Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-17 / 64. szám
1986. március 11. • PETŐFI NÉPE • S A Tisza menti új város tervei kecskeméti tavaszi napok Hogyan formálódik Kécske a rajzasztalon és a valóságban? Tiszakécske várossá válása kiemelkedő állomás egy folyamatban, mely a múltban gyökerezik és a jövőbe ível. Nagy utat tett meg a település, míg ezt a jelentős regionális szerepkört elismerő címet megkapta, de tatán még nagyobb és minőségileg jelentősebb változások előtt áll, iha a maga elé tűzött célokat eí akarja érni és a sokrétű igényeket városhoz méltóan ki akarja elégíteni. Felismerve a változásokat, a tervszerű fejlődés biztosítása érdekében az 1974-lben készült rendezési tervet át kell dolgozni. A készülő új dokumentummal szemben támasztott követelmények nagyok, hiszen Tiszakécske természeti és egyéb adottságainál fogva nemcsak a megye, de mondhatni az Alföld egyik közkedvelt üdülőterülete, középfokú szerepköre három településre terjed ki (Lakiftelek, Nyárlőrinc, Lász- 1 ófalva), én nem utolsósorban saját lakosainak is egyre kulturáltabb ellátást kíván biztosítani mind alsó, mind középfokon. A tervkészítés során jelentős föladat hárul a társadalmi szervezeteken, a város vezetőin, és a tervezőkön kívül Tiszakécske lakosságára is, hiszen a tervezéssel együtt megrendezendő, társadalmi vitákon aktívan részt vehetnek, véleményeikkel, javaslataikkal befolyásolhatják a város jövőbeni arculatát. Meghatározó adottságok A belterületet északon az élő Tisza, délen a Holt-Tisza határolja és a bőkezű természet még gyógyvizet is rejtett a föld mélyében. A Tisza-parti üdülőterületen gyógyvízzel üzemelő termálfürdő a fedett uszodával té- len-nyáron tudja fogadni a gyógyulni vágyók ezreit, míg a Ke- rekdombon működő termálfürdő nyári szezonban nyújt pihenést és gyógyulást a rászorulóknak. A kényelemre vágyó természetkedvelők kiépített sétányon járva gyönyörködhetnek a kanyargós Tisza szépségeiben, de a kirándulók megtalálhatják itt a folyó rejtőzködőbb csodáit is. A sokrétű természeti adottságok szinte önként kínálják az egyik nagy célt: Tiszakécske az ezredfordulóra kulturált ellá- tottságú üdülőváros legyen. E cél elérése és a lakosság jobb kiszolgálása érdekében már eddig is sok minden történt. A megépült új ABC-áruházak, a meglévő és épülő szolgáltatóház, a korszerű körülményeket teremtő nyoldtantermes gimnázium, a kényelmes diákotthon, a jól működő gyógypedagógiai és zeneoktatás, a modern gyógyszer- tár (emeletén lakásokkal), a volt zsidótemplom épületének felhasználásával kialakított könyvtár, már nemcsak a Tiszakécskén és közvetlen környezetében élőik számára jelent városias jellegű kiszolgálást, hanem a vonzáskörzetébe tartozó települések és az ü'dülővendégek részére is. A jól felszerelt rendelőik mellett URH- hálózat segíti az orvosakat a minél hatékonyabb betegellátásban. A kényelmes otthont biztosító lakásépítés jelenleg is többrétű. A többlakásos társasházak mellett (magánerős és célcsoportos) jó néhány lakás készült korszerű csoportos formában, de az otthonok zöme kertes családi házépítésével , valósul meg. A város északi részén a rendezési terv alapján, közművesített teílkek állnak az építkezni kívánók rendelkezésére. Igen örvendetes tény a meglévő lakásállomány hagyomány- őrző korszerűsítése, melyhez nagy segítséget nyújt a város infrastrukturális szintjének emelkedése. A vezetékes vízellátás gyakorlatilag megoldott, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése is megkezdődött, a gázvezeték-fektetés folyamatos. Tiszakécske jelentős eredményeket ért el az iparfejlesztésben i§. Hat nagyobb és több kisebb ipari üzemiben mintegy háromezren dolgoznak a település tizenkétezer lakosából. A város igazgatási területén működő termelőszövetkezet egyre jobban igyekszik. kihasználni a sajátos földrajzi és települési adottságokat. A jövő feladatai A Tiszakécske előtt álló középtávú célkitűzéseket a különböző társadalmi, fórumokon megtárgyalt VII. ötéves koncepció rögzíti, mely alapjául szolgál a készülő rendezési tervnek iis. Az előirányzott fejlesztések jó összhangban vannak a város adottságaival, lehetőségeivel és a lakossági igényekkel. A tervezett tizenhárom munkahelyes szakorvosi rendelő építése és a nyolctantermes gimnázium munkálatainak befejezése nagymértékben szolgálja a város középfokú szerepkörének kiszélesítését. A városközpont hangulatos építészeti elemeként megépülő 1500 négyzetméteres ruházati áruház tovább emeli a körzet kereskedelmi ellátásának színvonalát. A belterület déli oldalán húzódó Holt-Tisza rendezése az egyik legnagyobb feladat az üdülővárossá fejlődéshez vezető úton. Az e célra készült tanulmány- terv szerint 1200 méteres evezőspályát, horgászatra és fürdésre alkalmas vízfelületet alakítanak ki, melyhez játszó-, táborozó- és pihenőhely, valamint kemping és csárda kapcsolódik. Az üdülőkörzetek mellett nagy hangsúlyt kap a városfejlesztésben a lakóterületek kiépítése. A meglévő településszerkezethez jól kapcsolódik majd a Szabolcs- ka úttól északra lévő többszintes és korszerű csoportos beépí1! TÖBBSZINTES BEÉPÍTÉSŰ LAKÓTERÜLET HE MEGLÉVŐ ÜDÜLŐTERÜLET I 1 TERVEZETT LAKÓ ÉS ÜDÜLŐTERÜLET BM IPARTERÜLET m vízfelület ZÖLDTERÜLET tésű, valamint a belterület északnyugati részén lévő .földszintes családiházas lakóterület. A különböző lakásépítési formák keretein belül a VII. ötéves tervben. mintegy 400 lakás épül fel, melyből 42 otthon állami. Az új lakóterületen élők alapellátása a jelenlegi kereskedfel- mi létesítményekkel a tervidőszak végéig megoldott. Komoly erőfeszítéseket és anyagi áldozatokat igényel viszont a meglévő és a kialakulóban lévő városrészek további úthálózatának kiépítése, mely 1990-dg 75 százalékos lesz. Bővül a járda-, a víz-, a villany-, és a gázhálózat is, valamint a kistérségi vízbázis. i Messzebbre is nézni A hosszú távú tervek egyelőre körvonalaikban érzékelhetők. A rendezési terv készítése során a társadalmi vitákon, egyeztetéseken konkretizálódnak a megvalósítható, s ma még óhajként emlegetett elképzelések, melyek között szerepel az üdülőterület folyamatos jó ellátása, a szennyvízhálózat, a nagyfeszültségű állomás kiépítése, a Szabadság teret körbefogó épületek átépítése, korszerűsítése, szálloda létesítése, a Világosi lakótelep továbbépítése, a zöldterületeknek és parkoknak a bővítése, szépítése. A regionális szerepkör erősítése érdekében kiépül a Jászkarajenő —Tiszakécske közötti összekötő út, amely az észak felől áramló munkaerő- és üdülőforgalom zavartalanabbá tételét hivatott biztosítaná. A vágyakat, terveket még sokáig lehetne sorolnál, de Tiszakécske fejlődése olyan utat jelöl, amelyen eredményesen járni csak a célokat ismerő, a városukkal együtt gondolkodni tudó emberekkel lehetséges. Miskő István a városi tanács elnöke ^ . TOPÁN • ^ iMi „TOP **fl VÁLLf^ 1986. március 17—294g MEGÉRKEZTEK AZ ÜJ CIPŐK £S SZANDÁLOK Bács-Kiskun megye összes cipőboltjába és áruházába. Kiemelt választékot nyújt: — Kecskeméten az Alföld Aruház, a Centrum Aruház, a Kéttemplom közi cipőbolt, — Baján az ÁFÉSZ Duratáj Áruház, a 161. sz. cipőbolt, — Kiskunhalason az ÁFÉSZ-áruház, a Halasi Áruház, — Kalocsán a Duna Áruház, — Kiskőrösön az ÁFÉSZ-áruház, — Kiskunfélegyházán a Centrum Aruház, 'a 311. sz. Kisáruház. HÜSVÉTRA, TAVASZRA, NYÁRRÁ mindenkinek jó vásárlást kívánunk. A TOPÁNTÓL LÁBRA KAPS 649 Kórus- és orgonahangverseny A Kodály szülővárosában első alkalommal megrendezésre kerülő — kiemelten a zene jegyében szervezett — Kecskeméti Tavaszi Napok csütörtök esti nyitó- hangversenye nem szólalhatott volna meg stílusosabban másutt, mint a Kodály iskolában. A különlegesen szép és jó akusztikájú díszterem — gyakori érdeklődéssel kísért zenei rendezvényei ellenére — talán túlzás nélkül az utóbbi évek legnagyobb számú és leglelkesebb közönségét fogadta be. Különleges színfoltot képviselt a két vegyeskar előtt — természetesen mai felállásban — a Kodály iskola legrégebben, 1965 óta folyamatosan éneklő kórusa, a leánykar. A jelenleg hetvenkét tagot számláló kórusnak, a zenetagozatú gimnázium tanulói mellett, a Zeneművészeti Szakközép- iskola egyik osztályának leányai is tagjai. Nemcsak az est,-hanem a felkészülés hónapjainak benyomásait összegezte a fellépés után Pejtsikné Párdányi Judit, a kórus vezetője. — Ügy éreztem, ,a program megnyitására nem lehet más alkalmasabb, mint bárdos műve, mely ízig-vérig magyar zene. A Tavaszi Fesztiválok koncepciója és a leánykar életkori sajátosságai egyaránt közrejátszottak abban, hogy éppen erre a műre esett a választás. A nyugodt, pihentető, puhább Brahms-dalo- ikat romantikus jellegüknél fogva ellenpólusnak szántam a gran- diciózus harmadik rész előtt. Bartók hármas tagolású, Falun című műve e kórus előadásában ezen az estén szólalt meg először. Az est folyamán fellépő második kórus az 1958-ban alakult Vígh László vezette bajai Liszt Ferenc énekkar volt. A zenetörténelem minden stíluskorszakát felölelő repertoárjukból erre az estére Morley, Brahms, Donizetti műveiből hallhattunk. A szünet után az Erdei Péter vezette kecskeméti Pedagógus énekkaí következett. Programjukat részint a Liszt-évforduló határozta meg. A nagy romantikus szerző Via Crucis című vegyeskarra, szóló- hangra és orgonára írott művét adták élő. Az est sajátos színfoltját jelentette a sötét tónusú drámai zene. Az ünnepélyes hangulatú kórustalálkozó Bach: Kantata No. 12 „Veinen Klagen” kompozíciójának előadásával zárult. A péntek esti orgonahangverseny főszereplője Lehotka Gábor volt, aki saját tervezésű orgonáján rendszeresen ad koncerteket Kecskeméten. A kiváló orgonaművész délutáni próbája közben, fellépésére készülve mondott néhány mondatot estje bevezetéseképpen. — A programot úgy állítottam össze, hogy mindenképpen közreműködjön az iskola egyik kórusa (a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola vegyeskara). Az est többrendbeli ünnepet is rejt, hiszen a Liszt-évforduló mellett a mai est nemzeti ünnepünk előestéje. A Himnusz hangjai tehát mindenképpen aktuálisak. (Pikethy Tibor: Improvizáció a Himnusz fölött című művében). A műsor további része is magyar szerzők műveiből áll: Liszt darabjai mellett a közönségnek szánt • meglepetésem Ligeti György: Volumina című kompozíciója, mely a huszadik század orgonaművei közül az egyik legérdekesebb. Egy hír a kecskeméti közönségnek; a nyár folyamán az orgona egy jellegzetes barokk regiszterrel (Zimbelsteir) egészül ki. Károlyi Júlia : • KeTekégyházáic.. a Kossuth Sas-kszSvetke zstbeis s tavalyról elmaradt csárdást pótolják. Sk* a táblára napraforgót akarást KÉSÉI KIKELET A FÖLDEKEN Lassan javul az idő. A megyében sok helyen még fehér a' határ. Ennek ellenére egyre javuló ütemben folyik a munka a földeken. A mostani feladatokhoz szükséges traktorokat, munkagépeket már (kijavították az üzemek. Az alkatrészellátás — ha nem is felhőtlen — eddig megfelelő volt. A mező- gazdasági nagyüzemeknek a műtrágyaféleségek is rendelkezésükre állnak, sőt az Agrotek napokban elhangzott tájékoztatóján azt is bejelentették, hogy az igényeknél több nitrogénhaftóamiyag-tartallmú műtrágyát rendeltek, s nem lesz hiány foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákból sem. i A viszonylag lassú olvadás egyelőre nem okoz jelentősebb belvizet, és úgy tűnik, a növények is jól (átvészelték a februári szigorúbb telet. A lassú kitavaszodás a következő hetekben nagyobb erőfeszítésre készteti a 1 mezőgazdaságban dolgozókat, gyorsítani kell a talajelőkészítést és műtrágyázást, s így remény lehet arra, hogy a tavasziak magja időben földbe kerül. /\ © ENm környékén még c fcá ropog e trágyaszóró gépet: kereke alatt. A ház körül sertést hizlalókat a magasabb felvá- Bárlásl áron túl is igyekszik segíteni a kecskeméti Alföld Szakszövetkezet. Át- vevőtelepet épített, most litt vehetik át ® szerződéses anyakocákat, és majd itt, helyben adhatják le a hízott sertéseket. Pásztor Zoltán •v képriportja. A • Jfentesalk (*> oegy- üjwumcíí, fi« a kiskertek tulajdonosai is készülnek íi teva3ZZT. Élővk forgafeaí bonyolítanák le a vető. magboltok.
