Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-04 / 53. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSÁRÓL JELENTJÜK PETŐFI AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 53. szám Ars: 1,80 Ft 1986. március 1. kedd Nyikolaj Rizskov miniszterelnök beszámolója MOSZKVA Az SZKP XXVII. kongresszusa hétfőn a moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában megkezdte második munkahetét. Az SZKP KB politikai beszámolójának, a központi revíziós bizottság jelentésének, a pártprogram új szövegezésének és a szervezeti szabályzat módosított változatának megvitatása és jóváhagyása után áttért a kongresszus napirendjének ötö­dik pontjára: „A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesz­tésének fő irányai 1986—1990-re és a 2000-ig tartó időszak­ra”. Mint ismeretes, a gazdasági és társadalmi fejlesztés fő irányait az 1990-ig terjedő időszakra — az 1981—1985-ös időszakon túl — már az SZKP XXVI. kongresszusa is tár­gyalta. A hétfő délelőtti ülésen Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke látta el az elnöki tisztséget. Kevéssel 10 óra után adta meg a szót Nyikolaj Rizskovnak, a Politikai Bi­zottság tagjának, a minisztertanács elnökének, hogy tartsa meg előadói beszédét az ötödik napirendi pontról. • Mihail Gorbacsov kongresszusi küldöttekkel és a tanácskozás né­hány vendégével a szünetben. (Telefotó—TASZSZ—MTI—KS) PALME-GYILKOSSÁG «II! A merénylet oka és a tettes ismeretlen • „Szivünkben tovább élsz”. Gyászoló stockholmiak vonulnak a svéd (öváros utcáján. (Telefotó—AP—MTI—KS) A Palme-gyilkosság ügyében nyomozó svéd rendőrség egyelő­re dsak a gyilkos fegyverének tí­pusát azonosította, a tettes és a merénylet oka sajnos, továbbra is ismeretlen. A nyomozók a fegyver felkutatására a lakosság­hoz fordultak segítségért. A Palme halálát Okozó revol­ver feltehetőleg amerikai gyárt­mányú, és a világ egyik legerő­sebb kézifegyvere: egy Smith— Wesson 357-es Magnum. Egyelőre nagyoni kevés nyom áll rendelkezésükre, csak az bi­zonyos, hogy a gyilkosságot pon­tosan kitervelték, és úgy hajtot­ták végre. Az elkövetés módja bérgyilkosra vall, lehet azonban, hogy egy őrült volt, de a rendőr­főnök azt sem zárta ki, hogy egy terroristaszervezet követte el a gyilkosságot. Ingvar Carlsson ügyvezető mi­niszterelnök közölte, hogy a tra­gikus gyilkosság elleniére sem hirdetnék országos gyászt, hiszen '— mint mondotta — „azok a valódi, mély és erős érzelmek, amelyeket népünk ezekben a na­pokban kinyilvánít, szükségte­lenné teszik a formális aktust”. MA BEMUTATÓ ÉS ANKÉT LESZ IZSÁKON Filmnapok falun Immár tizedik alkalommal szervezik meg — a Magyar Játékfilm­szemlét követően — a Filmnapok falun rendezvénysorozatot, a ma­gyar művek népszerűsítését, a kisebb települések kulturális kínálatá­nak bővítését szolgálva. A frissen kiadott prospektusban olvasható: „Az előző évekhez képest a sokkal szélesebb körű filmkínálat mel­lett a bevont falvak, községek száma is jelentősen gyarapodott: majd­nem megduplázódott azoknak a helyi közösségeknek a száma, ame­lyek céltudatosan, okos szervezőmunkával használják fel a legszéle­sebb rétegekhez szóló, egyre differenciáltabban felhasználható művé­szeti ágat, a filmet.” A Filmnapok falun rendezvény­sorozat megnyitóját tegnap tar­tották meg Lajosmizsén, a Dózsa moziban. A résztvevőkét Gila Já­nos, a Bács-Kiskun Megyei Mo­ziüzemi Vállalat igazgatója kö­szöntötte, majd Hodossi Sándor, a megyei pártbizottság tikára mondott beszédet, egyebek mel­lett az alábbiakat hangsúlyozva: — Ez a tíz évvel ezelőtt meg­hirdetett mozgalom a kistelepü­léseken az eredményesebb film­forgalmazást tűzte ki célul, illet­ve azt, hogy lehetőleg a magyar parasztság, a magyar falusi élet különböző korszakaival foglal­kozó alkotások vetítésére teremt­sen külön alkálimat. Nem a szer­vezők hibája, hogy ez utóbbi el­képzelés nem teljesíthető mara­déktalanul, ugyanis a magyar fa­lu életének, az idáig elvezető út­nak a bemutatására elvétve váfl- lalkoznalk csaik a filmkészítők. A Filmnapok falun rendezvényso­rozat kapcsán e hiány szóvátéte­le is kötelességünk, a forgalmazá­si törekvések, kezdeményezések elismerése mellett, amelyek dicsé­retes módon igyekeznek érvénye­síteni társadalmunk művelődés- politikai célkitűzéseit... Erdőss Pál új, a XVIII. Magyar JátékfiLmszemlén KISZ-díjjal ki­tüntetett. Visszaszámlálás című alkotását vetítették le a megnyi­tó után, majd a film egyik fősze­replőjével, Eperjes Károllyal ta­lálkozhatott a közönség a díszelő­adást követő ankéten. A neves színész beszélgetőpartnere Ber- náth László, az Esti Hírlap film- kritikusa volt. A Bács-Kiskun Megyei Mozi­üzemi Vállalat szervezőmunkája jóvoltából március 10-ig még megannyi település mozijában kínálnak érdekes; gazdag filmes programokat. Ma Izsákon a Pe­tőfi filmszínházban mutatják be a nemrég lezajlott Magyar Já- tékfilimszemle fődíjas filmjét, a Bábolnát. A vetítés utáni anké­ton dr. Burgert Róberttel, a Bá­bolnai Állami Gazdaság vezér- igazgatójával és Sára Sándorral, a film rendezőjével beszélgethet­nek az érdeklődők. Március 6-án, Jánoshalmán, a Földi paradicsom című alkotást vetítik, s az ezt köve. tő közönségtalálkozó vendége ifj. Schiffer Pál, a film rendezője lesz. A rendezvénysorozat valaimeny- nyi megyei filmprogramját rész­letesen felsorolni hosszadalmas lenne — 23 községben 15 magyar film vetítését tervezik — egyről azonban még szólni kell: a már­cius 10-i zárórendezvényről, me­lyet a Keceli Nevelési Központ­ban tartanak, s a Visszaszámlá­lás című film díszelőadása után a rendezővel, Erdőss Pállal találkoz­hat a «közönség. A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányairól az 1986—1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra Elöljáróban Nyikolaj Rizskov megállapítottá: az SZKP Köz­ponti Bizottságának a XXVII. kongresszus elé terjesztett poli­tikai beszámolója, amelyet Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára tartott, alkotó módon, a marxizmus—leninizmus megin­gathatatlan elveinek jegyében mélyrehatóan megalapozta a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításénak koncepcióját, átgondolt formában tartalmazta a párt, az állami és társadalmi élet kérdéseinek egész komp­lexumát, Üjító szellemben hatá­rozta meg a szocializmus sokol­dalú tökéletesítésének stratégiá­ját és taktikáját, az SZKP és a szovjet állam bel- és külpoliti­káját. A felhalmozódott fogya­tékosságok és nehézségek okai­nak értékelésében az eszmei tar­talom, az elméleti gondolkodás mélysége és a megalkuvásnél­küliség, az új feladatok megha­tározásában a realizmus és me­Az előadó elmondotta: A fő irányok tervezete összegezte az elmúlt ötéves tervidőszak ered­ményeit. Ezek minden alapot megadnak arra, hogy levonjuk a következtetést: a szovjet emberek munkája jelentős mértékben hoz­zájárult az ország gazdasági ha­talmának megerősítéséhez. Ezen az alapon nőtt a nép jóléte, a szükséges színvonalon tartattuk hazánk védelmi képességét. Mindazonáltal a XXVI. kong­resszus által megjelölt feladatok végrehajtása nem egyszerű, ha­nem annak kezdeti szakaszában, mondhatni, igen bonyolult' hely­zetben ment végbe. A gazdaság fejlődésében a 70-es években ta­pasztalt kedvezőtlen tendenciák nemcsak hogy nem enyhültek, hanem a 80-as évek elején még erősödtek is. Ez pedig tükröző­dött a XI. ötéves terv teljesíté­sének menetében. részség — mindez alapot ad ar­ra, hogy nagy történelmi jelen­tőségűnek tekintsük az SZKP KB politikai v beszámolóját — mondotta. A továbbiakban kifejtette, hogy a gazdasági és társadalmi fejlesztés 1986—1990-re és a 2000- Ig szóló fő irányainak tervezete, amelyet a párt központi bizott­sága a kongresszus elé terjesz­tett, fontos politikai és népgaz­dasági dokumentum. Gerincét az SZKP KB áprilisi teljes ülésén előterjesztett gyorsítási koncep­ció alkotja. A tervezet részletezi azokat a programfeladatokat és célokat, amelyeket az évszázad végéig kell megoldani, meghatá­rozza a termelőerők és a társa­dalom szociális fejlődése minősé­gi átalakításának fő irányvona­lait. A fő irányok tervezete teljes mértékben megfelel a szovjet emberek létérdekeinek, a jövőbe A párt kritikusan elemezte a kialakult helyzetet, és intézkedé­seket tett a gazdasági építés ve­zetésének megerősítésére, min­denekelőtt a szervezettség és a munkafegyelem növelésére. Ezek az intézkedések az egész nép tá­mogatására találtak, és lökést adtak előrehaladásunkhoz. Ennek eredményeképpen 1983 elejétől némi előrelépés történt, bizonyos fokig megjavult a XI. ötéves terv teljesítésének menete. Az előadó kiemelte a népgaz­daság néhány fontos eredményét, majd hangoztatta, hogy minden nehézség ellenére a párt maximá­lis erőfeszítéseket tett a XXVI. kongresszuson jóváhagyott nép­jóléti tervek megvalósítására. Emelkedett a munkások és alkal­mazottak átlagos havi keresete, a termelőszövetkezeti dolgozók vetett reményeinek. Ezt teljes erővel megmutatta a tervezet va­lóban országos népi vitája, amely­ben hozzávetőlegesen 110 millió állampolgár vett részt. A tervezetet — mondotta a szovjet minisztertanács elnöke — nagy érdeklődéssel fogadták külföldön is. Érthető, hogy a tervezethez való viszony nem egyértelmű. Osztályellenségeink és ellenfeleinek megpróbálják el­torzítani a kitűzött tervek lé­nyegét és céljait. Természetes azonban, hogy nem tudják nem elismerni nagyszabású voltát és méreteit. Barátaink, mindenek­előtt a testvéri szocialista orszá­gokban, ebben a dokumentumban az új társadalmi rendszer fölé­nyének megnyilvánulását, és azt a képességét látják, hogy meg tudja oldani a mai kor alapvető társadalmi-gazdasági problémá­it. Nyikolaj Rizskov ezután át­tért a beszámoló I. fejezetére: bére, növekedtek a társadalmi fogyasztási alapok. Nyikolaj Rizskov rámutattítt: Az öt év alatt tehát nem keveset tettünk, ugyanakkor nyíltan meg kell mondani, hogy nem sikerült teljes mértékben elérni az öt­éves terv feladatait. Számos ága­zat nem tudta teljesítni a kitű­zött célokat. Egészében véve az öt év alatt a termelés adós ma­radt 35 millió tonna kész henge­relt áruval, 145 millió tonna szénnel, több mint 50 millió ton­na olajjal és 16 milliárd rubel értékű fogyasztási cikkel. Nem hozták meg a szükséges eredmé­nyeket a mezőgazdaságba befek­tetett jelentős ráfordítások. Rend­szeresen nem hajtották végre a hatékonyság növelésének felada­tait, erőtlenül valósult meg a tudományos-Hrnűszaki haladás. Mindez nem maradhatott hatás nélkül az egész gazdaság fejlődé­sének eredményeire, arányaira, s a nemzeti jövedelem több mil­liárd rubeles veszteségében mu­tatkozott meg. Ennek következté­ben nem teljesítettük a népjólét emelésének számos feladatát, például a reáljövedelmek, a kiskereskedelmi áruforgalom nö­velését. Gyökeres változtatásokra és mélyreható változtatásokra volt szükség, és a párt kitartóan ke­reste az ország előtt álló felada­tok átfogó megoldásait. Erre az átalakításra ösztökélte a kom­munistákat, az egész szovjet né­pet az SZKP Központi Bizottsá­gának 1985. évi áprilisi teljes ülése, amely áttörést eredménye­zett társadalmunk életében. A legfontosabb most az, hogy a szo­cialista tervgazdaság előnyeit és növekvő lehetőségeit kihasznál­va következetesen valósítsuk meg az SZKP gazdasági straté­giáját. (Folytatás a 2. oldalon.) I. A Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődése a XI. ötéves tervidőszakban — Eredmények és következtetések Fejlődő nemzetközi kapcsolatok Kommunista aktíva a megyei pártbizottságon Tegnap «délelőtt kommunista aktívát tar­tottak a megyei pártbizottságon. A testvér- megyei és testvérvárosi együttműködésben részt vevő intézmények, szervezetek, gazda­ságok vezetői az elmúlt két év nemzetközi kapcsolatainak tapasztalatait, valamint az 1986—87-re vonatkozó együttműködési el­képzeléseket tekintették át. Az aktívát Hodossi Sándor, a megyei párt- bizottság titkára nyitotta meg, majd dr. Ko­vács István titkári referens értékelte az el­múlt időszak eredményeit. Részletesen ele­mezte a szovjetunióbeli Krím, a lengyel Tar- now, a jugoszláviai Vajdaság, a romániai Al­ba és az olaszországi Modena megyékkel folytatott együttműködés eredményeit, a to­vábbfejlesztés lehetőségeit. Kiemelte, hogy testvérmegyei kapcsolatunk a Krímmel a legrégibb — negyedszázados —, legintenzí­vebb és leggazdagabb. Előadásában leszögez­te, hogy megyénk nemzetközi kapcsolatai to­vább fejlődtek, a társadalmi hasznosságra, a célirányos együttműködésre, a kölcsönösség­re és a közös érdekeltségű tapasztalatcserék­re való törekvés alapján, de sok még a barát­ságot, közös munkát is erősítő, embert és kö­zösséget alakító tartalék. Ezután Kisné dr. Csányi Anikó, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osz­tályának vezetője ismertette a Szovjet-Krím napjai Bács-Kiskunban című, áprilisban tar­tandó rendezvénysorozattal kapcsolatos fel­adatokat, majd hozzászólások következtek. Dr. Ecsédy Andrásné, az Alföldi Cipőgyár párttitkára, dr. Juhász Károly, az Eötvös Jó­zsef Tanítóképző Főiskola főigazgatója, Ben- se József, az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pont pártalapszervezetének titkára, Fekete László, a megyei tanács testnevelési és sport- osztályának vezetője és Vigh András, a Hel­véciái Állami Gazdaság MSZBT-tagcsoport- j árnak elnöke fejtette ki véleményét a test­vérmegyei együttműködés feladatairól. H. Z. Várkonyi Péter közép-amerikai útja Várkonyi Péter külügy­miniszter Isidoro Mal- mierca Peolinak, a Ku­bai Köztársaság küliügy- mi Díszterének ég Miguel d’ Escoto Brockmannak, a Nicaragua! Köztársaság külügyminiszterének meg­hívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra Kubá­ba és NidaraguálÜa, to­vábbá Bernardo Sepulve­da Amor mexikói külügy- mnniszlter meghíváséra hivatalos látogatásira a Mexicói Egyesült Álla­mokba utazott (MTI) K. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents