Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-26 / 72. szám
« • PETŐFI NÉPE • 1988. március 26. KUTATÁS ÉS TERMELÉS A csemegekukorica jelene és jövője Nyár végén megjelennek az utcákon fehér ruhával letakart kosaraikkal a főttku- korica-árusok. Az utóbbi években azonban nemcsak idényben vásárolható ez a csemege, hanem szinte állandóan megtalálható az üzletek mélyhűtőpultjaiban és • konzerves polcokon. Bács-Kiskun megyében — miután a Kecskeméti Konzervgyár elindítója volt a nagyüzemi termeltetésnek, és a feldolgozók közt is tekintélyes — igen sokan foglalkoznak e növény termesztésével. A megalapozásból, a nemesítésből szintén kivesszük a részünket, hiszen a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalatnál külön csoport „állt rá” a csemege- és a pattogatnivaló kukoricák előállítására. A csoport vezetője dr. Bajtay Ilona. A kukorica hozta az intézetbe, vagy véletlen, hogy ezzel a növénnyel foglalkozik? — Sem egyik, sem másik. Nem a kukoricával kezdtem, hanem az uborkával. De az intézetbe sem egyszerűen kerültem. Iskolás koromban ugyanis itt dolgoztam nyaranta. És én, aki tulajdonképpen amolyan ,,asztaltkertész”-nek indultam, nagyon megszerettem a növényeket, a szakmát. Végigjártam az utat a fizikai munkástól a technikuson keresztül a tudományos munkatársig. Közben elvégeztem az egyetemet majd Mészöly Gyula bácsi vett maga mellé közvetlen munkatársnak. 1973- ban pedig megkezdődött életem kukoricakorszaka. — Van-e hosszú távon jövőjük az emberi étkezésre felhasználható kukoricáknak? — A vitágéHelmezés gondjai közismertek. Manapság pedig egyre többet emlegetjük, jogosan, a kézi munkaerő csökkenését. Ebben a helyzetben a csemegekukorica mindenképpen nagy jövő elé néz. Kevés olyan növény van, melynek termesztése ennyire jól megoldott. A gépesítése, kemizá- lása a mai tudásunknak megfelelően szinte tökéletesen kidolgozott. Élelmezési szempontból pedig •.. Nagy terméstömeget ad. a beitartalmi értékei igen jók, egyes vitaminok olyan mennyiségben vannak benne, hogy a zöldségnövények között is kiemelkedő. A pattogatni való kukorica felfutása az utóbbi években mintha megáLlít volna. Pedig most lehetőség lenne betörni vele a külföldi piacokra mégpedig feldolgozotton. Nem kimondottan a pat- togaitásrál van szó, hanem .például élelmiszerekbe keverve jól helyettesíthet különböző, eddig tvasznál t növényi anyagokat. Az e téren végzett kísérletek igen szép reményekkel biztatnak. — Mi az oka, hogy hazánkban nem terjedt igazán el a kukorica, mint humán élelmiszer? Hiszen csupán delikáteszként fogyasztjuk. — A magyar étkezési szokásokat nagyon nehéz formálná. Ráadásul igazán jó receptjeink sincsenek a kukorica elkészítési módjáról. Nálunk csőről rágva illik enni. Ha már egy kis cukrosecetes levet készítünk a morzsolt szemekhez, azt hisszük, mindent kipróbáltunk. Nyuigat-Európában rengeteg félkész és készétel, konzerv található, amiben kukorica van, emellett pedig a háziasszonyok sokféle salátát, és például pudingot is készítenek belőle. Vannak nálunk is próbálkozások, de egyelőre úgy látszik, nehéz „bevezetni” a hazai konyhákba. — A nemesítő nemcsak a fajták, hibridek előállításával foglalkozik, hanem a feldolgozás lehetőségeivel is? — Én háziasszony is vagyok, tehát egyrészt innen fűi a szél, de mint nemesítenek is tudnom kell, milyen utóélete lehet az általunk előállított alapanyagnak. Sok reményt fűzünk most egy beltenyésztési munkánk — e pillanatban félig kész — eredményéhez, a mini kukoricához. Ebből savanyúságot lehet készíteni. A • Dr. Bajtay Ilona a kukorica ezerszem- tömegét méri. (Straszer András felvétele) cső mérete pedig olyan, hogy a normál konzervesüivegekibe mim- den további nélkül többet .belehelyezhetünk. A nemesítés feladata most, hogy egy növényről nagyobb termést tudjunk levenni. — Lépést tud-e tartani a hazai étkezésikukorica-nemesítés a külföldi eredményekkel? — A nemesítés! eredményeink jók. Szükség van arra, hogv a magyar viszonyok között termeszthető csemegekukoricáknak legyen magyar nemesítés! háttere ist Vannak olyan fajtáink, amelyek versenyképesek a nagyhírű amerikaiakkal. A gondunk más jellegű. Bizonyos fokig lépéshátrányban vagyunk. A századfordulón az USÁ-ban már 65 hibrid volt forgalomban.. A hagyomány tehát igen régre nyúlik vissza, nálunk pedig ... Ugyancsak az USÁ-ban például a konzervbonsó vetésterületét megelőzte a csemegekukoricáé. De például a hazai termesztés is az amerikai fajtákra épül. És a vásárlók is igényesek!. Néha csupán a címkére. Vo’- tunk olyan bemutatón, ahol a hazai kukoricák értékeléskor jobb eredményeket mutattok. A külföldi vevő mégis az amerikai fajtát kérte. — Érdeklődnek más államokban az új magyar csemegekukorica iránt? — Több helyre — például Franciaországba — kértek tőlünk, vetőmagot, hogy kipróbálhassák a fajtáinkat. A hazai érdeklődésre is igyekszünk felkészülni. A fajtakísérletben szereplő új anyagaink, ha elismerésre kerülnek, köz- termesztésbe vonhatók tesznek. Reméljük, ezek már a nagyüzemi termesztésben és a konzervipari feldolgozásban egyaránt megállják 'helyüket. Gál Eszter HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ Merre tart a kertészet? Válaszra váró kérdések Érdeklődéssel olvastuk megyei lapunkban a kertészeti ágazatok helyzetéről, lehetőségeiről szóló sorozatot. A vitaindító felhíváshoz kapcsolódva helyi tapasztalataink alapján a szőlő-borágazat néhány aktuális kérdéséhez az alábbiakban mondjuk el véleményünket. A Kunbaja—Bácsszőlősi Állami Gazdaság, ma már mint a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát leányvállalata, nemrégiben még a megye legnagyobb összefüggő nagyüzemi szőlőterületével rendelkező gazdaság volt. A bosszú évtizedek során kialakult szőlő—bor vertikumra történő specdalizáció korábbi előnyei fokozatosan megszűntek, és az ógazait jövedelempozíciójának elvesztésével maga a vállalat is mélypontra jutott. Érthető, hogy ebben a helyzetben a szőlőtermesztés, a feldolgozás és a borászati késztermékek helyzetét és jövőjét kollektívánk felfokozott érdeklődése kiséri. A több irányú útkeresést nehezíti az a tény, hogy a szőlőágazatban és vertikumában egyre több a nyitott kér. dés, annak élienére, hogy a tudományos és gyakorlati szakmai fórumok, az ágazati szakmai irányítás, a nép- gazdasági tervezés és pénzügyi szabályozás érvek óta keresi a kivezető utat. A termelés és feldolgozás szintjéről megítélve úgy látjuk, hogy több alapvető Kérdés megfogalmazása késik, vagy, a már megfogalmazott kérdésekre nem tteremi tődnek meg a válaszadás feltételei. Melyek ezek a kérdések ? Klimatikus viszonyaink, bélés külpiaci orientációnk alapján el kellene dönteni legalább 15—20 éves távlatra (az ülitetvénykulltúra ennél rövidebb időszakú döntést nem vitel el), hogy milyen mennyiségű és milyen összetételű Szülőt kell termelnünk? Ezt a szőlőmén nyi_ sóget mekkora területen, és miilyen társadalmi-gazdasági szervezetben célszerű előállítani? Szükségszerű-e, hogy a tér. mteflő üzem nem dönthet a terület kiválasztásában. de annak minden ódiumát utána vállalni kell ? Sizabad-e hagyni megismétlődni azt, hogy a telepítések jelentős része kedvezőtlen termőhelyi adottságok közé 'kényszerüil.... ,?•/-,te elveszítse verpc-v-gét? Alkalmas-e a k. ,1 vívó tton adottság miatti termelési támogatás rendszere a jelenlegi alapokon, amikor a szőlőültetvény tényleges termőhelyi viszonyait figyelmen kívül hagyja, és a környezet iszántóterülieteiniek minőségéből vezeti le a támogatás feltételeit és mértékét? Képes-e ez a növény tartósan elviselni az egyébként iis nagyon szegényes nagyüzemi gépi technikát, ha az továbbra sem párosul az igényes kézi munkaerő vállalkozási szemléletű félhaszná- lásávall? Végképp le kell-e arról mondani, hogy elhárulhatnak a töredék és családi munkaerő ésszerű felhasználásának szabályozási akadályai? Minden bizonnyal lehetne még, és kell is tovább sorolni azokat a kérdéseket, ameLyékre véleményünk szerint mihamarabb választ lehet és kell adrni, ahhoz, hogy szabad utat topjon a megújulásra váró szóló-bor ágazat, és hasznosuljon az az óriási anyagi és szellemi tőke, amit az elmúlt évtizedben a vállalatok, a pénzintézetek, és nem utolsó sorban az állami költségvetés ebbe az ágazatba invesztált és joggal várja ennek visszatérülését. Mint itapaszitalatat, üztemi szemmel érdemesnek vélünk megemlíteni: fontos, hagy az akadályok ellenére, élve_ a központi szervek jelentős pénzügyi támogatásával, üzemi tö rekvéseimket nem a tétlenség jellemzi. Súlyos veszteségek és tapasztalatok árán sokkal! nagyobb biztonsággal tudjuk ma megválasztani azokat a fajtákat, amelyeknél a legkisebb a veszélye a katasztrofális fagyhatások kialakulásának. A telepítéseknél és a termő szőlő művelésénél is jelentős számban alkalmazzuk már a különböző egyéni érdekeltségű vállalkozási formákat. De őszintén meg keli mondani, hagy ezek egy része bármilyen kedvezően Is állja a gyakorlat próbáját, képtelen átjutni a szabályozás hálóján. Dr. Alföldi Lajos a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát Bácsszőlősi Állami Gazdaságának igazgatóba A népi ellenőrzés tapasztalatai Kiskunhalason A kiskunhalasi Népi Ellenőrzési Bizottság 1985. évben végzett ellenőrzéseinek tapasztalatairól dr. Bllekov Pál NEB-elnök elmondta, hogy a bizottság hét témakörben végzett eUen- őrzéseket, harminc közérdekű bejelentést és panaszt vizsgált ki, ötvennyolc egységnél végzett egyéb vizsgálatot és U esetben rendelt el azonnali Intézkedést. Ennek során 132 népi ellenőrt vontaik be a munkába, amit 511 munkanap alatt végeztek el. Jól működő háztáji gazdaságok Ellenőrizték a háztáji és az illetményföldeken folytatott termelés koordinálását és a nagyüzemi- leg hasznosítható föld területek igénybevételének módját. Megállapították, hogy a szövetkezetek többségénél háztáji bizottság működik, s ezek jól Irányítják a termelést. A közös gazdaságokban a háztáji termeléssel foglalkozó tagok részére biztosított anyagok és szolgáltatások ellenértékét szűkített önköltségi áron számoljiák el. Vannalk szövetkezeitek, amelyek a nyugdíjas tagok háztáji gazdálkodása költségeinek egy részét magáikra vállalják. A szövetkezetek a termékek értékesítésénél szükséges koordinálást általában az így jelentkező felár 50 százalékáért biztosítják. Hát községbén és Kiskunhalas egyik általános iskolájában ellenőrizték a gyermekélelmezés helyzetét. Megállapították hogy a konyhák kapacitása kihasznált, az étkezteltés többnyire ömkiszoügáió jellegű. A térítési díjak megállapítása előírásszerűén történik, befizetési hátralékot csak kevés esetben fa pasztáitok. A zöldség- és gyümölcstermékek útjának a termelőiktől a fogyasztókig való vizsgálata során megállapították, hogy a nagy üzemék közvetlen piacra nem termelnek. E tevékenység kizárólag a kisgazdaságokra jellemző. A nagyüzemnek szerződéskötés alapjain értékesítik aiz árüt á konzervgyár vagy a hűtődipar szamára.. Kiskunhalas és a területileg, hozzá tartozó települések friss zöldséggel való ellátása — a szezonális időszakok kivételével — megoldatlan. Az álfészek árszabályozó szerepe nem érvényesül. Gond: az alkatrészhiány A gépi állóeszközvagyotn áliag- vizsgálalta során megállapították, hogy számos géptípus esetéiben állandósult az alkatrészhiány (például az IFA tehergépjárművek és a nyitott országokból beszerzett különféle gépek). A javítások minőségét emelnék — szögezte le a NEB —, ha az órabéres munkák mind nagyobb hányadált .teljesítménybéressé alakítanák át. A népi ellenőrzési bizottság két vállalatnál feltárta, hogy a vállalati munkaközösségek által elvégzett munkák 2— 2,5-szer költségesebbek a főmunkaidőben. végzettnél. A vgimk-k munkájának létjogosultsága nem váltatható: azonban a mostaninál jobban kell ellenőrizni tevékenységüket, mert egyes vállalati munkaközösségek nem a nagy koHielkitíva munkáját segítik elő, hanem annak égisze alatt szabadidejükben fusiznak. A bizottság némely üzemében a vgimk-k részéről azt is tapasztalta, hogy munkájukkal nem a háttéripar egyes hiányszakmáinak pótlását segítik, hanem a termelésben mutatkozó létszámhiányt enyhítik. Felelősséggel dolgoznak A természet- és a környezetvédelemmel kapcsolatos NEB-vdzs- gálait Kiskunhalasra, Kunfehértó- ra és Jánoshalmára terjedt ki. A kiskunhalasiaknak több évre’szóló természet- és környezetvédelmet célzó elképzelésük várni, noha ezek perspektívája — végleges rendezési terv híján — eléggé bizonytalan. A bizottság az Aiföl- dön ritkaságszámba menő mocsári fenyőcsoporfc védettségét nem tartja kielégítőnek. Az ellenőrzések azt ds feltárták, hogy egyes helyeken a szabályozók szigorodására hivatkozással megszüntették jöl működő állat- tenyésztési ágazatokat (a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztés felszámolásával baromfitenyésztésre tértek ét). Az ilyen intézkedések több helyen megalapozatlan számításokon alapulnak. Némely melléküzemág vezetői részéről bizonytalanságot tapasztaltak: az elkövetett és feltárt szabálytalanságaikat ugyanis az éniínltett üzem alapttevékenys égében mutatkozó anyagi kiesések ellensúlyozásaként igyekeztek megindokolná. A NEB elnöke szólt arról, hogy a felkért népi ellenőrök és szakemberek az elmúlt évi munkájukat felelősségteljesen végezték el. A vizsgálat alá vont gazdálkodó szervezetek és intézmények pedig segítő szándékkal fogadták az ellenőrzést az értékelésben résztvevők összességében jónak minősítették a területi népi ellenőrzési bizottság tavalyi munkáját. SQdl Bertalan Vállalkozó brigádok Az Alsóduna völgyi Vízügyi igazgatóság pártvezetőségének titkára. Szabó Gergdyné, amikor a gazdasági munka pártirányításáról kérdez, tem, a téma közepébe vágott. — A beszámoló taggyűlések időpontjának megválasztása nem túli szerencsés. Az év gazdasági lezárása decemberben még nem lehetséges, ezért kevés az információ, csak tendenciáikat tudunk értékelni, nincs konkrét eredmény. A január, a február volna a legjobb, de ez természetesen nem befolyásolhatja a politikai munkát. A vízügyi igazgatóságnál egyenletes a termelést segítő politikai munka. A pártvezetőség, az alap- szervezetek vezetőségei, de még a pártcsoportok is azt tartják: nem szabad megkerülni, elodázni semmit, ami a termeléssel, az emberek közérzetével összefügg. Ez az alapállás, ebből nem engednek. — Tőlünk azt várják, hogy eleget tegyünk a védelmi feladatoknak, de az ehhez szükséges pénz egy részét elő kell teremtenünk. Vállalkozni kellett, bérmunkát keresni. Ez feszítő gazdasági helyzetet teremtett, de egyben, politikai feladatként is jelentkezett. Rádöbbentünk: nem maradhatunk meg a régi szinten; a termelőüzemeinknek — a gépészetnek, a főépítésvezetőségnek, a folyamatos üzemnek — folyamatos munkát kellett keresni. Nem volt könnyű dolguk, ugyanis azt sem tudták, hová, merre induljanak. A kezdeti bizonytalanság után a pártvezetőség határozott volt: az igazgatóság valamennyi vezetőjét határozatban kötelezték, hogy intézkedjenek a bérmunka megszerzéséért. Ez a mozgósítás eredményesnek bizonyult. — Az üzemek felnőttek a feladatokhoz, a gépészeten kívül, valamennyi nyereséggel dolgozik. A főépítésvezetőség részt vesz a meliorációban, műtárgyakat, gabonasilókat építenek. A folyamos üzem követ és sódert szállít. A gépészettel még gondjaink vannak, nem találtuk meg számukra a megfelelő profilt, keressük a megoldást. A pártvezetőség sohasem várt arra, hogy a gazdasági vezetők kérjék tőlük egy-egy feladat megoldásához a támogatást. A {járt- vezetőség mellett működő gazda-' ságpolititai munkabizottság, az információ jelentések alapján sok gazdasági problémát tárt fel hamarabb, mint a gazdasági vezetők, de ki is dolgozták a kibontakozás útjait, lehetőségeit. Három évvel ezelőtt a pártvezetőség arra az elhatározásra jutott: felmérik az igazgatóság szellemi kapacitását. A gazdaságpolitikai munkabizottság javaslata alapján, a pártvezetőség biztatására hozták létre a tervezésben a vállalati gazdasági munkaközösséget. Ez túl aizon, hogy hasznot hajt az igazgatóságnak, leköti a szellemi kapacitást, s a tervezők számára is kifizetődő. Hasonló módon jártak el a pályakezdők beilleszkedésének vizsgálatakor. A párt- vezetőség javaslatára, az arra alkalmasak, a ranglétra végigjárása nélkül vállalkozhatnak vezető beosztások betöltésére. A párt- vezetőség bátorítására nagy szükség volt, de végül is megérte. — A termelésben dolgozó szocialista brigádok tevékenységében sok a formalitás, ezen változtatni kell. Két évvel ezelőtt javasoltuk, hogy válialkoztassák a munkahelyi kollektívákat. A javaslat bevált, azóta mind a 12 brigádunkkal kétoldalú szerződést kötünk, amely tartalmazza, hogy mit, mennyiért, milyen minőségben és mikorra készítenek el. Az eredmények önmagukért beszélnek, s emellett az emberek jól keresnék. A vállalkozás nem öli ki a brigádokból a szocialista szellemet, amit bizonyít az is, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának tiszteletére újabb szerződéseket kötöttek, felajánlás sokat tettek. A pártszervezetek gazdasági segítő, ellenőrző munkája, mint ezt az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság példája is mutatja, nem lehet csupán elvi. Nagyon is konkrétan kell foglalkozni a gazdasággal a gazdaságossággal, a termelékenységgel, az ezzel ösz- szefüggő emberi viselkedéssel, mert csakis így lehet segítséget nyújtani a jobb eredmények ed’ Gémét fcitW"' SZOVJETUNIÓ Villamos erőművek a sarkkörön • A szurguti villamos erőmű vezérlőpultja Nyugat-Szibéria legészakibb hőerőműve lesz az a 2500 megawattos erőmű, amelynek építkezései a közelmúltban kezdőditek me®, a híres urengoji földgáz1 e- lőhleüiV körzetében. Az ú.1 erőmű a Sarkkörtől negyven kilométernyire 'helyezkedik el olyan területien, ahol még a helyibe!! vadászok és halászok is csak ritkán jártak A 80-as évek végén üzembe álló urengojd villamoserőmű jelentős javulást hoz Nyugat-Száibéria kőolaj. és földgázkűtjai inaik, valamint a környékén egyre gyorsabb .ütemben fejlődő városok és lakó- településiek energiaellátásában. Az első időszakban a villamos- óram-itenmelésit távolról szállított folyékony üzemanyaggá! működő mobil villamos erőművek biztosították. Később az Uraiból 500 kilovoltos villamos távvezetéket építettek ki, majd a kőolajbányászok új városában — Szurgutban — megkezdődtek egy hőerőmű építkezései. Ennek fűtését a kő- olajfcltermelés melléktermékeként keletkező gázzal oldották meg. Ügy tervezték, hogy a szurguti erőmű csak kisegítő szerepet tölt be és a fő villamosenergia-dgé- nyeket az olcsó szénnel működő uráli villamos-erőművek elégítik majd ki. A terület fejlesztési üteme azonban annyira felgyorsult, hogv a 70-es évek vége félé már problémát jelentett az energiahiány. Világossá vált, hogy a központi tervező szervek tévedtek akkor, amikor elzárkóztak a tyumeni körzetben a helyi szakemberek által javasolt nagyteljesítményű villamos erőművek megépítésének engedélyezésétől. Mindemuekélőtt a szurguti erőmű teljesítményét növeltek kétszeresére. Jélenle® az itt működő 16 energetikai blokk összteljesítménye 3 300 megawatt. Ugyancsak Szurgutban épül egy második — 4 800 megawattos — erőmű. Ennek az erőműinek az első, 800 megawattos áramtermelő egységét 1985 márciusában, a másodikat 1985 novemberében helyezték üzembe. A harmadik blokk átadására 1986 márciusában kerül sor. Egy másik — szintén 4 800 megawattos — erőmű építése kezdődött a szaimotlori lelőhely közelében Nyizsnyevartovszfclban, és a közelmúltban kezdték meg a 2 500 megawattos urengojd erőmű beruházását. További erőművek építését tervezik a sarkkörön túli területeken, például Jatmburg közelében is. E tervek megvalósításával már az 1986—1990 közötti időszakiban megoldódik Nyugat-Szibériai kőolaj.- és földgázlélőhelyei nek meghívható vUlaimosenergda-elláitása. Ezért itúlmenően tehetővé válna a jövőben Tyumeny északi területemnek átalakítása jelentős villa- mosenergiaHtenmelő körzetté. Sztanylszlav Malcev
