Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-26 / 98. szám

■ ■ Ot esztendő a mérlegen Á KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságának beszámolója A KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsága 1984. májusában értékelte legutóbb a KISZ X. kongresszusa és az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak időarányos végrehajtását és mozgalmi munkánk főbb tennivalóit. Most ismét számot kell adnunk a határozatok végrehajtásáról, elért eredményeink­ről és gondjainkról is. Az elmúlt időszak megyénk életében és ifjúsági szövetsé­günk munkájában is jelentős változásokat hozott. 1984. októ­berében az MSZMP KB ifjúságpolitikai állásfoglalásában ér­tékelte az évtized tapasztalatait és meghatározta a párt-, ál­lami, társadalmi és tömegszervezetek ifjúságpolitikai f.elada­Gazdasági feladataink tait. Fontos döntéseket hozva ülésezett az MSZMP XIII. kongresszusa, új választási rendszer alapján lezajlottak az or­szággyűlési és tanácstagi választások, a Hazafias Népfront értekezletei és a szakszervezeti küldöttgyűlések. KISZ-szervezeteink aktív részt vállaltak a megye politikai, társadalmi, gazdasági arculatának formálásában. A párt-, társadalmi és tömegszervezetekkel együttműködve, illetve önállóan szervezett akciókkal, rendezvényekkel vettek részt a településfejlesztési programok kialakításában és végrehaj­tásában, eredményesen mozgósították tagjaikat helyi gazda­sági feladatok megoldására. A dolgozó fiatalok jelentős részt vállaltaik az éves tervfeladatofc teljesítésében, többségük becsüle­tesen, megállta helyét a munká­ban, részt vett a gazdasági kör­nyezet alakításában. KISZ-szervezeteink fontos fel­adatuknak tekintették, hogy tag­jaik megismerjék a párt gazda­ságpolitikájának új vonásait, a közép- és rövidtávú feladatokat, taggyűléseken és fórumokon agi­táltak cselekvő részvételre. Kezdeményezői és szervezői voltak a fiatalokban meglevő tett- vágy, maigas szakmai képzettség hatékonyabb hasznosításának. Megyénkben 28 vállalatnál mű­ködik a Fiatal Műszakiak és Köz­gazdászok Tanácsa. 22 mezőgaz­dasági üzemben pedig a Fiatal Agrárszakemberek Tanácsa. Ezek segítséget nyújtanak a gazdasá­gi vezetésnek az éves terv felada­tok, műszaki és termelési eljárá­sok (kidolgozásához. Szakmai és újítási pályázatok kiírásával, ve­télkedők szervezésével segítik a gazdálkodás eredményességét és a dolgozók szakmai fejlődését. •Sajnos, számuk az elmúlt idő­szakban nem növekedett, s tevé­kenységük színvonala is változó. Az üzemekben az elmúlt évek­ben lejátszódott nemzedékváltás eredményeként sok fiatal szakem­ber, mérnök, közgazdász került különböző vezető beosztásba. Ta­pasztalataink szerint többségűik megállja helyét, bizonyítva al­kalmasságát, rátermettségét az új feladatokra. Országosan is kiemelkedő a számítástechnikai kultúra terjesz­tésében végzett munkánk, mely­nek csaknem egv évtizedes ha­gyományai vannak megyénkben. A Neumann János Számítógép­tudományi Társaság megyei szer­vezetével közösen kéthetes tábor szervezésével. vetélkedőkkel, szakkörökben és klubokban se­gítjük elő. elsősorban a tanuló- ifjúság körében a számítástech­nika megismerését és elterjedé­sét. Az iskolai számítógépfejlesz- tési program végrehajtásával je­lentősen javultak ez irányú mun­kánk feltételei. Ugyancsak a szakmai ismere­tek gyarapítását szolgálják a kü­TanulóIfjúságunk is kiveszi ré­szét a gazdasági feladatokból. Bács-Kiskun építőtáboraiban né­hány évvel ezelőtt még mintegy tízezer fiatalt fogadtak a mező­gazdasági üzemek. 1986-ra már csak 5 ezer főt igényeltek, a tá­borok száma rohamosan csökken. Ennek elsősorban — magas já­rulékos költségei miatt — az épí­tőtáborozás drágulása, másrészt a bér- és részesművelés elterje­dése az oka. Az ipari jellegű üzemek közül munkaerőgondjai és a termelés szezonális jellege miatt fogad vál­tozatlanul sok építőttáborozó fia­talt a konzervgyár. A diákság nemcsak a nyári időszaikban, ha­nem az őszi mezőgazdasági beta­karítási munkák idején is részt vállalt a gazdasági tervek telje­sítéséből. A közép- és felsőfo­kú tanintézetek általában egv he­tet dolgoztak valamelyik állami gazdaságban, termelőszövetkezet­ben, segítették a szőlő- és gyü­mölcsszedést. A kisvállalkozások létrejötté­vel megnövekedett a fiatalok Bács-Kiskun megyében 43 tan­intézetben 20 107 fiatal vesz részt középfokú oktatásban. Az ötna­pos tanítási hét és a tantárgyi reform bevezetése az oktatás szerkezetében és a tartalmában jelentős változásokat hozott. Nőtt a pedagógusok és a tanulók ter­helése. ugyanakkor az oktatás feltételei és színvonala nem kö­vette a követelmények növekedé­sét. A megye ifjúsági mozgalmi munkájában meghatározó a KISZ-tagság 43 százalékát kite­vő középiskolás réteg. Mozgalmi munkájuk továbbfej­lesztéséhez a „tizenéves határo­zat” adott útmutatást és biztosí­lönféle szintű és szervezésű ver­senyek. Kiemelkedő volt közülük a baromfifeldolgozó szakmunká­sok Kecskeméten lebonyolított országos versenye és a kiskőrö­si területi borászati verseny, ahol megyénk fiataljai kiváló eredmé­nyeket értek el. Üzemi KISZ-bi- zottságaink évről évre megszer­vezik a „Ki minek mestere”, a „Kiváló Ifjú Szakember”, s az ifjúmunkás és szakmunkásképző napok keretében a szakmai-poli­tikai versenyeket. 1985-ben me­gyei rendezvényünkön, a dolgo­zó fiatalok őszi találkozóján mint­egy kétszáz ifjúmunkás folyta­tott hasznos tanácskozást gaz­dasági életünk legfontosabb kér­déseiről, mondta el tapasztalatát és véleményét a technikai hala­dás meggyorsításáról, a munka- szervezésről, a vezetővé válásról, anyag- és energiagazdálkodásról és a pályakezdés gondjairól. Az összegzett véleményeket haszno­sításra továbbítottuk az illetékes felügyeleti szerveinkhez. A szocialista munkaverseny- mozgalomban jelentős számban vesznek részt KISZ-tagjaink. A szocialista brigádok tagjainak több mint 60 százaléka 35 éven aluli fiatal, örvendetes, hogy a brigádvállalások értékelésénél kiemelten kezelik az új technoló­giák bevezetését, importanyag- kivá'tásét. anyag- és energiata­karékosságot célzó úiításokat. Saj­nos. tapasztaljuk azt is. hogy az ösztönző munkaformák hatását csökkenti a bevezetés hosszú ide­je. a bürokratikus ügyintézés. az alacsony újítási díj. Az Alkotó Ifjúság pályázat lehetőségével csak néhány nagyvállalat és ága­zati felügyeleti szerv él. Hagyo­mányos mumikaalkcióin'k közül a KISZ-véd nöítségi mozgalomnak van jelentősebb szerepe. Szerve­zeteink beruházások határidőre való átadása, új gvártási eljárá­sok bevezetése, tőkés exportfel- adatrk teliesítése felett vállalt védnökséggel segítik a feladatok megr'dását. A ..Munkád me’lé add a neved” mozgaloiji a szol­gáltatásban vált általánossá, a KISZ Radar pedig csak néhány nagyüzemben segíti a munka- szervezés és munkavédelem hiá­részvétele a másodgazdaságok­ban. Sokan vállalati gazdasági munkaközösségekben, szakcso­portban keresnek munkát és többletjövedelmet, s egyre inkább jellemző az is, hogy az ipari dol­gozók mezőgazdasági jellegű (szerződése«^ bér- és részesmű­velési tevékenységet is folytat­nak. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága a munkavállalási le­hetőségek bővítésére hozta létre 1983-ban a Vállalkozó Fiatalok Szervező Irodáját (VÁFI). Kecs­keméten és környékén 300 fiatal­nak nyújtott munkavégzési, több­letjövedelem-szerzési lehetőséget, közel 2 millió 500 ezer forint, ér­tékben, A kisvállalkozások jelen­tős hasznot hoznak a népgazda­ságnak, segítik a termelést, bő­vítik a kínálatot és jövedelmet jelentenek az abban részt vevők­nek, ugyanakkor számtalan ked­vezőtlen jelenség forrásává is vál­tak. Támogatásuk ellenére to­vábbra is a főmunkaidőben vég­zett munka becsületének helyre- állítása a fő feladatunk. tott új formákat. Sikeres és nép­szerű rendezvénysorozattá vált a diákpolitikusok vetélkedője, az ODK-mozgalom, az országos diáknapok, melyekre KlSZ-szer- vezeteinlk is eredményesen moz­gósították tagjaikat. Megalakult Baján a diákegyesület, jelenleg is több száz tagjának ad cselek­vési teret. Baján, Kecskeméten, Kalocsán diákcentrumok alakul­tak, melyek a kezdeti sikeres működésüket megfelelő feltéte­lek hiányában nem tudják foly­tatni. Bács-Kiskun öt főiskolájának alapvetően azonos jellemzői van­nak. Az ország egyéb felsőokta­tási intézményeihez képest vi­szonylag alacsony a hallgatói lét­szám (200—400 fő), és magas a KISZ-szervezettségi aránya (75— 90 százalék). Főiskolai KISZ-szervezeteink tevékenységének középpontjában a szocialista szakemberképzés se­gítése az értelmiségi pályára va­ló felkészítés, a szakmai-tanul­mányi munkára való ösztönzés áll. A hallgatók közel fele társa­dalmi ösztöndíjas, a többiek pá­lyázatok útján jutnak munka­helyhez. A pályázati lehetőségek megyénkben eltérőek, a kertésze­ti főiskola szőlő—gyümölcs-karán kétszer annyi a pályázat, mint A beszámolási időszakban if­júságunk aktív, cselekvő részese volt közéletünknek. A társadal­munk demofcrat izmusának nö­vekedése kedvező feltételét adta érdekképviseleti, érdekvédelmi munkánknak. Pártunk XIII. kongresszusának előkészületei so­rán több száz fiatalt ajánlottunk a munkahelyi, területi, megyei párttestületekbe. A tanácstagi, országgyűlési képviselőválasztá­sok előkészítésekor KlSZ-bizott- ságaink közreműködtek a válasz­tási bizottságok munkájában. Politikai munkánk egyik fon­tos területe lett a társadalmi fe­szültségeik kiéleződésével az if­júság érdekeinek kifejezése és érvényre juttatása. Valamennyi KISZ-szervezet és választott tes­tület ennek érdekében javította kapcsolatait és együttműködését a párt-, állami és társadalmi szervezetekkel, s bekapcsolódott a helyi politika alakításába, az ifjúságpolitikai feladatok vég­rehajtásába. A KISZ megyei bizottsága részt vállalt megyénk VII. ötéves tervének előkészítéséből, véle­ményezte a tervkoncepciót. Ja­vasoltuk, hogy kapjon a terve­zőmunkában fokozott figyelmet a lakáshoz jutás nagyobb támoga­tása, a középiskolai tanteremfej­lesztés, valamint a hírközlő há­lózat bővítése. Kiemelt feladatnak tekintettük a fiatalok lakáshoz jutásának se­gítését. KISZ-bizottságaink több területen új kezdeményezésekkel is segítenek legjobb aktivistáik lakásproblémáját megoldani. Ka­locsán, a Petőfi KISZ Lakásépí­tési Szövetkezet félkész sorháza­kat épít, Kiskőrösön 24 telken vályog felhasználásával teszik olcsóbbá a lakásokat, Kiskunha­lason kalákában építkeznek a fiatalok. Baján és Kecskeméten KISZ-garzonház épült. A beszámolási időszakban ala­kultaik meg a KISZ megyei ‘bi­zottsága mellett működő réteg­Az ifjúság világnézetét, poli­tikai magatartását sok tényező, sokféle hatás együttesen alakít­ja. A nemzetközi politikai élet eseményei, a szocialista építő- munka eredményei és nehézsé­gei, a hazánkban végbemenő tár­sadalmi változások, a mindenna­pi élet sikerei és problémái, mint a társadalmi valóság részei, dif­ferenciáltan hatnak gondolkodá­sunkra, magatartásunkra. A világnézeti nevelésben ti­zenéves korban meghatározó az iskola és a család szerepe, de fontos tényező a KISZ nevelő- munkája is. Tudatosabbá vált az idealista világnézet elleni harc. Szocialista fejlődésünk és a fiatalok érzelmi azonosulásának elősegítésében kiemelt szerepet tulajdonítunk a nemzetközi és a hazai forradalmi hagyományok megismertetésének, ápolásának. Békemozgalmi munkánk kibon­takoztatására, a békemozgalom céljainak megvalósítására a poli­tikai évfordulókon túl a XII. Vi­lágifjúsági Találkozó és az arra való felkészülés adott ismeret- szerzési és cselekvési teret KISZ- szervezeteink számára. Alapvető kötelességünknek te­kintettük, hogy KlSZ-tagjainkat kommunista szellemben nevel­jük, s a legkiválóbbakat a párt soraiba ajánljuk. Megyénkben jelenleg több mint 2800 azon KISZ-tagok száma, akik párt- megbízatásként az ifjúsági szö­vetségben végzik munkájukat. amennyire a hallgatók igényt tartanak, viszont a tanítóképző főiskolán gondot okoz a pályá­zatok alacsony száma. A KISZ főleg a tanórákon kí­vüli nevelési tényezőkre tud hat­ni, de a mozgalmi munka min­dem területén közvetlen vagy közvetett módon befolyásolja az Oktató-nevelő munkát. Az elmúlt években a megyei főiskolai ta­nács közreműködésével javult az öt főiskola intézményi és moz­galmi kapcsolata. A közösen el­határozott rendezvények, akci­ók, s az együttműködés számta­lan formája gazdagítja vala­mennyi KISZ-bizottsóg mozgal­mi munkáját, a diákhagyomá­nyok ápolását. tanácsok: iparban dolgozó fiata­lok rétegtanácsa, értelmiségi fia­talok rétegtanácsa, a főiskolás­tanács és a középiskolai és szak- mumkástanuló-tanács. A réteg- tamácsok rendszeresen megtár­gyalták a képviselt rétegnek szó­ló éves munkaprogramot, a KISZ megyei bizottsága elé ke­rülő előterjesztéseket, rendezvé­nyeket szerveztek, a rétegeket érintő eseményéket, politikai dön­tések hatását elemezték, ezekben állást foglaltak. Érdekvédelmi munkánk új ele­me, hogy az kiterjed a hátrányos és veszélyeztetett fiatalokkal va­ló intenzívebb foglalkozásra is. Az elmúlt évben a hagyományos nevelőotthoni patronálás és üdül­tetés mellett 40 állami gondo­zott fiatal számára életmód-tá- ’ bort szerveztünk kísérleti jelleg­gel a Gyermek- és Ifjúságvédő ‘ Intézettel. Sokrétűbbé és konkré­tabbá vált munkakapcsolatunk az ifjúságvédelmi, a bűnüldözési és igazságszolgáltatási szervek­kel, a fiatalkori bűnözés meg­előzésében és a társadalmi ve­szélyforrások felderítésében hatá­suk csökkentésében. Az iskolai demokrácia fejlődé­sével párhuzamosan javult a hallgatói érdekképviseleti, ér­dekvédelmi munkánk a közép- és felsőoktatási intézményekben egyaránt. A diákparlamenték le­hetőséget biztosítanak a tanulók panaszainak, észrevételeik meg­hallgatására, de kevés az alkotó, közös cselekvésre buzdító javas­lat. A munkahelyi fórumok, üzemi négyszögek munkájában KISZ- tagjaink is részt vesznek. Képvi­selik a dolgozó fiatalok érdeke­it. Általános tapasztalatunk, hogy a gazdasági vezetők a bérfejlesz­téseknél, jutalmazásoknál, a szo­ciális kedvezmények odaítélésé­nél, a személyzeti munkában ki­kérik a KISZ-szervezet vélemé­nyét. Nem sikerült növelni KISZ-es párttagjaink számát a középfokú és felsőfokú tanintézetekben. Tö megp r«pagan da-munkánk középpontjába az elmúlt két év­ben a nemzetközi kérdések kö­zül a béke megőrzése, a fegyver­kezési verseny elleni harc, a két világrendszer ideológiai és gaz­dasági versenyének bemutatása, a szocialista országok fejlődési tendenciái és együttműködésének eredményei, feladatai kerültek. A belpolitikai kérdések közül az ifjúságpolitikai, gazdaság- és élet­színvonal-politikai témák, a ta­nulóifjúság körében pedig az Ok­tatásügy és a családi életre való nevelés kapott nagyobb hang­súlyt. Megkülönböztetett figyel­met fordítottunk az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak fel­dolgozására. A KISZ KB 1981-ben hozott határozata alapján a mozgalmi vezetőképzés fő hangsúlyait me­gyénkben is az alapszervezetek titkárai és propagandistái képzé­sére helyeztük. A képzés tartal­ma, s a megyei vezetőképző tan­folyamok szerkezete folyamato­san korszerűsödött, számtalan új tanfolyamtípus lépett életbe. A politikai képzés szervezésé­ben nagy feladatok hárultak a bajai politikai képzési központ­ra, és a területi bizottságok mel­lett működő agit.-prop. munka­bizottságokra. Agitációs és pro­pagandamunkánk fontos segítői­nek tartjuk a rendszeresen meg­nyossá.galnak feltárását. Társadalmi munka, vállalkozás v Hü mm áí liPllllli í' 1 II > - m m&. i * lilMs , *cf'. \ Közép- és főiskolai mozgalmi élet Érdekvédelem, érdekképviselet ■. \ ", ", , W- 4. %w Világnézeti nevelés, politikai képzés jelenő üzemi lapokat és iskolaúj­ságokat, az üzemi és iskolarádió­kat. A PKK tanfolyamain már negyedik éve készítjük fel a ta­nulókat az újságírás feladataira. Nőtt az iskolai KISZ-bizottságok által kiadott diáklapok száma, ám feltételek hiányában nem fejlődik kellő ütemben az iskola- rádiózás. Az ifjúsági és felnőtt közvéle­mény formálásában, tájékozta­tásában fontos feladatot lát el a Petőfi Népe. A rendszeresen megjelenő Fiatalokról — fiata­loknak rovat mellett számtalan ifjúság mozgalmi munkát segítő hír, információ és riport jelent meg. Politikai nevelőmunkánk sajá­tos területe a honvédelmi neve­lés. A KISZ Bács-Kiskun Me­gyei Bizottsága a honvédségi ala­kulatokkal és fegyveres testüle­tekkel tartalmas és szilárd kap­csolatot alakított ki, melynek tar­talmát különféle megállapodások rögzítik. Fontos feladatként fo­galmazódott meg bennük a kato­nai szolgálatra való felkészítés segítése, a bevonult és leszerelő katonákkal való törődés, a hiva­tásos pályára irányítás, a század­politikai megbízottak kiválasz­tása. Fiataljaink nagy számban szereznek katonai előismerete­ket az MHSZ rádiós, honvédel­mi modellező, repülő klubjaiban, s jogosítványt a gépjárműveze­tői tanfolyamokon. Az Ifjú Gár­da szervezésére, képzésére az 1983. évi visszaesést követően kü­lönösen nagy figyelmet fordítot­tunk. Gárdistáink a kiképzési év végén szemléken és szakalegy- ségi versenyeken adtak számot felkészültségükről. Művelődés, sport, turisztika Szabadidős tevékenységünk, mozgalmi munkánk nagy töme­geket vonzó, élményt adó, közös­ségformáló tényezője. Ifjúsági szövetségünk többek között e te­vékenységén keresztül tudja tö­megbázisát kiépíteni. Erőfeszí­téseket tettünk a szabadidős te­vékenység tárgyi, személyi felté­teléinek javítására. Igyekeztünk kihasználni az állami, társadal­mi szervekkel való együttműkö­désben rejlő lehetőségeket, és a korábbinál jobban figyelembe vettük a rétegek eltérő érdek­lődését. A megyei és területi KISZ-bi- zottságok mellett kulturális mun­kabizottságok működnek, melyek­nek tagjai elsősorban közműve­lődésben dolgozó fiatal szakem­berek. A klubmozgalom fejlődése megtört, nem kapta meg azt a figyelmet, mely a további előre­lépést segítette volna. A klubok felszereltsége, állapota nem elé­gíti ki a fiatalok igényeit. Az amatőr művészeti mozga­lom keretében — rétegre való te­kintet nélkül — valamennyi fia­talnak lehetősége van alkotó ké­pessége kibontakoztatására, sze­mélyisége fejlesztésére. E tevé­kenységi forma fontosságának tu­datában a KISZ megyei bizott­sága ösztöndíjakkal támogatta a legkiemelkedőbb amatőr csopor­tokat. A Bács-Kiskun megyében élő fiatal művészek összefogásá­ra hoztuk létre a Fiatal Alkotók Klubját, ez azonban nem tudta feladatát betölteni. Munkájukat alkalmi 'megbízásokkal, mene­dzseléssel, kiadványok megje­lentetésével támogatjuk. Mivel tagságunk mintegy fele középiskolai tanuló, nagy figyel­met fordítottunk a téli és nyári szünidő kulturális kínálatának színesítésére, a tizenéves fiatalok igényelnek kielégítésére. KISZ-toi- zottságai nk sok előadóestet, kon­certet szerveztek önállóan, me­lyek anyagi bevételeiből támo­gatni tudták egyéb munkafor­máikat. A szabadidős közművelődési te­vékenység tárgyi feltételeinek ja­vítására Kecskeméten felépült' a Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjú­sági Otthon. Kiskörösön az If­júsági Centrum. Létrehozásukat társadalmi munkával segítették fiataljaink. Az új létesítmények­ben az igényekhez jobban igazo­dó közművelődési tevékenység folyik. A szabadidősport tevékenységek szervezése soráin olyan fanmák bevezetésére törekedtünk, melyek önszervező módon, nagy tömegek bevonásával folyamatos sportolá­si lehetőséget biztosítanak. A KISZ Baja Városi Bizottságának sportbizottságával közösen dol­goztuk ki a diákolimpiát, mely­nek keretében sikerült az iskolák közötti egészséges versengést fel­erősíteni. 1983-ban hoztuk létre az ifjúsági turisztikai vándordí­jait, mely ötvözi a korábbi ha­gyományos és a teljesítmény­orientált túraprogramokat (pl. olimpiai ötpróba), valamint le­hetőséget ad a saját szervezésű rendezvényekre is. Erőfeszíté­seink ellenére nem lehetünk elé­gedettek az elért eredményekkel. A középiskolásoknak csak 10— 15 százaléka sportol rendszere­sen. A legjobbak a főiskolai spor­tolás tárgyi és személyi feltéte­lei. Ennek ellenére a hallgatók nagyon kis része él a rendelke­zésre álló lehetőségekkel, a vá­rosi rendezvényekbe sem kap­csolódnak be kellő számban. A dolgozó fiatalok sportolásá­ra a vállalatok sportbizottságai által nyújtott lehetőségek, a la­kóterületi sportegyesületek prog­ramjai, az üzemi, intézményi KISZ-bizottságok rendezvényei adnak keretet. A szabadidő eb­ben a rétegben az elmúlt időszak­ban jelentősen csökkent. Évről évre kevesebb a vállalati ren­dezvényeken (a munkahelyi olim­pián és a falusi dolgozók sparta- kiádján) résztvevők száma. 1981 -ben felmértük az elhagyott tanyai iskolákat, és kiválasztot­tuk azokat, amelyek az ifjúsági turizmus céljaira alkalmasak. Még az évben elkészítettük az. első kulcsosházat a megye fia­taljainak összefogásával. Szervezeti változások Nemzetközi tevékenységünket az MSZMP külpolitikai célkitű­zésiéivel és a KISZ X. ikongresz- szusa idevonatkozó határozataival összhangban végeztük. Négy szo­cialista ország ifjúsági szerve­zetéve} van megyei szintű kap­csolatunk. A társadalom fejlődésének kö­vetkezményeként megnőtt az igény egy mindinkább egységes ifjúsági mozgalom kialakítására, melyben az úttörőszövetség a KISZ politikai irányításával ne­veli a 6—14 éves gyerekéket. A KISZ-szervezetek többsége érzi felelősségét az úttörőik KISZ- életre történő felkészítésében. A megyei és területi KISZ-bizo.tt- ságok és úttörőelnökségek rend­szeres munkakapcsolatot alakí­tottak ki a közős feladatok meg­oldására. Valamennyi úttörőel­nök tagja az adott szintű KISZ- bizotts ágnak. Szervezeti életünk a beszámo­lási időszakban sok elemében változott, gazdagodott, számtalan új vonás befolyásolta munkán­kat. 1981 óta két alkalommal áüitük át az lirányítás-közigiazgatós átszervezését, mely során előbb három, majd valamennyi járási KISZ-bizottságunk megszűnt, helyüket területi bizottságok vették át. Szervezettségünk szá­mottevően nem változott — az országos átlag alatt maradt — 28.5 százalék. Megyénkben továbbra is alap­vetően a munkahelyi, intézmé­nyi struktúra a meghatározó. A középiskoláikban szervezeteink túlnyomó többsége ,/visszaállt” az osztályszintű szerveződési formára, feladva a korábbi ver­tikális felépít ettségét. Tevékenységünk egyik fon to» elemének tartjuk a lakóterületi munkát. Az utóbbi évek gazda­sági, politikai eseményei meg­erősítették bennünket abban, hogy munkánknak az az egyik legdinamikusabb ága, a közéle­ti ség, a politika alakításának egyik legmegfelelőbb színtere. A továbblépés útját természe­tesen nem elsődlegesen lakóte­rületi, lakóhelyi KISZ-szerveze­ték alakításában látjuk — ha­bár ennek is biztató formáit fe­dezhetjük fel Kecskemét, Kis­kunfélegyháza esetében —, sok­kal inkább meglévő szervezeti egységeink lakóterülethez kö­tődő tevékenységében. A beszámolási időszakban megjelenő demokratizálódási igény bennünket is arra indított, hogy szervezeti politikai kérdé­sekben nagyobb teret enged­jünk ezeknek a kezdeményezé­seknek. Támogattuk az ilyen irányú törekvéseket, elsősorban vezető testüléteink megválasztá­sában.. Tapasztalataink szerint az új választási formák — köz­vetlen választás, részleges vagy teljes körű delegálás — a de­mokratizálódás folyamatát szol­gálják, hiszen előtérbe kerül a vári asztok felelőssége, a személyi alkalmasság, a közösség akarata. PETŐFI NÉPE 1986. Április 26.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents