Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-04 / 79. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1986. április 4. ' ^ 1986—90 KÖZÖTT Hogyan fejlődik az élelmiszeripar? A hazai élelmiszer-fogyasztás az elmúlt öt esztendőben a terv­nek megfelelően, egyes termékek­ből azt meghaladó mértékben ala­kult. Az egy főre jutó hús- és tejitermékfogyasztás több mint tíz százalékkal emelkedett. Nem csökkent viszont a táplálkozás­élettani szempontból kedvezőtlen cereáliák — liszt- és zsírtartalmú ételek — és a különböző zsiradé­kok fogyasztása. Ugyancsak ked­vezőtlen, hogy zöldségekből keve­sebbet ettek az emberek, mint ahogy az kívánatos volna. A hetedik ötéves tervben az élelmiszeripari ágazat szerkezeté­nek módosítása a legfontosabb cél. A hagyományos1, jól .bevált, keresett és külföldön is eladható termékekből szeretnének többet előállítani az ágazatban dolgozó szakemberek. A húsok és húské­szítmények fogyasztásában a mos­tani öt évben 6—7. baromfiból több mint 10 százalékos "növeke­déssel számol a terv. Az egészségesebb táplálkozásért Burgonyából, lisztes áruból a fogyasztás csökkentése a cél, zöldségekből és állati zsíróikból szintentartás, míg gyümölcsökből- és növényi zsírókból növekedés várható. A VII. ötéves tervidőszak első éveiben a külső piacokon jelen­tős mértékű javulásra nem lehet számítani. A nem rubelelszámo­lású export-piacokon továbbra is az erős kínálati pozíció a jellem­ző. Spanyolország és Portugália belépésével az EGK tagországai­ban. az eladási lehetőségek tovább szűkülnek. Az élelmiszer-világke­reskedelem általános helyzetének némi javulása csak a tervidőszak második felében várható. Élelmiszer-kivitelünkben a szo­cialista export súlya tovább nő. így — ezen a területen — számot­tevő exportnövelés prognoszti­zálható. A szocialista piacokon a kereslet növekedése egyben a mi­nőségi követelményék erősödésé­vel, egyenletesebb szállítási igény­nyel párosul. Ez — különösen a termékek gyártásánál, csomagolá­sánál — kíván az eddiginél na­gyobb gondosságot. A termelés szerkezetének módosítása révén összesen mintegy 20 százalékos exportnövekedést vár az úi nép­gazdaság! terv 1990-re az élelmi­szeri partól. A galbonaiparban a felvásárlás, a tárolás, a lisztminőség javítása a legfontosabb feladat; gyorsítani kell a malmök átfogó rekonstruk­cióját, és javítani az ömlesztett lisat tárolásának, szállításának feltételeit. A keveréktakarmá- nyok gyártásánál az elért szint megtartása a cél. A borászatban — a feldolgozó­kapacitások megőrzése mellett — folytatni kell a tárolótér bővíté­sét, á minőségjavítást szolgáló berendezések beszerzését. Elen- " gedhetetlen a háttéripar és a cso­magolóanyag-ellátás mennyiségi és minőségi szintjének emelése, a verseny-képességet javító palacko­zó gépsorok beszerzése, a meglévő üzemek rekonstrukciója. A borá­szatban az elkövetkezendő öt. esz­tendőben az export és a belföldi fogyasztás szintentartásával. illef- ve minimális növelésével számol­nák. Ez a feladat — az ágazatot ért súlyos természeti csapás miatt — csak következetes szakmai munkával, a központi ellenőrzés fokozásával valósítható meg. Újjászülető gyárak A sörtermelésben mintegy 10 százalékos bővülés válható, így a jelenlegi 90 literes személyenkén­ti fogyasztás mintegy 10 literrel nő majd. A termelés zavartalan­sága igényli a Pécsi Sörgyár re­konstrukcióját és a (malátagyártó kapacitás bővítését. A szeszipar­ban a hazai gyártást kubai és szovjet import egészíti ki, ami fe­dezetet nyújt a belföldi igények kielégítésére, a tervezett tőkés export teljesítésére. Az ászári ke­ményítőgyár rekonstrukciójának folytatásán kívül indokolt a sütő- élesztő-gyartás technológiai fej­lesztése is. A minőségűtal-válasz- ték bővül, az égetett szeszes ita­lok gyártásánál viszont csökke­néssel számol' a terv 1990-ig. Az ásvány- és üdítőital-gyártás­ban további növekedés várható Á_palackos üdítőkből 10 literrel nő az egy főre jutó fogyasztás, s ezzel elérjük a 68 liter körűit szintet. Az egészségügyi szempon­toknak megfelelően a szénsavas vizek fogyasztásán belül az ás­ványvíztermelés jelentős emelése a cél: 1990-re mintegy 4 literes fogyasztás elérése látszik reális­nak. A dohányipar a lakossági fo­gyasztás csekély növekedésével számol. Ennek kielégítéséhez kor­szerűbb, jobb termőképességű, betegségeknek ellenálló fajtákra van szükség. A mintegy 2000 hek­táros területnövekedés elsősorban a kisgazdaságokban valósítható meg. A húsipari feldolgozást a vágó­marha- és vágósertés-termelés fejlesztésével szoros összhangban határozta meg a terv. Ennek meg­felelően most nem indokolt úi húskombinátot építeni, ugyanak­kor növekszik a világbanki hite­lekkel is támogatott rekanstruik- ciók jelentősége. Az exportpiaco­kon már csak a ió minőségű, ma­gas íeldolgozottságú termékekkel lehet sikert elérni. Jobb minőség De megnőttek a minőségi köve­telmények a belföldi ellátásban is, ugyanakkor nagy figyelmet kell fordítani az olcsóbb húsipari termékek iránt is. A legmagasabb íeldolgozottságú — stratégiai je­lentőségű — húsipari termékek­ből számottevő növekedést irányo­zott elő a ter,v. Ám mindez csak akkor érhető el. ha további meg­munkáló- és csomagológépeket sikerül megvásárolni és termelés­be állítani. De szükség van a fel­vásárlás és a minősítési rendszer további javítására' is. A tejipari fejlesztések közép­pontjában a minőség emelése, az eltarthatóság növelése és a költ­ségek csökkentése áll. A kedvelt Parity vajkrémből az eddigi 2500 tonnával szemben 1986-ban már 6000 tonnát gyártanak. Fél tartós tejből évi 75 millió liter kerül maid a boltokba'. Fontos változást jelent a tejipari fagylaltgyártás megindulása is: különféle ízek­ben tölcséres és poharas termé­keket Ihoznak forgalomba. A tej­ipar a jövőben is törekszik arra. hó-’y alacsony zsírtartajmú. olcsó tejet, tejfölt, sajtokat készítsen. Elkezdik a diabetikus áruk ter­meléséit, és szélesebb 'körű lesz a melléktermékek (savó, író) hu­mán célú hasznosítása. Cseh János A MOZGÓ SZÁMÍTÓGÉPBÁZIS NYOMÁBAN Az egyik állomás: Katonatelep Csütörtök délután háromnegyed kettő. A katonatelepi Mathiász János Általános Isko- 1 Iában, az egyik teremben, már összetolták az asztalokat, tizenegynéhány diák figyeli az órát, s izgatottan tekintget ki az ablakon. Kis­vártatva begördül egy furgon az iskola elé, a gyerekek megrohanják, súlyos faládákat ci­pelnek' az épületbe. Rutinos mozdulatokkal pakolják ki belőlük a televízióikat, számító­gépeket,, magnókat, segédkeznek az összesze­relésben is. Néhány percbe telik, s már vala­mennyien a helyükön ülnek; kezdődik a szak­kör. Basic-nyelven ­Hogy a belemelegedés pillanatait ne zavar­juk, váltunk addig néhány szót Fazekas Fe­renc igazgatóval. — A városi tanács művelődési osztálya az összes kecskeméti, illetve a körzetbe tartozó általános iskola igazgatóját meghívta koráb­ban egy számítógépes tanfolyamra, amelynek az volt a célja, hogy némi bepillantást nyer­jünk a számítástechnikába, s persze, kellő­képpen felcsigázzák az érdeklődésünket. Idő­közben a tanácstól kaptunk egy Primo szá­mítógépet, mi pedig vettünk hozzá egy tele­víziót. Egyik kolléganőnk elvégezte az alap­fokú tanfolyamot. Megkértem, hogy a számí­tógépet vigye be minden osztályba egy-egy órára, s hívja fel rá a gyerekek figyelmét. Össze! a megyei pedagógiai intézet felkínál­ta nekünk azt a lehetőséget, hogy mozgó szá­mítógépes bázisával hetente egyszer kijön hozzánk az iskolába. Mi ezt örömmel fogad­tuk, s mivel a tanulókban már korábban si­került felkeltenünk az érdeklődést, szép szám­mal akadtak jelentkezők a szakkörbe. Közben benézünk a foglalkozásra. A részt­vevők felső tagozatosok, akad köztük ötödi­kes is. Mivel jóval többen vannak, mint ahány számítógép, munkamegosztásban dolgoznak; míg az egyik a programot diktálja, a másik a gombokat nyomogatja nagy szakértelem­mel. A szakkört két fiatalember vezeti, egyi­kük Szondi Károly technikus. — Miből is áll tulajdonképpen ez a moz­gó számítógépbázis? — A technikai eszközökből, s egy tanárból, akinek változó a személye, mivel minden helyre más-más pedagógus jár ki. A felsze­relésünk teljes egészében magyar gyártmá­nyú: négy Primo A32-es számítógép, négy nyolcprogramos Super Star televízió, s mind­egyik készülékhez egy-egy kazettás magneto­fon. Az eszközök az iskolai célra tökéletesen megfelelnek. Ügy néz ki, a közeljövőben a Primo és Commodore típusokat kiszorítják a Pro Primó-k és a Videoton tv-computerek. A gyerekek a géphasználattal együtt tanulták a Basic-nyelvet, amit persze még most sem tud­nak tökéletesen, de nem is ez a cél. Arra tö­rekszünk, hogy a középiskolában továbbtanuló diákok már értsenek a számítógép kezelésé­hez, rendelkezzenek az alapismeretekkel. Egyenes után kört Mitagadás, a kívülállót is magával ragad­ja a Primókkal bíbelődő diákok izgalma. A hetedikes Sárközi Ferenc különféle figurákat rajzol a képernyőre. Elmagyarázza: a keret­ben világító pontot négy irányba lehet moz­gatni, s tulajdonképpen így alakulnak ki a különféle ábrák. Egy másik tévén az előbb még Afrika térképét láttam, most Magyaror­szág körvonalai bontakoznak ki. Mint megtu­dom, az oktató jellegű program alapját rész­ben a gyerekek, részben a tanár úr, Sebök Je­nő — aki a Petőfi Sándor Általános Iskola matematika-földrajz szakos pedagógusa — készítette. — Afrika térképébe például bejelöltük, mit, hol bányásznak. Az ilyesfajta programokat jól hasznosíthatják" a tanulók a felkészülés­nél, a tanárak pedig a számonkérésnél. Per­sze. hogy mondjuk egy földrajzórán ilyen módszerrel dolgozzunk, egyelőre még csak a jövő zenéje... A gyerekek ezeken a délutáni szakkörökön játékosan ismerkednek a számí­tógéppel. Az első lépések eredményei bonyo­lultabb feladatok megoldására sarkallják őket. Ha már sikerült egy vonalat húzni, jó lenne egy kört is. Gyakran előfordul, hogy mi • A gyerekek már szinte maguk szerelik össze a berendezé­seket. (Méhes! Éva felvételei) • A szakkört — Katonatelepen — Sebők Jenő és Szondi Károly vezeti. már előrébb járunk matematikából, például a ferde egyenes egyenletét itt kénytelenek ha­marabb megtanulni, mint az órán. Novem­berben kezdtünk, s most már ott tartunk, hagy a gyerekek állnak elő ötleteikkel, amik­nek a megvalósításában, vagy más programok átírásában kérik segítségünket. Nem feltétle­nül fontos, hogy saját maguk is programot Ír­janak, inkább az a lényeges, hogy a beírt programot használni tudják. Ez a heti két óra komoly munkával telik, jóllehet, a gyerekek annyira belefeledkeznek, hogy ezt szinte ész­re sem veszik. Saját programmal Bónáné Zsigmond Zsuzsa matematika sza­kos tanár meséli, hogy gyakran fordulnak hozzá segítségért a hetedik—nyolcadikosok. Ugyanis leginkább ők azok. akik otthon már maguktól is próbálkoznak programírással. Közéjük tartozik Balog Rózsa, egész kis boly alakul ki körülötte. Az asztalon kockás papí­ron kétablakos, sátortetői; ház, mellette az ol­dalakon átfutó program lfeírása. — Én csináltam egyedül — mondja jogos büszkeséggel. — Először megrajzoltam a há­zat, bejelöltem a koordinátákat, majd meg­írtam a programot. A rajzolóprogramnál há­rom szót használunk utasításként: a FOR a mettől meddig, a SET a koordinátapontok, a NEXT pediig a lefuttatás jelzésére szolgál. Szerintem elég nebéz programot írni, de még­is úgy gondolom, ez a legértelmesebb dolog, amivel az ember eltöltheti a szabad idejét úgy, hogy közben tanul is. Most nyolcadikos vagyok, a. kecskeméti közgazdasági szakkö­zépiskolába jelentkeztem, úgy tudom, ott is foglalkozhatom majd számítástechnikával, vagyis ez a kis kóstoló nem hiábavaló. Fazekas Ferenc igazgató többször is bekuk­kant a terembe, s megelégedéssel szemléli a munkalázban élő nebulók ügyködését. — Szerencsésnek érezzük magunkat, hogy mi lehettünk a mozgó számítógépbázis egyik állomása. Mivel a számítógépet népszerűsí­tettük az iskolában, igen sok gyerekben fel­ébredt iránta az érdeklődés. Azt azonban két­lem, hogy akár ketten is vették volnai a fá­radságot, hogy mondjuk, bejárjanak Kecs­kemétre az úttörőházba. Sajnos, " pénzünk egyelőre nincs arra, hogy több gépet vásárol­junk, márpedig ez az egy kevés. Abban re­ménykedünk, hátha a művelődési osztályon keresztül még többhöz is hozzájutunk. Már csak azért is, mert tőlünk elég sokan tanul­nak tovább, s a számítógép titkaival való Is­merkedést a tehetséggondozás egyik legjobb formájának tartjuk. Kormos Emese KÉSZÜL AZ ELLENÁLLÁS LEXIKONA „A fasizmus ellen küzdöttünk” A felszabadulás ünnepe alkalmából kerestük fel Ispánovits Mártont, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Országos Szö­vetségének főtitkárát, aki Katymáron született, majd négy­éves korától Csávolyon nevelkedett. Szabósegéd lett, s az 1940-es évek elején kapcsolatba került az ellenállókkal. Jugo­szláviában harcolt a fasiszták ellen, megsebesült, s 1948-ban jött haza Magyarországra. Több évtizedig dolgozott Kiskun­félegyházán, Kiskunhalason különböző beosztásokban, 1975- ben a MÉSZÖV elnöke lett, hosszú évekig megyénk egyik országgyűlési képviselője volt. 1982-ben, amikor megalakult a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Országos Szövetsége, fő­titkárrá választották. — Korábban Partizán Szövetség volt áz antifa­siszta ellenállásban részt vettek egyesületének neve. Miért változtatták meg? — A régi név leszűkítette azok körét, akiknek köztünk van a he­lye — mondja a főtitkár. — Az utóbbi években, sőt évtizedekben a legtöbb európai országban ha­sonló módon változott meg a név. ma már partizánszövetség csak Olaszországban működik. Hozzánk tartozik mindenki, aki részt vett a fasizmus elleni küzdelemben; akár fegyverrel harcolt, akár po­litikai vagy bármilyen más esz­közökkel támogatta ezt a küzdel­met. — Kiket tömörít tehát tagjai sorában a szövetség? — Több rétegből tevődik össze a tagság. Ide tartoznak a felsza­badulás előtti párttagok, akik megkapták a Szocialista Hazáért kitüntetést, továbbá az antifa­siszta polgári ellenállás résztve­vői, a demokratikus hadsereg el­ső, a szovjet hadsereg köteléké­ben harcolt alakulatainak katonái, a Magyarországon és más orszá­gokiban harcolt ellenállók. — Hogyan fogja össze a szövetség az ilyen sokfelöl jött embereket? — Kilenc tagozatunk van. Leg­népesebb a politikai ellenállóké, ide tartoznak a munkásmozga­lom régi harcosai, akik bizonyí­tottan tettek a fasizmus megdön­téséért. Így például részt vettek a Vörös Segély akcióiban, röplapo­kat készítettek és terjesztettek. — És akik fegyveresen harcoltak? — ök a fegyveres tagozat mun­kájában vesznek részt. Köztük vannak a budapesti Szár- és Ma- rőt-csopont még élő tagjai, a miskdle-diós győri Mokán-koimité, az újpesti, kispesti elienáKlócso- portok harcosai, a nyilas uralom ellen több katonai akciót végre­hajtott Gidófalvy-féle „kiskások”, a Vörös Brigád életben maradt tagjai. Ugyanis ez utóbbiak leg­több itagját a budai váriban szinte közvetlenül a főváros felszabadu­lása előtt végezték ki a nyilasok. S ta1 már a budai várnál tartunk: a fegyveres tagozatban tartjuk számon a Budai önkéntes Ezred egykori katonáit, továbbá azokat, akik az említett magyar hadosz­tályok soraiban vettek részt a német fasizmus legyőzéséért ví­vott utolsó harcokban. S talán még nem is soroltam fel minden­kit. — Akikről eddig szó volt, itthon, Magyarországon vet­ték fel a harcot a fasizmus­sal. Ám köztudomású, hógy még többen küzdöttek más népek fiaival együtt, az or­szághatárokon túl. — Közülük elsőként kell em­líteni a szovjet tagozatot, azért is, mert ez a legnagyobb létszámúak közé tartozik. Tagjai azok a ma­gyar állampolgárok, akik a szov­jet hadsereg kötelékében, vagy szovjet partizánként harcoltak a Nógrádi-, Úszta-, Dékány- és mais csoportokban. Sokam voltak front- katonák és propagandisták a 2. és 4. ukrán front alakulatainál, illetve partizániskolát végeztek a Szovjetunióban, de bevetésükre már miem (került sor, mert időköz­ben véget ért a háború. A szov­jet tagozathoz tartozók túlnyomó többsége magyar katona vagy , munkaszolgálatos volt, mint ilyen szökött ét vagy hadifogságba ' eiseftt, és jelentkezett a fasizmus elleni harcra. — Most ötven éve, hogy kirobbant a spanyol polgár­háború, amelyben ugyan­csak sok magyar vett részt. — Valóban sokan küzdöttek a spanyol nép szabadságáért, és sajnálatoB, hogy soraik nagyon megfogyatkoztak. Még szomorúbb, hogy nemcsak a (természet tör­vényei szerint távoztak el sokan, hanem a személyi kultusz idején számosán a törvénytelenségek ál­dozatául estek. Köztudott, hogy Raj'k László kiemelkedő alakja volt a nemzetközi brigádnak, és más „spanyolosok” is jzenvedtek ártatlanul börtönökben hosszú évekig. De hasonlókat mondhatok más nyugat-európai országokban harcolt magyarokról is. Francia­• Ispánovits Márton, a Magyar Ellenállók. Antifasiszták Országos Szövetségének főtitkára országban mintegy 5000 magyar jelentkezett annak idején a hitleri Németország elleni harcra, Bel­giumban ugyancsak jelentős volt a magyarok száma az ellenállás­ban, s itthon közülük is sokat értek méltánytalanságok. A felso­roltak valamennyien az úgyneve­zett nyugati tagozathoz tartoznak, amely újabban kibővült azokkal, akik a brit hadsereg 'katonáiként, a paiesztínai légióban vagy má­sutt vettek részt a fasizmus elleni harcokban. I — Miben áll a tagozatok munkája? — Rendszeresen találkoznak, beszélgetnek a régi bajtársak, s nem utolsósorban: emlékeznek. A mi célunk a történelmi múlt fel­tárása, annak bizonyítása önma­gunk és másak előtt, hogy a ma­gyar nép sem volt alabbvaló a többi népnél, itt isi voltunk, akik megtettük a fasizmus ellen, amit tehettünk. A visszaemlékezéseket az egykori ellenállók papírra ve­tik, vagy magnóra mondják. Szö­vetségünk propagandabizottságá­nak vusszaemlékezésgyűjtő cso­portja az emlékezéseket elolvas­sa, egyezteti, hiszen ennyi idő táv­latából már nem is lehet min­denre egészen pontosan emlékez­ni. Sajnálatos, hogy ez a munka alig három éve indult, így sok, megőrzésre méltó emlék már örökre feledésbe merült a részt­vevők elhunytéval. — Mit hoznak mindebből nyilvánosságra ? — Ügy tervezzük, hogy a visz- szaemlékezésekat ■ csoportonként adjuk ki. Ezen túlmenően is sze­retnénk rájuk felhívni a törté­nészek. figyelmét: tanulmányoz­zák és használják fel az itt össze­gyűlő anyagot, hiszen sok Olyan részlettel ismerkedhetnek meg így, amely mindmáig tudományosan feldolgozatlan. Mindemellett még az idén megjelenik Az ellenállás lexikona, amely — úgy gondoljuk — ugyancsak hézagpótló mű lesz. — Hány tagja van a szö­vetségnek? — Hatezer körül jár a létszám. Még van sorainkban néhány in­ternacionalista, aki az oroszor­szági polgárháborúban harcolt a vörösök oldalán. A zöm termé­szetesen a második világháború antifasiszta harcosainak köréből tevődik össze, amiből az is követ­kezik, hogy magas a szövetség átlagéletkora. Talán az az 58 éves orvos a legfiatalabb tagunk, aki a buchenwaldi koncentrációs tábor fegyveres felkelésének elő­készítésében mint gyerekküldönc vett részt. S még egy szám: a fel- szabadulás óta 1720 tagunk halt meg. I — Végül egy személyes kérdés: ön hol harcolt? — Bár bácskai vagyok, a ju­goszláviai partizánharcokban a Szerémségben vettem részit. Fegy­vert fogtam a fasiszta megszállók ellen, noha még tulajdonképpen gyerek voltam. De hát azok olyan idők voltak. A mi szövetségünk csak olyar mokkái gyarapodhat, akik fegy­verrel a kézben harcoltak — s bármilyen szomorú a létszám­csökkenés, mégis azt kívánom: ne kelljen új tagokat felvenni! V. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents