Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-10 / 58. szám
198«. március 10. • PETŐFI NÉPE • S VÁROSFEJLESZTÉS 1986-IG ÉS AZUTÁN • Tervezett épület (jobbra) a meglevő mellé a Fürst S. utcában. MLmmmim BWTERÜUET KÖZEPES KTEN2ITÁSÖ LAKÓTERÜLET IC Ili CSAlÁOiNÁZAS LAKÓTERÜLET MEZŐGAZDASÁGI tSAßYÜEEM KÖZPONTJA Bfjggl8 ZÖLDTERÜLET WTEffflV BEÉPÍTÉSŰ TÖ88SWTES LAKÓTÉR. I»****! JELEKT&EE8 ÚTKORREKCIÓ Bácsalmás város Bács- Kiskun megye déli részén, a jugoszláv határ közelében fekszik. Területe 10 828 hektár, népessége a legutóbbi statisztikai adatok szerint 8 ezer 642 fő. A helység már a XIV. században lakott volt. A XIX. század második felétől — az 1848-as eseményeket követően — 1962. április 1-ig járási székhely. Bácsalmás a környék közlekedési, kereskedelmi, egészségügyi és kulturális központjává vált, s e szerepkörét a közigazgatási változásoktól függetlenül mind a mai napig megőrizte. Közvetlen vonzás- körzetéhez hét község: Bácsszőlős, Csikéria, Katy- már, Kunbaja, Madaras, Mátételke és Tataháza tartozik. Adottságok Gazdasági arculatát a felszabadulásig, s az azt követő egykét évtizedig alapvetően a mezőgazdaság határozta meg. Ipara főleg a felszabadulást követően, az 1960-as években épült ki, és döntően a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerőt foglalkoztató könnyűiparra, illetve textil- feldolgozó iparra szerveződött. Bácsalmás közlekedési kapcsolatai jók. Közúton, vasúton egyaránt biztosítottak az utazás és áruszállítás feltételei. A kereskedelem az alapellátáson túl szaküzlethálózatával kielégíti a vonzáskörzet igényeit is. Az intézményihálózat a szerepkörnek megfelelően kiépített. Az igazgatási, irányító, szervezési intézmények megvannak, mivel azonban ezek többsége eredetileg más célra épült, korszerűsítésük és fokozatos lecserélésük állandó feladat. Az egészségügyi és szociális ellátás lehetőségei alap- és bizonyos körben középfokon is biztosítottak. Működik öt általános orvosi és két gyermekorvosi körzet, egy 12 alapszakmás rendelőintézet, mentőállomás, valamint szociális otthoni részleg. Az oktatási és gyermekgondozási intézmények a bölcsődétől az általános iskoláig kielégítik az igényeket. A város diákotthona a külterületen lakó gyermekek és középiskolai tanulók hétközi elhelyezését szolgálja. A középfokú oktatás bázisa a Hunyadi János Gimnázium. A településen működik egy 90 személyes gyermekotthon. A közművelődési és sportlétesítmények — művelődési központ, több mint 50 ezer kötetes könyvtár, szabadtéri sportpályák, strandfürdő, tornacsarnok — nemcsak a város, hanem a vonzáskörzet lakosságának igényeit is szolgálják. Bácsalmás arculatát jelentősen javítja a Kígyós-csatornához kapcsolódó, 5 hektár kiterjedésű, védett, történelmi park, tölgy-, platán- és kőrisfákkal, sétautakkal. A lakások nagy része a felszabadulást követően épült, közműellátottságuk és felszereltségük a korszerű igényeket kielégíti. Sajátos, szabályos településszerkezet A megye korszerűsített településhálózat-fejlesztési terve szerint Bácsalmás regionális agráripari központ. A külterületi ima- jorhelyek, nagyüzemi mezőgazdasági telephelyek általában kiépültek, újak telepítése, építése a közeljövőben nem várható. A jelentősebb majorokhoz burkolt utak vezetnek. Bácsalmás tervezett, szabályos, derékszögű utcahálózattal kialakított település. Az így létrejött tömbök sajátos felépítésűek. A külső részeken általában az utcavonalra merőleges gerincűek az épületek, míg a központhoz közel többnyire utcavonallal párhuzamosan helyezkednek el. A régebben kialakult részeken általában tömör kerítések készültek, így eléggé zárt utcakép alakult ki. A tradicionális központhoz tartozó utcákban találkozunk a városokra jellemző zártsorú beépítéssel. A központ tervezett rehabilitációja is zártsorú, többszintes épületek megvalósítását, illetve a meglevők felújítását tartalmazza, hiszen fontos feladat megőrizni a városképlleg értékes házakat, amelyek jelentős részében közintézmények találhatók. Kedvező természeti adottsága Bácsalmásnak, hogy a szabályos osztású tömböket átszeli a Kígyós-patak, amihez jelentős zöldterület is kapcsolódik. A tradicionális településszerkezettől bizonyos mértékig elkülöníthetők a közelmúltban kialakított részek. A tömbök általában itt is szabályosak, sokszor derékszögű elemekből tevődnek össze, de a telékméretek már lényegesen kisebbek. Megjelenik az élőkért és elmaradnak a zárt kerítések. Mivel a zöldterületek nagyrésze korábban kialakult, fejlesztésük a település szerves részeként valósul meg. Lakások — változatos megoldással A lakásépítés Bácsalmáson is fontos része a rendezési tervnek és a különböző időtartamra meghatározott fejlesztési programoknak. A családiházas beépítés nem területhez kötött, lehetőség van rá szinte mindenütt. Egyemeletes, tetőteres házakat terveznek az Újvárosi út, a Damjanich utca, a Dózsa Gy. utca déli oldala, a Fürst utca, Kígyóscsatorna által határolt területen, míg többszintes lakóépületekkel számol a rendezési terv a város- központban és az ahhoz közvetlenül csatlakozó területeken. A városi feladatok és a regionális szerepkör ellátásához elsősorban igazgatási, adminisztratív intézmények telepítése szükséges. Ezek helye az új, többcélú irodaház birtokbavétele után szabaddá váló létesítmények területén, illetve épületeiben biztosított. Az egészségügyi, szociális, művelődési és oktatási intézmények közelmúltban kialakult együttese bővítések és felújítások figyelembevételével távlatában is megfelelőnek mondható. A rendezési terv az új iparterületet a vasúti pályaudvartól délre helyezi el, a belterületi határig terjedően. Ennek a térségnek mind az iparvágány, mind a közúti kiszolgálási lehetősége optimális, gondot jelent azonban az infrastruktúra hiánya. Éppen ezért a központban levő üzemeik kitelepítése a közeljövőben nem várható. Barta Józsefné a városi tanács vb-titkára Lakáslehetőség Gsaládihóa 630 korszerű csoportos lakóház /sorház/ 55 kis társas ház' 92 Fürst - Dózsa utca, Kígvós-csatorna által bezárt terület 245 a központ rehabilitációja során felépíthető 110 MEGVÁLTOZOTT AZ ÉLETÜK Csibekeltető asszonyok Rémen • A keltetőüzem tojásválogatójában dolgozik Ad ám Zoltánná, Katus Menyhértné, Sziegl Istvánná és Pipicz Istvánná. A rémi Dózsa Tsz keltetőüze- ine az országos naposbaromfi- igénynek nem kevesebb, mint tíz százalékát elégíti ki, Bács-Kis- kun megyét teljes egészében ellátja ezzel az élő portékával. Hazánk egyik legkorszerűbb keltetőüzeme ez, ahol — dr. Babicz Ferencnek, a szövetkezet elnökének szavaival élve — úgy kell dolgozni, akár a patikában: olyan pontosan, gondosan, tisztán, felelősségteljesen. A jók közölt,t ás a jobbak közé tartozik az a hét asszony, akikkel megismerkedtem: Halász Józsefné, heiret Miklósné, Adám Zoltánná, Katus Menyhértné, Sziegl Istvánná, Pipicz Istvánná, Görhöny Ferencné. A kertészetben, növénytermesztésben dolgoztaik korábban — amikor még nem volt a szövetkezetben keltető- üzem —, kapáltak, szüreteltek, kötöztek, mikor mit kellett. Szívesen csinálták: ebbe születtek bele, ebben nőttek fel. Most mégis azt mondják: jobb az üzemben. A mostaninál sakkal korszerűtlenebb keltetőben kezdték. A jelenlegiben fizikailag könnyebb a munkai, de jobban oda kell figyelni. Szellemileg is, fizikailag is elfáradnak a műszak végéig. Airra aizonbae kimondva, Ikimon- díaitlaniul is büszkék, hogy bonyolultabb feladataikat is meg tudják oldani. Itt már csak két műszak van: a régi keltetőben az éjszakázás nagyon fárasztó volt. Igaz, nem minden szombatjuk szabad: — a gépiek nem állhatnak le, vasárnap is ügyeletet kéül itamtami —, osdrkeszállítás idején pedig minden szombaton dolgoznak. Rosz- szül esik, de van ennék haszna !s. Például a háztáji csak akkor illeti meg (e szövetkezetben) a tsz- taig nőket, ha évente 2300 munkaórát teljesítenék a közösben. Korábban nekik is 2500 órát kellett dolgozniok, mint a férfiaknak: a ,.mínusz” kétszáz óra olyan wisz- szailépés volt az „egyenjogúságban”, almit az asszonyok örömmel fogadtak. Túl nagy örömre azonban nincs ok, hiszen ezt a kétszáz órát sem a pihenésre fordítják az asszonyok. Amennyivel kevesebbet dolgoznak a közősben, annyival többet a magukéban: a háztartásban, háztájiban, ez utóbbiban elsősorban. Mindabból, amit önmagukról elmondanak, ez a következtetés vonható le: az életük ugyan különböző, de életvitelük hasonló, A közös sors teszi hasonlatossá. Bármelyikükre illene ez a beszámoló: — Hajnali négy és öt között kelünk. Férjem a disznókat látja el, én az aprójószágokat. Azután elkészítem a család reggelijét, rendbe teszem a házat. Hatra kell az üzembe érnem. Munka után •irány a háztáji: ott legtöbbször addig dolgozunk — általában együtt a családdal —, amíg ránk nem sötétedik. Este főzök, mindig másnapra. A mosogatáshoz, egv kis takarításhoz is ilyenkor jutok. Tízkor, tizenegykor jutok be » ■szolbába. Tavasztól őszig hétköznapokon ritkán nézek tévét. Az adódó kérdésre választ ad a beszámoló további része: — Amíg fiatal házasok voltunk, azért gürcöltünk, mert építkeztünk JDe a házba bútor is kellett, fürdőszoba-berendezés, évekkel később központi fűtés. Akinek automate mosógépe van, annak több ideje marad a háztájira. A kocsi ma már nem luxuscikk, hanem munkaeszköz. Időközbe» nőttek a gyerekek. Velük együtt nőttek az igényeik. Most már ők építkeznek, családot alapítottak. Qk a kezdők, muszáj nekik segítenünk. Mindezt, ha panaszolják Is, magától értetődőnek tekintik. Egyiküknek stem jut eszébe: hiszen nem is olyan régen még két-, háromgenerációs családok éltek egy fedél alatt. Hogy ezt fölemlegetni elfelejtik, optimizmusra ad okot: azt jlelzi, megváltozott életük minősége, megváltozott a szemléletük. Ennek a minőségváltozásnak azonban most még sokkal inkább teremtő részesei, mintsem élvezői: de hát mi nők mintha ettől éreznénk egész embernek magunkat... Almás! Márt* • Ez a berendezés nemcsak az ízléses címkéket ragasztja fel " az üvegekre, de pontosan jelzi a felhasználhatóság tartamát is. • A szinte teljesen zárt rendszerű gyártás ellenére óránként ellenőrzik az elkészült ételeket. Bébiétel Kecskemétről (Pásztor Zoltán felvételei) • A nagy kiszerelésű üvegeket emberi kéz segítsége nélkül üríti ki ez a gépsor. « A töltőgép műszakonként — most éppen rlhizlíltsl- hói — 90 cser üveget tölt meg.
