Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-04 / 53. szám
2 « PETŐFI NÉPE • 1986. március I. II. Az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítása — a 2000. évig szóló stratégiai feladat (Folytatás az 1. oldalról.) A beszámoló második fejezetét bevezetve az előadó a fő irányok tervezetét úgy jellemezte, hogy az konkrét feladatokban és számokban testesíti meg az SZKP-nak társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását szolgáló, 2000-ig érvényes programját, a szovjet társadalom új állapotának elérését, az ország termelőerőinek mélyreható átalakítását, a termelési viszonyok korszerűsítését. A fő irányok tervezete — mondotta a kormányfő — olyan jelentős problémák és nagyszabású komplex célprogramok tudományosan megalapozott kidolgozásán alapul, amelyek lényegében átfogják a 2000-ig tartó időszakot. Ilyenek: az élelmiszer - és energiaprogram, a gépipar és a kemizálás fellendítése, a közszükségleti cikkek termelésének fokozása és a szolgáltatások fejlesztése. Azokat a célokat, amelyeket a szovjet gazdaságnak a XX. század végére el kell érnie, az SZKP új szövegezésű programjának megállapításaival teljes összhangban határoztuk meg. A nemzeti jövedelem és az ipari termelés megduplázását tervezzük, s lényeges mértékben növekedni fog és gyökeresen átalakul az ország termelő apparátusa. Ennek eredményeként az elkövetkező 15 ev alatt olyan gazdasági potenciált hozunk létre, amely nagyjából megegyezik a szovjethaNyikolaj Rizs'kov a beszámoló következő fejezetében hangoztatta, hogy a párt hosszú távú gazdasági stratégiájának gyakorlati megvalósításában az első és rendkívül felelős szakasz a XII, ótéves terv. Az előadó leszögezte: a XII. ötéves tervnek meg kell vetnie az alapot ahhoz, hogy a következő évtizedben felgyorsuljon az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének üteme. Ez szükségessé teszi, hogy a népgazdasági arányok kialakítása közben megkülönböztetett figyelmet fordítsunk a beruházási politikára. Az elmúlt három ötéves terv időszakában folyamatosan és lényegesen csökkent a beruházások növekedésének üteme, és ez elkerülhetetlenül azzal a következménnyel járt, hogy lelassult az állóeszköz-állomány felújítása, az ország potenciáljának növekedése és végső soron a népgazdaság fejlődése. A felgyorsítást célzó irányvonalból kiindulva az SZKP Központi Bizottsága célszerűnek minősítette, hogy a XII. ötéves tervben 25 százalékra emeljék a termelési beruházások növelésének ütemét, szemben a megelőző időszak 16 százalékával. Természetesen mindez bizonyos változásokkal jár a nemzeti jövedelem megoszlásában: növekszik benne a felhalmozási alap aránya. Az elkövetkező időszakban a felhalmozási aránynak állandó szinten kell maradnia, majd pedig valamelyest csökkennie kell. A sokoldalú intenzifikálás párt-irányvonala a tudományosműszaki forradalom jelenlegi szakaszának óriási lehetőségeire támaszkodik — folytatta az előadó. A tudományos-műszaki haladás meggyorsításának a párt által kidolgozott irányítási stratégiája abban foglalható össze, hogy a tudomány és a technika terén széles frontot alakítva, a kulcs- irányokban összpontosítsuk a rendelkezésre álló eszközöket. A tudományos-műszaki haladás egyik legfontosabb iránya a csúcstechnológiák széles körű bevezetése. A XII. ötéves tervidőszakban 1,5—2-szeresére kell bővíteni az egyes iparágakban a haladó bázis-technológiák alkalmazását. A másik irány a Az előadó a XII. ötéves terv beruházási politikája újdonságának nevezte, hogy az a tudotalom évei alatt a mai napig felhalmozott potenciállal. A szocializmusban a társadalmi termelés legfőbb célja a nép anyagi és kulturális színvonalának állandó növelése. A jelenlegi szakaszban a kommunista párt azt tűzi ki feladatul, hogy minőségileg új szintre emelkedjék a jólét. Az előadó ezután rámutatott: A társadalmi termelés és a népjólét ilyen szintjét elérni a kitűzött időszak alatt kizárólag előrehaladásunk hatékonyságának lényeges növelése és ütemének lényeges gyorsítása útján lehet. Ennek megfelelően fokozni akarjuk a nemzeti jövedelem dinamikáját. Növekedésének üteme az előző ötéves tervidőszak évi átlagos 3,1 százalékáról 5 százalékra emelkedik a XIV. ötéves tervidőszakban. Ezáltal leküzdjük azt a negatív jelenséget, hogy az elmúlt három ötéves tervidőszakban lelassult a növekedés üteme. Még nagyobb mértékben emelkedik a nemzeti jövedelem abszolút növekedése. A gyorsítás folyamatában ki kell alakítani a termelés olyan harmonikusabb szerkezetét, amely jobban megfelel a növekyő és változó társadalmi szükségleteknek. Az ütem növekedését a mindenoldalú és következetes intenzifikálás alapján kell elérni. Nem csupán a munkatermelékenység növelését tűztük ki célul, hanem azt is, hogy csökkenteni kell az anyag- és eszközigényességet, s nem egyes ágazatokat, hanem a Mindez olyan körülmények közepette történik, amikor emelkedik a társadalmi termelés hatékonysága. Ez lehetővé teszi a fogyasztási alap abszolút mértékének jelentős növekedését, amely végső soron meghatározza a szovjet emberek anyagi életszínvonalát. A fogyasztási alap növekedése a XII. ötéves tervben 74 milliárd rubelt tesz ki az elmúlt időszak 55 milliárd rubeljéhez képest. Felgyorsul a lakosság reáljövedelmének növekedése. Az eredmények növelését úgy kell elérni, hogy közben lényegesen csökken a legfontosabb erőforrások felhasználása és javulnak a munka minőségi mutatói. Az új ötéves terv egyik alapvető sajátosságaként az előadó kiemelte: első ízben történik, hogy a nemzeti jövedelemnek, az iparnak és az anyagi termelés más ágazatainak egész növekménye gyakorlatilag a munka termelékenységének emelkedéséből származik. Jelentősen felgyorsul olyan fontos feladatok megoldása, mint az, hogy a takarékosságot a fűtő- és üzemanyagok, a nyersanyagok és más anyagok iránti új szükségletek kielégítésének fő forrásává tegyük. A következő öt évben ebből kell kielégíteni a legfontosabb erőforrások iránt mutatkozó többletszükséglet 60—65 százalékát. A hatékonyság növelésének fő problémái közül Rizskov a legnagyobbnak és legégetőbbnek nevezte a termékek és a munka minőségét. Rámutatott: Ez nemtermelés automatizálása és gépesítése. Népgazdasági méretekben az automatizálás szintje átlagosan kétszeresére nő. A népgazdaság elektronizálásában a számítástechnikai eszközök termelése öt év alatt 2,3-szeresére nő, az ipari robotok állománya pedig háromszorosára. Az új technika és technológia bevezetésének az egész ötéves tervidőszakra előirányzott méretei biztosítják a társadalmi munka-termelékenység növekményének több mint kétharmadát, s 28 milliárd rubellel csökkentik az ipari termelés önköltségét. Nyikolaj Rizskov a tudományosműszaki haladás igen fontos láncszemének nevezte az ágazati tudományos munkát, s ennek irámányos-műszaki haladás felgyorsítására és — ezen az alapon — a termelés anyagi bázisának és népgazdaság egészét kell átállítani az intenzifikálás vágányaira. A szocializmus alapvető problémái megoldásának fő iránya végső soron a társadalmi munka termelékenységének növelése. A fő irányokban azt a célt tűztük ki, hogy népgazdasági szinten 2000-ig 2,3—2,5-szeresére növeljük a munkatermelékenységet. Ennek eredményeként a szovjet gazdaság a fejlődés minőségileg új útjára lép: a termelés növelése első ízben valósul meg a munkaerőszükséglet egyidejű csökkentésével. A gazdaság anyagi erőforrások iránti szükségleteinek kielégítésében távlatilag az a feladat, hogy a tüzelőanyag-, energia-, nyersanyag-, fém- és egyéb anyag- szükségletek növekményét 75— 80 százalékban megtakarításból fedezzük. Történelmi jelentőségű feladat, hogy a tudományos-műszaki forradalom vívmányai alapján végrehajtsuk a népgazdaság új műszaki rekonstrukcióját. E nagyszabású célok és feladatok megvalósítása lényegesen előbbre viszi az országot a társadalmi haladás útján, jelentősen megerősíti világgazdasági helyzetét, s még jobban növeli a szocializmus vonzerejét. Ehhez mozgósítanunk kell minden erőnket és tartalékunkat, működésbe kell hoznunk a szocialista termelés növelésének és hatékonysága fokozásának valamennyi tényezőjét. A legfontosabb az emberi tényező sokoldalú aktivizálása. csak gazdasági, hanem egyben politikai kérdés is. Történelmileg rövid idő alatt sok termelési mutató tekintetében világviszonylatban élvonalba kerültünk. Most nem kevesebb energiával és szívóssággal kell munkálkodnunk a minőség problémájának megoldásán. A népgazdaság olyan szintet ért el, amikor a minőségi mutatók gyökeres megjavítása nélkül nem , lehet megoldani egyetlen fontos termelési és szociális feladatot sem. A fő irányok tervezeté célul tűzi ki, Hogy az ötéves tervidőszakban hozzávetőleg kétszeresére emelkedjék a magasabb minőségű ipari termelés aránya. Nyikolaj Rizskov hangsúlyozta, hogy a XII. ötéves terv folyamán teljes egészében biztosítani kell mindazt is, amire a szovjet fegyveres erőknek a haza védelméhez szükségük van. Fordulatot kell tenni a tervteljesítés megszervezésében is. Le kell vonni a tanulságokat a múltból, amikor az ötéves tervidőszak teljesítésében a súlypont annak utolsó éveire helyeződött. Az SZKP Központi Bizottságának állásfoglalása értelmében már 1986-ra, azaz az ötéves tervidőszak első esztendejére a népgazdaság fejlesztésének olyan ütemét irányoztuk elő, amely lehetővé teszi, hogy az ötéves terv feladatait egyenletesebben osz- szuk el, s ezzel teremtsük meg a reális feltételeket annak végrehajtásához. nyitásában mutatkozó hibákat. Rámutatott, hogy számos minisztériumi vezető tehetetlenséget és felelőtlenséget árul el e hatalmas tudományos-műszaki potenciál felhasználásában. Ugyanakkor rendkívül aktívan szerez be olyan külföldi technikát és technológiát, amelyet saját erővel, itthon is sikeresen elő lehetne állítani. A tudományos-termelő egyesülések megszervezése terén gyorsabb munkát kell végezni — húzta alá az előadó, és emlékeztetett arra, hogy a vezető tudományos szervezetek tapasztalatai alapján egy ideje olyan ágazatközi tudamányos-műszaki komplexumokat hoznak létre, amelyek a tudomány és a termelés egyesítésének új, hatékony formáját képviselik. szerkezetének minőségi átalakítására irányul. Lényegesen bővül a beruházások növekménye: az 1981—1985. évi 125 milliárd rubelről a mostani ötéves tervidőszakban 170 milliárd rubelre emelkedik. A XII. ötéves terv fontos sajátossága, hogy a gépgyártásban jelentősen, 80 százalékkal növeljük a beruházásokat. A gépgyártás az a komplexum, ahol anyagi formát öltenek a tudományosműszaki haladás eredményei. A bázis-ágazatok közül megkülönböztetett figyelmet kap a tüzelőanyag- és energiaipari komplexum. Országunk és a szocialista közösséghez tartozó államok népgazdaságának megbízható tüzelőanyag-ellátása — miközben a tüzelőanyag kitermelése és szállítása mind nehezebbé válik — a beruházások 47 százalékos növelését tette szükségessé. Az agráripari komplexumra — az élelmiszerprogramnak megfelelően — az összes beruházás mintegy harmada jut. Ezen belül elsőbbséget kapnak azok az ágazatok, amelyek mezőgazdasági nyersanyagokat dolgoznak fel. Az új ötéves terv jellemző voÁttérve a XII. ötéves terv szerkezetpolitikájának elvi jelentőségű irányaira, Nyikolaj Rizskov mindenekelőtt kiemelte a végtermékeknek — a gépeknek és berendezéseknek, a közszükségleti cikkeknek, a kész építőipari létesítményeknek — az úgynevezett közbülső terméike- kénél — a tüzelőanyagokénál, a nyersanyagokénál és a félkész termékekénél — gyorsabb ütemű növekedését. Az iparban a feldolgozó ágazatok növekedése kétszerese lesz a tüzelőanyag- és nyersanyagtermelő ágazatokénak. A másik sajátosság az olyan ágazatok fejlődésének meggyorsítása, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a népgazdaság elérje a tudományos-műszaki világszínvonalat. A villamosener- gia-termelés, a vegyipar, az olaj- feldolgozó ipar és a gépgyártás hányada az iparban 1990-re eléri a 41 százalékot. Végül, kivétel nélkül minden ágazat a korábbinál nagyabb mértékben fordul a közszükségleti cikkek gyártása és a szolgáltatások fejlesztése felé. Az iparban fokozni kell a ,,B” csoportnak az „A” csoporténál gyorsabb fejlesztését. A legjelentősebb strukturális változás a gépgyártás növekedésének erőteljes meggyorsításához kapcsolódik. Szükséges, hogy a XII. ötéves terv időszakában ennek az ágazatnak a növekedési üteme 1,9-szerese legyen az egész iparénak. Jelentős változások figyelhetők meg a szerkezeti anyagok komplexumában. Ezen a téren a legfőbb feladat a progresszív, gazdaságos fajták arányának növelése. Felgyorsul a fémek és más hagyományos anyagok heBeszámolójának következő részében Nyikolaj Rizskov többek között elmondta: Terveink és feladataink sikeres megvalósítása elválaszthatatlanul összefonódik a gazdálkodás irányításának és módszereinek korszerűsítésével. A korábbi módszerekkel és a' régi szervezeti formákkal a termelést nem állíthatjuk az átfogó intenzifikálás útjára, ezeket összhangba kell hozni az új feltételekkel és a gazdasági fejlesztés mai követelményeivel. Nem részleges javítgatásokra, hanem — amint azt politikai előadói beszédében Mihail Gorbacsov kifejtette — radikális reformra van szükség. Nyíltan meg kell mondani, hogy egészen a legutóbbi időkig sok tekintetben lebecsültük az irányítási rendszer megjavításának sürgető szükségességét. Lassú és felemás volt ez a munka. A régi, mindenekelőtt adminisztratív módszerekhez való ragaszkodás kerekedett felül, ami fékezte a gazdaság fejlődését. A párt levonta a szükséges következtetéseket és világos feladatot tűzött ki: nagy horderejű intézkedéseket kell megvalósítani az egész irányítási rendszer tökéletesítése terén, hogy lényegesen növeljük annak hatékonyságát, döntő mértékben meggyorsítsuk a tudományos-műszaki haladást, minden lehetséges módon aktivizáljuk az emberi tényezőt. Ezt a feladatot sokoldalúan és alaposan megindokolja az SZKP XXVII. kongresszusának politikai beszámolója, amely meghatározta lépéseink elvi vonalát. Ennek a vonalnak lényege az, hogy a demokratikus centralizmus megingathatatlan elvére támaszkodva erősítjük és tökéletesítjük a gazdaság centralizált, tervszerű irányítását, amely a szocializmus nagy vívmánya és alapvető előnye. Ugyanakkor a párt továbbra is következetesen azon fog munkálkodni, hogy bővüljön az egyesülések és vállalatok önállósága, növekedjék felelősségük a végeredményért, nagyobb legyen a gazdasági növekedés. nása, hogy a termelés műszaki megújítására és rekonstrukciójára helyezi a hangsúlyt. A beruházások e célokra irányuló része az 1985-ös 37 százalékról 1990-ben 50 százalékra emelkedik. A műszaki megújítás és a rekonstrukció elsődlegessége az újabb építkezések bizonyos korlátozását követeli meg, különösen az ország európai részén. Üjabb építkezésekbe csak a nagyszabású szerkezeti átalakulások megvalósítása, a tudományosműszaki forradalom által megkövetelt ágazatok létrehozása és a természeti kincsek kiaknázása céljából kezdünk. Nyikolaj Rizskov a beruházási politika központi láncszemének nevezte a beruházási építés gyökeres átalakítását és hatékonysága növelését, Rámutatott: ezen a területen éveken át sok megoldatlan' probléma halmozódott fel. Nem teljesítették a létesítmények építési határidejét, megengedték az építési költségek emelését, mértéken felül nőtt a lyettesítése műanyagokkal, a legújabb műanyagfajták termelése mintegy hatszorosára növekszik. Az egész népgazdaság biztos fejlődéséhez szükséges a tüzelőanyag- és energiaipari komplexum további erősítése. Az ötéves terv végére a villamosenergiatermelésben az atomerőművek hányada meg fog kétszereződni, és eléri a 20 százalékot. A tüzelőanyag- és energiaforrásokon belül 38 százalékra növekszik a földgáz részaránya. A földgázipar jól hajtja végre feladatait. Nincs okunk azonban az önmegnyugtatásra, hiszen miután az urengoji lelőhely elérte tervezett kapacitását, a gázkitermelés mindenekelőtt a jam- burgi lelőhely kiaknázásával fog növekedni. A legfontosabb most, hogy meggyorsítsuk ennek kiépítési ütemét. Feladatunk továbbá kellő időn belül megfelelő tartalékokat létrehozni a jövőre. Nagymértékben kell javítani a kőolajkitermelő ipar helyzetén, különösen Nyugat-Szibériában. Ennek az ágazatnak a mulasztásai nehézségeket okoztak a gazdaságban. Az olajipari minisztérium, a tyumenyj kőolaj- és földgázipari főigazgatóság és vállalatai nem voltak felkészülve, hogy olyan körülmények között dolgozzanak, amikor csökken a legfontosabb lelőhelyek kútjainak hozama. A legrövidebb időn belül fel kell számolni a kialakult lemaradást. A mezőgazdasági tervfeladatokra áttérve a miniszterelnök kijelentette: a szerkezet-átalakítás egyik fontos iránya, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a szovjet nép sokrétű és megnövekedett szükségleteinek teljesebb Mint ismeretes, az utóbbi években fontos lépéseket tettünk ezekben az irányokban. Soha nem látott mértékben folyik a hatékonyabb irányítási formák keresése és kísérleti kidolgozása, s a bevált új irányítási formák elterjedése a gazdasági élet jellemző vonásává vált. A XII. ötéves tervidőszakban szívósan kell dolgoznunk azon, hogy létrehozzuk az irányítás egységes rendszerét, következetesen kialakítsuk a gazdasági mechanizmus elemeit, keressük az irányításnak, a termelés ösztönzésének és szervezésének hatékonyabb formáit és módszereit. Az ötéves tervidőszak egyik legfontosabb feladata az, hogy a népgazdaság összes ágazata az irányítás új formáira térjen át. Jelenleg új módon dolgoznak az ipari termelés felét adó vállalatok, a távközlés egész ágazata, a lakossági szolgáltatások szervezetei és a szállítás egyes ágazatai. Ilyen elvek alapján fog dolgozni az összes iparvállalat, valamint a szállítás is 1987-tői. Mielőbb be kell fejezni az agráripari komplexum irányításának szervezeti átalakítását, létre kell hozni a szükséges feltételeket a gazdasági módszerek lényeges erősítéséhez, a valódi önelszámolási viszonyok széles körű meghonosításához a kolhozokban, szovhozokban, a vállalatoknál és az egyesülésekben. A gazdasági mechanizmus további tökéletesítésével, s valamennyi elemének komplex kidolgozásával összefüggő munkában különösen nagy Jelentőségű az önálló gazdasági elszámolás elmélyítése. Szoros, szilárd összefüggést kell teremteni a vállalatok és az egyesülések tevékenységének végeredményei és azok között az alapok között, amelyeket a termelés fejlesztésére, munkabérre, a dolgozók anyagi ösztönzésére, szociális szükségleteik kielégítésére képeznek. Az új gazdálkodási módszerek tökéletesítésében különösen fontos a gazdasági normatívák rendszerének fejlesztése. Ezeket az egész ötéves tervidőszakra meg befejezetlen építkezések és a beépítetlen berendezések száma. Elsősorban az eszközök szét- forgácsolásával kell határozottan leszámolni. Hosszú ideje beszélünk erről, ennek ellenére az országban több mint 300 ezer kisebb-nagyobb építkezés folyik egyidejűleg. Ez még gazdaságunk hatalmas méreteit figyelembe véve is megengedhetetlenül sok. Az SZKP Központi Bizottsága utasítást adott a rend megteremtésére ezen a területen. 1987-tel kezdődően áttérünk az építkezések szigorúan normatív határidőhöz kötött tervezésére és kivitelezésére. Nincs kizárva, hogy számos kevésbé fontos beruházást félbe kell hagyni, át kell csoportosítani az erőket és eszközöket. Csak így tudjuk valóban legalább felére csökkenteni az építkezések időtartamát — hangoztatta Rizskov, majd arról szólt, hogy az ötéves terv beruházási programjának megvalósítása szükségessé teszi a beruházási építkezés iparszerűségi színvonalának emelését. kielégítésére. Ezt fejezi ki az élelmiszeripari termékeket, valamint más fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok gyorsított ütemű fejlesztése. Jelentős mértékben fejlődik a mezőgazdaság, erősödik anyagiműszaki bázisa. Növelni kell mindenfajta mezőgazdasági termék termelését. Ehhez jobban el kell látni a kolhozokat és a szovho- zokat új műszaki eszközökkel, műtrágyával, növényvédő szerekkel, valamint nagyobb földterületen kell javítani a talajt, és hatékonyan kell kihasználni ezt az erőforrást. A szemestermények termelését 250—255 millió tonnára tervezzük emelni, a hús termelését 21 millió tonnára. Ezeket az eredményeket csak intenzív technológiák alkalmazása, a hektárhozamok, illetve a produktivitás emelése alapján és az agráripari komplexum új irányítási és gazdálkodási módszereire támaszkodva lehet elérni. öt év alatt 30 százalékkal — vagyis az ipari termelés egészénél gyorsahb ütemben — tervezzük növelni az ipari fogyasztási cikkek termelését; jelentősen bővülni fog választékuk és javulni minőségük. A fő irányok tervezete előirányozza’ az energiaigényes termelés közel ebbvitel ét a tüzelőanyag- és energiabázisokhoz, valamint a munkahelyek számának * növelését a szükséges munka- erőforrásokkal rendelkező körzetekben. Különösen nagy figyelmet fogunk fordítani Szibéria és a Távol-Kelet gazdaságának komplex fejlesztésére, természeti kincseinek kiaknázására és az ehhez szükséges szállítási útvonalak létrehozására. kell állapítani és a dolgozó kollektívákban azt a .meggyőződést kell kialakítani, hogy a hatékony munka megtérül mind anyagilag, mind erkölcsileg, ellenkező esetben pedig a rossz eredményeket az egész kollektíva megérzi. A legveszélyesebb e kérdésben az, ha megszegik a normatívák stabilitásának elvét. Sajnos a gyakorlatban előfordul ilyesmi _— mondotta az előadó, majd így folytatta: Hangsúlyoznunk kell, hogy a gazdasági normatívák a tervirányítás perspektivikus eszközét jelentik. Ezekben rugalmasan kapcsolódik össze a gazdaságirányítás centralizált alapja az áru- és pénzviszonyok és az értéktörvény felhasználásával. A politikai beszámolóban új módon, elvi alapon vetettük fel azt a kérdést, hogy fejleszkeni kell az irányítás demokratikus alapjait, bővíteni kell a dolgozóknak a vállalat ügyeiben • való közvetlen részvételét. Ezért a már létező kollektív formákkal együtt újabbakat kell feltárni a dolgozóknak az irányításban való részvételére. Az egyik ilyen hatékony formává, mint arra a beszámoló is rámutatott, a dolgozó kollektívák tanácsai válhatnának. Üj módon kell megoldani a minisztériumok szerepének és funkciójának kérdését. Munkájuk tartalma és stílusa, a szervezeti struktúrák a gazdálkodás régi, elsősorban adminisztratív módszerei alapján alakultak ki. Az irányítás gazdasági módszereinek, a vállalatok és az egyesülések jogai kibővülésének figyelembevételével a minisztériumoknak lényegesen át kell alakulniuk abból a célból, hogy a korábbi funkciók egy részét átadják a termelő kollektíváknak, megszabaduljanak a felesleges napi ügyek intézésétől, s megbízzanak a vállalatokban. A továbbiakban Nyikolaj Rizskov rámutatott: A gazdaság Intenzívebbé tételének feltételei között növekszik III. XII. ötéves terv — fontos szakasz a párt gazdasági stratégiájának megvalósításában IV. A gazdaság intenzifikálásának útjai a XII. ötéves tervben 1. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása — az intenzifikálás fő ösztönzője 2. A beruházási politika és a beruházási építkezés 3. A szerkezetpolitika, a népgazdasági komplexumok fejlesztése 4. Az irányítás és gazdálkodás módszereinek korszerűsítése *
