Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám

i » PETŐFI NÉPE • 1986. március Í2.

TERVEK, PÁLYAÍVEK

és kritikát a szülőföld adhat

Könnyen a műveletlenség bélyegét sütik arra, aki nem tud felsorolni mondjuk három magyar expresszionista festőt, de ki csóválja a fejét, ha valaki nem ismeri a hazai hegesztésteehnoiógia klasszikusait? A televízióban, egy ötperces animációs film végén olvasható stáblistában országos nyilvánosságot kap jószerével a stúdió takarítója is, de legkiválóbb mérnökeinkről a közvélemény méltatlanul keveset tud. Pedig itt jártak, vagy járnak közöttünk. Literátorkörök- ben ha „alkotó értelmiség”-ről beszélnek, a műszakiakat rendszerint nem értik ide. Csoda-e hát, ha Mihala Ferenc nyugdíjas gépészmérnök portréját ezzel az írássá« mutatja be először a sajtó, noha egy hasonló korú közepes művész 61 évesen már az életpályáját méltató és elemző cikkek tucatját tudhatja maga mögött?! Pedig Mihala Ferenc nem akárki. Nála mérnököt nagyobbak Bács-Kiskun nem sokat termett, olyat pedig aligha, aki nemcsak innen indult, de nemzetközi mércével is jelentős pályaívének nagyobbik felét megyénkben futotta.

Kutatás és gyakorlat

A Vegyépszer tiszakécskei gyárának nyugalmazott, de még aktív íőmunkatársát a paksi atomerőműben felhasznált neutronelnyelő bóracél kazetta gyártási szakértőjeként ismertem meg. Amikor kecskeméti otthonában felkerestem, éppen a Péti Nit- rongéművek egyik berendezésének dokumentációját tanulmányozta, kikérték ugyanis véleményét a felújításra vonatkozóan. Kiderült, hogy bár életének nagyobbik részét az iparban, gyakorlati emberként töltötte, jelentős tudományos kutatómunkára is jutott ideje. Az 1985-ben megjelent, s szakmai körökben nagy sikert aratott „Hegesztési kézikönyv” társszerzője. Egyik bulgáriai előadásának részleteit nemrég égy nyugatnémet szak- folyóiratban látta viszont. A legnevesebb svéd és NSZK-beli kohászati alapanyaggyártó cégek mérnökei készségesen cserélik ki vele tapasztalataikat, hiszen — mint egy róla szóló szakmai jellemzésben olvastam —, „egyedülálló ismeretei” vannak a hegesztéstechnológiában a különleges acélokat és a színesfémeket, kiváltképpen a titánt, rézét és alumíniumot illetően.

A diplomától a szabadalomig

Az izsáki születésű Mihala Ferenc 1951-iben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Innen Miskolcra került tanársegédnek, de egy év múlva már adjunktus. Oktatói évei alatt « kutatómunkában, a tanszéki laboratóriumok kialakításában is részt vett. Az acélok átkristályo- sodási vizsgálata, a hazai bevonatötvözésű elektródák kifejlesztése, a nagyszilárdságú acélok he- geszthetőségének kérdése tartozott kutatási területei közé. Tanszékvezetőjével — a Kossuth-dí- jas Zorkóczy Bélával — közösen kidolgozott „Mágneses ívtereléssel javított, befektetett elektródás félautomatikus hegesztő eljár ás”-uk szabadalmat 'kapott.

1963-tól napjainkig 23 év gyakorlati munka következett. A vidék iparosítása idején került vissza Bács-Kiskun megyébe, Kiskunfélegyházára, a mai Április 4. Gépipari Művek elődjébe. Érkezésekor csak a hagyományos hegesztőeljárásokat ismerték, s távozásakor — 1972-ben —, a

gyár korszerűen felszerelt < anyag- vizsgáló laboratóriummal rendelkezett, s általánosan elterjedt volt a védőgázas és fedőporos hegesztések üzemszerű alkalmazása. Olyan vágópisztolyt szerkesztett, amellyel a magyar iparban elsőként lehetett 100 milliméternél vastagabb korrózióálló acélokat elvágni, de foglalkozott az indukciós hőkezelésekkel is. Irányítása alatt jött létre a vállalatnál a hegesztők oktató-minősítő bázisa.

Naprakész

ismeretek

Hasonlóan nehéz felsorolni tiszakéqskei munkájának eredményeit. Kidolgozta a titánhegesztés technológiáját, különös bravúrral oldva meg ezt az egy milliméterinél vékonyabb falú csövekre. Közben a szegedi József Attila Tudományegyetem Fizika-Kémia Intézetével közösen bejelentették a krómnikkel acélok kristályközi korróziójának vizsgálatára vonatkozó találmányukat. Az alumínium- és rézhegesztők oktatásának és minősítésének országosan érvényes tematikája is az ő nevéhez fűződik. A nemzetközi szakirodalmat szinte naprakészen ismeri, beszél és előadásokat tart németül, olvas és fordít angolul. Majdnem kimaradt, hogy szakmai irányítása mellett vezették be Ti- szakécskén a bórral ötvözött acél feldolgozását és plazmahegesztését. Életéről így vall:

— Apám lakatosmester volt Izsákon, anyai ágon szőlőművelő parasztoktól származom. Fiatal koromban sokat segítettem a műhelyben, ahol a munka nyolcvan százaléka a mezőgazdasághoz kötődött. Itt figyeltem meg, hogy a földművesnek mindene a jószág, de á munkaeszközökkel úgyszólván semmit sem törődik. Nagyon sok olyan permetezőgépet, darálót, ekét javítottunk, ami azért hibásodott meg, mert nem viselték gondját. Később, amikor paraszti környezetből jött betanított hegesztőkkel foglalkoztam, ennek a szemléletnek a megváltoztatásában láttam a munkássá válás útját.

A mesterek

A kecskeméti Református Gimnáziumban határoztam el, hogy mérnök leszek. Szemerey Andor egyik fizikaóráján a dízelmotorokról kellett előadást tartanom, ez adta az indíttatást. A Műegyetemen a mérnökképzés olyan nagy egyéniségei tanítottak, .mint Pattantyús Ábrahám Géza, Vörös Imre, Heller László, Gillemot László. Miskolcon Pattantyús Ábrahám Imre, Sályi István és Zorkóczy Béla keze alatt dolgoztam. Szerintem Terplán Zénó volt az utolsó hozzájuk mérhető, oktató, s én szerencsés vagyok, hogy a munkatársa lehettem. A felsorolt nevek nagyságának okát abban látom, hogy a tanításon és elméleti munkán kívül szinte mindegyikük alkotott valamit az iparban is. Vörös Imre például, aki a fogaskerekek geometriájának és gyártásának volt nagy ismerője, a diploma megszerzése után 'Németországban marósként dolgozott. Ott lesett el olyan dolgokat, amiket ő írt le először a hazai szakirodalomban. Pattantyús Ábfahám Géza az első világháború után az ország villamosításában vett részt, vagy említhetném Zorkóczy Bélát, aki a Kőbányai Vas- és Acélművek elődjének műszaki vezetője volt, s maga is kiválóan tudott hegeszteni. Ma már ilyesmit kevés tanszékvezető mondhat el magáról, a fiattal mérnököknek pedig aligha adatik meg hogy ilyen szakmai és emberi óriások vitáit hallgassák.

Emberileg anyai nagyapámtól kaptam hasznos útravalót. ö mindig azt mondta: „Úgy élj, hogy mindenki szeressen.” Tudom, hogy nem volt igaza, de így élni csak szolgálva lehet. En mindenütt azt akartam. Örülök, hogy Bács-Kiskun megyében dolgozhattam, hisz erőt is, kritikát is, igazából a szülőföld adhat.

Mihala Ferenc 61 éves, de még vannak tértéi. Több helyről kapott biztatást egy modern szemléletű hazai hegesztési szakkönyv megírására, s ha képes lesz a gyakorlati élet elől egy időre visszavonulni, biztosan eleget is tesz majd a kérésnek.

Bálái F. István

Gondok és megoldások a tápellátásban

• Saját járművel szállítja a kistermelő a tápot a kiskunfélegyházi takarmányboltból. (Méhest Éva felvétele)

Az érdekeltség és a biológiai háttér hiányosságai, az objektív minősítés elsietett beharangozása, a takarmány és táp romló minősége. Ezekre az okokra vezethető vissza a sertésállomány múlt évi nagymértékű csökkenése. Az utóbbi a sertéstartók számára az egyik „legmegfoghatóbb” ok. Annál is inkább, mert az állattartás költségeinek kétharmadát a táp és a takarmány teszi ki. Az utóbbi időben a takarmánygyártók között versengés indult meg. hogy egymásnál olcsóbban adhassák árujukat a termelőknek. Csakhogy ez sok esetben minőségromláshoz vezetett. Megállítandó a folyamatot — nyílt titok már — készül az új takarmányrendelet, amely várhatóan gazdasági megszorításokkal igyekszik ösztönözni a gyártókat a megfelelő minőség előállítására. Dr. Molnár István, a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat (GMV) igazgatója ugyancsak érzékeli a változtatás szükségességét:

— A seritósállomány csökkenése természetesen nekünk sem kedvező, hiszen az eddigi kapacitásunkat mintegy húsz százalékkal kellett csökkenteniünk a kistermelői igény visszaesése miatt. Mi is törekedtünk az olcsóbb tápok előállítására, aimá azzal járt, hogy olcsóbb, gyengébb minőségű •alapanyagokat is dolgoztunk a késztermékekbe. Az összetételit is gyakrabban kellett megváltoztatnunk. Olyan gyakran, hogy az állat már étvágytalanná válhatott emiatt.

— Van tehát javítanivaló. Belső, vállalaton belüli megoldásokkal tudnak-e előbbrelépni?

_ Csak így tudunk. Az idén

m

ár január elejétől folyamatosan lépnek érvénybe intézkedéseink a keverőüzemeinkben. Kivettük az alapanyagok közül azokat^ amelyek nem javították a kellő mértékben a minőséget. Stabilizáljuk a táprecepteket. Nagyon igyekszünk, hogy legalább hárQm hónapig. ugyanazokat 'az anyagokát tudjuk ugyanabba a tápba bedolgozni. Ehhez (természetesen megfelelő mennyiségben gondoskodnunk kellett a komponensekről. (Megszigorítjuk a keverőüzemekbe beérkező alapanyagok vizsgálatát ,is. Ezután könnyebben, biztosabban lehet a megfelelő ibelltartalmi értékeket kialakítani. A minőséghibás (télteleket szintén jobban ki •tudjuk szűrni. A táp 70 százaléka ugyanis szemestermeny, s ha ezzel gond van, egyértelmű, hogy a kievenők már nem tudnak kiváló terméket előállítani. A takarmány-alapanyagot termelő gazdaságinak ezért jelzéssel élünk, és szeretnénk valamiképpen a jobbra való törekvésüket érdekeltségük megteremtésével is támogatni.

— Ezek az alapintézkedések a tápokra vonatkoznak. Hogyan támasztja alá mindezt a dolgozók anyagi érdekeltsége?

— Nálunk eddig is minőség szerinti (bérezés volt, amit mégin- kábib kiterjesztünk. Dolgozóink fizetése döntő mértékben a megtermelt áru minőségiéiből függ.

— És az egyéb feltételek?

— A tárolásiban szeretnénk előre lépni. Az alapanyagokat elkülönítve lenne jó raktározni. A gyártás során bevezetjük a folyamatos méréseket. Ehhez műszereket kell beszereznünk. A másik: addig nem mehet ki az üzemből táp, amíg a labonatóriiumi vizsgálatokat el nem végezték. Sőt, ha a boltokban minőséghibásait — alacsonyabb beltartalmi értékűt

— találnak, a tápot olcsóbban hozzuk forgalomba.

— A termelők gyakran panaszolják, hogy a táposzsákok sokba kerülnek, s állategészségügyi szempontok miatt nem válthatók vissza. Ráadásul szakadnak, idő előtt tönkremennek.

— A (többrétegű .papírzsákokat mi sem tartjuk ideális csomagolóeszköznek, pontosan a minőségük miatt. Éppen ezért bővítjük a műanyag zsákokban való forgalmazást. Igaz, ezek majdnem ugyanannyiba kerülnek, mint a papírzsákok és ugyanúgy nem válthatók; vissza, de legalább tar- tósabbak. Egyébként a vállalat a zsák árából mintegy 20 százalékot magára vállalt ennyivel kevesebbért adjuk tovább a kistermelőknek. Ez évente 3 millió zsák árához való hozzájárulást jelent.

Megpróbálkoztunk ■ az ömlesztett táp eladásával is. Nem sok sikerrel, bár előfordul, hogy a termelő a maga hozta zsákban viszi el a tápot. Lehetőség van arra is, hogy a tenyésztő a kevie- rőből saját járművel, 25 mázsán felül, nagykereskedelmi áron vihessen tápot. De, hogy ömlesztetten fogadhassa, ehhez beruházásra lenne szüksége a nagyobb állatcsoporttal foglalkozóknak. Erre alig néhány kisgazdaság készült fel a megyében. Pedig indítottunk olyan akciót, hogy saját magunk gyártotta tartályt — esetleg , OTP-ihitelre — ajánlottunk fieL Ezt a termelő .telepére leállíthatja és folyamatosain töltheti fel. Csekély érdeklődés mutatkozott. ■ Ugyanis ezeket a tartályokat csak akkor éri meg használni, ha az 1 állatállománnyal a szavatossági időn (belül meg tudják etetni a tápot.

Új termékteimk. is vannak. Kedvezőek az etetési tapasztalatok a Lakitostarter malactápszerrel. A hasznosulást javítja várhatóan a különböző ízanyagok — édesítőszerek — bekeverése is. A közeljövőben már ilyen tápok is forgalomba kerülnek.

— Hogyan erősítik, a termelők fogadókészségét?

— Szakembereink egész télen járták a megyéit, künö libel ül száz alkalommal találkoztak a termelőkkel esti előadásokon. Tápokról, forgalmazásról, újdonságainkról, azok felhasználásáról .beszélitek.*1 Ezeknek a találkozóknak mindig sikerük van. Az állattartók Sok, í őket érdeklő kérdést tesznek fel, amire választ is kapnak. Ilyen alkalmakkor azonban az is feltűnik, hogy — tisztelet a kivételnek — a gazdák hozzáértésében még mindig mutatkoznak hiányosságok. Ezért örülünk, ha art halljuk, hogy az állattartók igén nagy létszámban vesznek részt a különböző szakmai tapasztalat- cseréken, továbbképzésieken. A vállalat szaktanácsadó-hálózata pedig bővítheti az ott szerzett ismereteket. Ezek hatása, a készülő .táprendelet remélhetően fellendítheti a'z állattenyésztést, amit még a közgazdasági szabályozás módosításával tovább lehet serkentem.

Gál Eszter

Gázvezetékek és környezetvédelem

Annak ellenére, hogy századunk végére a gázvezetékek hossza a Szovjetunió északi vidékein eléri a 25 ezer kilométert, az ezek építése során a tundrái és tajgai természeti környezetben okozott károk jelentős mértékben csökkennék.

A sarkvidéki Jamal-fédszigetről, ahová a jövőben áthelyeződik a földgázkitermelés súlypontja, a kiinduló új vezetékek nyomvonalát korrigálták, többek (között a rénszarvasok vándorlási útvonalainak és az értékes halfajták ívási helyeinek figyelembevételével.

A tervekben szerepel egy (kiterjedt úthálózat építése is a gázvezetékek mentén. A terepjárók kizárólag ezeken fognak közlekedni, így nem rongálják majd a tundrát, a rénszarvasok zuzmóiegelőiit, ahol a keréknyomok csupán évtizedek alatt nőnek be i(simét.

Tervezik többek között nagy számú olyan telep építését is, ahol a csővezetéken szállított földgázt fogják lehűteni. A felmelegedett csővezeték mentén ugyanis járhatatlan mocsárrá változhatna az örök fagyott talaj. E munkák, valamint a fű- és mohatakaró helyreállítása, a csővezetékek magasvezetése és más környezetvédelmi jellegű intézkedések költségei több száz millió rubelt tesznek ki. i(APN — KS)

• Csőfektetés a Jamal-félszigeten.

Mindig csak kettő

A C&eri-lártyok tatnya&erte híreseik voltak a . szépségükről. De oemas(\k szépek voltak, hanem kacérak is, és s<jk-(sak fiúszíveit összetöritek már. Az is előfordult, hogy tizennyolc-húsz éves fiatalemberek életyáe-Halálra összeverekedtek a Bokros-dűlőbefri, ahal Qseriék laktak,

A Cseri-lányok ikrek voltak, tizenhét évesek, mindketten szőkék, kar\csúdk, derűsek, jókedvnek.

— A harmadik dűlőben is meghallani, ha valamelyik nevet — mondták róluk ä fiúk.

Azelőtt a hétvégeken szabályos parkolóhely volt a tanya előtti gyep. Autók, motorok álltak egymás mellett, miközben a gazdáik vígan szórakoztak odabent.

— Nem esik messze az alma a fájától! — súgtak ösjze az idősebbek, akik ismárték Cseriné fiatalságát.

— Szegény Cseri Imre, isten nyugosztalja, szenvedett is eleget a felesége miatt — tóditot- ta Soós Mihályné.

— Az vitte el őt olyan kofán, hogy nem bírta már nézni az asszony dolgait, amilyen ártatlan lélek volt — bólogatott a fekete kendője alól özvegy Kerekedné.

Igaz volt, vagy nem, mindegy, de most, hogy Etus meg Zsófi felnőtték, egyetlen rossz szót sem lehetett mondani az anyjukra.

Sőt, egy idő óta mintha a lányokhoz járó látogatók hada is megcsappant volna.

— Csak azzal állunk szóba — hirdette Cseriné —, akinek komoly a szándéka.

Ebben lehetett is valami igazság, mert mindig c9ak két fiatalembert fogadtak a Cseri-házban.

— Kettőt, kettőt — mondogatták a szomszédok —, de melyik kettőt?

A Cseri-tanya, annak ellenébe, hogy nem volt férfi a háznál, a legszebb, a le^takafdfiabb, a leggondozottabb volt a Bokros-dűlőben.

— Varázsló ez a Cseriné — mondta özvegy Kerekesné elismerően.

— Hadd el, veres haja van! — legyintett Soós Mihályné.

Akkor töitténft ez, amikor híre járt, hogy a Cseri-tanyán asempés fürdőszobát szereltek fel. Két napig dolgozott rajta Kovács haji, aki akkor Zsófiának udvarolt, s fizetségként két csókot kért a munkájáért.

— Add csak meg nyugodtan — mondta a lányának Cseriiné, mikor a fiú benyújtotta a számlát.

Etus udvarlója asztalos volt, ő meg olyan ku- koricágórét csinált az udvar végébe, hogy mindenki megirigyelte.

. — Édesanyám, Sándor azt mondta, hogy fizessek — állított az anyja elé a másik Cserilány.

— Osztán mit kér?

— Azt mondja, három nap, három csók.

— Nem is drága. Add meg néki!

Egy hónap telhetett el közben, a lányok vidáman fürödtek az új fürdőszobában, a górét is telehordták kukoricával, amikor Csenné Etust szólította.

— Hát hogy állsz Sándorral?

— Megvagyok, édesanyám.

— Mert ki kéne festeni a szobát.

— De hát a Sándor asztalos ...

— Sz’ épp azért mondom.

fltus csak nézett.

Az anyja megfogta a kezét, és a szeme közé nézett.

— Nem kell még tizenhét éves kórban mindjárt a házasságba gondolni.

Néhány nap múlva Zsófit állította meg Cseriné az udvaron.

— Mintha ez a haji elhidegült volna tőled.

— Ügy látja, édesanyám?

— Más, mint azelőtt.

— Gondolja, édesanyám?

Cseriné közömbös arccal a régi kúthoz sétált.

— Rossz már érmék a vize. Hjat kéne fúratni. Mi erről a véleményed?

Zsófi vállat vont.

— Lehet róla szó.

Néhány hét múlva azt újságolta Soós Mihályié özvegy Kerekesnének, hogy fordult a világ. A Skoda meg a Trabant helyett Lada meg Wartburg áll szombatonként a Cseri-tanya előtt.

— Mondtam én, hogy csak két legény jár oda — kacsintott ráncos, vén szemével özvegy Kerekesné.

— Mindig csak kettő! — emelte fel bütykös

mutatóujját Soós Mihályné. Tóth Tibor

Az elmúlt évben alakult meg a Bács-iKiskun Me- ei Tanács tudományos-koordinációs szakbizottsé- nak bajai albizottsága. Elnöke dr. Ili Márton, a lkai tudományok doktora, .titkára pedig dr. Rich- rvszky Andor, a biológiai tudományok fcandidá- sa. A napokban megtartott ülésen kidolgozták az 86. évi munkatervet. Fő feladatuk, hogy Bajának vonzáskörzetének tudományos életét szervezzék irányítsák. Konferenciákat rendeznek és a tu- mányos kutatás ösztönzésére pályázatokat írnak , részt vállalnak a Tudományos Szemle című me- ei folyóirat szerkesztésében. Progra.mjufcban szépéi nyelvtanfolyamok Indítása is. Az idén külön ngyaiják a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Víz- zdálkodási Intézetében folyó tudományos kutató- unkát.

A mun ka tervnek megfelelően meghirdettek két lyázatot is. Az egyiket olyan természettudományi eleértve orvostudományi és környezetvédelmi) nullmányok elkészítésére, amelyek új kutatási edményít tartalmaznak. A pályázaton azzal a unkával lehet részt venni, amelyet a pályázó a ma konkrét megjelölésével az albizottság titkárá- il (dr. Riiohnovszky Andor, Eötvös József Tanító- pző Főiskola, Baja, Szegedi u. 2.) 1986. április 30- írásban bejelent. A pályamű terjedelme legfel- bb három szerzői ív lehet. A benyújtás határ- eje: 1986. szeptember 30. ■ . , ^ TT

A pályaművek díjazása: I. díj 12 ezer forint, II. j 10 ezer forint, III. díj 8 ezer forint. A beérke- tt pályázatokat az albizottság külső szakértők vonásával bírálja el. Előnyben részesülnek azok munkák, amelyek gyakorlati, jelentőségűek, és íján vagy a miegyében megvalósíthatók.1 Az alibl- ttság fenntartja a díjak megosztásának vagy Visz- atlartásának jogát.

A másik pályázatot a Bajai Kukoricatermesztési műszerrel közösen írták ki — A kuk or ícater mes z- s fejlesztésének lehetőségei Bács-Kiskun megyéin címmel. E pályázat feltételei és határidőt megyeznek az előbbiével. A pályadíjak: I. díj 8 ezer rint, II. díj 6 ezer forint, III. díj 4 ezdr forint. További részleteket a bizottság titkárától lehet egtudní. Az eredményről természetesen beszámozik lapunk olvasóinak.