Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-08 / 82. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1986. április 8. VILÁGGAZDASÁG ‘A gyorsítás programja és a KGST mikroszférája Mélyreható változások következhetnek be a KGST együttműködésében is azzal párhuzamosan, hogy a Szovjetunióban megvalósul a középtávra, illetve az ezredfordulóig terjedő időszakra szóló gazdasági és társadalmi fejlesztési program. A Szovjetunióban megfogalmazott új feladatokat össze kell hangolni a külgazdasági tevékenységgel is — fejtette ki Gorbacsov főtitkár és elmondta, hogy a KGST- tagországok közötti kapcsolatokat jellemző egyszerű árucserét a mélyrehatóbb gyártásiszakosítási kooperációnak, mindeniökelőtt a gépgyártásban kialakítandó együttműködésnek kell felváltania. Ismeretes, hogy a gazdaság új fejlesztési pályára állításáról határozott a XXVII. kongresszus és a gazdaság fejlődésének gyorsulását ígéri az ezredfordulóig, főleg a növekedés minőségi jelzőszámait illetően. Előtérben a vállalatok A második iparosítás terve a hatékonyság javításától vár előrelépést, ugyanis az előző ötéyes tervhez képest alig bővül a foglalkoztatottság, a tőkeállomány bővülése sem lesz dinamikus. E helyett a munkatermelékenység adja a termelés növekedésének teljes egészét, a fűtőanyag- és energiaigények kielégítésében pedig döntő szerep jut az anyagmegtakarításnak. A beruházási politikában az eszközök műszaki megújítása és a rekonstrukció, a szerkezeti politikában a gépipar, azon belül is a legkorszerűbb ágazatok fejlesztése kap elsőbbséget. Mindezt azért érdemes feleleveníteni, mert mind az országon belül működő, mind pedig a KGST-kapcsolaitokat vezérlő irányítási mechanizmusokat ilyen minőségi célok szolgálatába kívánják állítani. A teljes gazdasági önelszámolás bevezetése a szovjet vállalatok körében — ahogyan Rizskov miniszterelnök kij fejtette — értelemszerűen nem marad hatástalan e vállalatok KGST-kapcsolataiban sem. A gazdasági normatívák szovjet unióbeli fejlődése, — a mutatók stabilitásának fokozása, a hatékonyabb munka erőteljesebb anyagi elismerése mind olyan tényezők, amelyek csökkenthetik a jövőben a szocialista országok együttműködésében a „naturális” vonásokat. A kongresszusi felszólalásokból, az elfogadott dokumentumokból kitűnik, hogy kiterjedtebb szerephez jutnak az áru- és pénzviszonyok, az értéktörvény a szovjet gazdaságirányításban, kibővülnek a termelés valamennyi láncszemét érintően a vállalatok jogai. E változás maga után vonja, hogy a KGST- együttműködés sem reked majd meg a gazdaságpolitikák különböző szintű egyeztetésében, aktívabb szerephez jutnak majd a vállalatok és a különböző szervezetek a külgazdasági kapcsolatokban. Közvetlen kapcsolatok A szocialista országok a gazdasági önállósodás és á munka végeredményéért viselt felelősség fokozásának útját járják és ez felgyorsíthatja a vállalatok közti közvetlen kapcsolatokat, ami hatalmas tartalékot jelent a nemzetközi szakosodás és a termelési kooperáció számára — vélekedett Oleg Bogomolov, a Szocialista Világrendszer Gazdasági Intézetének igazgatója. A Szovjetunióban hozott gazdasági döntések nyomán kedvezőbb szervezeti és gazdasági feltételek alakulnak ki ahhoz, hogy a szovjet vállalatok közvetlen kapcsolatokat létesíthessenek a többi KGST-ország vállalataival — mondta az. akadémikus és hozzátette, hogy növelik majd a nemzetközi tudományos központok, tervező- irodák, és olyan közös vállalatok és cégek számát, amelyeknél lehetővé teszik a korszerűbb együttműködési formák alkalmazását. Aligha szükséges hangsúlyozni ennek jelentőségét, hiszen jelenleg a szakosítási megállapodásokban maguknak a végrehajtóknak a sokféle ágazati és külkereskedelmi minisztérium mellett igen csekély a szerepe. Ma már elképzelhetetlen minőségi együttműködés a mikroszféra részvétele nélkül. Amikor a kölcsönös szállítások nagy részét az energiaféleségek, nyersanyagok forgalma tette ki, nem voit a vállalatok részvételére okvetlenül szükség, hiszen egynemű termékek szállítását a központból irányítva is meg lehetett valósítani. A korszerű gépipari együttműködés viszont elképzelhetetlen a rugalmas vállalati részvétel nélkül. Lehetetlen részleteiben megtervezni sok százezer alkatrész gyártásának valamennyi technológiai, gazdasági kérdését a piac és a piaci információk hordozói, a vállalatok nélkül. Várható, hogy a Szovjetunióban közeledik egymáshoz a termelés és a külkereskedelem irányítása, hogy az önelszámoló vállalatok a hatékonyabb ármechanizmuson át külföldi partnereikkel is éreztethetik majd a változásokat. Mindez két okból nagy jelentőségű: részben, mert az együttműködés intenzívebb formáit nem segíti elő napjainkban a tagországok hazai, illetve a külső árrendszere közti kapcsolat hiánya, az árrendszerek eltérése és az irányítási rendszer egyéb fogyatékossága. A fordulat lényege Másrészt azért fontos a változás, mert intenzív, tartós vállalatközi együttműködésre éppen most, a csúcstechnológiai fejlesztési program meghirdetésekor van a legnagyobb szülkség. A műholdas híriközdő elemek, újgenerációs számítógépek, ipari robotok, automatizált anyagmozgató gépek — néhány fejlesztési téma abból a mintegy nyolcvan pontos programból, amelyet a KGST nemrégiben tartott rendkívüli ülésszakán fogadtak el. Nemcsak az a közös e tervekben, hogy valamennyi az élenjáró technológiai szint elérését célozza meg, de maximális követelményeket támaszt a megvalósítás módszereivel szemben is. A csúcstechnológia fejlesztése egyértelműen intenzív kooperációt feltételez az alkatrészek gyártásától a közös műszaki fejlesztésen át a közös értékesítési stratégia kidolgozásáig. Jelentős fordulat következhet be a KGST-kap- csolatokban a jövőben, átalakulhat a jelenleg jellemzően kétoldalú, rövid távra szóló és főképp a késztermékek forgalmára kiterjedő együttműködés. Marton János KALOCSAI AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT Az önállóság első lépései Meglehetősen kanyargós, helyenként igencsak rögös volt az az út, amelyen a Kalocsai Autójavító Vállalat eljutott az önállósághoz. Az Afiit Tröszt megszűnése után az utód Fém- és Villamosipari Vállalat leányvállalataként igyekeztek megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyek az élesedő konkurrencia, a növekvő lakossági igények „jóvoltából” érték a csaknem százhúsz fős mun- káskollektívát, mígnem aztán Bács-Kiskun megyében elsőként tértek át az új vállalatirányítási formára a múlt év elején. Az önállóság első teljes évének eredményeiről, a gondokról és feladatokról tanácskozott néhány nappal ezelőtt a vállalat közgyűlése. Szokatlanul élénk, tartalmas vita során kritikus hangvétellel, de a jobbítás tiszta szándékával elemezte munkás és vezető az 1985-ös évet. Milyen volt a magunk mögött hagyott esztendő? A legmarkánsabb válasz nyilván az, hogy nyereségtervüket jelentősen túlteljesítve, eredményük meghaladta a 3 mülió forintot. A vezetőség igen alapos beszámolója azonban azt is a kollektíva elé tárta, hogy milyen komoly erőfeszítések kellettek ahhoz, hogy ez az eredmény egyáltalán megszülethessen, s nem hallgatta el azokat a belső összefüggéseket sem, melyeknek ismeretében maguk a dolgozók is jobban azonosulhatnak a vállalat célkitűzéseivel. A Kalocsai Autójavító Vállalat szolgáltatásai több ezer autóst érintenek, amit jelez az az adat is, hogy a személygépkocsi-javításokból származó árbevétellük több mint 14 és fél millió forint volt az elmúlt évben. A lakossági igényekre való odafigyelést jelzi az is például, hogy új szoil- gáltatásuk, a gépkocsikölcsönzés igen rövid idő alatt vált népszerűvé az autósok körében. Bár a konkurrencia éppen a lakossági szolgáltatások területén a legerőteljesebb, a vállalat tovább erősítette pozícióit: a tervezettel szemben 4 százalékkal növekedett a lakossági szolgáltatások részaránya. A vállalatvezetés idejében felfigyelt az igények változásaira és a főerőket a személygépkocsi üzletágba koncentrálta. Kedvező visszhangot váltott ki a lakosság körében az is, hogy nyitvatartási idejüket jelentősen meghosszabbították. A közgyűlésen hozzászólások egész sora bizonyította, hogy a vállalat dolgozói felismerték az együttgondolkodás fontosságát és hasznos javaslatokkal járultak hozzá a még jobb eredmények eléréséhez. Kristó Csaba például az adminisztráció nehézkességét tette szóvá, s ezzel csengett ösz- sze Dubai János véleménye, aki saját munkaterületén, a porlasztó-adagoló szolgálatnál észrevételezte, hogy bonyolult és sok az adminisztráció. Érdekes vita bontakozott ki a közgyűlés fórumán Elek János és Halász László között. Ennek lényege az volt, hogy már a munkaerő-felvételkor magasabbra kell állítani a mércét a szakmai képességeket illetően. Tóth János a szerszámhiányt nehezményezte, Mészáréi István pedig a belső anyagmozgatás ne-' hézségeiről beszélt. Szinte valamennyi hozzászóló mondanivalójából kiérződött: sajátjuknak tekintik a vállalatot és készek tenni Is a sikerek érdekében. A közgyűlés is tükrözte: bizakodva kezdték az idei évet a Kalocsai Autójavító Vállalatnál. A bizalom alapját nemcsak az elmúlt óv sikerei jelentik, hanem annak felismerése is, hogy az önállóság útján csak a változásokra gyorsan és érzékenyen reagálva járhatnak, bátran vállalva a kockázatot is. Cs. L. Magyar vegyi cikkek a nemzetközi vásárokon A Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat az idén csaknem 40 nemzetközi kiállításon, vásáron és szakmai bemutatón kínálja világszerte a magyar vegyipar termékeit. A hagyományos nagy nemzetközi vásárok közül egyebek mellett Lipcsében, Plovdivban, Brnóban és Zágrábban, valamint a kelet- és nyugat-európai vegyipari vállalatok rangos pozsonyi találkozóján sorakoztatja majd fel a vegyipari vállalatok hagyományos cikkeit és újdonságait. A magyar vegyi termékek egyik legjelentősebb vásárlójánál, a Szovjetunióban újabban nemcsak a központi nagy vásárokon, hanem az egyes köztársaságokban megrendezett önálló kiállításokon is bemutatkoznak az iparág termékei. Az idén az egyik ilyen helyi rendezvény a vilniusi magyar kiállítás lesz, amelyen az érdeklődők szakmai előadásokon közelebbről is megismerkedhetnek majd az új magyar cikkekkel. A külkereskedelmi vállalat az idén első alkalommal több távol-keleti és délkelet-ázsiai nemzetközi kiállításon és szakvásáron is részt vesz. E térségek országai már eddig is számottevő vásárlói voltak a magyar vegyi cikkeknek. A külkereskedők reális lehetőséget látnak arra, hogy ezeken a vásárokon kapcsolataikat tovább szélesítsék. • 1985-ben csak kétszáz mázsa szőlője termett a szakszövetkezetnek. A nemrég épfiit pince azonban nem áll üresen. A borfelvásárlás és -forgalmazás hasznot hoz a közős gazdaságnak. Hogyan tovább Soltszentímrén? Soltszentimre: kétezer lakosú község, nem messze Kisköröstől. Az itteni, hatszázötven tagú szakszövetkezet gyenge földeken gazdálkodik. Ne tévesszen meg tehát senkit a közös gazdaság neve: Ezerjó. Ez az ott haszonnal termeszthető hagyományos szőlőfajta neve. Tavaly sajnos, bebizonyosodott: „ezerszer jó” az ilyen szőlő, de ezeregyszer már nem. A magasművelésű szőlőterületük fele a téli fagyok miatt nem fakadt ki. 1985nben siralmas volt a szüret. Ez a csapás egy ilyen jellegű gazdaságnál végzetes is lehetett volna. Hogy mégsem lett az, a tagságnak és .% vészhelyzetben megfontoltan, nyugodt következetességgel tervező vezetőknek köszönhető ... — 1985-ben bevezették a „rendkívüli állapotot”? — Valami ahhoz hasonló történt. bár nem nevezném ennyire drámainak helyzetünket — válaszolta dr. Ficsor Balázs, a szakszövetkezet elnöke. — Természetesen a mostani töhb mint ötmilliós nyereségünk nem jelenti azt, hogy szövetkezetünk kijutott a bajiból. — Ügy gondolom, minél előbb — kiváló minőségben — újra kell telepíteni a szőlőt. '— Szerintünk ds ez lenne a megoldás. Hogy felkészüljünk a tavaszi ültetési szezonra, már nyár végén vásárolni kezdtünk. Közel másfél millió forintért vettünk szaporítóanyagot. Tőzegről, istálló- és műtrágyákról ds időben kellett gondolkodni. Pedig az előkészítés kockázatos dolog. — Miért? Dönteni, fejleszteni, felkészülni kell! — A fölmésérek — az új szőlőka taszter — szerint nincs lehetőség rá, hogy ilyen minőségű talajba ismét a hagyományosan bevált növényt ültessük. A vizsgálat szerint: kétszáz pont kellene, nekünk pedig csak 198 van. s-így az engedélyt nem kaptuk meg. Pedig a fagy nem tehette tönkre a talajt. Mii egyébként fellebbeztünk, nem fogadtuk el a döntést. Űjra vizsgálták. Az eredmény: szőlő igenis telepíthető Soltszeni- imrén. Most már csak az engedély szükséges. Reméljük, ez sem marad a nyárra... — Vállalkozó lenne a munkákhoz? — Nézzen szót a faluban. Az itt élők nem a tétlenségükről híresek. Szakcsoportok vállalnák a telepítést. Tudják az . emberek, hogy itt — ha nem jön a tavalyihoz hasonló katasztrófa — legjobban a szőlő éri meg. Érdemes persze a korszerűbb, fagyra kevésbé érzékeny fajtákkal próbálkozni. — És az Is bebizonyosodott, hogy egy lábon nem állhatnak. — Korábban is próbálkoztunk a melléküzemágakkal, nem ds sikertelenül. Most még határozót- talbban szeretnénk ebben is előrelépni. Továbbra is hasznosan együttműködünk a H un ga rónék- tárral. Mézfejitő üzemiünk évek óta nyereséggel zár. Szerződéses munkát vállaltak asszonyaink, lányaink a 'Kecskeméti Borgaizdasá- gi. Kombinátban és a Kecskeméti Konzervgyárban. Mi azonban szeretnénk, ha itt helyiben — a fárasztó napi (ingázást megspórolva — jó megélhetést találnának tagjaink. Jelenleg egy cipőfelsőrész-készítő és egy kerámia- fűtőtestbordtó műhely létesítését szervezzük. Borászati ágazatunk — a forgalmazással — szép eredményeket tudhat magáénak. — Az alaptevékenység tehál nem sok hasznot Ígér! — Azt nem mondtam. Négyszázhúsz hektár szántónkon — egyhainmada nemrég még legelő volt — egyre szebb eredményeket hoznak a kalászosok. Mivel területünk aszályos, csak rövid tenyészidejű növényekkel próbálkozhatunk. Ezeken a területeké« is szeretnénk növelni az átlagokat. Jól bevált a szakcsoporton működtetés a termelés, a fönntartás területén, ennek továbbra is nagy lehetőséget szeretnénk adni. Ésszerűsíteni kívánjuk a létszáim- és a bérgazdálkodást is. — Mit kívánna a szakszövetkezetnek a következő évekre? — Az időjárásról most nem szólok, az úgyis olyan, amilyen. Ami már embereken múlik: szeretnénk egy ki egyensúly ozofttalbb. egyértelműbb és tartós szabályozórendszert. Értékkel arányon termékáraikat, valamint a iterü'e- ti adottságoknak megfelelő kultúrák telepítéséhez több segítséget. Nem 1985 volt az igazán nehéz év, hanem a következők lesznek azok, most kell Okosan „manőverezni”. Remélem, hogy a következő, nehezebb szakaszban ds számíthatunk a tagság aktivitására, támogatására, úgy mint eddig. Farkas P. József A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Forrófejű öregek , Ritkán kerül a vádlottak padjára Idős ember. Ha mégis, akkor többnyire azért, mert „rossz tanácsot kapott” az alkoholtól vagy a haragtól. Most a véletlen úgy hozta, hogy egymástól függetlenül két koros férfi kényszerült számot adni tetteiről a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtt. Minek iszik annyit? A 77 éves Pásztor József egyedül él Kecskeméten a Gubányi Mihály utca 5. szám alatt. Csöndes nyugalmát szinte soha nem törte meg semmi, csak az jelentett némi szórakozást,, hogy eljárogatott a közeli Kedves vendéglőbe. Tavaly október 12-én dél körül tért be a vendéglátóhelyre, ahol fél deci barackpálinkát és egy kis üveg kólát rendelt. Osszeöntötte az italokat, majd leült egy már foglalt asztalhoz, szemben az ott id- dogáló Borbély Zoltánnal. Látta, hogy a fiatalember eléggé lerészegedett, ezért odaszólt neki, hogy miért iszik annyit. A megjegyzéstől Borbély olyan ingerült lett, hogy felkapta az asztalon heverő üveg hamutartót és hozzávágta az idős emberhez. Pásztor az arcát ért fájdalmas ütés miatt haragjában vissza akarta dobni, de ebben egy másik fiatalember — aki szintén az asztalnál ült — megakadályozta. A további összetűzések elkerülésére az iménti segítőkész fiatalember megpróbálta a teremből kivezetni Borbély Zoltánt. Ám a magát erősen megsértettnek érző Pásztor József utána ment és a zsebéből elővett 8 és fél centiméter hosszú késsel hátulról kétszer megszúrta Borbélyt. Szerencsére egyik döfés sem ért életfontosságú szervet, így maradandó fogyatékosság nélkül mindkét seb három hét alatt begyógyult. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság Pásztor Józsefet életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében találta bűnösnek. Ezért őt egy év négyhónapi szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. A 28 éves hulladékgyűjtő fuvaros Borbély' Zoltánt (Kecskemét, Lőcsey u. 32.), aki több alkalommal volt már büntetve, súlyos testi sértés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek a bíróság. Mint többszörös visszaesőt, 7 hónapi börtönbüntetésre ítélte és egyben két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet az ő esetében jogerős. Nyújtófa és kaszavas Ha a férfiak között probléma akad, az esetek jelentős részében a gyengébb nem képviselői között lehet a „bűnöst” megtalálni. Így volt ezzel a két „szomszédvár” lakója, az 57 éves Mándity József és a 75 éves Varga József is. Mindketten régen éltek a két egymás melletti hercegszántól házban, az ottani Rákóczi úton. Jő szóval alig-alig i Méltók egymást, hiszen a két magányos férfi közül hol az egyiknél, hol a másiknál végzett alkalmi munkát az ugyancsak egyedül élő asszony, K. T., s olykorolykor még az is előfordult, hogy ott töltötte az éjszakát, ahol éppen dolgozott. Tavaly október 26-án Mándity valamivel több szeszt engedett le a torkán, mint máskor szokott. Megpróbált elhelyezkedni egy kényelmes fotelban a tévé előtt, ám az esti műsor csak nem akart kivehető lenni. Elhatározta, hogy megnézi: mi történt az antennával. Kiment hát a daliásból, kezében egy bottal, hogy megpiszkálja egy kicsit a vezetéket. Éppen kint volt a saját udvarán az ugyancsak ittas Varga József is, aki rögtön sértegetni kezdte Mándityot. Ettől peysze azonnal elfelejtette az antennát, beszaladt a konyába, felkapott egy élezésre váró kaszavasat, majd átrohant a szomszéd udvarára. Szólongatni kezdte Vargát, aiki néhány pillanat múlva ki is lépett az ajtón, a kezében egy nyújtófával. Éppen oda világított az utcai lámpa, így jól láthatták egymást. Mintha csak vezényeltek volna, mindketten felemelték a kezükben tartott szerszámot és lesújtottak egymásra. Varga ütése nyomán Mándity kezéből kiesett a kaszavas. Ám 6 volt a fiatalabb, így gyorsan fölvette a földről, s ezután már lendületesen támadott. Háromszor verte fejbe Vargát, aki hajlott‘kora miatt már csak maga elé tartott kézzel tudott védekezni. Pusztán a véletlenen múlt, hogy az öregember nem sérült meg életveszélyesen. Mándity az elégtétel után visszament a lakásba. Az arcán, a fején, s a kezén megsebesült Vargát pedig a véletlenül éppen ott tartózkodó K. T. vette ápolásba. A bíróság Mándity Józsefet életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében találta bűnösnek, ezért két évi szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. T. B. I NEM A TÉTLENSÉGÜKRŐL HÍRESEK
