Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-21 / 93. szám

4 • PETŐFI NÉPE • .1986. április 21. IPl ■ m. fli UK mm mmm wMSIm mmmm 1986—90 KÖZÖTT Bli 11 ■ Mit tervez a mezőgazdaság? A növénytermesztés — már évek óta — a magyar mezőgazdaság egyik legsikeresebb ágazatának számít. Ezér.t is nőtt tovább a ha­todik ötéves terv időszakában a kalászos ga­bonák és az ipari növények — különösen a napraforgó — vetésterülete. Nyugtalanító viszont, hogy visszaesett a kukorica iránti érdeklődés: a nagyüzemek- kevesebbet ter­melnek belőle, mint amennyi kellene. A bur­gonya vetésterülete csökkent, de ez nem oko­zott gondot az ellátásban, sőt volt olyan év. amikor plusz mennyiség termett, s ezért ba­josabb volt az értékesítés, örvendetes tény ellenben, hogy megállt a különféle zöldségek évek óta tartó területcsökkenése: a kismérté­kű növekedés fordulatot jelez. Egyes zöldsé­gek hiánya elsősorban a tartósítóipar szá­mára okozott gondot: kevesebb termék ju­tott az üvegekbe, a dobozokba. A szántóföldeken és kertekben A hetedik ötéves terv készítői a gabonater­melés szerkezetén belül elsősorban a kuko­rica részarányát kívánják növelni, mivel ez a termék nélkülözhetetlen az állattenyész­téshez, emellett a külpiacon is jól értékesít­hető. A gabonatermelés előirányzott növelé­sének biztonságos teljesítése indokolttá te­szi, hogy mintegy 300 ezer hektáron bevezes­sék a gyep—gabona váltógazdálkodást, amelynek pénzügyi feltételeit már megterem­tették az illetékesek. A gabonatermelés tervezett növelése lehe­tőséget nyújt arra, hogy az 1985-ben elért export mennyisége 1990-ig mintegy 8,5 szá­zalékkal több legyen. Az 1986-ra előirány­zott összes gabonatermés a terület növelése és a kalászosok átlagtermésének emelkedése révén — 1 millió tonnával haladja meg az 1985. évit. A cukorrépa-termelésben a hazai igények biztonságos kielégítéséhez szükséges alapanyag megtermelése a cél. Ehhez a fel­dolgozó kapacitások adottak, a szükséges cukormennyiség 100 ezer hektáron megter­melhető. A VII. ötéves terv az olajnövények vetés- területének mintegy 7 százalékos növelését irányozza elő, ezen belül a szója területe a tavalyinak a kétszeresére bővül. Ezt a dön­tést a szója magas fehérjetartalma indokol­ja, emberi táplálkozásra is jó, de főként a takarmánygazdálkodást segíti elő. Az olaj­növények 1986-ra tervezett vetésterülete mintegy 20 ezer hektárral több az 1985. évi­nél. • Burgonyából a hazai szükséglet — a kert­ben termelttel együtt —, 50—54 ezer hektár­ról kielégíthető. Ám a termelési kedvet csak úgy lehet fenntartani, ha megszűnnek a for­galmazási nehézségek. Á minőség további javítása érdekében szükség van a fajták cse­réjére és a nagyüzemi technológia folyama­tos fejlesztésére. Célszerű bővíteni a burgo­nya-alapanyagú feldolgozott termékek gyár­tását is. A zöldségtermelésben az igények­hez való jobb alkalmazkodás a cél. A szük­séges mennyiség — a kertben termelt zöld­ségeket és a termelési színvonal emelését is számításba véve — a jelenlegi 95 ezer hek­táros területen megtermelhető. A terv azzal számol, hogy a tartósítóipar afapanyagigé- nyét a nagyüzemek állítják elő, mint a kézi­munka-igényes, kisebb területet igénylő, de fogyasztói szempontból nélkülözhetetlen zöld­ségeket a kisgazdaságok termelik meg. Ennek szervezésében — a vetőmag-, a palánta-, a kisgépe Hátasban ■— a kereskedelmi szerve­zetek mellett a mezőgazdasági nagyüzemek­nek is részt kell venniük. Az állattenyésztés programja Talán sokak, számára meglepő az alábbi megállapítás: az állattenyésztés — mindent egybevetve — lényegesen meghaladta a ki­tűzött tervcélokat az elmúlt öt esztendőben. A vágóállat-termelés eredménye megközelí-_ ti a 11,5 millió tonnát és mintegy 6 száza­lékkal több az előirányzottnál. Sajnos, a fej­lődés üteme 1985-ben megtorpant, a tavalyi termelés nagysága nem érte el a tervezettet. A költségek növekedése folytán — mind a nagyüzemi gazdaságokban, miná a háztáji és kisegítő gazdaságokban — csökkent a jöve­delmezőség, ami bizony visszavetette a ter­melői kedvet. A tejtermelés a tervidőszak alatt megkö­zelítette a 13,5 milliárd litert, ami 2,2 milli- árddal több a tervezettnél. 1985-ben e te­rületen is visszaesés következett be, mint­egy 90 millió literrel lett kevesebb a vártnál. Az állattenyésztésben továbbra is fontos sze­repet töltenek be a kisgazdaságok. A kister­melői szektorból származik az összes sertés-, nyúl- és tojástermelés több mint ötven szá­zaléka, de a baromfitermelésben is megha- la'dta a 40 százalékot ennek a szférának az aránya. A szarvasmarha-ágazat fejlődése lényegében a tervcélokat követte. A tejelő állomány a tervidőszak végén 60 ezer darabbal kevesebb volt az előirányzatnál. A sertéshús termelé­se — összességében — a vártnál kedvezőb­ben alakult, 17,3 százalékkal szárnyalta túl az előirányzottat. Ugyanakkor nem javult kellő mértékben a vágósertések minősége, ami nehezítette a hazai és az exportpiaci követelmények teljesítését. A sertésállomány 1985-ben — főként jövedelmezőségi okok miatt — jelentősen csökkent. A visszaesés a nagyüzemekben és a kistermelőknél közel azonos arányban következett be. A lakosság és az export A VII. ötéves terv időszakában továbbra is a sertés és a baromfi adja a hústermelés ge­rincét. A sertéstermelésben a szintentartás, illetve kisebb mértékű növelés a cél. A ba- romfitermeiésben a növelés látszik indokolt­nak, ám mindezt kevesebb hazai és import fehérjetakarmánnyal szükséges elérni. A mostani tervidőszakban a tejelő tehénállo­mány további — körülbelül 10 ezer darabos — csökkenése várható. Az 1990-re előirány­zott mintegy 2,8 milliárd liter tejet i— ami 1985-höz viszonyítva 200 millió literes emel­kedést jelent — a tejhozam növelésével lehet biztosítani. A lakossági fogyasztás némi emelkedése, az exportárbevételek megtartása indokolja a húsmarhatermelés jelenlegi szintjének meg­őrzését. A sertéstartásban — az élénkítő lé­pések ellenére — további csökkenést prog­nosztizálnak az illetékesek 1986-ban. A ké­sőbbi években viszont — összesen — ötszá­zalékos fejlődés várható. A baromfitermelés­ben 10 százalékos bővülést irányoz elő a terv 1986-ban, de a tervidőszak átlagában ennél is dinamikusabb fejlődés látszik meg­valósíthatónak. Cseh János KISSZÖVETKEZETTÉ ALAKULTAK Különösen az előző évhez, de saját le­hetőségeikhez képest is jó eredménnyel zárta az 1985. évet a Kecskeméti Cipőipari Szövetkezet. Növelték termelésüket, ami­nek értéke az 1984. évi 57 millió forinttal szemben csaknem 73 millió forint volt az elmúlt esztendőben. Tőkés exportjuk ér­téke 2,3 millióról 3,9 millió forintra nö­vekedett. Szocialista megrendelésre nem dolgoz­tak korábban, tavaly viszont húszmillió forint ér­tékű lábbelit szállítottak szovjet partnercégüknek. Másik új tevékenységük az importki váltó termé­kek gyártása volt 1985-ben, ez több mint 14 millió forint bevételt jelentett a szövetkezetnek. Javult ,a munka minősége, nőtt a termelékeny­ség, aminek eredményeként több lett a nyereség, mint az elmúlt esztendőben. Azonban nem annyi­val, amennyivel kellett volna ahhoz, hogy a meg­növekedett mértékű központi elvonások ellenére a termelés fejlesztésére is jusson. Pedig ebbe nem nyugodhatnak bele, saját érdekük a termelés fej­lesztése, ha ezt hosszabb időn keresztül elmulaszt­ják, a létük kerül veszélybe. Elébe menve a gon­doknak, határozták el a szövetkezetiek, hogy vál­toztatnak a korábbi gyakorlaton a termelés gazda­ságosabbá tétele érdekében. A leglátványosabb változáson máris túl vannak: miután a márciusi évzáró közgyűlésükön a tagok egyöntetűen megszavazták, kisszövetkezetté alakul­tak. E célból nem kellett sokkal csökkenteni lét­számukat, hiszen az korábban sem sokkal haladta meg a százat. A kisszövetkezetekre más jövedelem- adózási rendszer érvényes, mint a hagyományosra, kevésbé kötött a bérfejlesztési lehetőség, ez viszont ösztönzően hat a termelékenységre, a minőségi munkavégzés^. E szervezeti formában az ügyvitel is egyszerűbb, kevesebb az adminisztrációs feladat, ennek megfelelően a szövetkezet költségei is csök­kennek. Igaz, a kockázat is nagyobb a tagok szá­mára, hiszen ha gazdálkodásuk veszteséges, azt a saját zsebük bánja. Azonban okkal bíznak benne, hogy ez nem követ­kezik be. Az idei esztendőre több olyan változta­tást terveznek termelésükben, amelyek a nyeresé­geit hivatottak növelni. Részt vesznek a tőkésex- port-pályázaton, azaz, vállalják, hogy a korábbinál több lábbelit készítenek nyugati partnerek megren­delésére. Szovjet exportra 40 ezer pár női cipő szállítását vállalták, a belkereskedelemnek 30 ezer pár lányika- és fiúripőt gyártanak. Ez utóbbi az importpótló kategóriába tartozik, amit a lábbeli divatos fazonja, jó minősége is jelez. E célkitűzéseik megvalósításához viszont tech­Kevesebb költséggel, gazdaságosabban • Nagy Lászlón é modellőr: „Ezek a szandálok már az technológia szerint készültek szov]et megrendelésre, a fia­talok Igényelnek meg­felelő sportos lábbe­likkel importot vál­tunk ki”. (Oaál Béla felvételei nológia váltásra van szükség, hogy termékeik meg­feleljenek a korszerűbb és magasabb minőségi igé­nyeknek. A technológiai váltáshoz új gépek kelle­nek, amire a szövetkezet elfogadott pályázata alap­ján az OKISZ és a KISZÖV fejlesztési támogatást ad. Igaz, ezt még nem kapták meg, a szövetkezet dolgozói mégis az új technológia követelményei­nek megfelelően készítették termékeiket: az elavult, korszerűtlen gépekkel ez igen nagy megterhelés volt számukra. Ám, hogy sikerült, azt jelenti: a dolgozók is megértették, milyen nagy szükség van a szövetkezet gazdasági eredményeinek javítására. A. M. SAJTÓPOSTA Még egyszer a vadászatról E hónap elején szóvá tettük — Molnár Béla ol­vasónk észrevételei alapján —, hogy Soltvadkert külterületén nincsenek könnyű helyzetben a bir­katartók, hiszen a kutyáikra is vadásznak a helyi vadásztársaság tagjai. Az egyidejűleg nyilvánosság­ra hozott válaszában az illetékes megyei szakem­ber elmondotta: a vadőrök csak hivatalos megbí­zás alapján járhatják a körzetet, ahol nem a ta­nyasiak zaklatása a feladatuk, sokkal inkább a vadállomány védelme, például a kóbor kutyákkal, macskákkal szemben. Megjegyeztük, hogy a vadász- területen kölönc nélkül tartózkodó házőrző, pász- torkodó ebek is dúvadnak minősülnek és puska­végre kerülnek. • ( Ez utóbbi sorainkra ismét reagált a bevezető­ben említett soltvadkerti olvasónk: — Aki valamelyest ismeri a juhász munkáját, tudhatja, hogy milyen bonyodalmas művelet a nyáj hajtása, terelése. Az egyéni tenyésztőnek sem egyszerűbb a dolga. Főleg akkor, ha kultúrnövé­nyek (gabona, szőlő) mellett vezet az út a legelőre. Hogy az állatok egy pillanatra se tévedjenek a ti­losba, sokat kell szaladniuk a puliknak- E kutyák­ban bármennyire is bennük van a pásztorkodás ösztöne, csak akkor mozoghatnak szabadon, ha hagyjuk őket. Kolonccal a nyakukban aligha tud­nának eleget tenni maradéktalanul a kötelességük­nek. Ezek után az a véleményem, hogy a kölönc nél­küli kutyák dúvadnak minősítése nem egyéb bü­rokratikus, az élettől elrugaszkodott szabálynál, mely igen kellemetlen következménnyfel jár, ha annak jegyében egy rosszindulatú vadász cselekszik. És errefelé bizony akadnak ilyen lelkületű, fegy­verhasználati engedéllyel rendelkező személyek. A konfliktusok, a_ viták megelőzésére nekik is töre­kedniük kellene. Ha e körülmény nem változik meg, nemcsak a kutyáinkat fenyegeti veszély, de a birkákat is, hiszen őrzők nélkül a tartásuk sem le­hetséges. * * * Egyetértünk olvasóinkkal, hogy a vadász és a körzetben lakó állattulajdonos tartós nézeteltérése semmi jót nem eredményezhet. Ha a két fél között nem jön létre megegyezés, egyetértés, indokoltnak tűnik a vadkerti Kossuth vadásztársaság vezetői­nek, esetleg a vadászok ■ megyei szervezetének be­kapcsolódása a békesség megteremtése érdekében. Reméljük, erre mihamar sor kerül. Ami pedig a dúvad minősítést illeti, nem jelen­ti azt, hogy a nyájat kölönc nélkül őrző kutyákat egyszerűen lelövik. Ez csak olyan ebek esetében történhet meg, melyek felügyelet nélkül, céltalanul kóborolnak a települések határrészein, külső terü­letein. Sajnos, száz számra találhatók megyeszerte ilyen csaholok, s ellenük jogos a legszigorúbb va­dászati intézkedés. Ki köteles gépjárműadót fizetni? • Bácsalmásról, a Táncsics u. 6 a. szám alól fordult hozzánk az alábbi panasszal Mohácsi Bélá- né: — 1979 májusában eladtam ol­dalkocsis motorkerékpáromat. Az ügyletet már el is felejtettem, amikor 3 évvel ezelőtt felszán­tott a helyi tanács, hogy végre fizessem ki a több esztendeje hal­mozódó gépjárműadót. Termé­szetesen azonnal közöltem, már régen mást terhel ez a tartozás, mire ellentmondást nem túróén adta tudtomra a pénzügyi ható­ság: a forgalmi engedélyen még az én nevem szerepel, így hát fi­zetnem kell. Utánanéztem a dolognak, s ki­derült, a vevő elmulasztotta a tulajdonosváltozással kapcsola­tos bejelentési kötelezettsége tel­jesítését. Ezek után nem egészen értem, miért nekem kell vállal­nom a hátralék terhét, a kamat­tal együtt csaknem 6 ezer forint­ra nőtt összeg megfizetését. Jó lehet az olyan szabály, mely azt bünteti, aki nem vétkes? Hogy e konkrét . esetben mit tett jól vagy éppen rosszul a mo­torkerékpár régi és új tulajdono­sa, valamint az adóhatóság, azt csaik tételes, alapos szakvizsgá­lattal lehet megállapítani. Ennek érdekéiben kérje olvasónk a me­gyei tanács pénzügyi osztályának segítségét. Mi ezúttal a gépjármű utáni adózás legfontosabb, általános tudnivalóiról szólunk. Például ar­ról, hogy az ilyen adót egész év­re az köteles megfizetni, akinek nevére ki van állítva a forgalmi engedély az adóév első napján. Ami pedig a gépjármű tulajdon­jogában beállott változást illeti, azt legkésőbb az adásvételi szer­ződés keltezésétől számított 15 napon belül kötelező bejelenteni a rendőrhatóságnál, ahová cél­szerű egyszerre elmennie a két félnek. Miért? Hogy az eladó meggyőződhessen róla: a vevő hi­vatalosan is gazdája lett a jár­műnek. Az átírást, tehát a for­galmi engedélybe való bejegyzést követően az> új tulajdonos mi­előbb tegyen bevallást az illeté­kes adóügyi szervnél, ahol a ko­rábbi tulajdonos is jelezze az el­adást. A bevallási kötelezettség elmulasztása vagy késedelme anyagi következményekkel ( a ki­vetett adóösszeg kamatos növelé­sével) jár. Végezetül elmondjuk, hogy im­máron hatodik esztendeje csak az 1501 köbcentisnél nagyobb löket­térfogatú, benzin- (keverék) üze­melésű gépjárművek tulajdonosai fizetnek gépjárműadót. A motor­kerékpárok jelentős része nem tartozik e kategóriába. CIKKÜNK NYOMÁN Visszafizették az árkülönbözetet Március 10-i Sajtóposta rova­tunkban szóvá tettük, hogy a kecskeméti Mócza Sándor — aki építkezik — tavaly november­ben Uniform-téglát vásárolt, melyért teljes árat számlázott a helyi Tüzóp-telep, pedig az árut 10 százalékos árkedvezménnyel ajánlotta a termelő, az abonyi téglagyár. Közöltük, a téves be­fizetés korrigálása érdekéiben azonnal panaszt tett olvasónk, akinek ügyében — az ígéretek ellenére — hónapok óta nem történt intézkedés. Az esetet — felkérésünkre - kivizsgálta az Alföldi Tüzelő- szer- és Építőanyag Kereskedel­me Vállalat, mélynek Igazgató­jától, Szép Károlytól kaptuk a következő választ: Olvasójuk november 18-án vette meg kecskeméti telepün­kön a háromezer darab Uniform falazóblokkot. Teljes árát azért kellett megfizetnie, mert ai ked­vezményről szóló levélben! érte­sítés pár nappal később jutott ÜZENJÜK Szabó Menyhértnek, Homokmégy­re: A gópkocslnyeremény-betótkönyv után nem kamatot fizet, hanem ne­gyedévenként (februárban, májusban, augusztusban és novemberben) sze­mélyautót sorsol ki az OTP. Minden kétezer darab 3000 Ft-os és minden ezer darab 10 000 Ft-os betétkönyv után legalább egy gépkocsi vár a bol­dog tulajdonosra. A betétkönyvek ér­vényességét közjegyző állapítja meg, ugyanilyen szigorú ellenőrzés köze­pette történik a sorsolás Is, ami ter­mészetesen csak lehetőség a nyerés­hez. de nem garancia. Egyébként so­kan vannak, akik hosszú ideje re­ménykednek Fortuna kegyeiben, s el kereskedőinkhez. A gyártó cég, az Alföldi Téglaipari Vál­lalat csak a kedvezmény befe­jezésének időpontját jelölte meg, a kezdés idejét neikünk kellett meghatározni. Bár a vásárlás-kor már a központunk birtokában volt a részletes gyári közlés, az f.kció kéllő előkészítéséhez (meg. hirdetése, az engedmény elszá­molási rendjének kidolgozása stb.) időre volt szükség. Végül is 19-én postáztuk a (telepre az írásos tudnivalót, s anniaik kéz­hez. vétele után kérhettek ott csökkentett árat a tégláért. Jóllehet, az akció életbelépése előtti vásárlásról volt szó, a reklamáció alapján úgy döntöt­tünk, hogy Mócza Sándorra is kiterjesztjük a kedvezményt, s részére február 28-án postáztuk a több mint két és fél ezer fo­rint árkülönbözetet. A pénzt a cikk megjelenését, követően kéz­besítette a posta. A késedelmes ügyintézésért munkatársaim ne­vében elnézést kérek. azok sincsenek kevesen, akik régóta nem Jelentkeznek a kisorsolt autóju­kért. Mivel az ebbéli Jogosultságuk nem évül el, az Ilyen autók Ismétel­ten már nem vehetnek részt a sorso­láson. Végezetül sajnálattal értesítjük, hogy az ön betétkönyve — melynek számát közölte velünk — ezúttal sincs a nyertesek között. Húszak Károlynak, Katymárra: so­raiból arra következtetünk, hogy ön társtulajdonosként birtokol telket. Ilyenkor a legtöbb tulajdonosa há­nyaddal rendelkezőnek k-ell fizetnie a településfejlesztési hozzájárulást, azo­nos tulajdoni arány esetén pedig an­nak, aki az ingatlan n y 11 ván tartásijan az első helyen szerepel. Sajtóposta-fórum: A NYUGELLÁTÁSRÓL Köztudomású, hogy a dolgozó nők az S3., a férfiak a 60. életévük betöl­tésével — a muukaképesslég legalább 67 százalékos csökkenése esetén pedig bármikor — nyugellátásra jogosulták. Az ezzel kapcsolatos eljárásnak, a már nyugdíjazottak újbóli munkavál­lalásának, Illetve a nyugdíjban ne» részesülők szociális segélyezésének tudnivalóiról fórumot rendezünk. Kérjük olvasóinkat, hogy a kérdé­seket legkésőbb április 23-ig juttassák el írásban elmünkre: Petőfi Népe azer- kesztfiaége, Kecskemét, Szabadság tér 1/a. A borítékra Írják rá: „Sajtópoa- ta-főrum”, A legjobb (közérdekű vagy egyéni jellegű) kérdések beküldői közül sor­solással választjuk ki azt a «0 levél­írót, akit meghívunk szerkesztősé­günkbe, ahol részükre szakemberek, a megyei társadalombiztosítási igaz­gatósig, a megyei társadalombiztosí­tási tanács, és a megyei tanács szo­ciálpolitikai csoportjának vezetői, munkatársai adnak tájékoztatást. Az elhangzottak fontosabb részleteit köz- sétesszük lapunkban. Köszönet az egészségünkért fáradozóknak... Április 7-én volt az egészség- ügyi világnap, mely idén a kor­szerű táplálkozásra. a helyes életmódra irányított?, figyelmün­ket. És nem véletlenül, hiszen sajnos, nagyon sokan vannak, akik nem fogyasztanak vitamin- ciús, fehérje- éa rostgazdag, zsír- és szénihidrátszegény ételeket, nélkülözik a rendszeres testmoz­gást, s a nikotinban, a’kohclibam s.em ismernek mértéket. A kö­vetkezmény pedig a szív-, az ér­rendszeri és e daganatos beteg­ségek, a maigas vérnyomás, a cukorbaj, a mozgásszervi elválto­zások stb. Bár az egészségünkért elsődle­gesein magunknak ke',1 a legtöb­bet tennünk, soka1, segíthetnek ebben a szakemberek. Áz orvo­sokra, az ápolónőkre és a diete­tikusokra gondolunk itt. akik értünk fáradoznak. Róluk, a munkájuk fontosságáról jegyez­te fel észrevételeit eképpen a Kisszállás, Dózsa György u. 17. szám alatt lakó Kiss Bajos: Magam is többször voltam be­teg, a tapasztalatom, hogy az egészségügyiek szükség esetén nappal é=t éjjel, hétköznap és ünnepnap egyaránt sokat .tesz­nek mielőbbi gyógyulásunkért. Hadd említsem példaként a köz­ségi orvosunkat. aki hívásra, értesítésre mindig a legrövidebb időn belül érkezik meg a rászo­rulóhoz, s azt lelkiismeretesen ellátja, de ugyanilyen elhivatott­ságot bizonyítottak a félegyházi kórház belgyógyászatának orvo­sai és dolgozói, akik lea utóbb kezeltek, ápoltak. Különösen jól e-ett, hogy a rengete? teendőjük mé'ett -,''ak;tc“ak időt az egyé­ni be -é’getésr?. a me'eg. em­beri szavakra, melyek legalább ponyivr üv'eyitcan hatottak, mint az injekció, a tabletta, vagy a zavartalan pihenés. Ez a .kedves gesztus sokáig elkíséri az embert. Az idei egészségügyi viliágba-. pop ők. az. életem, az egészsé­gem védelmezel jutottak eszem­be. Ügy érzem, hogv a gondo­san. pontosan, odaadóan végzett munkájukat, s a másutt dolgo­zókéi is ezúton is meg kell Kö- sz.cnnóm. Meg-gvö'r dé em: má­sok. f' kak nevében tehetem ezt! Szerkeszti: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents