Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-07 / 81. szám

1980. április 7. • PETŐFI NÉPE • S TERMÁLPROGRAM A MEGVALÓSULÁS ÚTJÁN (I.) Gyógyító víz Tiszakécskén, Kerekdombon is Néhány hete már vendégeket fogad a legújabb hazai gyógyszálló, a március végén átadott bükfUrdői Thermál Hotel. A Duna—Tisza közén egyelőre hiába keresnénk a Vas megyeihez ha­sonló, külföldi közreműködéssel épült álomszál­lodát. Ám ha az adottságok és igények szem­szögéből nézzük, nem is olyan fantasztikus el­képzelés, hogy egyszer — talán nem is a tá­voli jövőben — Bács-Kiskunban is lehetnek nemzetközi hírű gyógyfürdők. A közelmúltban új lendületet vett a megyei termálprogram. A gyorsítást segíti az a gazdasági, idegenforgalmi, egészségügyi szakemberekből alakult bizottság is, mely az elmúlt évben kezdte meg működését. A kitűzött cél termálvízkincsünk minél előbbi hasznosítása. 9 Szigorú feltételek , A legsürgetőbb feladatok egyike a termálvizek gyógyító hatásának feltérképezése. Meleg vizű kút ugyanis bőségesen található a Duna—Tisza közén, ám eddig mindössze egyet nyilvánítottak közülük gyógyvízzé, a kiskunhalasit. (Az országban össze­sen 60 gyógyforrást tartanak nyilván.) Nem vizeink minőségével van baj, legtöbbjük megfelelő hőfokú és összetételű. A gyógyvízzé nyilvánítás feltételei azonban szigorúak, s az eljárás igen hosszadalmas. Megfelelő természeti környezet, a vendégek foga­dására alkalmas létesítmények, jó közlekedési le­hetőségek kellenek, no és persze orvosilag bizonyí­tottan gyógyhatású fürdő. Kecskeméten és Kiskun­félegyházán a közeljövőben tervezik a gyógyvízzé nyilvánítási eljárás megindítását. A legutóbbi ilyen vizsgálatot dr. Görög Árpád, a megyei kórház reumatológiai osztályának főorvosa vezette Tiszakécskén: — A nemzetközi előírásoknak megfelelő kísérlet­sorozatot végeztünk. Lényege, hogy több mint száz azonos betegségben szenvedő beteget részben a vizsgált termálvízben, részben a megtévesztésig hasonlóvá tett csapvízben kezeltünk. Rendszeresen mértük az állapotukban bekövetkező változást, s ez alatt sem a betegek, sem pedig az orvosok nem tudták, ki milyen vízben fürdött. Ez csak az ered­mények kiértékelésekor derült ki. Csökken a vérnyomás A kisebb hadművelethez hasonló vizsgálatsoroza­tot a tanács, a különböző intézmények, az orvosok és a kezelésre vállalkozó betegek — szinte az egész város összefogásával sikerült elvégezni. Azóta el­készült az összegezés is, melyről dr. Görög Árpád a következőt mondta: — A csípőízülat ikopásos megbetegedését kezeltük. Betegeink nyolcvan százalékánál javulás volt ta­pasztalható. Hozzáteszem, hogy harmincöt száza­lékban javult azoknak is az állapota, akik nem a gyógyvízben fürödtek, hiszen önmagában a meleg víznek is van jó hatása. Alkalmunk nyílt a vizsgá­lat során a kécskei és a kerekdombi víz összeha­sonlítására is. Orvosi szempontból mindkettő igen kedvező hatású. Vizsgálatunk egyik fontos megál­O Gyógytorna' közben a kiskunhalasi termálstrandon. lapítása: a kezelés nyomán szinte minden bete­günknek csökkent a vérnyomása, A kécskei és ke- rekdőmbi víz összetétele ilyen szempontból kedve­zőbb, mint akár a hévízi, vagy a harkányi fürdőé, melyeket a magas vérnyomásúaknak nem ajánla­nak. Gyakorlatilag nincs olyan betegség, amit az itteni vízben ne lehetne kezelni. Az eredményeket az Egészségügyi Minisztérium illetékesei elé terjesztik, s a közeljövőben születik meg majd a döntés a gyógyvízzé nyilvánításról. A 4 főorvos azt is elmondta, hogy a betegek 90 száza­léka korábban nem járt a fürdőben, pedig kör­nyékbeliek. Igaz, sokan közülük mozgásukban kor­látozottak, idősek, tanyán élnek. A gyógyításnak ez a módja akkor igazán hatásos, ha helyben van, könnyen elérhető a betegek számára. A táppénzesek egyharmada A termálvíz-bizottság egészségügyi munkacso­portjának vezetője, dr. Gubacsi László szerint' a megyei termálprogram előrelépést hozhat e terü­leten: — Napjainkban a rehabilitáció, az utókezelés egy­re fontosabb feladat. Kézenfekvő, hogy meglévő természeti adottságainkat felhasználjuk erre a cél­ra. Megdöbbentően magas azok száma, akik baleset, mozgásszervi vagy reumatikus megbetegedés miatt kezelésre szorulnak. A táppénzesek egyharmada kö­zülük kerül ki. Persze egy sérült lábú embert hiába tudunk Kecskeméten jó körülmények között gyógyítani, ha mondjuk, 60—80 kilométerről kell ide bejárnia. Ahol az adottságok lehetővé teszik, megpróbáljuk helyben megteremteni a vízgyógyá­szati kezelés feltételeit. (A cikk második részét lapunk holnapi számában közöljük.) Lovas Dániel Négyműszakos munkarend a tatabányai bányákban Üj készítmények a véralvadási zavarok megállapítására A véralvadás egyik örökölhető zavarának, az úgynevezett Vil- lebrand-betegségnek a korábbi módszerekhez képest gyorsabb és pontosabb kimutatására al­kalmas új orvosi vegyszerkész­let gyártását kezdték meg a Rea- nal Finomvegyszergyárban. A betegség gyanúja esetén a gyár Aggristin nevű készítményének segítségével az orvosok rövid időn belül teljes valószínűség­gel meggyőződhetnek arról, hogy betegük a vérzékenységnek va­lóban ebben a fajtájában szen­ved-e vagy sem. A betegség fel­ismerésével csökken a műtéti beavatkozások kockázata, hiszen a véralvadás súlyosabb zavara esetén már egy kisebb sebészi beavatkozás is veszélyeztetheti a beteg életét. Forgalomba került a készítmény legújabb változa­ta, az Aggristin Plus is, amely­nek segítségével a vérzékenység más fajtái is elkülöníthetők. Emellett mindkét vegyszerkész­let alkalmas az ugyancsak vér­alvadási zavarok miatt fellépő trombózisok laboratóriumi ki­mutatására. Az új szereket a Reanal szak­emberei a Debreceni Orvostu­dományi Egyetem és a debrece­ni Kossuth Lajos, Tudomány- egyetem kutatóival együttmű­ködve dolgozták ki. A betegsé­gek kimutatására szolgáló vegy­szerkészletek, úgynevezett labo­ratóriumi diagnosztikumok so­rozatos gyártásával lehetőség nyílt a kórházakban, laborató­riumokban e vizsgálatok megbíz­ható, rutinszerű elvégzésére. A készítmények iránt máris nagy az érdeklődés itthon és külföldön. A kutatók és a gyár szakem- befei tovább folytatják együtt­működésüket. A hazai orvostu­domány ma már sokat tud a véralvadás folyamatáról, így mind több lehetőség nyílik örök­letes zavarainak, a vérzékeny­ség különböző formáinak, illet­ve a trombózisoknak, infarktu- soknak a kimutatására, orvos­lására. A Reanalfoan azt terve­zik, hogy a kutatási eredmé­nyekre támaszkodva a későbbi­ekben új termékekkel egészítik ki jelenlegi készítményeik kíná­latát. Vasárnaptól új munkarendben dolgoznak a tatabányai bányá­szok. Az eddigi háromműszakos termelésről áttérnek a négymű­szakosra. Mostanáig 6, 14 és 22 órakor kezdődtek a nyolcórás termelőműszakok, vasárnaptól viszont 6, 12, 18 és 24 órakor kez­dődnek az ugyancsak nyolcórás időtartamú műszakok. A bányá­szok közvetlenül a munkahelye­ken váltják egymást, s minden váltáskor egy ideig párhuzamo­san együtt dolgoznak. Több évtizedes gyakorlatot vál­toztattak meg Tatabányán az új munkarenddel, amit azzal a szándékkal vezettek be, hogy je­lentősen növeljék a teljesítmé­nyeket. Ilyen módon ugyanis le­hetőség nyílik arra, hogy az ed­diginél több időt fordítsanak a gépek, berendezések karbantar­tására. A négy műszak közül az egyiknek a dolgozóit kizárólag a gépek javításával, karbantartá­sával bízzák meg. A vállalat ve­zetői arra számítanak, hogy az új munkarend eredményeként csökken a munkaidőveszteség, 25—30 százalékkal javul a ter­melékenység, és kétszeresére emelkedik a sok millió forint ér­tékű bányagépek kihasználása. Ugyancsak a teljesítmények nö­velése érdekében korszerűsítet­ték az érdekeltségi rendszert, na­gyobb elismerés jár a fő mun­kaidőben nyújtott teljesítmé­nyekért. 'Az új munkarend bevezetését körültekintő szervezés előzte meg. A bányászokat többször is eszme­cserére hívták meg a vállalat és az üzemek vezetői, és tájékoztat­ták őket az új intézkedés elő­nyeiről, szükségességéről. A mun­kásokat meg kellett győzni arról; hogy csak az új munkarenddel és az ehhez kapcsolódó más változ­tatásokkal együtt képes a válla­lat kollektívája az idén 1,9 millió tonna szenet és 360 000 tonna bauxitot termelni. CSÚCSTECHNOLÓGIA AZ ŰRBEN ÉS A GAZDASÁGBAN Magyar—szovjet kutatócsoport A Magyar Tudományos Aka­démia és a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának egyezménye alapján a SZUTA Űrkutatási Intézete és az MTA Központi Fizikai Kutató Inté­zete közös nemzetközi kutató­kollektívát hozott létre. A Bu­dapesten most megalakult, mérnökökből és fizikusokból álló csoport Szabó Ferencnek, a KFKI főigazgatójának ve­zetésével tevékenykedik. A kollektíva feladata., hogy meghatározott témákban a népgazdaság különböző terü­letein hasznosítsa az űrkuta­tás során a nagy megbízható­ságú elektronikus berendezé­sek létrehozásában szerzett ta­pasztalatokat. E tevékenység részét képezi a KGST komp­lex programjának. Az egyez­mény alapja az a szoros és baráti együttműködés, amely a két intézet között a Vega űr­program során létrejött. Mind­két ország népgazdasági érde­ke. hogy az. eddig megszerzett ismeret és tudás megőrizhe­tő és folyamatosan továbbfej­leszthető legyen, s a'csúcstech- nológiájú műszereket meg­alkotó szakembergárda együtt maradjon. A KFKI és a SZUTA Űrku­tatási Intézetének magyar és szovjet munkatársai a Közpon­ti Fizikai Kutató Intézetben ki­alakított laboratóriumban, el­sősorban elektronikus jelle­gű feladatok megoldásán dol­goznak együtt. A munka há­rom témában indult meg, és ezeket a későbbiek során újab­bakkal bővítik. A kutatócso­port az űrszondákhoz kifejlesz­tett berendezések gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek fel­tárása mellett újabb űrmű­szereket is tervez és gyárt. A magyar és szovjet szakembe­rek együtt készítik el azt a fedélzeti számítógépet, amely a Mars Phobos nevű holdjá­nak vizsgálatára 1988-ban felbocsátandó űrszonda le­szállóegységét vezérli. Nincs megállás a földeken ® A kunszentmiklósi Egyetértés Tsz-ben mustár vetéséhez készül ember és gép. • A szabadszállási Lenin Termelőszövetkezetben vegyszereznek. ti/AÁ $5gK ill m • A solti szőlőhegyen munkával töltötte az ün­nepeket az apostagi Tóth Lajos és családja. (Pásztor Zoltán és Straszer András felvételei) • Mindjárt indul a kultivátor a lucerna mag­ágyát készíteni á hartai Erdei Ferenc Tsz-ben. KEVESEBB BALESETET OKOZTAK A KERÉKPÁROSOK Közlekedés és biztonság Kecskemét Város Közlekedés­biztonsági Tanácsa a napok­ban tartotta elnökségi ülését, amelyen megtárgyalta az el­múlt év baleseti helyzetét és meghatározta az 1986. évi mun­katervet. Dr. Bitó István rend­őr ezredes, kapitányságvezető, a KBT elnöke a baleseti hely­zet alakulását javulónak, de korántsem megnyugtatónak ítélte. A megye területén 5 száza­lékkal emelkedett a balesetek száma, ezen belül a halálos ki- mcnetelűeké 30,7 százalékkal. A kecskeméti rendőrkapitány­ság illetékességi területén a balesetek száma 4 százalékkal. Kecskeméten 12,5 százalékkal csökkent. Az elmúlt év legve­szélyesebb hónapjai június és október, a legveszélyesebb nap- jai kedd és péntek voltak. Az előző évihez képest a személy­gépkocsi-vezetők 10. a gyalo­gosok 16 százalékkal növelték, a kerékpárosok 37 százalék­kal csökkentették balesetoko- zási részarányukat. A baleseti okok közül a szabálytalan elő­zés, az elsőbbség meg nem adása és az úttesten való sza­bálytalan áthaladás aránya nőtt, a követési távolság be nem tartása és a szabálytalan kanyarodás aránya több mint felével csökkent. Az ittas ál­lapotban történt balesetokozás aránya 40 százalékkal csök­kent. Az elnökség ezt követően megtárgyalta a KBT idei mun­katervét. Ennek fő célkitűzé­se a közlekedés legveszélyez­tetettebb rétegeinek védelme. Ennek megfelelőn a gyerme­kek óvodai és iskolai közleke­dési nevelésének hatékony tá­mogatása, a gyalogos közleke­dés biztonságának növelése és a kerékpárosok, segédmotoro­sok közlekedési felkészültsé­gének emelése a feladat. A közlekedésbiztonsági ta­nács keretében forgalombiz­tonsági és nevelési szakbi­zottság is működik. Az előző­nek a közúti veszélyforrások felderítése, a megszúntetés kez­deményezése, valamint for- galomszervezésí javaslatok ki­dolgozása a fő munkája. A ne­velési szakbizottság propa­ganda-, nevelési és verseny- szervezési feladatokat végez. A gBT-t munkájában az üze­mi közlekedésbiztonsági ta­nácsok is segítik. Jelenleg ki­lenc üzemi KBT működik Kecs­keméten, számuk évről évre gyarapszik. Tennivalóik rész­ben kapcsolódnak a városi KBT célkitűzéseihez, másrészt az üzemi sajátosságokból fa­kadnak. Gondot fordítanak a gépkocsivezetők kiképzésére, felvételére, alkalmazási kö­rülményeire, továbbképaésére, ’ a jármüvek üáem- és forga­lombiztos állapotára. Nyil­vántartják és elemzik saját bal­eseteiket, rendezvényeket, ve­télkedőket szerveznek. Mind­ezek mellett saját területükön rendszeres ellenőrzést végez­nek, és adott esetben élnek a felelősségrevonás eszközeivel. Szabó András, a kecskeméti KBT munkatársa NAGYOBB FIGYELMET AZ OLCSÓ ÁRUKRA! Zöldből is megárt a sok i ) A Délröviköt Kereskedelmi Vállalat kecskeméti lerakata — a megyeszékhelyi Pajtás, Cent­rum és Alföld Áruházon kívül — több száz állami, szövetkezeti és magánüzlet szállítója. Az általa forgalmazott termékeiknek meg­rendelője egy-egy kiskunfélegy­házi, halasi, kalocsai és bajai gyermekruha-szakbolt is. Erre az évre 530 millió forint az áruérté­kesítési tervük. Első kérdésünk Cserny Jánosné raktárház-igaz­gatóhoz: — Fedezik-e a vevők áruszük­ségletét? — Ezt elsősorban azon mérhet­jük le, mennyire tudjuk a meg­rendeléseket teljesíteni. Két éve panaszra adott okok. hogy rossz volt a gyermek-, főként a bébi- ruha-elilátás. Olykor egy rugda- lódzót vagy egy tipegőt sem lehe­tett kapni. Ez a helyzet már a múlté. Állami támogatással ki­elégítően nőtt a csecsemőruhák termelése. 1985-ben a Békéscsa­bai Kötöttárugyár, a velünk kö­tött szerződését túlteljesítve, 6584 bébiréklit adott el Jerakatunknaik. további 2000-et pedig raktárkész­letéből küldött. Javult az ellátás pelenkából. Ebből jelenleg ezer darab van a raktárban. Kaptunk 2000 fürdőlepedőt is. Az áruk fo­lyamatosan érkeznek. — Ennek ellenére az üzletek választékával nem mindenütt elé­gedettek a vevők. — Furcsállom. Árukínálatunk mást .mutat. Atlétatrikó, gyerek­ing. póló, lánykablúz. alsó kö­töttáruk, tréningruha és zsebken­dő mellett divatos gyermekru­háink is vannak. Azért sem ér­het bennünket szemrehányás, mert rugalmatlanok vagyunk, el­zárkózunk a rövid határidejű szállítás elől. A megyéből kéthe­tente két gépkocsival behozzuk a lerakatra azokat az üzletvezető­ket, akik személyesen akarják ki­választani — és megrendelni — a ruházati cikkeket. A helyen­kénti hiányosabb ellátás okát másban látom. — Miben? — Az egyoldalúságban. ami egy-egy bolt áruösszetételében más- és másképpen nyilvánul meg. Az a véleményem, hogy a j övedelem érdekeltségi rendszer­ben dolgozó gyermekruhaüzle- tekben — a nagyobb árrésű dzse­kik és más konfekciótermékek mellett — ne hiányozzanak az olyan napicikkek sem, mint a gyerekzokni és -bugyi. Gyakran felteszem magamban a kérdést: miért van az, .hogy Kecskeméten, a Szigma Kereskedelmi Vállalat árpádiváíosi bébiboltjából min­den héten jönnek hozzánk vásá­rolni. míg a forgalmasabb Pajtás Áruházból ritkábban. — Tehát az értékesítésben még vannak kihasználatlan lehetősé­gek. . — Igen. A Petőfi Népe március 13-i. Kokárda és plakát című cik­ke nyomán, amelyben valaki ar­ról érdeklődött, miért nincs a boltokban kokárda és nemzeti színű szalag, a kereskedők tásika- számra vásároltak nálunk szala-. got. Harmincezer méterrel vár­tuk őket. Ebből azt a tanulságot vonorry le. hogy a kiskereskede­lemnek jobban kell törődnie az olcsóbb, a filléres áruk forgalma­zásával. Nincs .rendben az sem. hogy á magán-dohánykereskedők Iparengedélyében szerepel ugyan a rövidáruk értékesítése — ci­pőfűző, tű, gomb, szabókréta, cér­na, zsinór és nadrággumi — még- sincs náluk. — Azért nem mindenben a ke­reskedők hibásak. — Ezt csakugyan túlzás lenne állítani. Mint ahogy igaz, hogy a kiskereskedelem rendelési kész­ségén van mit javítani, a nekünk szállító termelőüzemektől is na­gyobb segítséget kérünk a lakos­ság ellátásában. Tavaly sok zöld kardigánt kaptunk az idősek ré­szére, noha ők inkább sötétbar­nát, drapp vagy szürke színűt sze­rettek volna vásárolni. Az ilyen és hasonló, keresletbeli eltérések nekünk és a gyártóknak egyaránt tanulságul szolgálnak. Azért, hogy a ruházati ellátás tovább javuljon, ütemesebb áruszállítást várunk a hazai ipartól és a kül­kereskedelemtől — mondta be­fejezésül Cserny Jánosné. Kohl Antal • Az is fon­tos, hogy a kereske­dők jól is­merjék a Délröviköt raktárhá­zának ruha- kmálatát. Ehhez nyújt segítséget a ^lerakat be­mutatóter­mével. (Ar­chív felvé­tel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents