Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám

2 • PETŐFI NÉPE « 1986, március 12. Várkonyi Péter Nicaraguában Várkonyi Péter külü&ymiiinisz- ter hivatalos baráti látogatásra Nicaraguába érkezett. Várkonyi Péter megkoszorúzta Carlos Fon- secának, a sandinista népi forra­dalom tőparancsnokának emlék­művét. Ezt követően ikerült sor a 'két külügyminiszter 'hivatalos megbeszélésére. Várkonyi Péter találkozott Dora Maria Te1! ez egészségügyi miniszterrel is, Kül- üpv raszterünk kedden vidékre látó;.; ott. események sorokban WASHINGTON A republikánus többségű szená­tus felhasználásával akarja ke- resztülerőszakolm az amerikai törvényhozáson a nicaraßuai kontrák katonai segélyezésének megszavazását Reagan elnök. A szenátus váratlanul a jövő hét elejére napirendre tűzte a kor­mány követelésének megvitatását s az erről szóló Szavazást PÁRIZS A francia közvéleményt, mélyen megrázta a Bejrutban elrabolt, kutató, Michel Seuralt meggyilko­lásának híre, amit az Iszlám Szénit Háború a halottat ábrázoló fényképpel adott hírül A keddi lapok többsége címoldalon hozta a szörnyű fotót. Nagy-Britannia visszautasította a szovjet leszerelési javaslatokat Thatcher szerint az atomfegyver a béke záloga LONDON Margaret Thatcher angol mi­niszterelnök Mihail Gorbacsov januári javaslataira adott vála­szában efatalsí,tolta a brit nuk­leáris erők befagyasztását egy, a közép -h a tótáv als ágú raikéták- ról kötendő szovjet—amerikai megállapodás részéként. A mi- nfoatertebtök levdle, amelyet hétfőn este nyújtott át Máloev szovjet első külügyminiszíter- helyettesnek Bryan Carttledge moszkvai angol nagykövet, a brit álláspont módosítását lé­nyegében egy szovjet—amerikai hadászati fegyverzet csők k entés i egyezménytől, illetve más lesze­lelés'i intézkedésektől függővé. Mint ismretes, az SZKP fő­titkára januári ' indítványában az atomfegyverek teljes meg­semmisítését kezdeményezte 2000-ig, három ■ szakaszban. Fi­gyelembe véve a korábbi fran­cia és brit álláspontot, misze­rint a fegyverzetek mérlegébe nem számítható be ezeknek az országoknak a saját aitomere- je, a szovjet javaslat azt tar­talmazta csupán, hogy, míg az első szakaszban az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió felszá­molja Európában levő közepes hatótávolságú rakétáit, Wa­A nukleáris kísérletek betiltásáról Az Egyesült Államok egyelő­re nem foglalt állást azzal kap­csolatban. hogy ihat ország vezetői — köztük élete egyik uitolsó tet­teként Olof Palme, a meggyilkolt svéd miniszterelnök — felhívták a Szovjetuniót és az Egyesült Ál­lamokat: a legközelebbi csúcsta­lálkozóig szüneteltessék atom­fegyver-kísérleteiket. Az amerikai törvényhozás több tagja azonban egyetértésről 'és támogatásáról biztosította a javaslatot. A felhívást ' sajtóértekezleten ismertették Washingtonban a ja­vaslatot támogató törvényhozási csoport tagjai. Mint elmondották: az amerikai kongresszus két há­zának mintegy száz tagja csatla­kozott a javaslatot világszerte tá­mogatókihoz. Mint ismeretes', a hat politikus már korábban felszólította a két nagyhatalmat a fegyverkísérletek megszüntetésére, és felajánlotta országának közreműködését ds a kísérletek tilalmának ellenőrzésé­re, Szovjet részről Mihail Gorba­csov személyesen válaszolt a fel­hívásra és kifejezte a Szovjetunió egyetértését. Az Egyesült Álla­mok azonban mindössze azt közölte, hogy .tanulmányozzák” a javaslatot. Az újabb felhívásra egyelőre nem hangzott el sem­miféle hivatalos amerikai válasz. SZÓ YJE r KI i ÜG YF JÉG YZÉK AZ USA NAGYKŐ VÉTSÉGÉHEZ Az ENSZ-misszió létszámának csökkentése jogtalan követelés MOSZKVA A Szovjetunió Külügyminisz­tériuma szóbeli jegyzéket intézett az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségéhez, s ebben hatá­rozottan tiltakozott amiatt, hogy az amerikai kormányzat jogtala­nul a Szovjetunió állandó ENSZ- missziója létszámának csökken­tését követeli. A jegyzék hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok önkényes és megalapozatlan lépést tett. Ezzel súlyosan megsértette azt a köte­lezettségvállalást, hogy az ENSZ központi szerveinek otthont adó államként biztosítja a világszer­vezet működéséhez és a tagálla­mok e tevékenységben való aka­dálytalan részvételéhez szüksé­ges feltételeket. A Szovjetunió el­utasítja azokat a légbőlkapott amerikai állításokat, hogy ENSZ- missziójának munkatársai az ENSZ-szel semmilyen kapcsolat­ban nem levő tevékenységgel foglalkoznak. A provokatív lépés indokaként nem fogadható el az a washingtoni érv sem, hogy az utóbbi években számottevően megnövelték a szovjet ENSZ- misszió alkalmazottainak létszá­mát. Továbbá egyetlen nemzetközi megállapodás, köztük az ENSZ központi intézményeiről 1947-ben kötött egyezmény sem jogosítja fel az Egyesült Államok kormá­nyát arra, hogy korlátozza a tag­államok képviseleteinek létszá­mát. Ezek a missziók nem az Egyesült Államok kormányánál, hanem az Egyesült Nemzetek Szervezeténél vannak akkredi­tálva — mutat rá a szóbeli jegy­zék. Ennek a legújabb lépésnek, s korábbi amerikai akcióknak a fé­nyében nem véletlenszerűen me­rül fel a kérdés: helyénvaló-e, hogy az ENSZ székhelye olyan országban van, amely nem tesz eleget a világszervezettel szem­ben vállalt kötelezettségeinek. shimgiton nem ad áit más euró­pai országoknak ilyen fegyvere­ket, illetve Anglia és Francia- ország nem növeli atomfegyver­zetét. Margaret Thatcher levele azt hangsúlyozza, hogy a szovjet ja­vaslatokat Nagy-Britannia ala­posan tanulmányozta, és meg­vitatta NATO-szövetségeseivel. Az atomfegyvermentes világ megteremtését a miniszterelnök ,, szükségszerűen hosszú távú célkitűzésnek” neyezi, ám azt hangoztatja, hogy rövidebb tá­von az atomfegyverek elriasztó, ereje továbbra is .^alapvető hozzájárulást nyújt a béke és biztonság fenntartásához”. Ezért, fejti ki, a szovjet javaslatoknak a brit atomfegyverztet szintjé­nek befagyasztására vonatkozó feltételei London számára nem elfogadhatók — bár Nagy- Britannia ismét fontolóra ven­né álláspontját, ha Genfiben megegyezés születne a Szov­jetunió és az Egyesült Államok között a hadászati atomfegy­verzet jelentős csökkentéséről, és más leszerelési intézkedések is történnének. CHALLENGER: Teljes hírzárlat Kedvezőtlen időjárási viszo­nyok hátráltatják a Challen­ger űrrepülőgép utaskabin­jának és az űrhajósok marad­ványainak kiemelését a ten­gerbői. Mint jelentettük, az utaskabln roncsaira pénteken bukkantak rá. Bár a hivata­los szervek teljes hírzárlatot rendeltek el a munkálatok be­fejezéséig. s egyelőre azt sem közölték, megtalálták-e vala­mennyi űrhajós holttestét, ér­tesülések szerint néhány űr­hajós maradványát a hét vé­gén felszínre hozták, s azokat mórt részletes vizsgálatnak 'vetik áláV • Az utaskabin erősen ran-) csőit állapotban van. de le­hetséges, hogy sikerül megta­lálni azokat a hang- és adat­rögzítő berendezéseket is, amelyek — ebben a részben voltak elhelyezve, és a repü­lőgépek fekete dobozához ha­sonlóan — minden adatot fel­jegyeznek. Közben a szerencsétlenség okát vizsgáló elnöki különbi­zottság folytatja a meghall­OLAJÁR: PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK ÜLÉSE A sajtótörvény-tervezet elemzése Az Országgyűlés kulturális bi­zottsága tegnap megvitatta a ké­szülő sajtótörvény tervezetét, amelyet várhatóan napirendre tűznek a parlament tavaszi ülés­szakán. A törvényjavaslatot — amelynek elemző értékelését a témához igazodó helyszínen, a Magyar Újságírók Országos Szö­vetségének székházában tartot­ták — a bizottság egyetértéssel' fogadta, s úgy határozott, hogy a vitában felmerült néhány szö- vegpontosító javaslattal együtt in­dítványozni fogja törvényerőre emelését a parlament plénumán. A képviselők munikaülésén, fel­szólalt Péter János, az Ország­gyűlés alelnöike is, s az eszme­cserén részt vett az újságíró tár­sadalom számos vezető személyi­sége. A törvényjavaslathoz dr. Mar­kója Imre igazságügyminiszter fűzött rövid kommentárt, minde­nekelőtt hangsúlyozva a sajtó- mumka, a tömegtájékoztatás — illetve a rájuk vonatkozó, tör­vényi szinten kodifikált rendel­kezések — politikai, társadalmi jelentőségét. Elmondta, hogy több éves előkészítő munka, . szakmai vitáik sorozata — s az elhangzott véleményeket figyelembe vevő többszöri átdolgozás — előzte meg a tervezet formába öntését. Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke felszólalásában rámutatott, hogy a Magyar Nép­köztársasáig alkotmánya eddig is népünk alapjogai közé sorolta a .sajtószabadságot, az új sajtótör­vény javaslata pedig megerősíti, hogy mindenkinek joga van a saj­tó útján közölni nézeteit, alkotá­sait, amennyiben azok nem sér­tik a Magyar Népköztársaság al­kotmányos rendjét. Ezzel politi­kánknak az alapelve is kodifiká­lódi'k, amely „felnőttként kezeli” a lakosságot, s elvárja, hogy a sajtó a tájékoztatás, a nevelés, a szervezés eszközeivel segítse né­pünket az előrehaladásban, a szo­cialista demokrácia gyakorlásá­ban. A demokrácia intézmény- rendszerében a politikai nyilvá­nosság továbbfejlesztése az egyik legfontosabb tényező, annak pe­dig egyik leghatékonyabb eszkö­ze a tájékoztatás, a sajtó. A javaslatban szó van a sajtó­nak a társadalom érdekében meg­növekedett mozgásteréről, lehető­ségeiről, s ezekből adódóan meg­növekedett felelősségéről. S hogy milyen sokszínű a tájékoztatás eszközrendszere, az adatok is mu­tatják: 1985 végén 1720 időszaki lap jelent meg Magyarországon, összesen évi 1,4 milliárd példány­ban'. Az elmúlt harminc esztendő­ben. mintegy hárommillió magyar család vált tévé-nézővé, s minden családiban több rádiókészülék is található. A központi és vidéki napilapok példányszáma eléri a napi 3 milliót. Mintegy 120 kul­turális és művészeti, 650 üzemi, 130 egyetemi és 16 egyházi lap jelenik meg nálunk. 5600 az új­ságíró szövetség tagjainak száma. A képviselőik, újságírók közös vitájában szót kért Eke Károly (Csongrád megye), Paizs Gábor, az Esti Hírlap főszerkesztője, Benjámin Judit (Budapest), Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m.), Varga Miklós (Veszprém m.), Réger Antal (Országos lista), Var­ga Imre (Országos lista), Bognár Rezső (Hajdú-Bi.har m.), Tóth Já­nos (Budapest), Bokor László (Bu­dapest), Soltész István, a Magyar Nemzet és Bajnok Zsolt, a Ma­gyar Hírlap főszerkesztője. Ezután a kulturális bizottság — amelynek ülésén Bognár Rezső elnökölt — megtárgyalta és elfo­gadta idei munkatervét. választékbővítés és minőségjavítás Az országgyűlés ipari bizottsá­ga Gorjanc Ignác elnökletével tegnap ülést tartott a Parla­mentben. A testület megvitatta az építésügyi és városfejlesztési rriiniszternek az építő- és építő­anyag-ipar helyzetéről, felada­tairól az országgyűlés legköze­lebbi ülésszakára készített be­számolóját. A beszámoló szöve­géhez Szűcs Endre építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyet­tes fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: az építőanyag- ipari termelés szerkezete 1980 és 1985 között jelentősen átalakult. Energiamegtakarítási céllal új technológiák jelentek meg az építőanyag-iparban, s gyarapo­dott az olyan termékek száma, amelyek az épületek fokozott hő­védelmét szolgálják. A VII. ötéves tervben a kíná­lati helyzet fenntartása, az épí­tőanyagok minőségének javítá­sa, választékának bővítése a leg­fontosabb feladat — emelte ki a miniszterhelyettes. Tovább széle­sítik a többcsatornás forgalma­zási rendszert, a közvetlen gyári értékesítést. A szövetkezeti ke­reskedelem nagyobb arányban kíván közvetlenül beszerezni az ipartól. Bővül a márkaboltok és a „Házépítők Boltja” hálózata. Az év első két hónapjának ter­melési, gazdálkodási eredményei 1985 hasonló időszakához képest kedvező képet mutatnak. Jövőre megkezdődik a váci cementmű rekonstrukciója, s a korszerűsítés után a gyár fajlagos energia­felhasználása 26 százalékkal lesz kevesebb és környezetszennyező hatása is számottevőién mérsék­lődik. A tervidőszakban a tégla-, a kőbánya-, a mész- és a cement­iparban visszafejlesztésekre Is lehet számítani a gazdaságtala­nul, alacsony hatékonysággal üzemelő gyárakban. Vesztesek és A ELŐZŐ ÉVTIZED olajárrobbanásaihoz hasonló megrázkódtatást okoz a kőolaj árá­nak mostani esése. Az év eleje óta 30 száza­lékos árzuhanás gyökeresen átrendezheti a gaz­dasági erőviszonyokat a világban, újraoszthat­ja a megtermelt jövedelmeket. Igaz, akárcsak a hetvenes évek kétszeri árrobbanása idején, ezúttal sem egymagában a „fekete arany” ára alapján dől el, hogy ki jut előnyhöz a ver-' senyfutásban, és ki szenved el veszteségeket. A helyezések főképp azon múlnak majd, ki ad végül, is rugalmasább, megalapozottabb Választ a változásokra. Mintegy 50 milliárd dollárra becsülik azt a tőkemennyiséget, amellyel kevesebb bevétel­hez jutnak a közel-keleti és az afrikai kőolaj­termelők és ami táplálhatja a fejlettebb or­szágok fellendülését. Az 1973., illetve az. 1979. évi olajmegrázkódtatás Idején a világon ösz- szesen megtermelt új érték 2 százaléka cse­rélt gazdát, került át az olajexportálók zse­bébe. A mostani fordított irányú rnozgás a világ nemzeti termékének 0,5 százalékával gazdagítja az olaj importőreit. A veszteség természetesen nem minden olajtermelőt érint egyformán: Gabon, vagy Ecuador már 25 dol­láros hordónkénti ár mellett is súlyos meg­szorításokra kényszerül, Indonézia, Irak vagy Irán még ennél alacsonyabb árat is képes a kivitel felfuttatásával ellensúlyozni. Az olaj­termelő arab országok piacaira szállító or­nyertesek szágoknak azonban mindenképpen számolni- ok kell azzal, hogy még a végsőkig kitartani képes országok is megsínylik a piaci válto­zásokat — mérséklik megrendeléseiket, a be­hozatalt hazai gyártással váltják föl, vissza­fogják a fejlesztéseket. AZ OLAJSOKK pótlólagos növekedési Im­pulzusokat furcsa módon azoknak az orszá­goknak és iparágaknak ad1, amelyek a leg­nagyobb mértékben szorultak a múltban a külső energiabeszerzésekre. Köztük Japán­nak például, amely teljes egészében impor­tálja a nyersolajat, így minden 1 dollárnyi olajáresés után újabb 14 milliárd dollárt ta­karíthat meg és fordíthat fejlesztésre. 0,5 százalékkal gyorsabb növekedésre, 1 száza­lékkal kisebb inflációra számítanak Japán­ban ilyen alapon, akárcsak a többi fejlett tő­kés országban. Az olcsóbb olajat felhasználó energiaigényes iparágak — a papír-, vagy építőanyag-ipar — előnyösebb helyzetbe jut, bajba kerülhet viszont egy sor energiaterme­lő iparág, a földgáz, a szénkitermelők, az atomenergiát termelő erőművek. Az új olaj­ár függvényében új megvilágítást kap min­den eddigi jövedelmezőségi számítás — szén­bányák hatékonyságát vizsgálják az NSZK- ban, Brazíliában pedig azt, hogy miként fog­ják vissza az alkoholos üzemanyag elterjesz­tésének programját, drágább lévén az alko­hol, mint a benzin. ÜJ HELYZETBE KERÜLT a bankszektor is, a pénzintézetek súlyos pénzügyi zavar elé néznek, ha a jövőben képtelenek lesznek a kívánt mederbe terelni az olajtermelőktől el- áramló tőkefolyamot. Kérdés, mi lesz azzal a mintegy 50 milli­árd dollárral, amelyet az olajimportőrök megtakaríthatnak az idén?- Szinte kizárt, hogy az energiát felhasználó termelőket, fo­gyasztókat tehermentesítsék, gazdagítsák ve­le, sokkal valószínűbb, hogy a tőke nagyobb része ezúttal is visszakerül a nemzetközi pénzügyi vérkeringésbe. A vagyonok átcso­portosítása ezúttal is válságokkal kísért fo­lyamatnak Ígérkezik, hiszen pótlólagos pénz­igénnyel főképp az ingatag gazdaságú orszá­gok lépnek föl. Ilyen például a szintén olajtermelő Mexi­kó, amely decemberben még 25 dolláros hor­dónkénti ár mellett számolgatta, mennyi pénzt kell az idén adósságtörlesztés címén vissza­fizetnie. Akkor 4 milliárdra becsülték a ter­heket, most, 15 dolláros ár mellett 8 milliárd dollárnyi hiteligény szerepel a kalkulációjuk­ban. Mexikó és más adós ország is azt yár- ja, hogy a tőkés konjunktúra javulásával csökkenni kezdenek a bankkamatok is, és így enyhülhetnek az adósságok törlesztésével kapcsolatos terhek. AMI A SZOCIALISTA országokat illeti, az új világgazdasági helyzet méginikább a gaz­dasági szerkezet átalakítását célzó programok gyorsítására hívja föl a figyelmet. A kisebb országok döntően a Szovjetuniótól szerzik be az energiaforrásokat, az ötéves árszámítások alapján nem gondolhatnak költségeik csökke­nésére a szocialista piacon, de a világpiactól sem várhatnak egyértelműen kedvező hatá­sokat. Több száz millió dollárt takaríthatnak meg, ha a hitelkamatok akárcsak egyetlen százalékponttal is mérséklődnek. Előnyös le­het az is, ha folytatódik a dollár értékvesz­tése, hiszen a nyugat-európai piacokon szer­zett „ikeményedő” valutákkal könnyebben fizethetik vissza dollártartozásaikat. Bár szakértők szerint az újabb világgaz­dasági átrendeződésnek még a kellős köze­pén tartunk, az árak még nem jutottak nyug­vópontra, sokan máris azt jósolják, hogy az olajeladók után a nyersanyagok, a félkész­termékek értékesítői sem néznek kedvező konjunktúra elé. Eszerint tartósan csak azok az országok szerezhetnek előnyt, amelyek na­gyabb mértékben és gyorsabban képesek ke­resettebb, jövedelmezően értékesíthető ter­mékekkel megjelenni a piacon és hasznot húzni ezek várhatóan gyorsuló konjunktúrá­jából. Bács-Kiskun és Bécs között (Folytatás az 1. oldalról.) Bécs bemutatkozása tegnap volt Kecskeméten, az Aranyhomok Szálloda éttermében, ahol Dudás Ede, az OTP megyei igazgatója köszöntötte a résztvevőiket, köz­tük Szakolczai Pált, a megyei pártbizottság titkárát, majd Bar­bara Herzer, a Bécsi Idegent or-, galmi Hivatal képviselője beszélt a meghívottaknak, leendő láto­gatóknak Bécs város programjai­ról, s azokról az eseményekről, amelyekre — nemcsak a fősze­zonban — várják Ausztria fővá­rosába a turistákat. Tájékoztatón megtudtuk, hogy a Bécsi Idegenforgalmi Hivatal — amely nem nyeresógérdetkelt- ségű gazdasági szervezet — az el­múlt években csak Budapesten rendezett hasonló találkozókat. Most azokban váltottak, s olyan — általuk kiválasztott — új he­lyeket keresnek fel, ahol szintén jó lehetőségei vannak az idegen­forgalomnak, mindkét irányban, s amelyeknek jelentős a kisugárzó hatása', tehát számítani lehet a turizmus növekedésére. Így ju­tottak el Bács-Kiskuniba, s ezen belül Kecskemétre iá. A szóbeli tájékoztatót kiegészí­tette a Bécs nevezetességeit be­mutató színes plakátsorozat. V. T. NE MENJEN VIDÉKRE! KECSKEMÉTEN A SZIGMA—VILLÉRT SZAKÜZLET bőséges áruválasztékkal várja vásárlóit — földkábelek 16—240 mitri-ig, — jelzókábelek 4—19 évig — 1,5—6 mmMg, — fénycsöves lámpatestek: lakások, Iskolák, irodák, üzemcsarnokok részére, — VÍV típusú aluszekrények: AO-ás, Al-es, A2-es kivitelek széles választékban, — kertészkedőknek hobbira: elektromos fűnyíró (4480 Ft), búvárszivatyú (1820 Ft), — n^gykészüíókek: hegesztő, akkumulátortöltő­berendezések igény szerint, — kisfeszültségű anyagok: mágneskapcsolék, hőkioldók atb., — huzalkábelek: alumínium, réz, egy és több eres vezetékek — lemezszekrények: ki—30, ki—31, ki—32, ki—33. VARJUK TISZTELT VÄSÄRLÖINKAT! Címünk: 6000 Kecskemét, Korona u. 2. Tel.: 76/22-146, (a Megyei Művelődési Központ mögött).

Next

/
Thumbnails
Contents