Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-22 / 69. szám
2 • PETŐFI NÉPE ® 1386. március £2. \ Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) Tegnap, az építésügyi és városfejlesztési miniszter beszámolója feletti vitával folytatódott az országgyűlés taVasfel ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Lososiczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke a tanácskozást megnyitva megemlékezett arról, hogy 67 esztendővel ezelőtt ezen a napon kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot. Ezután elsőként Rácz Albert államtitkárnak, az. Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének adta meg a szót. RÁCZ ALBERT ÁLLAMTITKÁR FELSZÓLALÁSA A személyi jövedelem ne szakadjon el a teljesítménytől Bevezetőben óz államtitkár elmondta, hogy 1985-ben az építőiparban és az építőanyag-iparban a keresetek átlagos növekedése elérte a 7 százalékot, s ez megfelelt a tervezett mértéknek. Ugyanakkor a termelés az építőiparban több mint 7 százalékkal, az építőanyag-iparban 4 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. Ez messze elmaradt a tervezett mértéktől és csökkent a munka termelékenysége is. Ugyanakkor emelkedett a főmunkaidőn kívüli tevékenységért kifizetett személyi jövedelem. A termelés, r teljesítmények alakulása nem támasztotta alá a keresetek növekedését. — Sajnálatos módon nemcsak az építőiparban és építőanyag- iparban, hanem a népgazdaság más ágazataiban is hasonló folyamatok zajlottak le. Miközben a bérek és a kereseték a tervezettet meghaladó mértékben növekedtek, a termelés ás a nemzeti jövedelem növekedése jelentősen elmaradt a tervezettől. A vállalatok és szövetkezetek széles körében -olyan kedvezőtlen folyamatokat lehetett tapasztalni, amelyek 1986-ban nem ismétlődhetnek meg. A keresetek megalapozatlan növelése olyan mértékű, hogy az gátolja a hatékonyság javítására irányuló törekvéseinket, korlátozza a.fejlesztési lehetőségeket, és veszélyezteti meghirdetett antiinflációs politikánkat. A kialakult bérverseny rontja a társadalmi és a munkamorált is. Az elmúlt év decemberében nagymértékben emelkedtek a bérek, gyakorlatilag minden ága--1 zatban. Az iparban például 23 százalékkal. Természetesen jó, ha egy-egy gazdasági egység az eredmények ismeretében fizet. A termelési és bérezési adatolk azonban azt jelzik, hogy ebben a hónapban nem indokoltak ilyen mérvű keresetnövelést az addig ismert termelési eredmények. Valamennyi gazdasági vezetőnek tudnia kell: a teljesítmény- nyel alá nem támasztott, taktikai megfontolásokon alapuló kere- setnövékedés előbb-utóbb a szabályozók szigorítására kényszeríti a gazdaságirányítást, mert a? egész társadalom és az egész gazdaság érdekei oldaláról megengedhetetlen, hogy a személyi jövedelem alakulása tartósan elszakadjon a gazdasági teljesítményektől. Rácz Albert szólít arról is, hogy közvéleményünk különösen . élesen reagál az egyes építkezéseiken fellelhető, gyakran, a szemünk előtt lezajló szervezetlen, óriási munkaidő-veszteséggel járó munkavégzésre. Hajlamosak is vagyunk úgy értékelni ezt, mint kizárólag az építőiparra jellemző tünetet, pedig sajnos általános jelenségről van szó! — A tisztességesen dolgozóik véleményét Is ismerve a kormány- zait álláspontja: manapság a gazdasági előrehaladás egyik gátló tényezője a munkaidő rossz kihasználása, a laza. munkafegyelem. A munkaidő kihasználása, a munkafegyelem nem külső tényezők függvénye, a javulás Itt kizárólag tőlünk függ. Jogosak azok a vélemények, hogy az Irányításnak és szabályozásnak a mainál jobban kell ösztönöznie és késztetnie a fegyelmezettebb, jobb munkára. A jelenlegi munkajogi szabályozás és a kollektív szerződések nem szankcionálják kellően a fegyelem megsértőit: a későket, az Igazolatlanul hiányzókat, a többszörös munkahely-változtatókat. Az államtitkár végül hangsúlyozta: a vállalati bér- és munkaerő-gazdálkodást stratégiai kérdésként kell kezelni. Most készül' nek a vállalati ötéves tervek. Kapjon a tervekben ez a fontos kérdéskör kiemelt jelentőséget. • ' Dr. Péter Szigfrid (Tolna m., 1. vk.), a Tolna megyei pártbizottság első titkára elmondta, hogy ebben a megyében Is a lakásépítést vizsgálva tűnnek szembe legjobban az ágazat gondjai. Az állami lakásépítés csökkenéséből adódó helyzethez a vállalatok nem tudtak alkalmazkodni. Weiszböcfc Rezsőné (Győr-Sop- ran m., 15 vk.), a SOTEX Soproni Szőnyeggyár igazgatója a Győr Állatni Építőipari Válla- 'iétzétt tapasztalatok alapján is,helyeselte a vállalkozások úTfortnáinaíc létrehozását, a versenytárgyalásos rendszer bevezetését az iparágban. Zarnóczi József (Budapest, 27. vk.) a X. kerületi pártbizottság első titkára ellentmondásosnak tartotta a jelenlegi helyzetet, miszerint jobban védi a jog annak az érdekeit, aki egy tv-t vagy. akár egy néhány száz forint értékű tartós fogyasztási cikket vesz, mint annak, aki lakást vásárol. Az előbbiekre egytől három évig terjedő kötelező jótállás van, a lakásokra viszont nincs. Ezért ezrével folynak a lakások szavatossági perei, amelyekben a megrendelőnek, a lakástulajdonosnak kell bizonyítania, hogy a hiba már az átadás idején is fennállott. Vastag Ottilia (Nógrád megye, 8. vk.), a Romhányi Építési Kerámiagyár osztályvezetője figyelmeztetett: Indokolt lenbe a közgazdasági feltételeket úgy alakítani, hogy lehetőség nyíljon az új, korszerűbb technológiák meghonosítására. ,Dr. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Kereskedelmi Kamara személyzeti és oktatási főosztályvezetője egy, a miniszteri expozéból kimaradt témakörrel, az ingatlankezeléssel foglalkozott. Medvetzky Antalné dr. (Baranya m. 4. vk.), főiskolai docens, a Mélyépítési Intézet igazgatóhelyettese problémaként említette, hogy a szakoktatások közül a műszaki oktatás nem a szaktárcához tartozik. Koltai Imre (Pest m., 28. vk.), a Cement- és Mészművek vezér- igazgatója örömét fejezte ki, hogy a Minisztertanács által megerősített állami tervbizottsági határozat alapján 1987-ben megkezdődik a váci cementmű rekonstrukciója. — Az írásos előterjesztés és az expozé részletesen vázolta azt a fejlődést, amelyet a magyar építőipar az elmúlt évtizedek során elért. Erre a tevékenységre méltán lehet büszke minden építőipari dolgozó. De nem hagyhatom szó nélkül azokat a gondokat sem, ámelyek a községek, a kistelepülések hátrányos helyzetét hangsúlyozzák az építőipar, a lakásépítés területén. Nekünk, községi lakosoknak a magyar építőipar nagyszerű teljesítményének eredményeiből eddig i ,-gyón kevés jutott. A nagy /általatok több ok miatt alig vállalnak munkát a kistelepüléseken. Ha fejlődni akarunk — iskolát, művelődési házat, üzleteket vagy más közösségi létesítköltségvetési üzemeket, a házilagos építőbrigádokat. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági nagyüzemekben is. Ha bármilyen építési jellegű feljesztést határoznak el, a kivitelezés során csak saját építési szervezeteikre támaszkodhatnak. ^ . Ezek azonban kimaradnak az építésügyi tárca figyelemköréből is. Pedig e szervezetek igen jelentős építőipari tevékenységet végeznek. Bács-Kiskunban az összes építőipari termelés 40 százalékát, országosan pedig 28 százalékát adják. Ezért javaslom, hogy a tárca vezetése vizsgálja meg és reálisan értékelje e házilagos építőszervezetek helyzetét, tevékenységük jelentőségét, problémáik súlyosságát. Ezek figyelembevételével saját hatáskörében, Illetve kormányzati intézkedések kezdeményezésével segítse a házilagos építőszervezetek szakmai, műszaki felkészültségének javítását, termelésük hatékonyságának növelését. Hasonlóan sürgető feladatnak tartom a magánerős lakásépítés, elsősorban a családiiház-építés, - kivitelezés feltételeinek javítását. Szinte érthetetlen azoknak a mostoha körülményeknek az újratermelődése és tartós fennmaradása, amelyek e területen még napjainkban is fennállnak. Sok kötöttséget írnak elő a települések rendezési tervei. A tudományos építészet erejét eddig az országos jelentőségű nagyberuházások és a tömeges lakásépítés kielégítését segítő feladá- tok megoldása kötötte le. Célszerű lenne, hogy a falujellegű települések építészeti kultúrája Is magasabb színvonalú legyen, igazodva a világ élvonalához tartozó mezőgazdasági termelési tevékenységet végző mai ember igényeihez. Amíg a nagy építőipari vállalatok hatalmas apparátusukkal, modern gépparkjukkal az épülő lakások alig 30—40 százalékát építik fel, addig a lakásoknak országosan majdnem a fele, Bács- Kiskun megyében 60 százaléka házilagosan, úgynevezett „kaláka” kivitelezésben valósul meg — a legminimálisabb gépi felszereltséggel és műszaki felkészültséggel. Ma a községekben nincs olyan szervezet, amely a csalá- dlház-építők előkészítési, kivitelezési problémáit akárcsak részben is átvállalná, segítené. Nincs szervezéti műszaki irányítás, gép- éá eszközkölcsönzés. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a múlt évi népi ellenőrzési vizsgálatok a családi házak 30 százalékánál állapítottak meg kivitelezési hibát. Értékben szinte kifejezihetetlen az a többlet élőmunka és anyagfelhasználás, ami e téren veszendőbe megy. Napjainkban, amikor a magánlakásépítés szerepe, jelentősége hangsúlyozottan növekszik, nem alkudhatunk meg a vázolt állapotokkal. Javaslom sürgősen kialakítani azokat a bázisszervezeteket, amelyek a sa- játlakás-építést a kor műszaki színvonalán tudják szervezni és irányítani. Fel kell ismernünk, hogy nem elég a magánlakásépítést csak a pénzügyi támogatások oldaláról vizsgálni. A javuló támogatási rendszer, a lényegesen kedvezőbb anyagellátás ösztönzi, a kivitelezés ilyen mostoha feltételei pedig fékezik a saját otthonok építését. Szeretnénk, ha e feszültségek feloldásával, a minisztérium irányításéival, a központi támogatások növelésével, valamint a helyi erőforrások összefogásával elősegíthetnénk az ott- 1 honteremtés ma még számos gátjának mérséklését. Gondjaink egy részét abból a látószögből kívántam felvázolni, ahogyan ml, községi lakosok látjuk, értékeljük az ágazat nehézségeit, és mi is keressük a megoldás lehetőségeit. Közös törekvésünk az átfogó, összehangolt településfejlesztés. Javaslom, hogy ezt tükrözze a minisztérium elnevezése Is. Legyen Építési és Településfejlesztési Minisztérium. Ez jobban kifejezné céljainkat és tartalmi megvalósulása kapcsolatunkat is tovább erősítené. ★ ★ ★ A vitában ezt követően felszólalt Horváth Feiqnc (Zala m.), Bodonyi Csuha (Bor sód - Aba ú j - Zemplén m.), Juhász Ferenc (Budapest), Polgári Műén (Hajdú- Bihar m.), Szűcs Gyula (Sza- boics-Szaitanár m.) és dr. Mezei Károly (Szabolcs-Szatmár m.). Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszolt a vitában elhangzottakra, majd határozathozatal következett: az országgyűlés az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztését és a felszólalás akna adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően az elnöklő Sarlós István egy, a vitában elhangzott képviselői javaslatra reagálva elmondta: az alkoholizmusellenes törvény megalkotásának gondolatával a kormány foglalkozik, az ezzel kapcsolatos álláspontról várhatóan a következő ülésszakon tájékoztatják a,, képviselőket. INTERPELLÁCIÓK DR. HORVÁTH LÁSZLÓ: Kis építőszervezetek nagy feladatai ményeket szeretnénk felépíteni — magunknak kell létrehoznunk az építőszervezeteket, a tanácsi Bánffy György (Budapest, 4. vk.), a József Attila Színház művésze a belkereskedelmi miniszterhez interpellált a szolgáltató- és üzlethálózatban — gombamódra elszaporodott idegen nyelvű elnevezések miatt. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter válaszában a helyzet pontosabb megvilágitása érdekében elmondta, a kereskedelmi és vendéglátó-egységek túlnyomó többségének jelenleg is magyar neve van. Az interpelláció jogosságát a tekintetben nem vitatta, hogy a magánkereskedelemben és az úgynevezett szerződéses üzletekben elszaporodott a nem magyar elnevezések használata. Elmondta, hogy tervezik a belkereskedelmi törvény, valamint a magánkereskedelemmel foglalkozó törvényerejű rendelet módosítását. Az interpelláló és az ország- gyűlés Juhár Zoltán válaszát tudomásul vette. Farkas Lajos (Budapest, 11. vlk.), az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat karbantartó asztalosa az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez interpellált két munkaszüneti nap, április 6-a és december 28-a munkanappá nyilvánításával ’kapcsolatban. Feltette a kérdést: ml indokolta aiz Állami Bér. és Munkaügyi Hivatal döntését. Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke elmondta: visszatérő tapasztalat, hogy az évii nyolc fizetett munkaszüneti nap gyakori torlódása megnehezíti a termelés szervezését, esetenként zavarokat okoz a szolgáltatásban és a lakosság ellátásában. Ezért alakult ki a munkanap-áthelyezések edcRg is alkalmazott gyakorlata. Idén azonban a hagyományos megoldás nem lenne kielégítő, mert a nyolc fizetett munkaszüneti nap mindegyike munkanapra esik. így néhány hónapban jelentősen összetorlódnának a munkaszüneti napok, s ez a már említett feszültségekhez vezetne. Ezért — más országok gyakorlatához hasonlóan — munkanappá nyílvánították április 8-át és december 28- át. Ez a megoldás két nappal megnöveli a társadalmi munkaidőalapot — tehát végső soron hozzájárul a nemzeti jövedelem BEFEJEZTE LÁTOGATÁSÁT A TESTVÉRMEGYEI KÜLDÖTTSÉG Előadások a szovjet pártkongresszusról A kedd óta Bács-Kiskun megyében tartózkodó krími előadói küldöttséget tegnap délelőtt fogadta Hodossi Sándor, a megyei pártbizottság titkára. A kéttagú delegáció A. P. Szmoljanyi- kov, a szervasz- topoli városi pártbizottság első titkára, és A. A. Formancsuk, a Krím területi Ismeretterjesztő társulat, a Zna- nyije szaktitkára a hét folyamán a megye társadalmi és gazdasági életével ismerkedett, és több előadást tartott pártmunkásoknak, propagandistáknak. A krími vendégek megérkezésük napján megtekintették a Kecskeméti Tavaszi Napok alkalmából rendezett kiállításokat, a megyeszékhely látnivalóit, és ellátogattak a volt szovjet ösztöndíjasak klubjába, az Erdei Ferenc Művelődési Központba. Szerdán délelőtt a megyei pártbizottság munkatársainak tartott előadást A. P. Szmodjanyikov, délután pedig az MSZMP Oktatási Igazgatóságán a vezető propagandistákat tájékoztatta az SZKP XXVII. kongresszusáról, az ott elfogadott határozatokról. A. A. Formancsuk Az SZKP programja — a béke programja címmel tartott előadást. Márciüs 20-án a küldöttséget fogadta 1Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, majd a szovjet vendégek a megye déli részére látogattak, a Bajai Mező- gazdasági Kombinátba, és a vaskúti Bácska Termelőszövetkezetbe;, ahol szintén tájékoztatókat tartottak. Tegnap a krími küldötteik a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tevékenységével ismerkedtek. A vendégek Bács-Kiskun megyei programja az MMG Automatikai Művek Vezérléstechnikai Gyárában fejeződött be. Ma a déli órákban a testvérmegyei küldöttség a Ferihegyi repülőtérről utazik el a Szovjetunióba. L. D. növeléséhez —, erre pedig jelenlegi helyzetünkben nagy szükség van. Ugyanakkor a dolgozók jogait is tiszteletben tartja, mivel két szabadnap kötelező kiadásával jár együtt. Rácz Albert államtitkár válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Szalai Istvánná (Vas m., 1. vk,). a LATEX Fonó- és Szövőgyár művezetője az Országos Anyag- és Árhivatad elnökéhez interpellált a magyar ipar védelme ügyében az importtermék ék belföldi forgalmazásával kapcsolatban. Mint mondatta, egy korábban kiadott árhivaitali rendelet hátrányos helyzetbe hozza a hazai ipart. A rendelet lényege, hogy az Importtermékek forgalmazásánál a kereskedelmi Vállalatok a hazai eredetű árúkkal szemben nagyobb árréssel dolgozhatnak: a különbség két-háromszoros. Ezért a kereskedelem természetesen az Importot szorgalmazza. A képviselő véleménye szerint a piaci versenyben legalább azonos feltételeket kellene teremteni. Szikszai Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke egyebek közt elmondta, hogy a kormány Gazdasági Bizottsága már előírta a szóban forgó rendelkezés felülvizsgálatát. Ennek célja természetesen nem a verseny kikapcsolása, hanem annak elemzése, hogy hol, milyen területeken szűntek már meg a rendeletét kiváltó okok, hol alakult ki olyan, a kereslet- kínálat egyensúlyára utaló piaci helyzet, ahol a lakosság ellátása és az árszínvonal védelme már biztosított. Az államtitkár válaszát a kép. viselő nem fogadta el, mert megítélése szerint az nem érintette a konkrét kérdés lényegét. Az Interpellációra adotit választ az országgyűlés sem fogadta el. így az ügyrendnek megfelelően az országgyűlés elnöke a kérdést továbbítja a 'kereskedelmi állandó bizottságnak, hogy az alaposan vizsgálja meg. A testület az országgyűlés legközelebbi ülésszakán számol be munkájából. Ezzel a2 országgyűlés tavaszi ülésszaka, amelyen felváltva elnökölt Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János, befejezte munkáját. Fiatal pedagógusok, népművelők kitüntetése A Tanácsköztársaság 67. évfordulóján fiatal oktatási és köziművelődési szakembereiket tüntettek ki tegnap Kecskeméten. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban rendezett ünnepségen részt vett Kisné dr. Csányi Anikó, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának osztályvezetője. A megjelenteket dr. Geri István, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte, majd rövid történelmi visszatekintésében méltatta a Tanácsköztársaság jelentőségét. Ezt követően rámutatott arra, hogy az oktatási és közművelődési célkitűzéseink megvalósítása is a jobb, szebb, tartalmasabb jövőt szolgálja, azaz rendkívül fontos, felelősségteljes az a munka, amit a pedagógusok és a népművelők végeznek nap mint nap. Immár hagyomány — hangsúlyozta a megyei tanács elnök- helyettese —, hogy a forradalmi ifjúsági napok második nagy ünnepén: március 21-én külön is elismerik a megye oktatási, köz- művelődési intézményeiben legjobban dolgozó fiatal szakemberek munkáját. A művelődési miniszter által adományozott, Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesült: Balogh Tibor, a Tázlári Általános Művelődési Központ igazgató- helyettese, Csere Ágnes, a Kecskeméti Katona József Színház színművésze, Csontos Julianna, a Jászszentlászlói Általános Iskola tanára, Hegyi Füstös László, a Pannónia Rajzfilmstúdió kecskeméti műtermének tervezője, a kiskunfélegyházi Holló László Képzőművész Kör, Maczák János, a kecskeméti Kodály Zoltán Ének- Zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola művész-tanára, Mészár Zsuzsanna, az Erdei Ferenc Művelődési Központ főelőadója és Rácz László kiskunhalasi mozigépész. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Borsody Ágota, a Szakmart Művelődési Ház igazgatója. Miniszteri dicséretben 17 fiatal részesült. K. E. Űj kormány Franciaországban (Folytatás az 1. oldalról.) le közvetlenül a kormányalakításba, de olyan minisztereket kíván, akikkel tud együttműködni. A külügyminiszteri posztra Jean Lecanueit, az ÜDF elnöke pályázott, aki mint a leg- atl'antistább és keményen kommunistaellenes politikus elfogadhatatlan volt Mitterrand számára. Nem kapta meg a hadügyi tárcát Francois Leotard, a gis- oardista köztársasági párt főtitkára, mert az ő koncepciója is erősen ameriikabarát Mitterrand számára. Ezzel szemben elfogadta az RPR egyik markánsan jobboldali személyiségének, Charles Pasquanak a kinevezését b el ü gy min is z t er ré. Chirac első nyilatkozata félreérthetetlenül jelezte, hogy az RPR—UDF kormány rozoga parlamenti többsége ellenére minél előbb végre akarja hajtani tőkés liberalizálási programját. A kormány legfontosabb tisztségét Edaluard Balladur, Chirac régi bizalmasa tölti be: az állami Ipar kiárusításától a külkereskedelmen át a költségvetésig mindlen az ő felügyelete alá tartozik. Az új külügyminiszter, Jean- Bernard Raimond 60 éves, hazája moszkvai nagykövete, hivatásos diplomata, aki egész pályafutását korábban gaullista kormányok alatt futotta be. Georgi Atanaszov a bolgár miniszterelnök Űj miniszterelnököt neveztek ki a Bolgár Népköztársaságban. A bolgár nemzetgyűlés pénteken Todor Zslvkóvnak, a BKP KB főtitkárának, az Államtanács elnökének Javaslatára elfogadta a rhiniBztertanáas szervezeti felépítésének és személyi összetételének megváltoztatásáról kidolgozott1 javaslatot. Az országgyűlés Georgi Ata- ndszovot, a BKP KB Politikai Bizottságának tagját választotta meg a minisztertanács új elnökévé. A törvényhozók elfogadták a Bolgár Népköztársaság új munkatörvénylkönyvét, több minisztériumot megszüntettek, számos minisztert felmentetitek tisztségéből.
