Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-08 / 82. szám
1988. április 8. • PETŐFI NÉPE • 3 | TERMÁLPROGRAM A MEGVALÓSULÁS ÚTJÁN (II.) | KÖZIIlŰVCS £ ERVEK ÉS LEHETŐSÉGEK Növekvő jelentőségű ágazat vízellátás, csatornázás A termálvíz gyógyászati hasznosítására Kiskunhalason. Kiskunmajsán, Tiszakécskén (s a közeli Kerekdombon). Kiskunfélegyházán és Kecskeméten a legkedvezőbbek a teltételek. Az év folyamán a tervek szerint több fürdőben megkezdődhet a helyi szak- rendelés. Első lépésként az úgynevezett fizikoterápiás gyógymódokat vezetik/be. Ez gyógymasszázst, elektromos kezelést Jelent az orvosi felügyelettel végzett fürdés mellett, ami önmagában is gyógy- tényező. A későbbiekben azután olyan kezelések feltételeit is megteremtik, melyekre összetételénél fogva csak a gyógyvíz nyújt lehetőséget. Egységben az erő 'Az egészségügy tehát hajlandó kilépni a kórházak, rendelőintézetek falad közül, ahol már régóta működnek vízgyógyászati részlegek. A gyógyvázes terápia azonban igen, drága. Sok múlik a feltételek megteremtésében a tér- mnálfürdők gazdáin — tanácsokon, vállalatokon, szövetkezeteken. Dr. Gubacsi László megyei főorvos így fogalmaz: — Éhben az esetben fokozottan -igaz, hogy egységben az erő. Ha a helyi tanácsok, gazdasági szervek és az egészségügy összefogása megvalósul, olyan feltételek teremtődhetnek, amiről saját erőnkre támaszkodva nem is álmodhatunk. Hiszen ma még csupán a termálvízben rejlő lehetőségek töredékét használjuk ki. Nyereségre számítanak Egy-egy híres fürdőhely messze földről vonzza ai gyógyulni vágyókat. A megyei termálfürdők fejlesztésének is fontos húzóereje lehet az idegenforgalom, melynek a szakemberek szerint épp a gyógy,turizmus a legjövedelmezőbb ágazata. A termálvíz-bizottság idegenforgalmi munkacsoportjának vezetője dr. Vedres Ferenc. A ikáskunmajsaS Jonatihán Termelőszövetkezet elnökének a/ elmúlt években alkalma nyílt végigjárni a termálturizmus megalapozásának lépcsőfokait. A kiskunmajsai szövetkezetnél elindított tenmálprogram jó példa arra, mi minden kell, hogy a född mélyéről feltörő meleg víz hasznosítható legyen. EÍőször magái a fürdőt építették ki. A télen is használható fedett medence az idén készül el. A kiskunhalasi kórház orvosainak közreműködésével elindították a gyógyvízzé nyilvánítási eljárást. A vendég- fogadásihoz megfelelő szálláshelyre is szükség van. A 20 szobás motel tavaly készült el. átadás előtt áll egy ötszáz személyes (kemping, és olcsó turistaszállót is kialakítanak. Idegenforgalom nem képzelhető el vonzó programok nélkül: a majsaiak lovasiskolát, horgásztavat, Itájházat, természetvédelmi területet és hamarosan többféle sportolási lehetőséget tudnak a fürdés mellett ajánlani. Ezután már csak széleskörű hazai és külföldi propaganda kell, hogy elinduljon a vendégjárás. Megéri vajon ez a jelentős befektetés? A szövetkezeti elnök válasza: — Annak idején a termelőszövetkezetek bebizonyították, hogy nemesük a mezőgazdaságban tudnak eredményeket elérni, hanem az élelmiszeriparban, vagy akár az ipariban te. Az idegenforgalom növekvő jelentőségű gazdasági ágazat, ahol lehetőség van a kezdeményezésre. Számunkra ez egv újabb kockázatvállalási forma. Tudjuk, hogy önmagáiban egy fürdővel nem lehet eredményt elérni, de ha egyéb szolgáltatásainkkal ide tudjuk csalogatni a vendégeket, akkor az üzemelés .második évétől nyereségre számíthatunk, hosszú távon pedig biztos a megtérülés. Kiskunmajsán ez a gyógyturiz- mus induló éve. Négy—öltezer nyugat-európai, vendéget várnak és a hazad turisták részéről Is tapias ztalható érdeklődés. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a már megindult együttműködésnek a bugacpusatai létesítmények gazdájával, a kiskuníéüegyházi Lenin Termelés zövertkezettel. A kiskunfélegyházi, majsai és kiskunhalasi üdülőkörzetben szeretnének köziös turisztikai programokat kínálni. Túl az első lépéseken A szövetkezeti elnök véleménye egybecseng a megyei főorvoséval: egy gyógyfürdő kialakítása az adott üdülőkörzet átfogó fejlesztését igényül. Az alapokat ehhez helyi erőből kell lerakni. Napjainkban sehol sincsenek bővében a beruházásra fordítható pénznek, de ne feledjük, a gyógy- turizmus, sokféle hasznán túl, üzletnek sem utolsó. A vállalkozások korában talán nem elképzelhetetlen', hogy néhány helyi tanács és termelőszövetkezet mellett más gazdálkodó egységek, akár üzemeik, vállalatok is hajlandók bekapcsolódni a hosszabb távon nyereségesnek ígérkező termálpnograrnba. Ha azután sikerül felkelteni a hazai idegenforgalmi vállalatok vagy a itermállifcurizmu&ban érdekelt külföldi partnerek figyelmét, ez megsokszorozhatja a fejlesztés erőforrásait. Az egyik első példa az a több milliós .hitel, mellyel az Országos Idegenforgalmi Bizottság .támogatja a kiskunmaisai üdülőkörzet fejlesztését. A kezdő lépések megtörténtek termálvízkincsüink hasznosítására, s talán nem sokáig kell már jövő időben fogalmazni a Báca- .Kdskun megyei gyógyfürdőkről szóló írásokban. Lovas Dániel (Vége) • A gyors ütemben épülő kiskunmajsai termálfürdő. MÁJUS 1-JÉRE NYITJÁK A HÚSÁRUHÁZÁT Dolgoznak az építők A járókelők sűrűn .nézegetik mostanában a kecskeméti Dobó István körút épülő üzlet- és házsorát. A fehér falak, s a boltok sárga ajtó- és ablakkeretei élénk színükkel csakugyan figyelmet keltenek. Azonban a látványosságnál is fontosabb, hogy az itt majd megnyíló óra- és ékszer-, fényképész-, édességüzlettel és büfével, az Aranypók és a palackozott italok boltjával, valamint OTP-fiókkal, Expressz- és IBUSZ-irodával tovább .bővül a megye- székhelyi .kereskedelem és szolgáltatás. Egy, már árusító eladóhelyet is találni az üzletsoron: a Képesboltot. Ez után, másodikként, az ugyancsak itt épülő húsáruházát akarja május 1-jére átadni a kivitelező Dutép, míg az Omnia delikát- (édesség-) bolt meg a bajai Röfihez hasonló büfé előreláthatólag augusztus 20-ra készül el. A legjobban várt húsáruházban a hét végén is serényen dolgoztak az építők. Ezúttal asztalosok folytatták az álmennyezet felszerelését, miután a padlóburkolás és a csempézés már befejeződött. Az udvaron egy üstben bitument is kevertek a még hátralevő szigetelési munkák elvégzésére. Mint Andrássy Ákos, a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat termelési igazgatója tájékoztatta lapunkat: a hideg tél okozta elmaradás és a múlt hetekben történt újabb, jelentős tervmódosítások miatt, az. egyik felállványozott lépcsőház lakásaiba júniusban még nem, csak valamivel később költözhetnek be a lakók. K—1 ÁRUCSERE KÜLFÖLDDEL IS Áfész — nagykereskedelmi joggal (Tudósítónktól.) A Kiskőrös és Vidéke Áfész a múlt évben nagykereskedelmi jogot kapott, s már az első évben 48 millió forintnál nagyobb értékű ilyen forgalmat bonyolított le, amelyből 1,8 millió forint nyereségre tett szert. A szövetkezetnek lehetősége nyílt arra is, hogy a szocialista országok kijelölt üzleteivel árut cseréljen, s ily módon is bővítse az áruválasztékot, pótolja a hiánycikkeket. Az áfész a csehszlovák Trencsén és'a lengyel Tarnow szövetkezeteinek már elküldött több vagon árut. Ezek zömmel élelmiszerek, vegyiáruk és ruházati cikkek. Szerződésük van egyebek között a helyi ipari szövetkezettel nagy mennyiségű, különböző típusú és méretű bukósisak megvásárlására, amelyekből szintén küldenek majd határainkon túlra is. A szövetkezet áruforgalmi vezető szakemberei a napokban Tarnowba utaztak, hogy kiválasszák a lengyel árjukat, megkössék a szerződéseket. A cseh importcikkek első negyedévi szállítmánya már Kiskőrösön van. Az idén összesen 63 millió forint nagykereskedelmi árbevételt tervez az áfész. Ehhez a személyi feltételek is adottak, az új üzemágban öten dolgoznak. Most a jobb raktározási feltételek kialakításán szorgoskodnak, mert ez is nélkülözhetetlen a növekvő forgalom lebonyolításához. Jóföldi Ferencné ELŐTÉRBEN AZ OPTIKAI HÍRKÖZLÉS A Távközlési Kutató Intézetben a jJO-es évek végén megkezdték az optikai hírközlés kutatását és berendezéseinek fejlesztését. A száloptikás átvitel mellett felismerték az atmoszférikus optikai hírközlés lehetőségeit. Olyan forradalmi megoldásokat kerestek és találtak, amelyek segítségével kimagasló teljesítményű atmoszférikus hírközlő berendezést fejleszthettek ki. A kisméretű, könnyű, hordozható kisfogyasz- tású berendezés 30 telefoncsatorna egyidejű átvitelére szolgál és alkalmazása ott előnyös, ahol a hagyományos telefonvonalak vagy adatvonal kiépítése nehézségekbe ütközik, esetleg nem gazdaságos. Ezért a készülék különösen alkalmas ideiglenes összeköttetések létesítésére, sűrűn beépített területen pl.: nagy távolságban levő épületek közötti átvitelre. Az intézet által kifejlesztett optikai hírközlő berendezés 5—10 kilométer hatótávolságú. A most kezdődő, új középtávú tervidőszak terület- és településfejlesztési célkitűzéseiben jelentőségének megfelelő helyet foglal el a települések vízellátásának, csatornázásénak fejlesztése, az ellátottság javítása. Napjainkig súlyos örökségünk, hogy a felszabadulás előtt egyetlen városunk és községünk sem rendelkezett közműves vízellátással és csatornázással. A néhány kúttársulás és házi vízellátó berendezés valóban csepp volt a tengerben. Az egészséges ivóvíz utáni vágy településfejlesztési törekvéseink jelentős hajtóereje, .a helyi összefogás egyik kovácsolója volt az 50-es évek végétől. Három évtized céltudatos fejlesztő munkájával elértük, hogy 1985 végén a megye minden önálló települése és a külterületi lakott helyek nagyobb része már részesült közműves vízellátásban, vagy rendelkezett az ehhez szükséges alaplétesítményekkel. Naponta kétszázezer köbméter víz A számvetés örömét beárnyékolja, hogy a megyében is folyamatosan romlik a vízminőség, fokozódik a nitrátosodás, tizenegy település vízmüveinél arzénelőfordulást is kimutattak. Jelentős a megye és az egyes települések lemaradása a szennyvíz- csatornázás és -tisztítás területén. Naponta átlagosan kétszázezer köbméter vizet termelünk, de csak 48 ezer köbmétert tudunk megtisztítani. Megközelítőleg azonos mennyiségű szennyvizet vezetnek el az egyesített csatornarendszerek minden tisztítás nélkül. A kitermelt víz fele közvetlenül a talajba kerül „elszikkasztásra”, szennyezve a talajt és fokozatosan vízkészletein- k&t is. A kialakult aránytalanságokat jól szemlélteti, hogy amíg közműves vízellátásban részesül a lakosság csaknem 70 százaléka, és az ivóvízzel ellátott lakások aránya 45 százalékos, ezek csatornázottsága alig 13 százalék! A vízellátás fejlesztését, a vízigények kielégítését a jövőben átgondoltabban és előrelátóan Ítéld összehangolni a vízminőség megőrzésének és javításának növekvő követelményeivel. Minőségi szemlélettel A vízműfejlesztés első, hagyományos szakasza lezárult a megyében. A mennyiségi szemléletet és törekvéseket itt is a minőségnek kell felváltani! Rekonstrukciók, térségi vízellátó rendszerek kialakításán van a sor. Folyamatosan pótolni kell az eddig elodázott víztisztító létesítményeket, berendezéseket. A terv előkészítő szakaszában az igényeket és feladatokat részletesen felmértük. Nagy segítséget jelentett ebben, hogy a helyi tanácsok és a lakosság sajátjának tekinti a vízműveket. Felelősséggel támasztanak követelményeket és vállalnak kötelezettségeket. A vízművállalatok jól előlkészített fejlesztési programokkal, saját kivitelezéssel és fejlesztési hozzájárulással is segítik e szerteágazó feladatok megoldását. Nemcsak a feladatok nagysága, de az erőforrások szűkössége is igényli az átgondolt rangsorolást, a végrehajtás tervszerű ütemezését. Ezek kidolgozásánál alapvető feladatnak tekintettük a veszélyeztetett településeken a víztisztítás megoldását. Ezt követi a kistérségi rendszerek kialakítása, fejlesztése azokon a területéken, ahol a helyi vízbázisok kapacitása, vízminőségé elégtelen. A további feladatok a helyi lehetőségekkel arányos rangsorolást igényelnek. Kiskunmajsán, Solton, Soltvadkerten A szennyvízcsatornázás és -tisztítás feltételeinek javítását kialakult helyzetünk, elmaradottságunk Sürgeti. A nyolc város mellett jelenleg Kunszentmik- lós, Jánoshalma és Lajosmizse nagyközség rendelkezik szennyvízcsatornázással és -tisztítóművel. (Tiszakécskén a csatorna megépült, a tisztító építése folyamatban van.) Ezek fejlesztése külön-külön is időszerű, de további nagyközségek bekapcsolása is sürgető igény. Közülük elsősorban Kiskunmaj- sa, Solt és Soltvadkert bekapcsolásával számolunk. Itt a beruházás programszintű előkészítése megtörtént. A további feltételeket társulat szervezésével lehet eredményesen megalapozni. Jó példa erre Jánoshalma, ahol széles körű összefogással, társulati beruházásban oldották meg a szennyvízcsatorna és a -tisztító építését. Ez a program csak minimális célkitűzésnek tekinthető. A kialakult helyzet lényegesen nagyobb és szélesebb körű fejlesztést igényelne, amire jelenleg nincs reális lehetőségünk. Elsősorban arra törekszünk, hogy megállítsuk, vagy legalább fékezzük a víztermelés és a szennyvíztisztítás között kialakult aránytailatlság növekedését. Jogos a kérdés: milyen lehetőségekkel számolhatunk a tervidőszakban a vázolt feladatok megoldásához? Elsősorban abból kell kiindulni, hogy az új tervezési, gazdálkodási rendszerben a helyi lehetőségek bővülése mellett a helyi felelősség is növekszik minden helyi feladat, ezen belül a vízellátás, csatornázás fejlesztésében. Megyei eszközökkel csak a céltámogatás keretében lehet számolni. Jelenlegi lehetőségeink mellett ez csak az arzénmentesítési programra terjed ki. Lakossági összefogással , A további feladatokat helyi erőforrásokból, helyi összefogással, hasznosítható tapasztalatok, módszerek felhasználásával lehet megoldani. Ezek közül néhányat említünk. A vízellátás biztonságának növelése a helyi tanácsok és a vízművállalatok közös feladata. A tennivalók az „egykutas” vízművektől — a rekonstrukciókon keresztül — további kistérségi rendszerek kialakításáig terjednek. A tervidőszak folyamán a lakásállomány bekapcsolásának további bővítését tervezzük. A belterületi lakosság ellátottsága eléri a 90—92 százalékot. A csatornázási, szennyvíztisztítási célkitűzéseink szerényebbek. A szennyvízcsatornába „bekapcsolt lakások aránya a jelenlegi 13 százalékról 20 százalékra növelhető. Ezzel közelítünk, de messze elmaradunk a 42 százalékos országos átlagtól. További összefogással lehetőségeink bővíthetők. Itt követendő példa a bajai szennyvíztársulat, ahol az összefogás a csatornázottság gyors bővítését segíti. Minden programot, fejlesztési célkitűzést indokolt a területileg illetékes vízügyi igazgatósággal és vízművállalattal egyeztetni, ahol a tanácsok szakmai támogatást kaphatnak. A vízművek a közös megvalósítást, a saját kivitelezést is vállalják. Társulat szervezése ma már minden jelentősebb fejlesztésnél elengedhetetlen. Ez nemcsak a lakosság és az érdekeltek bevonásának eredményes módszere, hanem jelentős támogatási lehetőség is. Az OVH társulati támogatása vízműveknél, szennyvízcsatornázásnál a teljes bekerülési költség húsz százaléka. Követendő módszerek, tapasztalatok Érdemes és hasznos a jó tapasztalatokat is átvenni, megvalósítani. A víztakarékosságnak számos módszere^ és lehetősége van. Ezek közül talán a legkézenfekvőbb felismerés, hogy öntözésre, locsolásra nem kell ivóvízminőségű vizet felhasználni. A kecskeméti záportározó vízkivételi művé már ilyen célokait szolgál. Hasonló felismerés, hogy a szennyvizet nemcsak ártalmatlanítani lehet, hanem hasznosítani is! A kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz tízéves üzemi tapasztalatai ezt egyértelműen bizonyítják. Mégis lassan terjed a módszer. A helyi tanácsok és a mezőgazdasági üzemek ösz- szefogással hasznosítják e tapasztalatokat. A tudományos kutatások szerepe, eredményei sem elhanyagolhatók feladataink megoldásában. Számos hasznosítható módszer, berendezés átvehető, alkalmazható a víztisztításnál, szennyvízelhelyezésnél. Ezeket megyei kísérletek is alátámasztják. Éljünk bátrabban, következetesebben ezekkel a lehetőségekkel. Sándor Béla, a Bács-Kiskun Megyei Tanács építési és vízügyi osztályvezetője TÉVES SZEMLÉLETMÓD — SOK SZABÁLYTALANSÁG h : iPPIi x \':ip IsÉiltl *♦ * '-:S Társadalmitulajdon-védelem az építőiparban A Központi Népi EUenörféol Bizottság összefoglaló Jelentést készített • társadalmi tulajdon védelmének helyzetéről az építőiparban. A Jelentés a kérdéskört vizsgáló megyei népi ellenőrzési bizottságok tapasztalatait összegzi. A területi népi ellenőri szervek a. vizsgálatok során — a kneb Irányelvei alapján — arra kerestek választ, miként érvényesül a társadalmi tulajdonvédelem feltételrendszere az építőiparban, a kivitelező építőipari szervezetek milyen eszközökkel, módszerekkel segítik elő az építkezések, a raktárak, a telepek vagyontárgyainak védelmét. A vizsgálatok országszerte 321 egységre, túlnyomórészt kis és közepes nagyságú építőipari szervezetre terjedtek ki. A vizsgált szervezőtök — mutat rá az összefoglaló jelentés — rendelkeztek a működésükhöz, így a társadalmi tulajdon megfelelő kezeléséhez is szükséges belső szabályzatokkal. Ezek azonban szinte sehol nincsenek teljes összhangban az érvényes jogszabályokkal, azokat néhány hónapos, esetenként több éves késéssel követik. Még kedvezőtlenebb jelenség, hogy e szabályzatokat szinte egyetlen vizsgált szervezetnél sem tartották be. A belső szabályzatokhoz hasonló képet mutatott a gazdálkodó egységek bizonylati rendszere. Itt általános tapasztalat volt, hogy a külső partnereiktől beszállított, közvetlenül az építkezésekre kerülő anyagok mennyiségi és minőségi átvétele, illetve további felhasználása nem volt nyomon követhető. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a bevételezett anyagok megfelelő tárolását és biztonságos őrzését osak a raktárakban oldották meg. A szabadban tárolt anyagok viszont jelentős mértékben károsodnak, s az őrzés hiánya miatt nő a lopások száma is. Az építkezéseknél felhasznált anyagmennyiség megállapítása az anyaigelszámoltatás feladata lenne. Ezt azonban — a vizsgálatok tanúsága szerint —- sehol sem végezték el kellő módon. Egyes szervezeteknél egyáltalán nem volt anyagelszámolta- tás, mások csak bizonyos értékhatárok fölött, illetve kizárólag bizonyos anyagfajták esetében számoltattak, el. Ez egyben az építtetők felelősségére is rámutat, mivel az előírásszerű, folyamatos műszaki ellenőrzés lehetővé tenné a pontos anyagelszámolást, csökkentené' az anyagpazarlást, reálisabbá tehetné az építési árakat. A népi ellenőrök több jelentős hiányosságot tártak fel a gazdálkodó egységek leltározási tevékenységével kapcsolatban is: a vizsgált építőipari szervezetek 5—8 százaléka nem rendelkezett leltározási szabályzattal, 24—32 százaléka pedig nem készített leltározási ütemtervet. A legjellemzőbb hibáik közé tartozott, hogy a leltár nem volt teljes- körű, az eltéréseket szabálytalanul egyenlítették ki, s az esetek zömében minden további intézkedés nélkül leírták a leltárhiányokat. Az érintett egységek ellenőrzési tevékenységét vizsgálva a megyei népi ellenőrzési bizottságok megállapították, hogy a külső — felügyeleti, törvényességi, pénzügyi — és a belső — vezetői, folyamatban épített, £üggetlert(tett — ellenőrzési munka nem alkot egységes rendszert. A belső ellenőrzés nem épül rá, nem használja fel kellő mértékben a külső ellenőrzések .megállapításait, és legtöbbször nem fogja át a szervezet teljes tevékenységét. A vezetői intézkedések pedig általában nincsenek arányban a feltárt hiányosságokkal. A megyei vizsgálatok tapasztalatait értékelve a KNEB összefoglaló jelentése leszögezte: a társadalmi tulajdon védelmének alappillére a gazdálkodó egység szervezettsége, a kellően elhatárolt hatásköri és felelősségi rendszer, a hatékonyan működő ellenőrzési tevékenység, a következetes számonkérés. Ezek érvényre juttatásához mielőbb változtatni kell azon a téves szemléletmódon, amely bocsánatos bűnnek tartja a közvagyon megdézsmálását. Enélkül — pusztán szabályzatokkal — nem érhető el kellő eredmény a társadalmi tulajdon védelmében.
