Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-25 / 71. szám

* ♦ PETŐFI NÉPE • 1986. március 25. FOKOZÓDÓ ELLENŐRZÉS A cél * az üzemi balesetek megelőzése • Fazekas András munkavédelmi felügyelő a BRG kecskeméti gyárá­ban működés közben ellenőrzi egy présgép védőberendezéseit. (Gaál Béla felvétele) 1984. július 1-én megvál­tozott a hazai munkavédel­mi felügyeleti munka szer­vezeti rendszere. A koráb­ban a szakszervezetnél, a megyei tanácsok mezőgaz­dasági osztályán, valamint a KISZÖV-nél tevékenykedő szakemberekből megalakult az egységes felügyelőség. A központosítást a hivatali bü­rokrácia egyszerűsítése in­dokolja, s a döntés egyben feloldotta azt az ellentmon­dást, ami korábban a szak- szervezet hatóság jellegű és érdekvédelmi tevékenysége között húzódott. Az új szer­vezet feladatairól, s eddigi működésének tapasztalatai­ról Gergely Imrével, az OMVF Bács-Kiskun megyei Munkavédelmi Felügyelősé­gének hivatalvezetőjével be­szélgettünk. I — Hogyan is néz ki je­lenleg a munkavédelem szervezeti rendszene? — A fő felelősséget továbbra is azok a gazdálkodó szerveze­tek vagy magánszemélyek, va­lamint intézmények viselik, akik­nél a tevékenység folyik. Fel­adataik ellátása érdekében ők munkavédelmi szervezetet vagy vezetőt tartanak, de a balesetek megelőzése és a szabályök be­tartása minden dolgozónak kö­telessége. A munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt el­lenőrzik a megyei, illetve a fő­városi munkavédelmi felügye­lőségek. Ezek hatósági jogokkal felruházott szervezetek, ame­lyek az Országos Munkavédel­mi Főfelügyelőségnek! (OMVF) vannak alárendelve. Nem csök­kent azonban a szakszervezeti munkavédelmi ellenőrök és ak­tivisták szerepe sem, hiszen képviselik a tagság érdekeit, s csak az ő egyetértésükkel vál­hat érvényessé például a válla­lati munkavédelmi terv. Tár­sadalmi szervként léteznek még a megyei munkavédelmi bizott­ságok, amelyek a különböző ágazatok aktivistáit tömörítik. I — Milyen szakemberek alkotják a megyei felügye­lőséget? — A hivatalvezető munkavé­delmi szakmérnök —, s egyben főfelügyelő. Tizenkét munka­védelmi felügyelőnk van, több­ségük valamilyen felsőfokú mű­szaki alapképzettséggel', s szin­tén felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel rendelkezik. — A felügyelet tevé­kenysége megelőző, vagy inkább utólagos, szank­cionáló jellegű? — Természetesen a megelőzés a célunk, minden ellenőrzés ezt szolgálja. Szigorú m/unkaterv szerint dolgozunk, de tartunk váratlan, előzetes bejelentés nélküli ellenőrzéseket is. Gyak­ran előfordul, hogy úgynevezett célellenőrzést végzünk. Ilyen­kor a „megye több gazdálkodó szervezeténél vizsgáljuk ugyan­azt. 1985-ben például — többek között —, az üzemek karban­tartási tevékenységének, és a tanulók közhasznú foglalkozta­tásának munkavédelmi feltéte­leit ellenőriztük. Munkánk so­rán együttműködünk a Köjál­lal, a tűzoltósággal, az energia­felügyelet villamosbiztonság­technikai és kazánfelügyeleti szakembereivel, valamint a köz­lekedésrendészettel. Az üzemi balesetek jelentős része ugyanis valamilyen módon érinti a fel­sorolt szervezetek hatáskörét. Feladataink közé tartozik még az azonnali bejelentési kötele­zettségű — halálos vagy súlyos — balesetek okainak megállapí­tása. Sokan ezt a mulasztás el­követőjének megkeresésével té­vesztik össze. Ennél pedig fon­tosabb, hogy a balesetet kiváltó hiányosságot vagy káros gya­korlatot megszüntessük, ezután jöhet a felelősség megállapítá­sa. A megelőzést szolgáljuk az­zal is, hogy bárkinek .készséggel szaktanácsokat adunk. — Mi követi az ellenőr­zést, s milyen mértékben él szankcionálási jogával a felügyelőség? —•/ Ha nem találkozunk a sza­bályok megsértésével, akkor ezt vesszük jegyzőkönyvbe. Ellen­kező esetben a vizsgálatot a hiányosságok megszüntetésére vonatkozó határozat követi, megjelölve a felelősöket és a határidőt. 1985-ben 1298 ellen­őrzést végeztünk. 680 esetben adtunk ki határozatot hiányos­ságok megszüntetésére, 359 al­kalommal rendeltük el valami­lyen gép vagy berendezés üze­meltetésének felfüggesztését, 97 dolgozót pedig — további intéz­kedésig —, eltiltottunk a mun­kavégzéstől. Jogaink közé tar­tozik még, hogy a mulasztások elkövetői ellen fegyelmi eljárást kezdeményezzünk, amit a mun­káltató köteles lefolytatni. In- dítványozhafjuk bűnvádi eljá­rás megkezdését, vagy gazda­sági bírság kiszabását is. Utób­bit a megspórolt munkavédelmi költségekből adódó jogtalan ha­szonszerzés címén. 1985-ben nyolcvanhárom esetben a mun­kavédelmi szabályok megsérté­séért határozatban köteleztük az elkövetőket pénzbírság fize­tésére, 18 alkalommal pedig azért kellett az illetékeseknek a zsebükbe nyúlniuk, mert nem szüntették meg a hiányosságo­kat, még határozat ellenére sem. Helyszíni bírságot is kiszabha­tunk, ezzel 335 esetben éltünk. A bírságok együttes összege 262 ezer forint volt, ami a korábbi években megszokott gyakorlat­nak körülbelül hússzorosa. — Jellemző tapasztalat, hogy a termelés bén dolgo­zók a munkavédelmi te­vékenységiét „sziikséges rossl'-nak tartják, s az ezzel foglalkozókat gyak­ran a munka kerékkötői­ként tüntetik fel. Önök rá­adásul bírságolnak is. Mi­lyen a felügyelők munka­helyi fogadtatása? — Általában az a tapasztala­tunk, hogy az üzemekben he­lyeslik a szervezeti változást, nőtt a tekintélyünk. örömmel veszik — különösen a középve­zetők —, ha mi is felelősségre vonjuk a mulasztóikat, mert ez szilárdítja területükön a mun­kafegyelmet. Esetenként ők „ve­zetnek rá”- a hiányosságokra, re­mélve, hogy feletteseiktől így kikényszeríthetik a kedvezőbb munkakörülményeket. Az is elő­fordul, hogy kísért még a múlt, és nem látnak bennünket szí­vesen. Legtöbbször az van a hát­térben, hogy a tevékenység meg­kezdésekor nem gondoltak a munkavédelemre, s az utólagos beavatkozás tényleg a termelés akadályozásának tűnhet. A mun­kavédelem — már a tervezés időszakában —, a termelés ré­sze kell, hogy legyen! — Mit mutat az üzemi balesetek statisztikája Bács-Kiskun megyében? — Regisztráljuk a munkába menet vagy onnan jövet bekö­vetkezett eseteket is, de ezeket neffn számolva 1985-ben 4460 üzemi baleset történt, az előző évi 4179-el szemben. Ez 6,68 százalékos növekedés. Ezer dol­gozóra 19 baleset jut, ami keve­sebb az országos átlagnál, de például ez a szám a mezőgaz­daságban 27. A halálos munka­balesetek száma 22 volt, míg egy évvel korábban csak tizenhat. — Az utóbbi esztendők­ben kevés műszaki fejlesz­tő beruházás történt, ' a gépek, berendezések öreg­szenek. Emellett megnőtt a második gazdaságban dolgozók száma, az embe­rek idegi és fizikai meg­terhelése nagyobb. Okoz- hatják-e ezfck a körülmé­nyek a balesetek számá­nak növekedését? — A statisztika többet mutat mint az' előző évben, de ez rész­ben a szigorúbb ellenőrzés kö­vetkezménye is. A paradoxon mögött a bejelentési fegyelem javulása húzódik roe'g. Vagyis 1984-ben több baleset volt, mint amit a statisztika mutat, de ezek egy részéről a hatóságok nem szereztek tudiomást. Nem tagadható persze, hogy a mun­kavédelmi helyzet romlott, hi­szen a halálos kimenetelű esetek száma is nőtt. Érdekes módon azonban a gépek által okozott balesetek száma csökkent, nem mutatható tehát ki az az össze­függés, amire ön elsőként gon­dolt. Nőtt viszont azoknak az eseteknek a száma, amelyeknél a sérült magatartása is közre­játszott. Nem merném azonban állítani, hogy ennek a második gazdaság terjedése az oka, hi­szen például a vgm-ekben alig van baleset. Az lehet, hogy az emberek fáradtabbak, de a kö­vetkeztetés levonása további vizsgálatéit igényel. Batai F. István r KÖNYVESPOLC Fgy hónap különbséggel két időjárással fagla’lkozó kötet is a könyvesboltokba került. SZ. U. GONCSARENKO Meteorológiáról mindenkinek című könyvét ismeretterjesztő jelleggel a Műszaki Könyvkiadó jelentette meg a Prizma soro­zatban. Az olvasmányos, jó stílusban fordított, (VtMietsen illusztrált kötet bepillantást enged a me­teorológusok munkájába, bemu­tatva a meteorológia kialakulá­sának történetéit. Igyekszik meg­megmagyarázni az időjárási vál­tozásokat, az időjárási viszonyo­kat, majd elmondja, hogyan használják fel előrejelzési cé­lokra, a légköri kutatásokra a mesterséges holdaűcart. Választ kapunk gyakori kér­désünkre: ml alapján tud a me­teorológus következtetni a hol­napi, vagy a távolabbi időre, mi befolyásolja időjárásunkat. WIRTH ENDRE Jégesők, jégkárok, védekezés, biztosítás címmel a Mezőgazdasági Könyv­kiadó jelentette meg kötetét a mezőgazdasági' szakemberek ré­szére. A könyv teljes áttekintést kí­ván. adni a jégeső problémájá­ról. Az általános kérdéseik tár- gyaáásia után részletesen bemu­tatja a jégeső okozta hazai és külföldi károkat majd áttekinti a jégkárbiatositás történetét, és jelenlegi gyakorlatát, ismertetve a jégkárok becslésének módsze­reit. A kötet második fele elő­ször a meteorológiai vonatkozá­sokat tárgyalja (klimatológia, jégsőképződés), majd a védeke­zés korszerű módszereit mutatja be, külföldi és hazad tapasztala­tok alapján. K. M. . y, $ >t kg < ;■ -. TESTVÉRMEGYÉNK ÉLETÉBŐL ■ Elégedett emberek Voszhod kolhozában A szovjetunióbeli Krím terület székhelyétől, Szimferopoltói északra, a Krasziraogvargyejszkij já­rásban az országút szóién megállt velünk a Vollga, s 'kiszálltunk. Térdig érő csizmát adtak, aztán csi­galassúsággal elkezdtük dagasztani a Rossziija kol­hoz sártengerót. Óráknak tűnt annak a pár száz méternek a megtértéle, melynek végén egy kis bumfkertféléhez értünk. Szinte akrobataügyesség kellett ahhoz, hogy a sáros-csúszós csizmával ép­ségben lejussunk. A főid alatti' laboratóriumban kiiis műszer írt valamit égy papírcsíkra. Huszonötmillió rubel Különösebben nem volt izgalmas a látvány, de mint megtudtuk, igen nagy a műszer jelentősége. Segítséget ad a mezőgazdasági munkához, mert a talaj vízszíintjét méri, s megmutatja, hogy meny­nyi a fölösleg, amit le keli vezetni, illetve meny­nyit kíván a föld. Az év nagyobb részébein az utóbbi mutatóra szükségük van az itteni mező­gazdászoknak, ugyanis az időjárási viszonyok miatt nagyon vízigénye» a sztyeppe, kora nyártól folyamatos öntözésre szorul. — Az öntözés jelentőségét érzékeltetve megjegy­zem, hogy például gabonáiból hektáronként 40— 44 mázsa az átlagtermésünk, de azokon a terüle­teken, amelyeken mesterségesen kiegészítve ele­gendő mennyiségű a csapadék, 65 mázsányi ia megterem — mondta V. I. Krivorotov, a kolhoz Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett elnö­ke, miután további autózás után dolgozószobájá­ban. hellyel kínált. — Persze nekünk sem tesz jót, ha márciusban dagasztani lehet a sarat. A késel kitavaszodás tavaly nálunk is jelentősen hátrál, tatta a mezőgazdaság? munkák kezdetét, de en­nek ellenére a háromezer-háromszáz dolgozónk az átlagosnál valamivel jobb évet zárt. Erőteljes fiatalodás — Milyen termésátlagokat értek el? — A gabonát már említettem, szőlőből 10—11 ezer tonna terem a 850 hektáron, s ezer hektáron 9—10 ezer tonna gyümölcs. A 16 ezres szarvas­marha-állományunkból csaknem négyezer a tehén. A tejhozam sajnos nem növekszik kellőképpen, ezért az ágazatot fejleszteni akarjuk. A hústerme­lésünk évente 2400 tonna. Több mint kétezer ser­tésünk, s 12 ezres nyúlfarmunk is van. Termelési értékünk évente meghaladja a 25 millió rubelt. — Említette, hc(gy háii/Omeaerhátromszáz dolgo­zója van a Rodszijándk. Mennyi az átlagéletkor? — Tíz évivel ezelőtt csaknem elérte az 50 évet, most viszont 37 év az átlagéletkor, tehát egy igen erőteljes fiatalodás jellemzi a kolhozt. Minimá­lis az elvándorlás, Voszhod község lakóinak 'többsége Ittmarad.-it'-.ö!o Családi otthonok — állami támogatással — Mi a megtanító erő? — Nyilván először is az elfogadható fizetés ... — ... Mennyi qz áthág? — Kétszázötven rubel, aztán a különböző szo­ciális juttatások, a lakás, a község dinamikus fej­• A Lenin-renddel kitüntetett Rosszijst kolhoz köz­pontja. leszrtése. Tavaly például 500 ezer rubellel járult hozzá a kö2jségfejlesztéshez a Rosezija. De néz­zünk körül a Voszhodban! — javasolta az elnök. A kolhoztól nem messze van a modern lakóte­lep. öt-hat emeletesek á házak. Az általában 60 —70 négyzetméteres családi otthonok állami tá­mogatással készülnek. Ingyen kapják az építő- ayagofc. Voszhod hat óvodájában kilencszáz gyereket tudnak elhelyezni. Bölcsőde nincs, mert egyéves kortól óvodába viszik a kicsiket. Ellátásukért na­ponta 12 kopejkát kell fizetni1. Az iskolások 15 kopejkáért kapják az ebédet. Évente általában kétszáz gyerek kezdi meg tanulmányait az 1 első osztályban'. A község két középiskolájában ezer- hétszáz diák tanul. Oktatási' intézményeik jól fel­szereltek. Két évvel ezelőtt korszerű sportkomp­lexumot épített a kolhoz egyik brigádja, tavaly uszodát adtak át, több feszített víztükrű meden­cével. Ugyancsak a kolhoz kivitelezésében készült el nemrég az új, 250 ágyas kórház. Estefelé, voszhodi sétánk végén. V. I. Krivoro- tov azt javasolta, hogy nézzünk be egyik koűhoz- tágijuk lakásába, s becsengetett A. h Mar,kávék­hoz. .anoao i '.ii, üiéím© unná-,. A tágas, szépen berendezett családi otthonban arról beszélgettünk a háizii'akkal, hogy elsősorban mi kötüi őket Voszhod községhez. „A Lenin-rend­del kitüntetett Rosszíja kolhoz” — hangzott az egyértelmű válasz. Húsz éve itt dolgozik a férj és felesége, s mint mondták, olyan megélhetést biz­tosít számukra, amivel elégedettek. Tannal László 1986. január 1-től A KISTERMELŐI VÁ­GÓSERTÉS hatósági szerződéses rELVA- SÁRLÁSI ARAI, valamint a SŰLYKATE­GÖRIAK az alábbiak szerint változtak: Ft-ban Súlykategória Alapár Mennyiségi felár Minőségi felár Időszaki felár Ossz. 95—120 kg 39,30 1,00 1,20 1,00 42,50 121—140 kg 34,00 1,00 — 1,00 36,00 140 kg feletti 32,50 1,00 — 1,00 34,50 170 kg feletti 32,50 1,00 — 1,00 34,50 (tenyésztésbe fogott) 80—94 kg 34,00 — — 1,00 35,00 A 95—120 kg-os SÜLYKATEGÖRIA he­lyett január 1-től március 31-ig 95—125 kg közötti súlykategóriát alkalmazunk. Az IDŐSZAKI FELÁR a január 1-től már­cius 31-ig leadott vágósertésekre vonatkozik. A fenti súlykategóriák szerinti összes ár­ból az integráló nagyüzem a mennyiségi felár maximum 50 százalékát költségei fe­dezésére visszatarthatja. 1986. január 1-től AZOKNAK A KISTER­MELŐKNEK, AKIK Jő MINÖ8ÉGÜ FE­HÉR HÚSSERTÉSSEL RENDELKEZNEK, lehetőségük vám arra, hogy a 95—120 ikg kö­zötti élősúlyban értékesített sertéseik után a vágóvonalon elvégzett húskitermelés szerinti minősítés és osztályba sorolás alapján. MI­NŐSÉGI FELÄRAT KAPJANAK. I. osztályú minőség esetén: 2,10 Ft/kg II. osztályú minőség esetén: 1,20 Ft/kg III. osztályú minőség esetén: 0,60 Ft/kg minőségi felárat fizetünk ki az élő állapot­ban megállapított nettó súlyra az/1. pont­ban kiszámított vételáron felül. A kistermelők a szerződéskötéskor — de legkésőbb az átadás—átvétel bejelentésekor — JELEZNI KELL az Integrátor nagyüzem felé, hogy sertései a vágás utáni minősítés feltételeinek megfelelnek-e és ennek alap­ján kéri-e a vágás utáni minősítést. FOKOZOTT JÖVEDELEM = JO MINŐSÉGŰ FEHÉR HÚSSERTÉS! HÚSIPAR O—EZ) KISKUNFÉLEGYHÁZA BÁCS-KISKUN MEGYEI allatforgalmi és húsipari vállalat KISKUNFÉLEGYHÁZA 545

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents