Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-26 / 72. szám

I

1980. március 20. • PETŐFI NÉPE • 3

VÁROS KÖRNYÉKI BIZOTTSÁGOK

Az együttműködés alapja

— Voltak előzményei, azt is mondhatnám, jogelődjei ezeknek a testületeknek. Amikor a járások még önálló életet éltek, úgynevezett koordinációs bizottságok egyeztették a járási székhely és a községek közös ügyeit. A közigazgatási átszervezés uitán elemi szükségletként menüit tel, hogy alakuljon egy szervezeti keret, amely tehetővé teszi a város és környéke igényednek felszínre hozását, az elképzelések összehangolását. Természetesen az önállóság tiszteletben tartásával.

— Mi valósult meg a gyakorlatban?

— A bizottságok a helyi sajátosságokhoz igazodva jöttek létre. Mind a száznégy tanács csatlakozott valamelyik vonzáskörzethez. Tíz ilyen van a megyében, a nyolc város és két városi jogú nagyközség a központ]uk. A tizenkilenc tagú kalocsai bizottság a legnagyobb létszámú. A legkisebb pedig a három települést magában foglaló tiszakécskei. A bizottságok működésének segítésére. az élső lépések megkönnyítésére a megyei tanácson kidolgoznunk egy alapszabálymintát. Ezt mindenütt a ihelyi viszonyokhoz igazították.

— Mi a két éve alakult bizottságok feladata?

— Senki sem írta elő központilag, imivel foglalkozzanak. A városkörnyéki bizottságok működésének alapja, ezt fontos hangsúlyozni, a kölcsönös előnyök felismerése, az együttműködési szándék. Első lépésként a legtöbb helyen közös pénzalapot hoztak létre. Van, ahol fejkvóta alapján, máshol távlati célokra félretett pénzüket helyezik a tanácsok átmenetileg az alapba. Ebből adnak kölcsönt vagy más támogatást a tagoknak. A kunszentmiklósi városkörnyéki bizottság például a szabadszállási gázbekötést segítette kölcsönnel. A bajai bizottság a bácsborsódi szociális otthon bővítéséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatást.

— Milyen példái vonnak még az együttműködésnek?

— Sokáig lehetne sorolni. A kiskőrösi városkörnyéki bizottság aktivitása döntő szerepet iátszott a telefonhálózat-bővítés elindításában, a lakossági kötvényüké'ó sikerében. Ebben az esetben nyilvánvaló a város és a környező községek közös érdekeltsége. A kalocsai körzetben közös vízműhálózatot építettek ki. Vezetéken látják el a Duna-parttál távolabb eső községeket ivóvízzel. Arra is akad példa, hogy a városkörnyéki bizottság a községek egymás

közötti együttműködéséhez nyújt keretet. Lajosmizse, Kunbaracs és Ladánythene együtt fogott a telefonihálózat korszerűsítéséhez.

— A tényleges vonzáskörzetek gyakran átlépik a közigazgatási beosztást, például a megyehatárt.

— Ezt valóban nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A kömpöcd lakosok például több szolgáltatást vesznek igénybe Kisteleken, mint Kiskunmajsián. Közlekedési lehetőségeik is erre kedvezőbbek. A Mohácsi-sziget községei viszont Baranya megyéhez tartoznak, mégis sok minden köti Bács-Kiskunhoz az itt élőket. Megyei szinten próbálunk úgynevezett térségi (kapcsolatokat kialakítani. Emellett fontos szerep hátiul az egymással határos városkörnyékek bizottságaira is a közös tennivalók felkutatásában.

— Hogyan összegezné a városkörnyéki bizottságok működésének eddigi tapasztalatait?

— Két év alapján korai lenne még az értékelés, hiszen a bizottságok tevékenysége most kezd kiteljesedni. Azt máris bizonyította az élet, hogy létrejöttük szükséges volt. A bizottságok figyelme a gazdasági, településfejlesztési kérdések mellett szinte minden területre kiiterj ed, a közlekedéstől az egészségügyi ellátásig.

— S milyennek látja a városkörnyéki bizottságok jövőjét?

— Az érdekek összehangolása ■időigényes, bonyolult feladat. Minden településnek megvannak az önálló fejlesztési elképzelései, de könnyű belátni, hogy az anyagi és szellemi erőforrások összefogása mindannyi unk érdeke. Sokféle létesítményt célszerűbb közösen felépíttetni és működtetni. Az igények reális megfogalmazásával, a településék közötti kapcsolatrendszerben felszabaduló új erőforrásokkal a városkörnyéki bizottságok jelentősen hozzájárulhatnak a VII. ötéves terv megvalósításához.

Lovas Dániel

ÚJ CÍMEREINK

■Megyei tanácsházunk előtti falfelületen kaptak helyet városaink címerei: a Kiskunhalas, Baja, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kecskemét és Kalocsa jelképeit magában foglaló pajzsok. A közelmúltban két új címer került a meglevők mellé, Bácsalmásé és Tiszaíkécskéé.

Bácsalmás címerpajzsának zöld alapszíne utal a város mezőgazdasági jellegére. (A kép bal szélén.) A felső mezőben levő Nap és Hold a napfényes Bácskát, illetve a török uralom idején teljesen elnéptelenedett települést jelzi. A címer alsó felén páncélos kar látható — az 1808-ból származó községi pecsétlenyomat másaiként —, kezében 'három Ibú- zalkalásszal, amelyek a magyar, valamint az 1600-as években, a Buna folyó környékéről betelepült bunyevác és az 1786-ban Würten- foergből érkezett német családokat jelképezik. A város címere Szilvási Nándor grafikus alkotása.

Tiszakécske címerpajzsát az ezüst színű Tisza szeli ketté: jelezve a város életét évszázadok óta meghatározó folyó szerepét. (A kép jobb szélén.) A pajzs felső részén zöld mezőben kétfarkú oroszlán látható. A 18. században Kécskére telepített szlovák kisnemesi családok címeréből

átvett oroszlán „kezében” nyílvesszőt — az egy nyílilövósnyire levő folyóra utal —, illetve kardot tart, ami egyfajta figyelmeztetés: védik .magukat, ha kell!

A címer alsó harmadában a két, egymásnak szemben úszó hal Ökécske több száz éves pecsétnyomatának jele, feltehetően

arra utal, hogy a település hal- vámhely volt hajdanán. Az 1950- ben egyesült Ó- és Űjkécske létéit az egykorú források alapján a 13. századig vezetik vissza, amikor az okmányok Kedhke-ként említik. Ezt a címert Morvay László készítette.

S. K.

Nemzetközi elismerés a Kecskeméti-w-fe f r • f/- i « r a

__ \ m Dr. Vidmann Mihályné a barB

orgazdasági Kombinátnak ^ rendezvényen «v«** *

Barcelonában rendezték meg március közepén az Alimentaci- on Élelmiszer-világkiállítást.

Ennek időszakában a madridi Editorai OFICE 53 országból 125 élelmiszer-termelő céget hívott meg abból az alkalomból, hogy kitüntetéssel jutalmazza, és közülük a legjobbaknak átadja az Élelmiszer-trófeát. Nyugat-Eu- rópa, Afrika és Amerika üzletemberei, kereskedői, a jelenlevő meghívottak nagy ovációval fogadták a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát kitüntetését, a szocialista országokból az egyetlen vállalatot, amelyet érdemesnek talált a szervezet bizottsága a világban magasan jegyzett díjra. Dr. Vidmann Mihályné, a kombinát közgazdasági igazgatója vette át a kitüntetést és az oklevelet.

— A bizottság mivel indokolta az elismerést?

— A díjat a nemzetközi élelmezésügyi bizottság titkára, dr. Alain Gerard úr beszédében azzal indokolta, hogy vállalatunk évek óta és egyre sikeresebben kapcsolódik be a világkereskedelembe, boraink, üdítőitalaink a minőségi követelmérfyeket jól kielégítik, és az élelmiszer-termelést is szolgáló parafatermékek gyártásában is jelentős szerepet vállalunk — mondta dr. Vidmann Mihályné. — Az Amorin portugál céggel, gesztorságunkkal megalakult, elsősorban parafadugókat gyártó Hungarokork közös vállalat, valamint ugyanezzel a céggel létrehozott, borértékesítéshez kapcsolódó üzleti vállalkozásunk

az utóbbi esztendőben valóban nagy lépést jelentett számunkra termékeink szélesebb körű megismertetésében.

— A nemzetközi elismerés további lehetőségeket is hozhat a kombinátnak?

— Módomban volt ismertetni a nagyszámú külkereskedő és üzletember előtt a vállalatunk tevékenységét, termékskáláját, és olyan megbeszélésre is sor került, amelyek reménykeltőek az exportunkat illetően. Másrészt a díj által a kombinát tagja lett egy nemzetközi szervezetnek, a Trade Leaders Clubnak, amelynek kötelékében megkapjuk « legfrissebb üzleti és piaci információkat, s ezeket hasznosítva jobban alakíthatjuk kereskedelmi munkánkat.

— A kiállítást is látta Barcelonában. Mi az egy mondatba sűríthető tanulság?

— Látványos, ízléses, az árunak önmagát kínáló csomagolása, a homogenitás, vagyis a termékek egyforma mérete és minősége a legfontosabb ahhoz, hogy a piacon lehessen maradni... És természetesen a jó reklám.

Cs. 1.

NAPI JEGYZET

Munka és

Ki kapjon és ki ne órabéremelést az MMG Automatika Művek kecskeméti gyárának egyik üzemrészében?

Nem először mondott véleményt erről a kérdésről a szóban forgó termelőüzem szakszervezeti főbizalmija, miután egyik bizalmitársával, s az ott dolgozók munkáját közvetlenül ismerő csoport- és művezetővel megbeszélte az elosztás mértékét. Megválasztása óta ötödször állt a főbizalmi ilyen feladat előtt. Noha már volt gyakorlata, ezúttal sem volt könnyű a kinek-kinek a pénztárcáját érintő kérdésben állást foglalnia. Személy szerint mintegy mérlegre kellett tennie a többi javaslattevővel ötven embernek, voltaképpen a vele együtt dolgozóknak a munkáját. Kinek a keze alól kerül ki legtöbb, hibátlan exportéletmód

áru? Ki, milyen gyorsan dolgozik? Kire lehet számítani, amikor szorult helyzetben van a gyár? Ki járul hozzá jobb teljesítménnyel, időnként túlórázással és szombati műszakkal is, hogy termékeiket a kért határidőre és a megadott minőségi követelmények szerint szállíthassák a megrendelőnek? Ezek a szempontok voltak a mérvadók. Az, hogy kinek hány évi munka- viszonya van, keveset nyom a latban. Az órabéremelés- mérlegelés serpenyőjében ez utoljára kap helyet.

Annál inkább figyelembe veszik — mint az a fentiekből is kitűnik — az értékelésnél számításba jövő személyes tényezőket. Amikor immár ötödik alkalommal osztották el az órabérjavításra adott pénzt, tisztázniuk kellett: megérdemli-e az egyik munkás az alsó határként megszabott 60 filléres emelést?

— Beteg — jegyezte meg a művezető.

— Ez igaz — felelte a főbizalmi. — Ebben az évben két hétnél többet nem dolgozott. Azonban egészségi állapotának romlásáért magát is okolhatja ...

A művezető kérdőn nézett rá. Magyarázatot várt.

— Igen, önmaga is hibás — folytatta a főbizalmi —, mivel sűrűn néz a pohár fenekére. Egyik cigarettát a másik után szívja. Miért adjunk órabéremelést, még ha 60 fillért is, annak, aki egészsége, munkaképessége helyreállításáért a gyógyszereken kívül semmi egyebet nem tesz? Talán a legközelebbi béremelésnél javítunk az órabérén, ha addig gyakrabban látjuk bent, az üzemben.

A művezető, a csoportvezető és a bizalmi egyetértettek a főbizalmi javaslatával.

Kohl Antal

KECSKEMÉTI TAVASZI NAPOK

Virizlay-koncert

A Kodály-iskólában a Kecskeméti Tavaszi Napok rendezvény- sorozat keretében Virizlay Mihály adott hangversenyt. v Az Egyesült Államokban élő magyar művésznek nem ez volt az első kecskeméti bemutatkozása, hiszen a Kodály Szeminárium vendégeként már két évvel ezelőtt tartott itt egy nagysikerű koncertet.'

Michel Tompa, a Francia Rádió zenekritikusa vezette be a műsort. Szólt a világhírű gordonkaművészről, aki Casals tanítványa.

Virizlay Mihály erre az estére nagyigényű műsort állított össze. A koncerten elhangzott egy különleges mai mű, melynek ez volt a magyarországi ősbemutatója. Joseph Castaldo Epicycle oí- mű darabjának különleges hanig- zatai, az újszerű zonigoramegszólaitatás elragadtatással töltötték el a kisszámú, de igazán lelkes hallgatóságot. Kodály Rondójá- nak szívbemankoló szépséggel megszólaltatott magyar népdalai után Paganini Mózes-faintáziájá- nak virtuóz előadása bizonyította, hogy a művész érdeklődik a csellóirodalom legkülönfélébb korszakai iránt.

Zongorakísérője, Robin Kissinger amerikai művésznő egyenrangú partnere volt Virizlaynafc e nehéz műsor gyönyörű előadásában.

Ch. M.

*

Szerelési utasítás

(Egy drámai költemény vázlata)

I. Expozíció, a téma bemutatása, seregszemle.

KOS-ROL kartonredőny. Forgalomba hozza az Ezermester és Úttörőbolt Vállalat. Gyártó: Drevovyroba OPP, Kosice. Ára: 55 Ft.

II. A cselekmény kibontakozása, maga a szerelési utasítás.

a) A dupla ablakrámák tartócsavarjainak szétcsavarása után a jbelső ablakráma jobb vagy bal oldali felső szögletébe a mellékelt betéthüvelynék megfelelő lyukat fúrunk.

b) A redőnyt a rászerelt puhafa lécen át 2 db facsavar segítségével odaerősítjük a külső ablakráma belső-felső részének aljára.

c) A külső ablakráma belső-felső sarkában, szemben a belső ablakrámára kifúrt lyukkal, vésővel — vagy zsebkés segítségével — vájatot vésünk,

melyben a redőnyzsinór az ablakrámák összecsavarása után könnyen mozgatható.

d) A redőnyzsinórt átfőzzük a belső rámán kifúrt nyíláson, majd az ablakrámákat tartócsavarjaikkal összecsavarjuk.

e) A belső ablakráma belső falára úgyszintén facsavarral felcsavarjuk a zsinórt rögzítő műanyag korongokat, végül a dupla zsinór végét ellátjuk a mellékelt műanyag gombbal.

III. Befejezés, összegzés, a társadalmi mondanivaló leszűrödése, epilóg.

Ezen ízléses és praktikus redőnyök speciálisan preparált, kizárólag citromsárga kartonból készülnek. Hosszú éves tapasztalatok után megállapítottuk, hogy ez a szín leginkább ellenáll a napsugaraknak és néni fakul ki a redőny fémalja, a könnyű szétcsúszás biztosítéka. A redőnyök annak ellenére, hogy kartonból készülnek, helyes szerelés és kezelés mellett 4—5 évig használhatók.

Lektori vélemény:

A cselekmény bonyolítása, a tömörítés és az úgynevezett balladai homály alkalmazása egy szerelési utasításnál, úgy tetszik, nélkülözhetetlen. Fölöttébb alkalmas a téma egy tért ölelő társadalmi probléma sokrétű bemutatására. \ Különösen figyelemreméltó a külső ablakráma belső-felső sarkával kapcsolatos tennivalók valósághű, de nem naturalista bemutatására való törekvés. A vésővel vagy zsebkéssel vájandó lyuk drámai konfliktusának a belső rámán kifúrt nyíláson átfűzött zsinór általi feloldása már- már csehovi magaslatokat mijitat, melyet talán csak a

belső ablakráma belső falára szerelt műanyag korongok nyújtotta élmény múlhat felül. Ami pedig a dupla zsinór végére kerülő műanyag gombokat illeti, az túlzás nélkül az arisztotelészi katarzis ma- terializálódása. Talán csak a N speciálisan preparált redőnyök kizárólagos citromsárga színével kapcsolatban merülhet fel kétely az irodalombarátban, hiszen a napsugarakkal szembeni ellenállás mintha nem garantálná egyértelműen azt, hogy nem fakul ki a könnyű szétcsúszás biztosítéka, a redőny fémalja. De félre a kishitűséggel, ne számítsunk rögtön a legrosszabbra. Én hiszem: nem lesz olyan nehéz az a szétcsúszás!

A művet a rádiónak, amatőr színpadoknak és a Rakéta Regényújságnak javaslom.

— hámori —

KISSZÁLLÁSON:

Fél év a népművészet bűvkörében

,,A vizuális és egyéb nevelési feladatok ellátásában felbecsülhetetlen segítséget jelent a népművészet. Különös élményt nyújthatnak azok a munkafolyamatok, ahol maga a néző is kipróbálhatja a korongot, a szövést, hogy megtanulja, mit jelent például a nyüst vagy a vetélő szó. Mindemellett munkára nevel, az esztétikai érzéket fejleszti. Éppen ezért az ifjúság, de a felnőttek figyelmét is fel kell hívni a népművészet értékeire.”

Mindezt Miikó Piroska, a kisszállása művelődési ház vezetője mondta, aki elindítója, 'lelkes szervezője volt annak a fél éviig itartó rendezvénysorozatnak, amelyen a község apraja-nagy- ja mégis meritoedhetet t Tolna megye népművészetével.

A bemutatók alkalmával megtartott nyílt műhely napokon — amelyekről fotódokumentáció is készült — mindenkinek lehetősége nyílt az agyagozásra, a szövéisre, hímzésre, fafaragásra.

iA rendezvénysorozat — amelynek szorgos segítője volt dr. Németh Pálné, a TOlinia megyei művelődési központ népművészeti szaktanácsadója — a napokban zárult. Valamennyi hímezni szerető lánynak, asz- szonyniak imigyen drukkolták (előnyomták) a híres sárközi motívumokat. Este Uricska István községi pánttitkór köszöntötte a tolnai vendégjeiket, majd a Babits Mihály Művelődési Központ igazgatóhelyettese, Ú. Szabó Mária megnyitotta azt a kiállítást, amelyet az intézmény d íszítőmű v észeti szakköreinek munkáiból rendezitek. Ezután népiltánc-műsorán, majd táncházban szórakozott a közönség.

P. S.