Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-22 / 69. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

PETŐFI

NÉPE

•• •• • 0■; •

AT MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évi. 69. szám Ára: 1,80 Ft 1986. március 22. szombat

• Romany Pál az épülő Dobó István körúti húsáruházban.

(Straszer András felvétele)

SPORTÉLET, KERESKEDELEM, VENDÉGLÁTÁS

Romány Pál kecskeméti és ballószögi látogatása

Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság etoő titkára a pénteki napot kecskeméti látogatással és egy városkörnyéki településen töltötte. Útjára elkísérte Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Szalóki- né- Kí&s Katalin, a városi párt- bizobtiság titkára.

Reggel Fekete Lászlótól, a megyei tanács testnevelési és sport- osztályának vezetőjétől és helyettesétől László Józseftől a tavaszi és nyári sportrendezvényekről tájékozódott. Ezután felkereste a Konzum Kereskedelmi Vállalatot, ahol Bessenyi István igazgató ismertette gazdálkodási helyzetüket. Elmondta, hogy az élelmiszer-kereskedelemben nehéz feltételek között dolgoznak. Az öt évvel ezelőtti árréscsökkenés következtében eredményük felére esett. Emellett a 40 százalékkal nagyobb adó, a magas energiaköltség, a szakmát sújtó munkaerőhiány, s az, hogy nem kevés a kis, havi 40 —50 ezer forint forgalmú bolt, a vállalattól korszerűsítést követel az üzleti munkában. Jó partner ebben a Bajai Városi Tanács, amely ingyen adott lelket a vállalatnak új üzletek létesítésére. Tervei^ közt szerepel a megyeszékhelyi Vacsi közben és Kiskecskeméten egy-egy fa- házas bolt építése, kiskőrösi ABC-jük bővítése, Baján teázó nyitása, s több üzletkorszerűsítés. Tartalékot lát a vállalat a profiIbővítésben is. A Honvéd- kórház mögött egy, már meglévő kereskeddlmi üzletben Lehel mintaboltot szándékoznak nyitni a jászberényi Hűtőgépgyárral közösen.

Szólt az igazgató a különböző termelőkkel való közvetlen kapcsolatukról — a megyei állami, gazdaságok mellett szállítójuk négy konzervgyár és több élelmiszerüzem —, majd a megye- székhely áruellátásának javításában jelentős új üzletek közeljövőben! átadásával foglalkozott. Eszerint a Dobó István körúton május 1-től három újabb vásárlóhelyen — az Omnia delikátboiltban, a Bácshús- sal összefogva épülő húsáruházban és egy, a bajai Röfiihez hasonló büHében — várják a fogyasztókat.

A Konzumnál tartott megbeszélésen jelen volt Szabó József, a vállalat párttá tkára is.

Romány Pál délelőtt megnézte, hogyan áll a kivitelező Du- tép vállalat a húsáruház építésével, Andrássy Ákos, az építőipari vállalat termelési igazgatóhelyettese beszámolt arról, hogy a négyszáz négyzetméteres áruház falának csempézése és a padlóburkolat elkészítése jól halad. Ami az üzlet fölötti lakásaikat illeti, azokba június 30-tig beköltözhetnek a lakók.

Délben a Kunsági Vendéglátó Vállalatnál folytatódott a megyei párthizottság első titkárának pénteki munkalátogatása. Kéri Józaefné igazgató azokról a feladatokról beszélt, amelyeket a vállalat átszervezése (különválása) óta 'kellett elvégezniük. Ezekben a hetekben a pénzügyi elszámolás van soron. Az átállás a megye északi felének ellátására nam csekély terhet rótt a vállalatra, hiszen a szervezeti átalakulás mellett eleget tettek fő feladatuknak, az étkeztetésnek is.

Szóba került a látogatás alkalmával a vállalat pár’télete is. Erről Biliczki Sándor alapszer- vezeti titkár adott ismertetést. Elmondta, hogy a kilencvenfőss szervezet sokoldalúan — gazdasági és információs munkabizottság megalakításával ds segíti a vállalatot tervei megvalósításában. Az a tápszer vezet támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a joíbb létszámgazdálkodást célozzák, és azt, hogy eddigi eredményeiket megőrizzék, sőt tovább gyarapítsák.

Romány Pál délután Balló- szögbe érkezett, Itt Máté Lászlómé tanácselnöktől és Terhe Imrétől, a községi pártvezetőség titkárától kapott tájékoztatást a Kecskemét környéki település népességmegtartó képességéről és a tanácsi gazdálkodásról.

I

K—1

Üj kormány Franciaországban

Laurent Fabius, a leköszönő francia szocialistá párti miniszterelnök búcsúnyillatkozatában ismét hangoztatta büszkeségét az ötévi kormányzás eredményei felett. Kifejezte meggyőződését, hagy „a jövő nyitott és meggyőződésem, hogy visszatérünk”.

Az új kormány összeváloga- tása nem ment simán, elvégre ez volt a kettős hatalmi rendszer, a politikai társbérlet első erőpróbája a szocialista párti Mittetránd elnök és a gaullista Chirac között. Mitterrand közölte Chirackall, hogy nem szól be- (Folytatás a 2. ónálon.)

Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka

Csütörtökön a sajtótörvény elfogadása után a napirendnek megfelelően az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről terjesztette elő beszámolóját Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, szóbeli kiegészítést fűzve a képviselőknek már korábban eljuttatott írásos jelentéshez.

Az építőipar fő feladata a minőségjavítás

A miniszter az iparág helyzetét befolyásoló új tényezők érini- tJése után az- ágazat eredményeiről szólt.

— Az utóbbi években országszerte pontosan, tervszerűen valósítjuk meg a kiemelt beruházásokat. Bajáit jövedelmezőségi gondjaink ellenére a nemzeti jövedelem tizenegy százalékát adja az ágazat. Több mint félmillió ember vesz részt az építőmunkában, többségük becsülettel teljesíti kötelességét. Sok megbecsülést jelentett és jelent a szakmának az az elismerés, amelyet a különböző közintézményi rekonstrukciókért kaptunk, mind Budapesten, mind más városokban. Megnyugtató, hogy az utóbbi években minden tervben szereplő iskola^ középiskola, főiskola és egyetem építése vagy rekonstrukciója megvalósult, illetve az előírt ütemben folyamatban van. Az ország egész területén tervszerűen épülnek a kórházak, ;az egészség- ügyi létesítmények és folynak azok rekonstrukciói. Több város igen színvonalasan valósítja meg a belső történelmi városrészek rehabilitációját, felújítását.

— Néhány területen jól érzékelhetően javult a minőség. Figyelemre méltó eredmények születtek az építőiparban az energiaracionalizálás területén. Kínálat van az építőanyag-ipari piacon, és szilárd elhatározásunk a kínálati piac fenntartása. Végül, rendkívüli 'lényegesnek tartom — a sok vita ellenére —, hogy a magyarországi lakásépítés eredményei — a VI. ötéves tervi 370 000 lakás — nemzetközi viszonylatban is előkelő helyet foglalnak el.

Rendezik

a veszteséges vállalatok helyzetét

A jövedelemtermelésben indokolatlan és objektív körülményekkel nem magyarázható differenciálódás következett be az ágazaton belül. Olyan helyzet állt elő, hogy a jól működő szervezetek döntő többsége javított eredményén, a lehetőségekhez mérten megerősítette pozícióját, míg a gyengébbek eredményei tovább romlottak, és sajnos néhány korábban jól gazdálkodó vállalat is a tlönk szélére került. Ennek a folyamatnak lesznek vérveszteségei, vállalati és vezetői szinten egyaránt, mégis azt tekintjük elsődleges feladatunknak, hogy a Vállalatok önerőből történő szervezeti korszerűsítésiével, a felesleges létszám leépítésével, ha kell, szanálási

eljárásokkal nyereségessé tegyük tevékenységüket. Ha ezek a kísérletek eredménytelenek, nem riadhatunk vissza egyes vállalatok felszámolásától.

— Fokozza a nehézséget, hogy a bajiba jutott cégek között országos jelentőségű nagyvállalatok is vannak, köztük a 43. sz.

Állami Építőipari Vállalat a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat, a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat, a Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Válllalat, az Országos Szakipari Vállalat. Ezek munkájá országosan is, s az adott térségben is nélkülözhetetlen. A szükséges gazdasági, szervezeti változtatás óikat alapos elemzés után mégis végrehajtjuk, mert úgy véljük, jobb ma a radikális lépés, mint egy későbbi, de már teljesen hatástalan intézkedés. (

Sem az építőipari, sem az építőanyag-ipari ágazatiban nem termelődik, illetve az adózás után az amortizációval együtt sem marad annyi érdekeltségi alap, hogy az eszközöket, gépeket jó színvonalon .tartsuk, a fejlesztési szükségletről most nem is beszélve. Előkészítés alatt van az az előterjesztésünk, amely — a Minisztertanács korábbi határozatának megfelelően — az Állami Tervbizottság számára készül, hogy e gondokat közös összefogással megoldjuk.

— A minőség — különösen a lakásépítésnél — az a jogos kritikai bázis, amely a közvélemény ítéletében olyan gyakran megjelenik — mondotta Somogyi László. — Ma már világosan látjuk, sőt nyíltan ki is mondjuk, hogy kizárólag a munkaerkölcsre, az öntudatra hivatkozás nem oldja meg ezt a problémát. Az emberi tényezők mellett folyamatosan jó minőségű, első osztályú anyagokra, szerkezetekre van szükség. A munká minőségét szabályozókkal, érdekeltséggel is javítjuk, de szükség van ezen kívül szigorú* munkahelyi, vállalati és hatósági ellenőrzésre. Az ellenőrzéshez a büntetés, a megtiltás, a betiltás, vagy akár a munka leállítása is hozzátartozik.

Lakásépítés és -gazdálkodás

A Lakásépítés, a lakásgazdálkodás helyzetéről szólva a miniszter elmondotta:

— A VII. ötéves terv 320— 340 000 új lakás felépítésével számol. Egyértelműen Ikijelent- hieíem, hogy ezt a hazai építő- és építőanyag-ipar teljesíteni tudja. Az elmúlt időszakban sajnos szinte minden évben visszatérő gond volt a rendkívüli ütemte- lenség, vagyis az, hogy a lakások döntő része mind az állami szférában, mind a magánlkakás- építésben a IV. negyedévben épült fel. őszintén meg kell mondanunk, hogy adataink szerint 1986-ban ezzel a feszültséggel még mindig számolni kell. Erőink, intézkedéseink itt még nem voltak elégségesek.

— Időnként szenvedélyes vita folyik hazánkban a paneled építésről, a házgyárakról. Sokszor olyan társadalmi konfliktusokat is a plánéira fognak, amelyekhez ennek a jó szolgálatot tett technológiának semmi köze sincs.

— Nálunk a minőségi és meny- nyiségi lakásigény párhuzamosan van jelen, és a panel szerepköre megváltozik. Tizenöt évvel ^ezelőtt 35—38 000 paneles, nagyelemes lakás gyártására épült ki, kapacitás. 1985-ben viszont már a 18 000 darabét sem érte el az új paneles lakások száma, s reálisan számolnunk kelli a további csökkenéssel. A panelt, az előregyártást azonban nem dobhatjuk ki, mert rengeteg példa van a szép, komfortot, jó életkörnyezetet • adó paneles megoldásokra. Győr, Debrecen, Miskolc, Szeged, részben Budapest is tud ilyenekkel szolgálni.

A garancia, a szavatosság kérdéseit taglalva Somogyi László kifejtette:

Tudjuk, hogy vannak sorozatosan beázó épületeink, technológiai problémáink egyes Lakás- típusoknái. A helyzet felszámolására több intézkedést tettünk. Szorgalmazzuk, hogy paneles épületek is készüljenek magas- tetőveli. Ez a mi klímaviszonyainknak, szokásainknak sokkal jobban megfelel. Sajnös, e tekintetben egy kissé későn ébredtünk.

— A kötelező szavatosság helyetti kötelező jótállás ügye a gazdasági bizottság munkaprogramjában szerepel. Itt népgazdasági szintű áttekintésre van szükség.

Kívánatos lassítani az árnövekedést

— Sok fórumon felvetődik az építőipari verseny kérdése, a versenytárgyalások eredményessége, azoknak hasznossága vagy ellentmondása. Mi nem fetisizáljuk a versenyt, de alapvetően szükségesnek tartjuk, nemcsak a tervezésben, az építő- és építőanyag-iparban, hanem a népgazdaság más ágazataiban is.

Az éipítőipari áfákról szólva -a miniszter hangsúlyozta:

— Látnunk kell, hogy az építőanyagoknak (téglafélék, égetett cserép, mész) egy rendkívül nagy része komoly ártámogatást kap az állami költségvetésből, hogy á lakosság a tényleges költségek terheit ne viselje. Ez az árfeszültseg sok éven át nehezen kezelhető, és ellentmondások forrása is. Kötelességünk ugyanakkor az is, hogy az antiinflációs intézkedéseket minden részletükben és minden területen vita nélkül végrehajtsuk. Ezek együttes hatása a valóságban is mérsékelheti az árnövekedés ütemét.

— A VII. ötéves tervidőszakban egyik leg nagyobb feladatunknak tekintjük, hogy javuljon az alapvető építőanyagok minősége és az ellátás színvonala. A vásárlók érdekében emelni keli a forgalmazás színvonalát, javítani kell az áruterítést, az ország minden részén megfelélő választékot keli nyújtani. E célnak rendeljük alá az építőanyag-ipari fejlesztéseket.

Végezetül Somogyi László, a tárca egyéb, tervezett intézkedéseiről is említést tett, majd hangsúlyozta a magyar építésztársadalom felelősségét az ország arculatának alakításában.

Szilágyi Gábor (Hajdú-Bihar megye, 3. vk.), az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának titkára, a törvényjavaslat bizottsági előadója, a Debreceni Postaigazgatóság igazgatója hangsúlyozta: a bizottság egyértelműen helyesli és támogatja a versenytárgyalásos vállalkozási rendszert. Az építőipar előtt 'álló feladatok sorában igen fontosnak tartja a munkg minőségének erőteljes javítását. Az ágazat vezetői, túl hosszú ideig tűrték — s helyenként tűrik ma is —, hogy a minőségi hibák kijavítása, megszüntetése helyett jiogi, bírósági viták útvesztőjébe torkolljanak a kifogások — mondotta. '

Németh Ferenc (Békés megye. 9. vk.), az orosházi városi párt- bizottság politikai munkatársának véleménye szerint csak üdvözölni lehet az ágazatnák azt a célját, hogy a VII. ötéves térv időszakában a lakásépítési árak éves növekedési üteme ne haladja meg az 5 százalékot.

Szabó Tamás (Fejér megye, 7. vk.), az Ercsi Cukorgyár osztályvezetője egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy az elemes lakások szállítási költsége jelentős különbséget mutat a házgyárral rendelkező, illetve az attól távolabb eső városokban. Ezzel összefüggésben javasolta egy országosan egységes szállítási díj kidolgozását, amely megszüntetné a teherviselés aránytalanságait.

Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszakának első napja —amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — Véget ért.

(Folytatás a 2. oldalon.)

MEGEMLÉKEZÉSEK A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSÁNAK 67. ÉVFORDULÓJÁN

Tegnap országszerte megünnepelték a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 67. évfordulóját. A forradalmi ifjúsági napok március 21-1 központi ünnepségét az idén Győrben rendezték meg. A rendezvénysorozat részeként emlékkövet avattak fel Kun Béla tiszteletére a forradalmár nevét viselő lakótelepen, koszorúzásokkal, ifjúsági nagygyűlésekkel, kiállításokkal és más rendezvényekkel emlékezték meg fiatalok és idősebbek az első magyar proletárállam létrejöttéről.

Kecskeméten a Rákóczi úti Tanácsköztársasági emlékmű előtt sűrű hóesésben kezdődött meg a hagyományos koszorúzási ünnepség. A Himnusz hangjai után a megyei párt- bizottság nevében Borsodi György, és Nagy Sándor, a megyei pártbizottság tagjai, a kecskeméti pártbizottság nevében Papesch László, a városi pártbizottság titkára helyezett el koszorút az emlékmű talapzatánál. Megkoszorúzták az emlékművet a megyei és a városi tanács, a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres erők- és testületek képviselői is. Elhelyezte az emlékezés virágait a krími testvérmegye Kecskeméten tartózkodó küldöttségének vezetője, A. P. Szmoljanyikov, a sze- vasztopoli városi pártbizottság első titkára.

A hagyományoknak megfelelően az ünnepség keretében tettek fogadalmat a legfiatalabb ifjúgárdisták, hét kecskeméti középiskola egyenruháiba öltözött tanulói.

Az ünnepség befejező részében a megye- székhely üzemeinek, intézményeinek dolgozói rótták le tiszteletüket az emlékműnél.

Vörös szegfűt helyezett a talapzatra a 86 éves Németh István, a Vörös Hadsereg egykori katonája, s elhozták nemzetiszínű és vörös zászlócskáikat a legfiatalabbak, az óvodásak

• Az ifjúgárdisták fogadalomtétele.

is. Az ünnepség az Intemacionáléval ért véget. ;