Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-21 / 93. szám

nPHBETCTBYEM HAIIfflX UOPOTHX KPbIMCKHX nOBPATHMOB! KÖSZÖNTJÜK KEDVES KRlMI BARÁTAINKAT! BÉKE, KULTÚRA, SPORT __________ A Szovjet-Krím napjai Bács-Kiskun megyében Mától egy hétig krími baráta­inkat látjuk vendégül Bács-Kis- kunban. Vendégeink nem üres kézzel érkeztek, olyan színes rendezvények, bemutatók, kiál­lításók sorával kedveskednek, melyek között mindenki talál ne­ki tetsző programot. Ma az Erdei Ferenc Művelődési Központban 18 órakor rendezendő megnyitó ünnepség után Baráti köszöntő címmel tart előadást a Tavrija ének- és ' táncegyüttes, valamint a Lenin-renddel kitüntetett Rosz- szija kolhoz táncegyüttese. Szerdától szombatig szakmai és rétegtalálkozók, a testvérme­gyei együttműködés különböző elemei kapnak helyet a progra­mokban. Szerda a tudomány és technika napja lesz, az ipari és mezőgazdasági üzemek képvise­lői találkoznak szovjet partne­reikkel az Erdei Ferenc Művelő­dési Központban. Csütörtökön, a sport napján, Szimferopol és a Dutép SC női röplabdázói, s ugyancsak e két egyesület férfi kézilabdázói mé­rik össze erejüket a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola sport- csarnokában. Este nyolckor a Szalvay Mihály Üttörő- és Ifjú­sági Otthon látja vendégül a szov­jet és magyar fiatalokat barát­sági est keretében. "Másnap ismét a fiataloké a fő­szerep: Kecskeméten, a Gáspár András Ipari Szakmunkásképző Intézetben 9 órakor baráti talál­kozón ismerkedhetnek Bács-Kis­kun és a Krím fiataljai, amit a megyei pártbizottság székházá­ban, délután, az ifjúsági mozga­lomról tartandó fórum követ. Dallal a békéért — ezzel a cím­mel kerül sor a kecskeméti Má­jus 1. téren arra az ifjúsági bé­ketalálkozóra, amely dallal, tánc­cal színesíti a békéért való ösz- szefogás e demonstrációját. Este hét órakor gálaműsor zárja a nap eseményeit az Erdei Ferenc Mű­velődési Központban, ahol fel­lép a Távrija együttes, a Rosszija kolhoz táncegyüttese, a Kecske­méti Néptáncegyüttes és a Hege­dűs együttes. Szombat, a béke napja délelőtt tíz órakor a Nemzedékek a bé­kéért című találkozóval kezdődik a művelődési központban, majd délután háromkor az úttörők asz­faltrajzversenyét nézhetik meg az érdeklődők a Május 1. téren. Az egymást követő események mellett három kiállítás is mél­tatja negyedszázados barátsá­gunkat, ismerteti a Krím gazda­sági. kulturális életét. A megyei pártbizottságon látható a Testvér- szemmel című sajtófotó-kiállítás, melyen a Krimszkaja Pravda és a Petőfi Népe két és fél évtize­des — egymás életét bemutató — fotóterméséből láthatunk válo­gatást. A művelődési központban a Szovjet-Krim gazdasági ered­ményeit bemutató termékkiállítás, valamint képzőművészeti és ék­szerkiállítás tekinthető meg má­tól vasárnapig, naponta 10-től 18 óráig. Az Árpád sörözőben az ínyen­cek megismerkedhetnek az ukrán konyha különlegességeivel, ugyanis a Krím szakácsmesterei készítik a mindennapi vacsora­est ételeit. A megye más településein a sport és kultúra képviseli a krí­mi napok rendezvényeit: kedden Lajosmizsén a Tavrija—Lajosmi- zse férfi kézilabda-mérkőzésre, Kalocsán a Tavrija—Kalocsa női röplabda-mérkőzésre kerül sor, mindkét helyen 17 órakor. A Rosszija kolhoz ének- és táncegyüttese Kiskunhalason lép fel kedden 19 órakor; Hajóson és Kiskunmajsán vendégszerepei­nek még a Tavrija együtessel, szerdán és csütörtökön. H. Z. OTTHON MOZI Ukrán filmek a vásznon • Fekete tollú fehér madár. Alig néhány héttel Elen Klimov világhírű pro­dukciójának magyarországi bemutatója után ismét a szovjet film áll az érdeklődés kereszttüzében. Áp­rilis 21-től egy hétig Kecskeméten, az Otthon mo­ziban — a rendkívüli fél négyes és az esti fél hatos előadáson — régi és új ukrán filmeket láthat­nak a nézők. Az ukrán filmiskola talán nem él Magyarorszá­gon annnyira a köztudatban, mint például a grúz, annak ellenére, hogy születésének kezdetei az egye­temes filmtörténet kezdeteit jelentik. Immár pon­tosan kilencven esztendeje, hogy világhírű alko­tókat és alkotásokat ad a szovjet és az egyetemes filmművészetnek. 1896. szeptember 30-án, nem sok­kal a Lumiere-testvérek bemutatkozása után Odesz- szában Alfred Fedeckij fényképész Harkovban for­gatott négy saját kisfilmjét per­gette le a közönségnek. 1908-ban ugyancsak Harkovban jelenik meg az első filmszaklap, 1918- ban pedig már 248 mozi műkö­dük Ukrajnában. A filmgyártás három nagy központja: Odessza, Jalta és Kijev. Valószínűleg so­kan nem tudják, hogy ukrajnai születésű Eizenstein, Pudovkin és Dovzsenko, de ukrajnai kötődésű Dziga Vertov (Ember a felvevő- gép előtt) is. 1939-ben alakul meg az Ukrán Híradó Stúdió. A stúdiók között máig a leg­kiemelkedőbb a kijevi Dovzsen­ko Stúdió, mely évi húsz filmjé­vel a központi filmstúdió Ukraj­nában. A meglehetősen széles spektrumú, 1969 óta tévéfilmeket is gyártó alkotóműhely sok ren­dezőt fogad a Szovjetunió más köztársaságaiból is. Ugyancsak itt működik az Állami-díjas Népszerű Tudományos Filmstú­dió, de az ukrán filmgyártás ha­zai és nemzetközi hírnevét öreg­bíti az évente legalább tizenkét művet készítő rajzfilmstúdió is. Az ukrán filmhét indító alko­tása az 1971-es moszkvai film- fesztiválon nagydíjat nyert Fe­kete tollú fehér madár című film, amelyet Jurij lljenko ren-. dezétt. A háborúról, testvérharc­ról, szerelemről szőtt legenda a sokgyermekes Zvonar család éle­tét mutatja be. Miközben a má­sodik világháború közeledik Bu­kovina felé, a kis falu népét, s a Zvonar családot megosztja a kö­zelgő harc. Az egyik fél a kom­munistákkal, a másik a németek­kel és a velük rokonszenvező ro­mánokkal tart. Miközben az évek múlnak, a kommunista Pjotr győztesen tér vissza. A nácibarát Oreszt elpusztítja fivérét, ám a faluban, ahol gyűlölettel veszik körül, valaki váratlanul őt is le­lövi. Georgij, a legfiatalabb test­vér előttünk válik férfivá, orvos lesz belőle. Részt vesz a falu fel­szabadult életében, ahol felnö­vekvő gyermekeik békés és nyu­godt életet élhetnek majd. A háborús filmek műfajában hazájában közismert, népszerű rendező Tyimofej Levesük. Kov- pakról készült trilógiájának má­sodik és harmadik részét (ez utóbbit két részben) láthatja a közönség. A Kovpak előre tör című színes, háborús dráma tör­li A tankcsata. ténete 1942-ben indul, amikor Kovpak partizánparancsnak Uk­rajnában harcol a fasiszták el­len. 1942 végére izgalmas kalan­dok során eljutnak a Dnyeperhez, és a Vörös Hadsereggel szövetkez­ve sikerül megtörniük az ellen­ség rohamát. A Kovpak-történetek - utolsó fejezetében — Kovpak a Kárpá­tokban — a legendás partizánpa­rancsnok vezetésével maroknyi csapat küzd a fasiszták ellen (Kárpát-Ukrajnában). Súlyos be­kerítésből törnek ki a hegyek fe­lé, ahol sikerül visszavonulás közben jelentős élelmiszer- és üzemanyag-utánpótlást is meg­semmisíteniük. Az őket újra be­kerítő németeket és a Kárpáto­kat mégis sikerül legyőzniük... Bikov Tankcsata című, izgal­mas, kalandokban bővelkedő há­borús filmjében tizennyolc ka­tona próbálja meg feltartóztatni a német tankok rohamát, ám a már-már öngyilkossággal felérő küzdelemben sorra elpusztulnak. Mikor a felmentő csapat megér­kezik. senki nincs életben közü­lük. Fiaik, leányaik az évfordu­lón rájuk emlékeznek, őket idé­zik. Az ukrán filmhét utolsó prog­ramja a Bjelikov által rende­zett, 1963-ban bemutatott Röpke éjszaka című színes film. A ki­csi Ivánt nagynénje neveli, mi­vel valamennyi rokonát elveszí­tette egy bombázás alatt. Édes­apja is egy harc során vesztette életét, de a gyermek még most is azt hiszi, hogy él. Apja régi barátja és a fiú nagynénje még hosszú ideig táplálják benne a reményt, a háború végével azon­ban a gyermekkornak is vége szakad. Ivánnak rá kell döbben­nie a valóságra. Egy új, realisz­tikus világ nyílik meg kamaszo­dó lelke előtt. Az ukrán filmnapok alkalmá­ból rendezték meg — szovjet filmekhez készült plakátokból — a programot térben és időben is kitágító kiállítást. Amint az is­merős filmeket bemutató plaká­tok bizonyítják, a szovjet film jelenléte korántsem csak az ün­nepek kiváltsága, hiszen a mozi­nézőket — az óvodáskortól a fel­nőttkorig — végigkísérik hét­köznapjaikon. A változatos lát­ványvilágé, izgalmas színkombi­nációjú, a huszadik század kép­zőművészetének egész eszköztá­rából válogató plakátok igyekez­nek minden korosztállyal meg­találni a közös vizuális nyelvet. Az óvodásoknak szóló népszerű mesefilmekhez, az alsó és felső­tagozatosokhoz szóló közkedvelt ifjúsági filmekhez készült pla­kátok mellett felfedezhetjük a legváltozatosabb műfajú, felnőt­teknek szánt játékfilmekhez ter­vezett alkotásokat is. Károlyi Júlia • Békés nap Szevaszto- p oltván. ► 1943-ban a Dnyeper vize eljött a napos Krímbe. 4 • Tavaszi munkán a mezőgazdasági rK&lr fflfZ A napfényes félsziget • Az Ismeretlen katona Ezimferopoli sírjánál. A Krím-félsziget partjait az Azovi- és a Fekete-tenger mossa. A Krím, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság legdélibb területe. Kiterjedése 27 ezer négyzetkilométer. Lakossága 2 millió 361 ezer, a területnek két hős városa van: Szevasztopol és Keres. Búza- és rizsmezők, gyümöl­csösök és szőlőültetvények, csatornák és műutak, vasérc­bányák, gázlelőhelyek, hajógyárak, tengeri kikötők, gép- és vegyigyárak, szanatóriumok, úttörőtáborok és turista­telepek — mindez a Krím. Bács-Kiskun és a Krím együttműködésének negyedszá­zados évfordulóján képösszeállításunk testvérmegyénk: hétköznapjait villantja fel. 0 Aiéksz&ndr Belov, ft ka­nn usburunszkl vasérckom. binát szakmunkás*. • A vaskohászat, a hali- stmt és a feldolgozóipar központja Keres,‘a hős va­ros.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents