Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-10 / 58. szám
1 «> PETŐFI NÉPE • 1986. március 10. MERRE TART A KERTÉSZET? (I.) Az elsők között • A megye valamennyi szőlőültetvényén károkat okozott az egy évvel ezelőtti fagy. A most megkezdődött metszések* nél ez még jól érzékel* heíŐ. de szakértő munkával javítható a tőkék állapota. .. . £ ^ kertészeti termelés, feldolgozás, forgalmazás kérdéseivel azért érdemes és kötelesség foglalkozni Bács-Kiskun megyében, mert itt található az ország szőlőterületének 30, zöldségterületének 20, gyümölcsöseinek 15 százaléka. Hogy mennyire jelentős szerepet tölt be a megye a friss zöldség- és gyümölcsfélék termelésében és exportjában, azt talán jól érzékelteti az a tény, hogy a Hungaro- fruct Vállalat megyei kirendeltsége az összes szilvaexportnak száz százalékát, a kajszibarack- és meggykivitel nyolcvan százalékát biztosítja. Az őrölt fű- szerpaprika ötven-hatvan, a hazai bortermelés negyven százaléka. a tankpezsgő hetven százaléka származik a megyéből. Csökkentő termelés Az egyik legszembetűnőbb jel, hogy az utóbbi öt évben a kertészeti termelés mindhárom ágában csökkent a termőterület. A zöldségfélék közül a zöldbab és a zöldborsó, a gyümölcsfélék közül a szilva kivételével az ösz- szes kertészeti növény vetésterülete kisebb, mint korábban. 1985- ben feleakkora területen vetettek és ültettek paradicsomot, illetve vöröshagymát, mint 1980- ban. De kevesebb a zöldpaprika, a fejes káposzta, a gyümölcsök közül az alma, a körte, és igen fájó, hogy a kajszibarack termőterülete is. A racionális gondolkodás természetesen azt sugallná, hogy nincs mit bánkódni a terület- csökkenés felett, ha ugyanazt a termésmennyiséget meg lehet termelni kisebb területen. Csak- hát itt nem egészen erről van szó. A hozamok nemhogy emelkedtek az elmúlt években, és ezáltal ellensúlyozhatták volna a területkiesést, hanem inkább stagnáltak, sőt csökkentek. Az 1976—1980-as évek átlagában a vöröshagyma hektáronkénti termésátlaga 13 tonna volt a megyében, a VI. ötéves tervidőszak alatt viszont már csak 11 tonna. Ugyanez a számpár paradicsomból 26 és 23 tonna. A termőterület és a hozam- csökkenés miatt egyes zöldségfélékből (például uborkából) krónikus alapanyaghiány alakult ki a tartósítóipari vállalatoknál. Más áruk, mint az üstökös tűntek fel és el a piacról. Egyszer Dunát lehetett volna rekeszteni burgonyából, mert annyi termett, máskor meg importból kellett pótolni a hiányt. Amellett, hogy egy jó irányú együttműködés és munkamegosztás alakult ki a zöldség- és gyümölcstermesztésben a nagyüzemek és a kistermelők között, egy sor nagyüzem (mint a kistermelés integrátora is) abbahagyta a termelést. Közülük sokuknál erős a fogadkozás, hogy örökre. A kisebb területről kevesebb termék jutott a konzervgyárakHuuonnégy éve történt, mégis olyan tisztin emlékezik mindenre Slavitsek Endréné, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat műszaki vezető adminisztrátora, mintha tegnap lett volna. Akkor került, 18 évesen, esztergályosnak a vállalat tmk-műhelyébe. Eleinte különösen az idősebb szakmunkások méregették furcsán az egy szem baboskendős esztergályoslányt. Pár nap múlva azonban már ők Is befogadták, mert ügyesen dolgozott, s a gépek mellett csak ez számit igazán. — Szinte hihetetlen, hogy repül az idő! — mondja kissé elmerengve Slaviitsekné. — Azóta hosszú utat jártam be, de a műhelyekben eltöltött évek emlékei máig elkísérnek. Nap mint nap eszembe jutnak régi kollégáim. Közülük is talán Fehér Laci bácsira gondolok legtöbbet, pedig már ritkábban láthatom, mert nyugdíjba ment. ő rögtön a műhelybe kerülésemet követően felkarolt, segített, biztatott. Hobbija volt a műlakatos, szép kovácsoltvas munka. Emlékszem, órákon keresztül csodáltam, miként engedelmeskedik ügyes kezének az addig makacsnak, ridegnek hitt anyag. Igazán ő szerettette meg velem a vasas szakmát. A műhelyekben manapság is sűrűn megfordul Slaviitsekné, hiszem ő az iparági, a tmik-, a gépkocsiszerelő műhely, a gépház, a kazánház, az energia tmk, valamint a műszaki fejlesztés párt- a lapszervezetének titkára, irh- már tíz éve. — Ezek min'd nagyon képzett, kiváló szakemberek — magyarázza —, ők a vállalat szolgáltatói, akik biztosítják a zavartalan termelést, beüzemelik a modern, új gépeket és energiát szolgáltatnak a berendezések működéséhez. A háttérben dolgoznak, sokszor észrevétlenül. Közöttük találhatjuk a vállalatnál a legtöbb szakmunkást, technikust és felsőfokú iskolát végzett szakember* is. Fogékonyak, könnyön ba, a hűtöházakba és az exportkereskedelem részére. Hogy nem keletkezett különösebb gond a hazai friss zöldség—gyümölcsellátásban, az elsősorban a kistermelésnek, a 'hobbikertészetnek, a fóliás primőrtermesztésnek köszönhető. Megcsappant a telepítési kedv A gyümölcs- és szőlőtermesztésben tulajdonképpen semmivel sem jobb a helyzet, mint a szántóföldi zöldségtermelésben. A kivágások az utóbbi években rendszeresen meghaladták az újratelepítéseket. Az 1985-ös fagykár a szőlőtermelésben elkeserítő helyzetet teremtett. Amellett, hogy 1980 és 1984 között egyébként is ötvenezer hektárról negyvenötezer hektárra csökkent, a fagy következtében — a teljes kipusztulások miatt — további ötezer hektárral mérséklődött az ültetvényállomány. A kártétel nyolcezer hektáron még harminc százalék feletti. Ezeken a területeken az elkövetkezendő egy-két évben terméskiesésre, a szőlőkárok és -törzsek újranevelése miatt költségnövekedésre, összességében tehát eredményromlásra számíthatunk. Jelentős — többségében kedvezőtlen — változások következtek be az exportpiacokon is. A korábbiakhoz képest nem igénylik már a magas alkoholtartalmú, szesszel felerősített italokat. Egyre nagyobb az ázsiójuk a jó minőségű száraz fehér boroknak, pezsgőknek, különösen ha ez utóbbiakat klasszikus eljárással készítik. Ilyen pezsgőt egyébként a megyében is gyártanak már. Csökkent ugyan a termőfelület, de nincs igazán gond a hazai zöldség—gyümölcs-ellátással. Van elegendő termék a zöld- ségáTudák standjain, ugyanakkor az árak sok ember pénztárcájához viszonyítva irreálisan magamozgósíthatóak. Most pártalap- szervezeüünknél is a gazdasági célok elérésének támogatása a fő feladat. Slavitsek Endréné szeretettel és tisztelettel beszél a műhelyek dolgozóiról. Saját, szokványosnak egyáltalán nem mondható életútjáról már nehezebben vall. Az esztergapad mellől az iparági műhelybe került meősnak, később műszaki szerkesztő, majd gyártástechnológus Lőtt. Mostani beosztásában 1983. elejétől dolgozik. Ez így felsorolva elég egyszerűnek tűnik, a valóságban azonban minden egyes „lépcsőfokért” keményen meg kellett dolgoznia. — A munka & a család mellett 1968-ban kezdtem meg tanulmányaimat a négyéves gépipari teohniikumban. Ennek elvégzése után általános gépész- technikus minősítést kaptam — meséli. — Ezt követően egy esztendőn keresztül normás tanfolyamra jártam a fővárosba. A szakmai iskolákat politikaiak követték. Először hait hónapon keresztül ismerkedett a marxizmus alapjaival, majd elvégezte a hároméves esti egyetemet is. Családja mindvégig segítette. Különösen férje vállalt magára sokat a házimunkából, hogy feleségének minél több ideje maradjon tanulásra. De idősebb Lánya, Léda is segített, amit csak tudott az otthoni teendőik elvégzésében. Slavitsek Endréné a vizsgákat sorban sikeresen letette. A nehéz évek eflmúttak. Léda, aki ma már huszonkét esztendős, nemrég férjhez menit. A kilencéves Alexa pedig még sokáig együtt marad szüleivel. A beszélgetés itt megszakad rövid időre. Gondolatban tallán most otthon jár. Társasjátékot játszik Alexával, vagy éppen kikérdezi tőLe a környezetismeretet. Eltelik néhány perc, mire sak. Az állami kereskedelem nem tudta betölteni ebben a szakmában az árstabilizáló szerepet. Ugyanakkor a termelők arra panaszkodnak, hogy a felvásárlási árak — mivel alacsonyak — nem fedezik a termelési költségeket, vállalkozásuk veszteséges, ráfizetéses. Bonyolult helyzetben Külkereskedelmi szállításokra nem jutott annyi termék, mint korábban, ezen azonban az exportőrök gyakorta nem is igen bánkódtak, mert a friss termékek értékesítési árai any- nyira lecsökkentek, hogy az volt a jobb, ha az áru itthon maradt. Nagyon sok üzem termelésszerkezetében, árbevételében a zöldség- és gyümölcstermesztés igen fontos szerepet töltött be, ■mégis sokan közülük abbahagyták a kertészeti termelést. Hogy miért? Azért, mert bizonytalan a termelés, felvásárlás, az értékesítés, a feldolgozás. Mennyi álmatlan éjszakát, fejfájást okozhatott a gazdaságok vezetőinek az a tény, hogy alkalmanként 10—20—30 vagonnyi alma maradt raktáron, válogatottan, becsomagolva négy-hat hétig az udvaron, vagy jobb esetben fedett szín alatt. Ezek után szabad-e úgy felfogni és értékelni a helyzetet, hogy akár a zöldség-, akár a szőlő—gyümölcs-termelés a magyar mezőgazdaság válságágazata? Azt hiszem, nem. A megyében ugyanis több olyan gazdaság van, amely nagyon jó jövedelmet tudott biztosítani tagjainak és a közösnek a fűszer- paprika, a zöldborsó és a szőlő termesztéséből, borászati tevékenységből, borászati továbbfel- dolgozásból. Dr. Horváth Gyula a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya helyettes vezetője (Folytatjuk.) ismét a munkájáról beszélgetünk. Röviden elmagyarázza, mi a műszaki vezető adminisztrátor munkája : — Elsősorban a műszaki költségek tervezése, elemzése a fő feladatom. Információkat adok az alkatrész-beépítési, az energia-, és a bérköltségek alakulásáról a váltál at műszaki irányításának. Tehát állandó, élő a kapcsolatom a vezetéssel, de a régi, fizikai dolgozó kollégákkal is. Már évek óta számokkal foglalkozom, de a költségek mögött mindig az embereket, a munkájukat, a felhasznált anyagokat látom. Ha azt hallom: „közvetlen költségek”, akkor tudom, hogy amögött értékteremtő munka van, amit Á. Tóth Józsi bácsi, vagy éppen Józsa Tibor végzett. Ha a „közvetett költségekről” esik szó, akkor nekem a meós, a technológus, vagy a célszerszám készítőjének a munkája jut az eszembe. Azaz, csupa ollyan dolog, amellyel korábban magam is foglalkoztam. Hallgatom Slavitsek Endrénét, és közben arra gondolok, nem sokaktól hadilottaim eddig a száraznak ismert számokat így „megszemélyesíteni.” Az elismerésekről, amelyeket Jó munkájáért kapott, szerényen hallgat. A beszélgetés után mástól kell megtudnom, hogy eddig már kétszer is kiérdemelte a Vállalat Kiváló Dolgozója címet, s azt is, hogy a mostani nőnap alkalmából átvehette az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést. Gaái Cila Aki „megszemélyesíti” a számokat adminisztrátor SAJTOPOSTA ] Valamit tenni kell...! Szinte végső elkeseredésében fordult lapunkhoz a Fülöpszállás, Telekpuszta 38. szám alatt lakó Kuklis Lászlóné. Íme korántsem egyedinek tekinthető panasza: — Tíz éve foglalkozunk szarvasmarha-tartással. Rendszeresen hizlalunk bikákat, de sokkal nagyobb és fontosabb a tehénállományunk. Hozzáértéssel, szorgalommal gondozzuk az állatokat, különös figyelmét fordítunk a 'takarmányozásukra. De hasztalan minden törekvésünk, fáradságunk, mert hónapról hónapra okunk van a bosszankodásra. Mégpedig a helyi tejgyűjtő „jóvoltából”. Mintha egy kötelező előírás diktálná, oly módon stagnál az általunk leadott tej zsírfoka a 3,6 százaléknál. S iha netán két tizeddel jobb ez az eredmény, akkor már örülhetünk. De nem tesszük, hiszen meg vagyunk róla győződve,, hogy a zsírszázalék értékét tudatosán ingadoztatják az említett minőségi határok között, melynek az a következménye, hogy az indokoltnál, a reálisnál kevesebb a jövedelmünk a tejtermelésünk után. Tudjuk, van lehetőségünk a minőségvizsgálatra, de egyrészt költséges, sok utánajárást igénylő dolog ez, másrészt semmi reményünk, hogy ha igazunk lenne, kapnánk anyagi kárpótlást, s megváltozna e jelenlegi gyakorlat. Férjem mozgáskorlátozott, mindkét lábát amputálták, de tőle telhetőén kiveszi részét a kistermelői munkából, például ő feji a teheneket. Mindezért, amit tesz, talán külön elismerést is megérdemelne, ehelyett azonban csak folyton-folyvást idegeskedhet, mert a tejünket rosszul minősítik a csarnokban. Valamit tenni kell már központilag az ilyesféle visszásságok felszámolása érdekében, mert ellen8—10 darabból álló tehénállományunkat. S alighanem lesznek követők a környékünkön .. . Megjegyezzük: Az utóbbi időben több helységből érkezett hozzánk jelzés, kifogás a tejátvétellel és zsírfokolás- sal kapcsolatosan. A lajosmizseiek hasonló gondjait, s az arra adott választ közzétettük. Úgy tűnik azonban, hogy az egyik tejátvételi körzetben történt intézkedés nem hat kellőképpen a másutt még fellelhető Ihiibák megszüntetésére. Így hát úgy véljük, célszerű lenne, ha a megyei szervek általános felmérést készítenének a tejgyűjtés, valamint -minősítés gyakorlatáról, s az összegzett tapasztalatok birtokában hoznának kötelező döntéseket, vagy legalább ajánlásokat, melyek lényegéről szívesen beszámolnánk lapunkban. Mit ér az ilyen kedvezmény? Az építkezőknek mindig megtakarítást jelenít, ha az anyagot leszállított áron vásárolhatják meg. A Kecskemét, Homok u. 8. szám alatt lakó Mócza Sándor is jói tudta ezt, amikor értesült róla : a szomszédos Pest megyében, pontosabban az abo- nyd téglagyárban 10 százalékos árkedvezménnyel árusíitjjálk az úgynevezett Uniform téglát. Azonnal a helyszínre sietett, s hojgy ott miit hallott, meg ami azután itörttiént. azt eképpen részletezte: — A gyáriak közölték: a lakóhelyemen lévő Tüzóp-telep pénztárába kell befizetnem az igényelt mennyiség szerinti összeget, s ezt követően kérhetem "a szállítást. Tavaly november 18-án így Is tettem, s ekkor ént az első meglepetés, ment a tégláért — amint azt tanúsítják a 033290/E és a 033290/D sorszámú bizonylatok — teljes árait számláztak. Persze, megnyugtatva, hogy a meghirdetett kedvezménnyel kapcsolatos költségkülönbözetet visszakapom Abonybam. Alhol azonban erre nem került sor. Reklamálásomra a gyár illetékesei határozottan válaszolták, hogy a kedvezmény pénzügyi lebonyolításáról szóló pontos tájékoztatás eljutott a kecskeméti Tüzep-telepre is. melynek már a csökkentett árat kellett volna kérnie tőlem. Nosza, sarkonfor- duiltaim és meg sem álltaim a „hírős” város építőanyaig-telepéig. Annak dolgozói fenntartás nélkül elfogadták az általam elmondottakat, sőt, ígérték, hogy mielőbb postázzák a visszajáró pénzt. Erre hetek—hónapok ót!a várok, egyelőre hiába, pedig az ügyiben már két ajánlott levelet írtam a Tü- zéphez, ahová néhányszor telefonáltam is. Enyhén szólva meglepőnek találom, hogy egy bevallott tévedés korrigálása, valamint az ígéret betartása ennyi időbe telik... Esetemet Illetően óhatatlan a kérdés: mit ér az ilyen kedvezmény? * * * A jogos vásárlói .panasz kivizsgálására felkértük: az Alföldi Tüzép Vállalat igazgatóját, akinek megállapításáról, intézkedéséről természetesen beszámolunk e hasábokon. CIKKÜNK NYOMÁN Hétvégén kisegítő buszjárat indul Február 17-i Sajtóposta rovatunkban megírtuk — olvasói panaszok alapján —, hogy január 31-én, pénteken délután a Kiskunfélegyházáról K is kunma j s ára és környékére utazni szándékozók ig'en kínos helyzetbe kerültek a város egyik távolsági buszmegállójában, ahová menetrend szerint érkeztek a buszok, de annyira zsúfoltan, hogy csak kevés uitast vihettek magukkal. Egyidejűleg jeleztük, máskor is előfordult hasonló esét. A közölteket a Kunság Volán Vállalat kivizsgálta, s a megállapításokról, intézkedésekről így számolt be Rigó István igazgató: Gépkocsivezetőink elmondották: az említett időpontban valóban sok embert szállítottak, emiatt mindegyik megállóban nem tudták az ott várakozó minden utast felvenni. Ellenőriztük a fiöbruár 7-i és 14-i forgalmat is. akkor azonban nem volit hasonló túlzsúfoltság. A jövőben figyelemmel kísérjük az említett útvonalon szolgálatot teljesítő kocsijaink kihasználtságát és ha indokolt — meg, ha a lehetőségeink engedik —, további kisegítő járatot indítunk Félegyházáról Galambosra, vagy Jászszentlászlóra, Félegyháza és Kiiskunmajsa között jelenleg is van mentesítőjárat a hét utolsó iskolai foglalkozásának napján, pénteken, s ez a — 14 óra 15 perckor kigördülő — húsz június 1-től menetrendszerűen közlekedik. ÜZENJÜK Agárdi Andrásnénak, Dunaegyházára: A belkereskedelmi törvény, valamint a vele kapcsolatos üzleti szabályzat udvarias magatartásra, kötelezi a bolti dolgozókat. Az udvariasságuk természetesen feltételezi a segítségadást Is, például a műszaki áru megfeleld — a vevő igénye szerinti — kiválasztásához, egy-egy készülék (gép) működésének ellenőrzéséhez, becsomagolásához és e csomagnak az eladótérből’ való kiszállításához. Hozzánk érkezett leveléből az derül ki, ön és férje mindezeket nem tapasztalták a lakóhelyükhöz közeli nagyáruházban, ahol a történteket bejegyezték a vásárlók könyvébe. Ez utóbbit helyesen tették, s reméljük, hogy az egységet működtető cég vezetői — akik jogosultak a vizsgálat lefolytatására — intézkednek a hasonló kellemetlenségek megelőzése érdekében. Kűkal Lászlónénak, Kisszállásra, és Rácz Andirásnénak, Tompára: A gyed-en, illetve gyes-en töltött Időre, legfeljebb azonban egy évre megilleti az anyát az évi rendes szabadság, mely az évi 113 nap alap-, s a munkaviszonyban töltött 3 évenként 1 nappal növekedő pótszabadságból tevődik össze. Ehhez még hozzászámítandó a szülési szabadság Idejére járó szabadság is. A levelükben foglaltak alapján, sajnos, nem tudjuk eldönteni, érte-e önöket munkajogi sérelem a szabadságuk ügyében, mellyel összefüggésben javasoljuk, hogy a helyi jogsegélyszolgálat közreműködését kérjék. Kovács Istvánnak, Tlszaalpárra és Tóth Lászlónak, Lakitelekre: Mindketten ugyanazon okból panaszkodnak, .nevezetesen, hogy a szomszédjuk gátolja önöket a földtulajdonuk használatában, s már .kárt i.s okozott. Erre vonatkozóan a Polgári Törvény- könyv világosan leszögezi, hogy a tulajdonos a dolog használata során, köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, mely a többi embert, különösen a szomszédot szükségtelenül zavarná. Esetük azt sejteti: szomszédságúikban egyelőre nem érvényesül e szigorú szabály, sőt, annak ellenkezőjére került sor. Ügyükben kérjenek helyszíni szemlét és eljárást a községi szabálysértési hatóságtól, esetleg a megyei tanács igazgatási osztályától. Végezetül elmondjuk, hogy a lakóház falától számítva körülbelül 80 centiméterre szabad csak a kertet művelni, ennek során azonban, nem lehet oly módon öntözni, hogy az épület állaga károsodjék. Pulal Gergelynének, Kecskemétre: Mivel ön nem balesetből, hanem betegségből eredően került rokkantsági állományba, ezért a CSíÉB 59-es biztosítása alapján .nem részesülhet térítésben. Kapott azonban az Állatni Biztosító városi fiókjától l'OOO forint szociális segélyt, a nehéz anyagi körülményeire tekintettel. Ha a későbbiekben is rászórni Ilyen pénzbeli támogatásra, igényelje azt írásban a városi tanács szociálpolitikai csoportjától. „Válóper után” jeligére, Kalocsára: A házasság felbontását követő vagyonmegosztási perben a bíróság a tanácsi bérlakás kiürítésére kötelezi az egyik volt házastársat azáltal, hogy a bérleménnyel kapcsolatos minden jogát megszüntette. Ezen intézkedés alapja az, hogy a korábbi bérlőtárs egyszeriben rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználóvá vált. S ha önszántából nem hajlandó elköltözni, a bírói döntésnek végrehajtás útján lehet érvényt szerezni. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611 Meg Diniig tart a ÍN DUFfl Í^Idutép ▼ ▼ KECSKEMÉT nyílászárók kedvezményes vására A Dutép munkanapokon 3—14 óra között várja kedves vásárlóit, Kecskés-ét, István király körút 20. az. alatt! isJephclyén. 336