Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-20 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évi. 61. saám Ár*: 1,80 Ft 1986. március 20. csütörtök A Varsói Szerződés külügyminisztereinek tanácskozása • Székely Ottó műbútorasztalos kolonlálszekrényt állít össze. A lengyel fővárosban megkezdte ülését a Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszteri bizottsága. A tanácskozáson Magyarországot Várkomyi Péter külügyminiszter képviseli. Űj termékek, igényes munka a Kecskeméti Asztalos Kisszövetkezetnél A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1986. már­cius 18-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt- bizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság kegyelettel megemlékezett a közelmúltban elhunyt tagjairól, Oláh István és Cserháti István elvtársról. Tisztelet­tel adózott a gyilkos merénylet áldozatául esett kiemelkedő svéd szo­ciáldemokrata államférfi, Olof Palme emlékének. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának elő­terjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót; — Németh Károly elvtársnak, a párt főtitkárhelyettesének előter­jesztésében a párt kádermunkájával összefüggő javaslatokat. I. A Központi Bizottság áttekin-r tette az időszerű nemzetközi kér­désekéit, a párt- és az állami szervek külpolitikai tevékeny­ségét. O A Központi Bizottság meg­hallgatta a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség tájékoztatóját, és jóváhagyta a küldöttség tevé­kenységét. Kádár János elvtárs kongresszusi felszólalása hűen kifejezte a magyar kommunis­ták, a szocializmust építő ma­gyar nép internacionalista szo­lidaritását. Az SZKP XXVII. kongresszusa világpolitikai je­lentőségű esemény volt, ame­lyet méltán kísért hazánkban és világszerte megkülönböztetett figyelem. A Központi Bizottság a Szov­jetunió további fejlődése és a szocializmus nemzetközi vonz­ereje szempontjából nagy jelen­tőségűnek tartja az SZKP bel­politikai stratégiai irányvonalát, amely a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását tűzi ki óéiul. A termelés, a gazdaság intenzív fejlesztésének, a tudo­mányos és műszaki haladás meg­gyorsításának, a gazdaságirányí­tási rendszer reformjának, a népjólét emelésének, a szocialis­ta demokrácia, a nép szocialista önigazgatása kibontakoztatásá­nak programja meggyőzően bi­zonyítja, hogy milyen hatalma­sak a szocialista társadalmi rend­szer erőforrásai. A kongresszus rámutatott, hogy a fejlődés meg­gyorsítása érdekében határozot­tan le kell küzdeni a gazdaság­ban mutatkozó kedvezőtlen ten­denciákat, a változásokkal szem­beni előítéleteket, teret kell 'nyit­ni a tömegek kezdeményező- és alkotókészségének. Pártunk, népünk üdvözli és támogatja a Szovjetunió törek­vését a világhelyzet megjavítá­sává, készségét a nemzetközi együttműködésre, a tárgyalások­ra, konkrét kezdeményezéseit az emberiség békés, biztonságos jö­vőjének megteremtéséért. A kongresszus az egyetlen ésszerű alternatívát, a békés egymás mellett élés egyetemes elvének érvényesítését állítja szembe az emberiséget fenyegető nukleáris katasztrófával. Az Amerikai Egyesült Államok megegyezési készsége esetén a tárgyalások és a megállapodások új lehetőségei nyílhatnak meg a nemzetközi kapcsolatokban. Mindez előmoz­díthatja a leszerelés ügyét, el­vezethet a nemzetközi biztonság szilárd és igazságos rendszeré­nek létrehozásához. A Központi Bizottság egyet­ért a szovjet kommunisták állás­pontjával, hogy napjainkban a béke és a társadalmi haladás sorsa minden eddiginél szorosab­ban összefügg a szocialista vi­lágrendszer gazdasági és társa­dalmi fejlődésével, a nemzetkö­zi kapcsolatokra gyakorolt be­folyásának erősödésével. Ez meg­követeli a szocialista országok együttműködésének tökéletesíté­sét, érdekeik hatékonyabb össze­hangolását, a szocialista építés tapasztalatainak kölcsönös ta­nulmányozását és hasznosítását. A Központi Bizottság kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kongresszus állásfoglalásai elő­mozdítják a szocialista társada­lom építése során felvetődő új kérdések eredményes megoldását. A Szovjetunió fejlődésének fel- gyorsítása kedvezően hat a tár­sadalmi haladásra az egész vi­lágon. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége iránti nagyfokú felelősséget tükrözi az, hogy a szovjet kommunisták kongresszusa a testvérpártokat összekötő elemekre, az interna­cionalista összefogásra helyezte a hangsúlyt, s leszögezte: az egység nem azonos az egyforma­sággal, a mozgalomnak termé­szetes velejárója a sokszínűség (Folytatás a 2 oldalon.) Ábrahám Kálmán Bács-Kiskunban ■ I Megbeszélés a megye vezetőivel Tegnap Bács-Kiskun megyébe látogatott Ábrahám Kálmán ál­lamtitkár, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hiva­tal elnökf. A vendéget és a kí­séretében levő szakembereket dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta. A délelőtt folya­mán a megyeházán áttekintették az elmúlt két év eredményeit a környezet- és természetvédelem területén, és egyeztették a követ­kező időszakra szóló elképzelé­seket. A megbeszélésen részt vett Szakolezai Pál, a megyei pártbi­zottság titkára is. Ábrahám Kálmán a tennivalók­ról szólva hangsúlyozta, hogy nap­jaink egyik legsürgetőbb felada­ta a természeti környezet — a főid, a víz, a levegő — elszennye­ződésének megállítása. Ehhez komplex, a hosszú távú érdekek­re tekintő döntésekre, a különbö­ző ágazatok közötti együttmű­ködésre van szükség. Az államtit­kár kérte, hogy a megyei tanács vállaljon ilyen irányú egyeztető szerepet a területi tervezés során. A megbeszélés résztvevői egyet­értettek abban, hogy nagyobb súlyt kell helyezni a megfelelő in­tézkedésekre. Jó példa erre a solt- vadkerti Petőíi-tó rekonstruk­ciója, és a tőserdei Holt-Tisza-ág tervezett átfogó medertisztítá­sa, mellyel megelőzhető az érté­• Abrahám Kálmán a kecskeméti szabadidő-központban. kés természeti környezet egyen­súlyának megbomlása. Szó esett a megyében keletkező különleges hulladékok — növényvéd őszer - maradványok és csomagolóanya­gok, olajos szennyvizek — táro­lásának és ártalmatlanításának tervezett megoldásáról is. Töhb környezetvédelmi célú beruházást anyagi eszközökkel támogat az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal. Már elkezdődtek a munkálatok a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár levegőszennyeződésének csökken­tésére, és a következő években tervezik — helyi és központi for­rásból — a solti ÁTEV bűzszeny­nyezésének megszüntetését. To­vább folytatódik az értékes táj­egységek megyei természetvé­delmi területté nyilvánításának programja. A megbeszélésen töíbb alkalommal is elhangzott mind­két fél részéről, hogy fontos fel­adat a környezetkímélő gondol­kodás minél szélesebb körű elter­jesztése. Délután a Kecskeméti Tavaszi Napok alkalmából rendezett ki­állításokat tekintette meg az ál­lamtitkár, .majd a megyei vezetők kíséreftóben a jelentős környe­zetvédelmi szerepet betöltő kecs­keméti szabadidő-központba lá­togatott. L. D. Chirac kormány­alakítási tárgyalásai PÁRIZS ■Franciaország kiszemelt új miniszterelnöke, Jacques Chirac szerdán egész nap fogadta a kormánypár­ti képviselőket, szenátoro­kat, szakmai szervezetek képviselőit a párizsi város­házán. A megbeszélések tárgya a leendő kormány összetétele, a tárcák elosz­tása. Chirac dél körül közölte a sajtóval, hogy a tárgya­lások jól haladnak, és szer­da este vagy csütörtökön remél választ adni Mitter­rand elnök kormányalakí­tási kérdésére. Röviddel ezután az RPR-rel koalíció­ban győztes UDF elnöke, Jean Lecanuet közölte, hogy Chirac néki is miniszteri tárcát ajánlott. Elterjedt találgatások sze­rint Lecanuet a külügyi tárca várományosa, gazda­sági és pénzügyminiszter­nek Chirac régi bizalmasát, Edouard Balladurt várják, míg a hadügyi tárca jöven­dő birtokosának Francod« Léotard-t, az újgaul lista párt főtitkárát vélik a meg­figyelők. mm. A Kecskeméti Asztalos Kisszövetkezet hétfői közgyűlésén értékel­ték az elmúlt esztendő eredményeit és meghatározták a jövő felada­tait. Miként Rigó Endre elnök elmondta, 1985-ben 51,4 millió forintos árbevételt — és 9,8 milliós nyereséget — sikerült elérniük, gyártmá­nyaik csaknem felét közvetlenül a lakosságnak értékesítették. Ter­mékeik döntő többségét a tetszetős kolonlálbútorok tették ki. Ugyan­csak jelentős, több mint tizenegymillió forint értékben egyedi terve­zésű laborbútorokat készítettek. A szövetkezet a jövőben is ru­galmasan igazodni kíván a mó­dosuló piaci igényekhez. Ezek a változások kedvezőek számuk­ra, mert egyre népszerűbbek a stílbútorok. A kolóniáiból, amely­ből már eddig Is negyvenfélét készítettek, idén ismét bővítik a kínálatot. E tölgyfából készülő, magas műszaki színvonalat és hozzáértést 'kívánó termékből a közelmúltban újabb mintadara­bokat fejlesztettek ki, és már ki is szállították az első szériát. Ha­marosan megkezdik az új köny­vesfalak, háromajtós szekrények, kárpitozott garnitúrák és köny­vespolcok készítését is. A terme­lés növeléséhez azonban kor­szerűsíteniük és bővítenlük kell felületkezelésű technológiájukat. Erre a célra nyolcszázezer fo­rintot költenek 1986-ban. A közgyűlés elfogadta a veze­tők hetedik ötéves tervre vonat­kozó elképzeléseit. A jövőben várhatóan tovább nő a minősé­gi termékek, az exkluzív megje­lenésű bútorok Iránti Igény. Ezek előállításához azonban le kell cserélni az elavult gépeket, és pár új, nagy teljesítményű célgépvá­sárlása is szükségessé válik. A kézi műveletek gyorsítására pneumatikus és elektromos kis­gépek beszerzését tervezik. A Kecskeméti Asztalos Kisszö­vetkezet továbbra Is nagy jelen­tőséget tulajdonit az iparitanuló­képzésnek. Jelenleg negyven­négy fiatal sajátítja el náluk a szakma speciális fogásait a tan­műhelyben. A hetedik ötéves terv célkitűzéseinek megfogal­mazásakor — a régi, rutinos dol­gozók mellett — az ő aktív köz­reműködésüket is számbavette a szövetkezet vezetősége. Tavaszi ülésszak Mától kezdődően — o ter­vek szerint kétnapos program­mal — az idén először tanács­kozik az országgyűlés. A Mi­nisztertanács javaslata sze­rint a tavaszi ülésszakon há­rom fő témát tűznek napi­rendre: két törvényjavaslatot tárgyalnak meg, ezek közül az egyik az illetékekre vonat­kozó új szabályokat tartalmaz­za, a másik a sajtóról szól; to­vábbá meghallgatják az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter beszámolóját az épí­tőipar és az építőanyag-ipar helyzetéről, feladatairól. Há­rom képviselő előzetesen be­jelentette, hogy interpellálni kíván olyan témákban, ame­lyek címzettje a belkereske­delmi miniszter, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, illetve az Országos Anyag- is Arhivatal elnöke. A napirendre javasolt témá­kat az elmúlt héten a parla­ment bizottságai elemezték, javasolták, hogy az ország- gyűlés érdemi döntést hoz­zon mindhárom tárgykörben. A képviselők munkaértekez­letein egyetértéssel találko­zott az illetékekről szóló tör­vényjavaslat alkotóinak szán­déka: az, hogy a lakosság és a gazdálkodó szervezetek szé­les körét érintő, életkörülmé­nyeit, illetőleg gazdálkodását befolyásoló fizetési kötelezett­séget állapit meg. Ezútonjob- ban figyelembe veszik, hogy az állampolgárokra nézve ará­nyosabb, méltányosabb le­gyen a közteherviselés. A költ­ségvet és javára befizetett il­letékekből és dijakból szár­mazó bevétel évente mintegy 10 milliárd forint, de ez az összeg nem növekszik a ter­vezett új illetékszabályok ha­tályba lépésével. A sajtóról születő új tör­vény tervezetében kifejezésre jut, hogy a sajtó Magyaror­szágon a társadalmi célok megvalósításának, a szocia­lista demokrácia fejlesztésé­nek nélkülözhetetlen eszkö­ze. Szocialista jogalkotásunk­ban eddig nem született olyan jogiszabály, amely a sajtó fela­datait, a sajtónak az állami, társadalmi, gazdasági élet szervezeteivel és az állampol­gárokkal való kapcsolatát, to­vábbá az újságírói tevékeny­ségre érvényes rendelkezése­ket átfogóan tartalmazná. Törvényi megerősítésre vár az is — miként a képviselők megerősítették —, hogy sajtó- politikánk elvei helyesek, a gyakorlatban beváltak, a saj­tóval szemben támasztott kö­vetelmények azonban meg­növekedtek. A közélet demok­ratizmusának fejlődésével pár­huzamosan társadalmunkban jelentősebb lesz a politikai közvélemény szerepe. Alapve­tő politikai érdek, hogy a la­kosság minden lényeges ese­ményről időben, pontosan ér­tesüljön, s ezt a célt kell szol­gálnia a sajtónak. Kötelessége, hogy gondoskodjék az állam­polgárok hiteles és időben tör­ténő tájékoztatásáról, tudó­sítson az elért eredményekről, a hiányosságokról és a meg­oldásra váró feladatokról. Az építőiparról, az építő­anyag-ellátásról készült előze­tes értékelések szerint sike­rült az országban megterem­teni az egyensúlyt az építési igények és az ilyen kapacitá­sok között. A mennyiségi tel­jesítmények mellett az eddigi­nél is nagyobb gondot kell fordítani a minőségi követel­ményekre. Bizottsági ülése­ken szóvá tették ezzel kapcso­latban, hogy a jogos minősé­gi kifogásoknak Jobb, szerve­zettebb munkával legtöbb­ször elejét lehetne is kell is venni. Kollektív véleménye a képviselőknek, hogy érde­keltebbé kell tenni a terme­lésirányítókat és a vállalat- vezetőket is — mind az épí­tőiparban, mind az ipitőanyag- iparban — a szigorúbb mun­kafegyelemben, a jó minőség­ben. G. B.

Next

/
Thumbnails
Contents