Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-08 / 82. szám

1988. április 8. • PETŐFI NÉPE • 3 | TERMÁLPROGRAM A MEGVALÓSULÁS ÚTJÁN (II.) | KÖZIIlŰVCS £ ERVEK ÉS LEHETŐSÉGEK Növekvő jelentőségű ágazat vízellátás, csatornázás A termálvíz gyógyászati hasznosítására Kiskunhalason. Kiskunmajsán, Tiszakécskén (s a közeli Kerekdombon). Kis­kunfélegyházán és Kecskemé­ten a legkedvezőbbek a telté­telek. Az év folyamán a ter­vek szerint több fürdőben megkezdődhet a helyi szak- rendelés. Első lépésként az úgynevezett fizikoterápiás gyógymódokat vezetik/be. Ez gyógymasszázst, elektromos kezelést Jelent az orvosi fel­ügyelettel végzett fürdés mel­lett, ami önmagában is gyógy- tényező. A későbbiekben az­után olyan kezelések feltétele­it is megteremtik, melyekre összetételénél fogva csak a gyógyvíz nyújt lehetőséget. Egységben az erő 'Az egészségügy tehát hajlandó kilépni a kórházak, rendelőinté­zetek falad közül, ahol már rég­óta működnek vízgyógyászati részlegek. A gyógyvázes terápia azonban igen, drága. Sok múlik a feltételek megteremtésében a tér- mnálfürdők gazdáin — tanácsokon, vállalatokon, szövetkezeteken. Dr. Gubacsi László megyei főor­vos így fogalmaz: — Éhben az esetben fokozottan -igaz, hogy egységben az erő. Ha a helyi tanácsok, gazdasági szer­vek és az egészségügy összefogá­sa megvalósul, olyan feltételek teremtődhetnek, amiről saját erőnkre támaszkodva nem is álmodhatunk. Hiszen ma még csupán a termálvízben rejlő lehe­tőségek töredékét használjuk ki. Nyereségre számítanak Egy-egy híres fürdőhely messze földről vonzza ai gyógyulni vá­gyókat. A megyei termálfürdők fejlesztésének is fontos húzóereje lehet az idegenforgalom, melynek a szakemberek szerint épp a gyógy,turizmus a legjövedelme­zőbb ágazata. A termálvíz-bizott­ság idegenforgalmi munkacso­portjának vezetője dr. Vedres Fe­renc. A ikáskunmajsaS Jonatihán Termelőszövetkezet elnökének a/ elmúlt években alkalma nyílt vé­gigjárni a termálturizmus meg­alapozásának lépcsőfokait. A kiskunmajsai szövetkezetnél elindított tenmálprogram jó pél­da arra, mi minden kell, hogy a född mélyéről feltörő meleg víz hasznosítható legyen. EÍőször ma­gái a fürdőt építették ki. A télen is használható fedett medence az idén készül el. A kiskunhala­si kórház orvosainak közreműkö­désével elindították a gyógyvízzé nyilvánítási eljárást. A vendég- fogadásihoz megfelelő szálláshely­re is szükség van. A 20 szobás motel tavaly készült el. átadás előtt áll egy ötszáz személyes (kemping, és olcsó turistaszállót is kialakítanak. Idegenforgalom nem képzelhető el vonzó progra­mok nélkül: a majsaiak lovasis­kolát, horgásztavat, Itájházat, ter­mészetvédelmi területet és hama­rosan többféle sportolási lehető­séget tudnak a fürdés mellett ajánlani. Ezután már csak széles­körű hazai és külföldi propagan­da kell, hogy elinduljon a ven­dégjárás. Megéri vajon ez a je­lentős befektetés? A szövetkezeti elnök válasza: — Annak idején a termelőszö­vetkezetek bebizonyították, hogy nemesük a mezőgazdaságban tudnak eredményeket elérni, ha­nem az élelmiszeriparban, vagy akár az ipariban te. Az idegen­forgalom növekvő jelentőségű gazdasági ágazat, ahol lehetőség van a kezdeményezésre. Szá­munkra ez egv újabb kockázat­vállalási forma. Tudjuk, hogy ön­magáiban egy fürdővel nem lehet eredményt elérni, de ha egyéb szolgáltatásainkkal ide tudjuk csalogatni a vendégeket, akkor az üzemelés .második évétől nyere­ségre számíthatunk, hosszú távon pedig biztos a megtérülés. Kiskunmajsán ez a gyógyturiz- mus induló éve. Négy—öltezer nyugat-európai, vendéget várnak és a hazad turisták részéről Is tapias ztalható érdeklődés. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a már megindult együttműködésnek a bugacpusatai létesítmények gaz­dájával, a kiskuníéüegyházi Lenin Termelés zövertkezettel. A kiskun­félegyházi, majsai és kiskunhala­si üdülőkörzetben szeretnének köziös turisztikai programokat kí­nálni. Túl az első lépéseken A szövetkezeti elnök vélemé­nye egybecseng a megyei főorvo­séval: egy gyógyfürdő kialakítása az adott üdülőkörzet átfogó fej­lesztését igényül. Az alapokat eh­hez helyi erőből kell lerakni. Napjainkban sehol sincsenek bő­vében a beruházásra fordítható pénznek, de ne feledjük, a gyógy- turizmus, sokféle hasznán túl, üzletnek sem utolsó. A vállalko­zások korában talán nem elkép­zelhetetlen', hogy néhány helyi tanács és termelőszövetkezet mel­lett más gazdálkodó egységek, akár üzemeik, vállalatok is haj­landók bekapcsolódni a hosszabb távon nyereségesnek ígérkező termálpnograrnba. Ha azután sikerül felkelteni a hazai idegenforgalmi vállalatok vagy a itermállifcurizmu&ban érde­kelt külföldi partnerek figyelmét, ez megsokszorozhatja a fejlesztés erőforrásait. Az egyik első példa az a több milliós .hitel, mellyel az Országos Idegenforgalmi Bi­zottság .támogatja a kiskunmaisai üdülőkörzet fejlesztését. A kezdő lépések megtörténtek termálvízkincsüink hasznosításá­ra, s talán nem sokáig kell már jövő időben fogalmazni a Báca- .Kdskun megyei gyógyfürdőkről szóló írásokban. Lovas Dániel (Vége) • A gyors ütemben épülő kiskunmajsai termálfürdő. MÁJUS 1-JÉRE NYITJÁK A HÚSÁRUHÁZÁT Dolgoznak az építők A járókelők sűrűn .nézegetik mostanában a kecs­keméti Dobó István körút épülő üzlet- és házsorát. A fehér falak, s a boltok sárga ajtó- és ablakkere­tei élénk színükkel csakugyan figyelmet keltenek. Azonban a látványosságnál is fontosabb, hogy az itt majd megnyíló óra- és ékszer-, fényképész-, édességüzlettel és büfével, az Aranypók és a palac­kozott italok boltjával, valamint OTP-fiókkal, Ex­pressz- és IBUSZ-irodával tovább .bővül a megye- székhelyi .kereskedelem és szolgáltatás. Egy, már árusító eladóhelyet is találni az üzlet­soron: a Képesboltot. Ez után, másodikként, az ugyancsak itt épülő húsáruházát akarja május 1-jére átadni a kivitelező Dutép, míg az Omnia deli­kát- (édesség-) bolt meg a bajai Röfihez hasonló büfé előreláthatólag augusztus 20-ra készül el. A legjobban várt húsáruházban a hét végén is serényen dolgoztak az építők. Ezúttal asztalosok folytatták az álmennyezet felszerelését, miután a padlóburkolás és a csempézés már befejeződött. Az udvaron egy üstben bitument is kevertek a még hátralevő szigetelési munkák elvégzésére. Mint Andrássy Ákos, a Duna—Tisza közi Álla­mi Építőipari Vállalat termelési igazgatója tájékoz­tatta lapunkat: a hideg tél okozta elmaradás és a múlt hetekben történt újabb, jelentős tervmódosí­tások miatt, az. egyik felállványozott lépcsőház la­kásaiba júniusban még nem, csak valamivel ké­sőbb költözhetnek be a lakók. K—1 ÁRUCSERE KÜLFÖLDDEL IS Áfész — nagykereskedelmi joggal (Tudósítónktól.) A Kiskőrös és Vidéke Áfész a múlt évben nagykereskedelmi jogot kapott, s már az első évben 48 millió forintnál nagyobb értékű ilyen forgalmat bonyolított le, amelyből 1,8 millió forint nyereségre tett szert. A szövetkezetnek lehetősége nyílt arra is, hogy a szocialista országok kijelölt üzleteivel árut cse­réljen, s ily módon is bővítse az áruválasztékot, pótolja a hiánycikkeket. Az áfész a csehszlo­vák Trencsén és'a lengyel Tarnow szövetkeze­teinek már elküldött több vagon árut. Ezek zömmel élelmiszerek, vegyiáruk és ruházati cik­kek. Szerződésük van egyebek között a helyi ipa­ri szövetkezettel nagy mennyiségű, különböző típusú és méretű bukósisak megvásárlására, amelyekből szintén küldenek majd határainkon túlra is. A szövetkezet áruforgalmi vezető szak­emberei a napokban Tarnowba utaztak, hogy kiválasszák a lengyel árjukat, megkössék a szer­ződéseket. A cseh importcikkek első negyedévi szállítmánya már Kiskőrösön van. Az idén összesen 63 millió forint nagykeres­kedelmi árbevételt tervez az áfész. Ehhez a sze­mélyi feltételek is adottak, az új üzemágban öten dolgoznak. Most a jobb raktározási felté­telek kialakításán szorgoskodnak, mert ez is nélkülözhetetlen a növekvő forgalom lebonyolí­tásához. Jóföldi Ferencné ELŐTÉRBEN AZ OPTIKAI HÍRKÖZLÉS A Távközlési Kutató Intézetben a jJO-es évek végén megkezdték az optikai hírközlés kutatását és berendezéseinek fejlesztését. A száloptikás át­vitel mellett felismerték az atmoszférikus opti­kai hírközlés lehetőségeit. Olyan forradalmi meg­oldásokat kerestek és találtak, amelyek segítsé­gével kimagasló teljesítményű atmoszférikus hír­közlő berendezést fejleszthettek ki. A kisméretű, könnyű, hordozható kisfogyasz- tású berendezés 30 telefoncsatorna egyidejű át­vitelére szolgál és alkalmazása ott előnyös, ahol a hagyományos telefonvonalak vagy adatvonal kiépítése nehézségekbe ütközik, esetleg nem gaz­daságos. Ezért a készülék különösen alkalmas ideiglenes összeköttetések létesítésére, sűrűn be­épített területen pl.: nagy távolságban levő épü­letek közötti átvitelre. Az intézet által kifejlesz­tett optikai hírközlő berendezés 5—10 kilométer hatótávolságú. A most kezdődő, új középtávú tervidőszak te­rület- és településfejlesztési célkitűzéseiben je­lentőségének megfelelő helyet foglal el a telepü­lések vízellátásának, csatornázásénak fejlesztése, az ellátottság javítása. Napjainkig súlyos örök­ségünk, hogy a felszabadulás előtt egyetlen vá­rosunk és községünk sem rendelkezett közmű­ves vízellátással és csatornázással. A néhány kúttársulás és házi vízellátó berendezés valóban csepp volt a tengerben. Az egészséges ivóvíz utáni vágy településfej­lesztési törekvéseink jelentős hajtóereje, .a helyi összefogás egyik kovácsolója volt az 50-es évek végétől. Három évtized céltudatos fejlesztő mun­kájával elértük, hogy 1985 végén a megye min­den önálló települése és a külterületi lakott he­lyek nagyobb része már részesült közműves víz­ellátásban, vagy rendelkezett az ehhez szükséges alaplétesítményekkel. Naponta kétszázezer köbméter víz A számvetés örömét beárnyé­kolja, hogy a megyében is folya­matosan romlik a vízminőség, fo­kozódik a nitrátosodás, tizenegy település vízmüveinél arzénelő­fordulást is kimutattak. Jelen­tős a megye és az egyes telepü­lések lemaradása a szennyvíz- csatornázás és -tisztítás terüle­tén. Naponta átlagosan kétszáz­ezer köbméter vizet termelünk, de csak 48 ezer köbmétert tu­dunk megtisztítani. Megközelí­tőleg azonos mennyiségű szenny­vizet vezetnek el az egyesített csatornarendszerek minden tisz­títás nélkül. A kitermelt víz fele közvetlenül a talajba kerül „el­szikkasztásra”, szennyezve a ta­lajt és fokozatosan vízkészletein- k&t is. A kialakult aránytalanságokat jól szemlélteti, hogy amíg közmű­ves vízellátásban részesül a la­kosság csaknem 70 százaléka, és az ivóvízzel ellátott lakások ará­nya 45 százalékos, ezek csator­názottsága alig 13 százalék! A vízellátás fejlesztését, a víz­igények kielégítését a jövőben átgondoltabban és előrelátóan Ítéld összehangolni a vízminőség megőrzésének és javításának nö­vekvő követelményeivel. Minőségi szemlélettel A vízműfejlesztés első, hagyo­mányos szakasza lezárult a me­gyében. A mennyiségi szemléle­tet és törekvéseket itt is a minő­ségnek kell felváltani! Rekonst­rukciók, térségi vízellátó rendsze­rek kialakításán van a sor. Fo­lyamatosan pótolni kell az eddig elodázott víztisztító létesítmé­nyeket, berendezéseket. A terv előkészítő szakaszában az igényeket és feladatokat rész­letesen felmértük. Nagy segítsé­get jelentett ebben, hogy a he­lyi tanácsok és a lakosság saját­jának tekinti a vízműveket. Fe­lelősséggel támasztanak követel­ményeket és vállalnak kötele­zettségeket. A vízművállalatok jól előlkészített fejlesztési prog­ramokkal, saját kivitelezéssel és fejlesztési hozzájárulással is se­gítik e szerteágazó feladatok megoldását. Nemcsak a feladatok nagysá­ga, de az erőforrások szűkössége is igényli az átgondolt rangsoro­lást, a végrehajtás tervszerű üte­mezését. Ezek kidolgozásánál alapvető feladatnak tekintettük a veszélyeztetett településeken a víztisztítás megoldását. Ezt kö­veti a kistérségi rendszerek ki­alakítása, fejlesztése azokon a területéken, ahol a helyi vízbázi­sok kapacitása, vízminőségé elég­telen. A további feladatok a he­lyi lehetőségekkel arányos rang­sorolást igényelnek. Kiskunmajsán, Solton, Soltvadkerten A szennyvízcsatornázás és -tisz­títás feltételeinek javítását ki­alakult helyzetünk, elmaradott­ságunk Sürgeti. A nyolc város mellett jelenleg Kunszentmik- lós, Jánoshalma és Lajosmizse nagyközség rendelkezik szenny­vízcsatornázással és -tisztítómű­vel. (Tiszakécskén a csatorna megépült, a tisztító építése fo­lyamatban van.) Ezek fejlesztése külön-külön is időszerű, de további nagyközsé­gek bekapcsolása is sürgető igény. Közülük elsősorban Kiskunmaj- sa, Solt és Soltvadkert bekap­csolásával számolunk. Itt a beru­házás programszintű előkészíté­se megtörtént. A további feltéte­leket társulat szervezésével lehet eredményesen megalapozni. Jó példa erre Jánoshalma, ahol szé­les körű összefogással, társulati beruházásban oldották meg a szennyvízcsatorna és a -tisztító építését. Ez a program csak minimális célkitűzésnek tekinthető. A ki­alakult helyzet lényegesen na­gyobb és szélesebb körű fejlesz­tést igényelne, amire jelenleg nincs reális lehetőségünk. Első­sorban arra törekszünk, hogy megállítsuk, vagy legalább fé­kezzük a víztermelés és a szenny­víztisztítás között kialakult aránytailatlság növekedését. Jogos a kérdés: milyen lehe­tőségekkel számolhatunk a terv­időszakban a vázolt feladatok megoldásához? Elsősorban abból kell kiindul­ni, hogy az új tervezési, gazdál­kodási rendszerben a helyi lehe­tőségek bővülése mellett a helyi felelősség is növekszik minden helyi feladat, ezen belül a víz­ellátás, csatornázás fejlesztésé­ben. Megyei eszközökkel csak a céltámogatás keretében lehet számolni. Jelenlegi lehetősége­ink mellett ez csak az arzénmen­tesítési programra terjed ki. Lakossági összefogással , A további feladatokat helyi erőforrásokból, helyi összefogás­sal, hasznosítható tapasztalatok, módszerek felhasználásával lehet megoldani. Ezek közül néhányat említünk. A vízellátás biztonságának növelése a helyi tanácsok és a vízművállalatok közös feladata. A tennivalók az „egykutas” víz­művektől — a rekonstrukciókon keresztül — további kistérségi rendszerek kialakításáig terjed­nek. A tervidőszak folyamán a lakásállomány bekapcsolásának további bővítését tervezzük. A belterületi lakosság ellátottsága eléri a 90—92 százalékot. A csatornázási, szennyvíztisz­títási célkitűzéseink szerényeb­bek. A szennyvízcsatornába „be­kapcsolt lakások aránya a jelen­legi 13 százalékról 20 százalékra növelhető. Ezzel közelítünk, de messze elmaradunk a 42 százalé­kos országos átlagtól. További összefogással lehetőségeink bő­víthetők. Itt követendő példa a bajai szennyvíztársulat, ahol az összefogás a csatornázottság gyors bővítését segíti. Minden programot, fejleszté­si célkitűzést indokolt a terüle­tileg illetékes vízügyi igazgató­sággal és vízművállalattal egyez­tetni, ahol a tanácsok szakmai támogatást kaphatnak. A vízmű­vek a közös megvalósítást, a sa­ját kivitelezést is vállalják. Társulat szervezése ma már minden jelentősebb fejlesztésnél elengedhetetlen. Ez nemcsak a lakosság és az érdekeltek bevo­násának eredményes módszere, hanem jelentős támogatási lehe­tőség is. Az OVH társulati tá­mogatása vízműveknél, szenny­vízcsatornázásnál a teljes beke­rülési költség húsz százaléka. Követendő módszerek, tapasztalatok Érdemes és hasznos a jó ta­pasztalatokat is átvenni, meg­valósítani. A víztakarékosságnak számos módszere^ és lehetősége van. Ezek közül talán a legké­zenfekvőbb felismerés, hogy ön­tözésre, locsolásra nem kell ivó­vízminőségű vizet felhasználni. A kecskeméti záportározó vízki­vételi művé már ilyen célokait szolgál. Hasonló felismerés, hogy a szennyvizet nemcsak ártalmat­lanítani lehet, hanem hasznosí­tani is! A kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz tízéves üze­mi tapasztalatai ezt egyértelmű­en bizonyítják. Mégis lassan ter­jed a módszer. A helyi tanácsok és a mezőgazdasági üzemek ösz- szefogással hasznosítják e ta­pasztalatokat. A tudományos kutatások sze­repe, eredményei sem elhanya­golhatók feladataink megoldásá­ban. Számos hasznosítható mód­szer, berendezés átvehető, alkal­mazható a víztisztításnál, szenny­vízelhelyezésnél. Ezeket megyei kísérletek is alátámasztják. Él­jünk bátrabban, következete­sebben ezekkel a lehetőségekkel. Sándor Béla, a Bács-Kiskun Megyei Tanács építési és vízügyi osztályvezetője TÉVES SZEMLÉLETMÓD — SOK SZABÁLYTALANSÁG h : iPPIi x \':ip IsÉiltl *♦ * '-:S Társadalmitulajdon-védelem az építőiparban A Központi Népi EUenörféol Bizottság összefoglaló Jelentést készített • társadalmi tulajdon védelmének helyzetéről az építőiparban. A Jelentés a kérdéskört vizsgáló megyei népi ellenőrzési bizottságok tapaszta­latait összegzi. A területi népi ellenőri szervek a. vizsgálatok során — a kneb Irányelvei alapján — arra kerestek választ, miként érvényesül a társadalmi tulajdonvédelem fel­tételrendszere az építőiparban, a kivitelező építőipari szervezetek milyen eszközökkel, módszerekkel segítik elő az építkezések, a raktárak, a telepek vagyontár­gyainak védelmét. A vizsgálatok országszerte 321 egy­ségre, túlnyomórészt kis és közepes nagyságú építő­ipari szervezetre terjedtek ki. A vizsgált szervezőtök — mutat rá az összefog­laló jelentés — rendelkeztek a működésükhöz, így a társadalmi tulajdon megfelelő kezeléséhez is szükséges belső szabályzatokkal. Ezek azonban szin­te sehol nincsenek teljes összhangban az érvényes jogszabályokkal, azokat néhány hónapos, eseten­ként több éves késéssel követik. Még kedvezőtle­nebb jelenség, hogy e szabályzatokat szinte egyet­len vizsgált szervezetnél sem tartották be. A belső szabályzatokhoz hasonló képet mutatott a gazdál­kodó egységek bizonylati rendszere. Itt általános tapasztalat volt, hogy a külső partnereiktől beszállí­tott, közvetlenül az építkezésekre kerülő anyagok mennyiségi és minőségi átvétele, illetve további felhasználása nem volt nyomon követhető. A ta­pasztalatok bizonyítják, hogy a bevételezett anya­gok megfelelő tárolását és biztonságos őrzését osak a raktárakban oldották meg. A szabadban tárolt anyagok viszont jelentős mértékben károsodnak, s az őrzés hiánya miatt nő a lopások száma is. Az építkezéseknél felhasznált anyagmennyiség megállapítása az anyaigelszámoltatás feladata len­ne. Ezt azonban — a vizsgálatok tanúsága szerint —- sehol sem végezték el kellő módon. Egyes szer­vezeteknél egyáltalán nem volt anyagelszámolta- tás, mások csak bizonyos értékhatárok fölött, illet­ve kizárólag bizonyos anyagfajták esetében számol­tattak, el. Ez egyben az építtetők felelősségére is rámutat, mivel az előírásszerű, folyamatos műsza­ki ellenőrzés lehetővé tenné a pontos anyagelszá­molást, csökkentené' az anyagpazarlást, reálisabbá tehetné az építési árakat. A népi ellenőrök több jelentős hiányosságot tár­tak fel a gazdálkodó egységek leltározási tevé­kenységével kapcsolatban is: a vizsgált építőipari szervezetek 5—8 százaléka nem rendelkezett leltá­rozási szabályzattal, 24—32 százaléka pedig nem készített leltározási ütemtervet. A legjellemzőbb hibáik közé tartozott, hogy a leltár nem volt teljes- körű, az eltéréseket szabálytalanul egyenlítették ki, s az esetek zömében minden további intézkedés nélkül leírták a leltárhiányokat. Az érintett egységek ellenőrzési tevékenységét vizsgálva a megyei népi ellenőrzési bizottságok megállapították, hogy a külső — felügyeleti, tör­vényességi, pénzügyi — és a belső — vezetői, fo­lyamatban épített, £üggetlert(tett — ellenőrzési munka nem alkot egységes rendszert. A belső el­lenőrzés nem épül rá, nem használja fel kellő mér­tékben a külső ellenőrzések .megállapításait, és legtöbbször nem fogja át a szervezet teljes tevé­kenységét. A vezetői intézkedések pedig általában nincsenek arányban a feltárt hiányosságokkal. A megyei vizsgálatok tapasztalatait értékelve a KNEB összefoglaló jelentése leszögezte: a társadal­mi tulajdon védelmének alappillére a gazdálkodó egység szervezettsége, a kellően elhatárolt hatáskö­ri és felelősségi rendszer, a hatékonyan működő ellenőrzési tevékenység, a következetes számonké­rés. Ezek érvényre juttatásához mielőbb változtat­ni kell azon a téves szemléletmódon, amely bocsá­natos bűnnek tartja a közvagyon megdézsmálását. Enélkül — pusztán szabályzatokkal — nem érhető el kellő eredmény a társadalmi tulajdon védelmé­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents