmusnak, mint társadalmi rendszernek legmagasabb rendű céljai, itt érvényesülnek legma­gasabb rendű értékei, itt mu­tatkozik meg a legteljesebben a szocialista életmód emberséges és demokratikus jellege. Előremutató változásokra van szükség A pártot és a népet aggoda­lommal töltötték el az elosztás területén mutatkozó kedvezőt­len folyamatok is. Ezek lényege, hogy egyenlősdi mutatkozott a bérezésben, ami pedig ellentétes a szocializmus alapelvével: min­denkitől képességei szerint, min­denkin ék munkája szerint. Egye­sek jövedelme lényegesen ma­gasabb volt, mint amennyit munkájukkal megérdemeltek. Márpedig ez tűrhetetlen a szo­cialista társadalomban, nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi meg­fontolásokból is. Mind a párt, mind a nép egy­re világosabban látta, hogy gyö­keres fordulatra, előremutató változásokra, erélyes tettekre van szükség. Éppen ez a hely­zetfelismerés vezetett el azokhoz a következtetésekhez, amelyek az SZKP KB egy évvel ezelőtti, áprilisi ülésén kapták hangot. Az igényesség, a bírálat és ön- bírálat, továbbá az égető prob­lémák nyílt társadalmi vitájá­nak légköre előkészítette a ta­lajt a további elmélyült elem­zéshez, a nyitásokhoz és olyan elvszerű döntésekhez, amelyek egyaránt jellemezték mind a kongresszust előkészítő idősza­kot, mind pedig a kongresszus egész munkáját. Mihail Gorbacsov a kongresz- szusi határozatok megvalósítá­sából adódó változások ;méreteit érzékeltetve leszögezte:/az elkö­vetkező 15 éviben annyit kell ter­melni, mint amennyit a szovjet­hatalom majd 70 éves fennállása, alatt termelt. A társadalmi-mű­szaki fejlesztés terén a feladat a termelési potenciál megkétsze­rezése, a termelékenység két és félszeres növelése, hogy ezen az alapon lehessen magasabb szint­re emelni a nép jólétét, a jelen­leginél kétszerié több erőforrást irányítva erre a területre. Új feladatok — új módszerek A szónok ezután kifejtette, hogy mindenekelőtt a munkastí­lus és munkamódszer, a gondol­kodás és a szervezés átalakítá­sára van szükség. Ugyanis, ha mi magunk nem változunk meg, akkor sem gazdaságunkat, sem társadalmi életünket nem tud­juk a párthatározatok szellemé­nek megfelelően átalakítani. Eb­ben az esetben viszont nem bir­kózunk meg a kitűzött — mé­retüket és újszerűségüket te­kintve példa nélkül álló — fel­adatokkal sem. — Nem szabad ragaszkodnunk a régihez, az idejétmúlthoz, a megszokotthoz, a kényelrheshez. Abból kell kiindulni, hogy - az új feladatok nem oldhatók meg a régi módszerekkel és a régi hozzáállással. A másik, hasonló­an fontos kiindulópont az, hogy az átalakításokat maguknak az embereknek az átalakításával kell kezdeni. Világosan meg kell kü­lönböztetni: ki az, aki valóban átalakul — még ha közben ese­tenként mulaszt vagy melléfog is, de keresi az újat, a jobbat — és ki az, aki csak köpönyeget fordított, ám valójában mit sem (Folytatás a 2. oldalon.) Dobrinyin Washingtonban Az előre jelzett 15 perc helyett egy óra 15 percig tartott kedden a Fehér Házban Ronald Reagan amerikai elnök és Anatolij Dob­rinyin találkozója. Dobrinyin, akit az SZKP XXVII. kongresz- szusán a Központi Bizottság tit­kárává választottak, csaknem ne­gyedszázadon át volt a Szovjet­unió washingtoni nagykövete, és ebben a minőségében vett most búcsút az amerikai államfőtől. Az amerikai fél közlése szerint a szívélyes hangulatú megbeszé­lésen áttekintették a szovjet— amerikai kapcsolatok helyzetét, időszerű kérdéseit, beleértve a csúcstalálkozó előkészítését is. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a két ország vezetőinek köz­vetlen, személyes találkozója igen fontos, időpontról azonban nem született megállapodás. Azt azon­ban bejelentették, hogy Eduard Sevardnadze szovjet külügymi­niszter várhatóan május közepén Washingtoniba látogat, hogy ame­rikai kollégájával, George ShuLtz- cal megkezdje a találkozó előké­szítését. Shultz egy későbbi idő­pontban 'Moszkvába utazik az előkészítő munka befejezésére. Amerikai részről azt mondot­ták, hogy a csúcstalálkozó éllé egyik féi sem szab feltételeket. Korábban Washington állás­pontja az volt, hogy a Szovjet­unió „feltételt” szabott Reagan és Gorbacsov újabb találkozója elé, amikor a szovjet vezető az Nem hajították végre az Egye­sült Államok nevadai kísérleti telepén a helyi idő szerint kedd reggelre tervezett föld alatti nukleáris kísérteti robbantást. A hírt Washingtonban közöl­te acz energiaügyi minisztérium egyik tisztségviselője. Indoklást nem fűzött hozzá, és azt sem SZKP kongresszusán kijelentet­te: a csúcstalálkozón érdemi elő­relépést kell tenni a fontos nem­zetközi kérdések, így a leszerelés egyes kérdései megoldására. Anatolij Dobrinyin átadta Rea­gan elnöknek azt az üzenetet, amelyet Mihail Gorbacsov küldött az amerikai államfőnek. Ez érté­kelte a szovjet—amerikai kapcso­latok jelenlegi helyzetét, és rá­mutatott, milyen lépések szüksé­gesek azok javítása érdekében. mondta meg, hogy végleg le­tettek-e a robbantás tervéről, vagy csak halasztásról van szó. A hírügynökségeik felhívják a figyelmet arra, hogy a kísérle­tet azon a napon fújták le, ami­kor Reagan elnök találkozott Anatolij Dobrinyinnal, a Szov­jetunió távozó nagykövetével. Nevada: nincs robbantás

Next

/
Thumbnails
Contents