Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-10 / 58. szám

1 «> PETŐFI NÉPE • 1986. március 10. MERRE TART A KERTÉSZET? (I.) Az elsők között • A megye valamennyi szőlőültet­vényén ká­rokat oko­zott az egy évvel ezelőt­ti fagy. A most meg­kezdődött metszések* nél ez még jól érzékel* heíŐ. de szakértő munkával javítható a tőkék álla­pota. .. . £ ^ kertészeti termelés, fel­dolgozás, forgalmazás kérdéseivel azért érdemes és kö­telesség foglalkozni Bács-Kiskun megyében, mert itt található az ország szőlőterületének 30, zöld­ségterületének 20, gyümölcsösei­nek 15 százaléka. Hogy mennyi­re jelentős szerepet tölt be a megye a friss zöldség- és gyü­mölcsfélék termelésében és ex­portjában, azt talán jól érzékel­teti az a tény, hogy a Hungaro- fruct Vállalat megyei kirendelt­sége az összes szilvaexportnak száz százalékát, a kajszibarack- és meggykivitel nyolcvan szá­zalékát biztosítja. Az őrölt fű- szerpaprika ötven-hatvan, a ha­zai bortermelés negyven száza­léka. a tankpezsgő hetven száza­léka származik a megyéből. Csökkentő termelés Az egyik legszembetűnőbb jel, hogy az utóbbi öt évben a ker­tészeti termelés mindhárom ágá­ban csökkent a termőterület. A zöldségfélék közül a zöldbab és a zöldborsó, a gyümölcsfélék kö­zül a szilva kivételével az ösz- szes kertészeti növény vetésterü­lete kisebb, mint korábban. 1985- ben feleakkora területen vetet­tek és ültettek paradicsomot, il­letve vöröshagymát, mint 1980- ban. De kevesebb a zöldpaprika, a fejes káposzta, a gyümölcsök közül az alma, a körte, és igen fájó, hogy a kajszibarack ter­mőterülete is. A racionális gondolkodás ter­mészetesen azt sugallná, hogy nincs mit bánkódni a terület- csökkenés felett, ha ugyanazt a termésmennyiséget meg lehet termelni kisebb területen. Csak- hát itt nem egészen erről van szó. A hozamok nemhogy emel­kedtek az elmúlt években, és ez­által ellensúlyozhatták volna a területkiesést, hanem inkább stagnáltak, sőt csökkentek. Az 1976—1980-as évek átlagában a vöröshagyma hektáronkénti ter­mésátlaga 13 tonna volt a me­gyében, a VI. ötéves tervidőszak alatt viszont már csak 11 tonna. Ugyanez a számpár paradicsom­ból 26 és 23 tonna. A termőterület és a hozam- csökkenés miatt egyes zöldségfé­lékből (például uborkából) kró­nikus alapanyaghiány alakult ki a tartósítóipari vállalatoknál. Más áruk, mint az üstökös tűn­tek fel és el a piacról. Egyszer Dunát lehetett volna rekeszteni burgonyából, mert annyi ter­mett, máskor meg importból kellett pótolni a hiányt. Amellett, hogy egy jó irányú együttműködés és munkameg­osztás alakult ki a zöldség- és gyümölcstermesztésben a nagy­üzemek és a kistermelők között, egy sor nagyüzem (mint a kis­termelés integrátora is) abba­hagyta a termelést. Közülük so­kuknál erős a fogadkozás, hogy örökre. A kisebb területről kevesebb termék jutott a konzervgyárak­Huuonnégy éve történt, mégis olyan tisztin emlékezik mindenre Slavitsek Endréné, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat műsza­ki vezető adminisztrátora, mintha tegnap lett volna. Akkor került, 18 évesen, esztergályosnak a vál­lalat tmk-műhelyébe. Eleinte kü­lönösen az idősebb szakmunkások méregették furcsán az egy szem baboskendős esztergályoslányt. Pár nap múlva azonban már ők Is befogadták, mert ügyesen dol­gozott, s a gépek mellett csak ez számit igazán. — Szinte hihetetlen, hogy re­pül az idő! — mondja kissé el­merengve Slaviitsekné. — Azóta hosszú utat jártam be, de a mű­helyekben eltöltött évek emlékei máig elkísérnek. Nap mint nap eszembe jutnak régi kollégáim. Közülük is talán Fehér Laci bá­csira gondolok legtöbbet, pedig már ritkábban láthatom, mert nyugdíjba ment. ő rögtön a mű­helybe kerülésemet követően fel­karolt, segített, biztatott. Hobbi­ja volt a műlakatos, szép ková­csoltvas munka. Emlékszem, órá­kon keresztül csodáltam, miként engedelmeskedik ügyes kezének az addig makacsnak, ridegnek hitt anyag. Igazán ő szerettette meg velem a vasas szakmát. A műhelyekben manapság is sű­rűn megfordul Slaviitsekné, hi­szem ő az iparági, a tmik-, a gép­kocsiszerelő műhely, a gépház, a kazánház, az energia tmk, vala­mint a műszaki fejlesztés párt- a lapszervezetének titkára, irh- már tíz éve. — Ezek min'd nagyon képzett, kiváló szakemberek — magya­rázza —, ők a vállalat szolgálta­tói, akik biztosítják a zavartalan termelést, beüzemelik a modern, új gépeket és energiát szolgál­tatnak a berendezések működé­séhez. A háttérben dolgoznak, sokszor észrevétlenül. Közöttük találhatjuk a vállalatnál a leg­több szakmunkást, technikust és felsőfokú iskolát végzett szak­ember* is. Fogékonyak, könnyön ba, a hűtöházakba és az export­kereskedelem részére. Hogy nem keletkezett különösebb gond a hazai friss zöldség—gyümölcs­ellátásban, az elsősorban a kis­termelésnek, a 'hobbikertészet­nek, a fóliás primőrtermesztés­nek köszönhető. Megcsappant a telepítési kedv A gyümölcs- és szőlőtermesz­tésben tulajdonképpen semmi­vel sem jobb a helyzet, mint a szántóföldi zöldségtermelésben. A kivágások az utóbbi években rendszeresen meghaladták az újratelepítéseket. Az 1985-ös fagykár a szőlőtermelésben el­keserítő helyzetet teremtett. Amellett, hogy 1980 és 1984 kö­zött egyébként is ötvenezer hek­tárról negyvenötezer hektárra csökkent, a fagy következtében — a teljes kipusztulások miatt — további ötezer hektárral mér­séklődött az ültetvényállomány. A kártétel nyolcezer hektáron még harminc százalék feletti. Ezeken a területeken az elkö­vetkezendő egy-két évben ter­méskiesésre, a szőlőkárok és -törzsek újranevelése miatt költ­ségnövekedésre, összességében tehát eredményromlásra számít­hatunk. Jelentős — többségében ked­vezőtlen — változások következ­tek be az exportpiacokon is. A korábbiakhoz képest nem igény­lik már a magas alkoholtartal­mú, szesszel felerősített italokat. Egyre nagyobb az ázsiójuk a jó minőségű száraz fehér boroknak, pezsgőknek, különösen ha ez utóbbiakat klasszikus eljárással készítik. Ilyen pezsgőt egyébként a megyében is gyártanak már. Csökkent ugyan a termőfelü­let, de nincs igazán gond a ha­zai zöldség—gyümölcs-ellátás­sal. Van elegendő termék a zöld- ségáTudák standjain, ugyanakkor az árak sok ember pénztárcájá­hoz viszonyítva irreálisan maga­mozgósíthatóak. Most pártalap- szervezeüünknél is a gazdasági célok elérésének támogatása a fő feladat. Slavitsek Endréné szeretettel és tisztelettel beszél a műhelyek dolgozóiról. Saját, szokványos­nak egyáltalán nem mondható életútjáról már nehezebben vall. Az esztergapad mellől az ipar­ági műhelybe került meősnak, később műszaki szerkesztő, majd gyártástechnológus Lőtt. Mosta­ni beosztásában 1983. elejétől dolgozik. Ez így felsorolva elég egyszerűnek tűnik, a valóságban azonban minden egyes „lépcső­fokért” keményen meg kellett dolgoznia. — A munka & a család mel­lett 1968-ban kezdtem meg ta­nulmányaimat a négyéves gép­ipari teohniikumban. Ennek el­végzése után általános gépész- technikus minősítést kaptam — meséli. — Ezt követően egy esz­tendőn keresztül normás tanfo­lyamra jártam a fővárosba. A szakmai iskolákat politikaiak követték. Először hait hónapon keresztül ismerkedett a marxiz­mus alapjaival, majd elvégezte a hároméves esti egyetemet is. Családja mindvégig segítette. Különösen férje vállalt magára sokat a házimunkából, hogy fe­leségének minél több ideje ma­radjon tanulásra. De idősebb Lá­nya, Léda is segített, amit csak tudott az otthoni teendőik elvég­zésében. Slavitsek Endréné a vizsgákat sorban sikeresen letette. A nehéz évek eflmúttak. Léda, aki ma már huszonkét esztendős, nem­rég férjhez menit. A kilencéves Alexa pedig még sokáig együtt marad szüleivel. A beszélgetés itt megszakad rö­vid időre. Gondolatban tallán most otthon jár. Társasjátékot játszik Alexával, vagy éppen ki­kérdezi tőLe a környezetismere­tet. Eltelik néhány perc, mire sak. Az állami kereskedelem nem tudta betölteni ebben a szak­mában az árstabilizáló szerepet. Ugyanakkor a termelők arra pa­naszkodnak, hogy a felvásárlási árak — mivel alacsonyak — nem fedezik a termelési költsé­geket, vállalkozásuk veszteséges, ráfizetéses. Bonyolult helyzetben Külkereskedelmi szállítások­ra nem jutott annyi termék, mint korábban, ezen azonban az exportőrök gyakorta nem is igen bánkódtak, mert a friss termékek értékesítési árai any- nyira lecsökkentek, hogy az volt a jobb, ha az áru itthon ma­radt. Nagyon sok üzem termelés­szerkezetében, árbevételében a zöldség- és gyümölcstermesztés igen fontos szerepet töltött be, ■mégis sokan közülük abbahagy­ták a kertészeti termelést. Hogy miért? Azért, mert bizonytalan a termelés, felvásárlás, az érté­kesítés, a feldolgozás. Mennyi álmatlan éjszakát, fejfájást okoz­hatott a gazdaságok vezetőinek az a tény, hogy alkalmanként 10—20—30 vagonnyi alma ma­radt raktáron, válogatottan, be­csomagolva négy-hat hétig az udvaron, vagy jobb esetben fe­dett szín alatt. Ezek után szabad-e úgy fel­fogni és értékelni a helyzetet, hogy akár a zöldség-, akár a szőlő—gyümölcs-termelés a ma­gyar mezőgazdaság válságága­zata? Azt hiszem, nem. A me­gyében ugyanis több olyan gaz­daság van, amely nagyon jó jö­vedelmet tudott biztosítani tag­jainak és a közösnek a fűszer- paprika, a zöldborsó és a szőlő termesztéséből, borászati tevé­kenységből, borászati továbbfel- dolgozásból. Dr. Horváth Gyula a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya helyettes vezetője (Folytatjuk.) ismét a munkájáról beszélgetünk. Röviden elmagyarázza, mi a mű­szaki vezető adminisztrátor mun­kája : — Elsősorban a műszaki költ­ségek tervezése, elemzése a fő feladatom. Információkat adok az alkatrész-beépítési, az ener­gia-, és a bérköltségek alakulásá­ról a váltál at műszaki irányításá­nak. Tehát állandó, élő a kap­csolatom a vezetéssel, de a régi, fizikai dolgozó kollégákkal is. Már évek óta számokkal foglal­kozom, de a költségek mögött mindig az embereket, a munká­jukat, a felhasznált anyagokat látom. Ha azt hallom: „közvet­len költségek”, akkor tudom, hogy amögött értékteremtő munka van, amit Á. Tóth Józsi bácsi, vagy éppen Józsa Tibor végzett. Ha a „közvetett költségekről” esik szó, akkor nekem a meós, a technológus, vagy a célszerszám készítőjének a munkája jut az eszembe. Azaz, csupa ollyan do­log, amellyel korábban magam is foglalkoztam. Hallgatom Slavitsek Endrénét, és közben arra gondolok, nem sokaktól hadilottaim eddig a szá­raznak ismert számokat így „megszemélyesíteni.” Az elisme­résekről, amelyeket Jó munká­jáért kapott, szerényen hallgat. A beszélgetés után mástól kell megtudnom, hogy eddig már két­szer is kiérdemelte a Vállalat Kiváló Dolgozója címet, s azt is, hogy a mostani nőnap alkal­mából átvehette az Élelmiszer­ipar Kiváló Dolgozója kitünte­tést. Gaái Cila Aki „megszemélyesíti” a számokat adminisztrátor SAJTOPOSTA ] Valamit tenni kell...! Szinte végső elkeseredésében fordult lapunkhoz a Fülöpszállás, Telekpuszta 38. szám alatt lakó Kuklis Lászlóné. Íme korántsem egyedinek tekint­hető panasza: — Tíz éve foglalkozunk szarvasmarha-tartással. Rendszeresen hizlalunk bikákat, de sokkal nagyobb és fontosabb a tehénállományunk. Hozzáértéssel, szorgalommal gondozzuk az állatokat, különös fi­gyelmét fordítunk a 'takarmányozásukra. De hasz­talan minden törekvésünk, fáradságunk, mert hó­napról hónapra okunk van a bosszankodásra. Még­pedig a helyi tejgyűjtő „jóvoltából”. Mintha egy kötelező előírás diktálná, oly módon stagnál az általunk leadott tej zsírfoka a 3,6 száza­léknál. S iha netán két tizeddel jobb ez az ered­mény, akkor már örülhetünk. De nem tesszük, hi­szen meg vagyunk róla győződve,, hogy a zsírszá­zalék értékét tudatosán ingadoztatják az említett minőségi határok között, melynek az a következ­ménye, hogy az indokoltnál, a reálisnál kevesebb a jövedelmünk a tejtermelésünk után. Tudjuk, van lehetőségünk a minőségvizsgálatra, de egyrészt költséges, sok utánajárást igénylő do­log ez, másrészt semmi reményünk, hogy ha iga­zunk lenne, kapnánk anyagi kárpótlást, s megvál­tozna e jelenlegi gyakorlat. Férjem mozgáskorlátozott, mindkét lábát ampu­tálták, de tőle telhetőén kiveszi részét a kisterme­lői munkából, például ő feji a teheneket. Mind­ezért, amit tesz, talán külön elismerést is megér­demelne, ehelyett azonban csak folyton-folyvást idegeskedhet, mert a tejünket rosszul minősítik a csarnokban. Valamit tenni kell már központilag az ilyesféle visszásságok felszámolása érdekében, mert ellen­8—10 darabból álló tehénállományunkat. S aligha­nem lesznek követők a környékünkön .. . Megjegyezzük: Az utóbbi időben több helységből érkezett hoz­zánk jelzés, kifogás a tejátvétellel és zsírfokolás- sal kapcsolatosan. A lajosmizseiek hasonló gond­jait, s az arra adott választ közzétettük. Úgy tű­nik azonban, hogy az egyik tejátvételi körzetben történt intézkedés nem hat kellőképpen a másutt még fellelhető Ihiibák megszüntetésére. Így hát úgy véljük, célszerű lenne, ha a megyei szervek általá­nos felmérést készítenének a tejgyűjtés, valamint -minősítés gyakorlatáról, s az összegzett tapaszta­latok birtokában hoznának kötelező döntéseket, vagy legalább ajánlásokat, melyek lényegéről szí­vesen beszámolnánk lapunkban. Mit ér az ilyen kedvezmény? Az építke­zőknek mindig megtakarítást jelenít, ha az anyagot leszál­lított áron vá­sárolhatják meg. A Kecs­kemét, Homok u. 8. szám alatt lakó Mócza Sándor is jói tudta ezt, ami­kor értesült ró­la : a szomszé­dos Pest me­gyében, ponto­sabban az abo- nyd téglagyárban 10 százalékos árkedvezménnyel árusíitjjálk az úgynevezett Uniform téglát. Azonnal a helyszínre sietett, s hojgy ott miit hallott, meg ami azután itörttiént. azt eképpen rész­letezte: — A gyáriak közölték: a lakó­helyemen lévő Tüzóp-telep pénz­tárába kell befizetnem az igényelt mennyiség szerinti összeget, s ezt követően kérhetem "a szállítást. Tavaly november 18-án így Is tettem, s ekkor ént az első meg­lepetés, ment a tégláért — amint azt tanúsítják a 033290/E és a 033290/D sorszámú bizonylatok — teljes árait számláztak. Persze, megnyugtatva, hogy a meghirde­tett kedvezménnyel kapcsolatos költségkülönbözetet visszakapom Abonybam. Alhol azonban erre nem került sor. Reklamálásomra a gyár illeté­kesei határozottan válaszolták, hogy a kedvezmény pénzügyi le­bonyolításáról szóló pontos tájé­koztatás eljutott a kecskeméti Tüzep-telepre is. melynek már a csökkentett árat kellett volna kérnie tőlem. Nosza, sarkonfor- duiltaim és meg sem álltaim a „hí­rős” város építőanyaig-telepéig. Annak dolgozói fenntartás nélkül elfogadták az általam elmondot­takat, sőt, ígérték, hogy mielőbb postázzák a visszajáró pénzt. Erre hetek—hónapok ót!a várok, egye­lőre hiába, pedig az ügyiben már két ajánlott levelet írtam a Tü- zéphez, ahová néhányszor telefo­náltam is. Enyhén szólva meglepőnek ta­lálom, hogy egy bevallott tévedés korrigálása, valamint az ígéret betartása ennyi időbe telik... Esetemet Illetően óhatatlan a kérdés: mit ér az ilyen kedvez­mény? * * * A jogos vásárlói .panasz kivizs­gálására felkértük: az Alföldi Tüzép Vállalat igazgatóját, aki­nek megállapításáról, intézkedé­séről természetesen beszámolunk e hasábokon. CIKKÜNK NYOMÁN Hétvégén kisegítő buszjárat indul Február 17-i Sajtóposta rova­tunkban megírtuk — olvasói pa­naszok alapján —, hogy január 31-én, pénteken délután a Kis­kunfélegyházáról K is kunma j s ára és környékére utazni szándékozók ig'en kínos helyzetbe kerültek a város egyik távolsági buszmegál­lójában, ahová menetrend szerint érkeztek a buszok, de annyira zsúfoltan, hogy csak kevés uitast vihettek magukkal. Egyidejűleg jeleztük, máskor is előfordult ha­sonló esét. A közölteket a Kunság Volán Vállalat kivizsgálta, s a megálla­pításokról, intézkedésekről így számolt be Rigó István igazgató: Gépkocsivezetőink elmondották: az említett időpontban valóban sok embert szállítottak, emiatt mindegyik megállóban nem tud­ták az ott várakozó minden utast felvenni. Ellenőriztük a fiöbruár 7-i és 14-i forgalmat is. akkor azonban nem volit hasonló túlzsú­foltság. A jövőben figyelemmel kísér­jük az említett útvonalon szolgá­latot teljesítő kocsijaink kihasz­náltságát és ha indokolt — meg, ha a lehetőségeink engedik —, további kisegítő járatot indítunk Félegyházáról Galambosra, vagy Jászszentlászlóra, Félegyháza és Kiiskunmajsa között jelenleg is van mentesítőjárat a hét utolsó iskolai foglalkozásának napján, pénteken, s ez a — 14 óra 15 perckor kigördülő — húsz június 1-től menetrendszerűen közleke­dik. ÜZENJÜK Agárdi Andrásnénak, Dunaegyházá­ra: A belkereskedelmi törvény, vala­mint a vele kapcsolatos üzleti sza­bályzat udvarias magatartásra, köte­lezi a bolti dolgozókat. Az udvarias­ságuk természetesen feltételezi a se­gítségadást Is, például a műszaki áru megfeleld — a vevő igénye szerinti — kiválasztásához, egy-egy készülék (gép) működésének ellenőrzéséhez, be­csomagolásához és e csomagnak az eladótérből’ való kiszállításához. Hoz­zánk érkezett leveléből az derül ki, ön és férje mindezeket nem tapasz­talták a lakóhelyükhöz közeli nagy­áruházban, ahol a történteket beje­gyezték a vásárlók könyvébe. Ez utóbbit helyesen tették, s reméljük, hogy az egységet működtető cég ve­zetői — akik jogosultak a vizsgálat lefolytatására — intézkednek a ha­sonló kellemetlenségek megelőzése érdekében. Kűkal Lászlónénak, Kisszállásra, és Rácz Andirásnénak, Tompára: A gyed-en, illetve gyes-en töltött Időre, legfeljebb azonban egy évre megilleti az anyát az évi rendes szabadság, mely az évi 113 nap alap-, s a munka­viszonyban töltött 3 évenként 1 nap­pal növekedő pótszabadságból tevő­dik össze. Ehhez még hozzászámítan­dó a szülési szabadság Idejére járó szabadság is. A levelükben foglaltak alapján, sajnos, nem tudjuk eldönte­ni, érte-e önöket munkajogi sérelem a szabadságuk ügyében, mellyel ös­szefüggésben javasoljuk, hogy a he­lyi jogsegélyszolgálat közreműködé­sét kérjék. Kovács Istvánnak, Tlszaalpárra és Tóth Lászlónak, Lakitelekre: Mind­ketten ugyanazon okból panaszkod­nak, .nevezetesen, hogy a szomszéd­juk gátolja önöket a földtulajdonuk használatában, s már .kárt i.s okozott. Erre vonatkozóan a Polgári Törvény- könyv világosan leszögezi, hogy a tu­lajdonos a dolog használata során, kö­teles tartózkodni minden olyan ma­gatartástól, mely a többi embert, kü­lönösen a szomszédot szükségtelenül zavarná. Esetük azt sejteti: szomszéd­ságúikban egyelőre nem érvényesül e szigorú szabály, sőt, annak ellenke­zőjére került sor. Ügyükben kérje­nek helyszíni szemlét és eljárást a községi szabálysértési hatóságtól, esetleg a megyei tanács igazgatási osztályától. Végezetül elmondjuk, hogy a lakóház falától számítva körülbelül 80 centiméterre szabad csak a kertet művelni, ennek során azonban, nem lehet oly módon öntözni, hogy az épület állaga károsodjék. Pulal Gergelynének, Kecskemétre: Mivel ön nem balesetből, hanem be­tegségből eredően került rokkantsági állományba, ezért a CSíÉB 59-es biz­tosítása alapján .nem részesülhet té­rítésben. Kapott azonban az Állatni Biztosító városi fiókjától l'OOO forint szociális segélyt, a nehéz anyagi kö­rülményeire tekintettel. Ha a későb­biekben is rászórni Ilyen pénzbeli tá­mogatásra, igényelje azt írásban a városi tanács szociálpolitikai csoport­jától. „Válóper után” jeligére, Kalocsára: A házasság felbontását követő va­gyonmegosztási perben a bíróság a tanácsi bérlakás kiürítésére kötelezi az egyik volt házastársat azáltal, hogy a bérleménnyel kapcsolatos minden jogát megszüntette. Ezen intézkedés alapja az, hogy a korábbi bérlőtárs egyszeriben rosszhiszemű, jogcím nél­küli lakáshasználóvá vált. S ha ön­szántából nem hajlandó elköltözni, a bírói döntésnek végrehajtás útján le­het érvényt szerezni. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611 Meg Diniig tart a ÍN DUFfl Í^Idutép ▼ ▼ KECSKEMÉT nyílászárók kedvezményes vására A Dutép munkanapokon 3—14 óra között várja kedves vásárlóit, Kecskés-ét, István király körút 20. az. alatt! isJephclyén. 336

Next

/
Thumbnails
Contents